Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Szeptember hónapban 23 mm csapadék hullott (valószínûleg reggel 8-ig már nem lesz), augusztus 22,8 mm-t produkált, július 2,5 mm-t. Az utóbbi 92 nap összege tehát 48,3 mm. Ennél délen, délnyugaton a mostani melegfrontból itt-ott több esett 24 óra alatt.
Nálam ugyanezen érték 1,9 fok. Ma reggel fagy is lehetett volna, ha nem jönnek a felhõk.
A ma reggeli tmin 0,6°C lett, azaz gyenge talaj menti fagy lehetõsége fennállt (kora hajnalban, még 1,5 °C mellett dolgozni indultam, így nem követhettem az eseményt).
Mondanom se kell, hogy ez az egész éves méréseim 2003-as kezdete óta a legalacsonyabb szeptemberi érték (a 2008.09.28-i 3,2°C lett leváltva).
Mondanom se kell, hogy ez az egész éves méréseim 2003-as kezdete óta a legalacsonyabb szeptemberi érték (a 2008.09.28-i 3,2°C lett leváltva).
Egy igen ritka jelenség volt ma: Ény felõl mozgó front a Velencei hg, illetve a Velencei-tó fölött generál zivatart. Alig-alig akad olyan helyzet, amikor ne a csillapodás, kiszáradás jellemezné az ilyen irányból érkezõ tömböket.
Csak áramlás kérdése az egész. Az tény, hogy a hidegmagok vándorlása, áthelyezõdése során simán beindíthat egy folyamatot amely szépen berúgja az izlandi csiga motorjait és akkor bizony a kora hidegelárasztást késõi enyhe fordulat követi. Azonban ez sem feltétlenül igaz. A zonális idõszakokban mint a 70-es években ez gyakori volt, sok beteg áramlási kép. Simán elfagyasztott mindent május végén vagy június elején és jött egy beteg esõs nyár. Majd szintén ami marad termény lefagyasztott, szeptember végén, októberben elején majd jött egy zonális gyakorlatilag fagy nélküli tél.
Pl 1977 június elején fagyok, rekordok:
Link
szeptember végén szintén, pl Borsodnádasd -5,5 fok szeptemberben:
Link
Azonban a kontinentális idõszakban gyakran október végén már jelentkezett a tél pl 1940 stb hóval faggyal és bizony kitartott keményen márciusig, aztán volt forró nyár tény, de legalább a sarki hideget csak ritkán csípte le május végén, mert más áramlás volt.
Aztán voltak óriási fordulatok pl 1963 novembere szinte nyár volt, december meg már keményen zord, de ott van 1993 novembere mikor ki nem láttunk a hóból és jött egy locspocs tél, mégis a november szerintem mindenkit kárpótolt akkor. Szóval sok minden lehet és az ellenkezõje is.
Ami jó, hogy egyre közelebb vagyunk a tavaszhoz:-)))))))
És, hogy ne csak hideg legyen október elején idézzük fel egy szép október kezdetet:
Link
1932 jó meleg szeptember után nyár nem ért véget és bizony hozott a hõségnapokat sorjában
pl Szeged 32,0, Szerep 32,9 fok Tótkomlós is hasonló cipõben járt, ez mind október elején és bizony ilyen volt 1935 is:
Link
Túrkeve 31,0 fok, Szentmargittpuszta 31,2 fok
Október 6:
Túrkeve 31,7 fok, Szarvas 32,4 fokot mért, nem rossz ez sem.
De megnéztem 1979 október végét, Alcsútdoboz volt a leghidegebb 26-án -11,3 fok, 27-én -10,6 fokot mértek ott.
Van sok-sok finomság amit el lehet képzelni, zord és hõségnapok októberben stb:-)
Pl 1977 június elején fagyok, rekordok:
Link
szeptember végén szintén, pl Borsodnádasd -5,5 fok szeptemberben:
Link
Azonban a kontinentális idõszakban gyakran október végén már jelentkezett a tél pl 1940 stb hóval faggyal és bizony kitartott keményen márciusig, aztán volt forró nyár tény, de legalább a sarki hideget csak ritkán csípte le május végén, mert más áramlás volt.
Aztán voltak óriási fordulatok pl 1963 novembere szinte nyár volt, december meg már keményen zord, de ott van 1993 novembere mikor ki nem láttunk a hóból és jött egy locspocs tél, mégis a november szerintem mindenkit kárpótolt akkor. Szóval sok minden lehet és az ellenkezõje is.
Ami jó, hogy egyre közelebb vagyunk a tavaszhoz:-)))))))
És, hogy ne csak hideg legyen október elején idézzük fel egy szép október kezdetet:
Link
1932 jó meleg szeptember után nyár nem ért véget és bizony hozott a hõségnapokat sorjában
pl Szeged 32,0, Szerep 32,9 fok Tótkomlós is hasonló cipõben járt, ez mind október elején és bizony ilyen volt 1935 is:
Link
Túrkeve 31,0 fok, Szentmargittpuszta 31,2 fok
Október 6:
Túrkeve 31,7 fok, Szarvas 32,4 fokot mért, nem rossz ez sem.
De megnéztem 1979 október végét, Alcsútdoboz volt a leghidegebb 26-án -11,3 fok, 27-én -10,6 fokot mértek ott.
Van sok-sok finomság amit el lehet képzelni, zord és hõségnapok októberben stb:-)
Ide is szelídülve érkezett, a hónap legalacsonyabb értéke is "csak" -17°C volt. Az egész hónap extremitásoktól mentes hideg idõvel telt, ám annak makacs jelleg tette rendkívüliivé a hónapot.
Az Ünnep itt is zimankós volt, a 24-i napi közép -12,8°C és a hónap legalacsonyabb maximuma is aznap állt be, -11 fokkal!
A nyugis január után azonban jött a hírhedt februári szuperciklon ( Link ), így az 1998/99-es tél összességében maga volt a téli extremitás non plus ultrája.
Az Ünnep itt is zimankós volt, a 24-i napi közép -12,8°C és a hónap legalacsonyabb maximuma is aznap állt be, -11 fokkal!
A nyugis január után azonban jött a hírhedt februári szuperciklon ( Link ), így az 1998/99-es tél összességében maga volt a téli extremitás non plus ultrája.
Az én emlékeim szerint is nagyon hideg idõt hozott 1998 decembere, noha a sarki-kontinentális hideglevegõ a Kisalföldre már némileg megszelídülve érkezett meg, és hótakaró se nagyon volt errefelé. Mégis, életem eddigi leghidegebb karácsonyestjét hozta ez az év, -13 fokos hõmérséklettel, zord, viharos kelet-délkeleti széllel.
Nagyon érdekes helyzet volt, és érdekes az egész 1998/99-es tél is.
Megfelelõ idõben rövid ismertetéssel, mellékelt szinoptikai térképekkel jelentkezek a 98-as decemberrõl.
Nagyon érdekes helyzet volt, és érdekes az egész 1998/99-es tél is.
Megfelelõ idõben rövid ismertetéssel, mellékelt szinoptikai térképekkel jelentkezek a 98-as decemberrõl.
A "globális" fórumban téma volt 1998 decembere, ami 100 éves léptékben is leghidegebb évvég volt.
Nálam -6,8 °C volt a havi közép, az 1992 óra íródó idõsorom magasan leghidegebb decembere volt, a második "helyezett" (2001 dec.) is két fokkal enyhébb volt: Link
Párját ritkító hónap volt, az elsõ három nap száraz hidege után 4-én leesett 12 cm hó, majd másnap újabb 12 cm, ezt követõen újra szárazra fordult az idõ (csak kétszer esett kicsi hó, összesen 4 cm), ám a hótakaró egész hónapban megmaradt (egészen január 15-ig).
A hótakaró se kismiska volt, a 4-5-i 22 cm-es réteg kialakulása után 15 cm volt a minimuma (20-án, addig kopott, majd esett 3 cm friss hó és 16-17 cm lett szilveszterkor is).
Ami a leginkább elképesztõ volt, hogy egész hónapban végig, folyamatosan fagyott (azaz 31 téli nap volt, mindössze öt nap kúszott 0 fok közelébe a t)!
Nálam -6,8 °C volt a havi közép, az 1992 óra íródó idõsorom magasan leghidegebb decembere volt, a második "helyezett" (2001 dec.) is két fokkal enyhébb volt: Link
Párját ritkító hónap volt, az elsõ három nap száraz hidege után 4-én leesett 12 cm hó, majd másnap újabb 12 cm, ezt követõen újra szárazra fordult az idõ (csak kétszer esett kicsi hó, összesen 4 cm), ám a hótakaró egész hónapban megmaradt (egészen január 15-ig).
A hótakaró se kismiska volt, a 4-5-i 22 cm-es réteg kialakulása után 15 cm volt a minimuma (20-án, addig kopott, majd esett 3 cm friss hó és 16-17 cm lett szilveszterkor is).
Ami a leginkább elképesztõ volt, hogy egész hónapban végig, folyamatosan fagyott (azaz 31 téli nap volt, mindössze öt nap kúszott 0 fok közelébe a t)!
További tanulságok: a tartós õsz közepi meridionalitás, gyakori hidegelárasztás bizony könnyen oda vezethet, hogy a hõcsere ciklus szabályszerûségének megfelelõen a rá következõ hosszabb idõszakban elõoldali, majd zonális képekkel találkozunk. Az 1979 októberihez hasonló cirkulációs jelleg kissé aggályos a tél elsõ harmadát-felét tekintve.
Nézzük 1979 novemberét és decemberét 5 naponként:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A fentiekhez -azt hiszem- nem kell kommentár.
Azonban lappangó blocking hajlam bõven volt az 1979/80-as télen. Hiszen ez a nagyon hideg 1978/79-es után következõ tél volt, annak "ikertele".
Figyeljük csak meg, mi történik az "enyhe" makroszinoptikai képekkel 1979 utolsó napjaiban!
Dec. 29-én még "reménytelenül" déli, délnyugati áramlásos kép:
Link
Link
majd így folytatódik a dolog:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
végül a következõ, kifejezetten "hideg" képhez konkludáltak az események:
Link
Link
A fenti képsor egyben azt is példázza, hogy ha nagy mennyiségû, igen hideg levegõ halmozódik fel északon, északkeleten, valamint ennek expanziós hajlama van alacsonyabb szélességek felé, akkor ez a hideg légtömeg akkor is eláraszt minket, "ha a fene fenét eszik".
Ilyen esetben a kiinduló áramlási kép nem sokat számít, a légnyomás-eloszlási ill. a cirkulációs kép fog villámgyorsan hozzáidomulni a hidegtömeg mozgásához.
1979 dec. 29-én még ködös, de nem túl hideg idõ volt gyenge pluszfokokkal, de 30-án este már havazni kezdett. Szilveszter napja már hótakarós volt, majd január elején száraz, de egyre hidegebb napok következtek, erõs fagyhullám bontakozott ki.
Nézzük 1979 novemberét és decemberét 5 naponként:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A fentiekhez -azt hiszem- nem kell kommentár.
Azonban lappangó blocking hajlam bõven volt az 1979/80-as télen. Hiszen ez a nagyon hideg 1978/79-es után következõ tél volt, annak "ikertele".
Figyeljük csak meg, mi történik az "enyhe" makroszinoptikai képekkel 1979 utolsó napjaiban!
Dec. 29-én még "reménytelenül" déli, délnyugati áramlásos kép:
Link
Link
majd így folytatódik a dolog:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
végül a következõ, kifejezetten "hideg" képhez konkludáltak az események:
Link
Link
A fenti képsor egyben azt is példázza, hogy ha nagy mennyiségû, igen hideg levegõ halmozódik fel északon, északkeleten, valamint ennek expanziós hajlama van alacsonyabb szélességek felé, akkor ez a hideg légtömeg akkor is eláraszt minket, "ha a fene fenét eszik".
Ilyen esetben a kiinduló áramlási kép nem sokat számít, a légnyomás-eloszlási ill. a cirkulációs kép fog villámgyorsan hozzáidomulni a hidegtömeg mozgásához.
1979 dec. 29-én még ködös, de nem túl hideg idõ volt gyenge pluszfokokkal, de 30-án este már havazni kezdett. Szilveszter napja már hótakarós volt, majd január elején száraz, de egyre hidegebb napok következtek, erõs fagyhullám bontakozott ki.
Nézzünk egy szép esetet a skandináv blokkoló anticiklonra 1979 októberébõl.
A térkép-sorok több tanulsággal is szolgálnak: elõször is, hogy ez a szinoptikai kép a téli félévben nagyon komoly északkeleti hidegáramlással járhat a szó szoros értelmében vett téli hónapokon kívül is.
A másik tanulság a jellegzetes makroszinoptikai felállásokra való hajlam hosszasabb megléte, a makrokép kiújulásának lehetõsége.
Nézzük a térképeket. Így kezdõdött:
Link
Link
Link
Látható, hogy október 2-re már a Skandináv-félsziget fölé helyezõdött az 1035 hpa központi légnyomású AC.
Egy nap múlva, 3-án így fest az izoterma térkép:
Link
A 0 fokos T850 csaknem az egész országot elfoglalja, az északkeleti határ közvetlen közelében pedig ott a -5 fokos is.
Az elég meleg, gyakran nyárias idõt hozó szeptember után drasztikus hõmérséklet-esést okozott a hidegbetörés. Maga a front csak kevés, záporszerû csapadékkal járt, utána viszont állandósult az északi, északkeleti áramlás. Emiatt a napsütés ellenére is csak 10 fok körül voltak a maximumok október elsõ napjaiban, és megjelentek az éjszakai fagyok. A hónap elsõ dekádja nagyrészt a skandináv anticiklon jegyében telt el.
Okt. 9-re azonban az AC középpontja a Kelet-Európai-síkság déli része fölé helyezõdött, a Kárpát-medence ennek hátoldalára került, ezért dél felõl a magasban enyhébb levegõ kezdett fölénk áramlani:
Link
Link
10-én:
Link
11-én:
Link
A viszonylag magas T850 azonban az inverz légrétegzõdés, a talaj közeli hûvös délkeleti áramlás következtében nem jelentkezett késõ nyárias T2m-ben. A felmelegedés továbbra is viszonylag mérsékelt maradt: a csúcshõmérsékletek nem érték el a 20 fokot.
Egy kép a hónap közepérõl:
Link
Látszik, hogy a skandináv AC átmenetileg felszámolódott.
Az állapot azonban csak idõleges. Okt. 22-én már újra ezt látjuk:
Link
Tovább haladva:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Gyönyörûen látszik a kiújult skandináv központú blokkoló AC, elõoldalán a sarki-kontinentális hidegáramlással. Az utolsó 2 izoterma térkép láttán télen is megnyalnánk az ujjunkat.
Ténylegesen száraz, napos idõt okozott a hidegáramlás, észak és kelet között ingadozó széliránnyal, magas légnyomással. A nedvesség torlasztása miatt az ország nyugati részében több volt a stratus és a köd, de északkeleten -10 fok körüli minimumok is voltak.
A térkép-sorok több tanulsággal is szolgálnak: elõször is, hogy ez a szinoptikai kép a téli félévben nagyon komoly északkeleti hidegáramlással járhat a szó szoros értelmében vett téli hónapokon kívül is.
A másik tanulság a jellegzetes makroszinoptikai felállásokra való hajlam hosszasabb megléte, a makrokép kiújulásának lehetõsége.
Nézzük a térképeket. Így kezdõdött:
Link
Link
Link
Látható, hogy október 2-re már a Skandináv-félsziget fölé helyezõdött az 1035 hpa központi légnyomású AC.
Egy nap múlva, 3-án így fest az izoterma térkép:
Link
A 0 fokos T850 csaknem az egész országot elfoglalja, az északkeleti határ közvetlen közelében pedig ott a -5 fokos is.
Az elég meleg, gyakran nyárias idõt hozó szeptember után drasztikus hõmérséklet-esést okozott a hidegbetörés. Maga a front csak kevés, záporszerû csapadékkal járt, utána viszont állandósult az északi, északkeleti áramlás. Emiatt a napsütés ellenére is csak 10 fok körül voltak a maximumok október elsõ napjaiban, és megjelentek az éjszakai fagyok. A hónap elsõ dekádja nagyrészt a skandináv anticiklon jegyében telt el.
Okt. 9-re azonban az AC középpontja a Kelet-Európai-síkság déli része fölé helyezõdött, a Kárpát-medence ennek hátoldalára került, ezért dél felõl a magasban enyhébb levegõ kezdett fölénk áramlani:
Link
Link
10-én:
Link
11-én:
Link
A viszonylag magas T850 azonban az inverz légrétegzõdés, a talaj közeli hûvös délkeleti áramlás következtében nem jelentkezett késõ nyárias T2m-ben. A felmelegedés továbbra is viszonylag mérsékelt maradt: a csúcshõmérsékletek nem érték el a 20 fokot.
Egy kép a hónap közepérõl:
Link
Látszik, hogy a skandináv AC átmenetileg felszámolódott.
Az állapot azonban csak idõleges. Okt. 22-én már újra ezt látjuk:
Link
Tovább haladva:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Gyönyörûen látszik a kiújult skandináv központú blokkoló AC, elõoldalán a sarki-kontinentális hidegáramlással. Az utolsó 2 izoterma térkép láttán télen is megnyalnánk az ujjunkat.
Ténylegesen száraz, napos idõt okozott a hidegáramlás, észak és kelet között ingadozó széliránnyal, magas légnyomással. A nedvesség torlasztása miatt az ország nyugati részében több volt a stratus és a köd, de északkeleten -10 fok körüli minimumok is voltak.
Tegnap voltunk Kisorosziban. Kimentünk a szigetcsúcsra, rendkívül érdekes volt, ahogy az áradó Duna a fák között vágtatott, szinte félelmetes volt. Néha kisütött a nap egy-egy rövidebb idõszakra, általában borult idõ volt, mintegy elõkészítve az elkövetkezõ 6 hónapot hangulatilag. Sajnos nehezen, de olvashatóan a mobillal készítettem egy fotót a révnél, egy 1930-as hajózási napló részletet lehetett fotózni. Link 
Érdekes helyzet lehetett, szó ami szó. A második fotón pedig az elmúlt 100 év három legnagyobb árvíz szintjei láthatók. Link [esõ] [esõ]
Érdekes helyzet lehetett, szó ami szó. A második fotón pedig az elmúlt 100 év három legnagyobb árvíz szintjei láthatók. Link [esõ] [esõ]
A szombati 1,6 mm-es záporral elértük az 500 mm-es csapadékmennyiséget 2013-ban. 500,8 mm-nél tartunk. [esõ]
Ha "én" éjféltájt gratulálok a tavalyi hónak amibõl semmit nem tapasztaltam, akkor föltörték a jelszavamat. 
Annak igazán örülök, hogy neked van mire visszaemlékezni. Tudom nem ez a lényeg (a tanulmány tényleg jó), csak halkan szóltam.
Annak igazán örülök, hogy neked van mire visszaemlékezni. Tudom nem ez a lényeg (a tanulmány tényleg jó), csak halkan szóltam. 
Gratulálok! Nem az a lényeg, hogy milyen szuper tanulmányt írt ugye? Direkt nem írok jelzõket mert akkor megint háború lenne, de remélem mindenki oda gondolja amit oda kell!
Én azt mondom, Dávidnak, hogy nagyon is jó tanulmány, öröm olvasni és visszaemlékezni rá. És biztatlak, hogy vegyél még fáradtságot mert ezekbõl tanulni lehet és gondolkodásra készteted az olvasót, jó vannak sajnos kivételek, de a többsége bizony szívesen veszi az ilyeneket. Köszönjük.
A kérdésedre a magaslégkörzés mint írtál megállja a helyét nincs benne hiba, pontatlanság. Még annyi, hogy a szinteket picit szét lehet választatni, pl a futóáramlások helyzetétõl függõen 200, vagy 300 hPa-os szinten mozognak leginkább mely a teknõsödés a gerinc kialakulási folyamatok fontos feltétele. Egyébként tökéletes olvasmányos írás. A kifejezést itthon pont ez miatt nem nagyon használjuk. Szerintem jó az a gyors le áramlás, vagy észak-déli mozgás a kifejezésre.
Én azt mondom, Dávidnak, hogy nagyon is jó tanulmány, öröm olvasni és visszaemlékezni rá. És biztatlak, hogy vegyél még fáradtságot mert ezekbõl tanulni lehet és gondolkodásra készteted az olvasót, jó vannak sajnos kivételek, de a többsége bizony szívesen veszi az ilyeneket. Köszönjük.
A kérdésedre a magaslégkörzés mint írtál megállja a helyét nincs benne hiba, pontatlanság. Még annyi, hogy a szinteket picit szét lehet választatni, pl a futóáramlások helyzetétõl függõen 200, vagy 300 hPa-os szinten mozognak leginkább mely a teknõsödés a gerinc kialakulási folyamatok fontos feltétele. Egyébként tökéletes olvasmányos írás. A kifejezést itthon pont ez miatt nem nagyon használjuk. Szerintem jó az a gyors le áramlás, vagy észak-déli mozgás a kifejezésre.
Én akkor foglalkoznék komolyabban a tavalyi októberrel, ha délkeleten is esett volna említésre érdemes hó.
Nagyon jó, összeszedett, érthetõ írás. Élvezettel olvastam. Ha jól értem, valami olyasmirõl van itt szó, hogy az extratrópusi ciklon plusz hõenergiát advektálva kiélezi a hõkontrasztot, ezért
a futóáramlás hullámának amplitudója lokálisan megnövekszik, és az alsóbb szintek áramlásai gyorsan meridionálisra fordulnak az érintett területen.
Írásod szerint tehát téves az a közkeletû vélekedés, hogy a szubarktikus alacsony nyomású övbe beolvadó extratrópusi ciklon csak és kizárólag ciklon-elõoldali melegáramlást okozhat, illetve fokozhat nálunk.
A "downstream development" kifejezést nem érdemes szó szerint lefordítani. Inkább a jelenség lényegét megértve kell azt az általunk is ismert szakszavakkal kifejezni.
Javaslom az extratrópikus meridionalizáció szóösszetételt. Kissé hosszadalmas, de véleményem szerint megfelelõ.
a futóáramlás hullámának amplitudója lokálisan megnövekszik, és az alsóbb szintek áramlásai gyorsan meridionálisra fordulnak az érintett területen.
Írásod szerint tehát téves az a közkeletû vélekedés, hogy a szubarktikus alacsony nyomású övbe beolvadó extratrópusi ciklon csak és kizárólag ciklon-elõoldali melegáramlást okozhat, illetve fokozhat nálunk.
A "downstream development" kifejezést nem érdemes szó szerint lefordítani. Inkább a jelenség lényegét megértve kell azt az általunk is ismert szakszavakkal kifejezni.
Javaslom az extratrópikus meridionalizáció szóösszetételt. Kissé hosszadalmas, de véleményem szerint megfelelõ.
Még tavaly a Rafael hurrikán idején, a lehetséges hóesélyeket latolgatva került elõ a downstream development kifejezés, mint az október végi hidegbetörés egyik fõ kiváltó oka. Mivel ez már akkor is felkeltette az érdeklõdésemet, nyáron elkezdtem utánanézni a dolognak, és végeredményben írtam egy esettanulmányt az akkori helyzetrõl, egy hosszabb bevezetéssel megspékelve: Link
Nem tudom, hogy szakmailag minden helyes-e, amit leírtam benne, mivel ezzel a területtel (mármint úgy összességében a magaslégköri áramlásokkal) eddig nem igazán foglalkoztam, így ha nem nagy kérés, kíváncsi lennék a szakmai véleményetekre a cikkel kapcsolatban.
Emellett szintén nem tudom, hogy a downstream development-nek van-e magyar megfelelõje, de ha nincs, szerintem érdemes lenne rá kreálni valami kifejezést, mert ahogy nézegettem a térképarchívumokat, azért nem olyan ritka ez a folyamat, még ha általában jóval mérsékeltebb formában fordul is elõ.
Nem tudom, hogy szakmailag minden helyes-e, amit leírtam benne, mivel ezzel a területtel (mármint úgy összességében a magaslégköri áramlásokkal) eddig nem igazán foglalkoztam, így ha nem nagy kérés, kíváncsi lennék a szakmai véleményetekre a cikkel kapcsolatban.
Emellett szintén nem tudom, hogy a downstream development-nek van-e magyar megfelelõje, de ha nincs, szerintem érdemes lenne rá kreálni valami kifejezést, mert ahogy nézegettem a térképarchívumokat, azért nem olyan ritka ez a folyamat, még ha általában jóval mérsékeltebb formában fordul is elõ.
Valaki küldene egy linket, hogy hol tudom megnézni 2000 nyarának országos átlagban vett lehullott csapadékmennyiségét? Össze szeretném vetni az idei nyárral az adatokat, ezért érdekelne.
Elõre is köszi a választ!
Elõre is köszi a választ!
Végre!
A tegnap dél körüli zivatarrendszer 19,6 mm csapadékot adott, borsszemnyi jéggel fûszerezve.
Nagyon rég volt két-számjegyû napi hozam (június 24-én, 20,3 mm).
A keddi 7,1 mm-el együtt három nap alatt majdnem annyi esett mint július-augusztus egészén.
Életmentõ volt!
A tegnap dél körüli zivatarrendszer 19,6 mm csapadékot adott, borsszemnyi jéggel fûszerezve.
Nagyon rég volt két-számjegyû napi hozam (június 24-én, 20,3 mm).
A keddi 7,1 mm-el együtt három nap alatt majdnem annyi esett mint július-augusztus egészén.
Életmentõ volt!
Egy kis nosztalgia azoknak, akik szeretik a zivataros nyarakat: Link
Igazi élmény volt az a bizonyos 2005-ös nyár számomra (gondolom ezzel nem vagyok egyedül).
Ennyi felhõszakadást egyik évben sem láttam még a környékemen, mint abban a híres esztendõben.
Remélem, lesz még legalább egy hasonló nyári idõszak a jövõben.
Igazi élmény volt az a bizonyos 2005-ös nyár számomra (gondolom ezzel nem vagyok egyedül).
Ennyi felhõszakadást egyik évben sem láttam még a környékemen, mint abban a híres esztendõben.
Remélem, lesz még legalább egy hasonló nyári idõszak a jövõben.
Az elõzõ írásom javítása: az 1986 febr. 2. és febr. 3-ra vonatkozó izoterma térképek
Link
Link
Ezek után nézzünk meg 3 esetet, mikor a hidegelárasztás NEM járt mediterrán ciklontevékenységgel, legalábbis olyannal nem, ami a Kárpát-medencét és környékét érintette volna.
Az elsõ a már többször említett 1997 október végi.
Link
Link
Link
Azt látjuk, hogy a polárfronti ciklon az eddig mutatott eseteknél keletebbre alakult ki: nem az Észak-Atlantikumban, hanem nagyjából a Fehér-tenger fölött látjuk a középpontját. Centrális légnyomása mintegy 10 hpa-val magasabb (995 hpa vs 985 hpa)
A keleti elhelyezkedés miatt a belõle képzõdõ teknõ is jóval keletebbre található: a Fehér-tenger vidékétõl félkörívben húzódik keresztül a Kelet-Európai-síkságon egészen Kis-Ázsiáig.
A következõ két kép azt mutatja, hogy a teknõ északi része töltõdik, ill. visszahúzódik északra, viszont a déli része sem erõsödik, hanem épp ellenkezõleg, teljesen felszámolódik:
Link
Link
A kontinens idõjárását egyre inkább a Brit-szigetek felõl a centrumba helyezõdõ, 1035 hepás hatalmas AC vonja befolyása alá. Egy nappal késõbb már ezt látjuk:
Link
Mindeközben Európa középsõ részének hidegelárasztása zavartalanul folytatódik:
Link
Link
Link
Az mindenesetre feltûnõ, hogy míg a Kelet-Európai-síkság eléggé "tele van" hideglevegõvel, addig az attól keletre esõ terület -az Ural-vidék- ehhez képest szokatlanul enyhe. Az 5 fokos T850 izoterma itt majdnem a sarkkörig felhúzódik. Az Európába benyomult "hideg zsák", úgy látszik, nem kapcsolódik szervesen a szibériai hidegdepóhoz, ezért k-ny irányban viszonylag keskeny. Persze, a szibériai hidegdepó fejletlensége az évszakot tekintve nem is csoda.
A következõ esetünk 1991 decemberi:
Link
Link
Link
Link
A szituáció fejlõdése kezdetben nagyon hsonló az 1997 októberében történtekhez. Keleten kifejlõdõ teknõ, hátoldalán a Brit-szigetektõl a centrumba benyomuló anticiklonnal. Azonban különbség, hogy itt kifejlõdik a mediciklon, csakhogy nagyon távol a Kárpát-medencétõl, a Földközi-tenger középsõ részén, Kréta szigetétõl nyugatra elhelyezkedõ centrummal. Az utolsó képen az is látszik, hogy a ciklonközpont innen ék-re, a kisázsiai partvidék fölé helyezõdik, egyúttal elég jelentõsen, 995 hpa-ra mélyül ki. A mediciklon tevékenységbõl azonban a Kárpát-medence keveset "érez", ugyanis területe kezdetben az 1025 és 1030, majd az 1030 és 1035-ös izobár közé esik.
Figyeljük meg ezután a hõmérséklet eloszlását Európában:
Link
Link
Link
Link
Itt is felismerhetõ az Európaába é-ék-rõl benyomuló "hideg zsák", azonban az 1997 októberinél erõsebb urali-szibériai "összeköttetéssel".
A harmadik esetünk 1988 decemberébõl való:
Link
Link
Link
Link
Ahogy látjuk, összességében nagyon hasonlít az 1991 decemberi forgatókönyvre. A mediciklon szépen kialakul, centrális nyomása, pályája is szinte megegyezik az elõbbivel.
A hõeloszlás:
Link
Link
Link
Link
Ez is lényegében megegyezik az 1991 decemberivel.
Összegzés: a közép-európai (és részben földközi-tengeri) ciklonképzõdés hiányát, ill. a mégis kiképzõdött mediciklonok túlságosan déli pályáját többféleképpen magyarázhatjuk.
Felmerül, hogy mivel az "anyaciklon" a polárfront feltételezhetõen kisebb aktivitású helyén (az észak-atlanti minimumtól jócskán keletre) képzõdött, ezért aktivitása, nemkülönben az általa létrehozott teknõ ciklonaktivitása alacsonyabb, mint észak-atlanti eredet esetében.
Gondolhatunk a Földközi-tenger alacsonyabb vízhõmérsékletére -bár ennek az októberben elõfordult eset eleve ellentmond. Szintén felmerül az északkeleti hidegdepó viszonylagos gyengesége. A 2. és 3. esetben mégis létrejött, sõt eléggé kimélyült mediciklon eredete meglehetõsen problematikus. Lehetséges, hogy a nem túl nagy örvényesedési hajlamot mutató, gyenge teknõ dél felé nyúltában, a Földközi-tenger meleg vizei fölött kellõ távolságot megtéve, mégis létrehozza a maga mediciklonját. Ez esetben a mediciklonok természetesen tõlünk túl mesze alakulnak ki ahhoz, hogy idõjárásunkba érdemben beleszólhassanak.
Konklúzióként levonhatjuk, hogy ha egy északi hidegelárasztás nem generál minket elérõ mediciklont (vagy közép-európai ciklont), a hidegáramlás nagyrészt száraz, és magas légnyomásértékek mellett zajlik, az a megfigyelések szerint is arra gyanús, hogy igencsak átmeneti jelenség lesz: hamarosan az óceáni enyhe légtömegek beáramlása fogja követni.
Mediciklon híján ugyanis nem történik meg a sarki-kontinentális hideglevegõ "átpakolása" nyugatra (vagy túlságosan délre történik), és ezen "ellensúly" híján a teknõ lefûzõdését követõen zonálisra váltó légáramlatok az Atlanti óceánról gyorsan fölénk sodorják az enyhe levegõt.
Ezt mutatja mindhárom tárgyalt szituáció szomorú utóélete:
Link
Link
(Ezen a képen egyébként kitûnõen látszik maszfej)
Link
Link
Link
Ezek után nézzünk meg 3 esetet, mikor a hidegelárasztás NEM járt mediterrán ciklontevékenységgel, legalábbis olyannal nem, ami a Kárpát-medencét és környékét érintette volna.
Az elsõ a már többször említett 1997 október végi.
Link
Link
Link
Azt látjuk, hogy a polárfronti ciklon az eddig mutatott eseteknél keletebbre alakult ki: nem az Észak-Atlantikumban, hanem nagyjából a Fehér-tenger fölött látjuk a középpontját. Centrális légnyomása mintegy 10 hpa-val magasabb (995 hpa vs 985 hpa)
A keleti elhelyezkedés miatt a belõle képzõdõ teknõ is jóval keletebbre található: a Fehér-tenger vidékétõl félkörívben húzódik keresztül a Kelet-Európai-síkságon egészen Kis-Ázsiáig.
A következõ két kép azt mutatja, hogy a teknõ északi része töltõdik, ill. visszahúzódik északra, viszont a déli része sem erõsödik, hanem épp ellenkezõleg, teljesen felszámolódik:
Link
Link
A kontinens idõjárását egyre inkább a Brit-szigetek felõl a centrumba helyezõdõ, 1035 hepás hatalmas AC vonja befolyása alá. Egy nappal késõbb már ezt látjuk:
Link
Mindeközben Európa középsõ részének hidegelárasztása zavartalanul folytatódik:
Link
Link
Link
Az mindenesetre feltûnõ, hogy míg a Kelet-Európai-síkság eléggé "tele van" hideglevegõvel, addig az attól keletre esõ terület -az Ural-vidék- ehhez képest szokatlanul enyhe. Az 5 fokos T850 izoterma itt majdnem a sarkkörig felhúzódik. Az Európába benyomult "hideg zsák", úgy látszik, nem kapcsolódik szervesen a szibériai hidegdepóhoz, ezért k-ny irányban viszonylag keskeny. Persze, a szibériai hidegdepó fejletlensége az évszakot tekintve nem is csoda.
A következõ esetünk 1991 decemberi:
Link
Link
Link
Link
A szituáció fejlõdése kezdetben nagyon hsonló az 1997 októberében történtekhez. Keleten kifejlõdõ teknõ, hátoldalán a Brit-szigetektõl a centrumba benyomuló anticiklonnal. Azonban különbség, hogy itt kifejlõdik a mediciklon, csakhogy nagyon távol a Kárpát-medencétõl, a Földközi-tenger középsõ részén, Kréta szigetétõl nyugatra elhelyezkedõ centrummal. Az utolsó képen az is látszik, hogy a ciklonközpont innen ék-re, a kisázsiai partvidék fölé helyezõdik, egyúttal elég jelentõsen, 995 hpa-ra mélyül ki. A mediciklon tevékenységbõl azonban a Kárpát-medence keveset "érez", ugyanis területe kezdetben az 1025 és 1030, majd az 1030 és 1035-ös izobár közé esik.
Figyeljük meg ezután a hõmérséklet eloszlását Európában:
Link
Link
Link
Link
Itt is felismerhetõ az Európaába é-ék-rõl benyomuló "hideg zsák", azonban az 1997 októberinél erõsebb urali-szibériai "összeköttetéssel".
A harmadik esetünk 1988 decemberébõl való:
Link
Link
Link
Link
Ahogy látjuk, összességében nagyon hasonlít az 1991 decemberi forgatókönyvre. A mediciklon szépen kialakul, centrális nyomása, pályája is szinte megegyezik az elõbbivel.
A hõeloszlás:
Link
Link
Link
Link
Ez is lényegében megegyezik az 1991 decemberivel.
Összegzés: a közép-európai (és részben földközi-tengeri) ciklonképzõdés hiányát, ill. a mégis kiképzõdött mediciklonok túlságosan déli pályáját többféleképpen magyarázhatjuk.
Felmerül, hogy mivel az "anyaciklon" a polárfront feltételezhetõen kisebb aktivitású helyén (az észak-atlanti minimumtól jócskán keletre) képzõdött, ezért aktivitása, nemkülönben az általa létrehozott teknõ ciklonaktivitása alacsonyabb, mint észak-atlanti eredet esetében.
Gondolhatunk a Földközi-tenger alacsonyabb vízhõmérsékletére -bár ennek az októberben elõfordult eset eleve ellentmond. Szintén felmerül az északkeleti hidegdepó viszonylagos gyengesége. A 2. és 3. esetben mégis létrejött, sõt eléggé kimélyült mediciklon eredete meglehetõsen problematikus. Lehetséges, hogy a nem túl nagy örvényesedési hajlamot mutató, gyenge teknõ dél felé nyúltában, a Földközi-tenger meleg vizei fölött kellõ távolságot megtéve, mégis létrehozza a maga mediciklonját. Ez esetben a mediciklonok természetesen tõlünk túl mesze alakulnak ki ahhoz, hogy idõjárásunkba érdemben beleszólhassanak.
Konklúzióként levonhatjuk, hogy ha egy északi hidegelárasztás nem generál minket elérõ mediciklont (vagy közép-európai ciklont), a hidegáramlás nagyrészt száraz, és magas légnyomásértékek mellett zajlik, az a megfigyelések szerint is arra gyanús, hogy igencsak átmeneti jelenség lesz: hamarosan az óceáni enyhe légtömegek beáramlása fogja követni.
Mediciklon híján ugyanis nem történik meg a sarki-kontinentális hideglevegõ "átpakolása" nyugatra (vagy túlságosan délre történik), és ezen "ellensúly" híján a teknõ lefûzõdését követõen zonálisra váltó légáramlatok az Atlanti óceánról gyorsan fölénk sodorják az enyhe levegõt.
Ezt mutatja mindhárom tárgyalt szituáció szomorú utóélete:
Link
Link
(Ezen a képen egyébként kitûnõen látszik maszfej)
Link
Emlékszem 1986 februárjára.
Érdekes volt a visszaemlékezésed, és még érdekesebb lett volna, ha az egy héttel utána következõ hétvége (február 8-9) idõjárását is bemutatod. Azon a hétvégén én Sopron és Szentgotthárd között mozogtam vonattal. Ekkor már megjelentek a -10°C alatti napi közepek, különösen a szombati nap volt hideg, de az még száraz idõvel telt. Aztán vasárnap ránkrontott a mediterrán ciklon. Szentgotthárd környékén csak gyenge szél volt, de igen nagy hó esett vasárnap (30 cm körül). Délután utaztam haza Sopronba és Szombathelytõl már viharos szél fújt. A hófúvás miatt a vonat tetemes késéssel érkezett, a váltóállítás igen nehézkesen mûködött. Városon belül is méter magas hófúvások alakultak ki.
Érdekes volt a visszaemlékezésed, és még érdekesebb lett volna, ha az egy héttel utána következõ hétvége (február 8-9) idõjárását is bemutatod. Azon a hétvégén én Sopron és Szentgotthárd között mozogtam vonattal. Ekkor már megjelentek a -10°C alatti napi közepek, különösen a szombati nap volt hideg, de az még száraz idõvel telt. Aztán vasárnap ránkrontott a mediterrán ciklon. Szentgotthárd környékén csak gyenge szél volt, de igen nagy hó esett vasárnap (30 cm körül). Délután utaztam haza Sopronba és Szombathelytõl már viharos szél fújt. A hófúvás miatt a vonat tetemes késéssel érkezett, a váltóállítás igen nehézkesen mûködött. Városon belül is méter magas hófúvások alakultak ki.
Míg a hónap elsõ dekádja alig hozott ide Pápára csapadékot, addig a másodikban majd minden nap esik. Tegnap a frontzóna 26,4 mm-t adott és a hónap már 45,2-nél tart. 2010 nagyon esõs szeptemberében is 17-én esett a legtöbb, 33,3 mm. Akkor is száraz volt a hó eleje aztán 113 lett a vége. 2010-ben 16-án még csak 32,7 volt a havi állás, az évi meg 679 mm. Most az évi elérte a 600 mm-t, ami több mint 100 mm elmaradás a 2010-eshez képest (723 18-án), de akkor októbertõl csak átlag körüli volt a csapadék. Így egy átlagnál esõsebb utolsó negyedévvel itt újra lehet 900 mm az éves adag...
Érdekes, hogy akkor is a július száraz volt, de míg az idén március volt a legcsapadékosabb, addig akkor a legszárazabbnak bizonyult. Nagy eltérés még, hogy a tél most sokkal többet hozott, addig most az aug. és szept. jóval kevesebbet. Bár ez utóbbinak még nincs vége...
Tegnap az éves közép elérte a 12,4 fokot, ami most már csökkenésnek indult. 2010 hûvösebb évében 10,8 lett az éves közepem. Most, ha a hátralévõ hónapok átlagosak lennének a termométer szerint, akkor szinte tizedre ismét 10,8 fok lenne.
Érdekes, hogy akkor is a július száraz volt, de míg az idén március volt a legcsapadékosabb, addig akkor a legszárazabbnak bizonyult. Nagy eltérés még, hogy a tél most sokkal többet hozott, addig most az aug. és szept. jóval kevesebbet. Bár ez utóbbinak még nincs vége...
Tegnap az éves közép elérte a 12,4 fokot, ami most már csökkenésnek indult. 2010 hûvösebb évében 10,8 lett az éves közepem. Most, ha a hátralévõ hónapok átlagosak lennének a termométer szerint, akkor szinte tizedre ismét 10,8 fok lenne.
A rendszerint az Észak-Atlantikum irányából d-dk felé kiterjedõ alacsony nyomású teknõk hátoldalán természetesen hideglevegõ indul az alacsonyabb szélességek felé, de az északi félgömb hidegbázisának sajátos téli topográfiája folytán a teknõ elõoldalán is masszív, mégppedig kontinentális hidegdepó helyezkedhet el aránylag kis szélességeken. Ez a hidegtömeg többnyire legalább olyan fagyos, mint a teknõ hátoldalának sarki-tengeri légtömegei, gyakran még hidegebb is azoknál.
Feltehetõ, hogy bizonyos kondiciók fennállása esetén az a hõdifferencia, mely az alacsony nyomású teknõ és a kelet-európai kontinentális hidegtömeg között jelentkezik, aktívabbá teszi a teknõ déli felén a ciklontevékenységet, az ott elhelyezkedõ örvény erõsen kimélyül, centrális légnyomása szinte "polárfronti" mélységekbe zuhan. Az élénk ciklontevékenység csapadékos idõt okoz Közép és Dél-Európában. A másik következmény: az alacsony szélességeken elhelyezkedõ aktív légörvény északi oldalán "átpumpálja" a kelet-európai hideget Közép és Délnyugat-Európába, kettévágva a teknõt, lefûzve annak déli részét. A nyugat felé terjeszkedõ hideg pedig "sakkban tartja" az atlanti-óceáni enyhe légtömegeket, melyek az Észak-Atlantikumban addigra kezdetét vevõ újabb hõcsere ciklus zonális fázisában már megindulnának a kontinens középsõ területe felé. A ciklus ezért a kontinens centrumában mintegy blokkolódik a meridionális fázis végén, Továbbra is kontinentális hideglevegõ határozza meg itt az idõjárást, míg Európa északnyugati, északi peremeit eléri a délnyugati enyhe, óceáni légáramlás: létrejön a kontinensünk téli idõjárására olyannyira jellemzõ makroszinoptikai fejreállás. A tartósan zord közép-kelet-európai tél szokásos forgatókönyve ez.
Nézzünk egy "klasszikus" példát a fentiekre. 1986 januárjának végén hatalmas tömegû, rendkívül hideg sarki-kontinentális levegõ halmozódott fel Kelet-Európában, és indult meg nyugat felé.
A szinoptikai helyzet a következõképpen alakult:
Link
Link
A fenti képen a 985 hpa centrális nyomású polárfronti ciklon látható Izland közelében, mely elindítja az események láncolatát. Az izoterma térkép pedig a keleten halmozódó hidegtömeget mutatja.
Link
Ezen a képen már jól látszik az alacsony nyomású terület dél felé való megnyúlása, a teknõképzõdés.
Link
A teknõ északi részének ciklonjai töltõdnek, még a déli fele aktivizálódik.
Link
Link
Ezen a képen a 985 hepásra kimélyült, immár földközi-tengeri ciklont érdemes megfigyelni. Ettõl északkeletre ott a -15 fok alatti terület 850 hapán, míg a ciklon hátoldalán csak 0 fok van ugyanezen a nyomásnívón.
A folyamat így halad tovább:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A képeken jól nyomon követhetõ a teknõ déli részének teljes lefûzõdése, "önállóvá" válása.
Amellett a hideglevegõ nyugati irányú expanziója a dél-európai ciklonrendszertõl északra.
A roppant aktív mediciklon szokatlan, délkeleti irányú orkánt okozott jan. 31-én. Az elõoldali pozició ellenére a nappali felmelegedés ekkor már csak 5-6 fokot ért el. Február 2-án este pedig megérkezett a kontinentális hideglevegõ, havazással, lehûléssel.
Ezután egész februárban, sõt, március elsõ felében is tél volt hazánkban, sok havazással, zord fagyokkal.
Van egy teljesen hasonló eset, ráadásul különös módon október második felébõl -1975-rõl van szó.
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ez a szinoptikai elrendezõdés okt. 19-én egész napos esõt, erõs, viharos délkeleti szelet okozott Észak-Dunántúlon 5-6 fokos maximum hõmérséklettel. Utána néhány nappal a gyengén felhõs éjszakákon 2m-en is fagyott.
Feltehetõ, hogy bizonyos kondiciók fennállása esetén az a hõdifferencia, mely az alacsony nyomású teknõ és a kelet-európai kontinentális hidegtömeg között jelentkezik, aktívabbá teszi a teknõ déli felén a ciklontevékenységet, az ott elhelyezkedõ örvény erõsen kimélyül, centrális légnyomása szinte "polárfronti" mélységekbe zuhan. Az élénk ciklontevékenység csapadékos idõt okoz Közép és Dél-Európában. A másik következmény: az alacsony szélességeken elhelyezkedõ aktív légörvény északi oldalán "átpumpálja" a kelet-európai hideget Közép és Délnyugat-Európába, kettévágva a teknõt, lefûzve annak déli részét. A nyugat felé terjeszkedõ hideg pedig "sakkban tartja" az atlanti-óceáni enyhe légtömegeket, melyek az Észak-Atlantikumban addigra kezdetét vevõ újabb hõcsere ciklus zonális fázisában már megindulnának a kontinens középsõ területe felé. A ciklus ezért a kontinens centrumában mintegy blokkolódik a meridionális fázis végén, Továbbra is kontinentális hideglevegõ határozza meg itt az idõjárást, míg Európa északnyugati, északi peremeit eléri a délnyugati enyhe, óceáni légáramlás: létrejön a kontinensünk téli idõjárására olyannyira jellemzõ makroszinoptikai fejreállás. A tartósan zord közép-kelet-európai tél szokásos forgatókönyve ez.
Nézzünk egy "klasszikus" példát a fentiekre. 1986 januárjának végén hatalmas tömegû, rendkívül hideg sarki-kontinentális levegõ halmozódott fel Kelet-Európában, és indult meg nyugat felé.
A szinoptikai helyzet a következõképpen alakult:
Link
Link
A fenti képen a 985 hpa centrális nyomású polárfronti ciklon látható Izland közelében, mely elindítja az események láncolatát. Az izoterma térkép pedig a keleten halmozódó hidegtömeget mutatja.
Link
Ezen a képen már jól látszik az alacsony nyomású terület dél felé való megnyúlása, a teknõképzõdés.
Link
A teknõ északi részének ciklonjai töltõdnek, még a déli fele aktivizálódik.
Link
Link
Ezen a képen a 985 hepásra kimélyült, immár földközi-tengeri ciklont érdemes megfigyelni. Ettõl északkeletre ott a -15 fok alatti terület 850 hapán, míg a ciklon hátoldalán csak 0 fok van ugyanezen a nyomásnívón.
A folyamat így halad tovább:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A képeken jól nyomon követhetõ a teknõ déli részének teljes lefûzõdése, "önállóvá" válása.
Amellett a hideglevegõ nyugati irányú expanziója a dél-európai ciklonrendszertõl északra.
A roppant aktív mediciklon szokatlan, délkeleti irányú orkánt okozott jan. 31-én. Az elõoldali pozició ellenére a nappali felmelegedés ekkor már csak 5-6 fokot ért el. Február 2-án este pedig megérkezett a kontinentális hideglevegõ, havazással, lehûléssel.
Ezután egész februárban, sõt, március elsõ felében is tél volt hazánkban, sok havazással, zord fagyokkal.
Van egy teljesen hasonló eset, ráadásul különös módon október második felébõl -1975-rõl van szó.
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ez a szinoptikai elrendezõdés okt. 19-én egész napos esõt, erõs, viharos délkeleti szelet okozott Észak-Dunántúlon 5-6 fokos maximum hõmérséklettel. Utána néhány nappal a gyengén felhõs éjszakákon 2m-en is fagyott.
Ha nem lenn ott a Földközi-tenger hanem szárazföld akkor a passzát leszálló ága gyakorlatilag az összes ciklont kivégezné ami dél felé tart. Így a ciklonhoz nélkülözhetetlen a tenger jelenléte. Nyáron pont a szárazföldi hatás miatt tud csak ritkán képzõdni mediterrán ciklon. A többi stimmel, ez nagyon hiányozna:-)
Joe: abban neked teljesen igazad van, hogy északkeleti-keleti hidegáramlásoknál a mediciklonok általában tõlünk messze dk-re alakulnak ki, és elõszeretettel az Al-Dunánál, ill. a Román-Alföldön okoznak kiadós havazásokat, nagy hófúvásokat.
A mediciklon képzõdés egyébként összetett kérdés. Egyrészt ott van az az alapvetõ jelenség, hogy mikor a polárfronton kialakulnak és kimélyülnek a ciklonok, és a zonális áramlások kezdenek meridionálisba váltani, akkor a dél felé nyúló teknõkben mind alacsonyabb szélességeken alakulnak ki másodlagosan ciklonörvények. Ez a mechanizmus bizonyára mûködne a Földközi-tenger jelenléte nélkül is. Meglátásom szerint tehát nem igaz az a közkeletû állítás, hogy 'a mediterrán ciklonokat a meleg tenger és a hideglevegõvel elárasztott szárazföld hõkülönbsége hozza létre'. A tengervíz nagy hõtároló képessége, nemkülönben a vízgõzben tárolt látens hõ nyilván szerepet játszik a ciklogenezisben, de annak alapvetõ oka nem ez, hanem sokkal általánosabb légkörfizikai mechanizmus.
Az is helytálló, hogy az Alpok hegytömege, akadályt képezve a légpályák elõtt, segíti a hullámvetést, az örvényesedést. Ebben nincs vita köztünk.
A mediciklon képzõdés egy másik lehetséges tényezõjére akarom felhívni a figyelmet, és ez nem más, mint a kelet-európai (és az azzal öszefüggésben álló szibériai) hidegdepó. Teóriám szerint ez nem oka ugyan az alacsonyabb szélességeken zajló ciklogenezisnek, de annak lefolyását nagyban módosítja. Hogy mi módon, azt mindjárt kifejtem.
A mediciklon képzõdés egyébként összetett kérdés. Egyrészt ott van az az alapvetõ jelenség, hogy mikor a polárfronton kialakulnak és kimélyülnek a ciklonok, és a zonális áramlások kezdenek meridionálisba váltani, akkor a dél felé nyúló teknõkben mind alacsonyabb szélességeken alakulnak ki másodlagosan ciklonörvények. Ez a mechanizmus bizonyára mûködne a Földközi-tenger jelenléte nélkül is. Meglátásom szerint tehát nem igaz az a közkeletû állítás, hogy 'a mediterrán ciklonokat a meleg tenger és a hideglevegõvel elárasztott szárazföld hõkülönbsége hozza létre'. A tengervíz nagy hõtároló képessége, nemkülönben a vízgõzben tárolt látens hõ nyilván szerepet játszik a ciklogenezisben, de annak alapvetõ oka nem ez, hanem sokkal általánosabb légkörfizikai mechanizmus.
Az is helytálló, hogy az Alpok hegytömege, akadályt képezve a légpályák elõtt, segíti a hullámvetést, az örvényesedést. Ebben nincs vita köztünk.
A mediciklon képzõdés egy másik lehetséges tényezõjére akarom felhívni a figyelmet, és ez nem más, mint a kelet-európai (és az azzal öszefüggésben álló szibériai) hidegdepó. Teóriám szerint ez nem oka ugyan az alacsonyabb szélességeken zajló ciklogenezisnek, de annak lefolyását nagyban módosítja. Hogy mi módon, azt mindjárt kifejtem.
Közben tovább elemeztem a szeptember és decemberi összefüggést. Többnyire arra jutottam, hogy a kontinentális irányítású években nagyjából a prediktor jó eséllyel a múltban is használható volt. Sajnos hóadatok nincsenek vagy hiányosnak mondható.
A prediktor teljesen használhatatlan a zonális típusú éveknél. A 10-es és 70-es években borult de nagyon. Akkor csapadékos hûvös nyarakat és szeptembert rendszerint enyhe nyálas december és többnyire tél követte. Gyakorlatilag egy Brit típusú idõjárás uralkodott akkor. Bizony fõként abban a 2 évtizedben található ez meg. A többi most már 24 évtizedben, illetve ebbõl a fent említett 2 volt nagyon kivétel, így a 22 évtized a szám, nem az volt a jellemezõ.
Még boncolgattam a nagyon extra ha lehet így mondani kontinentális évtizedekben, ebbõl markánsan 3 évtized volt és talán a mostani nagyon hasonló. Ilyen volt 1780-1790, 1880-1890, és 1940-1950. Valamint a mostani lehet ilyen. Itt természetesen minden típusú évtizednél van átfedés nem kell bele menni itt a lényeg nem ez. Azonban írok egy példát, 1935 és kb 1953 stb, még az is természetes, hogy ezekben is volt nyugati típusú év avagy fele-fele, ilyen-olyan.
Tehát az extra kontinentális évtizedekben a prediktor, úgy 50-50%-ban mûködik. Egyszóval szignifikánsan nem lehet rá mondani biztosan. Mert kiemeltem az extra hideg decembereket és megnéztem a nyár végét és szeptembert, többnyire nagyon meleg és bizony száraz volt, de mondom ez nagyjából a felében van, vagy volt így. Itt természetesen a hófelhalmozódást csak részletiben ismerjük a régi idõkbõl meg egyáltalán nem, vagy nagyon hiányosan.
Néhány példa következzen, az extra kontinentális 3 évtizedbõl, a fõvárosra:
1788 szeptember jó meleg 18,0 fok, december roppant zord -7,5 fokos közép, prediktor itt nem mûködött.
1889 szeptember hûvös esõs 13,0 fokos közép és 100 mm csapadék hullott, december -5,0 fokos közép, hozzá száraz idõ 25 mm többnyire hó esett. A prediktor mûködött.
1948 17,9 fokos átlagon felüli szeptember és száraz 13 mm csapadékkal, és -3,6 fokos december, szintén száraz 25 mm hócsapadékkal. A prediktor nem mûködött.
És amit tudunk 2001-es év 14,6 fokos szeptember csapadékos 85 mm hullott és egy száraz de hideg december társult -4,3 fokos középpel, itt ismét jó a számítás.
Tehát ha összegzem, akkor a zonális években felborult. A kontinentális években aránylag jól mûködik a számítás, az extra szélsõségesen kontinentális évtizedekben szintén kevésbé mûködik. Azonban itt van, hogy igen, ezek valószínû véletlen kimentelek.
Most egy kontinentális évtizedben vagyunk így a prediktor megállja a helyét, de kivétel mindig lehet. Hogy idén mi lesz......
Itt Hari Seldonnak köszönetet kell, hogy mondjak, hisz szép tanulmány, és leszögezem nem ellene, hanem mellette érveltem és remélem neki is ha olvassa segítettem picit ezekkel.
A prediktor teljesen használhatatlan a zonális típusú éveknél. A 10-es és 70-es években borult de nagyon. Akkor csapadékos hûvös nyarakat és szeptembert rendszerint enyhe nyálas december és többnyire tél követte. Gyakorlatilag egy Brit típusú idõjárás uralkodott akkor. Bizony fõként abban a 2 évtizedben található ez meg. A többi most már 24 évtizedben, illetve ebbõl a fent említett 2 volt nagyon kivétel, így a 22 évtized a szám, nem az volt a jellemezõ.
Még boncolgattam a nagyon extra ha lehet így mondani kontinentális évtizedekben, ebbõl markánsan 3 évtized volt és talán a mostani nagyon hasonló. Ilyen volt 1780-1790, 1880-1890, és 1940-1950. Valamint a mostani lehet ilyen. Itt természetesen minden típusú évtizednél van átfedés nem kell bele menni itt a lényeg nem ez. Azonban írok egy példát, 1935 és kb 1953 stb, még az is természetes, hogy ezekben is volt nyugati típusú év avagy fele-fele, ilyen-olyan.
Tehát az extra kontinentális évtizedekben a prediktor, úgy 50-50%-ban mûködik. Egyszóval szignifikánsan nem lehet rá mondani biztosan. Mert kiemeltem az extra hideg decembereket és megnéztem a nyár végét és szeptembert, többnyire nagyon meleg és bizony száraz volt, de mondom ez nagyjából a felében van, vagy volt így. Itt természetesen a hófelhalmozódást csak részletiben ismerjük a régi idõkbõl meg egyáltalán nem, vagy nagyon hiányosan.
Néhány példa következzen, az extra kontinentális 3 évtizedbõl, a fõvárosra:
1788 szeptember jó meleg 18,0 fok, december roppant zord -7,5 fokos közép, prediktor itt nem mûködött.
1889 szeptember hûvös esõs 13,0 fokos közép és 100 mm csapadék hullott, december -5,0 fokos közép, hozzá száraz idõ 25 mm többnyire hó esett. A prediktor mûködött.
1948 17,9 fokos átlagon felüli szeptember és száraz 13 mm csapadékkal, és -3,6 fokos december, szintén száraz 25 mm hócsapadékkal. A prediktor nem mûködött.
És amit tudunk 2001-es év 14,6 fokos szeptember csapadékos 85 mm hullott és egy száraz de hideg december társult -4,3 fokos középpel, itt ismét jó a számítás.
Tehát ha összegzem, akkor a zonális években felborult. A kontinentális években aránylag jól mûködik a számítás, az extra szélsõségesen kontinentális évtizedekben szintén kevésbé mûködik. Azonban itt van, hogy igen, ezek valószínû véletlen kimentelek.
Most egy kontinentális évtizedben vagyunk így a prediktor megállja a helyét, de kivétel mindig lehet. Hogy idén mi lesz......
Itt Hari Seldonnak köszönetet kell, hogy mondjak, hisz szép tanulmány, és leszögezem nem ellene, hanem mellette érveltem és remélem neki is ha olvassa segítettem picit ezekkel.
"Az egész szituációban szokatlan annak "csontszáraz" volta"
ÉK-i, lábas hideg beáramlásánál ez egyáltalán nem szokatlan, sõt, a száraz verzió a gyakoribb. Mediciklon meg pláne nem tud képzõdni, ill. nem ott ahol kellene (hanem inkább DK-Európában). A minket eltaláló medik 99 %-a úgy képzõdik, hogy ÉÉNy felõl jön egy HF, amin az Alpok hullámot vet. Ha nem lenne ott a hegység, tized ennyi mediciklonunk nem lenne.
ÉK-i, lábas hideg beáramlásánál ez egyáltalán nem szokatlan, sõt, a száraz verzió a gyakoribb. Mediciklon meg pláne nem tud képzõdni, ill. nem ott ahol kellene (hanem inkább DK-Európában). A minket eltaláló medik 99 %-a úgy képzõdik, hogy ÉÉNy felõl jön egy HF, amin az Alpok hullámot vet. Ha nem lenne ott a hegység, tized ennyi mediciklonunk nem lenne.
A Meteorológiai Társalgóban szóba került 1997 októbere és a rá következõ néhány hónap, úgy mint a "puskaporát ellõtt" tél jellegzetes esete. Én inkább azt a nevet adnám az idõszaknak: 'a téli félév, mikor minden rosszul sült el'
Mint látni fogjuk, ettõl függetlenül is nagyon figyelemre méltó õszrõl van szó, ha másért nem, az október végi nagy hideg miatt.
Az események így kezdõdtek:
Link
Link
így folytatódtak:
Link
Link
majd így végzõdtek:
Link
Link
Közben volt egy ilyen kép is:
Link
Az ország északkelet kétharmadát elfoglalta a -10 fokos T850 terület! Igazi téli izoterma térkép. Ráadásul, ahogy a hõmérsékleti mintázat is mutatja, sarki-szárazföldi hidegbeáramlás volt, mikor a T2m nem haladja meg jelentõsen a T850-et.
Nézzünk ezután néhány történetet a hideg idõszakból, ahogy én emlékszem rájuk:
Az okt. 25. és okt. 30. közötti napok egyikén hivatalos ügyben Pesten jártam. Tökéletesen felhõtlen idõ volt aznap, gyenge légmozgás, és már jócskán 1030 hpa fölötti légnyomás.(Eszerint 28-ról, vagy 29-rõl beszélünk) Kora délután is csak nagyjából 1-2 fok lehetett a huzamos napsütés ellenére, s a zuglói kertes mellékutcán, melyen végighaladtam, az árnyékban vastagon befagyott tócsák terpeszkedtek. Jégcserepet rugdostam a járdán -mintha január lett volna.
Másnap reggelre pedig -9 fokra süllyedt a hõmérséklet Gönyûn. Azóta se láttam ilyen korai, ilyen alacsony minimumhõmérsékletet.
Az egész szituációban szokatlan annak "csontszáraz" volta, azaz, hogy nyoma sem volt mediciklon képzõdésnek a hidegelárasztás alatt. Erre a kérdésre rögtön visszatérek.
Mint látni fogjuk, ettõl függetlenül is nagyon figyelemre méltó õszrõl van szó, ha másért nem, az október végi nagy hideg miatt.
Az események így kezdõdtek:
Link
Link
így folytatódtak:
Link
Link
majd így végzõdtek:
Link
Link
Közben volt egy ilyen kép is:
Link
Az ország északkelet kétharmadát elfoglalta a -10 fokos T850 terület! Igazi téli izoterma térkép. Ráadásul, ahogy a hõmérsékleti mintázat is mutatja, sarki-szárazföldi hidegbeáramlás volt, mikor a T2m nem haladja meg jelentõsen a T850-et.
Nézzünk ezután néhány történetet a hideg idõszakból, ahogy én emlékszem rájuk:
Az okt. 25. és okt. 30. közötti napok egyikén hivatalos ügyben Pesten jártam. Tökéletesen felhõtlen idõ volt aznap, gyenge légmozgás, és már jócskán 1030 hpa fölötti légnyomás.(Eszerint 28-ról, vagy 29-rõl beszélünk) Kora délután is csak nagyjából 1-2 fok lehetett a huzamos napsütés ellenére, s a zuglói kertes mellékutcán, melyen végighaladtam, az árnyékban vastagon befagyott tócsák terpeszkedtek. Jégcserepet rugdostam a járdán -mintha január lett volna.
Másnap reggelre pedig -9 fokra süllyedt a hõmérséklet Gönyûn. Azóta se láttam ilyen korai, ilyen alacsony minimumhõmérsékletet.
Az egész szituációban szokatlan annak "csontszáraz" volta, azaz, hogy nyoma sem volt mediciklon képzõdésnek a hidegelárasztás alatt. Erre a kérdésre rögtön visszatérek.
Veszprémben szeretnek ilyen hatalmas nyár végi felhõszakadások lenni. Sajnos, az évszámokra és a pontos hozamokra nem emlékszem, de több évben is elõfordult itt 120 mm környéki napi csapadékmennyiség, ami azért eléggé elképesztõ.
Veszprémben:
Nyár összesen 55.2+13+95.3=163.5 mm
Ebbõl aug. végén egy nap alatt 82.5 mm!
Szeptember eddig 12.6 mm.
Éves eddigi 667 mm.
A fõ gond az, hogy idõben rendkívül szeszélyes a csapadék eloszlása.
Ezt az is bizonyítja, hogy júniusban egy-egy napon (22 ill. 24-én) volt 10 ill. 21 mm, valamint júliusban is egy napon (19-én) 10 mm, a hónapok többi napjaira alig jutott csapadék.
Nyár összesen 55.2+13+95.3=163.5 mm
Ebbõl aug. végén egy nap alatt 82.5 mm!
Szeptember eddig 12.6 mm.
Éves eddigi 667 mm.
A fõ gond az, hogy idõben rendkívül szeszélyes a csapadék eloszlása.
Ezt az is bizonyítja, hogy júniusban egy-egy napon (22 ill. 24-én) volt 10 ill. 21 mm, valamint júliusban is egy napon (19-én) 10 mm, a hónapok többi napjaira alig jutott csapadék.
Nálam 95,2 mm...
A júniusi 65 mm-t, 21,0 mm-es július és 9,2 mm-es augusztus követte...
A szeptember eddig 2,1 mm-es...
A júniusi 65 mm-t, 21,0 mm-es július és 9,2 mm-es augusztus követte...
A szeptember eddig 2,1 mm-es...
Nem a magasabb hegyek csapadékáról beszéltem, pláne nem Kékestetõ csapadékáról, csupán a saját mérõhelyem adatait szerettem volna közreadni. A fapusztulást azért említettem meg, mert elszomorító látványt nyújtottak a község határában pusztuló fák (tölgyesek is!) a múlt hétvégi kirándulásom során.
Ha az OMSZ honlapján visszapörgetem a tenziométerrel mért talajnedvességeket, akkor jól látható, hogy a Kékesen augusztus végén is 70% felett volt a 0-100cm-es talajréteg relatív nedvességtartalma. Ez egyáltalán nem utal olyan aszályos körülményekre, amely mellett tömeges fapusztulás is jelentkezhet.
A nyári szárazság által erõsen sújtott Közép-Duna vidéken és a fõvárosban 25-35 százalék között mozgott csupán a 0-100cm-es relatív talajnedvesség, és még ez sem váltotta ki az õshonos vagy a hazai klímához hasonló csapadékellátottságú vidékek fáinak tömeges kiszáradását. Egyes haszonnövényeink persze - pl. a kukrica - komoly károkat szenvedtek, de ezek öntözés nélkül a nagy Alföld csapadékviszonyai között lényegében nem is termeszthetõek biztonsággal.
A nyári szárazság által erõsen sújtott Közép-Duna vidéken és a fõvárosban 25-35 százalék között mozgott csupán a 0-100cm-es relatív talajnedvesség, és még ez sem váltotta ki az õshonos vagy a hazai klímához hasonló csapadékellátottságú vidékek fáinak tömeges kiszáradását. Egyes haszonnövényeink persze - pl. a kukrica - komoly károkat szenvedtek, de ezek öntözés nélkül a nagy Alföld csapadékviszonyai között lényegében nem is termeszthetõek biztonsággal.
Viszonylag sokszor megfordulok a Mátrában egy-egy év folyamán, de akármit is mondanak, az idei év semmiképpen sem tekinthetõ aszályosnak odafent.
Elég rápillantani Kékestetõ havi csapadékösszegeire (mm):
jan: 73 - feb: 111 - márc: 149 - ápr: 46 - máj: 152 - jún: 106 - júl: 1 - aug: 66. Külön felhívnám az erdészet "óriási aszályt kiáltó" munkatársainak figyelmét arra a tényre, hogy a 2013-as évben eddig 704mm esõ esett a Mátra legmagasabb pontján, de a hegyek között sokfelé, pl. az 550 méteren fekvõ Mátraalmáson is 700mm körül tart az eddigi éves összeg. Összehasonlításképpen tavaly 12 hónap alatt alig 500mm csapadék hullott a Mátrában, míg az 1951-2000 közötti átlag Mátraalmáson 760mm, Kékesen pedig 830mm körüli. 8 hónap leforgása alatt ezt már megközelítettük, év végére pedig megértésem szerint Kékes bõven 900mm felett, de akár 1000mm körül is zárhat.
Véleményem szerint az észlelt fapusztulásokat - legalábbis õshonos fajtákét biztosan nem - magyarázhatjuk a csapadékhiánnyal, hiszen a Mátrában kb. június 25. és augusztus 10. között 45 napon át tartott a kiadósabb (10mm+) esõ nélküli idõszak, miközben ezt megelõzõen bõségesen volt csapadék, így az altalaj sem lehetett kiszáradva.
Egyes fafajok esetében, különösen így van ez a Mátrában teljes mértékben tájidegennek számító luc-, fekete- és vörösfenyvesekkel - az aszályon kívül számos tényezõ kiválthatja az állomány "tizedelõdését". Az erdészetnek pedig ezt nálunk sokkal jobban tudnia kellene, de manapság sajnos õk is a "könnyebb utat" választva, inkább az éghajlatváltozásra való ujjal mutogatást választják és egyes sajtóorgánumoknak kellõen szenzációhajhász cikkekben nyilatkoznak újra és újra.
Elég rápillantani Kékestetõ havi csapadékösszegeire (mm):
jan: 73 - feb: 111 - márc: 149 - ápr: 46 - máj: 152 - jún: 106 - júl: 1 - aug: 66. Külön felhívnám az erdészet "óriási aszályt kiáltó" munkatársainak figyelmét arra a tényre, hogy a 2013-as évben eddig 704mm esõ esett a Mátra legmagasabb pontján, de a hegyek között sokfelé, pl. az 550 méteren fekvõ Mátraalmáson is 700mm körül tart az eddigi éves összeg. Összehasonlításképpen tavaly 12 hónap alatt alig 500mm csapadék hullott a Mátrában, míg az 1951-2000 közötti átlag Mátraalmáson 760mm, Kékesen pedig 830mm körüli. 8 hónap leforgása alatt ezt már megközelítettük, év végére pedig megértésem szerint Kékes bõven 900mm felett, de akár 1000mm körül is zárhat.
Véleményem szerint az észlelt fapusztulásokat - legalábbis õshonos fajtákét biztosan nem - magyarázhatjuk a csapadékhiánnyal, hiszen a Mátrában kb. június 25. és augusztus 10. között 45 napon át tartott a kiadósabb (10mm+) esõ nélküli idõszak, miközben ezt megelõzõen bõségesen volt csapadék, így az altalaj sem lehetett kiszáradva.
Egyes fafajok esetében, különösen így van ez a Mátrában teljes mértékben tájidegennek számító luc-, fekete- és vörösfenyvesekkel - az aszályon kívül számos tényezõ kiválthatja az állomány "tizedelõdését". Az erdészetnek pedig ezt nálunk sokkal jobban tudnia kellene, de manapság sajnos õk is a "könnyebb utat" választva, inkább az éghajlatváltozásra való ujjal mutogatást választják és egyes sajtóorgánumoknak kellõen szenzációhajhász cikkekben nyilatkoznak újra és újra.
A nyár csapadéka összesen 113,3 mm lett a következõ megoszlásban:
június - 67,8 mm
július - 10,5 mm
augusztus - 35,0 mm
Sajnos súlyos mezõgazdasági károkat okozó, az erdõséget is megtizedelõ szárazság alakult ki, akárcsak az elõzõ 2 évben.
Szeptemberi csapadék eddig 5,8 mm.
június - 67,8 mm
július - 10,5 mm
augusztus - 35,0 mm
Sajnos súlyos mezõgazdasági károkat okozó, az erdõséget is megtizedelõ szárazság alakult ki, akárcsak az elõzõ 2 évben.
Szeptemberi csapadék eddig 5,8 mm.
És közepek 14,8, 0,5, 0,4 -2,3 fok, február tényleg kitett magáért. A többi átlag körül volt, úgy, hogy a szeptember 1,52 fokos 10 éves negatív anomáliát produkált.
Arra az 1990-91-es télre én is kiválóan emlékszem (errõl már kb. két éve beszélgettünk is a Hosszútávúban...). Bár a január nem volt akkora durranás, viszont a február maga volt a tökély!
Mutatok még egy szeptembert, mely remek hidegelárasztásokat hozott -1990 szeptemberérõl van szó.
Az elõzmények augusztus 3. dekádjára nyúlnak vissza:
Link
Link
Látható a több középpontú északkelet-európai ciklonrendszer, és ezzel összefüggésben a 0 fokos izoterma benyomulása Oroszország európai területének északi részébe.
A nulla fokos terület ezután meglepõen makacsul "beköltözött" Északkelet-Európába:
Link
Link
Link
Link
Link
Az is jól megfigyelhetõ, hogy a tartósan helyben maradó északkeleti hûvös légtömeg hûtõ hatást gyakorol Közép-Európa, ezen belül a Kárpát-medence környékére is.
Az igazi lehûlés azonban szept. 10-tõl kezdõdött brit AC és északkelet-európai ciklon közös áramlási rendszerében:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Szept. 13-án már a 3-4 fokos T850 területében van az ország, a 0 fokos izoterma Lengyelország közepéig nyomult le.
Ez a hidegfront jellemzõen csupán kevés, záporszerû csapadékot adott, s átvonulása után hamar változóan felhõssé, nagyrészt napossá vált az idõ.
Azonban az élénk északnyugati szélben délutánonként mindössze 17-18 fokig emelkedett a hõmérséklet, az éjszakák pedig igencsak csípõsek voltak.
A következõ napokban a magasban kismértékû melegedés következett be, azonban az ország ezzel együtt is az 5 fokos izoterma környékén maradt. Tartósan hûvös õszi idõ köszöntött be hazánkban.
Link
Szept. 15-tõl megismétlõdött a kontinens középsõ területeinek hidegelárasztáa egy, a brit AC peremén legördülõ ciklon hátoldalán:
Link
Link
Link
Link
Az északi áramlásos idõszak kitartott a hónap kétharmad részében, s csak ezután váltott zonálisabbra a cirkuláció:
Link
A változás azonban nem erõs elõoldali melegedést, hanem mélyre süllyedõ légnyomást, s sok esõt hozott.
1990 szeptembere egyébként "klaszikus" példája a hátoldali, változékony és hidegelárasztásos kora õsznek, melyet szintén változékony, gyakran hóeséses, és az átlagosnál valamivel hidegebb december követett.
Az elõzmények augusztus 3. dekádjára nyúlnak vissza:
Link
Link
Látható a több középpontú északkelet-európai ciklonrendszer, és ezzel összefüggésben a 0 fokos izoterma benyomulása Oroszország európai területének északi részébe.
A nulla fokos terület ezután meglepõen makacsul "beköltözött" Északkelet-Európába:
Link
Link
Link
Link
Link
Az is jól megfigyelhetõ, hogy a tartósan helyben maradó északkeleti hûvös légtömeg hûtõ hatást gyakorol Közép-Európa, ezen belül a Kárpát-medence környékére is.
Az igazi lehûlés azonban szept. 10-tõl kezdõdött brit AC és északkelet-európai ciklon közös áramlási rendszerében:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Szept. 13-án már a 3-4 fokos T850 területében van az ország, a 0 fokos izoterma Lengyelország közepéig nyomult le.
Ez a hidegfront jellemzõen csupán kevés, záporszerû csapadékot adott, s átvonulása után hamar változóan felhõssé, nagyrészt napossá vált az idõ.
Azonban az élénk északnyugati szélben délutánonként mindössze 17-18 fokig emelkedett a hõmérséklet, az éjszakák pedig igencsak csípõsek voltak.
A következõ napokban a magasban kismértékû melegedés következett be, azonban az ország ezzel együtt is az 5 fokos izoterma környékén maradt. Tartósan hûvös õszi idõ köszöntött be hazánkban.
Link
Szept. 15-tõl megismétlõdött a kontinens középsõ területeinek hidegelárasztáa egy, a brit AC peremén legördülõ ciklon hátoldalán:
Link
Link
Link
Link
Az északi áramlásos idõszak kitartott a hónap kétharmad részében, s csak ezután váltott zonálisabbra a cirkuláció:
Link
A változás azonban nem erõs elõoldali melegedést, hanem mélyre süllyedõ légnyomást, s sok esõt hozott.
1990 szeptembere egyébként "klaszikus" példája a hátoldali, változékony és hidegelárasztásos kora õsznek, melyet szintén változékony, gyakran hóeséses, és az átlagosnál valamivel hidegebb december követett.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat