Globális jelenségek
Áthelyezve innen: Társalgó (#180249 - 2009-02-17 18:47:56)
És akkor hidegség javaslatára egy kis összefoglaló a legfrissebb irodalmi tanulmányok alapján a hazánkban várható változásokkal kapcsolatban:
Ime az összefoglalóm.
Az utóbbi idõben a környezettel kapcsolatos problémák egyik leggyakrabban használatos kifejezése a globális felmelegedés. Globális, mert a Földünk egészére érvényes változásokról van szó, ami azonban régiónként jelentõs különbségeket takarhat.
A Kárpát-medencére elkészített éghajlati forgatókönyvek alapján kis (fél-egy fokos) globális változások esetén a hõmérséklet a nyári félévben 1, 0-1, 6-szeres pozitív együtthatóval követi az északi félgömb évi átlaghõmérsékletének változásait. A téli félévi hõmérséklet hazánkban csak a kontinens-óceán léghõmérsékleti kontraszt évi átlagával mutat kapcsolatot , 1,5 és 2,0 közé esõ szorzóval . A félgömbi átlaghõmérséklet kisebb emelkedésével párhuzamosan a hazai csapadék évi 20-100 mm-rel csökken , elsõsorban a nyári félévben , a téli félévi csapadékváltozás elõjele nem egyértelmû. A nyári félévben a napfénytartam is emelkedik kb. 10%-kal.
A nagyobb ( egy-négy fokos ) globális változások hatására hazánkban a nyári félév átlaghõmérséklete 1-3 fokkal emelkedik, míg a téli félév esetében ez 3-6 fokot jelent. A nyári csapadék 1 fokos félgömbi melegedésnél még lényegesen a mai érték alatt marad csakúgy, mint az évi csapadékösszeg (-20--100mm). Két fokos félgömbi melegedésnél az évi összeg megváltozása zérus, vagy kissé pozitív. A nyári csapadék azonban még 4 foknál sem haladja meg lényegesen a mai értéket (+40-400 mm).
Összegezve tehát az üvegház-hatás erõsödésével a hazai éghajlat szárazabbá és napfényben gazdagabbá válik, legalábbis a melegedés kezdeti, néhány évtizedes tartományában. Késõbb a nedvességellátottság javul, s évszakonként eltérõ fázisban megközelíti, késõbb felül is múlja a mai állapotot.
Ez a lehetséges jövõ. A kérdés még nyitott ,hogy vajon melyik modellnek lesz realitása.
És akkor hidegség javaslatára egy kis összefoglaló a legfrissebb irodalmi tanulmányok alapján a hazánkban várható változásokkal kapcsolatban:
Ime az összefoglalóm.
Az utóbbi idõben a környezettel kapcsolatos problémák egyik leggyakrabban használatos kifejezése a globális felmelegedés. Globális, mert a Földünk egészére érvényes változásokról van szó, ami azonban régiónként jelentõs különbségeket takarhat.
A Kárpát-medencére elkészített éghajlati forgatókönyvek alapján kis (fél-egy fokos) globális változások esetén a hõmérséklet a nyári félévben 1, 0-1, 6-szeres pozitív együtthatóval követi az északi félgömb évi átlaghõmérsékletének változásait. A téli félévi hõmérséklet hazánkban csak a kontinens-óceán léghõmérsékleti kontraszt évi átlagával mutat kapcsolatot , 1,5 és 2,0 közé esõ szorzóval . A félgömbi átlaghõmérséklet kisebb emelkedésével párhuzamosan a hazai csapadék évi 20-100 mm-rel csökken , elsõsorban a nyári félévben , a téli félévi csapadékváltozás elõjele nem egyértelmû. A nyári félévben a napfénytartam is emelkedik kb. 10%-kal.
A nagyobb ( egy-négy fokos ) globális változások hatására hazánkban a nyári félév átlaghõmérséklete 1-3 fokkal emelkedik, míg a téli félév esetében ez 3-6 fokot jelent. A nyári csapadék 1 fokos félgömbi melegedésnél még lényegesen a mai érték alatt marad csakúgy, mint az évi csapadékösszeg (-20--100mm). Két fokos félgömbi melegedésnél az évi összeg megváltozása zérus, vagy kissé pozitív. A nyári csapadék azonban még 4 foknál sem haladja meg lényegesen a mai értéket (+40-400 mm).
Összegezve tehát az üvegház-hatás erõsödésével a hazai éghajlat szárazabbá és napfényben gazdagabbá válik, legalábbis a melegedés kezdeti, néhány évtizedes tartományában. Késõbb a nedvességellátottság javul, s évszakonként eltérõ fázisban megközelíti, késõbb felül is múlja a mai állapotot.
Ez a lehetséges jövõ. A kérdés még nyitott ,hogy vajon melyik modellnek lesz realitása.
Akkor az emlékeimet adatok is alátámasztják.Nem 1-2 hete van hideg az angoloknál,hanem az egész tél az.Míg nálunk 3 hét kivételével inkább a meleg felé billen a mérleg...
Példátlanok-e az elmúlt évek meleg nyarai? Az alábbi ábra az OMSZ elõdjei által kiadott évkönyvekben található adatok alapján készült. A 19. század közepének nyári hónapjait hasonlítottam össze a napjainkra jellemzõ, egyes szakemberek által nem is egyszer példátlannak nevezett nyarakkal. Komoly különbség nem fedezhetõ fel a két (sajnos nem egyenlõ hosszúságú) idõszak között.
Ennél ráadásul 1780 óta melegebb nyarak is elõfordultak, különösen a 18. század végén és a 19. század elsõ felében (budapesti és bécsi megfigyelések).
Ennél ráadásul 1780 óta melegebb nyarak is elõfordultak, különösen a 18. század végén és a 19. század elsõ felében (budapesti és bécsi megfigyelések).
Utánanéztem pontos adatoknak, London környékén az idei tél kb. 2 fokkal hidegebb az átlagosnál eddig.
Lutonban (Londontól közvetlen É-ra) a decemberi középhõmérséklet +3,3°c, a januári +2,0°c. Mindkét hónap sokéves átlaga +4-5°c körül van. Február ennél is hidegebb, a hónap elsõ fele negatív középhõmérsékletû (-0,5°c). Link
Lutonban (Londontól közvetlen É-ra) a decemberi középhõmérséklet +3,3°c, a januári +2,0°c. Mindkét hónap sokéves átlaga +4-5°c körül van. Február ennél is hidegebb, a hónap elsõ fele negatív középhõmérsékletû (-0,5°c). Link
Emlékeim szerint már november óta tele vannak a hírek olyan idõjárási hírekkel,melyek Ny-Európa országaiból(angolok,németek,franciák,spanyolok)hidegrõl,nagy havazásokról,viharokról szólnak.A makrofelállás hónapok óta olyan,hogy az óceánon át vagy az Északi-tenger felõl,néha pedig Közép-Európából hideg levegõ árasztja el õket.Enyheségrõl,melegrekordról egyetlen emlékem sincs onnan a tél folyamán.Lehet,hogy rossz megfigyelõ vagyok ?
(Jó lenne egy két átlagot tudni Londonból,Dublinból,Madridból,Hamburgból vagy Párizsból...)
(Jó lenne egy két átlagot tudni Londonból,Dublinból,Madridból,Hamburgból vagy Párizsból...)
Rendkívülinek én sem nevezném, azonban egy ilyen londoni fáklya nem mindennapi látvány: Link
Semmi rendkívülit.
A tél egyáltalán nem szokatlanul kemény.
Csupán az elmúlt idõszak sikeredett téliesre és igencsak havasra, abban van kuriózum, ám kb. annyira mint nekünk volt az 1999-es hóvihar, azaz nem rendkívüli, csak ritka.
A tél egyáltalán nem szokatlanul kemény.
Csupán az elmúlt idõszak sikeredett téliesre és igencsak havasra, abban van kuriózum, ám kb. annyira mint nekünk volt az 1999-es hóvihar, azaz nem rendkívüli, csak ritka.
Jóemberek, láttok valamilyen jelentõséget abban, hogy Angliában szoktalanul kemény a tél?
Wowh 
A világ tudósai közül csak néhányan ismerik csak a titkot mi vár ránk a következõ évtizedben - hm vajon jó érzése-e tudni? - A titok ismert, ha valaki a megfelelõ helyen megtalálja a megfelelõ cikkeket és összerakja a darabkákat.
A szoros:
De, hogy ne legyek off. Egyes kutatók(?) szerint az elmúlt 19. században is volt magas CO2 koncentráció a Földön:
Link
Továbbá, állítólag nem volt 280-290 ppm-nél nagyobb koncentráció a múltban úgy vagy több tízezer évig visszamenõleg. Tévedés. Grönlandon végzett fúrások igazolják, hogy a CO2 koncentráció 46 - 63 ezer évvel ezelõtt többször is 300 ppm felett alakult - úgy 310-330 ppm körül.
ftp://ftp.ncdc.noaa.gov/pub/data/paleo/icecore/greenland/summit/gisp2/gases/co2.txt
Pedig akkor jégkorszak volt, pontosabban szólva glaciális idõszak.
Link
Link
A világ tudósai közül csak néhányan ismerik csak a titkot mi vár ránk a következõ évtizedben - hm vajon jó érzése-e tudni? - A titok ismert, ha valaki a megfelelõ helyen megtalálja a megfelelõ cikkeket és összerakja a darabkákat. A szoros:
De, hogy ne legyek off. Egyes kutatók(?) szerint az elmúlt 19. században is volt magas CO2 koncentráció a Földön:
Link
Továbbá, állítólag nem volt 280-290 ppm-nél nagyobb koncentráció a múltban úgy vagy több tízezer évig visszamenõleg. Tévedés. Grönlandon végzett fúrások igazolják, hogy a CO2 koncentráció 46 - 63 ezer évvel ezelõtt többször is 300 ppm felett alakult - úgy 310-330 ppm körül.
ftp://ftp.ncdc.noaa.gov/pub/data/paleo/icecore/greenland/summit/gisp2/gases/co2.txt
Pedig akkor jégkorszak volt, pontosabban szólva glaciális idõszak.
Link
Link
Megvan: a=annum (év) 
Egyébként ezzel maximálisan egyetértek:
"Egy-egy modell-kísérlet és elemzés alapján feltételezhetõ, hogy az AMO-t az atlanti termohalin cirkuláció váltakozása és a hozzá kapcsolódó óceáni hõ transzport fluktuációja eredményezi (Delworth és Mann, 2000; Knight et al., 2005; Zang et al., 2006). Sutton és Hodson (2005) cikkükben ugyanakkor utalást is tesznek arra, hogy a folyamat ismerete akár lehetõséget ad arra, hogy megtudjuk mi vár ránk a következõ évtizedben."
Valószínûnek tartom egyébként, hogy pontosan emiatt - t.i. hogy megtudhatjuk mi vár ránk a következõ évtizedekben - már jelenleg is folynak kutatások e téren, de az biztos, hogy e kutatások zöme titkos, lévén az aeredmények birtokában felfoghatatlan hatalom birtokosává válik aki birtokába jut ezen kutatási eredményeknek.
Egyébként ezzel maximálisan egyetértek:
"Egy-egy modell-kísérlet és elemzés alapján feltételezhetõ, hogy az AMO-t az atlanti termohalin cirkuláció váltakozása és a hozzá kapcsolódó óceáni hõ transzport fluktuációja eredményezi (Delworth és Mann, 2000; Knight et al., 2005; Zang et al., 2006). Sutton és Hodson (2005) cikkükben ugyanakkor utalást is tesznek arra, hogy a folyamat ismerete akár lehetõséget ad arra, hogy megtudjuk mi vár ránk a következõ évtizedben."
Valószínûnek tartom egyébként, hogy pontosan emiatt - t.i. hogy megtudhatjuk mi vár ránk a következõ évtizedekben - már jelenleg is folynak kutatások e téren, de az biztos, hogy e kutatások zöme titkos, lévén az aeredmények birtokában felfoghatatlan hatalom birtokosává válik aki birtokába jut ezen kutatási eredményeknek.
Az biztos, hogy az "a" évet jelent, de hogy miért azzal jelölték, azt nem tudom.
Amennyire én megértettem a cikket az alapján: valamely tényezõ (Nap kisugárzása, CO2 stb.) megváltozása után ahhoz szükséges idõ (time constant), hogy a hatás eredményeként egy új nyugalmi globális felszíni átlaghõmérséklet alakuljon ki (talán ez lehet a termodinamikus egyensúly). Más szóval a Föld klímaérzékenysége az adott tényezõre, mely e cikk szerint 6-12 év a Nap TSI változásának hatására. Az oka az óceánok nagy termális tehetetlensége.
Amennyire én megértettem a cikket az alapján: valamely tényezõ (Nap kisugárzása, CO2 stb.) megváltozása után ahhoz szükséges idõ (time constant), hogy a hatás eredményeként egy új nyugalmi globális felszíni átlaghõmérséklet alakuljon ki (talán ez lehet a termodinamikus egyensúly). Más szóval a Föld klímaérzékenysége az adott tényezõre, mely e cikk szerint 6-12 év a Nap TSI változásának hatására. Az oka az óceánok nagy termális tehetetlensége.
Usrin köszi a javítást...
Szeke tényleg el lett írva, nem Aleutian-i lenne ott, hanem aleuti - utóbbi is elv helyén való. Köszi az észrevételt.
" csendes-óceáni és azori magasnyomás (a szubtrópusi magasnyomású területek része), aleuti és izlandi alacsony nyomás"
Link
Szeke tényleg el lett írva, nem Aleutian-i lenne ott, hanem aleuti - utóbbi is elv helyén való. Köszi az észrevételt.
" csendes-óceáni és azori magasnyomás (a szubtrópusi magasnyomású területek része), aleuti és izlandi alacsony nyomás"
Link
Az "Aleutian-i" alacsonynyomás szerintem Aleut-szigeteki alacsonynyomás.
"the climate system responds relatively slowly to such changes with a time constant between 6 and 12 a."
Mi az az "a"?
"thermodynamic equilibrium"
Ennek van valami magyar megfelelõje? S ha igen akkor mi a definíciója?
Mi az az "a"?
"thermodynamic equilibrium"
Ennek van valami magyar megfelelõje? S ha igen akkor mi a definíciója?
A tavaszpont eltolódását a naptárunk korrigálja, így csillagászati okból egy nappal sem csúszkálnak el az évszakok a dátumokhoz képest. (A nálunk évszázadokkal korábban használt ún. Julián-naptárban még valóban csúsztak, ezért kellett tizen-egynéhány napot ugrani az átálláskor - pl. emiatt került az orosz "októberi forradalom" dátuma november 7-re.)
Persze a lényeg az, hogy a cikkben említett 1,7 napos, ki tudja, mire alapozott "eltolódás" minden, csak nem szignifikáns...
Ha már szóba került, azért hadd írjam le azt is: a perihéliumnak, azaz a napközelpontnak nincs semmi köze a tavaszponthoz. A Föld január 5. táján van legközelebb a Naphoz, de mivel a Nap körüli pályánk majdnem kör alakú, ez csak hajszálnyi növekedést okoz a besugárzásban, amitõl az északi féltekén még vidáman tarthat a tél. A következmény "csupán" annyi, hogy nálunk 2-3°C-kal kisebb, a déli félteke mérsékelt övében ugyanennyivel nagyobb a hõingás a tél és a nyár között, mint júliusi napközelpont esetén lenne. (10 ezer év múlva ez utóbbi helyzet fog elõállni, mivel a tavaszpont helyzete addigra megtesz egy "félkört" a Nap körül, a napközelpont pedig marad ott, ahol most is van. A naptár ugyanakkor a tavaszponthoz igazodik, annak elérésekor jelez március 21-ét, emiatt dátum szerint a napközelpont megy át júliusra.)
Persze a lényeg az, hogy a cikkben említett 1,7 napos, ki tudja, mire alapozott "eltolódás" minden, csak nem szignifikáns...
Ha már szóba került, azért hadd írjam le azt is: a perihéliumnak, azaz a napközelpontnak nincs semmi köze a tavaszponthoz. A Föld január 5. táján van legközelebb a Naphoz, de mivel a Nap körüli pályánk majdnem kör alakú, ez csak hajszálnyi növekedést okoz a besugárzásban, amitõl az északi féltekén még vidáman tarthat a tél. A következmény "csupán" annyi, hogy nálunk 2-3°C-kal kisebb, a déli félteke mérsékelt övében ugyanennyivel nagyobb a hõingás a tél és a nyár között, mint júliusi napközelpont esetén lenne. (10 ezer év múlva ez utóbbi helyzet fog elõállni, mivel a tavaszpont helyzete addigra megtesz egy "félkört" a Nap körül, a napközelpont pedig marad ott, ahol most is van. A naptár ugyanakkor a tavaszponthoz igazodik, annak elérésekor jelez március 21-ét, emiatt dátum szerint a napközelpont megy át júliusra.)
Az gondolom eszükbe sem jutott, hogy csillagászati okokat keressenek.
"A kutatók az Egyesült Államokban és Kanadában vizsgálták meg, hogyan változott az elõzõ évszázadban a hõmérséklet. Kiderült, hogy ma 1,7 nappal korábban köszönt be a tavasz - de igaz ez a nyárra, az õszre és a télre is."
Link
Vagyis közel két nappal korábban az elmúlt 100-150 év alatt - óriási változás.
A perihélium (Nap-közel pont (?)) hosszának változása periódikus - ~21800 év. (Tavasz pont mozgása) Vagyis ennyi idõ alatt naptár szerint a tavaszi nap-éjj egyenlõség dátuma ~365 napot vándorol a naptárunk szerint. Tehát 1naptári napot mozdul el 59,7 év alatt. 2 napot majdnem 120 nap alatt... hopp hát nem kijön, hogy 2 nappal máshol van a "tavasz kezdet"... azta...
"A kutatók az Egyesült Államokban és Kanadában vizsgálták meg, hogyan változott az elõzõ évszázadban a hõmérséklet. Kiderült, hogy ma 1,7 nappal korábban köszönt be a tavasz - de igaz ez a nyárra, az õszre és a télre is."
Link
Vagyis közel két nappal korábban az elmúlt 100-150 év alatt - óriási változás.
A perihélium (Nap-közel pont (?)) hosszának változása periódikus - ~21800 év. (Tavasz pont mozgása) Vagyis ennyi idõ alatt naptár szerint a tavaszi nap-éjj egyenlõség dátuma ~365 napot vándorol a naptárunk szerint. Tehát 1naptári napot mozdul el 59,7 év alatt. 2 napot majdnem 120 nap alatt... hopp hát nem kijön, hogy 2 nappal máshol van a "tavasz kezdet"... azta...
"Jó napot kívánok, itt a tavasz beszél. Ma február 27-e van. Nekem azt mondták, ma kell jönnöm. Igaz, hogy még -3 fok van és fél méter hó, de parancsba adták, hogy két nappal hamarabb eljött az én idõm." Vagy valami ilyesmi. 
Ja, és a trópusi égöv sem hajlandó visszatakarodni 20 km-t.
Ja, és a trópusi égöv sem hajlandó visszatakarodni 20 km-t.
Hát ez jó:
"A klímaváltozás kihat az évszakok változására is: az idén majdnem két nappal korábban köszönt majd be a tavasz, mint általában - derült ki egy friss kutatásból."
És mit értünk tavasz beköszöntése alatt?
"A klímaváltozás kihat az évszakok változására is: az idén majdnem két nappal korábban köszönt majd be a tavasz, mint általában - derült ki egy friss kutatásból."
És mit értünk tavasz beköszöntése alatt?
Igazán frappáns fricskát vetett oda a hozzászóló! De nem minden alap nélkül. Arról már én is hallottam, hogy a szarvasmarha tartás a metán kibocsátáshoz jelentõsen hozzájárul, emlékeim szerint Ausztráliát hozták fel példaként. Ettõl függetlenül az antropogén eredetû kibocsátás még mindig túlzottan elõtérben van, az átlagember számára a globális felmelegedés egyenlõ a pöfögõ gyárakkal és autókkal. Az egyéb elméletek háttérben vannak. A cikknek számomra van egy olyan íze, hogy az Antarktiszt nem lehet sehogyse megfeleltetni az adatoknak, ezért mindenképp ki kell találni valamit, nehogymár az Antarktisz kimaradjon a globális felmelegedésbõl. Egyébként meg óriási jégtáblák szakadtak már ki a az Antarktiszból, és hallottam az antarktiszi gleccsereket érintõ változásokról, amely további komly daradok leválását idézhetik elõ. Tehát bizonyos értelemben az sem igaz, hogy az Antarktiszon ne lennének felmelegedésre utaló jelek, függetlenül attól, hogy van-e globális felmelegedés vagy nincsen.
De nem minden alap nélkül. Arról már én is hallottam, hogy a szarvasmarha tartás a metán kibocsátáshoz jelentõsen hozzájárul, emlékeim szerint Ausztráliát hozták fel példaként. Ettõl függetlenül az antropogén eredetû kibocsátás még mindig túlzottan elõtérben van, az átlagember számára a globális felmelegedés egyenlõ a pöfögõ gyárakkal és autókkal. Az egyéb elméletek háttérben vannak. A cikknek számomra van egy olyan íze, hogy az Antarktiszt nem lehet sehogyse megfeleltetni az adatoknak, ezért mindenképp ki kell találni valamit, nehogymár az Antarktisz kimaradjon a globális felmelegedésbõl. Egyébként meg óriási jégtáblák szakadtak már ki a az Antarktiszból, és hallottam az antarktiszi gleccsereket érintõ változásokról, amely további komly daradok leválását idézhetik elõ. Tehát bizonyos értelemben az sem igaz, hogy az Antarktiszon ne lennének felmelegedésre utaló jelek, függetlenül attól, hogy van-e globális felmelegedés vagy nincsen. 
Hááát... Link
Érdemes a kommenteket is olvasni, egy szösszenet: "Vajon a középkori felmelegedést (IX-XIII sz.) a széndioxidot fingó tehenek okozták?"
Érdemes a kommenteket is olvasni, egy szösszenet: "Vajon a középkori felmelegedést (IX-XIII sz.) a széndioxidot fingó tehenek okozták?"
Van egy pár. Itt találsz felhasznált irodalom között jó néhányat - oldal alján:
Link
A legtöbbje interneten letölthetõ, ha rákeresel.
Link
A legtöbbje interneten letölthetõ, ha rákeresel.
Szép összefoglalás!
Az óceánokon kívûl elképzelhetõ, hogy még a Nap is okozhat némi problémát, tudva, hogy mostanság nem az igazi Link
Különösen az 5.ábra b része tetszik
Az óceánokon kívûl elképzelhetõ, hogy még a Nap is okozhat némi problémát, tudva, hogy mostanság nem az igazi
LinkKülönösen az 5.ábra b része tetszik
Egy kis "csemege".
A Hadley Center mérései alapján 2008 a 10. legmelegebb év volt 1850 óta - közel 0,3 tized fokkal volt melegebb a sokévi átlagtól (õ általuk használt: 14 fok).
Link
Az NCDC szerint pedig a 8. volt 0,49 tized fokos pozitív anomáliával a 20. századi átlag felett - 13,9 fok.
Link
A Met Office várakozásaihoz képest hidegebben zárt:
Link
Majdnem 1 fokkal zártuk a 2008-at hidegebbként, mint várták.
2009-et közel 0,4 fokkal várják, hogy magasabb lesz, mint a sokévi átlag.
Ezzel is csupán a 7. vagy 8. helyet érné el a Met Office rangsorolásában, így nem értem miért az került ki hírként, hogy a legmelegebb 5 között lehet.
Link
Link
Igaz úgy fogalmaznak, hogy több mint 0,4 fokkal lesz melegebb, de valószínûleg 0,5 foknál kevesebbet várnak. Ha 0,5 fok lenne, akkor is max. 5. helyre jönne be, de akkor meg nem a 0,4-et írták volna.
Akárhogy is, tegyük fel, hogy valóban valahol a 2008-as év körül zárunk, hasonló lesz...
Link
Ebben az esetben már 4. éve nem növekednénk sehova...
2007 augusztusában bejelentett egy évtizedes elõrejelzéseik alapján (DePreSys alapján) 2014-ig 2004-hez képest további 0,3 fokos emelkedés prognosztizáltak globálisan. Ez durván azt jelentené, hogy a 2010-es dekád közepére a modell alapján becsült melegedés a sokévi átlaghoz képest már 0,8 fok körül lenne durván. Továbbá 2009-tõl (!) 2014-ig az 5-6 év fele melegebb lenne, mint a legmelegebb év volt eddig.
Link
(Most egyébként az elõrejelzési tartomány legalján haladunk éppen hogy beleférve a konfidencia intervallumba.)
Ez a modell figyelembe veszi az óceáni folyamatok közül az El Nino - La Nina 3-7 éves ingadozását már, ezért prognosztizált 2008-(2009?!)re hûvösebbet, mint amit mondjuk az IPCC forgatókönyvei alapján várna az ember.
Van egy másik dekadális elõrejelzõ modell, a PREDICATE program alatt született.
Ez a modell már figyelembe veszi az észak-atlanti termohalin cirkuláció erõsségének változásait, az AMO-t.
Ez a modell az elõttünk álló egy évtizedre Észak-Amerika estében kb 0,1 fokos hûléssel kalkulál és hát Európa esetében elég nagy a szórás (a nem változik és csökken között), de mondhatni, hogy alig változik valami, gyengén csökken. Globálisan maradna azonban az emelkedés - de elmaradna attól, amit az ÜHG forgatókönyvek alapján várnának.
Miért jobb ez a modell, mint a DePreSys? Mert az egyik legfontosabb - évtizedes skálán már figyelembe kell venni - jelenséget, amely az északi-hemiszféra jó részére kihat, figyelembe veszi és ez az AMO.
Idézet a cikkbõl:
"Using this method, and by considering both internal natural climate
variations and projected future anthropogenic forcing, we
make the following forecast: over the next decade, the current
Atlantic meridional overturning circulation will weaken to its
long-term mean; moreover, North Atlantic SST and European
and North American surface temperatures will cool slightly,
whereas tropical Pacific SST will remain almost unchanged. Our
results suggest that global surface temperature may not increase
over the next decade, as natural climate variations in the North
Atlantic and tropical Pacific temporarily offset the projected
anthropogenic warming."
Link
Igaz az elõrejelzések szerint nem térnénk vissza a 60-as évek körüli globális/európai középhõmérsékleti értékekre - még jó is, hiszen az alig egy-két évtized alatt jelentene közel fél fokos lehûlést, ami kvázi azt jelentené, hogy kisebb jégkorszakba térnénk vissza (a megtett út meredeksége a lényeges). Viszont egy 0,1 fokos hûlés, vagy éppen stagnálás is jelenthet "problémát"...
Viszont felvetõdik a kérdés, hogy mi van ha az AMO negatív fázisába váltás gyorsabban és meredekebben történik. Továbbá, ha a mostani La Nina-s idõszak már az El Nino - La Nina több évtizedes oszcillációjának azon szakasza, amikor újra a La Nina domináns a Csendes-óceánnál. Ráadásul, ha az Indiai-óceán stagnáló állapota ismét hûlésbe vált át? Ezért érdekesebb számomra, hogy mi történik a következõ egy-két évtizedben, mert ahogy a helyzet is mutatja, ezek azok a folyamatok (többek között), amelyek bizony képesek akár új fejezetet is nyitni...
A Hadley Center mérései alapján 2008 a 10. legmelegebb év volt 1850 óta - közel 0,3 tized fokkal volt melegebb a sokévi átlagtól (õ általuk használt: 14 fok).
Link
Az NCDC szerint pedig a 8. volt 0,49 tized fokos pozitív anomáliával a 20. századi átlag felett - 13,9 fok.
Link
A Met Office várakozásaihoz képest hidegebben zárt:
Link
Majdnem 1 fokkal zártuk a 2008-at hidegebbként, mint várták.
2009-et közel 0,4 fokkal várják, hogy magasabb lesz, mint a sokévi átlag.
Ezzel is csupán a 7. vagy 8. helyet érné el a Met Office rangsorolásában, így nem értem miért az került ki hírként, hogy a legmelegebb 5 között lehet.
Link
Link
Igaz úgy fogalmaznak, hogy több mint 0,4 fokkal lesz melegebb, de valószínûleg 0,5 foknál kevesebbet várnak. Ha 0,5 fok lenne, akkor is max. 5. helyre jönne be, de akkor meg nem a 0,4-et írták volna.
Akárhogy is, tegyük fel, hogy valóban valahol a 2008-as év körül zárunk, hasonló lesz...
Link
Ebben az esetben már 4. éve nem növekednénk sehova...
2007 augusztusában bejelentett egy évtizedes elõrejelzéseik alapján (DePreSys alapján) 2014-ig 2004-hez képest további 0,3 fokos emelkedés prognosztizáltak globálisan. Ez durván azt jelentené, hogy a 2010-es dekád közepére a modell alapján becsült melegedés a sokévi átlaghoz képest már 0,8 fok körül lenne durván. Továbbá 2009-tõl (!) 2014-ig az 5-6 év fele melegebb lenne, mint a legmelegebb év volt eddig.
Link
(Most egyébként az elõrejelzési tartomány legalján haladunk éppen hogy beleférve a konfidencia intervallumba.)
Ez a modell figyelembe veszi az óceáni folyamatok közül az El Nino - La Nina 3-7 éves ingadozását már, ezért prognosztizált 2008-(2009?!)re hûvösebbet, mint amit mondjuk az IPCC forgatókönyvei alapján várna az ember.
Van egy másik dekadális elõrejelzõ modell, a PREDICATE program alatt született.
Ez a modell már figyelembe veszi az észak-atlanti termohalin cirkuláció erõsségének változásait, az AMO-t.
Ez a modell az elõttünk álló egy évtizedre Észak-Amerika estében kb 0,1 fokos hûléssel kalkulál és hát Európa esetében elég nagy a szórás (a nem változik és csökken között), de mondhatni, hogy alig változik valami, gyengén csökken. Globálisan maradna azonban az emelkedés - de elmaradna attól, amit az ÜHG forgatókönyvek alapján várnának.
Miért jobb ez a modell, mint a DePreSys? Mert az egyik legfontosabb - évtizedes skálán már figyelembe kell venni - jelenséget, amely az északi-hemiszféra jó részére kihat, figyelembe veszi és ez az AMO.
Idézet a cikkbõl:
"Using this method, and by considering both internal natural climate
variations and projected future anthropogenic forcing, we
make the following forecast: over the next decade, the current
Atlantic meridional overturning circulation will weaken to its
long-term mean; moreover, North Atlantic SST and European
and North American surface temperatures will cool slightly,
whereas tropical Pacific SST will remain almost unchanged. Our
results suggest that global surface temperature may not increase
over the next decade, as natural climate variations in the North
Atlantic and tropical Pacific temporarily offset the projected
anthropogenic warming."
Link
Igaz az elõrejelzések szerint nem térnénk vissza a 60-as évek körüli globális/európai középhõmérsékleti értékekre - még jó is, hiszen az alig egy-két évtized alatt jelentene közel fél fokos lehûlést, ami kvázi azt jelentené, hogy kisebb jégkorszakba térnénk vissza (a megtett út meredeksége a lényeges). Viszont egy 0,1 fokos hûlés, vagy éppen stagnálás is jelenthet "problémát"...
Viszont felvetõdik a kérdés, hogy mi van ha az AMO negatív fázisába váltás gyorsabban és meredekebben történik. Továbbá, ha a mostani La Nina-s idõszak már az El Nino - La Nina több évtizedes oszcillációjának azon szakasza, amikor újra a La Nina domináns a Csendes-óceánnál. Ráadásul, ha az Indiai-óceán stagnáló állapota ismét hûlésbe vált át? Ezért érdekesebb számomra, hogy mi történik a következõ egy-két évtizedben, mert ahogy a helyzet is mutatja, ezek azok a folyamatok (többek között), amelyek bizony képesek akár új fejezetet is nyitni...
Sajnos a fórum kicsit leült mostanában.Látom napok óta semmi,elõtte meg Meteorita(én csak meteolibának tartom) meg DM voltak témák.Régebben elég sokan foglalkoztunk e kérdéskörrel,késhegyre menõ viták voltak.Csak beleolvastam és megtakarítottam rengeteg idõt tudományos oldalak böngészésével,csak úgy dõlt belém a "tudomány" a fórumokból.
Sajnos továbbra is szõrmentén foglalkozom(korábbiakhoz képest)az idõjárással és beírogatásokkal s ez a tavasz megérkeztével még így sem lesz.Kimerül tevékenységem észlelésekben és a fórumok(hiányos) átfutásában - ellentétben a korábbi,kezdõ évekkel.Ezért nem is tudom,mi lett olyan egykori észlelõkkel mint ogmet,bali,kali,floo,tauszsandor,arcus,stormhunter...most hirtelenjében õk jutottak eszembe.Másokat meg hébe-hóba látok csak megnyilatkozni mostanában,bár régen sûrûn szerepeltek.(neveket inkább nem írok)Persze a nem publikus választ,-ha van- lehet priviben is...
Sajnos továbbra is szõrmentén foglalkozom(korábbiakhoz képest)az idõjárással és beírogatásokkal s ez a tavasz megérkeztével még így sem lesz.Kimerül tevékenységem észlelésekben és a fórumok(hiányos) átfutásában - ellentétben a korábbi,kezdõ évekkel.Ezért nem is tudom,mi lett olyan egykori észlelõkkel mint ogmet,bali,kali,floo,tauszsandor,arcus,stormhunter...most hirtelenjében õk jutottak eszembe.Másokat meg hébe-hóba látok csak megnyilatkozni mostanában,bár régen sûrûn szerepeltek.(neveket inkább nem írok)Persze a nem publikus választ,-ha van- lehet priviben is...
Kiragadva a Nature cikkbõl pár mondat:
"Of particular concern are the semi-arid regions poleward of the subtropical dry belts, including the Mediterranean, the southwestern United States and northern Mexico, southern Australia, southern Africa, and parts of South America. A poleward expansion of the tropics is likely to bring even drier conditions to these heavily populated regions, but may bring increased moisture to other areas. Widening of the tropics would also probably be associated with poleward movement of major extratropical climate zones due to changes in the position of jet streams, storm tracks, mean position of high and low pressure systems, and associated precipitation regimes. An increase in the width of the tropics could bring an increase in the area affected by tropical storms, or could change climatological tropical cyclone development regions and tracks."
Én ebbõl nem tudtam azt kiolvasni, hogy nálunk több csapi meg több vihar jönne. Annyi van (kivastagítottam), hogy a kiszélesedõ trópusi öv hatására a sarkok felé tolódnak ez a trópusokon kívüli égövek is, mivel megváltozik a futóáramok útvonala, a viharok útvonalai, az alacsony és magas nyomású rendszerek átlagos elhelyezkedése, illetve a hozzá kapcsolt csapadékrendszereké is.
Igaz, csak gyorsan átfutottam a cikket, de nem találtam benne utalást arra, amit a hölgy írt a cikkében, egyébként pedig gyanúsan hasonló részek is vannak benne.
"Of particular concern are the semi-arid regions poleward of the subtropical dry belts, including the Mediterranean, the southwestern United States and northern Mexico, southern Australia, southern Africa, and parts of South America. A poleward expansion of the tropics is likely to bring even drier conditions to these heavily populated regions, but may bring increased moisture to other areas. Widening of the tropics would also probably be associated with poleward movement of major extratropical climate zones due to changes in the position of jet streams, storm tracks, mean position of high and low pressure systems, and associated precipitation regimes. An increase in the width of the tropics could bring an increase in the area affected by tropical storms, or could change climatological tropical cyclone development regions and tracks."
Én ebbõl nem tudtam azt kiolvasni, hogy nálunk több csapi meg több vihar jönne. Annyi van (kivastagítottam), hogy a kiszélesedõ trópusi öv hatására a sarkok felé tolódnak ez a trópusokon kívüli égövek is, mivel megváltozik a futóáramok útvonala, a viharok útvonalai, az alacsony és magas nyomású rendszerek átlagos elhelyezkedése, illetve a hozzá kapcsolt csapadékrendszereké is.
Igaz, csak gyorsan átfutottam a cikket, de nem találtam benne utalást arra, amit a hölgy írt a cikkében, egyébként pedig gyanúsan hasonló részek is vannak benne.
Én azért megpróbálok utánanézni, azonban nem nagyon találok nemhogy magyar, de még angol cikket se ezen kívül! A végére szeretnék járni ennek a dolognak hivatalos forrásból, egyébként ha valaki talál akár angol cikket is a témában, akkor az linkelje már ide, közben én is keresek.
Ugyan forrásmegjelõlést nem használ a hölgy, de valamibõl el kellett indulni, amibõl aztán tovább folytatta a saját (?) gondolatmenetét!
Ugyan forrásmegjelõlést nem használ a hölgy, de valamibõl el kellett indulni, amibõl aztán tovább folytatta a saját (?) gondolatmenetét!
Rá kell hagyni, nyilvánvalóan a feszültségkeltés a célja.
Zárjuk le azzal, hogy a hölgy szakmailag intoleráns tevékenységet folytat, mi ellen felemeltük szavunk, ennyi.
Zárjuk le azzal, hogy a hölgy szakmailag intoleráns tevékenységet folytat, mi ellen felemeltük szavunk, ennyi.
Ó, Te nagyon részrehajló vagy ám. Mi az elfogadhatatlan abban, ha valaki köntörfalazás nélkül leírja, hogy egy definíció nyilvánvalóan rossz (mert hogy rossz, azon nem kell vitáznunk, remélem...)? A diploma egy dolog, de még messze nem mond el semmit a tulajdonosáról. Ha valaki vállaja, hogy a "közt" tájékoztatja, akkor tegye azt maximális precizitással - vagy ne tegye.
Viszont nem is arról, hogy mást elfogadhatatlan stílusban kritizáljunk. Bár ahogy nézem ez elfogadottá válit...
Mit is csinálsz velem? Merthogy az én nevem Nyuli, az övé meg Noli... Szintén gratulálok...
Moderátorként viszont megkérlek, hogy tartózkodj a feszültségkeltõ, érveket nem tartalmazó hozzászólások közzétételétõl, a Metnet nem errõl szól. Köszönöm.
Moderátorként viszont megkérlek, hogy tartózkodj a feszültségkeltõ, érveket nem tartalmazó hozzászólások közzétételétõl, a Metnet nem errõl szól. Köszönöm.
Gondoltam, hogy nem tetszik, ha ugyanazt csinálom Veled, mint Te vele. Gratulálok...
Lassan kezd unalmassá válni az érvektõl mentes személyeskedõ vagdalkozásod. Ki vagy Te, hogy bárkinek beolvasol, akinek nem tetszik a véleménye? Ha csak ezért regisztráltál, kár volt érte...
Nem bántásból mondom, de ki vagy Te, hogy bárkit is megkérdõjelezzél, fõleg ilyen stílusban?! Véleményt persze lehet mondani, de azért majd akkor nevessél ki valakit, ha megvan a diplomád belõle, vagy ha minimum hasonló kaliberû munkát végzel.
Az a probléma, hogy egy tudományosnak beállított oldalon állít az illetõ teljesen tudománytalan dolgokat. Akik pedig nem rendelkeznek szaktudással, tapasztalattal, azokat nagyon könnyen átvágja a palánkon.
Ezzel nem pusztán a valós tényeken alapuló meteorológiának árt, hanem az egész emberiségnek, a bolygónak is!!!
Kiragadom a kislexkonjából a "vulkán" meghatározását:
"Vulkán
Az a hely, forma vagy képzõdmény, ahol a felszínre kerül a magma anyaga. Fajtái a sztratovulkánok, lávaoszlopok, lávakúpok, dagadókúpok, pajzsvulkánok. Vannak mûködõ és kialudt vulkánok, alvók és jelenleg is aktívak. Legtöbbjük a Föld gyengeségi öveinél található alacsony földrajzi szélességeken."
Nos, ez is ellentmond a tényeknek...
De minden betûtõl lehetne hasonlót idézni... Nehéz eldönteni, hogy sírni, vagy nevetni kell-e rajta...
Ha már foglalkozik valamivel, csinálja azt JÓL, HITELESEN, TUDOMÁNYOSAN. Ha nem, akkor nem több egy tenyérjósnál. Viszont az is tökéletesen alkalmas az emberek megtévesztésére, a valós veszélyek helyett bulvár-veszélyekre történõ figyelemfelkeltésre.
Ezzel nem pusztán a valós tényeken alapuló meteorológiának árt, hanem az egész emberiségnek, a bolygónak is!!!
Kiragadom a kislexkonjából a "vulkán" meghatározását:
"Vulkán
Az a hely, forma vagy képzõdmény, ahol a felszínre kerül a magma anyaga. Fajtái a sztratovulkánok, lávaoszlopok, lávakúpok, dagadókúpok, pajzsvulkánok. Vannak mûködõ és kialudt vulkánok, alvók és jelenleg is aktívak. Legtöbbjük a Föld gyengeségi öveinél található alacsony földrajzi szélességeken."
Nos, ez is ellentmond a tényeknek...
De minden betûtõl lehetne hasonlót idézni... Nehéz eldönteni, hogy sírni, vagy nevetni kell-e rajta...
Ha már foglalkozik valamivel, csinálja azt JÓL, HITELESEN, TUDOMÁNYOSAN. Ha nem, akkor nem több egy tenyérjósnál. Viszont az is tökéletesen alkalmas az emberek megtévesztésére, a valós veszélyek helyett bulvár-veszélyekre történõ figyelemfelkeltésre.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat