Csillagászat és űrkutatás

Ismét profi munka!!
Köszi a mutit.

Szép idõ volt így augusztus végén, szeptember elején.
Szinte minden maroknyi sötét égbolton teljes erõvel üzemeltettem a rendszerem. Ami most nagyk ülönbség az Írisz ködhöz képest, az a mobilitás, ugyanis már nem mobil a távcsõ, hanem erre a célra kialakított kiscsillagdában van, amelynek 5 másodperc alatt letolható a teteje. Három jégesõben és 75km/h-s szélben is levizsgázott, de az igazi nagy kalandja a hirtelen a semmibõl érkezõ záporesõ volt valamiféle virgához hasonló képzõdménybõl éjszaka. Én ezt észrevettem, így 5 másodperc alatt dedél alá került a távcsõ. Hasonlóan a beindítás is hamar zajlik. Háromnegyed óra helyett 5 percre redukálódott az idõ. Kezdeti kényelmetlenség után hamar a gyorsaságé lett a fõszerep és mint tudjuk, nem mindig van derült és ... legfõképp HOLDFÉNYMENTES ég.

Magyarországon az asztrofotózásra akalmas ég óraszma meglehetõsen kevés. Ezt januártól mérni fogom.

A mostani kiszemelt objektumom a Pacman-köd volt amelyet NGC 281-es katalógusszám alatt lehet megtalálni.

Nagyméret: Link

A képen látható csillagköd az NGC 281-es katalógusszámot viseli, de egyszerûbb Pacman ködnek hívni, hiszen úgy is néz ki (ami a kompozíciót is ihlette). A csillagköd területe különösen trükkös, ugyanis a megszokott Hidrogén-alfa mellett nagymértékben tartalmaz Hidrogén-bétát is ami a kékeslilás színét adja.

Maga a csillagköd tõlünk 9000 fényév távolságban fekszik, tehát pokolian messze, a Cassiopeia csillagkép irányában. Amilyen távol van, olyan nagy is. Látszólag akkora méretû, mint a Telihold, ám természetesen halvány. Közepes méretû távcsõvel egy színtelen foltként tûnik elõ. Látszó átmérõje valójában kb 45-50 fényév, tehát hatalmas.

A felvétel adatai:

Távcsõ: SkyWatcher 200/800 Newton tubus
Mechanika: SkyWatcher AZ-EQ-6 Pro mechanika
Kamera: Canon EOS1100D (átalakított)
Szûrõ: Astronomik IR/UV-Block CCD-szûrõ
Vezetõegység: Lacerta Standalone MGen
Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez


194 x 480sec, ISO800, f4, 800mm

Az asztrofotónál a rendkívüli mélység elérésére törekedtem. Konkrétan a porködöket is sikerült lefotózni. Majdnem 26 óra - konkrétan 9 éjszaka összfelvétele ez.

Egy kicsit jobban kiveséztem ezt a csillagködöt: Link - ugyanis a hiányos ismerete miatt elõször többször is rosszul dolgoztam fel.

Nekem a múlt héten jobban tetszett, mikor egy 3szöget formáztak. (Csak ott volt a Hold, fotózáshoz elég zavaró tényezõ)
Link
Más: Már láttam a Szíriuszt 4.46-kor 2°22' magasan! Szóval vége a nyárnak.
[6.46 --> 4.46 csere. :-) - mod. galervin93]

Áthelyezve innen: Fotóiskola (#14329 - 2016-08-25 10:10:02)

Sziasztok!

Noha az exobolygóhoz sokat nem tudok hozzászólni, ugyanakkor egy vörös törpecsillag sok flert ereszt ami nem kedvezõ az élet és a lakhatás szempontjából. De azért izgalmas hír ez. Kíváncsi leszek a folytatásra.

Nah és mi a helyzet ha derült az ég és nincs vihar. Távcsövezni kell. Pláne, ha úgy derült az ég, hogy nincs fent a Hold.

A fõ rendszerrel egy nagy projektet akartam összehozni, ami sajnos elbukott a tükör rendkívüli koszossága miatt. Viszont a mellékterméket megtudtam menteni, amely a Sharpless 101-es objektum lett - a Tulipán köd.

Nagyobb méretben: Link

A felvétel adatai:


Távcsõ: SkyWatcher 200/800 Newton tubus
Mechanika: SkyWatcher AZ-EQ-6 Pro mechanika
Kamera: Canon EOS1100D (átalakított)
Szûrõ: Astronomik IR/UV-Block CCD-szûrõ
Vezetõegység: Lacerta Standalone MGen
Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez


25 x 480sec, ISO800, f4, 800mm

Ez az objektum a Hattyú csillagképben található. Azthittem, közelebb van de nem... 8000 fényév távolságra van ez a "flekk", amely egy emissziós köd. Jellegzetes tulipán alakja van. Normál fotókon nagyon halvány, de még az átalakított géppel sem volt egyszerû megtalálni. Elõször azthittem, hogy rossz helyre állítottam a távcsövet, de nem, mert ott volt.

A porködöknél minimális a fátyol, tehát sötétek, abszolút semmi részletet nemtudtam kihozni belõlük. Jó sötét az a régió, viszont vannak benne némi Hidrogén-alfa ködök is. Egy Halfa szûrõnél viszont ragyogna az egész.

Most új szezon kezdõdik, tehát érdemes fotózni ilyen szép idõben.

Akadt egy icipici együttállás a Skorpióban. A fõszerepeket a Mars, a Szaturnusz és az Antares kapta: Link

Hátha... Link

Csak idõ kérdése.

Még a Bioszférában nem járt a kép (a fák miatt)

Na ilyet fotózzon valaki:

Pazar lett.
Hatalmas gratula.

A képtárban mi ez? (2009.12.19-20/Mediterrán ciklon) Link

Jók az asztrofoto.hu-n fennt lévõ képeid is. Nekem az Írisz-köd és a Rozetta-köd tetszik nagyon.

Majd megírhatnád, hogy melyik volt a legdurvább kalandod.

Sziasztok!
X idõ után ismét jövök, igaz egy melléktermék képpel, amely az Írisz köd alatt keletkezett. A kíváncsiság hajtott a képnél, hogy egy pocketmode rendszerrel mit lehet összehozni. Egy pici óramûves állványt használtam, amelyre egy Canon 6D került egy 200mm-es telével. Nem volt átalakítás, tehát ezek klasszis fények. Sokat nem variáltam a színekkel, csak felgörbéztem a képeket. Ami viszont a kíváncsiság tárgya volt, az a mozaikolás.

Nagyobb méret: Link

A kép összesen 12 órányi felvételt tartalmaz. Egy panel 48x2,5 perc ISO1600, f3.2, 200mm. Összesen hat panel van, de az égboltunk sosem tökéletes, sõt itt Magyarországon pláne nem, ezért sajnos a panelek között van hiba, színügyileg. Amit még hibának tartok, igaz csak utólag, az az, hogy nagyon elnyomódott a Tejút, holott ezek az objektumok a Tejútban vannak.

Kis segítség az objektumok meghatározásához:

A legfényesebb csillag a képen a Deneb. Alatta az Észak Amerika-köd látszódik a halványabb Pelikán-köddel. Jobbra a Denebtõl a piciny Sarló-köd látszódik, illetve a Pillangó-köd. Számos IC, és NGC objektum van a képen. A csillagokat jó lett volna ragyogtatni, de majd újradolgozom a képet. (hatalmas 50 gigányi információ egyébként)

Hold: Link
Link

Segéd ide vagy oda, helyesbítéssel meg anélkül is zagyvaság ez megint

Valószínûleg 2 mesterséges objektum lehetett, mert tényleg napnyugta után valamivel tûntek fel. Bár nem közvetlenül egymás mellett voltak, hanem komolyabb távolságra egymástól. Hacsak nem rakéták voltak.;-)

Mielõtt Nano hívná a segédjét, helyesbítek; az ûrállomás és a közelítõ objektum közt akár pár száz méter,vagy 1-2 km. távolság is okozhatja a fényes-árnyékos vizuális észlelést itt a földön. Az egész ISS észlelés pedig egy nagyszerû látvány, annál nagyobb keringõ obszervatórium nincs jelenleg a föld körül. Ha esetleg lezuhanó, alsóbb pályára kerülõ mûhold lenne a közeljövõben, azt a Nasa úgyis jelezné. Az viszont húzna csíkot maga után, ha épp olyan beesési szögben érné el az alsó légkört. Ezek már nem pár dekás kavicsok lennének, hanem kb.egy autó motorja, tele aluval,titánnal és kevés vassal. A kedvezõ az, hogy nem ürközi sebességgel "esne" le, mint az oroszok kõsziklája hanem elnyújtott pályán lassan elégne.

Szerintem jól írtad le az eseményt, csak hát innen lentrõl nézve vizuálisan lehetnek meglepetések. Kezdjük talán a teher- és csere ûrhajók megközelítési pálya síkjával. Az alsóbb objektum keringési sebessége gyorsabb lehet, ahogy közelít alulról a ISS.-hez, ez lassul, ahogy távolabb ér a hosszabb pályára, (r-radiens) ahogy közelebb ér az állomáshoz. És itt lehet a föld árnyék-félárnyék effektus, amit itt lent vagy látunk, vagy nem. Pár száz km. különbség is okozhat vizuális eltérést, sõt a keringési 1.40 órás eltérés. Ugyanez visszafelé is, a leválás után.
( na most nagyon hülye beírást adtam,vagy nem, elnézést.)
Különben sokszor láttam egyéb mûholdakat is derült égbolt mellett, hogy egy perces észlelésnél fel "izzanak" mint egy esthajnal csillag (Vénusz), majd elhalványodva kialszanak a horizont felé haladva.

Visszavonom az állításomat. Ezt a képet linkeltem a Gugli valahonnan (megszûnt a Picasa, most van archívum, meg gugli fotók, meg drive, pedig kipróbáltam kijelentkezve. Link Itt minden adat megegyezik, koordináták, távolság. Aztán vannak napok, mikor az állomás 200 m-re van az ûrhajóktól és néhány tized fokkal arrébb. Júli 25-én 22.14-kor az ISS mellett nincs semmi. 23.54-kor kis eltéréssel ott van a Soyuz MS-01 és a Progress MS-02, (Nincs Progress MS-03, nincs Dragon) 1.30-kor megint egyedül van, 3.07-kor megint ott van az elõbb említett kettõ megegyezõ adatokkal. Feladom, megõrülök, ez nekem magas. Elvileg látszana ha épp nem messze megy egy ûrhajó még ha 3 mag fényességet is adnak meg. Én láttam at Atlantis utolsó repülését, de láttam a Soyuzt is Noli fényképén. Nem lehet linkelni az oldalt, ha érdekel valakit: Calsky.com>helyszín megadása>Satellites>Satellites within interval>dátum kiválasztása. Rafinak gyönyörû a képe!

Az IMO szerint a ZHR max 118 volt. Kissé elmaradt az elõrejelzésektõl, de jó kis ütõs zápor volt ez így is.

Itt az idõjárás megszivatott, szóval lemaradtam róla [esõ]

Én is az ISS.-re tippelek. (nem jelenik meg a linked)

Az élmény... amikor másodpercenként hullanak a Perzeidák...

Láttam már meteorhullást, de ekkorát még sose. 20 másodpercen belül 5 tûzgömb, amelybõl kettõ legalább -6-os volt. Beszámoló hamarosan.

Amennyiben nem egy, hanem a beírásod elõtt két órával láttad, akkor lehetett a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) egy ûrhajóval. (Bár nem annyira narancssárga.) Link (Forrás: Calsky.com)

Az 1. szép színes nagyban, (zöldbõl indul rózsaszínbe) amelyik a Delfin hátát szúrja át. Link Én a kép bal felét le is vágnám a fa vonalánál, erõsek a település fényei. (Nekem még egy vékony vonalka sincs összesen 3 és fél órából.)

Meteor nem lehetett, azok gyorsabbak, és nem izzanak félpercig. Valami föld körüli ûrszemét, szatelit ért a légkörbe, és égett el.
Én is láttam ilyet. Vagy egy mûhold páros olyan szögben volt látható, hogy a napelemeik tükrözõdtek le az észlelési helyedre, majd árnyékba kerülve kialudtak.

Egy órája 2 narancssárgán izzó objektum húzott el az égbolton keletre. Csóvát nem húzott, kb. repülõgépekkel egyezõ sebességgel haladtak (ránézésre), majd egy idõ után (kb. fél perc) kialudtak. Ilyet én még sosem láttam.

Mi lehetett?

Ma hajnal:

Egy csomó halvány van. Alig hagytak nyomot a fotón ISO3200 mellett (F 2.

Link

ISS átvonulás 21.41-kor (Fehérvárról nézve) Link

Gyere péntek este fotózni a Zsíros hegyre (Nagykovácsi)

Ilyen a kilátás: Link
A Pilis pont észak felé van.

Hûvösvölgybõl van 956-os busz éjszaka. Onnan Nagykovácsiig vállalok fuvart szupercelláért cserébe
Az erdõben kb 100m-t kell a sötétben botorkálni.

Egyébként Dobogókõ Rezsõ kilátón is gondolkodom, de ott sok a fa, meg a turista.

Hát ez így pont a legrosszabb, nyilván akkor van mind, amikor még dolgozom.

Köszi az infókat mindenkinek!

19 ország vizuális észlelései szerint a háttér ZHR az elmúlt napokban 20 körül mozgott. 5-én figyeltek meg egy kisebb burst-öt, 50 körüli ZHR-rel.
Az IMO szerint (mint ahogy lenni szokott) több felfutás is lesz aszerint, hogy éppen melyik törmelékfelhõvel találkozunk. Ezek rendre aug 11 22:30 UT (itt inkább fényesebb meteorok várhatók, és nem a számukban lesz lényeges növekedés), aug. 12. 0 UT - 04 UT és aug 12 13 UT - 15:30 UT.

Aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz...

Szerk.: ja és köszönhetõen a Daginak, 150-160-as háttér ZHR-t várnak maximumban

" Augusztus elsõ napjaiban óránként öt rajtagot is összeszámolhatunk, augusztus 10-re pedig 15-re kúszik fel ez a szám. Ezután hirtelen emelkedéssel érkezünk el a maximumhoz (általában az augusztus 12-rõl 13-ra virradó éjszaka)"

"Jérémie Vaubaillon számításai azt mutatják, hogy augusztus 12-én 0 óra és 4 óra között keresztezzük a Föld-ûrhajóval a szülõüstökös törmelékfelhõjének legsûrûbb részét (a 2016. évre vonatkoztatva), amelynek összetevõi két keringési periódussal ezelõtt dobódtak ki."

Lejjebb görgetve rátalálsz a teljes cikkre. Csak ugye ez egy kalendárium. Link

Hú, de ciki, most lebuktam! Nem szoktam a fõoldalt nézegetni. Legjobb a Calsky-n megnézni minden csillagászati dolgot.

Több forrásból kutattam (már nem tudom neked elõszedni) ott is ilyen furcsán volt ahogy én írtam a cikkben.

13-a virradó éjjelre várható a maximum.

Mindkettõt az itteni, MetNet-es beharangozóból idéztem.

Források? Én is gugliztam egyet, a Csillagászati egyesület (MCSE) ennyit ír:"Augusztus elsõ napjaiban óránként öt rajtagot is összeszámolhatunk, augusztus 10-re pedig 15-re kúszik fel ez a szám. Ezután hirtelen emelkedéssel érkezünk el a maximumhoz (általában az augusztus 12-rõl 13-ra virradó éjszaka), amikor is 50-80 hullót láthatunk óránként, majd hirtelen csökkenés következik, és augusztus 15-ére 10-es óránkénti szám tapasztalható." Tûzgömbök Világa: "Idén nemzetközi szinten is kimagasló aktivitást várnak a maximum éjszakáján, augusztus 11/12-a estéjén, de az elõtte és utána levõ napokban sem fogunk unatkozni a derült ég alatt! Érdemes figyelni a radiánshoz közeli fényesebb rajtagokat, melyeket a 'W' Cassiopeia alatt kell keresnünk Kelet felé". Ugyanitt: (egy kis ellentmondás) "Bár a raj tetõzése hazai idõ szerint még 12-én délutánra (világosra) esik, a kora esti órákban pedig a Hold ronthat a láthatóságon, de a hajnali órákban - mikor már magasabban lesz a radiáns - mindenképp érdemes lesz kiülnünk néhány órára!" A számomra leghitelesebb forrás - a Calsky - 12-én 19 órára 100 ZHR-t ír. Én tavaly kimentem "vadászni" hajnalban alig volt néhány kisebb. Mindenesetre laikus fejjel nem tudom elképzelni hogyan lehet megjósolni, hogy az idén sok lesz.

Mikor lesz a Perseidák maximuma?

"hogy augusztus 12-én 0 óra és 4 óra között keresztezzük a Föld-ûrhajóval a szülõüstökös törmelékfelhõjének legsûrûbb részét (a 2016. évre vonatkoztatva), amelynek összetevõi két keringési periódussal ezelõtt dobódtak ki. Így ekkor fogjuk a legtöbb meteort észlelni."

"Fontos kihasználunk a Perseida-maximum észlelését, mert a következõ években nem várható hasonlóan aktív meteorhullás mint 2016.08.13-a virradó éjszakára."

Ez az írás olyanoknak készült a FB-on, akik kevésbé ismerik a csillagképeket.
Egyes csillagképek eltûnnek az esti szürkületben, majd néhány hónap múlva megjelennek hajnalban. Az állatövön (zodiákus) lévõ csillagképek mind ilyenek, egész évben tart ez a folyamat, a Nap látszólagos útja ezeken a "csillagjegyeken" megy keresztül, amelyek a Nap mellett vagy mögött vannak nyilván a világosságtól nem látszanak. Sok konstelláció eltûnése, megjelenése hidegen hagy, mert városban alig, vagy sehogy nem látszanak. Ilyenek a pl. a Halak, Rák, stb. De amikor egy monumentális, látványos csillagkép - és nem csak az állatöviek - megjelenik több hónap után, (pontosabban amikor én elõször meglátom) egy különös érzés fog el, mindig megdobogtatja a szívemet. 8-án hajnalban szikráztak a csillagok, és úgy fél 3-kor megláttam a Bikát a szarva hegyével együtt az ablakból. Link

Link
A fényképezõt a Szekeres - Bika irányába állítottam, és sok képet "ellõttem", hátha belepottyan valami, de semmi. Fél négykor már láttam, hogy jön fel az Ikrek csillagkép, és "mi az a vörös csillag K-en? Jé, ez a Betelgeuse!" Erre még nem számítottam, 4 óra 7 perckor már ennyire kelt fel az Orion:
Link
(Azt az alsó borzadalmat bennehagytam, hogy legyen valami város jellege. Elnézést a képek minõségéért, de ugyebár ez itt nem a fotóiskola!)
Nem mondok le a kompaktos csillagfotózásról, különösen ha úgy ragyognak mint 8-án hajnalban. Hogy miért? Mert szabad szemmel sem látunk több csillagot a valóságban mint a képeken. Pl. a Nyári Háromszög: Link Ha pedig megnézünk egy csillagtérképet, ugyanolyan pöttyöket látunk. (Stellarium) Link
Vagy: Lemenõben az Ökörhajtó (a kedvencem, mert születésemkor feljövõben volt)
Link
Hát nem így néz ki a Stelláriumban is?
Link

Tudom persze, hogy szebb lenne ha nem háztetõk és házfalak közt lennének a csillagok, hanem valami szép tereptárgy felett, próbáltam olyat is.

Az ám egy élmény, mikor ülök a konyhában az asztalnál, egy halványabb lámpa ég a mosogató mellett, és függönyön keresztül besüt az Arcturus, a Vega, vagy a Capella. Link Ezt képzeld el este, szemben van a kórház, jobbra még egy kicsit hozzá lehet adni, de ott borzasztó reflektorok vannak a sinek fölött.

Baró!

Szépen látszik a Szaturnusz és a Mars. A múltkor hiányoltam.

Nagyon jó lett.
Az én ablakomból 14db csillag látszik.

Tejút: Link

Ezt az ablakomból csináltam.

Szép lett!

Rafy, az oszt' igen! Nagy gratula!

Az alábbi képet még szerda éjszaka lõttem. A Skorpió csillagkép szépen pártázott "hála" a magas szintû felhõzetnek, amely már-már a Hadak Útját ostromolta ( Link ).

Attól függ, hogy milyen magasan láttad. Elvileg ott van a Vénusz napnyugta után fél órával 287° irányban 2,5° "magasan",de fogalmam sincs hogy ez látható-e, mert még elég világos van. Nagyban függ a légszennyezettségtõl, páratartalomtól és felhõzettõl persze. A Jupiter viszont ugyanekkor szerintem már látható 264 ° nál 10° magasan, és ez után még sötétedig.

Gratulálok!

Valóban Iriszre hasonlít... Kérdésem lenne, hogy a napnyugtában most a Vacsoracsillagot látom, vagy az még a Jupiter? - Szépséges fotó, köszönet érte.

Odabaszós! Grat!