Időjárási visszatekintő

NASA GISS: Link
Hadley Centre: Link (ez jobb!)

Utóbbit (Hadley Centre - HadCRUT 4) használom én elemzések, grafikonok készítéséhez. Amint sikerül kitalálni oldaldesignt hozzá, kikerül a weblapomra is.

Ismeri valaki olyan oldalt ,ahol vissza lehet tekinteni az elmúlt évek globális hõmérsékleti szélsõ értékeit ,évek lebontva?

Júliusi havi minimum átlagok a hegyrõl:

16.2°C - 098m (5 db 20 fok fölötti Tmin)
17.6°C - 110m (9 db 20 fok fölötti Tmin)
18.0°C - 125m
19.2°C - 200m (14db 20 fok fölötti Tmin)
19.2°C - 250m

Néhány minimum grafikonon megjelenítve, illetve a napijelentésen a 250m-es szinté:
07.19.: Link
07.21.: Link grafikonon: Link
07.22.: Link grafikonon: Link
07.23.: Link
07.24.: Link grafikonon: Link
07.26.: Link grafikonon: Link
07.29.: Link grafikonon: Link

Néhány OMSZ állomás min.átlaga (napijelentés alapján)
12.7°C - Hidasnémeti
14.2°C - Szeged (0db 20 fok fölötti Tmin)
14.5°C - Folyás
15.2°C - Sátoraljaújhely
15.3°C - Eger, Miskolc-Diósgyõr
16.2°C - Tarcal
16.9°C - Tevel

A met.hu-n van egy kis gond a júliusi összesítõnél. A havi csapadék kevesebb, mint a legnagyobb 24 órás összeg. Az elíráson kívül is lehet néhány ok, ami erre vezethet, de így mégiscsak hülyén néz ki

A hónap itt 27,2 mm-rel zárt, az év eddig 451,9 mm.

Júliussal? Látod, azt már le se mertem írni....

Én azért 30 °C feletti napi átlagot sokallom, legalábbis eddig még nem mértem ilyen értéket.

2013 júliusa számokban

Havi átlaghõmérséklet: 23,1°C
Csapadékmennyiség: 12,8 mm
Nyári nap: 31
Hõségnap: 18
Forró nap: 2

Nem fáztunk...

Július: 5mm. Éves 457mm.
Pedig milyen jól indult ez az év...

Itt 11 hõségnap és ebbõl 2 forró nap is lett, 36,9 fokos szezoncsúccsal.
Miért érzem úgy, hogy az augusztus ezt le fogja pipálni?

Jó meleg júniusod volt:-) És mi van júliussal?:-):-)


Viszont nálam se a 30 fokos napi közép, se a extrém meleg, de azért elég száraz, viszont nem volt 31 nyári napom sem, azért a 28 is szép szám, szerencsétlen hely ez a Diósd:-) Lassan költöznöm kell azt hiszem.
Viszont volt egy 10 fok alatti minimumom ( 9,6 fok ) ami azért szép július hónapban nálam.
Havi közép 22,7 fok ami magasabb de nem sokkal mint a sokéves átlag, a hosszú 230 éves adatsorhoz viszonyítva 1,14 fokkal volt magasabb.

2013. június nálam:

T átlag: 24,26 °C.
T min. átlag: 17,88 °C.
T max. átlag: 30,58 °C.
Absz. T min.: 11,6 °C. (02.)
Absz. T max.: 37,9 °C.
Absz. hõingás: 26,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 19,7 °C. (01.)
Legmagasabb napi átlag: 30,5 °C. (29.)
Napi átlagok hõingása: 10,8 °C.
Legalacsonyabb T max.: 25,6 °C. (01.)
Legmagasabb T min.: 24,3 °C. (29.)
Napi legnagyobb hõingás: 17,3 °C. (4.)
Napi legkisebb hõingás: 7,3 °C. (11.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1009,9 hPa. (29.)
Legmagasabb légnyomás: 1026,0 hPa. (08.)

Nyári nap: 31 db.
Hõségnap: 19 db.
Forró nap: 3 db.
Zivataros nap: 3 db.

Havi csapadékmennyiség: 12,0 mm. (éves: 415,5 mm.)
Csapadékos nap: 4 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 3 db.
Jelentõs csapadékú nap: 1 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 10,0 mm. (05.)

Az átlagnál sokkal, 2,6 °C-kal melegebb és lényegesen szárazabb (23%) hónap volt. A tavalyi júliustól alig maradtunk el átlaghõmérsékletben, ezzel tovább folytatódott a hosszú évek forró (átlagnál gyakran jócskán melegebb) nyári hónapjaink sorozata.
Külön kiemelendõ, hogy a hónap minden napja nyári nap volt, ilyen az elmúlt 60 évben csupán egyszer 1992 augusztusában fordult elõ!
Kiemelném továbbá, hogy mostani mérõhelyemen még sosem mértem (24 adatból) 30 °C feletti napi átlagot, most ez kétszer is megtörtént.

Nálunk a júliusi csapadék 15,5 mm volt, az éves eddig 424,6 mm. Tavaly egész évben 368,3 mm esett.

Bizony, ez felér egy alföldi 41,9 fokkal.

Július 67,2 mm-el zárt!
az év 632,7 mm.

A mai nap is simán meg van a nyári nap, ami azt jelenti, hogy júliusban mind a 31 nap legalább nyári napnak bizonyult (Tmax > 25°C). 2006 óta mérek, de ilyen hónapot eddig még nem sikerült regisztrálnom!

Az nagyon kemény, hogy Szentgotthárd-Farkasfán (jelentõs erdõborítottsággal a környéken) 39 fokot regisztráltak hétfõn, nyilván megdöntve kegyetlenül a helyi rekordot.

Szerintem annyi a számuk mint bármelyik átlagos nyáron az elmúlt több ezer évben, semmivel sem lett több és kevesebb sem. Az oka egyszerû, többnyire a nyomási elrendezõdés dönti el, és ezek változása. Valószínû, hogy mivel nyáron többnyire jellegtelen nyomási kép uralkodik így a meghatározása is ez ezeknek a frontoknak, mivel nincs komoly ciklon vagy csak ritkán a Közép-Európa térségében így ezek átvonulást a ciklonális görbület esetleg az összeáramlási zóna vagy a középsõ területeket sújtó teknõ, illetve gerinc határozza meg. Ennek hiánya vagy megléte váltja ki a csapadékot avagy a csapadék elmaradását. Pl a legtöbb aszályos nyári idõszak pont a 80-as években volt, sok-sok száraz fronttal, az ok egyszerû, mivel akkor elõszeretettel ültek a Brit-szigetek környékén anticiklonok így a cikloncsaládok hozzánk többnyire szárazon értek el, hiába volt kiegyenlítettebb a hõmérséklet az aszály akkor nagy úr volt, mint pl a mostani július nagy részén. Kaptuk a mérsékleten meleg száraz idõt, ez volt a jellemzõ azokra az idõkre.
Én foglalkoztam vele és meglevõ adatokból arra lehet következtetni, hogy nincs kiugrása egyik irányba sem, ami van az bõven belefér egy átlagos nyári idõszakba.
De ez sem volt kimondottan száraz pl ma is vannak zivatarok és éjjel is voltak így ez a definícióba nem illik bele.
A másik a térségi elrendezõdés sokszor van, hogy a szélcsatorna száraz de délnyugaton sok csapadék hullik, vagy épp keleten, viszont egy ciklonális görbület és máris a délnyugati rész marad szárazon lásd a 2011-es év felét mikor Keszthely és pl Zala-megye nagy részén 6 hónap alatt 75-100 mm körüli mennyiség hullott, de pl itt volt csapadék bõven a nyári idõszakban ( más kérdés, hogy az év száraz volt) , és akkor délkeleten volt még nagy szárazság.
Tehát nem várok változást és véleményem szerint nincs, más kérdés, mi lesz 50 év múlva de szignifikánsan egyelõre átlagos úgymond ilyen típusú front vonul át hazánkon.

Létezik-e olyan statisztika, amely a nyári száraz HF-ek gyakoriságát mutatja be? Kíváncsi lennék rá. Van egy sanda gyanúm, hogy ezek gyakorisága sokkal nagyobb, mint pár évtizeddel ez elõtt. És sajnos ezek egyre gyakoribbá válása részben hozzájárul a nyári félév egyre tartósabb száraz, illetve aszályos idõszakaihoz is.

Azt viszont még mindig nem értem, hogy 3 és fél 4 között hogyan tudott 27.0 fokról 20.3-ra zuhanni a T: Link

Délibõl nyugati irányba átforduló szél fújt a kérdéses idõszakban, viszont a város az állomástól keletre van. Ez tehát kizárható. Az egyébként téli idõszakra jellemzõ összeroskadó inverziós helyzet illetve a torlasztott melegadvekció összeadódva eredményezhette ezt a nyáron valóban példátlan mértékû bemelegedést.

Esetleg a külterületi mérési hely felé a belterület felõl fújt a szél? Úgy néz ki, onnan veszi át az 'adatot'. Hõsziget felfûtött levegõje?

Tegnap este a Bajai úton ez az érthetetlen forró szél kerek 5 fokos hõmérséklet-ugrást okozott éjfél elõtt: Link 23.6 fokról 28.6 fokra. Döbbenetes. És még mindig nem értem.

A 2000. aug-i békéscsabai Tmax. rekordról: A Bcs-i met. állomás Canossa-járása során éppen a Vízmûvek telephelyén mûködött. A telephely Békéscsaba északkeleti kertvárosi részén található.
A hõmérsékletmérést befolyásoló épületek:
A meteorológiai állomás egy kelet-nyugat irányítottságú, kb. 50x20-as egy emelet + magastetõs irodaépület hossztengelyében, a falsíktól kb. 30 m-re nyugatra volt. A tetõ gerincmagassága kb. 10 m. Az irodaépülettõl északra 50 m-re egy vele párhozamos, kb. azonos alapterületû, de 2+1/2 emelet-es magastetõs irodaépület van. Az épületek mellett közvetlenül, K-re kb. 3,000, m2-es aszfaltozott parkoló van. Az épületek között K-Ny-i irányú szélcsatorna van, az épület mögötti turbulencia rendesen elkeveri az aszfaltozott parkoló + cserepes tetõk fölött felmelegedõ levegõt, aminek a hõmérsékletét a szabályosan elhelyezett meteorológiai állomás megfelelõ pontossággal megmérte.
DDny-ról fújószél esetén a kb. 250 m-re levõ, az ország akkoriban 3. legnagyobb sportcsarnokának fekete laposteteje emelheti a T-t, Ny-i szélirány esetén egy 1000 m2-es víztározó és egy kb. 500 m2-es szivattyú gépház bitumenes laposteteje emelheti a városközpont amúgy is izzó levegõjének hõmérsékletét.
Nyilvánvaló, hogy nem a meteorológus szakma nézte ki a met. állomás optimális helyszínének a Vízmûvek telephelyét, hanem mivel kipattant egy sötét szikra egy fekete lyukból (valamelyik politikus agyából: ÉRTÉKESÍTENI KELLETT a korábbi met. állomás ingatlanát), HELYET KELLETT TALÁLNI a met. állomásnak. A Vízmûvek telephelyén mért Tmax rekorddal kapcsolatban fenntartásaim vannak, amit a környezõ mérések közötti kiugró volta is megerõsít. Szerintem a Tmax rekortban porördög hatásának valószínûsége nagyságrendekkel kisebb a nem megfelelõ állomás-elhelyezkedés hatásánál.

Azért, barátom, mert azok az értékek rosszak is voltak.

2011-ben végeztünk összehasonlító méréseket több hónapon keresztül, és ebbõl azt kellett megállapítanunk, hogy sajnos a 2011 decembere elõtti automata-mérõrendszer nyári idõszakban, zavartalan napsütésnél, magas napállásnál 0,5-1,5 fokos felülmérést produkált. Az ok egészen banális: nem a szenzor maga volt hibás, hanem az árnyékolás nem volt megfelelõen megoldva, éjszaka ugyanis a nappallal szemben több tizedes alámérést tapasztaltunk.
Az árnyékoló lamellák (értsd: tányérok) száma a régi rendszernél 5, azaz öt darab volt, míg az elfogadott sztenderd érték 12, jelen pillanatban is annyi van.

Sajnos a mérések a rossz rendszerrel 2004-tõl 2011-ig zajlottak. Hogy miért nem szúrt ez szemet senkinek, azt ne kérdezd...

Ilyen módon pl. a 2007-es értékek, így a július 20-i 41,7 is egészen biztosan hibásak. Ez van sajnos. Amúgy Szolnok ugyanez volt.

Most már jók vagyunk, de az a pár év menthetetlenül elment...

Engem ezzel kapcsolatban az aggaszt, hogy hasonló fizikai jelenség léphetett fel az utóbbi évek nyarain Kecskemét Repülõtéren is. Azaz valamilyen lokális eredetû légmozgás kibillentette a földfelszín közeli 3 akár 4 fokkal is melegebb légréteget, amely, ha rövid idõre is de elérte a 2 méteren lévõ szenzort. Ott viszont kíméletlenül kivették az adatsorokból a 40 fok fölötti értékeket azzal a magyarázattal, hogy hibás a mûszer. És ami még aggasztóbb, helyette származtatott, lényegében fiktív adatokkal pótolták a vitatott idõszak adatait.

Köszönöm a magyarázatot, valami ilyesmire vágytam.
Ha jól értem, a jelenség bekövetkezéséhez a porördögnek két alapvetõ kritériumot volt szükséges teljesítenie. Kezdeti stádiumban kellett, hogy legyen, és/vagy viszonylag gyengének és kis méretûnek kellett lennie ahhoz, hogy a felszínközeli fél-egy méteres réteg hõjébõl bizonyos mértékû keveredés nélkül, annak hõmérséklete függvényében eleget tudjon a szenzorhoz szállítani.

Fizikai alapon: nappal a talaj mentén, azzal közvetlenül érintkezõ levegõ hõmérséklete több fokkal magasabb lehet, mint a 2 méteren található levegõ az idõjárási helyzet, a talaj fajtája, borítottsága, stb. függvényében (ez gondolom világos). A porördög ezt a magasabb hõmérsékletû levegõt juttatja intenzíven, hirtelen magasabbra, többek között a 2 méteren levõ érzékelõhöz is akár, ezáltal ott hirtelen ("tüskeszerû") hõmérsékletemelkedést okozva.

Szerintem ez nem tekinthetõ intenzív átkeverésnek, legalábbis a kezdeti szakaszban még nem, mikor az intenzív forgás miatt a felemelkedõ meleg levegõ alig keveredik a hidegebb környezetével.

Intenzív átkeveredést az "egyszerû" (azaz pl. nem porörvényhez kapcsolódó), kellõ erõsségû turbulens áramlás okoz, amely egy vastagabb rétegre kiterjed, s a turbulens mozgás révén adiabatikus (száraz esetben száraz adiabatikus) légrétegzõdés kialakítására "törekszik", mindezzel megakadályozva vagy megszüntetve a felszínközeli überadiabatikus légrétegzõdést, ami nem csak közvetlenül a felszín közelében létezhet, hanem az alsó pár 10 m vastag rétegre (így 2 m-es magasságra is) kiterjedhet.

A bécsi júl. 27. 12 UTC-s felszállás példáján keresztül: Link

Ezt a felszínközeli überadiabatikus rétegzõdést az extrémgyenge áramlás "békén hagyta", de erõsebb áramlás könyörtelenül megszûntette volna, száraz adaiabatikusra átalakítva => ehhez képest 2 m-en T-csökkenés.

Viszont egy porördög ehhez, az egyébként is überadiabatikus rétegzõdés miatt a "kelleténél" magasabb hõmérsékletû T-hez még hozzátett volna a még melegebb alacsonyabb szintû levegõ felemelésével => hirtelen T-növekedés

Oké fõnök, csak gondoltam kicsikarok valami meggyõzõ magyarázatot mondjuk fizikai alapon. Ettõl eltekintve számomra sincs különösebb jelentõsége.

A mechanizmus majdhogynem mindegy is a rekord szempontjából, mert a kiugrás éppen akkor jelentkezett, amikor átsöpört a mûszerparkon az ördögfióka, ha jól emlékszem. Több mint véletlen

Igen, ezt mindjárt gyanítottam, esetleg még a megnövekedett súrlódás jöhetett volna a képbe, vagy az ördög által egyenesen a pokolból transzportált kénkõ hõtehetetlensége.
Valójában maga a mechanizmus nem volt világos. Akkora szélsebesség, ami egy portölcsérben jellemzõ, szerintem már túl intenzíven kever át, a sima szellõ alkalmasabbnak tûnik a forró levegõ szenzor köré löttyintésére. De biztos rosszul logikázok.

A talajközeli forró levegõt juttatta a szenzorhoz. Legalábbis a magyarázazat szerint.

Részletkérdés ugyan, de nekem nem egészen világos a porördög és a magas Tmax közötti összefüggés. Az intenzív átkeverés az én logikám szerint inkább a kiugró T ellen dolgozhatott abban a néhány percben.

Igen-igen, UTC természetesen.

Nyári idõszámítás +2 óra!
(17 órakor van ott egy 6-os jelenidõ kód, illetve az igen száraz levegõ alapján is elképzelhetõ a porördög. Szél is 4-5 m/s körül.)

Link "...és elvileg egy porördög vágtatott át a állomás körül délutáni órákban, valószínû az a körülmény játszhatott közre a magas érték kialakulásában."

A 10 perces adatok hogy festenek a max. kialakulása idején?
Az órás adatok alapján Link du. 1 és 2 órakor mért felfelé kerekített 40-et, ennyi szerepel maximumként Pitvaros környékén is: Link

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69242 - 2013-07-27 07:24:56)

Természetesen muszáj. Itt is nézem pl 1946 Link
Bizony bõven befigyelhet a 40 fok, fõként hosszú kánikula után.
Ez a 2000 augusztusi 41,7 fokos Békéscsabán mért rekordértéke 850hPa-os analízis térképe:
Link

Itt sokat volt vita, hogy meglehetett-é vagy sem, hisz torony magasan verte a mezõnyt. Volt aki más okokat hozott, volt aki nem, és elvileg egy porördög vágtatott át a állomás körül délutáni órákban, valószínû az a körülmény játszhatott közre a magas érték kialakulásában. Gyakorlatilag a többi állomásra közel több mint 3 fokot vert rá, de mégis elfogadásra került.
Aznapi adatok.
Link
A szegedi állomás adatihoz képest még nagyobb az eltérés.
Szóval nem egyszerû, de 3 fokkal már el lehet fogadni az többi állomás adatihoz viszonyítva. Azt ne feledjük a rekord mindig csak véletlen mûve egy-egy helyen, kevesebb felhõ, erõsebb vagy gyengébb légmozgás, kevesebb csapadék elõzõ idõszakban, más talaj, erõsebb kiszáradás, kisebb inverzió stb összetett bonyolult néha, hogy miért mikor alakul ki.
Persze ha mindenhol 37 fok van és nincs 20 fokos izoterma hazánk fölött és van egy 43 fok teljesen abnormális helyen az nem elfogadható.
Ezeket mindig megnézem és úgy írom csak le az értékeket.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69241 - 2013-07-27 00:16:25)

Azt meg szoktátok nézni, hogy pl egy orosházi 42 fok esetén Szegeden, Békéscsabán, Csongrádon stb is ezt közelítõ értékek vannak? Azaz hogy nem lóg úgy ki, mint most a GFS op.?

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69239 - 2013-07-26 21:41:33)

Senkit nem értettem félre, inkább köszönöm, hogy foglalkoztok a témával.

Egy kedves hölgy felhívta a figyelmemet, hogy sikerült szabályosan Krisztián nevét leírnom, bocs, szóval Antibulvár:-)))))

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69238 - 2013-07-26 21:23:02)

OK, köszi a válaszokat Laci, remélem nem értettél félre, eszem ágában nem volt kötözködni. Szuper, amit csináltok

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69236 - 2013-07-26 20:33:1

Krisztáinak köszönöm, annyit még hozzátennék, hogy 1871-tõl az OMSZ hivatalos kiadványaiban szerepelnek az adatok.
Azonban igaz, hogy van minden mint a búcsúban, de többé-kevésbé elfogadható. Már kb az 1780-as évek elejétõl próbáltak árnyékolni, bokrok, fák, északi fal stb. Majd bódék és házikók.

Most felteszek egy kérdés, hogy mennyire hiteles állomás az, ha épp a hõmérõ házikon mindössze nyomokban van festék? Vagy egy város körbeépült az állomáson? Ezeket tudjuk 2013 július 26-án és mûködnek. Itt nincs fals mérés? Dehogynem! Ennyi erõvel a régi adatok is helyesnek mondahatók.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69235 - 2013-07-26 20:23:1

Elfogadhatjuk...

Egyszerûen az elképesztõ mértékû feldogozatlanság az oka annak, hogy nem szerepelnek az adatbázisban még.

Minõségileg semmivel sem rosszabbak ezek az adatok, mint a jelenleg hivatalosként elismertek, azaz természetesen lehetnek köztük fals értékek ilyen-olyan okból kifolyólag, de ilyenek sajnos a már bekerültek között is elõfordulhatnak. Hogy mást ne mondjunk, egészen az 1950-es évekig nem volt egységes az elhelyezési magasság, ahány állomás, annyiféle megoldás kb. 1,4-2,2 m között, régebben aztán persze még hõmérõházikó sem volt, és így tovább. (És ez utóbbi gondolatok a legfõbb fõállomásokra is vonatkoznak, ami talán sokak számára meglepõ lehet. )

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69234 - 2013-07-26 20:18:5

Laci, ezek az adatok mennyire hiteles mérések eredményei? Lehet tudni valamit az akkor mérési körülményekrõl? Bár ha abból az idõbõl más adatok bent vannak a rendszerben, akkor gondolom ezeket is elfogadhatjuk hitelesnek.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69233 - 2013-07-26 16:15:27)

Picit szét vagyok még, de hoztam néhány napot.
pl: július 28-án van ilyen, hogy 38,8 Hõgyész, 1936, vagy Kaposvár 38,8 1946, de a csúcs arra a napra 41,0 Szerep 1921.
Július 29-án van szintén 39,6 fok Bábolna és a Debreceni adat ami 40,6 fok, de emlékszem még 1905-bõl 40 fok feletti értékre azt hiszem Mezõhegyes de ezt meg kell nézni.
30-án mind 1917-bõl mind 1905-bõl van nagyon magas érték.
Így igaz egyre több értrék lesz feldolgozva én már kb 3-szor átírtam a rekordlistámat és tényleg kéne egy picit rendbe rakni mert lassan úgy járok mint az OMSZ:-)
Ami hihetetlen, hogy 1946-47-48-50-52 is hozott 40 fok körüli értéket ebbõl már pl találtam augusztus 18-án mért 40,6 fokot Sarkad 1946-bõl, és 40,0 fokot Békéscsabáról is, nem rossz lesz itt jó sok négyessel kezdõdõ érték:-)

Azta, ez tényleg durva! Hatalmas köszönet a fáradozásodért!
Az állomásra rátérve: 1940-ben épült az erõmû, nem sokra rá pedig a hûtõtó. Valószínû, hogy valahol az erõmû külsõ részén lehetett esetleg az állomás, bár ezt már csak a régi öregek tudnák megmondani. Hogy utána hova helyezték át (1951-tõl 1989-ig vannak adatok arról az amerikai honlapról, amit szerintem tuti, hogy te is ismersz ), magam sem tudom, bár sejtésem van, hogy a cukorgyárba vihették át, mert a múltkor láttam belül egy erõteljesen lepukkant hõmérõházat.
Visszatérve a rekordokra: én eddig egyrõl tudtam, ami megyei hidegrekord: az ominózus 1987. január 13-a, amikor -27,9 fok volt a faluban. Aznap Paks licitált ránk, ami azóta is országos rekord arra a napra.

Közben keresgéltem és emlékeztem, hogy van még komoly fagy onnan, méghozzá -30,9 fok 1947 február 1. Ez Lõrinci-Erõmû állomáson mérték. Ez is hivatalos OMSZ állomás volt akkor. Ez arra napra több mint valószínû, hogy országos rekord, ettõl hidegebbet február 1-jére még nem találtam. Talán van még valahol adat onnan de át kéne nézem a rekordlistámat ami nem kevés idõ:-) Ha lesz ígérem megírom.
Szerk: Elõzõ nap is hideg volt -27,2 fokot mértek ott.

Ráadásul a szélvédõ ritkán készül fémbõl, nem tudom honnan szedtem ezt a fém dolgot.

Egyébként az az érdekes, hogy amikor volt az a majdnem fagy Zabaron, akkor sem voltak fagykárok, de szerintem még dér sem, de legalábbis nem beszéltek róla az emberek, ami azért furcsa. Vagy a HAARP emberei megtiltották nekik!

------------------------

Jó kis hõingások lehetnek most a töbörben, Zabar a tegnapi 30 fok után leszaladt 7 fokra, az sem rossz.

Bizony a településed tart némi " rekordot" addig míg nem lesz másik, most ezeket már átnéztem, így ezeket tudom, de még feldolgozva nincs hivatalosan.

Volt itt ilyenkor ilyen hideg is?
Egyszer, ha majd ráérek, fel kéne dolgozgatni az elérhetõ adatokat, elvégre mégiscsak itt élek.

Kapartam már én is szélvédõt 4 fokban így ez hihetõ. Tény a falusiak szeretnek nagyítani, azonban õ pont a polgármester volt aki reggel indult munkába, ráadásul nála van a logger felállítva így ha teheti figyeli az eseményeket. A mérések miatt hihetõ a történet és bizony el tudom képzeli. A növényeknek semmi baja hisz ott dér nem tudott kialakulni mivel õk ilyenkor jóval magasabb hõmérsékleten élnek és ehhez azért ez nem volt elég a hideg. Zabar is képes volt 0,3 fokra június 28-án így elvileg július elsõ napjaiban is lehet ilyen alacsony érték száraz idõ esetén, és ebben deresedés jelentkezik a fémeken.
A kérdés mikor alakul ki 2 méteren negatív elõjelû érték júliusba és nem a töbörben mert van rá esély.
Ez hozta a 0,3 fokot akkor:
Link
És itt lehetett fagy július elsõ napjaiban mikor a töbörben -7,8 fok volt ha jól emlékszem.
Link
Ez épp elég egy zabari mínusz néhány tizedhez hisz június akkor is meglehetõsen száraz volt. Ezért sajnálom hogy nem találom Domaháza értékeit sehol, hisz az finom értéket mérhetett azokban a napokban.
Egyébként tudunk Lõrincibõl 3,5 fokot 2-án, 3-án 4,3 fokot Salgótarjánból, és 6-án Lentibõl és Lõrincibõl 3,4 fokot szintén 1960-bõl, így tuti, hogy pl Zabar és a többi mély völgy fagypont körül végzett július elsõ napjaiban.

Hát azért ezt az állítólagos deresedést 2-3 fokos Td-vel nehéz lenne fagynak elkönyvelni...nem tudom mennyire ismered a vidéki mentalitást, de azért egy kis túlzásért nem mennek messze a falusi emberek, fõleg ha irányítottan érdeklõdik a messzirõl jött "városi".

Meg hát a fém az fém, de pl. konyhakerti növényeknek lett baja?

Ez a meridionális cirkulációs korszak, amelyet élünk, ilyen. Csak a tavalyihoz hasonló szubtrópusi idõ ne köszöntene be...