Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
Gratulálok! Nem az a lényeg, hogy milyen szuper tanulmányt írt ugye? Direkt nem írok jelzõket mert akkor megint háború lenne, de remélem mindenki oda gondolja amit oda kell!
Én azt mondom, Dávidnak, hogy nagyon is jó tanulmány, öröm olvasni és visszaemlékezni rá. És biztatlak, hogy vegyél még fáradtságot mert ezekbõl tanulni lehet és gondolkodásra készteted az olvasót, jó vannak sajnos kivételek, de a többsége bizony szívesen veszi az ilyeneket. Köszönjük.
A kérdésedre a magaslégkörzés mint írtál megállja a helyét nincs benne hiba, pontatlanság. Még annyi, hogy a szinteket picit szét lehet választatni, pl a futóáramlások helyzetétõl függõen 200, vagy 300 hPa-os szinten mozognak leginkább mely a teknõsödés a gerinc kialakulási folyamatok fontos feltétele. Egyébként tökéletes olvasmányos írás. A kifejezést itthon pont ez miatt nem nagyon használjuk. Szerintem jó az a gyors le áramlás, vagy észak-déli mozgás a kifejezésre.
Én azt mondom, Dávidnak, hogy nagyon is jó tanulmány, öröm olvasni és visszaemlékezni rá. És biztatlak, hogy vegyél még fáradtságot mert ezekbõl tanulni lehet és gondolkodásra készteted az olvasót, jó vannak sajnos kivételek, de a többsége bizony szívesen veszi az ilyeneket. Köszönjük.
A kérdésedre a magaslégkörzés mint írtál megállja a helyét nincs benne hiba, pontatlanság. Még annyi, hogy a szinteket picit szét lehet választatni, pl a futóáramlások helyzetétõl függõen 200, vagy 300 hPa-os szinten mozognak leginkább mely a teknõsödés a gerinc kialakulási folyamatok fontos feltétele. Egyébként tökéletes olvasmányos írás. A kifejezést itthon pont ez miatt nem nagyon használjuk. Szerintem jó az a gyors le áramlás, vagy észak-déli mozgás a kifejezésre.
Én akkor foglalkoznék komolyabban a tavalyi októberrel, ha délkeleten is esett volna említésre érdemes hó.
Nagyon jó, összeszedett, érthetõ írás. Élvezettel olvastam. Ha jól értem, valami olyasmirõl van itt szó, hogy az extratrópusi ciklon plusz hõenergiát advektálva kiélezi a hõkontrasztot, ezért
a futóáramlás hullámának amplitudója lokálisan megnövekszik, és az alsóbb szintek áramlásai gyorsan meridionálisra fordulnak az érintett területen.
Írásod szerint tehát téves az a közkeletû vélekedés, hogy a szubarktikus alacsony nyomású övbe beolvadó extratrópusi ciklon csak és kizárólag ciklon-elõoldali melegáramlást okozhat, illetve fokozhat nálunk.
A "downstream development" kifejezést nem érdemes szó szerint lefordítani. Inkább a jelenség lényegét megértve kell azt az általunk is ismert szakszavakkal kifejezni.
Javaslom az extratrópikus meridionalizáció szóösszetételt. Kissé hosszadalmas, de véleményem szerint megfelelõ.
a futóáramlás hullámának amplitudója lokálisan megnövekszik, és az alsóbb szintek áramlásai gyorsan meridionálisra fordulnak az érintett területen.
Írásod szerint tehát téves az a közkeletû vélekedés, hogy a szubarktikus alacsony nyomású övbe beolvadó extratrópusi ciklon csak és kizárólag ciklon-elõoldali melegáramlást okozhat, illetve fokozhat nálunk.
A "downstream development" kifejezést nem érdemes szó szerint lefordítani. Inkább a jelenség lényegét megértve kell azt az általunk is ismert szakszavakkal kifejezni.
Javaslom az extratrópikus meridionalizáció szóösszetételt. Kissé hosszadalmas, de véleményem szerint megfelelõ.
Még tavaly a Rafael hurrikán idején, a lehetséges hóesélyeket latolgatva került elõ a downstream development kifejezés, mint az október végi hidegbetörés egyik fõ kiváltó oka. Mivel ez már akkor is felkeltette az érdeklõdésemet, nyáron elkezdtem utánanézni a dolognak, és végeredményben írtam egy esettanulmányt az akkori helyzetrõl, egy hosszabb bevezetéssel megspékelve: Link
Nem tudom, hogy szakmailag minden helyes-e, amit leírtam benne, mivel ezzel a területtel (mármint úgy összességében a magaslégköri áramlásokkal) eddig nem igazán foglalkoztam, így ha nem nagy kérés, kíváncsi lennék a szakmai véleményetekre a cikkel kapcsolatban.
Emellett szintén nem tudom, hogy a downstream development-nek van-e magyar megfelelõje, de ha nincs, szerintem érdemes lenne rá kreálni valami kifejezést, mert ahogy nézegettem a térképarchívumokat, azért nem olyan ritka ez a folyamat, még ha általában jóval mérsékeltebb formában fordul is elõ.
Nem tudom, hogy szakmailag minden helyes-e, amit leírtam benne, mivel ezzel a területtel (mármint úgy összességében a magaslégköri áramlásokkal) eddig nem igazán foglalkoztam, így ha nem nagy kérés, kíváncsi lennék a szakmai véleményetekre a cikkel kapcsolatban.
Emellett szintén nem tudom, hogy a downstream development-nek van-e magyar megfelelõje, de ha nincs, szerintem érdemes lenne rá kreálni valami kifejezést, mert ahogy nézegettem a térképarchívumokat, azért nem olyan ritka ez a folyamat, még ha általában jóval mérsékeltebb formában fordul is elõ.
Valaki küldene egy linket, hogy hol tudom megnézni 2000 nyarának országos átlagban vett lehullott csapadékmennyiségét? Össze szeretném vetni az idei nyárral az adatokat, ezért érdekelne.
Elõre is köszi a választ!
Elõre is köszi a választ!
Végre!
A tegnap dél körüli zivatarrendszer 19,6 mm csapadékot adott, borsszemnyi jéggel fûszerezve.
Nagyon rég volt két-számjegyû napi hozam (június 24-én, 20,3 mm).
A keddi 7,1 mm-el együtt három nap alatt majdnem annyi esett mint július-augusztus egészén.
Életmentõ volt!
A tegnap dél körüli zivatarrendszer 19,6 mm csapadékot adott, borsszemnyi jéggel fûszerezve.
Nagyon rég volt két-számjegyû napi hozam (június 24-én, 20,3 mm).
A keddi 7,1 mm-el együtt három nap alatt majdnem annyi esett mint július-augusztus egészén.
Életmentõ volt!
Egy kis nosztalgia azoknak, akik szeretik a zivataros nyarakat: Link
Igazi élmény volt az a bizonyos 2005-ös nyár számomra (gondolom ezzel nem vagyok egyedül).
Ennyi felhõszakadást egyik évben sem láttam még a környékemen, mint abban a híres esztendõben.
Remélem, lesz még legalább egy hasonló nyári idõszak a jövõben.
Igazi élmény volt az a bizonyos 2005-ös nyár számomra (gondolom ezzel nem vagyok egyedül).
Ennyi felhõszakadást egyik évben sem láttam még a környékemen, mint abban a híres esztendõben.
Remélem, lesz még legalább egy hasonló nyári idõszak a jövõben.
Az elõzõ írásom javítása: az 1986 febr. 2. és febr. 3-ra vonatkozó izoterma térképek
Link
Link
Ezek után nézzünk meg 3 esetet, mikor a hidegelárasztás NEM járt mediterrán ciklontevékenységgel, legalábbis olyannal nem, ami a Kárpát-medencét és környékét érintette volna.
Az elsõ a már többször említett 1997 október végi.
Link
Link
Link
Azt látjuk, hogy a polárfronti ciklon az eddig mutatott eseteknél keletebbre alakult ki: nem az Észak-Atlantikumban, hanem nagyjából a Fehér-tenger fölött látjuk a középpontját. Centrális légnyomása mintegy 10 hpa-val magasabb (995 hpa vs 985 hpa)
A keleti elhelyezkedés miatt a belõle képzõdõ teknõ is jóval keletebbre található: a Fehér-tenger vidékétõl félkörívben húzódik keresztül a Kelet-Európai-síkságon egészen Kis-Ázsiáig.
A következõ két kép azt mutatja, hogy a teknõ északi része töltõdik, ill. visszahúzódik északra, viszont a déli része sem erõsödik, hanem épp ellenkezõleg, teljesen felszámolódik:
Link
Link
A kontinens idõjárását egyre inkább a Brit-szigetek felõl a centrumba helyezõdõ, 1035 hepás hatalmas AC vonja befolyása alá. Egy nappal késõbb már ezt látjuk:
Link
Mindeközben Európa középsõ részének hidegelárasztása zavartalanul folytatódik:
Link
Link
Link
Az mindenesetre feltûnõ, hogy míg a Kelet-Európai-síkság eléggé "tele van" hideglevegõvel, addig az attól keletre esõ terület -az Ural-vidék- ehhez képest szokatlanul enyhe. Az 5 fokos T850 izoterma itt majdnem a sarkkörig felhúzódik. Az Európába benyomult "hideg zsák", úgy látszik, nem kapcsolódik szervesen a szibériai hidegdepóhoz, ezért k-ny irányban viszonylag keskeny. Persze, a szibériai hidegdepó fejletlensége az évszakot tekintve nem is csoda.
A következõ esetünk 1991 decemberi:
Link
Link
Link
Link
A szituáció fejlõdése kezdetben nagyon hsonló az 1997 októberében történtekhez. Keleten kifejlõdõ teknõ, hátoldalán a Brit-szigetektõl a centrumba benyomuló anticiklonnal. Azonban különbség, hogy itt kifejlõdik a mediciklon, csakhogy nagyon távol a Kárpát-medencétõl, a Földközi-tenger középsõ részén, Kréta szigetétõl nyugatra elhelyezkedõ centrummal. Az utolsó képen az is látszik, hogy a ciklonközpont innen ék-re, a kisázsiai partvidék fölé helyezõdik, egyúttal elég jelentõsen, 995 hpa-ra mélyül ki. A mediciklon tevékenységbõl azonban a Kárpát-medence keveset "érez", ugyanis területe kezdetben az 1025 és 1030, majd az 1030 és 1035-ös izobár közé esik.
Figyeljük meg ezután a hõmérséklet eloszlását Európában:
Link
Link
Link
Link
Itt is felismerhetõ az Európaába é-ék-rõl benyomuló "hideg zsák", azonban az 1997 októberinél erõsebb urali-szibériai "összeköttetéssel".
A harmadik esetünk 1988 decemberébõl való:
Link
Link
Link
Link
Ahogy látjuk, összességében nagyon hasonlít az 1991 decemberi forgatókönyvre. A mediciklon szépen kialakul, centrális nyomása, pályája is szinte megegyezik az elõbbivel.
A hõeloszlás:
Link
Link
Link
Link
Ez is lényegében megegyezik az 1991 decemberivel.
Összegzés: a közép-európai (és részben földközi-tengeri) ciklonképzõdés hiányát, ill. a mégis kiképzõdött mediciklonok túlságosan déli pályáját többféleképpen magyarázhatjuk.
Felmerül, hogy mivel az "anyaciklon" a polárfront feltételezhetõen kisebb aktivitású helyén (az észak-atlanti minimumtól jócskán keletre) képzõdött, ezért aktivitása, nemkülönben az általa létrehozott teknõ ciklonaktivitása alacsonyabb, mint észak-atlanti eredet esetében.
Gondolhatunk a Földközi-tenger alacsonyabb vízhõmérsékletére -bár ennek az októberben elõfordult eset eleve ellentmond. Szintén felmerül az északkeleti hidegdepó viszonylagos gyengesége. A 2. és 3. esetben mégis létrejött, sõt eléggé kimélyült mediciklon eredete meglehetõsen problematikus. Lehetséges, hogy a nem túl nagy örvényesedési hajlamot mutató, gyenge teknõ dél felé nyúltában, a Földközi-tenger meleg vizei fölött kellõ távolságot megtéve, mégis létrehozza a maga mediciklonját. Ez esetben a mediciklonok természetesen tõlünk túl mesze alakulnak ki ahhoz, hogy idõjárásunkba érdemben beleszólhassanak.
Konklúzióként levonhatjuk, hogy ha egy északi hidegelárasztás nem generál minket elérõ mediciklont (vagy közép-európai ciklont), a hidegáramlás nagyrészt száraz, és magas légnyomásértékek mellett zajlik, az a megfigyelések szerint is arra gyanús, hogy igencsak átmeneti jelenség lesz: hamarosan az óceáni enyhe légtömegek beáramlása fogja követni.
Mediciklon híján ugyanis nem történik meg a sarki-kontinentális hideglevegõ "átpakolása" nyugatra (vagy túlságosan délre történik), és ezen "ellensúly" híján a teknõ lefûzõdését követõen zonálisra váltó légáramlatok az Atlanti óceánról gyorsan fölénk sodorják az enyhe levegõt.
Ezt mutatja mindhárom tárgyalt szituáció szomorú utóélete:
Link
Link
(Ezen a képen egyébként kitûnõen látszik maszfej)
Link
Link
Link
Ezek után nézzünk meg 3 esetet, mikor a hidegelárasztás NEM járt mediterrán ciklontevékenységgel, legalábbis olyannal nem, ami a Kárpát-medencét és környékét érintette volna.
Az elsõ a már többször említett 1997 október végi.
Link
Link
Link
Azt látjuk, hogy a polárfronti ciklon az eddig mutatott eseteknél keletebbre alakult ki: nem az Észak-Atlantikumban, hanem nagyjából a Fehér-tenger fölött látjuk a középpontját. Centrális légnyomása mintegy 10 hpa-val magasabb (995 hpa vs 985 hpa)
A keleti elhelyezkedés miatt a belõle képzõdõ teknõ is jóval keletebbre található: a Fehér-tenger vidékétõl félkörívben húzódik keresztül a Kelet-Európai-síkságon egészen Kis-Ázsiáig.
A következõ két kép azt mutatja, hogy a teknõ északi része töltõdik, ill. visszahúzódik északra, viszont a déli része sem erõsödik, hanem épp ellenkezõleg, teljesen felszámolódik:
Link
Link
A kontinens idõjárását egyre inkább a Brit-szigetek felõl a centrumba helyezõdõ, 1035 hepás hatalmas AC vonja befolyása alá. Egy nappal késõbb már ezt látjuk:
Link
Mindeközben Európa középsõ részének hidegelárasztása zavartalanul folytatódik:
Link
Link
Link
Az mindenesetre feltûnõ, hogy míg a Kelet-Európai-síkság eléggé "tele van" hideglevegõvel, addig az attól keletre esõ terület -az Ural-vidék- ehhez képest szokatlanul enyhe. Az 5 fokos T850 izoterma itt majdnem a sarkkörig felhúzódik. Az Európába benyomult "hideg zsák", úgy látszik, nem kapcsolódik szervesen a szibériai hidegdepóhoz, ezért k-ny irányban viszonylag keskeny. Persze, a szibériai hidegdepó fejletlensége az évszakot tekintve nem is csoda.
A következõ esetünk 1991 decemberi:
Link
Link
Link
Link
A szituáció fejlõdése kezdetben nagyon hsonló az 1997 októberében történtekhez. Keleten kifejlõdõ teknõ, hátoldalán a Brit-szigetektõl a centrumba benyomuló anticiklonnal. Azonban különbség, hogy itt kifejlõdik a mediciklon, csakhogy nagyon távol a Kárpát-medencétõl, a Földközi-tenger középsõ részén, Kréta szigetétõl nyugatra elhelyezkedõ centrummal. Az utolsó képen az is látszik, hogy a ciklonközpont innen ék-re, a kisázsiai partvidék fölé helyezõdik, egyúttal elég jelentõsen, 995 hpa-ra mélyül ki. A mediciklon tevékenységbõl azonban a Kárpát-medence keveset "érez", ugyanis területe kezdetben az 1025 és 1030, majd az 1030 és 1035-ös izobár közé esik.
Figyeljük meg ezután a hõmérséklet eloszlását Európában:
Link
Link
Link
Link
Itt is felismerhetõ az Európaába é-ék-rõl benyomuló "hideg zsák", azonban az 1997 októberinél erõsebb urali-szibériai "összeköttetéssel".
A harmadik esetünk 1988 decemberébõl való:
Link
Link
Link
Link
Ahogy látjuk, összességében nagyon hasonlít az 1991 decemberi forgatókönyvre. A mediciklon szépen kialakul, centrális nyomása, pályája is szinte megegyezik az elõbbivel.
A hõeloszlás:
Link
Link
Link
Link
Ez is lényegében megegyezik az 1991 decemberivel.
Összegzés: a közép-európai (és részben földközi-tengeri) ciklonképzõdés hiányát, ill. a mégis kiképzõdött mediciklonok túlságosan déli pályáját többféleképpen magyarázhatjuk.
Felmerül, hogy mivel az "anyaciklon" a polárfront feltételezhetõen kisebb aktivitású helyén (az észak-atlanti minimumtól jócskán keletre) képzõdött, ezért aktivitása, nemkülönben az általa létrehozott teknõ ciklonaktivitása alacsonyabb, mint észak-atlanti eredet esetében.
Gondolhatunk a Földközi-tenger alacsonyabb vízhõmérsékletére -bár ennek az októberben elõfordult eset eleve ellentmond. Szintén felmerül az északkeleti hidegdepó viszonylagos gyengesége. A 2. és 3. esetben mégis létrejött, sõt eléggé kimélyült mediciklon eredete meglehetõsen problematikus. Lehetséges, hogy a nem túl nagy örvényesedési hajlamot mutató, gyenge teknõ dél felé nyúltában, a Földközi-tenger meleg vizei fölött kellõ távolságot megtéve, mégis létrehozza a maga mediciklonját. Ez esetben a mediciklonok természetesen tõlünk túl mesze alakulnak ki ahhoz, hogy idõjárásunkba érdemben beleszólhassanak.
Konklúzióként levonhatjuk, hogy ha egy északi hidegelárasztás nem generál minket elérõ mediciklont (vagy közép-európai ciklont), a hidegáramlás nagyrészt száraz, és magas légnyomásértékek mellett zajlik, az a megfigyelések szerint is arra gyanús, hogy igencsak átmeneti jelenség lesz: hamarosan az óceáni enyhe légtömegek beáramlása fogja követni.
Mediciklon híján ugyanis nem történik meg a sarki-kontinentális hideglevegõ "átpakolása" nyugatra (vagy túlságosan délre történik), és ezen "ellensúly" híján a teknõ lefûzõdését követõen zonálisra váltó légáramlatok az Atlanti óceánról gyorsan fölénk sodorják az enyhe levegõt.
Ezt mutatja mindhárom tárgyalt szituáció szomorú utóélete:
Link
Link
(Ezen a képen egyébként kitûnõen látszik maszfej)
Link
Emlékszem 1986 februárjára.
Érdekes volt a visszaemlékezésed, és még érdekesebb lett volna, ha az egy héttel utána következõ hétvége (február 8-9) idõjárását is bemutatod. Azon a hétvégén én Sopron és Szentgotthárd között mozogtam vonattal. Ekkor már megjelentek a -10°C alatti napi közepek, különösen a szombati nap volt hideg, de az még száraz idõvel telt. Aztán vasárnap ránkrontott a mediterrán ciklon. Szentgotthárd környékén csak gyenge szél volt, de igen nagy hó esett vasárnap (30 cm körül). Délután utaztam haza Sopronba és Szombathelytõl már viharos szél fújt. A hófúvás miatt a vonat tetemes késéssel érkezett, a váltóállítás igen nehézkesen mûködött. Városon belül is méter magas hófúvások alakultak ki.
Érdekes volt a visszaemlékezésed, és még érdekesebb lett volna, ha az egy héttel utána következõ hétvége (február 8-9) idõjárását is bemutatod. Azon a hétvégén én Sopron és Szentgotthárd között mozogtam vonattal. Ekkor már megjelentek a -10°C alatti napi közepek, különösen a szombati nap volt hideg, de az még száraz idõvel telt. Aztán vasárnap ránkrontott a mediterrán ciklon. Szentgotthárd környékén csak gyenge szél volt, de igen nagy hó esett vasárnap (30 cm körül). Délután utaztam haza Sopronba és Szombathelytõl már viharos szél fújt. A hófúvás miatt a vonat tetemes késéssel érkezett, a váltóállítás igen nehézkesen mûködött. Városon belül is méter magas hófúvások alakultak ki.
Míg a hónap elsõ dekádja alig hozott ide Pápára csapadékot, addig a másodikban majd minden nap esik. Tegnap a frontzóna 26,4 mm-t adott és a hónap már 45,2-nél tart. 2010 nagyon esõs szeptemberében is 17-én esett a legtöbb, 33,3 mm. Akkor is száraz volt a hó eleje aztán 113 lett a vége. 2010-ben 16-án még csak 32,7 volt a havi állás, az évi meg 679 mm. Most az évi elérte a 600 mm-t, ami több mint 100 mm elmaradás a 2010-eshez képest (723 18-án), de akkor októbertõl csak átlag körüli volt a csapadék. Így egy átlagnál esõsebb utolsó negyedévvel itt újra lehet 900 mm az éves adag...
Érdekes, hogy akkor is a július száraz volt, de míg az idén március volt a legcsapadékosabb, addig akkor a legszárazabbnak bizonyult. Nagy eltérés még, hogy a tél most sokkal többet hozott, addig most az aug. és szept. jóval kevesebbet. Bár ez utóbbinak még nincs vége...
Tegnap az éves közép elérte a 12,4 fokot, ami most már csökkenésnek indult. 2010 hûvösebb évében 10,8 lett az éves közepem. Most, ha a hátralévõ hónapok átlagosak lennének a termométer szerint, akkor szinte tizedre ismét 10,8 fok lenne.
Érdekes, hogy akkor is a július száraz volt, de míg az idén március volt a legcsapadékosabb, addig akkor a legszárazabbnak bizonyult. Nagy eltérés még, hogy a tél most sokkal többet hozott, addig most az aug. és szept. jóval kevesebbet. Bár ez utóbbinak még nincs vége...
Tegnap az éves közép elérte a 12,4 fokot, ami most már csökkenésnek indult. 2010 hûvösebb évében 10,8 lett az éves közepem. Most, ha a hátralévõ hónapok átlagosak lennének a termométer szerint, akkor szinte tizedre ismét 10,8 fok lenne.
A rendszerint az Észak-Atlantikum irányából d-dk felé kiterjedõ alacsony nyomású teknõk hátoldalán természetesen hideglevegõ indul az alacsonyabb szélességek felé, de az északi félgömb hidegbázisának sajátos téli topográfiája folytán a teknõ elõoldalán is masszív, mégppedig kontinentális hidegdepó helyezkedhet el aránylag kis szélességeken. Ez a hidegtömeg többnyire legalább olyan fagyos, mint a teknõ hátoldalának sarki-tengeri légtömegei, gyakran még hidegebb is azoknál.
Feltehetõ, hogy bizonyos kondiciók fennállása esetén az a hõdifferencia, mely az alacsony nyomású teknõ és a kelet-európai kontinentális hidegtömeg között jelentkezik, aktívabbá teszi a teknõ déli felén a ciklontevékenységet, az ott elhelyezkedõ örvény erõsen kimélyül, centrális légnyomása szinte "polárfronti" mélységekbe zuhan. Az élénk ciklontevékenység csapadékos idõt okoz Közép és Dél-Európában. A másik következmény: az alacsony szélességeken elhelyezkedõ aktív légörvény északi oldalán "átpumpálja" a kelet-európai hideget Közép és Délnyugat-Európába, kettévágva a teknõt, lefûzve annak déli részét. A nyugat felé terjeszkedõ hideg pedig "sakkban tartja" az atlanti-óceáni enyhe légtömegeket, melyek az Észak-Atlantikumban addigra kezdetét vevõ újabb hõcsere ciklus zonális fázisában már megindulnának a kontinens középsõ területe felé. A ciklus ezért a kontinens centrumában mintegy blokkolódik a meridionális fázis végén, Továbbra is kontinentális hideglevegõ határozza meg itt az idõjárást, míg Európa északnyugati, északi peremeit eléri a délnyugati enyhe, óceáni légáramlás: létrejön a kontinensünk téli idõjárására olyannyira jellemzõ makroszinoptikai fejreállás. A tartósan zord közép-kelet-európai tél szokásos forgatókönyve ez.
Nézzünk egy "klasszikus" példát a fentiekre. 1986 januárjának végén hatalmas tömegû, rendkívül hideg sarki-kontinentális levegõ halmozódott fel Kelet-Európában, és indult meg nyugat felé.
A szinoptikai helyzet a következõképpen alakult:
Link
Link
A fenti képen a 985 hpa centrális nyomású polárfronti ciklon látható Izland közelében, mely elindítja az események láncolatát. Az izoterma térkép pedig a keleten halmozódó hidegtömeget mutatja.
Link
Ezen a képen már jól látszik az alacsony nyomású terület dél felé való megnyúlása, a teknõképzõdés.
Link
A teknõ északi részének ciklonjai töltõdnek, még a déli fele aktivizálódik.
Link
Link
Ezen a képen a 985 hepásra kimélyült, immár földközi-tengeri ciklont érdemes megfigyelni. Ettõl északkeletre ott a -15 fok alatti terület 850 hapán, míg a ciklon hátoldalán csak 0 fok van ugyanezen a nyomásnívón.
A folyamat így halad tovább:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A képeken jól nyomon követhetõ a teknõ déli részének teljes lefûzõdése, "önállóvá" válása.
Amellett a hideglevegõ nyugati irányú expanziója a dél-európai ciklonrendszertõl északra.
A roppant aktív mediciklon szokatlan, délkeleti irányú orkánt okozott jan. 31-én. Az elõoldali pozició ellenére a nappali felmelegedés ekkor már csak 5-6 fokot ért el. Február 2-án este pedig megérkezett a kontinentális hideglevegõ, havazással, lehûléssel.
Ezután egész februárban, sõt, március elsõ felében is tél volt hazánkban, sok havazással, zord fagyokkal.
Van egy teljesen hasonló eset, ráadásul különös módon október második felébõl -1975-rõl van szó.
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ez a szinoptikai elrendezõdés okt. 19-én egész napos esõt, erõs, viharos délkeleti szelet okozott Észak-Dunántúlon 5-6 fokos maximum hõmérséklettel. Utána néhány nappal a gyengén felhõs éjszakákon 2m-en is fagyott.
Feltehetõ, hogy bizonyos kondiciók fennállása esetén az a hõdifferencia, mely az alacsony nyomású teknõ és a kelet-európai kontinentális hidegtömeg között jelentkezik, aktívabbá teszi a teknõ déli felén a ciklontevékenységet, az ott elhelyezkedõ örvény erõsen kimélyül, centrális légnyomása szinte "polárfronti" mélységekbe zuhan. Az élénk ciklontevékenység csapadékos idõt okoz Közép és Dél-Európában. A másik következmény: az alacsony szélességeken elhelyezkedõ aktív légörvény északi oldalán "átpumpálja" a kelet-európai hideget Közép és Délnyugat-Európába, kettévágva a teknõt, lefûzve annak déli részét. A nyugat felé terjeszkedõ hideg pedig "sakkban tartja" az atlanti-óceáni enyhe légtömegeket, melyek az Észak-Atlantikumban addigra kezdetét vevõ újabb hõcsere ciklus zonális fázisában már megindulnának a kontinens középsõ területe felé. A ciklus ezért a kontinens centrumában mintegy blokkolódik a meridionális fázis végén, Továbbra is kontinentális hideglevegõ határozza meg itt az idõjárást, míg Európa északnyugati, északi peremeit eléri a délnyugati enyhe, óceáni légáramlás: létrejön a kontinensünk téli idõjárására olyannyira jellemzõ makroszinoptikai fejreállás. A tartósan zord közép-kelet-európai tél szokásos forgatókönyve ez.
Nézzünk egy "klasszikus" példát a fentiekre. 1986 januárjának végén hatalmas tömegû, rendkívül hideg sarki-kontinentális levegõ halmozódott fel Kelet-Európában, és indult meg nyugat felé.
A szinoptikai helyzet a következõképpen alakult:
Link
Link
A fenti képen a 985 hpa centrális nyomású polárfronti ciklon látható Izland közelében, mely elindítja az események láncolatát. Az izoterma térkép pedig a keleten halmozódó hidegtömeget mutatja.
Link
Ezen a képen már jól látszik az alacsony nyomású terület dél felé való megnyúlása, a teknõképzõdés.
Link
A teknõ északi részének ciklonjai töltõdnek, még a déli fele aktivizálódik.
Link
Link
Ezen a képen a 985 hepásra kimélyült, immár földközi-tengeri ciklont érdemes megfigyelni. Ettõl északkeletre ott a -15 fok alatti terület 850 hapán, míg a ciklon hátoldalán csak 0 fok van ugyanezen a nyomásnívón.
A folyamat így halad tovább:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A képeken jól nyomon követhetõ a teknõ déli részének teljes lefûzõdése, "önállóvá" válása.
Amellett a hideglevegõ nyugati irányú expanziója a dél-európai ciklonrendszertõl északra.
A roppant aktív mediciklon szokatlan, délkeleti irányú orkánt okozott jan. 31-én. Az elõoldali pozició ellenére a nappali felmelegedés ekkor már csak 5-6 fokot ért el. Február 2-án este pedig megérkezett a kontinentális hideglevegõ, havazással, lehûléssel.
Ezután egész februárban, sõt, március elsõ felében is tél volt hazánkban, sok havazással, zord fagyokkal.
Van egy teljesen hasonló eset, ráadásul különös módon október második felébõl -1975-rõl van szó.
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ez a szinoptikai elrendezõdés okt. 19-én egész napos esõt, erõs, viharos délkeleti szelet okozott Észak-Dunántúlon 5-6 fokos maximum hõmérséklettel. Utána néhány nappal a gyengén felhõs éjszakákon 2m-en is fagyott.
Ha nem lenn ott a Földközi-tenger hanem szárazföld akkor a passzát leszálló ága gyakorlatilag az összes ciklont kivégezné ami dél felé tart. Így a ciklonhoz nélkülözhetetlen a tenger jelenléte. Nyáron pont a szárazföldi hatás miatt tud csak ritkán képzõdni mediterrán ciklon. A többi stimmel, ez nagyon hiányozna:-)
Joe: abban neked teljesen igazad van, hogy északkeleti-keleti hidegáramlásoknál a mediciklonok általában tõlünk messze dk-re alakulnak ki, és elõszeretettel az Al-Dunánál, ill. a Román-Alföldön okoznak kiadós havazásokat, nagy hófúvásokat.
A mediciklon képzõdés egyébként összetett kérdés. Egyrészt ott van az az alapvetõ jelenség, hogy mikor a polárfronton kialakulnak és kimélyülnek a ciklonok, és a zonális áramlások kezdenek meridionálisba váltani, akkor a dél felé nyúló teknõkben mind alacsonyabb szélességeken alakulnak ki másodlagosan ciklonörvények. Ez a mechanizmus bizonyára mûködne a Földközi-tenger jelenléte nélkül is. Meglátásom szerint tehát nem igaz az a közkeletû állítás, hogy 'a mediterrán ciklonokat a meleg tenger és a hideglevegõvel elárasztott szárazföld hõkülönbsége hozza létre'. A tengervíz nagy hõtároló képessége, nemkülönben a vízgõzben tárolt látens hõ nyilván szerepet játszik a ciklogenezisben, de annak alapvetõ oka nem ez, hanem sokkal általánosabb légkörfizikai mechanizmus.
Az is helytálló, hogy az Alpok hegytömege, akadályt képezve a légpályák elõtt, segíti a hullámvetést, az örvényesedést. Ebben nincs vita köztünk.
A mediciklon képzõdés egy másik lehetséges tényezõjére akarom felhívni a figyelmet, és ez nem más, mint a kelet-európai (és az azzal öszefüggésben álló szibériai) hidegdepó. Teóriám szerint ez nem oka ugyan az alacsonyabb szélességeken zajló ciklogenezisnek, de annak lefolyását nagyban módosítja. Hogy mi módon, azt mindjárt kifejtem.
A mediciklon képzõdés egyébként összetett kérdés. Egyrészt ott van az az alapvetõ jelenség, hogy mikor a polárfronton kialakulnak és kimélyülnek a ciklonok, és a zonális áramlások kezdenek meridionálisba váltani, akkor a dél felé nyúló teknõkben mind alacsonyabb szélességeken alakulnak ki másodlagosan ciklonörvények. Ez a mechanizmus bizonyára mûködne a Földközi-tenger jelenléte nélkül is. Meglátásom szerint tehát nem igaz az a közkeletû állítás, hogy 'a mediterrán ciklonokat a meleg tenger és a hideglevegõvel elárasztott szárazföld hõkülönbsége hozza létre'. A tengervíz nagy hõtároló képessége, nemkülönben a vízgõzben tárolt látens hõ nyilván szerepet játszik a ciklogenezisben, de annak alapvetõ oka nem ez, hanem sokkal általánosabb légkörfizikai mechanizmus.
Az is helytálló, hogy az Alpok hegytömege, akadályt képezve a légpályák elõtt, segíti a hullámvetést, az örvényesedést. Ebben nincs vita köztünk.
A mediciklon képzõdés egy másik lehetséges tényezõjére akarom felhívni a figyelmet, és ez nem más, mint a kelet-európai (és az azzal öszefüggésben álló szibériai) hidegdepó. Teóriám szerint ez nem oka ugyan az alacsonyabb szélességeken zajló ciklogenezisnek, de annak lefolyását nagyban módosítja. Hogy mi módon, azt mindjárt kifejtem.
Közben tovább elemeztem a szeptember és decemberi összefüggést. Többnyire arra jutottam, hogy a kontinentális irányítású években nagyjából a prediktor jó eséllyel a múltban is használható volt. Sajnos hóadatok nincsenek vagy hiányosnak mondható.
A prediktor teljesen használhatatlan a zonális típusú éveknél. A 10-es és 70-es években borult de nagyon. Akkor csapadékos hûvös nyarakat és szeptembert rendszerint enyhe nyálas december és többnyire tél követte. Gyakorlatilag egy Brit típusú idõjárás uralkodott akkor. Bizony fõként abban a 2 évtizedben található ez meg. A többi most már 24 évtizedben, illetve ebbõl a fent említett 2 volt nagyon kivétel, így a 22 évtized a szám, nem az volt a jellemezõ.
Még boncolgattam a nagyon extra ha lehet így mondani kontinentális évtizedekben, ebbõl markánsan 3 évtized volt és talán a mostani nagyon hasonló. Ilyen volt 1780-1790, 1880-1890, és 1940-1950. Valamint a mostani lehet ilyen. Itt természetesen minden típusú évtizednél van átfedés nem kell bele menni itt a lényeg nem ez. Azonban írok egy példát, 1935 és kb 1953 stb, még az is természetes, hogy ezekben is volt nyugati típusú év avagy fele-fele, ilyen-olyan.
Tehát az extra kontinentális évtizedekben a prediktor, úgy 50-50%-ban mûködik. Egyszóval szignifikánsan nem lehet rá mondani biztosan. Mert kiemeltem az extra hideg decembereket és megnéztem a nyár végét és szeptembert, többnyire nagyon meleg és bizony száraz volt, de mondom ez nagyjából a felében van, vagy volt így. Itt természetesen a hófelhalmozódást csak részletiben ismerjük a régi idõkbõl meg egyáltalán nem, vagy nagyon hiányosan.
Néhány példa következzen, az extra kontinentális 3 évtizedbõl, a fõvárosra:
1788 szeptember jó meleg 18,0 fok, december roppant zord -7,5 fokos közép, prediktor itt nem mûködött.
1889 szeptember hûvös esõs 13,0 fokos közép és 100 mm csapadék hullott, december -5,0 fokos közép, hozzá száraz idõ 25 mm többnyire hó esett. A prediktor mûködött.
1948 17,9 fokos átlagon felüli szeptember és száraz 13 mm csapadékkal, és -3,6 fokos december, szintén száraz 25 mm hócsapadékkal. A prediktor nem mûködött.
És amit tudunk 2001-es év 14,6 fokos szeptember csapadékos 85 mm hullott és egy száraz de hideg december társult -4,3 fokos középpel, itt ismét jó a számítás.
Tehát ha összegzem, akkor a zonális években felborult. A kontinentális években aránylag jól mûködik a számítás, az extra szélsõségesen kontinentális évtizedekben szintén kevésbé mûködik. Azonban itt van, hogy igen, ezek valószínû véletlen kimentelek.
Most egy kontinentális évtizedben vagyunk így a prediktor megállja a helyét, de kivétel mindig lehet. Hogy idén mi lesz......
Itt Hari Seldonnak köszönetet kell, hogy mondjak, hisz szép tanulmány, és leszögezem nem ellene, hanem mellette érveltem és remélem neki is ha olvassa segítettem picit ezekkel.
A prediktor teljesen használhatatlan a zonális típusú éveknél. A 10-es és 70-es években borult de nagyon. Akkor csapadékos hûvös nyarakat és szeptembert rendszerint enyhe nyálas december és többnyire tél követte. Gyakorlatilag egy Brit típusú idõjárás uralkodott akkor. Bizony fõként abban a 2 évtizedben található ez meg. A többi most már 24 évtizedben, illetve ebbõl a fent említett 2 volt nagyon kivétel, így a 22 évtized a szám, nem az volt a jellemezõ.
Még boncolgattam a nagyon extra ha lehet így mondani kontinentális évtizedekben, ebbõl markánsan 3 évtized volt és talán a mostani nagyon hasonló. Ilyen volt 1780-1790, 1880-1890, és 1940-1950. Valamint a mostani lehet ilyen. Itt természetesen minden típusú évtizednél van átfedés nem kell bele menni itt a lényeg nem ez. Azonban írok egy példát, 1935 és kb 1953 stb, még az is természetes, hogy ezekben is volt nyugati típusú év avagy fele-fele, ilyen-olyan.
Tehát az extra kontinentális évtizedekben a prediktor, úgy 50-50%-ban mûködik. Egyszóval szignifikánsan nem lehet rá mondani biztosan. Mert kiemeltem az extra hideg decembereket és megnéztem a nyár végét és szeptembert, többnyire nagyon meleg és bizony száraz volt, de mondom ez nagyjából a felében van, vagy volt így. Itt természetesen a hófelhalmozódást csak részletiben ismerjük a régi idõkbõl meg egyáltalán nem, vagy nagyon hiányosan.
Néhány példa következzen, az extra kontinentális 3 évtizedbõl, a fõvárosra:
1788 szeptember jó meleg 18,0 fok, december roppant zord -7,5 fokos közép, prediktor itt nem mûködött.
1889 szeptember hûvös esõs 13,0 fokos közép és 100 mm csapadék hullott, december -5,0 fokos közép, hozzá száraz idõ 25 mm többnyire hó esett. A prediktor mûködött.
1948 17,9 fokos átlagon felüli szeptember és száraz 13 mm csapadékkal, és -3,6 fokos december, szintén száraz 25 mm hócsapadékkal. A prediktor nem mûködött.
És amit tudunk 2001-es év 14,6 fokos szeptember csapadékos 85 mm hullott és egy száraz de hideg december társult -4,3 fokos középpel, itt ismét jó a számítás.
Tehát ha összegzem, akkor a zonális években felborult. A kontinentális években aránylag jól mûködik a számítás, az extra szélsõségesen kontinentális évtizedekben szintén kevésbé mûködik. Azonban itt van, hogy igen, ezek valószínû véletlen kimentelek.
Most egy kontinentális évtizedben vagyunk így a prediktor megállja a helyét, de kivétel mindig lehet. Hogy idén mi lesz......
Itt Hari Seldonnak köszönetet kell, hogy mondjak, hisz szép tanulmány, és leszögezem nem ellene, hanem mellette érveltem és remélem neki is ha olvassa segítettem picit ezekkel.
"Az egész szituációban szokatlan annak "csontszáraz" volta"
ÉK-i, lábas hideg beáramlásánál ez egyáltalán nem szokatlan, sõt, a száraz verzió a gyakoribb. Mediciklon meg pláne nem tud képzõdni, ill. nem ott ahol kellene (hanem inkább DK-Európában). A minket eltaláló medik 99 %-a úgy képzõdik, hogy ÉÉNy felõl jön egy HF, amin az Alpok hullámot vet. Ha nem lenne ott a hegység, tized ennyi mediciklonunk nem lenne.
ÉK-i, lábas hideg beáramlásánál ez egyáltalán nem szokatlan, sõt, a száraz verzió a gyakoribb. Mediciklon meg pláne nem tud képzõdni, ill. nem ott ahol kellene (hanem inkább DK-Európában). A minket eltaláló medik 99 %-a úgy képzõdik, hogy ÉÉNy felõl jön egy HF, amin az Alpok hullámot vet. Ha nem lenne ott a hegység, tized ennyi mediciklonunk nem lenne.
A Meteorológiai Társalgóban szóba került 1997 októbere és a rá következõ néhány hónap, úgy mint a "puskaporát ellõtt" tél jellegzetes esete. Én inkább azt a nevet adnám az idõszaknak: 'a téli félév, mikor minden rosszul sült el'
Mint látni fogjuk, ettõl függetlenül is nagyon figyelemre méltó õszrõl van szó, ha másért nem, az október végi nagy hideg miatt.
Az események így kezdõdtek:
Link
Link
így folytatódtak:
Link
Link
majd így végzõdtek:
Link
Link
Közben volt egy ilyen kép is:
Link
Az ország északkelet kétharmadát elfoglalta a -10 fokos T850 terület! Igazi téli izoterma térkép. Ráadásul, ahogy a hõmérsékleti mintázat is mutatja, sarki-szárazföldi hidegbeáramlás volt, mikor a T2m nem haladja meg jelentõsen a T850-et.
Nézzünk ezután néhány történetet a hideg idõszakból, ahogy én emlékszem rájuk:
Az okt. 25. és okt. 30. közötti napok egyikén hivatalos ügyben Pesten jártam. Tökéletesen felhõtlen idõ volt aznap, gyenge légmozgás, és már jócskán 1030 hpa fölötti légnyomás.(Eszerint 28-ról, vagy 29-rõl beszélünk) Kora délután is csak nagyjából 1-2 fok lehetett a huzamos napsütés ellenére, s a zuglói kertes mellékutcán, melyen végighaladtam, az árnyékban vastagon befagyott tócsák terpeszkedtek. Jégcserepet rugdostam a járdán -mintha január lett volna.
Másnap reggelre pedig -9 fokra süllyedt a hõmérséklet Gönyûn. Azóta se láttam ilyen korai, ilyen alacsony minimumhõmérsékletet.
Az egész szituációban szokatlan annak "csontszáraz" volta, azaz, hogy nyoma sem volt mediciklon képzõdésnek a hidegelárasztás alatt. Erre a kérdésre rögtön visszatérek.
Mint látni fogjuk, ettõl függetlenül is nagyon figyelemre méltó õszrõl van szó, ha másért nem, az október végi nagy hideg miatt.
Az események így kezdõdtek:
Link
Link
így folytatódtak:
Link
Link
majd így végzõdtek:
Link
Link
Közben volt egy ilyen kép is:
Link
Az ország északkelet kétharmadát elfoglalta a -10 fokos T850 terület! Igazi téli izoterma térkép. Ráadásul, ahogy a hõmérsékleti mintázat is mutatja, sarki-szárazföldi hidegbeáramlás volt, mikor a T2m nem haladja meg jelentõsen a T850-et.
Nézzünk ezután néhány történetet a hideg idõszakból, ahogy én emlékszem rájuk:
Az okt. 25. és okt. 30. közötti napok egyikén hivatalos ügyben Pesten jártam. Tökéletesen felhõtlen idõ volt aznap, gyenge légmozgás, és már jócskán 1030 hpa fölötti légnyomás.(Eszerint 28-ról, vagy 29-rõl beszélünk) Kora délután is csak nagyjából 1-2 fok lehetett a huzamos napsütés ellenére, s a zuglói kertes mellékutcán, melyen végighaladtam, az árnyékban vastagon befagyott tócsák terpeszkedtek. Jégcserepet rugdostam a járdán -mintha január lett volna.
Másnap reggelre pedig -9 fokra süllyedt a hõmérséklet Gönyûn. Azóta se láttam ilyen korai, ilyen alacsony minimumhõmérsékletet.
Az egész szituációban szokatlan annak "csontszáraz" volta, azaz, hogy nyoma sem volt mediciklon képzõdésnek a hidegelárasztás alatt. Erre a kérdésre rögtön visszatérek.
Veszprémben szeretnek ilyen hatalmas nyár végi felhõszakadások lenni. Sajnos, az évszámokra és a pontos hozamokra nem emlékszem, de több évben is elõfordult itt 120 mm környéki napi csapadékmennyiség, ami azért eléggé elképesztõ.
Veszprémben:
Nyár összesen 55.2+13+95.3=163.5 mm
Ebbõl aug. végén egy nap alatt 82.5 mm!
Szeptember eddig 12.6 mm.
Éves eddigi 667 mm.
A fõ gond az, hogy idõben rendkívül szeszélyes a csapadék eloszlása.
Ezt az is bizonyítja, hogy júniusban egy-egy napon (22 ill. 24-én) volt 10 ill. 21 mm, valamint júliusban is egy napon (19-én) 10 mm, a hónapok többi napjaira alig jutott csapadék.
Nyár összesen 55.2+13+95.3=163.5 mm
Ebbõl aug. végén egy nap alatt 82.5 mm!
Szeptember eddig 12.6 mm.
Éves eddigi 667 mm.
A fõ gond az, hogy idõben rendkívül szeszélyes a csapadék eloszlása.
Ezt az is bizonyítja, hogy júniusban egy-egy napon (22 ill. 24-én) volt 10 ill. 21 mm, valamint júliusban is egy napon (19-én) 10 mm, a hónapok többi napjaira alig jutott csapadék.
Nálam 95,2 mm...
A júniusi 65 mm-t, 21,0 mm-es július és 9,2 mm-es augusztus követte...
A szeptember eddig 2,1 mm-es...
A júniusi 65 mm-t, 21,0 mm-es július és 9,2 mm-es augusztus követte...
A szeptember eddig 2,1 mm-es...
Nem a magasabb hegyek csapadékáról beszéltem, pláne nem Kékestetõ csapadékáról, csupán a saját mérõhelyem adatait szerettem volna közreadni. A fapusztulást azért említettem meg, mert elszomorító látványt nyújtottak a község határában pusztuló fák (tölgyesek is!) a múlt hétvégi kirándulásom során.
Ha az OMSZ honlapján visszapörgetem a tenziométerrel mért talajnedvességeket, akkor jól látható, hogy a Kékesen augusztus végén is 70% felett volt a 0-100cm-es talajréteg relatív nedvességtartalma. Ez egyáltalán nem utal olyan aszályos körülményekre, amely mellett tömeges fapusztulás is jelentkezhet.
A nyári szárazság által erõsen sújtott Közép-Duna vidéken és a fõvárosban 25-35 százalék között mozgott csupán a 0-100cm-es relatív talajnedvesség, és még ez sem váltotta ki az õshonos vagy a hazai klímához hasonló csapadékellátottságú vidékek fáinak tömeges kiszáradását. Egyes haszonnövényeink persze - pl. a kukrica - komoly károkat szenvedtek, de ezek öntözés nélkül a nagy Alföld csapadékviszonyai között lényegében nem is termeszthetõek biztonsággal.
A nyári szárazság által erõsen sújtott Közép-Duna vidéken és a fõvárosban 25-35 százalék között mozgott csupán a 0-100cm-es relatív talajnedvesség, és még ez sem váltotta ki az õshonos vagy a hazai klímához hasonló csapadékellátottságú vidékek fáinak tömeges kiszáradását. Egyes haszonnövényeink persze - pl. a kukrica - komoly károkat szenvedtek, de ezek öntözés nélkül a nagy Alföld csapadékviszonyai között lényegében nem is termeszthetõek biztonsággal.
Viszonylag sokszor megfordulok a Mátrában egy-egy év folyamán, de akármit is mondanak, az idei év semmiképpen sem tekinthetõ aszályosnak odafent.
Elég rápillantani Kékestetõ havi csapadékösszegeire (mm):
jan: 73 - feb: 111 - márc: 149 - ápr: 46 - máj: 152 - jún: 106 - júl: 1 - aug: 66. Külön felhívnám az erdészet "óriási aszályt kiáltó" munkatársainak figyelmét arra a tényre, hogy a 2013-as évben eddig 704mm esõ esett a Mátra legmagasabb pontján, de a hegyek között sokfelé, pl. az 550 méteren fekvõ Mátraalmáson is 700mm körül tart az eddigi éves összeg. Összehasonlításképpen tavaly 12 hónap alatt alig 500mm csapadék hullott a Mátrában, míg az 1951-2000 közötti átlag Mátraalmáson 760mm, Kékesen pedig 830mm körüli. 8 hónap leforgása alatt ezt már megközelítettük, év végére pedig megértésem szerint Kékes bõven 900mm felett, de akár 1000mm körül is zárhat.
Véleményem szerint az észlelt fapusztulásokat - legalábbis õshonos fajtákét biztosan nem - magyarázhatjuk a csapadékhiánnyal, hiszen a Mátrában kb. június 25. és augusztus 10. között 45 napon át tartott a kiadósabb (10mm+) esõ nélküli idõszak, miközben ezt megelõzõen bõségesen volt csapadék, így az altalaj sem lehetett kiszáradva.
Egyes fafajok esetében, különösen így van ez a Mátrában teljes mértékben tájidegennek számító luc-, fekete- és vörösfenyvesekkel - az aszályon kívül számos tényezõ kiválthatja az állomány "tizedelõdését". Az erdészetnek pedig ezt nálunk sokkal jobban tudnia kellene, de manapság sajnos õk is a "könnyebb utat" választva, inkább az éghajlatváltozásra való ujjal mutogatást választják és egyes sajtóorgánumoknak kellõen szenzációhajhász cikkekben nyilatkoznak újra és újra.
Elég rápillantani Kékestetõ havi csapadékösszegeire (mm):
jan: 73 - feb: 111 - márc: 149 - ápr: 46 - máj: 152 - jún: 106 - júl: 1 - aug: 66. Külön felhívnám az erdészet "óriási aszályt kiáltó" munkatársainak figyelmét arra a tényre, hogy a 2013-as évben eddig 704mm esõ esett a Mátra legmagasabb pontján, de a hegyek között sokfelé, pl. az 550 méteren fekvõ Mátraalmáson is 700mm körül tart az eddigi éves összeg. Összehasonlításképpen tavaly 12 hónap alatt alig 500mm csapadék hullott a Mátrában, míg az 1951-2000 közötti átlag Mátraalmáson 760mm, Kékesen pedig 830mm körüli. 8 hónap leforgása alatt ezt már megközelítettük, év végére pedig megértésem szerint Kékes bõven 900mm felett, de akár 1000mm körül is zárhat.
Véleményem szerint az észlelt fapusztulásokat - legalábbis õshonos fajtákét biztosan nem - magyarázhatjuk a csapadékhiánnyal, hiszen a Mátrában kb. június 25. és augusztus 10. között 45 napon át tartott a kiadósabb (10mm+) esõ nélküli idõszak, miközben ezt megelõzõen bõségesen volt csapadék, így az altalaj sem lehetett kiszáradva.
Egyes fafajok esetében, különösen így van ez a Mátrában teljes mértékben tájidegennek számító luc-, fekete- és vörösfenyvesekkel - az aszályon kívül számos tényezõ kiválthatja az állomány "tizedelõdését". Az erdészetnek pedig ezt nálunk sokkal jobban tudnia kellene, de manapság sajnos õk is a "könnyebb utat" választva, inkább az éghajlatváltozásra való ujjal mutogatást választják és egyes sajtóorgánumoknak kellõen szenzációhajhász cikkekben nyilatkoznak újra és újra.
A nyár csapadéka összesen 113,3 mm lett a következõ megoszlásban:
június - 67,8 mm
július - 10,5 mm
augusztus - 35,0 mm
Sajnos súlyos mezõgazdasági károkat okozó, az erdõséget is megtizedelõ szárazság alakult ki, akárcsak az elõzõ 2 évben.
Szeptemberi csapadék eddig 5,8 mm.
június - 67,8 mm
július - 10,5 mm
augusztus - 35,0 mm
Sajnos súlyos mezõgazdasági károkat okozó, az erdõséget is megtizedelõ szárazság alakult ki, akárcsak az elõzõ 2 évben.
Szeptemberi csapadék eddig 5,8 mm.
És közepek 14,8, 0,5, 0,4 -2,3 fok, február tényleg kitett magáért. A többi átlag körül volt, úgy, hogy a szeptember 1,52 fokos 10 éves negatív anomáliát produkált.
Arra az 1990-91-es télre én is kiválóan emlékszem (errõl már kb. két éve beszélgettünk is a Hosszútávúban...). Bár a január nem volt akkora durranás, viszont a február maga volt a tökély! 
Mutatok még egy szeptembert, mely remek hidegelárasztásokat hozott -1990 szeptemberérõl van szó.
Az elõzmények augusztus 3. dekádjára nyúlnak vissza:
Link
Link
Látható a több középpontú északkelet-európai ciklonrendszer, és ezzel összefüggésben a 0 fokos izoterma benyomulása Oroszország európai területének északi részébe.
A nulla fokos terület ezután meglepõen makacsul "beköltözött" Északkelet-Európába:
Link
Link
Link
Link
Link
Az is jól megfigyelhetõ, hogy a tartósan helyben maradó északkeleti hûvös légtömeg hûtõ hatást gyakorol Közép-Európa, ezen belül a Kárpát-medence környékére is.
Az igazi lehûlés azonban szept. 10-tõl kezdõdött brit AC és északkelet-európai ciklon közös áramlási rendszerében:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Szept. 13-án már a 3-4 fokos T850 területében van az ország, a 0 fokos izoterma Lengyelország közepéig nyomult le.
Ez a hidegfront jellemzõen csupán kevés, záporszerû csapadékot adott, s átvonulása után hamar változóan felhõssé, nagyrészt napossá vált az idõ.
Azonban az élénk északnyugati szélben délutánonként mindössze 17-18 fokig emelkedett a hõmérséklet, az éjszakák pedig igencsak csípõsek voltak.
A következõ napokban a magasban kismértékû melegedés következett be, azonban az ország ezzel együtt is az 5 fokos izoterma környékén maradt. Tartósan hûvös õszi idõ köszöntött be hazánkban.
Link
Szept. 15-tõl megismétlõdött a kontinens középsõ területeinek hidegelárasztáa egy, a brit AC peremén legördülõ ciklon hátoldalán:
Link
Link
Link
Link
Az északi áramlásos idõszak kitartott a hónap kétharmad részében, s csak ezután váltott zonálisabbra a cirkuláció:
Link
A változás azonban nem erõs elõoldali melegedést, hanem mélyre süllyedõ légnyomást, s sok esõt hozott.
1990 szeptembere egyébként "klaszikus" példája a hátoldali, változékony és hidegelárasztásos kora õsznek, melyet szintén változékony, gyakran hóeséses, és az átlagosnál valamivel hidegebb december követett.
Az elõzmények augusztus 3. dekádjára nyúlnak vissza:
Link
Link
Látható a több középpontú északkelet-európai ciklonrendszer, és ezzel összefüggésben a 0 fokos izoterma benyomulása Oroszország európai területének északi részébe.
A nulla fokos terület ezután meglepõen makacsul "beköltözött" Északkelet-Európába:
Link
Link
Link
Link
Link
Az is jól megfigyelhetõ, hogy a tartósan helyben maradó északkeleti hûvös légtömeg hûtõ hatást gyakorol Közép-Európa, ezen belül a Kárpát-medence környékére is.
Az igazi lehûlés azonban szept. 10-tõl kezdõdött brit AC és északkelet-európai ciklon közös áramlási rendszerében:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Szept. 13-án már a 3-4 fokos T850 területében van az ország, a 0 fokos izoterma Lengyelország közepéig nyomult le.
Ez a hidegfront jellemzõen csupán kevés, záporszerû csapadékot adott, s átvonulása után hamar változóan felhõssé, nagyrészt napossá vált az idõ.
Azonban az élénk északnyugati szélben délutánonként mindössze 17-18 fokig emelkedett a hõmérséklet, az éjszakák pedig igencsak csípõsek voltak.
A következõ napokban a magasban kismértékû melegedés következett be, azonban az ország ezzel együtt is az 5 fokos izoterma környékén maradt. Tartósan hûvös õszi idõ köszöntött be hazánkban.
Link
Szept. 15-tõl megismétlõdött a kontinens középsõ területeinek hidegelárasztáa egy, a brit AC peremén legördülõ ciklon hátoldalán:
Link
Link
Link
Link
Az északi áramlásos idõszak kitartott a hónap kétharmad részében, s csak ezután váltott zonálisabbra a cirkuláció:
Link
A változás azonban nem erõs elõoldali melegedést, hanem mélyre süllyedõ légnyomást, s sok esõt hozott.
1990 szeptembere egyébként "klaszikus" példája a hátoldali, változékony és hidegelárasztásos kora õsznek, melyet szintén változékony, gyakran hóeséses, és az átlagosnál valamivel hidegebb december követett.
Még megnézet az szintén zonális 10-es éveket ami a 70-es évekhez hasonlított. És a hazánk leghûvösebb szeptembere ami 1912-es volt fõvárosban 11,0 hónap közepe, csak, hogy tudjuk olyan 16 fok körüli a szeptemberi közép. Szóval jó hûvös volt ehhez egy igen enyhe december jött 1,2 fokos középpel. Igaz akkor a 10 éves közép decemberre 1,62 fok volt sóval az egyik legenyhébb decemberi évtized volt, csak hozzávetõlegesen az elmúlt évtized decembere mindössze 0,59 fok volt a fõvárosban. Az elmúlt 3 év decembere mindössze 0,1 fok volt.
A legmelegebb szeptembert is megnéztem és az a 1947-es volt 20,4 fokkal, itt a nyár nem akart véget érni soha és ehhez bizony enyhe december párosult 1,5 fokkal teljesen kilóg az évtizedes decemberi átlagból miszerint akkor -0,27 fok volt a 10 éves középértéke.
És itt máris elérkeztünk a klímához, hogy 10 éves változások milyen hatalmasak egyes hónapokra lebontva. Még két értek, illetve 4, az 1910 és 1920 közötti szeptemberek közepe a fõvárosban 15,2 fok volt, míg 1940 és 1950 között az egyik legmagasabb 17,61 fok. Ehhez képest a decemberek 1,62 fok és bizony -0,27 fok a két évtized adata, látható, a meridionális és a zonális hajlam az évtizedek között.
Most az elmúlt évtized adata 16,47 fok tehát nem a legmelegebb, és 0,59 fok tehát nem a leghidegebb, de ez már mint tapasztaltuk a meridionális évekhez áll, illetve korszakokhoz közelebb.
Remélem segítettem valamit:-)
A legmelegebb szeptembert is megnéztem és az a 1947-es volt 20,4 fokkal, itt a nyár nem akart véget érni soha és ehhez bizony enyhe december párosult 1,5 fokkal teljesen kilóg az évtizedes decemberi átlagból miszerint akkor -0,27 fok volt a 10 éves középértéke.
És itt máris elérkeztünk a klímához, hogy 10 éves változások milyen hatalmasak egyes hónapokra lebontva. Még két értek, illetve 4, az 1910 és 1920 közötti szeptemberek közepe a fõvárosban 15,2 fok volt, míg 1940 és 1950 között az egyik legmagasabb 17,61 fok. Ehhez képest a decemberek 1,62 fok és bizony -0,27 fok a két évtized adata, látható, a meridionális és a zonális hajlam az évtizedek között.
Most az elmúlt évtized adata 16,47 fok tehát nem a legmelegebb, és 0,59 fok tehát nem a leghidegebb, de ez már mint tapasztaltuk a meridionális évekhez áll, illetve korszakokhoz közelebb.
Remélem segítettem valamit:-)
Természetesen én sem gondolom, hogy a Hari-féle prediktor abszolút érvényû -nyilván jócskán van ellenpélda is a múltból. Egyébként azt Hari is megírta, hogy ez az összefüggés fõleg az utóbbi néhány évtizedet jellemzi. A megelõzõ kis klímakorszakokban nyilván nem teljesen olyanok voltak a légköri folyamatok, mint mostanában. S szinte biztosra vehetõ, hogy a nem is távoli jövõben is módosulni fognak a makrocirkuláció bizonyos tulajdonságai.
Mindenesetre a hetvenes évek második felétõl, mikortól elég pontos emlékeim vannak az õszi-téli idõjárásról és annak összefüggéseirõl (elsõsorban ezt figyelem) az én tapasztalataim teljesen alátámasztják a Hari által elõadottakat. A magas indexû koraõszök, mikor a magas nyomások, magas geopotenciálok tartósan a szárazföld felett tartózkodnak, míg az alacsonyak az észak-atlanti térségben, mindig gyanúsak enyhe télközépre -és vica versa. Szinte ordítóan eklatáns példája ennek a 2000 és 2001-es év ellentétpárja.
Nem dicsekvésképpen, de én tapasztalati alapon már jóval azelõtt megsejtettem ezt az összefüggést, hogy a Hari cikkét olvastam volna.
De örülök annak is, hogy Te számos ellenpéldát hoztál fel, hiszen ez teljesebb, helyesebb összefüggésbe helyezi a dolgokat.
Mindenesetre a hetvenes évek második felétõl, mikortól elég pontos emlékeim vannak az õszi-téli idõjárásról és annak összefüggéseirõl (elsõsorban ezt figyelem) az én tapasztalataim teljesen alátámasztják a Hari által elõadottakat. A magas indexû koraõszök, mikor a magas nyomások, magas geopotenciálok tartósan a szárazföld felett tartózkodnak, míg az alacsonyak az észak-atlanti térségben, mindig gyanúsak enyhe télközépre -és vica versa. Szinte ordítóan eklatáns példája ennek a 2000 és 2001-es év ellentétpárja.
Nem dicsekvésképpen, de én tapasztalati alapon már jóval azelõtt megsejtettem ezt az összefüggést, hogy a Hari cikkét olvastam volna.
De örülök annak is, hogy Te számos ellenpéldát hoztál fel, hiszen ez teljesebb, helyesebb összefüggésbe helyezi a dolgokat.
A tél sorsáról semmit nem tudunk még egyelõre. A Hari Seldon prediktorai mint tudomány nagyon jó, de igazából rövid távú még a bizonyítása és arra lettem figyelmes, hogy a zonális idõszakban pl a 70-es években nem állják meg helyüket. Igaz akkor nem tudunk a hófelhalmozódásról, illetve a végkifejletrõl csak.
Hûvös és csapadékos 1971 szeptember és rendkívül zonális enyhe decembere vagy 1976 hûvös szeptember rengeteg csapadékkal északnyugati áramlással és enyhe decembert von maga után kivétel a hónap közepén néhány napos hidegelárasztás, de ilyen volt 1972 is, vagy 1960.
Ellenben a 1940-es években röpködtek ezek az enyhe meleg szeptemberek és bizony nagyon gyorsan fordult zordra a december. Pedig olyan áramlás jellemezte az idõszakot mint most. pl 1946 jó forró nyári hónap a fõvárosban 0,0 mm csapadékkal és jött egy kemény zord december még durvább január és zord február, de ilyen volt 1948 száraz meleg szeptember és rendkívül hideg december. Itt a hófelhalmozódást nem ismerjük de tény ezek erõsen kivételes évek voltak és sok-sok ilyen évet tudok pro és kontra. Tény pl 1949-ben már megállja helyét és 1950-1951 és 1953-ban is.
Hûvös és csapadékos 1971 szeptember és rendkívül zonális enyhe decembere vagy 1976 hûvös szeptember rengeteg csapadékkal északnyugati áramlással és enyhe decembert von maga után kivétel a hónap közepén néhány napos hidegelárasztás, de ilyen volt 1972 is, vagy 1960.
Ellenben a 1940-es években röpködtek ezek az enyhe meleg szeptemberek és bizony nagyon gyorsan fordult zordra a december. Pedig olyan áramlás jellemezte az idõszakot mint most. pl 1946 jó forró nyári hónap a fõvárosban 0,0 mm csapadékkal és jött egy kemény zord december még durvább január és zord február, de ilyen volt 1948 száraz meleg szeptember és rendkívül hideg december. Itt a hófelhalmozódást nem ismerjük de tény ezek erõsen kivételes évek voltak és sok-sok ilyen évet tudok pro és kontra. Tény pl 1949-ben már megállja helyét és 1950-1951 és 1953-ban is.
A tél sorsa még egyáltalán nem dõlt el, lehet ilyen is, olyan is. A jelenlegi körülmények még nem determinálják azt.
Talán egyvalamit lehet már most figyelni, és drukkolni neki, -ti. hogy ne legyen tartósan anticiklonális-elõoldali, déli, délkeleti áramlásos, huzamosan száraz és túl meleg szeptember és október-elõ.
Az ilyen idõjárás ugyanis nagy valószínûséggel zonális, enyhe télközepet von maga után (ld. Hari Seldon írását a decemberi prediktorról a Hosszútávúban)
A témában érdemes átfutni a GFS archívum térképeit elsõsorban 1974, 1982, 1987, 1997, 2000 és 2006 vonatkozásában, ugyanis ezek voltak az elmúlt évtizedek legkomiszabb, megdönthetetlen télközepi zonalitást hozó enyhe telei.
A közelmúlt érdekesebb õszi szituációiról rendszeresen fogok ezután is írni ezen fórumrovatban, bár ezek "hideg" helyzetek lesznek. A "melegekre" nem áll rá a kezem.
Talán egyvalamit lehet már most figyelni, és drukkolni neki, -ti. hogy ne legyen tartósan anticiklonális-elõoldali, déli, délkeleti áramlásos, huzamosan száraz és túl meleg szeptember és október-elõ.
Az ilyen idõjárás ugyanis nagy valószínûséggel zonális, enyhe télközepet von maga után (ld. Hari Seldon írását a decemberi prediktorról a Hosszútávúban)
A témában érdemes átfutni a GFS archívum térképeit elsõsorban 1974, 1982, 1987, 1997, 2000 és 2006 vonatkozásában, ugyanis ezek voltak az elmúlt évtizedek legkomiszabb, megdönthetetlen télközepi zonalitást hozó enyhe telei.
A közelmúlt érdekesebb õszi szituációiról rendszeresen fogok ezután is írni ezen fórumrovatban, bár ezek "hideg" helyzetek lesznek. A "melegekre" nem áll rá a kezem.
Akkor jelenlegi fáklya alapján úgy tûnik nem lesz rossz a tél, mi a véleményed errõl?
Szép északi hidegelárasztás 1981 szeptemberének derekáról:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ha még a szept. 14-i izobár térképet is elõvesszük:
Link
akkor jól megfigyelhetõ a polárfronti ciklontevékenység dél felé való terjedése, és az ezzel kapcsolatban a 16-án a Keleti-Kárpátokon kívül, részben a Fekete-tenger felett másodlagosan létrejött 1005 hpa központi légnyomású ciklon.
Ez egy nappal késõbb (17-re) 1000 hepásra mélyült ki.
A ciklon hátoldalán erõs, viharos széllel igen hûvös levegõ árasztotta el hazánkat, ahogy a T850 izoterma-térképek is mutatják.
Azokban napokban eleinte jórészt borult, esõs, hûvös idõ volt. Majd a front eltávolodásával felhõátvonulásos, száraz, de továbbra is igen hûvös.
Az erõs szeptemberi hidegbetörés jól beleillett 1981 õszének, és a rá következõ télnek rendkívül mozgalmas, gyakran csapadékos, erõsen szeles, többnyire az átlagosnál hidegebb "stílusába"
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ha még a szept. 14-i izobár térképet is elõvesszük:
Link
akkor jól megfigyelhetõ a polárfronti ciklontevékenység dél felé való terjedése, és az ezzel kapcsolatban a 16-án a Keleti-Kárpátokon kívül, részben a Fekete-tenger felett másodlagosan létrejött 1005 hpa központi légnyomású ciklon.
Ez egy nappal késõbb (17-re) 1000 hepásra mélyült ki.
A ciklon hátoldalán erõs, viharos széllel igen hûvös levegõ árasztotta el hazánkat, ahogy a T850 izoterma-térképek is mutatják.
Azokban napokban eleinte jórészt borult, esõs, hûvös idõ volt. Majd a front eltávolodásával felhõátvonulásos, száraz, de továbbra is igen hûvös.
Az erõs szeptemberi hidegbetörés jól beleillett 1981 õszének, és a rá következõ télnek rendkívül mozgalmas, gyakran csapadékos, erõsen szeles, többnyire az átlagosnál hidegebb "stílusába"
Ma nálam a hónap elsõ nyári napján egyben megvolt az év eddigi lagnagyobb hõingású napja.
+6,2 fokról 26 fokra melegedett a hõmérséklet, így a hõingás 19,8°C volt.
Tudom ez nem egy nagy kaland egy igazi napos, de fagyzugos hely értékeihez képest.
2007 március óta jegyzem az adatokat. Azóta a legnagyobb hõingású nap itt 2011 május 6-án volt 22,2°C-szal. Tmin: -1,5°C; Tmax: 20,7°C.
+6,2 fokról 26 fokra melegedett a hõmérséklet, így a hõingás 19,8°C volt.
Tudom ez nem egy nagy kaland egy igazi napos, de fagyzugos hely értékeihez képest.
2007 március óta jegyzem az adatokat. Azóta a legnagyobb hõingású nap itt 2011 május 6-án volt 22,2°C-szal. Tmin: -1,5°C; Tmax: 20,7°C.
Bizony biztosan rossz a legmelegebb amit talán õk is elismernek az a 41,2 fok 1841 júli 15-én mért európai hõhullám idején de lehet az is csak 39 fok bár akkor sokfelé mértek nagyon magas értéket.
Ezzel nem kell foglalkozni azonban egy másik lehetõség, hogy nem is biztos, hogy rossz, illetve nem ott volt. Hisz akkoriba sok-sok angol gyarmat volt és sajnos ez bizony olykor összekeveredett a tényleges királyság területén mért értékekkel. Így ez ha pl Afrikában mérték ( ami ebben az estben elõfordulhat ) nem nagy kaland, mert ez a lehetõség fennáll. A bécsújhelyi hó tuti valami magasabb csúcson volt így ez sem nagy kaland, de az elrendezõdés nem rossz.
Az abszolút 58,0 fokot amit Líbiában mértek, ( és tavaly törölték, mivel ott lehetetlen ilyen magas érték, jogos volt a törlése ), szóval azt is valami katona olvasta le, és bizony jegyezte fel, de az hõmérõházban mért érték volt, így az sem tuti dolog ha pl a kedves kis hódító túl sok mazsola bort ívott, így a 38 fok könnyen lehet 58 fok is:-)))))))))))))
Amíóta foglalkozom vele rendszeresen azóta ezeket a fals értékeket jó szaglással ki lehet szûrni illetve gondolkodni, hogy mi is lehetett ténylegesen a valóság.
Ezzel nem kell foglalkozni azonban egy másik lehetõség, hogy nem is biztos, hogy rossz, illetve nem ott volt. Hisz akkoriba sok-sok angol gyarmat volt és sajnos ez bizony olykor összekeveredett a tényleges királyság területén mért értékekkel. Így ez ha pl Afrikában mérték ( ami ebben az estben elõfordulhat ) nem nagy kaland, mert ez a lehetõség fennáll. A bécsújhelyi hó tuti valami magasabb csúcson volt így ez sem nagy kaland, de az elrendezõdés nem rossz.
Az abszolút 58,0 fokot amit Líbiában mértek, ( és tavaly törölték, mivel ott lehetetlen ilyen magas érték, jogos volt a törlése ), szóval azt is valami katona olvasta le, és bizony jegyezte fel, de az hõmérõházban mért érték volt, így az sem tuti dolog ha pl a kedves kis hódító túl sok mazsola bort ívott, így a 38 fok könnyen lehet 58 fok is:-)))))))))))))
Amíóta foglalkozom vele rendszeresen azóta ezeket a fals értékeket jó szaglással ki lehet szûrni illetve gondolkodni, hogy mi is lehetett ténylegesen a valóság.
Az akkori árnyékolási technikák mellett persze hogy 44 fok volt, egy mai mûszerrel nem annyi lett volna.
Ez szinte képtelenség június 22-én Angliában 44 fok, az olyan, mintha nálunk 50 fok lenne.
A GFS térkép nem tudom hogyan készül, gondolom a két méteres adatokhoz rendelik hozzá, de ez alapján 23 fok lehetett Link
A régi adatok esetén én mindig kétkedõ vagyok, mert biztos hogy finoman fogalmazva kevésbé mértek és árnyékoltak megfelelõen.
Ez szinte képtelenség június 22-én Angliában 44 fok, az olyan, mintha nálunk 50 fok lenne.
A GFS térkép nem tudom hogyan készül, gondolom a két méteres adatokhoz rendelik hozzá, de ez alapján 23 fok lehetett Link
A régi adatok esetén én mindig kétkedõ vagyok, mert biztos hogy finoman fogalmazva kevésbé mértek és árnyékoltak megfelelõen.
Érdekes adatok, de azért nem ártana egy kicsit átgondolni némelyiket:
Angliában 44 fokot max. napon mérhettek, ugyanis az õ abszolút rekordjuk a legendás 2003-ból származik; az értéke pedig 38,5 °C. Azért ez se semmi!
Angliában 44 fokot max. napon mérhettek, ugyanis az õ abszolút rekordjuk a legendás 2003-ból származik; az értéke pedig 38,5 °C. Azért ez se semmi!
De 1887. június 22. is alkotott: miközben Dél-Angliában 44 fokot is mértek, Bécsújhelyen hó esett. Uff... Milyen batár erõs magasnyomású gerinc kellett ehhez!
Az 1888-1891 közti idõszak telei legendásak. Ritka hidegleszakadásokkal: 1888 július(!) 12. Angliában hó esik, októberben Szicíliában havazik. 1890 november 4-én Tuniszban hó, decemberre befagy a Fekete tenger. 1891 január: hóviharok Algírban!
Az 5-ös izoterma szeptember elsején a Balkán közepéig szaladt le 1978-ban, ahogy a képen látható. Az aug. 31-én kora délután érkezõ hidegfront ijesztõen örvénylõ felhõzetet hordozott, hatalmas volt a turbulencia a felsõ légrétegekben. Gyõrben, a Mosoni-Duna partjáról figyeltem a sötét, kavargó felhõk vonulását.
Nem egészen 2 hét múlva az idõjárás "még rátett egy lapáttal" Nézzük meg ezt:
Link
Link
Itt még csak elkezdõdik a hidegleszakadás, figyeljük a folytatást:
Link
Link
Erõsen kimélyült ciklon középpontjával a Fehér-tenger felett, hátoldalán téliesen alacsony geopotenciálú terület Svalbardtól északra. Ugyanezen a területen -15 fok alatti T850.
Egy nappal késõbb:
Link
Az ország a 3 és az 5 fokos izoterma között van. Ez a hidegfront csak kevés felhõt hordozott, csapadék nem volt. De mögötte ritka erõs lehûlés játszódott le. Szept. 14-én az egész napos, zavartalan napsütés ellenére is mérsékelt északi szélben mindössze 14 fokig melegedett fel Gyõrben a levegõ.
Az ember nem tud szabadulni attól a gondolattól, hogy ezek az õszi hidegelárasztásos helyzetek ezt elõlegezték meg:
Link
Link
Nem egészen 2 hét múlva az idõjárás "még rátett egy lapáttal" Nézzük meg ezt:
Link
Link
Itt még csak elkezdõdik a hidegleszakadás, figyeljük a folytatást:
Link
Link
Erõsen kimélyült ciklon középpontjával a Fehér-tenger felett, hátoldalán téliesen alacsony geopotenciálú terület Svalbardtól északra. Ugyanezen a területen -15 fok alatti T850.
Egy nappal késõbb:
Link
Az ország a 3 és az 5 fokos izoterma között van. Ez a hidegfront csak kevés felhõt hordozott, csapadék nem volt. De mögötte ritka erõs lehûlés játszódott le. Szept. 14-én az egész napos, zavartalan napsütés ellenére is mérsékelt északi szélben mindössze 14 fokig melegedett fel Gyõrben a levegõ.
Az ember nem tud szabadulni attól a gondolattól, hogy ezek az õszi hidegelárasztásos helyzetek ezt elõlegezték meg:
Link
Link
Íme egy szép, drasztikus "évszakváltó" hidegfront a nem is nagyon távoli múltból:
Link
Link
Szeptember 9-én még változóan felhõs idõ volt mérsékelt délnyugati széllel, nagyjából 25 fokos maximummal. Megjegyzem, hogy ez a nap az utolsó volt abban kifejezetten meleg sorozatban, mely abban az évben augusztus 3. harmadában vette kezdetét. Aug. 20. után nemhogy le nem hûlt, de erõsen felmelegedett az idõ 1977-ben.
Aztán szept. 10-én már ezt a képet látjuk:
Link
Link
Igazán érdekes volt az a nap. Reggel erõsen felhõs égre, 20 fok körüli hõmérsékletre keltünk. Akkoriban gimnazista voltam Gyõrben, nyolcra mentem be az iskolába elsõ órára.
Valamikor fél kilenc tájban egy hatalmas felhõ borította be az eget északnyugatról, esti sötétség lett. Rövidesen szakadni kezdett a zápor, és olyan viharos ény-i szél kerekedett, hogy csak úgy porzott a víz a háztetõkrõl, szinte ködös lett tõle a levegõ.
A mellettem ülõ gyerek halkan megszólalt: 'Szodoma és Gomorra'
Tényleg végítélet hangulata volt annak az idõnek. Azonban a zápor talán ha fél órát tartott, de az ég késõbb is borult maradt, a szél erõs, és még délben is csepergett az esõ. A hõmérséklet a reggeli 19-20 fokról kora délutánra 12 fokra esett vissza.
Abban az évben szept. 10-e után pár nappal már talajmenti fagyok voltak az országban, nem is csoda:
Link
Látható, hogy az 5-ös izoterma a Balkán déli részéig szaladt le, és a nullás elérte az Északkeleti-Kárpátokat.
Link
Link
Szeptember 9-én még változóan felhõs idõ volt mérsékelt délnyugati széllel, nagyjából 25 fokos maximummal. Megjegyzem, hogy ez a nap az utolsó volt abban kifejezetten meleg sorozatban, mely abban az évben augusztus 3. harmadában vette kezdetét. Aug. 20. után nemhogy le nem hûlt, de erõsen felmelegedett az idõ 1977-ben.
Aztán szept. 10-én már ezt a képet látjuk:
Link
Link
Igazán érdekes volt az a nap. Reggel erõsen felhõs égre, 20 fok körüli hõmérsékletre keltünk. Akkoriban gimnazista voltam Gyõrben, nyolcra mentem be az iskolába elsõ órára.
Valamikor fél kilenc tájban egy hatalmas felhõ borította be az eget északnyugatról, esti sötétség lett. Rövidesen szakadni kezdett a zápor, és olyan viharos ény-i szél kerekedett, hogy csak úgy porzott a víz a háztetõkrõl, szinte ködös lett tõle a levegõ.
A mellettem ülõ gyerek halkan megszólalt: 'Szodoma és Gomorra'
Tényleg végítélet hangulata volt annak az idõnek. Azonban a zápor talán ha fél órát tartott, de az ég késõbb is borult maradt, a szél erõs, és még délben is csepergett az esõ. A hõmérséklet a reggeli 19-20 fokról kora délutánra 12 fokra esett vissza.
Abban az évben szept. 10-e után pár nappal már talajmenti fagyok voltak az országban, nem is csoda:
Link
Látható, hogy az 5-ös izoterma a Balkán déli részéig szaladt le, és a nullás elérte az Északkeleti-Kárpátokat.
Köszönöm szépen a válaszokat. Lász kollégához csatlakozván én is csak azt tapasztalom, hogy azok, akik a '60-as, '70-es és '80-as években voltak fiatalok (pl. a szüleim), mindig a sokkal mérsékeltebb nyarakat hozzák fel viszonyításként a mostaniakhoz; viszont a nagyszüleim már sokkal másképp emlékeznek vissza, amikor példéául a '30-as vagy a '40-es évek nyarairól mesélnek...
Lász kollégához csatlakozván én is csak azt tapasztalom, hogy azok, akik a '60-as, '70-es és '80-as években voltak fiatalok (pl. a szüleim), mindig a sokkal mérsékeltebb nyarakat hozzák fel viszonyításként a mostaniakhoz; viszont a nagyszüleim már sokkal másképp emlékeznek vissza, amikor példéául a '30-as vagy a '40-es évek nyarairól mesélnek... 
Nos, ezt a kérdést már nagyon sokszor feltettem, sok helyen. Soha senki még csak közelítõleg elfogadható választ nem tudott adni arra, hogy miért nem az UTÓBBI 30 évhez (idén például 1982-2012) viszonyítunk.
Gondolom, a mai számítógépes háttérrel nem lenne ezt nagyon nehéz végrehajtani.
Szerk.: így van, én is ezt néztem, a Te adataidnál érdekes módon már 1 °C lefaragásra került.... Az ajánlást értem, ám az eredeti kérdés továbbra is megválaszolatlan.
Gondolom, a mai számítógépes háttérrel nem lenne ezt nagyon nehéz végrehajtani.
Szerk.: így van, én is ezt néztem, a Te adataidnál érdekes módon már 1 °C lefaragásra került.... Az ajánlást értem, ám az eredeti kérdés továbbra is megválaszolatlan.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat