Időjárási visszatekintő

Ez érdekes volt nagyon! Feltételezem, hogy a sirokkó a meridionális cirkulációs korszakokban alakulhat ki.

25,7°C (1841-07-04), a nyár legmelegebb napján 28,5°C (1841-09-11) (Forrás: ECA&D)
A londoni és a párizsi adat legfeljebb napon mért lehet, akkoriban divat volt árnyékban és napon mértet is feljegyezni, de ennél sokkal fontosabbról, a sirokkóról írok most, az 1841-es sirokkóról, ami a számomra legérdekesebb idõjárási események közé tartozik a legutóbbi ötszáz évbõl, valamint a 2004-es sirokkóról.
A sirokkó alapvetõen Észak-Afrikában jellemzõ szél. Európában Görögország térségében a leggyakoribb, a sirokkó is egy görög eredetû szó, de sok országban más-más elnevezésébe botlunk. Összefoglalóan mediterrán szélnek is nevezik. Nyugat-Északnyugat-Európáig a sirokkó nem tud feljutni. A sirokkó sivatagi száraz, forró levegõként indul, majd, amikor bekerül a mediterrán ciklon áramlásába a nedvessége megnõ, de továbbra is nagyon meleg marad. Link Link
A sirokkó, amikor eléri az Alpokat és átbukik rajta, a lee oldalon egyes tulajdonságai megváltoznak, az Alpokban ezt a módosult változatát is fõnnek nevezik. Én pontosabbnak tartanám a sirokkó-fõn elnevezést, a továbbiakban ezt is használom. A klasszikus fõn esetében ugyanis a lee oldalon száraz, szeles, többnyire napos idõjárás a jellemzõ. Link A sirokkó-fõn esetében a lee oldal is inkább borult marad, és a sirokkóra jellemzõen a felhõk a rengeteg homok miatt vörösesbarna színûek Link Link ; a fõnre jellemzõen viszont nagyon kiszárad a leáramló levegõ.
A sirokkó mediterrán ciklonokhoz kapcsolódik, azok húzzák fel Európára. Egy nagyobb, jó helyen lévõ medeterrán ciklon egészen Közép-Európáig képes mindezt felhúzni. Ritkán van egészen eddig feljutó sirokkó, és mivel nagy ciklon kell hozzá, így szinte mindig télen fordul ilyen elõ errefelé. Ezért is érdekes az 1841-es, mert akkor nyáron kellett egy nagy mediterrán ciklon és ha télen is nagy T emelkedést okoz a sirokkó, mit okozhat nyáron? Azt, ami 1841 július 18-19-én történt, 40-45 fokot a Kárpát-medencében. Ilyenkor nálunk és DK-re a Balkánon, ha nyáron van ez, akkor extrém forróság van 40-50 fokkal, eközben ÉNy-, Ny-Európában, valamint Spanyolországban hûvös, csapadés idõjárás uralkodik.
A 1841-es nálunk is sirokkót okozó mediterrán ciklon középpontja július 18-án valahol Szardínia és Nápoly között lehetett. A sirokkó által közvetlenül érintett terület a Tunisz-Bologna-Prága-Varsó vonaltól K-re, D-re esõ részek lehettek Európából. Bolognában még 18-án 35,3 fokot mértek, kicsit nyugatabbra Milánóban csak 29,4 fokot, közben Magyarországon 40-45 fok volt. A szicíliai Palermoban 43,8 fokot regisztráltak 18-án. Prágában 18-án a már említett 35,1 fokot mérték, 17-én Prágában 24,9 fok, 19-én pedig 24,0 fok volt. Látszik, hogy a határon volt Prágára és a sirokkóra jellemzõ gyors lefolyás is szépen megmutatkozik. Nyugatabbra Jenában már gyengébben de még éreztette közvetetten hatását 18-án. Jenában 17-én 24,0 fokot, 18-án 30,9 fokot, 19-én 21,0 fokos maximumokat jegyeztek fel. Még nyugatabbra, hûvös, esõs idõjárás uralkodott ekkortájt.
Korabeli feljegyezések olyanokat tartalmaznak, hogy a legmagasabb hegyek csúcsai is megolvadtak és ezzel árvízet okozva a völgyekben. Nem meglepõ, hiszen még 3000 méteren is elérhette a hõmérséklet a 20 fokot. Ez a Magas-Tauern (Ausztria) térségét (Großglockner, Sonnblick) érítette fõképp, ami valószínûleg közvetlenül ki volt téve a sirokkónak, és 100-150 km/h-ás DK-i széllökések voltak aznap a jellemzõek fenn a hegyeken. A hirtelen jött árvíz a csapadékmentes 40 fok körüli forróságban mindenképp váratlanul ért mindenkit, bizonyos szempontból érdekes esemény lehetett az árvíz a száraz forróságban.
A sirokkó-fõn hatására a lee oldalakon még 500-1000 m tengerszint feletti magasságban is 35-40 fok közötti maximumok a legvalószínûbbek 1841.júl.18-ára, néhol 19-ére. A Kárpátokban a sirokkó-fõn a Magas-Tátra után és az Alacsony-Tátra után mindenképp jelentõs lehetett, olyannyira, hogy a Liptói- és Poprádi-medencében a maximumok 18-án szintén 35-40 fok közé valószínûsíthetõk. Poprádon az eddig mért legmagasabb hõmérséklet 32,0 fok 2007 júliusából. A magyarországi maximumokra most nem térek ki.
Végül egy napjainkbeli közép-európai sirokkóról írok. Ez 2004. február 21-22-e körül volt. Nálunk ez nem éreztette hatását, Svájcot és Nyugat-Ausztriát kapta telibe. A ciklon középpontja 21-én az Ibéria-félszigetnél volt. Link Palermoban 21-én nyári nap volt (8 octa felhõzet mellett): 25,9°C. Link
A sirokkó-fõnre szemléletes példa Altdorf (Svájc). Link A hõmérséklet hirtelen nagyon magas lett, a levegõ közben nagyon kiszáradt (fõnre jellemzõ), közben 7-8 octa felhõzet és sok por a levegõben, légköri homály (sirokkóra jellemzõ), a szélsebesség pedig elérte a 100 km/h-t is. A hõmérséklet 36 órán keresztül nem csökkent 10 fok alá, 21-én a maximum 16,5 fok, a napi középhõmérséklet 14,4 fok volt. Link Összehasonlításul, 21-én Barcelonában (Spanyolország) a maximum 15,0 fok, a napi középhõmérséklet 13,8 fok volt.
Ami viszont a 2004-es sirokkós helyzetet igazán értékessé teszi, az, ha a Pó-sikságon történteket is megtekintjük. A Pó-síkságon 21-22-én beragadt az alsóbb légrétegekbe a korábbi hidegebb levegõbõl és 21-én Milánban 107 m-en 3 centi hó esett Link , Torinóban viszont a Bric Della Crocén Link 710 m-en 70 cm hullott Link , miközben 850hPa-on 5 fok körüli hõmérséklet volt. Link Link
Összegezve: A sirokkó egy Közép-Európában ritkán elõforduló szél és idõjárási esemény, ami nagy eltéréseket és rendkívül extrém kilengéseket okoz.

Mondom Neked, 1896-os az Idõjárás címû könyvben van a 1841-es hõhullámról a cikk. A könyv nincs elõttem az elõfordulhat, hogy nem 15-én volt, hanem 10-én, mindenesetre ott írnak a londoni adatról. A könyv nincs elõttem most de ha nálam lesz megnézem.

Tudsz Belgiumból egy maxit arról a hónapról?

A ma reggeli -3,0°C-os tmin az 1992 óta folytatott méréseim elsõ õszi fagyos napja.

Annak a londoni 41,2 foknak és párizsi 42,0 foknak a forrására azért kiváncsi vagyok, mert Uccleben (Belgium) július 15-én 18,6 fokot mértek.

Köszi szépen. Most már az OMSZ is szépen dolgozza fel a régi adatokat. Sajnos rengeteg van, és nekem is annyi idõm van, hogy 1-1 órát töltsek a könyvtárban néha, valamint olykor egy-egy régi könyvet megszerezzek. Ami igen kevés. Szerencsére Váraljamet és Antibulvár is sok adatot bogarászott ki, valamint Mici is nézi folyamatosan a könyveket, így segítség van és azért. Szépen gyûlik a adatsor:-) Egyszer talán kész is lesz:-)

Eddig augusztusról volt szó, de ott van pl 1935 június vége mikor fõterminusi adtok szerint pl Bábolnán, Szerepen Hõgyészen, Túrkevén is 39,9 fok volt ekkor fõvárosból 39,5 fokot mértek, így a maximum valószínû, hogy 41 fok körüli volt és ezt mind 1935 június 28-án! 1936-tól van tényleges maximum közlés ez elõtt csak néhol és olykor közölnek tényleges min-maxot így ez is nagyon nehéz dolog.
1885 június 29 42,5 fok Szentes, ekkor sokfelé pl Szolnokon is 40 fok feletti maximumot mért, így ez is egy szép nap június végérõl, és lehetne még sorolni.

Az 1841 hõhullámról csak annyit, hogy London 41,2 fokot Párizs 42,0 fokot mért július 15-én. Ekkor gyakorlatilag a forró levegõ átvonult a kontinensen.

Itthoni adatok 1941 július 17-19 között:
Buda (Gellért-hegy): 39,0°C
Komárom: 40,0°C
Székesfehérvár: 40,0°C
Pécs: 41,0°C
Kecel: 41,0°C
Eger: 41,5°C
Pest: 42,5°C
Pánd: 42,5°C
Csongrád: 43,0°C
Eszék: 43,8°C
Arad: 44,0°C
Gyula: 45,0°C

Idõm nem mindig engedi, hogy nagyobb lélegzetû írások keretében is hozzászóljak az éppen aktuális szakmai eszmecseréhez, viszont most elismerõen szeretnék szólni a régmúlt szélsõértékeinek hosszú hónapok, sõt évek óta zajló felkutatásáról.

Engem, mint elsõsorban statisztikai jellegû problémákkal foglalkozó közgazdászt mindig is csalódással tölt el, hogy állami meteorológiai szolgálatunk munkatársai kevés idõt szánnak az éghajlati adatok teljes körû feldolgozására és értékelésére. E kijelentésemmel egyáltalán nem az OMSZ munkatársait szándékozom támadni (miért is tenném, hiszen többüket személyesen is ismerem), hanem csak azt állapítom meg, hogy egy adott kérdéssel - számomra egyébként ismeretlen oknál fogva - feltûnõen keveset foglalkoznak. Elképzelhetõ, hogy ebben is az alulfinanszírozottság a "ludas", hasonlóan a közérdekû adatok nyilvánossá tétele körül zajló vitában. Utóbbi téren az OMSZ különösen egy "magánmeteorológus házaspártól" kapott éles kritikát, de ha a helyzetet mérlegeljük, egyszerûen nem jut a hivatalos Szolgálat annyi költségvetési támogatáshoz, amely segítségével az adatszolgáltatási díjak elkerülhetõek lennének.

Ami az adatgyûjtést illeti, szélsõértékek terén külön figyelmet érdemes fordítani arra, hogy az 1930-as évtized elõtt a korabeli állomások több mint fele minimum-maximum hõmérõ nélkül mért, így az abszolút maximum és minimum hõmérsékletek egyszerû terminusértékek, melyet csillagászati helyi középidõ szerint 7.00, 14.00 és 21.00-kor olvastak le. A ma is használatos, ún. Fuess-rendszerû min/max hõmérõpár 1905 körül jelent meg elõször a mai Magyarország területén, viszont az 1920-as évekig mindössze 5-10 állomásra telepítettek ilyet. Az elterjedést nem csak a háborús veszteségek, hanem az angol hõmérõházikó nagyon-nagyon lassú térhódítása korlátozta. 1900-ban még túlnyomórészt kerítések északi oldalára vagy fûtetlen épület északi falára szerelt, fehérre festett bádog árnyékolók ( íme egy igazi muzeális darab: Link ) voltak az országban, és csak a két világháború között, kb. 1925-30 körül kerültek túlsúlyba a Stevenson-féle hõmérõházak. A régi rendszerû bádog házikók alá a közel vízszintesen elhelyezendõ min/max hõmérõk egyszerûen nem fértek volna be.

A körülményeket figyelembe véve egy-egy 19. században, vagy 1930 elõtt mért 40 fok körüli vagy afeletti érték elmarad az aznap elõfordult tényleges maximumtól, hiszen szinte kizárató, hogy a napi maximum pontosan helyi idõ szerint 14.00-kor állt volna be. Korábban végeztem becsléseket arra, hogy egy extrém meleg (35 fok feletti) napon átlagosan mennyivel haladja meg a maximumhõmérséklet a 14:00-ás helyi idõpontban mérhetõ értéket és az eredmény kb. 1.2-1.6 fok volt. Így szinte bizonyos számomra, hogy 42-43-44 fok körüli hõmérsékletek Magyarországon 1780 óta többször is bekövetkeztek.

Az 1841. évi hõhullám alkalmával (amely naptár szerint kb. a 2007. évivel azonos napokra esik) a Gellérthegy tetején lévõ régi csillagda árnyékolt mûszereivel mértek helyi idõ szerint 14:00-kor 39,5 fokot. A Pesti síkságon ezen a napon is szinte bizonyosan 42 fok fölé mehetett a hõmérséklet, ahogyan azt Réthly könyvében összegyûjtött korabeli amatõr megfigyelések is megerõsítik (országszerte "árnyékban mért" 40 és 44 fok közötti hõségrõl számoltak be aznap).

Az 1921-ben és 1928-ban Szerepen mért értékek viszont már angol hõmérõházban, min/max hõmérõpárral kerültek rögzítésre, így nem is értem, hogy miért nem ezeket tekintjük hivatalos abszolút melegrekordnak. Persze nagyon jól tudom azt is, hogy az ember által okozott klímaváltozás-iparnak nem tenne jót, ha hivatalosan ismernék el, hogy egy majd 90-100 évvel ezelõtti hazai hõségrekord még azóta is áll.

Egy szóval: gratulálok az eddig összegyûjtött anyaghoz és nagyon remélem, valamilyen formában nyilvánosság elé kerülnek a valódi hõmérsékleti szélsõértékek.

Nálam augusztus a legszárazabb 2mm utána jön a szeptemberi 28mm.

"Havi csapadék: 41,5 mm (az átlagosnak megfelelõ, lezárta a júli-aug. borzalmas szárazságát)"

Nálam meg nem sokon múlt, hogy a szeptember az év eddigi legszárazabb hónapja legyen.
22,3 mm-es hozamával épp hogy csak megelõzi a 20,9mm-es júliust. Gyakorlatilag hibahatáron belüli a különbség.
A következõ legszárazabb hónapban, áprilisban már kétszer ennyi: 42,3 mm,
augusztusban már háromszor ennyi: 58,4mm;

..és így tovább, élén négy 100mm feletti hónappal.

Pedig nem lakunk egymástól túl messzi.

A július-augusztusi rekordok kb. fele módosult, az OMSZ listában jelenleg szerepeltekhez képest. Az OMSZ adatbázisában jeleneleg 17 napon szerepel 40+ hõmérséklet, nos ez a szám nálam jelenleg 31. Valószínûleg július-augusztusban az összes nap 40 fok feletti hõmérséklet lesz (idõvel vagy ha már pár száz éve mérntünk volna, már az is lenne.). Az adatbázisomban a július-augusztusi rekordok átlaga jelenleg: 39,8 fok.

Szeptember hónapban a max. hõingás nálam 23,2 fok volt (5,3 - 28,7), ami rendkívül magas, a Metnet adatbázisában pl. a második legnagyobb. Mindez a forró Kiskunságban.

Természetesen felteheted, nincs gond vele:-)

Még itt ilyen is hiányzik, hogy 40,5 Szerep 1917.08.02,
40,3 Szerep 1917.08.01
vagy 40,1 1952.08.17 Medgyesegyháza
40,0 1946.08.18 Békéscsaba
40,0 1890.08.25 Hódmezõvásárhely

Ami a negatív listádon biztos, hogy hibás az 1963-as Debreceni -31,6 fok és Lenti -31,2 fokos adat.
Helyette 1963.02.28 -30,0 Domaháza
1963.03.01 -31,0 Domaháza a helyes abból az évbõl.

Hú, tényleg.

Csak augusztus volt szó, ha leírnám az egész nyarat akkor nem végeznék az este folyamán:-)

Jogos!
Ellenben: 41,9°C 2007. 07.20. Kiskunhalas

Van ugye nálam ez: Link

Esetleg amik itt nem fordul elõ, betehetem majd?
Pláne, ha közlöd a hasonló júliusi "valóságot".

Átolvastam a nyárról szóló tanulmányt és nem bírom megállni, hogy ebbe ne kössek bele:-)

Link

"Számos új napi hõmérsékleti rekord született (1. táblázat), és elmondható az is, hogy országos viszonylatban a 2013-as nyár legnagyobb hõmérsékleti értékei mindhárom hónapban sorra a 2. helyen végeztek. Így például az augusztus 8-án, Gyõr Likócson jegyzett 40,6°C-os napi maximumhõmérséklet az idõsorok kezdete óta a 2. legnagyobb augusztusi − és egyben a 2013 nyarán mért legmagasabb − maximumhõmérséklet hazánkban a 2000. augusztus 21-én Békéscsabán mért 41,7°C mögött."

A kissé bulvárt pont a szolgálattól kéne mellõzni, ha nem tudjuk a dolgokat inkább nem írjuk le, ez vélemény és egyben kritika is.

Tehát magasabb értékek a mérések kezdetétõl:
42,2 1921.08.12 Szerep
41,7 2000.08.21 Békéscsaba
41,6 1952.08.16 Csongrád
41,5 1952.08.15 Csongrád
41,2 1886.08.31 Kecskemét
41,0 1952.08.15 Kunszentmiklós
40,8 1881.08.24 Mezõhegyes
40,8 1921.08.11 Szerep
40,6 1946.08.18 Sarkad
40,6 2013.08.08 Gyõr-Likócs

És még ezeken kívül is lesz magasabb mért érték augusztusban:-)

Igen, elnézést!
Köszönöm az észrevételt!

"Abszolút havi tmin: 0,6 °C (22-én)"
Vagyis 28-án.

2013 szeptember:
Havi közép: 14,1 (másfél fokkal az átlag alatt, az elmúlt 10 év harmadik leghûvösebb õszelõje)
Havi csapadék: 41,5 mm (az átlagosnak megfelelõ, lezárta a júli-aug. borzalmas szárazságát)

A 22-i 0,6 fokos tmin az elmúlt évtized magasan legalacsonyabb szeptemberi minimuma.

Most lettem kész az elmúlt két hónap részletezésével:
Augusztus: Link
Szeptember: Link
A statisztikai oldal: Link

Valóban kritikán aluli zivatarszezon volt, Zala megyében nem fordult elõ szupercella a szezonban.
Nem hogy csak 1-2 volt, egy sem.
Nem mintha hiányozna egy jégesõs szupercella, csak mint érdekesség.
Sima zivatar is alig-alig volt.

Ilyen a konvektív csapadék eloszlás. Pótlódik a hiányzó vízmennyiség télen (reméljük).

Azért nem gyenge eltérések vannak.Itt a 11.kerületben ,ahol én mérek 445,2 mm az éves.
Ez majdnem 100 mm kevesebb ,mint Budaörsön ,amely kb 10 km-re van innen légvonalban!!
Sõt a belvárosban még kevesebb eshetett.

Itt a szeptember 46mm-en zárt.
Az év már 535mm. Már megvan az "átlagos" mennyiség, na de hogy...
Erõs évkezdet, január (75mm), február (84mm), majd egy szélsõséges március (115mm) után egy kis szusszanás áprilisban (24mm), hogy azután ismét odacsapjunk egy ütõs májussal (100mm), majd a lassú kiszáradás júniussal (54mm) egy gyalázatos júliusba (5mm)torkollott, amit augusztusban (32mm)csak a hónap vége mentett meg a lázadástól. A szeptemberi 46mm rendbe tette az idegeinket...kíváncsian várom a folytatást...0 vagy 100 ???

Nálam egy teljesen átlagos csapadékú, és 1,6 fokkal alacsonyabb középhõmérsékletû szeptember volt.

Én szokásosan a hosszú adatsor (233 éves) alapján készítem el a havi adatsorom elemzését, természetesen 5-10-30-100-150 éves átlagokkal figyelembe véve.

Egyébként 14,8 fokos közép, és 42,1 mm csapadékhozam volt itt. A csapadékmennyisége 0,8 mm-el lett több mint a 213 éves átlag:-)
Az év mennyisége 500 mm felett van ( 518,4 mm). Csapadékosabb volt január, február és márcisu jóval a május és június is. Szárazabb április, július jóval, és még augusztus, szeptember átlagos lett. Hõmérséklet többnyire átlag körüli eddig idén. Március, május, június és szeptember eddig átlag alatt, a többi átlag felett zárt.

2013. szeptember nálam:

T átlag: 15,95 °C.
T min. átlag: 11,95 °C.
T max. átlag: 21,42 °C.
Absz. T max.: 29,1 °C. (08.)
Absz. T min.: 6,6 °C. (28.)
Absz. hõingás: 22,5 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 10,3 °C. (30.)
Legmagasabb napi átlag: 19,7 °C. (01.)
Napi átlagok hõingása: 9,4 °C.
Legalacsonyabb T max.: 13,0 °C. (30.)
Legmagasabb T min.: 16,7 °C. (03.)
Napi legnagyobb hõingás: 19,2 °C. (08.)
Napi legkisebb hõingás: 4,2 °C. (19.)

Legalacsonyabb légnyomás: 998,6 hPa. (17.)
Legmagasabb légnyomás: 1027,7 hPa. (21.)

Nyári nap: 7 db.
Zivataros nap: 1 db.

Havi csapadékmennyiség: 55,7 mm. (éves: 500,3 mm.)
Csapadékos nap: 17 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 12 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 20,6 mm. (29.)


Az átlagnál 0,65 °C-kal hûvösebb és némileg (115 %) csapadékosabb szeptember volt az idei. Összességében az idõjárás "tudta" a dolgát, hiszen míg a hónap elsõ napjai még a nyárutó jegyében teltek (nyári napok sorozata), addig az utolsó napok már erõsen õsziesre, sõt már-már késõ õsziesre sikeredtek.

Itt is hasonló a helyzet, én 14 zivataros napot észleltem az évben, de talán ha 2 volt közöttük olyan, ami komolyabb csapadékot adott. Az összehasonlítás kedvéért az utóbbi 5 év meglepõen kiegyenlített teljesítménnyel 23 és 27 közötti zivataros napot produkált, az idei év azonban ettõl messze elmaradt.

Ilyen gyenge zivatarszezont még nem éltem át, mint amilyen az idei volt, mert mindössze 15 zivataros napot észleltem, abból 1 száraz volt, további 5 pedig nem adott mérhetõ csapadékot.

Tegnapi csapadék 7 mm, ciklon termése 28,3 mm, szeptember havi mennyiség 86,2 mm, éves hozam 590,5 mm (HellTaki).
Érdekesség a havi mennyiségekben: 1. Szeptember 86,2 mm, 2. Január és Február 85,7 mm holtversenyben, 3. Március 85,5 mm, 4. Május 80,8 mm, 5. Június 75,5 mm.

Sajnos ez így van, de már teljesen mindegy, hogy most esik-e már. Most õsszel és télen kell pótlódnia a csapadékhiánynak, ami talán összejön.

Szeptember hónapban 23 mm csapadék hullott (valószínûleg reggel 8-ig már nem lesz), augusztus 22,8 mm-t produkált, július 2,5 mm-t. Az utóbbi 92 nap összege tehát 48,3 mm. Ennél délen, délnyugaton a mostani melegfrontból itt-ott több esett 24 óra alatt.

Néhány szeptemberi minimum a hegyrõl, a napijelenésre rávezetve:
09.04.: Link
09.05.: Link
09.06.: Link
09.07.: Link
09.08.: Link
09.09.: Link
09.13.: Link
09.14.: Link
09.15.: Link
09.20.: Link
09.22.: Link

Itt így alakult az éjjel: Link Link

Nálam ugyanezen érték 1,9 fok. Ma reggel fagy is lehetett volna, ha nem jönnek a felhõk.

A ma reggeli tmin 0,6°C lett, azaz gyenge talaj menti fagy lehetõsége fennállt (kora hajnalban, még 1,5 °C mellett dolgozni indultam, így nem követhettem az eseményt).
Mondanom se kell, hogy ez az egész éves méréseim 2003-as kezdete óta a legalacsonyabb szeptemberi érték (a 2008.09.28-i 3,2°C lett leváltva).

Egy igen ritka jelenség volt ma: Ény felõl mozgó front a Velencei hg, illetve a Velencei-tó fölött generál zivatart. Alig-alig akad olyan helyzet, amikor ne a csillapodás, kiszáradás jellemezné az ilyen irányból érkezõ tömböket.

1932. október eleje bõvebben: Link

Csak áramlás kérdése az egész. Az tény, hogy a hidegmagok vándorlása, áthelyezõdése során simán beindíthat egy folyamatot amely szépen berúgja az izlandi csiga motorjait és akkor bizony a kora hidegelárasztást késõi enyhe fordulat követi. Azonban ez sem feltétlenül igaz. A zonális idõszakokban mint a 70-es években ez gyakori volt, sok beteg áramlási kép. Simán elfagyasztott mindent május végén vagy június elején és jött egy beteg esõs nyár. Majd szintén ami marad termény lefagyasztott, szeptember végén, októberben elején majd jött egy zonális gyakorlatilag fagy nélküli tél.
Pl 1977 június elején fagyok, rekordok:
Link
szeptember végén szintén, pl Borsodnádasd -5,5 fok szeptemberben:
Link
Azonban a kontinentális idõszakban gyakran október végén már jelentkezett a tél pl 1940 stb hóval faggyal és bizony kitartott keményen márciusig, aztán volt forró nyár tény, de legalább a sarki hideget csak ritkán csípte le május végén, mert más áramlás volt.
Aztán voltak óriási fordulatok pl 1963 novembere szinte nyár volt, december meg már keményen zord, de ott van 1993 novembere mikor ki nem láttunk a hóból és jött egy locspocs tél, mégis a november szerintem mindenkit kárpótolt akkor. Szóval sok minden lehet és az ellenkezõje is.
Ami jó, hogy egyre közelebb vagyunk a tavaszhoz:-)))))))

És, hogy ne csak hideg legyen október elején idézzük fel egy szép október kezdetet:
Link
1932 jó meleg szeptember után nyár nem ért véget és bizony hozott a hõségnapokat sorjában
pl Szeged 32,0, Szerep 32,9 fok Tótkomlós is hasonló cipõben járt, ez mind október elején és bizony ilyen volt 1935 is:
Link
Túrkeve 31,0 fok, Szentmargittpuszta 31,2 fok
Október 6:
Túrkeve 31,7 fok, Szarvas 32,4 fokot mért, nem rossz ez sem.

De megnéztem 1979 október végét, Alcsútdoboz volt a leghidegebb 26-án -11,3 fok, 27-én -10,6 fokot mértek ott.
Van sok-sok finomság amit el lehet képzelni, zord és hõségnapok októberben stb:-)

Ide is szelídülve érkezett, a hónap legalacsonyabb értéke is "csak" -17°C volt. Az egész hónap extremitásoktól mentes hideg idõvel telt, ám annak makacs jelleg tette rendkívüliivé a hónapot.
Az Ünnep itt is zimankós volt, a 24-i napi közép -12,8°C és a hónap legalacsonyabb maximuma is aznap állt be, -11 fokkal!

A nyugis január után azonban jött a hírhedt februári szuperciklon ( Link ), így az 1998/99-es tél összességében maga volt a téli extremitás non plus ultrája.

Az én emlékeim szerint is nagyon hideg idõt hozott 1998 decembere, noha a sarki-kontinentális hideglevegõ a Kisalföldre már némileg megszelídülve érkezett meg, és hótakaró se nagyon volt errefelé. Mégis, életem eddigi leghidegebb karácsonyestjét hozta ez az év, -13 fokos hõmérséklettel, zord, viharos kelet-délkeleti széllel.
Nagyon érdekes helyzet volt, és érdekes az egész 1998/99-es tél is.
Megfelelõ idõben rövid ismertetéssel, mellékelt szinoptikai térképekkel jelentkezek a 98-as decemberrõl.

A "globális" fórumban téma volt 1998 decembere, ami 100 éves léptékben is leghidegebb évvég volt.

Nálam -6,8 °C volt a havi közép, az 1992 óra íródó idõsorom magasan leghidegebb decembere volt, a második "helyezett" (2001 dec.) is két fokkal enyhébb volt: Link

Párját ritkító hónap volt, az elsõ három nap száraz hidege után 4-én leesett 12 cm hó, majd másnap újabb 12 cm, ezt követõen újra szárazra fordult az idõ (csak kétszer esett kicsi hó, összesen 4 cm), ám a hótakaró egész hónapban megmaradt (egészen január 15-ig).
A hótakaró se kismiska volt, a 4-5-i 22 cm-es réteg kialakulása után 15 cm volt a minimuma (20-án, addig kopott, majd esett 3 cm friss hó és 16-17 cm lett szilveszterkor is).

Ami a leginkább elképesztõ volt, hogy egész hónapban végig, folyamatosan fagyott (azaz 31 téli nap volt, mindössze öt nap kúszott 0 fok közelébe a t)!

További tanulságok: a tartós õsz közepi meridionalitás, gyakori hidegelárasztás bizony könnyen oda vezethet, hogy a hõcsere ciklus szabályszerûségének megfelelõen a rá következõ hosszabb idõszakban elõoldali, majd zonális képekkel találkozunk. Az 1979 októberihez hasonló cirkulációs jelleg kissé aggályos a tél elsõ harmadát-felét tekintve.
Nézzük 1979 novemberét és decemberét 5 naponként:

Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

A fentiekhez -azt hiszem- nem kell kommentár.

Azonban lappangó blocking hajlam bõven volt az 1979/80-as télen. Hiszen ez a nagyon hideg 1978/79-es után következõ tél volt, annak "ikertele".
Figyeljük csak meg, mi történik az "enyhe" makroszinoptikai képekkel 1979 utolsó napjaiban!

Dec. 29-én még "reménytelenül" déli, délnyugati áramlásos kép:

Link
Link

majd így folytatódik a dolog:

Link
Link

Link
Link

Link
Link

Link
Link

Link
Link

végül a következõ, kifejezetten "hideg" képhez konkludáltak az események:

Link
Link

A fenti képsor egyben azt is példázza, hogy ha nagy mennyiségû, igen hideg levegõ halmozódik fel északon, északkeleten, valamint ennek expanziós hajlama van alacsonyabb szélességek felé, akkor ez a hideg légtömeg akkor is eláraszt minket, "ha a fene fenét eszik".
Ilyen esetben a kiinduló áramlási kép nem sokat számít, a légnyomás-eloszlási ill. a cirkulációs kép fog villámgyorsan hozzáidomulni a hidegtömeg mozgásához.
1979 dec. 29-én még ködös, de nem túl hideg idõ volt gyenge pluszfokokkal, de 30-án este már havazni kezdett. Szilveszter napja már hótakarós volt, majd január elején száraz, de egyre hidegebb napok következtek, erõs fagyhullám bontakozott ki.

Nézzünk egy szép esetet a skandináv blokkoló anticiklonra 1979 októberébõl.
A térkép-sorok több tanulsággal is szolgálnak: elõször is, hogy ez a szinoptikai kép a téli félévben nagyon komoly északkeleti hidegáramlással járhat a szó szoros értelmében vett téli hónapokon kívül is.
A másik tanulság a jellegzetes makroszinoptikai felállásokra való hajlam hosszasabb megléte, a makrokép kiújulásának lehetõsége.

Nézzük a térképeket. Így kezdõdött:

Link
Link
Link

Látható, hogy október 2-re már a Skandináv-félsziget fölé helyezõdött az 1035 hpa központi légnyomású AC.
Egy nap múlva, 3-án így fest az izoterma térkép:

Link

A 0 fokos T850 csaknem az egész országot elfoglalja, az északkeleti határ közvetlen közelében pedig ott a -5 fokos is.

Az elég meleg, gyakran nyárias idõt hozó szeptember után drasztikus hõmérséklet-esést okozott a hidegbetörés. Maga a front csak kevés, záporszerû csapadékkal járt, utána viszont állandósult az északi, északkeleti áramlás. Emiatt a napsütés ellenére is csak 10 fok körül voltak a maximumok október elsõ napjaiban, és megjelentek az éjszakai fagyok. A hónap elsõ dekádja nagyrészt a skandináv anticiklon jegyében telt el.
Okt. 9-re azonban az AC középpontja a Kelet-Európai-síkság déli része fölé helyezõdött, a Kárpát-medence ennek hátoldalára került, ezért dél felõl a magasban enyhébb levegõ kezdett fölénk áramlani:

Link
Link

10-én:

Link

11-én:

Link

A viszonylag magas T850 azonban az inverz légrétegzõdés, a talaj közeli hûvös délkeleti áramlás következtében nem jelentkezett késõ nyárias T2m-ben. A felmelegedés továbbra is viszonylag mérsékelt maradt: a csúcshõmérsékletek nem érték el a 20 fokot.

Egy kép a hónap közepérõl:

Link

Látszik, hogy a skandináv AC átmenetileg felszámolódott.

Az állapot azonban csak idõleges. Okt. 22-én már újra ezt látjuk:

Link

Tovább haladva:

Link
Link

Link
Link

Link
Link

Link
Link

Gyönyörûen látszik a kiújult skandináv központú blokkoló AC, elõoldalán a sarki-kontinentális hidegáramlással. Az utolsó 2 izoterma térkép láttán télen is megnyalnánk az ujjunkat.
Ténylegesen száraz, napos idõt okozott a hidegáramlás, észak és kelet között ingadozó széliránnyal, magas légnyomással. A nedvesség torlasztása miatt az ország nyugati részében több volt a stratus és a köd, de északkeleten -10 fok körüli minimumok is voltak.

Tegnap voltunk Kisorosziban. Kimentünk a szigetcsúcsra, rendkívül érdekes volt, ahogy az áradó Duna a fák között vágtatott, szinte félelmetes volt. Néha kisütött a nap egy-egy rövidebb idõszakra, általában borult idõ volt, mintegy elõkészítve az elkövetkezõ 6 hónapot hangulatilag. Sajnos nehezen, de olvashatóan a mobillal készítettem egy fotót a révnél, egy 1930-as hajózási napló részletet lehetett fotózni. Link Érdekes helyzet lehetett, szó ami szó. A második fotón pedig az elmúlt 100 év három legnagyobb árvíz szintjei láthatók. Link [esõ] [esõ]

A szombati 1,6 mm-es záporral elértük az 500 mm-es csapadékmennyiséget 2013-ban. 500,8 mm-nél tartunk. [esõ]

Szekszárdon az augusztus így alakult számokban: Link illetve Link
grafikonon pedig Link

Egy gyors összegzése a 2013-ban eddig történteknek: Link
mérési helyek:
-Váralja: Link
-Dobogó/Ördöghegy: Link

Ha "én" éjféltájt gratulálok a tavalyi hónak amibõl semmit nem tapasztaltam, akkor föltörték a jelszavamat. Annak igazán örülök, hogy neked van mire visszaemlékezni. Tudom nem ez a lényeg (a tanulmány tényleg jó), csak halkan szóltam.

Nagyon jó, gratulálok és köszi!

Azért az emberi butaságnak csak alsó határai vannak...

Köszi mindenkinek a véleményeket és a gratulációt!