Globális jelenségek

Akar a rosseb, he-he!
Itt, ahogy Ádám is írta, csak az elmúlt évek láthatóak, he-he!

Az 1979-2000-es átlaghoz is viszonyítsd kérlek, azt itt láthatod: Link

Ennek alapján nézd a tavalyi évkezdetet (a 15-16millió km2-es átlaghoz képest 14-15millió km2).

Ejnye Jackie Fuss neki mégegyszer

Nem látom a linkelt ábrán az átlagot képviselõ vonalat. Jóska ugyanis arról írt, ha jól értelmeztem Két különbözõ dologról mondjuk tényleg nehéz vitatkozni

Ejnye Jóska Link A tavalyi évhez tartozó vonal a nevezett idõszakban végig a többi felett fut, kivéve a 2003-ast. Akarsz ezzel vitatkozni?

Azért, hogy a tényeknél maradjunk, a tavalyi január-április közötti igazak az átlag körüli jégborítással bírt az északi-hemiszférát illetõen, he-he!
Ettõl függetlenül a nyáron igencsak megkopott.
Egyébként az igen erõs oszcillálások is egy nagyobb ívû változás jelei lehetnek.

Az, hogy most éppen az elmúlt 7 év legnagyobb arktikus jégkiterjedését látjuk, nem enged semmire sem következtetni a nyári kiterjedésére vonatkozóan. Tavaly január közepétõl aprilis közepéig a második lenagyobb kiterjedésû volt. Aztán lett belõle az utóbbi pár évszázad 2. legkissebbje. Ez az, ami a gondot okozza.
Grönland jégmezõin valóban minden nyáron keletkeznek tavak, folyók. Csak most jelentõsen nagyobb területen.
A médiának én sem vagyok híve, de ha már egyszer tényszerû dolgokról beszélünk...

Ezt nevezik éghajlatnak, a folyamatos változások összességét.

Nekem ez a sarki oszcilláció, azaz az Északi-Hemiszféra vízhõmérsékletének hosszútávú oszcillációja.
Tudom persze, hogy hülyén jött ki, ám túl sokat olvastam Czelnai Rudolfot, he-he!

A PDO-val nem foglalkozom (idõhiány okán), nekem marad az El Nino és La Nina idõszakok hosszának és erõsségének megfigyelése.
Az El Nino túlsúlyos 2002-2007 közötti idõszak után bizony 2007 nyarától egyértelmû a La Nina dominancia.

Én továbbra is tartom a véleményem, miszerint nem a globális felmelegedés miatt van klímaváltozás, hanem a klímaváltozás miatt vannak melegebb évek!
Illetve melegebb nyarak, mert a telek 0,2 tizedes melegedése az átlaghoz képest nem számottevõ!

Fodor Zolival idõnként szoktunk beszélgetni a témáról, szívesen várom bármilyen jellegû hozzászólását a történtekhez

Szerk.: az AMO és Grönland középhõmérséklete közötti összefüggés szemléltetésére ez jóval informatívabb, mint az elõzõ link: Link

Az AMO nem a sarki oszcilláció rövidítése, ez a Többévtizedes Atlanti Oszcillációt jelöli.

AMO = Atlantic Multidecadal Oscillation

Az AMO index lényegében az észak-atlanti térség egy elõre meghatározott területének tengervíz hõmérséklet ingadozásait fejezi ki. Általánosságban elmondható, hogy pozitív fázisában több hõ képes eljutni a trópusokról a sarkvidéki területek irányába, ez természetesen a jégkiterjedés csökkenésével is jár. A Grönlandon mért évi középhõmérsékletek és az AMO index alakulása között egyértelmûnek látszó kapcsolat fedezhetõ fel. Link Néhány további hatásként említhetném a Száhel övezetben lehulló csapadék mennyiségét Link , vagy éppen a magyar nyár középhõmérsékletének alakulását:

Az AMO jelenleg pozitív fázisában van, elõreláthatólag 2020-25 körül válthat negatívba.

Az északi-sarki jégtakaró jelenlegi gyors regenerálódásában valószínûleg egy másik fontos oszcilláció, a PDO negatívba váltása játszhatott jelentõs szerepet. A PDO az El Nino-k és La Nina-k gyakoriságának és intenzitásának alakulásán kívül befolyásolja az észak-csendes-óceáni térség hõmérsékletét is, és ebbõl adódóan a sarki jégtakaró kiterjedését is... Ez az ábra például a PDO alakulását és Alaszka átlaghõmérsékletét szemlélteti: Link A PDO úgy tûnik, két évvel ezelõtt negatív fázisba váltott (a váltás ténye a folyamat kvázi-ciklikussága miatt csak néhány év elteltével lesz megerõsíthetõ), és valószínûleg 2035-40ig abban is marad...

Egy további érdekesség: mivel a PDO pozitív fázisa esetén az El Nino-k gyakoribbá és intenzívebbé válnak, a negatív fázisra ennek ellentéte igaz, ezért a jelenségnek a globális hõmérséklet alakulására is nem kevés hatása van. A naptevékenység, az AMO és a PDO együttes hatása lényegében megmagyarázza az elmúlt 100 év éghajlati változásait: Link

Azaz Zoli által volt nekünk látható, he-he!

Nem kiragadott példa, várható volt az északi krioszféra erõsödése, már õsszel mutatta ennek jeleit.
A kérdés az, hogy ez egy folyamat része-e, hisz Fodor Zoli (svadasz) által a sarki oszcilláció (AMO) erõsödésének lehetõsége áll fenn, ami a lehûlési folyamat masszívabbá válásához vezethet.
Azt pedig mi is tudjuk, egy-egy komolyabb változást erõs kilengések vezethetnek be.

A médiára nem fecsérlek mondatot, ismerjük...

Természetesen kiragadott példa, de az elmúlt 1-2 év során elhangzó ijesztõbbnél is ijesztõbb "elõrejelzések" (pl. jégmentes Északi-sark 2008-ban - Dr. Mark Serezze Úr várakozása) fényében minden bizonnyal külön figyelmet érdemel az alábbi ténymegállapítás:

Az Arktiszon a tengerjég kiterjedés a következõ napokban elérheti a 20. század utolsó 21 évének átlagos szintjét. 2001 óta szinte minden bizonnyal a legmagasabb tavaszi jégkiterjedést produkálja a sarki idõjárás. Link

Az Antarktisz hónapok óta, szokásához hûen jelentõs többletet mutat az átlagos kiterjedés hezképest: Link

A globális jégkiterjedés anomália ebbõl adódóan igen erõsen pozitív, vagyis lassan több mint 1 millió km2-el több tengerjég borítja bolygónkat, mint az 1979-2000 idõszakra jellemzõ átlag. Link

A média vajon miért találja még említésre sem méltónak ezt a "váratlan" eseményt? A 2007-es nyári félévben lezajló jégolvadást egyenesen katasztrofálisnak állították be, és nem gyõzték hangsúlyozni az esemény példátlanságát, amit én személy szerint erõsen kétlek. A National Geographic Channel éppen heti több alkalommal sugározza Drámai jégolvadás címû filmjét, amely a mûsorajánló szerint egy fényképész megdöbbentõ felvételeinek sorozatát mutatja be. A valóságban egyetlen olyan fotót nem láttam, ami nem természetes jelenséget ábrázolna. Link Grönland kietlen jégmezõin a nyári olvadás alkalmával minden évben kisebb folyók, tavak, gleccsermalmok képzõdnek. Az arktikus tengerjég 65%-a minden évben elolvad, majd újraképzõdik. Olvadó jeget találni nem egy komoly eredmény, az viszont annál félháborítóbb, hogy nyilvánvalóan természetes jelenségeket szándékoznak a témában önhibájukon kívül tájékozatlan milliók számára "emberokozta klímakatasztrófaként" beállítani.

Pl: Link

Tudnál esetleg egy linket adni a cloud computingról.
Svadasz: Link E blogban egy fickó az óceáni oszcillációkkal foglalkozik, talán érdekesnek találod, ha még nem ismered.

Kivéve ha véletlen valami elszánt idealista tudós jön rá a titokra (márha van) és neki elvi kérdés lesz, hogy mindenki megtudja.

Egyébként a most épp terjedõ cloud computing jó esély lehet a számítási kapacitások felduzzasztására és megvan az az elõnye is, hogy viszonylag nehéz eltitkolni az abból kinyert adatokat.

Nocsak!

Egy realista hipotézis: Ha bizonyos tudósok meg is fejtik az éghajlat változásának fõ irányait, 100 százalék, hogy ezek az információk soha sem kerülnek majd nyilvánosságra. Ugyanis az ezeket az információkat birtoklók megkpróbálják majd maximalizálni az ebbõl a tudásból szerezhetõ vagyont.

Úgy látszik egyre többen vannak akik észreveszik, hogy egy alapvetõ változás indult/indul el:
Has the climate recently shifted?
Link
Swanson, K. L., and A. A. Tsonis (2009), Has the climate recently shifted?, Geophys. Res. Lett., 36, L06711, doi:10.1029/2008GL037022.
"This paper provides an update to an earlier work that showed specific changes in the aggregate time evolution of major Northern Hemispheric atmospheric and oceanic modes of variability serve as a harbinger of climate shifts."
"a break in the global mean temperature trend from the consistent warming over the 1976/77–2001/02 period may have occurred"

Something is change, something is changed.

Link
Mivel elõ nem állnak Vélemény?

Úgy látszik mások is tudnak visszafogottabban nyilatkozni a témában.
Link
Érdekes viszont, hogy nem veszik figyelembe a fosszilis energiahordozók (fõleg kõolaj) véges mennyiségét, ami valószínûleg nem fog kitartani az évszázad végéig...

Szerintem (véges sok kivételtõl eltekintve) pont itt a MetNet-en nyugodhat meg néha az ember, hogy nem csak a szélsõségek léteznek, s nem ugrik egymásnak a jégkorszak és a sivatag ebben a fórumban. Persze ez nem minden helyzetre és nem mindenkire igaz, de azért nagyon sok o9lyan hozzászólás van, mely igenis objektíven közelít a témához. Jómagam nem vagyok ilyen se, nem vagyok tájékozott benne, úgyhogy inkább csendben maradok általában.

Sajnos mi sem vagyunk mentesek a két pártra szakadástól.Egyesek belinkelik az õket igazoló melegedés híreket,mások elõszeretettel bizonygatják újabb és újabb "tudományos" cikkekkel a jégkorszak közeledtét.Lehet,hogy ezek olvasgatása volt káros számomra...
Mindenesetre én ebbõl az adok-kapok,bizonygatok témából kiszállok.

A földi éghajlatot befolyásoló tényezõk összjátéka korántsem olyan egyszerû, mint az egyszeregy, hanem egy borzasztóan bonyolult rendszerrõl van szó, amit épp most kezdünk megismerni - hiszen ahogy írod, nem oly régen került a téma a figyelem középpontjába. A tudományban korábban is több évtizedes, évszázados viták elõzték meg egy-egy olyan eredmény megszületését, amit azóta az iskolákban lehet tanítani. Az éghajlatváltozás kapcsán mi épp ennek a folyamatnak a kellõs közepét látjuk: idõre és sok-sok vitára van még szükség ahhoz, hogy az eredmények letisztuljanak. Jobb lenne persze, ha a média nem értelmezné félre, és nem mutatná be világmegváltó szenzációként a vita egyes lépéseit, részeredményeit, netán egy-egy, szándékosan provokáló célzatú publikációt. Legalább itt ne dõljünk be minden ilyen "szenzációnak", és kezeljük helyükön az újdonságokat.

Mert csak pár éve olvasgatok interneten ebben a témában.Elõtte 15 év kiesett(nem is volt még felkapott téma az éghajlatváltozás),és most olyanokat hallok,olvasok pl.hogy a CO2 nem okoz üvegházhatást,vagy hogy mesterséges vulkánnal kéne hûteni a Földet stb.Vagy az az érzése az embernek,hogy eddigi tudása nem ér semmit,vagy hogy inkább hülyítik az embert?Hiába az elképesztõ technikai fejlõdés,a csoda számítógépek,ha lassan az egyszeregyben is kételkedni kell.Parttalan viták és mocskolódások + vaskos anyagi érdekeltség mindenben és az ellenkezõjében nem elõre viszi a világot szerintem mostanában.

Nem tudom, hogy kinek válaszoltál, de szélsõségesen válaszolok. Talán ha nem a barátok közt lenne az egyetlen tájékozódási pont, akkor legalább egy közelítõ képe lenne a dologról. (...és nem csak errõl, hanem úgy általában az õt körülvelõ világról) De az igény csak ez. Így õ (is) tehet róla, hogy semmit nem tud.

(ez már inkább társalgós, szociológiába hajló téma, de itt kezdõdött el, ezért írom ide)

De a média miatt sokkal szélesebb rétegeket érint, sokkal könnyebb az embereket teljesen meghülyíteni. Kérdez meg egy embert az utcán! Még csak nem is õ tehet róla, ha nem tudja, mi van egyáltalán... Nem jó ez így!
Szélsõségre meg miért kell mindig szélsõséggel válaszolni? Miért nem lehet mondjuk közelítõleg objektíven? Lehet, nagyobb súlya lenne egyszer...
Ennyi

Ennyi

Nem tudom miért most támadt ez az érzésed. A tudományos elméleteket mindig is viták övezték. Voltak ellenzõi és támogatói. Aztán a tudásanyag növekedésével általában elfogadottá vált a helyes(nek vélt) elmélet. Ez többnyire berkeken belül maradt. De ha egy mindenkit érintõ kérdésrõl van szó, akkor általában belepofáztak/nak olyanok is, akiknek semmi keresnivalójuk nem lenne még a téma közelében sem. Ekkor indulnak el a gyomorforgató dolgok. Nem ez az elsõ és nem és az utolsó. Ennyi!

Ennyi!

Amióta olvasgatom a metnetes éghajlati fejtegetéseket,az az érzésem támad,hogy a tudomány fejlõdése megállt.
Régen misztifikálták a tudományt,az iskola egy szentély volt,ahol az ige(tudomány) megfellebbezhetetlenségét hirdették.
Ma már mindenfélét lehet kritikátlanul tanítani és annak az ellenkezõjét is.A média mindezt világgá kürtöli,mindent és annak ellenkezõjét is állandóan nagy dobra vernek szenzációhajhászva.Az egyszerû,nem tudós emberek elõbb utóbb röhögnek az egészen,vagy ráunva továbblapoznak más szenzációk után kutatva.Aki meg érti mirõl van szó,belefásul az olyan tudós cikkeket olvasva,hogy megsülünk-aztán megfagyunk,elolvad minden jég-jégkor lesz ,globális felmelegedés van-hazugság az egész,tudunk csapadékot,hõmérsékletet mérni mert profi eszközeink vannak-nem tudunk mert hamisak a mérõhelyek és eszközök,tudjuk a múlt éghajlatát-nem is olyan volt az éghajlat,meg kell menteni a világot a katasztrófától-minden a legnagyobb rendben van, stb.stb. ...

Aztán jön egy válság,és minden marad úgy ahogy volt,mert píz csak a bankok,biztosítók,brókerek és autógyárak megmentésére van és slussz...

Wow, szép csattanóval zárul a tanulmány, szinte már-már vádirat: "In conclusion, the derivation of statements on the CO2 induced anthropogenic global warming out of the computer simulations lies outside any science." Hm...

Nem vagyok fizikus, így nem tudok itélkezni az anyag milyenségérõl. De persze érdekelne más hozzáértõ véleménye. Letölthetõ egyébként, jó hosszú: Link

Szívesen elolvasnám a cikket, de az összefoglaló alapján nekem nem tûnnek valószerûnek az állításai, peer-review ide vagy oda. (Megjegyzem, a fizikusok nagyobb része szerintem nem osztja a szerzõk véleményét.) Azt a cikk írói sem vitatják, hogy a CO2 laboratóriumban vizsgálva elnyeli a sugárzást a Föld által kisugárzott hullámhosszakon - minél több van belõle, annál nagyobb mértékben (igaz, nem a mennyiséggel egyenesen arányos mértékben). Ezt a szokásukat a CO2-molekulák a légkörbe jutva miért ne õriznék meg?

Hogy ebbõl nem lehet egyensúlyi hõmérsékletet számítani? Hááát... akkor csak marad kérdés, hogy pl. a Vénuszon a 90 atmoszféra nyomású CO2-légkör alatt miért van pár száz fokkal melegebb, mint amit a Naptól való távolság indokolna, és hogy a Föld történetében miért okozott többször is felmelegedést a CO2-többlet. (Persze jó pár esetben ez nem oka, hanem eredménye volt a melegedésnek, de ellenpéldákat is bõven lehet sorolni.)

Én nem vagyok oly biztos a CO2 melegítõ hatásában sem, lásd a következõ peer-reviewed cikket, melyet két fizikus írt: Link

Az általam említett 40 fok körüli vagy gyakran afeletti hõmérsékleti maximumokat én határoztam meg becsléssel, mivel a korszakban az állomások még nem voltak minimum/maximum hõmérõvel felszerelve, azonban a mérési körülmények megegyeztek a 20. század elsõ éveivel. Az adatok forrása az OMSZ elõdszervezetei által kiadott évkönyvek voltak. 1871-tõl minden évben 20-40 állomásról állnak rendelkezésre havi bontásban hõmérséklet- és csapadékadatok.

A mérések ebben az idõszakban a következõképpen zajlottak: napi 3 alkalommal észleltek, 7-14-21 órakor közép-európai idõ szerint. Ha jól emlékszem 1895 elõtt helyi idõ szerint észleltek (pontosan fel van jegyezve mikor volt a váltás), ez földrajzi hosszúságól függõen 20-30 perc eltérést jelent az észlelések idejét illetõen.

A 14 órás észlelés nyári idõszámítás szerint 15 órának felel meg. Ha összehasonlítjuk több év mérései alapján a nyári hónapokra külön-külön jellemzõ átlagos eltérést a havi abszolút maximum és a 15 órás mérések adott havi legmagasabb értéke közötti különbséget. Ez a különbség minden nyári hónapban 1,2-1,7°c közöttinek adódik, a becsült maximumot megkapjuk, ha ezt hozzáadjuk az észlelt értékhez.

A becslés mint eljárás persze magában foglal pontatlanságot, a valós maximumok a becsült érték körül szóródnak normális eloszlásnak megfelelõen. Ez az eltérés 90%-os megbízhatósággal +/- 0,7°c-os határon belül marad. Tehát egy 42°c-os becslés esetében az adott napi maximumhõmérséklet 90% "eséllyel" 41,3 és 42,7°c között lehetett.

A minimumhõmérsékleteket hasonló módon, becsléssel lehet meghatározni az észlelésekbõl, viszont itt valamivel nagyobb pontatlansággal kell számolni.

Valóban érdekes, jól látszik, hogy nem olyan egyszerû a történet, ahogy azt elképzeltük. De komoly ferdítésnek tartom, ha 7 év tendenciáját, méghozzá egy 0,1 °C-os (a kimutathatóság határán lévõ) csökkenést rögtön egy évszázadra extrapolálnak, és erre hivatkozva rögtön a kukába dobnák az eddigi, felmelegedést jelzõ elméleteket. Nincs abban semmi különleges, hogy egy hosszú távú trendre rövid távú ingadozások rakódnak, amik miatt egy-egy idõszakban épp ellentétes a változás tendenciája. Ez olyan, mintha tavasszal egy hidegfront mögötti pár hûvösebb nap nyomán kijelentenénk, hogy elmarad a nyár, mert a rövid távú tendenciát folytatva júliusra -5 fok lenne a napi középhõmérséklet...

A visszaesés lehetséges okairól Svadász és mások (legutóbb Hidegség) már ebben a fórumban is írtak. Az éghajlat természetes úton is ingadozásokat mutat, akár a napfolttevékenység, akár a több évtizedes ciklusú oszcillációk (mint az AMO) miatt. Ha van is ember okozta felmelegedés, az ezeket az ingadozásokat semmiképp nem szünteti meg, "csak" hosszabb távú trendként rájuk rakódik... Ebbe beleférnek az átmeneti lehûlések is, amitõl viszont hosszabb távon (50, 100 vagy 200 év múlva) semmivel sem lesz jobb a helyzet.

Amíg a szén-dioxid koncentráció töretlenül emelkedik a légkörben (sajnos ez, és a többlet ipari eredete már cáfolhatatlan tény), nehéz lenne megmagyarázni, hogy miért nem kell HOSSZÚ TÁVON globális felmelegedéstõl tartani. Az a szén-dioxid bizony tényleg egyre többet nyel el a Földrõl kifelé irányuló hõsugárzást (fizikai tény, hogy ezeken a hullámhosszakon elnyel), tehát melegítenie kell a légkört. Hogy ennek nyomán mikor és mennyi ingadozás után állhat be az új, magasabb egyensúlyi hõmérséklet, azon lehet vitatkozni - de ha netán csak 200 év múlva okoznánk felmelegedést, az sem jelenti azt, hogy semmit nem kell tennünk ellene. Az ük-ükunokáinkkal ugyanúgy nem tolhatunk ki, mint magunkkal vagy a gyerekeinkkel.

Engem arra emlékeztet leginkább az ötlet, ami Ausztrália élõvilágával történt a gyarmatosítás után. Betelepítették X növényt v. állatot, amit hasznosnak véltek, majd megdöbbenve látták, hogy természetes ellenség híján X minden területet elfoglal, és kiszorítja mind az õshonos élõvilágot, mind a többi haszonnövényt. Nosza, telepítsük be Y állatot, ami Európában olyan szépen megeszi X-et! Szépen hangzott az ötlet, de végül X-et nem sikerült kipusztítani, ellenben Y is tömegesen elszaporodott, és akkor már az õ irtására kellett kitalálni valamit...

Sok fajjal megtörtént ez, az egyik példában X=nyúl, Y=róka - de remélem, az itt jelenlévõ nyulak nem veszik magukra.

"…olyan mesterséges fák létrehozása, amik képesek magukba szívni a szén-dioxidot…"
Szerintem léteznek Erdõk, amik épp ezt csinálják, nem? És van még hely újabbakat telepíteni. Persze ez nem ilyen egyszerû, és nyilván nem is mûködik… valamiért (mondjuk a szántóföldeket elvenni a tulajdonosaiktól, hogy oda erdõt ültessünk, annak nem örülnének, meg hát az is kell a növénytermesztésre, városok helyére se nagyon lehet, stb. Aztán el is fogyott a hely ). De ez a "mesterséges fa" ez nagyon tetszik .

Azért nem semmi. Majd 3 tizedes növekedés helyett több, mint 1 tizedes csökkenés!
Ideje felülvizsgálni ezt a modellt

Bastardi persze tobzódik

Nem értenek hozzá... rosszul mérnek... stb... Éljen a globális hõmérsékletcsökkenés

Hmm.. érdekes!

Erre csak a "Függetlenség napja" egy klasszikus mondata jut eszembe: "...így van, cse...ük szét ezt a k...a bolygót..."

No comment: Link

friss cikk:
Link

Jelzem, becslésekkel operáltak a leírt adatokban (erre utalt a mérési körülmény), így csak a nagyságrend érdemel említést.
A hõmérõházikó 1901-ben sem festett másképp, mint 1990-ben.
A mûszerek pedig mindenkor kalibráltak, ez a lényeg.
A radiációs dolgokhoz nem tudok hozzászólni, sosem kötötte le figyelmem, mindig is 2m-re koncentráltam.
Mentem dolgozni.

Csak az a kérdés, hogy ha 1888-ban nem mértek megfelelõen, akkor vajon 1901-ben megfelelõen mértek-e, rá 15 évvel!
Mert ha nem, akkor a 100 éves szegedi debreceni meg egyéb mérési adatsorok 1 fokon belüli melegedése is megkérdõjelezhetõ!
Kiváncsi lennék egyébként, ha egy 1923-as hõmérõházikós teljesen komplett mérõegységet letennének egy mai frissen telepített automata mellé, lenne-e eltérés a két mérés között!?
Illetve ha lenne, akkor mekkora?

Pl. a kérdések válaszok fórumba leírtam, hogy a radiációs minimum mérésénél szerintem problémák vannak(voltak), a mostani modern árnyékolt technika miatt több fokkal magasabb radiációs minimumokat mérnek!
Érdekelne, egy 100 éves radiációs hõmérsékleti adatsor amiben mértek az árnyékolatlan higanyos és az árnyékolt automata mérõkkel is, hogyan homogenizálnak, vagy mit kezdenek velük?
Lényegében vagy a régieket kell kidobni, vagy az újakat nem figyelembevenni, vagy nemistudom!

Gondolom a globális elõdfelmelegedés, he-he!
A viccet félretéve szerintem a nem megfelelõ mérési körülmény lehet a figyelembevétel hiányának oka.

Nem is reagáltam le, klímapolitika.