Agrometeorológia

Nálunk a sok csapadék a korai cseresznyét nagyon tönkretette.
Alaposan válogatni kell, hogy egészséges szemeket találjunk.

Meg volt a védekezés a szõlõben felszívódó,kontakt szerek lisztharmat és peronoszpóra ellen. Kissé szeles volt az idõ, de megoldottam. Motoros permetezõ nagy segítség.
Egyelõre nem nagyon látszik fertõzés, de ez változhat, ha nem vigyáz az ember. Jövõ héten mindenképp meg kell ritkítani a lombozatot, kötözni kell. 60-100 cm-s hajtások vannak már.

Várom a napos, száraz idõt. A franciáknál, spanyoloknál már több napja süt a nap. Sat24-europe.
Ha meg ülepszik már a légkör, és fülledt levegõ lesz, mehet ki a szpórák elleni permet.

Néhány szõlõs kép; 05.24-25.: Link Link Link Link Link

gulyasme, Kaszabubu : Köszi a válaszokat. Valóban szép bokor sok virággal.

Idén nem támadta még meg egyelõre semmiféle levéltetû. Majd késõbb talán!

Hibiscus syriacus, mályva. Ha a termése nem kel ki tömegesen, akkor jól alakítható, rágás-és szárazságtûrõ, a levélfonák szöszei kicsit szúrnak. Solymáron nem gyõztem gyomlálni a magoncait, de a kerítés mellett jó sövény volt.

Nyári mályva bokor, virágai olyan tölcséres fehér-lila-piros csíkozással. (ilyekor szereti szívogatni a fekete levéltetû)

Link
Karó kikerült a parikra már jó 1 hete, azóta szépen fejlõdnek. Ez a fotó 1 hete készült, ehhez képest szépen fejlõdtek.

És szintén 1 hetes fotó : Május közepére ez a kései bokor is végre kibontotta a leveleit, kékes virága lesz, igen gazdagon.
Link
Link

Valaki nem tudja mi a neve!?

Áthelyezve ide is;
Hát ezért vagyunk mi elásva, a francia-olasz-spanyol borok miatt. Ott szép idõ van a hétbõl 5 napig, mi meg védjük meg a termést, a minõségrõl meg ne is papoljunk az eu. asztalán. (Orbán tasli, vagy Orbán napi sóhajok a hajósi pincéknél máj. 25.!!)

Ismétlés lesz a gyümölcs védelemben nálam is. A sok esõ fel hígította a felületi védelmet is. A csörszilégy, és a perenoszpóra hátracsapja a sapkáját, és támadás. A nevetõ harmadik, a lisztharmat még sátor alatt szemlélõdik, de kész elõvenni a lappangó elõretolt rügy és háncs alatt szuperlangyos közegben áttelelt hadtestjeit.

Jó hallani a kicsinyeimrõl

Nálam szépen fejlõdnek az általad kapott magokból nevelt palánták, már a végleges helyükön. Detia hegyekkel védem õket, a spanyol meztelencsigák inváziója beindult. Van még sárga koktél és fekete paradicsom is. A cukkinik közül 20 csírázott ki, most indulnak be igazán.

A paprikak szépen fejlõdnek már vannak kis paprikák (szabadföldi) Idén elõször vettem cserepes balkon paradicsomot, már voltak rajta kis zöld parik amikor kiültettem a szabad földbe. Már az elsõ érett paradicsomokat ma leszedtem róla. Kár hogy csak 7-et vettem. Ennyi az össze paradicsom palánta amit vettem, a többit a család állítja elõ, ezt is csak a koraiság miatt vettem.

Nálam jellegzetes volt a rotálás után a kiszáradás, a fel talaj olyan fosóhomok lett, alig lehetett rajta járni.
Legjobb megoldás talán a kézi kapával végzett sarabolás, kivágva a közeli gaz csoportot.

Ha nem esik érdemleges esõ, 8-15 mm akkor és elõtte elég a 2-5 cm.-es sarabolás, nem épp a gazok miatt. Ha rota kapával dolgozol, ajánlatos a legkisebb talajmélységet választani, csak felülrõl porhanyósítani.
Régen kipróbáltam a fordított kapa tagokat, ha nincs nagy gaz, az "átrohanva", de a szarvát vissza fogva, mégis átsarabolja 3-6 cm.re a fel talajt.
Szárazság elõtt csak a fel talaj porhanyósítása a cél, ha mélyebbre van állítva a gép, 10-15 cm. az már nem jó, kiszárítja a felsõ 10-25 cm. vízkészletét.

A rakéta tujákhoz, és hasonlókhoz nem értek. Annyit talán, hogy a vízszint szerintem nem befolyásol annyira, ha a gyökerek erõsek voltak.Gondolj az Alpok majd 2-3 napos esõire,meg a meszes? Ca. talajra. Esetleg pH. vizsgálatot érdemes kérni a talajról, bár az is mostanság pénzízû...
Na meg a kor is számít, azzal összefüggésben a mostanság felerõsödõ gomba betegségek sajnos.
Felénk is divat az udvarra, házfrontra kiültetett tuják, de van már több 5-10 éves, amit elkapott a gomba betegség.(rozsdásodás). Ebben a felmelegedõ átlag hõmérséklet is rátesz kicsit, jobb a félárnyékos hely. Kellene egy kiadós téli fagyhullám, 2-3 hétig ne engedne fel a fel talaj, akkor a gomba betegségek is vissza szorulnának. Ahol pedig benne van az oldalhajtásokban, sajnos törzs közelig ki kell vágni, és elégetni, kukázni.

Megoldást talán a szakkönyvekben találsz.

Esetleg a gyökereket érheti valamilyen kár, pl. sokáig magas talajvíz, kiöntött derítõ stb., és ha õsszel-télen történt is a baj, még most kezd meglátszani... nálunk csak egy tujasövényt (35 db 6,5 m magas Rocket) gyilkolt ki a 2010-11-14. évi vízszintváltozás. Kelenföldön, kénes talajvízben álltak 30 évig, -100 cm-nél volt, minden esõ után térdig érõ víz volt a garázsban.
Aztán megépült a lakópark - átemelõ szivattyú - aztán sok esõ - aztán szárazabb idõ. két-három fa kiszáradt. - 2014, újra esõ: no ezt már nem bírták ki, az egész sövény mint akit leforráztak lesárgult, gomba is, szú is volt a roncsokban, gondolom a kis patak is valami szennyezést hozott föntrõl. De én a gyökereket gondolom kiindulópontnak, a gomba csak utána jött. Ki kellett az egészet vágni a télen. tudom 30 évesen öregek voltak, de a gyökerük jó erõs volt... 30 évet kibírtak.

A Germesdorfinak kell porzó, pl a Hedelfingeni óriás, Van, stb. Nem biztos, hogy nincs a környékeden porzófajtája: felénk idõjárási okok miatt az elmúlt három évben nagyon gyengén termett a Germesdorfi: nem jártak a méhek virágzáskor.

Leforrázott fák: A csonthéjasokat nem támadja meg a tûzelhalás, az az alma, a körte és a birs privilégiuma, bakteriális fertõzés.

A meggy és a cseresznye legveszélyesebb betegsége a monilija, gombafertõzés. A virágon keresztül hatol be esõs idõjárás esetén. Behatol a fás részekbe is, a fa mézgacseppel zárja el a fertõzött részeket - ha sikerül. A fertõzött ágak vízellátása megszûnik, a levelek elhervadnak, mint ha leforrázták volna. A fertõzött részrõl a levél nem hull le, megszárad és a fán marad. Ha a gomba a többéves részekbe is behatol, a fának annyi.
Védekezés a monilija ellen: Õszi - tavaszi bordói leves lemosó permetezés, fehérbimbós állapotban és virágzáskor szükség esetén többször is felszívódó monilija elleni szerek, pl Folicur solo. Természetesen a beteg részek eltávolítása, elégetése is feltétlen szükséges.

Elszáradt ágak: Egyik szomszédunk kb. 20 éves egészséges Germesdorfi fája néhány éve komoly fagykárt szenvedett. Az elszáradt ágakat nem vágta le: sem létrája, sem aki létrára másszon nem volt. Az elszáradt ágakon keresztül sokféle gomba és rovarfertõzés éri a fát: a hajdan egészséges fa ma kiszáradás elõtt áll. Hasonló a helyzet a dióval is: A pár évvel ezelõtti tavaszi fagykár után a fákon maradt elszáradt ágak komoly fertõzõ források: azóta a környékünkön sok diófa is pusztulás határán van.

Szerk: Látom, megelõztek.

A tûzelhalás, mint ahogy Bubu is írta csak az alma és körtefákat károsítja. Viszont nem vírusfertõzés, hanem bakteriális fertõzés. Ezért lehet ellene védekezni. A vírusfertõzött fák tünetei nem ilyen súlyosak, viszont nem lehet megszüntetni a fertõzést.
A meggyfáknál a monília fertõzés miatt halnak el az ágak.

A cigánymeggy valóban jó porzó sokféle egyéb meggyfajtához. Viszont a cseresznyéhez egyáltalán nem jó.

Tegnap végig mentem a szõlõk között rotával. Kellett, mert a talajt kimosták a tavalyi nagy esõk, igazítani kell rajta. Hát igen, néhol már már agyagos is akár 1 ásónyomnyira (saját megfgyelés az udvarban).

Felétek azért kötöttebb a talaj, "felsõ rétege kõkemény, de nedves" Javaslat; kapálás rotával, vagy csak sarabolás, hogy lélegezzen a talaj, és záródjon a kipárolgásos fel talaj zárványai.

Csak essen. A múlt heti 25 mm után még mindig kõkemény a talaj felsõrétege, hiába látszik rajta, hogy nedves.
Tegnap meg volt az újabb védekezés szõlõben, gyümölcsben (atka,lisztharmat,peronoszpóra,varrosodás...). Egyelõre tünetmentes a szõlõ, de a agrometeorológiai elõrejelzés szerint lassan indulhat a lisztharmat elsõ hulláma a borvidéken. Remélhetõleg idén megússzuk, tavalyi évet nem ismételném. [esõ]

Adalék még a leírtakhoz, a tûzelhalás egy vírus fertõzés, hasonló mint az embereknél az influenza. Szerencsére nem elterjedt, védekezés szerintem nincs ellene. (téli lemosó, kén-réz esetleg periférikusan kívülrõl védhet)

Na ma leszórtam a szilvámat, és a meggy-kajszifákat egy Dithane M-45 és Mospilan keverékkel, beszámítva a várakozási idõt, tehát utoljára. Az érdi bõtermõ meggyen sok a sárguló, kötõdött, de mégsem fejlõdõ gyümölcs. Sok le fog peregni, hullani, de ez nem betegség, hanem a fa ún.öntisztulása. Az elvetélt kezdemények a túl sok kötõdött gyümölcs miatt vannak, de azért szépen marad rajta, haragos zöld ép is.

Idõjárás a hét közepétõl úgyis esõsre fordul, de imádkozok, hogy ne legyen jég, és szélverés. A két heti gusth- szélvihar sok idõs fát kicsavart a környéken...

Na szóval, nem vagyok gyümifás ledoktorált Dr.Bubó, de volna pár hozzászólásom.
Elõször is az öreg fáknál, ott ahol fonnyadt-száraz oldal vezérek vannak, kell egy mûtéti beavatkozás, levágni a törzshöz mérten 10-20 cm. re az egész ágat.
Ha a metsz lap (olyan 5-8-10 cm) gondolok, gyürüjei rozsdabarnák, olyan laza-pudvásak, akkor sajnos keringési zavar áll fenn, megmondva elöregedett az ág. A háncsközeli (fiatalabb) szövetek még ahogy szállítanának tápanyagot az asszimációhoz, de a belsõ vissza áramlatos szövetek már nem. A gyökér-és a lombozat egyensúlya kezd megbomlani, a párolgást(lombozat) nem tudja a gyökérzet ellátni, és jönnek a külsõ betegségek is.
És akkor jön a rettegett gombahad, elsõsorban a monília, ami megeszi a felsõ háncsos tápanyagot, és megfújtja az ágat.
Tûzelhalásos gomba az más, elsõsorban az almát, birset kedveli, és kora tavaszi 5-10 fok környékén fertõz, látványos egyik hétrõl a másikra elhal akár az egész oldalág.
A másik támadó pedig a kéregmoly, ami körül rágja a nedvszállító szövetet alattomosan, kívülrõl alig látni, hacsak a kilökött "mákos" ürüléket, és a vérzõ háncs mézgáját meg nem lássuk.Kajszifáknál ez még látványosabb, de meggy-cseresznye, és szilvánál is látható, az ág elágazások tövénél.
Megelózés, és gyógyítás; erõteljes háncs kaparás, a korhadt részek eltávolítása, a látható bemélyedt járatokba rovarölõ szer, vagy agrol olaj befecskendezése, tényleg egy oltótûvel.
A múltévi elszáradt ágakat jó messzi pedig elégetni.

Az öreg csonthéjas fáknak esetleg van olyan élet kitoló beavatkozása még idõben, az pedig az erõs vissza vágás,ifjítás sajna vagy sem, meg kell tenni.Természetesen a vágás metszlapját pedig lekezelni, akár nyár derekán és õsszel is.

Pont ugyanez a helyzet nálam is, mint mamádnál. Most tartunk a sok gally elszáradtnál...
Nem akarom az ördögöt, de én már kezdek beletörödni az elkerülhetetlenbe. Õsszel fogok is ültetni 1 másikat.

A cseresznyék betegeskedése lehet azért van, mert a 2013/2014-es rendkívül enyhe telet egy esõs, meelg nyár követte ( igazi gombatenyésztõ idõszak ).

Lehet a gombás fertõzések okozzák az általatok leírtakat a fákon.

Egyébként a tûzhalál témához : Ezt elsõsorban mindig a meggyfákra mondták az öregek és még mondják most is, mikor az ágaknak a vége, majd az egésze bebarnul, feketedik.

Mamámnál van egy szép nagy meggyfa, minden évben levágja róla anyukám az elszáradt, bebarnult ágakat ( ezek a fa virágzási fázisában szoktak így bebarnulni, feketedni ) és gyönyörû szép a fa, tehát a hiba korrigálható.

Próbáljátok ki a cseresznye, alma, szilvafáknál is ezt, hogy lehetõleg az összes hibás ágakat levágjátok, így még talán megmenthetõek a fák a nagyobb fokú károsodásoktól.

Mamámnak van egy szép nagy cseresznyefája is, ill. csak volt.
2010-ig gyönyörû volt a fa, nagy szemû kései cseresznye volt és ropogós, a fa levelei pedig szép nagyok voltak.
Aztán 2011 óta évrõl - évre egyre több lett rajta a száraz ág, majd egyre nagyobb gallyak, farészek korhadtak el, a termése egyre kisebb lett évrõl évre és fonnyadtabb és a levelek száma és mérete is egyre kisebb lett.

Idén már ott tartunk hogy a fa kb. fele hiányzik, és most is sok az új száraz gally, ág rajta és a levelek is nyamvadtak rajta.

Mi lehet az ok!? Azt hozzáteszem hogy kb. 55-60 éves cseresznyefa, tehát lehet hogy kiöregedett már!?
Mindenesetre eléggé kivágás gyanús közeli állapotban van!

Eddig jó volt, de évrõl évre gyengébb. Van az udvarban cigánymeggy, 2 fa is. Azokon rengeteg kötött. Elvileg porzónak jó úgy tudom.

Nekem is germersdorfi van, (még elég fiatal) de sem az elõzõ évben sem az idén nem kötõdött valami jól csak itt-ott van rajta néhány szem. Esetleg valami porzó fajta kellene neki?

Hmm, ma megnézem van-e valami gyanús a törzsön. Tavaly sem volt már az igazi, de idén... [esõ]

Vizsgáld meg a fa törzsét, nincs e valami kártevõ (szú) Könnyen észre lehet venni, mert a "végterméküket" a fa törzsén távolítják el, és egy ilyen kis kúp alakú kis piramis csinálnak. Én dróttal szúrom ki õket valamint fasebkezelõvel vastagon bekenem a járatukat kívülrõl, így szépen megdöglenek bent, ha a dróttal nem is tudtam kinyírni.

Vizsgáld át a törzset, a földtõl az elsõ nagy elágazásig. Nem látni erõteljes mézgásodást? Kéregmoly.

A germersdorfi fámmal valami van (istentudja hány éves). Rengeteg termést ledobált, alig van rajta értékelhetõ, nagyon sok kisebb ág elszáradt, a levelei nem túl egészséges zöldszínt mutatnak(túlságosan is halvány 1-1 részen).
Mire számítsak? 1-2 szezon még esetleg? Ha igen akkor õsszel be kell szerezzek 1 csemetét, a folytonosság miatt. Imádom ezt a fajtát.

Kicsit kellemesebb, a szomszéd eresze alatt találtam õkelmét:
Link
Emellett még 2 fészek(kezdemény van), amiknek még nincs látható lakója.
Kíváncsian várom, lesz-e tojásrakás ezekben is. Szinte karnyújtásnyira vannak.
Ez egy fajta elõnye annak, hogy a szomszéd a felénknézõ házfalára nagy ívben...a lélektartja, tele van lyukkal, repedéssel.

Arra figyelj, hogy locsold a palántákat naponta, mert ha nem kiégetheti a trágya a palántát. Valamint permetezd meg Réz alapú permetszerrel. Pl. : Champion.

Tegnap, május 16.-án szombat késõ délután, még épp idõben kihelyezésre kerültek a paradicsom palánták az összefüggõ gyepszõnyeg szélén felásott kis veteményes kertbe. Még épp idõben, fagyosszenteket megvártuk, jövõ hét közepétõl sem néz ki túl szép idõ, megint szeles és hûvösebb, de a csapadék jól jön, viszont már nem akartunk tovább várni.

Egyébként kb. 12-13 éve lett felásva erre a célra.

Kecskeméti 3 F1, paradicsomfa ( Lugas F1 ), koktél pari és Balkonstar lett kiültetve és felkarózva.

Link
Link

Kecsketrágya is ki lett öntve és elgereblyézve ( nem büdös egyáltalán ) és nagyon hatékony, extra gyors növést és szépséget ad a termésnek - ismerõs letesztelte - hátha itt is hasonló lesz. Ezt ma szórtuk ki este.

Egyébként õ tart kecskéket, tõlük van a trágya, na rögtön mamámnak is átvittem egy ládányit, jó tömör, súlyos volt.

csak 30-40 méter? pont ezért látványos, legalábbis számomra. köszi

Az elsõ kép bal felsõ sarkában látszik egy szõlõhegyi pince teteje.
Az a pince van 235 méteren, de még magasodik tovább a domb 250-260 méteres magasságig.
Én 172 méteren állok.
Mondjuk 80 méteres szintkülönbség.
Ha a pince és köztem van 60 méter, akkor az akácok a 172 métertõl számítva mondjuk 30-40 méteres magasságig fagyhattak le.

nagyon jó képek! mennyi lehet a szintkülönbség? nagyon kevésnek tûnik.

Valaki nem tud információt adni a Balatonalmádi tájfajta paradicsomról valami információt fõként a termés méretére ennék kiváncsi?

A nagy zivatarozás közben egy kis inverziológia akác módra.
Az egyik szomszédos szûk völgyben az akácok lefagytak az áprilisi fagyokban Link , elég jó magasan, mivel szûk a völgy Link
Érdemes megfigyelni, mennyire éles vonal a halálos küszöb Link
Egy szélesebb völgyben csak az alsó fák fagytak le Link Link

Megmosolyogtatnak a tippek, a sörösüveget ki fogom próbálni. Köszönöm.

"Részeg vakond"

Solymáron az erdõ mellett, évente 2 fészekalja fia-vakondunk is volt, mindent kipróbáltunk, lejtõs terepen az elárasztás se jött be... de: beköltözött az erdei sikló, azóta se egér,se vakond. Még régebben, 5 liter cefrét (más okból) beöntöttem a komposztba (alatta lakott). Másnap csupa szellõzõre nyitott túrás, és a havon egy tökrészeg vakond... a macska megölte.

Leásott üres sörösüveg nyakig, és felfelé. A zümmögõ szél hangját se szereti a vakond.

Egy-két derült éjszakára kitehetnél oda egy mérõt!

Meg kell fejelni õkelmét, mint õkelme(vakond) a rotakapát. Mint lentebb írták, úgy nagyjából semmi hatékonyság ellene... Pár éve sok volt nálam, most alig van a vakondokok úrakból, semmit nem tettem ellenük. Pár palántát kitúr ugyan bosszús lehetsz, de komoly kár nem ér. Én ugyan lusta vagyok ellenük harcolni....

Évek hosszú során sikerült kiûznöm a kertbõl a vakondot. A legjobban bevált módszer a rotációs kapa Úgy ültetek veteményezek minden a kertben hogy közte (a sorok között) a rotációs kapával el lehessen menni. Kicsit szellõsebb minden, de így legalább a betegségeket sem kapják el, amelyek szeretik a szorosan ültetett levegõtlen sorokat. Kéthetente végig megyek a rotával a sorok között így a kapálást is letudtam és a vakond is megunja egy idõ után a szélmalom harcot hogy mindig új járatokat kell ásnia, ráadásul ezt a fellazított földben nem is olyan könnyû neki létrehoznia mindig beomlik a teteje
A másik ezzel párhuzamos módszer a víz volt. Fúrt kút van így nem gond ha 2 órán keresztül megy a járatába a víz, hiszen a vízi sportokat sem kedveli annyira õnagysága
Két éve már nincs is egy vakondtúrás sem ezen a részen, persze a füvesített udvar már más tészta, ott még felbukkannak idõként, de gyorsan eltüntetem, megy a komposztra a vakondtúrás föld a levágott fûnyesedék közé hogy meggyorsítsa a komposztálódást és jövõre értékes termõföldet adjon. A lyukba meg megy a slagból a víz, át is költözik általában a szomszédba ahol nem nagyon védekeznek és a kertet se nagyon gondozzák és ott kiélheti magát

Mint múmiáknak a pacemaker.

Sok helyen lehet amúgy kapni vakondriasztót. Az is jó ellenük.