Agrometeorológia

Szõlõben a "Bio" minõsítés mellett is lehet Bordói-lével permetezni peronoszpóra ellen. Ugyancsak lehet kénnel és mészkénlével is. Ezek nélkül levél sem marad a szõlõn, nemhogy termés.

Igazad van, ez ipari méretekben nem mûködik. Bár Kaló Imre borász ilyen bio szerekkel védi a szõlõit (20ha körül), ez sokkal munkaigényesebb, és van hogy a termés jó része elvész, de az eredmény a bor igen finom, egészséges és tápláló.

Túlbecsülöd a lehetõségeket: 1-2 fa, vagy 10-20 m2. Munkaigényes és nagyon drága. Játék.

Ez amúgy mind szép és jó de ezt csak 10-20 fánál lehet értelmesen csinálni. Nagyobb mennyiségû fa/növény esetén eléggé hosszadalmas és idõigényes.Valamint a hatásfoka is hagy kívánni valót maga után.

Egy kis környezetbarát rovarirtó-riasztó összefoglalás Link

Én azt javaslom, hogy ezzel a 2 szerrel felváltva permetezz. Karate Zeon, és Mospilan. Mospilan cseresznye légy ellen jó.(lehet venni Spilán néven is azonos hatóanyaggal). Jobb több szerrel permetezni felváltva a rezisztencia elkerülése végett.

Köszönöm!
Néhány évente úgysem árt váltani.

Mospilan. Elõnye még: virágzáskor is használható.

Kérnék ajánlatot akkor. Mi tudja ugyanazt amit az Actara,de III. kategóriás?

Nem egyenértékû. A Karate kontakt szer, csak arra hat, amit lepermetezel, az Actara felszívódó, 7-10 napig hatékony olyan rovarok ellen is, ami késõbb kerülnek a növényre.

Köszi!

Akkor megpróbálom, ha elfogy az actara.

Közben apróbb foltokban peronoszpórás tünetek a szõlõlevélkéken. Holnap beiktatok egy ridomil, dithane kombót ezügyben.
Én marha eddig csak lisztharmat, atka ügyben védekeztem..hát tessék. De ha mázlim van még hamar elcsípem.

A Karate Zeon az Syngenta-s szer. Szóval nem rossz minõségû.
Link

Igen, ilyeneket akarok!

Karate mennyire van partyban az Actarával? Még 1-2 permetezés és Actarám elfogy, és engedélykötelesség miatt nem kaphatok.

Jó kis rovarölõ kiviszi õket onnan! Karate Zeon, vagy Actara.

Nemrég olvastam egy-két hsz.-t a bukszust megtámadó hernyókról. Megnyugodva konstatáltam, hogy nekem ilyen gondom nincs. Aztán ma, hazavittem anyósomékat, akik a bérházuk elõtt lévõ bokrot mutatták, hogy szerintem mi lehet vele. Egybõl eszembe jutottak az olvasottak, ahogy ránéztem a gyakorlatilag selyembe burkolt bokorra.
Ezután hazajöttem és kíváncsian szemügyre vettem a bukszus "erdõnket" és megdöbbenve vettem észre a telepeket...
Elsõ felindulásomban metszõollót ragadtam, holnap pedig megyek valami szerért.

Tudtommal ezek a madárijesztõ alkalmazások csak ideig, óráig érnek valamit, megszokják a madarak. Ide sorolandó a riasztószalag, de a kereplõ is. A seregélynél nagy gond még az igen nagy számú sereg, és a viszonylag rövid idõ alatti nagy kártevés. Hatékony igazából csak a folyamatos, és éber felügyelet, nem véletlen hogy érésidõben a szõlõkunyhóban laktak heteket az elszánt, ráérõ emberek.

Valakinek van ebbõl Link megvásárolható/olvasható/kölcsönözhetõ stb példánya? De akár egy frissebb alternatíva is érdekelne. Elõre is köszönet a segítségért!

Seregély ellen többszörös védelemre rendezkedtem be. Állománytizedelés, elriasztás módszere, ideiglenes hatással = légpuska. Alternatív módszer néhány éhes macska, ergo nem kell Whiskas-t venni, elég egy kis ételmaradék, a többit fogják meg maguknak (madarak, pockok, egerek) a macska nagyon hasznos állat nálunk. Kis hatású fõként hagyományõrzési és gyerek szórakoztató szempont a kereplõ használata. A gyerekek elég sokáig el vannak vele, ha már nagyon unják a gép felett görnyedést.. Jó belõle többet is beszerezni, ha vendég gyerekek érkeznek többszörös hatást érhetünk el

A dézsmáló madarak ellen talán az ellenségüket kellene " ideiglenesen állomásozó hadtestet" bevetni. 1. ragadozó madarak, baglyok,kányák,vércsék. Nehéz kivitelezés, mint az esetleges hálózás. Vagy lenne egy mûanyagból formázott fekete-sárga könnyû madár, vagy nagyfejû kígyó polieszterbõl, amit a fa törzsére- tetejére helyezve lengetne a szél.

És a seregélyek? Feketerigók, egyebek viszonylag csekély kárt csinálnak, viszont egy seregélyhad az már döfi! Pár éve rendszeres, hogy több hullámban , nagy számban lepik meg a környéket. Amikor színesedni kezd a cseresznye, már kémeket küldenek, amint érdemes a helyzet nem tétlenkednek.... Van, vagy mondjuk inkább volt néhány faeper fa ami alól gyûjtöttem pálinkának, két éve abbahagytam! Egyszerûen olyan mértékben rákaptak, hogy nem csak a fa érett szemeit, de a gyûjtõ hálóról is leettek szinte minden epret. A produktum a békebeli idõkhöz képest jó ha ötöde volt. Lehet hogy van olyan év amikor bejönne, de a nagyon munkás epergyûjtésbe nem fér bele a konkurencia, így nekem kellett visszavonulást fújnom, õk aztán nemigen fognak, fõleg miattam nem.... Nyári portyáikon mint az éhfarkas támadnak mindenre, még a félérett bódi szilvára is. A nagyobb szemû szilva, barackfélék stb . menekül csak meg a haramiáktól.
Egy ismerõsöm büszkélkedett azzal, hogy lelõtte a feketerigót , de csak a tojót, mert csak az csipkedte a szamócát... Na, gyanítom bicskával eszi a jégkrémet.... A környékbeli madarak nélkül nehezen lenne elképzelhetõ a kertemben a legminimumabbra (0 közeli) vegyszerfelhasználás a zöldségfélék terén. Hányszor látni õket a sorok között ugrálva, hatalmas csokor hernyóval visszatérni...

A gyümölcspusztító feketerigók seregélyek igencsak elszaporodtak. Én is szoktam kergetni a rigókat. Láttam olyan megoldást Erdélyben a távol tartásra , hogy egy döglött dézsmáló tollast lógattak a fa fölé (szerintem itt ezért lehet büntetnének)
Talajfertõtlenítõ baromfiakat már alig tartanak szabadon falun.

Sajnos a nagy ipari gazdálkodók olyan szerekkel permetez(-tek)-nek amik mára már akár 6-8 m mélyen is igen jelentõs mértékben kimutathatóak.

Ha olyan õsi kipróbált elfeledett magnemes gyümölcsfajtákat nevelünk (idõigényes !!) jó fekvésû helyen kevesebb vegyszerrel kapunk valóban éltetõ élelmet. A természet hidd el megadott régen is és a jövõben is meg fog adni mindent, ami az élet fenntartásához kell.

El kellene már sokaknak gondolkozni azon is, miért van oly sok cukorbeteg lisztérzékeny ételallergiás ...

Én meg utálom a madarakat!!! A cseresznyébe folyamatosan belecsípnek nem 1-2 be hanem kb a termés felét tönkreteszik.... A sárgabarackba is belecsippentetnek....

Miért is menne tönkre a föld ha permetezzük a fákat???? "Környezetbarát" gazdaságokban is vannak engedélyezett permetszerek. Akkor mirõl beszélünk?

Példa: Tegyük fel éréskor van egy esõs szeles idõ a cseresznyésben. Összetöri a csersznyét és a sok esõ miatt lerohad az egész, ha nincs lepermetezve.(tapasztalat)

Teldor szer a legjobb. Érés elõtt ráfújva meggátolja a rohadást.

Nem túlzottan kivitelezhetõ. Meg ahhoz mindennap ki kéne járni, elkeríteni a területet. Nem mellesleg kb 0 centire lenne a fedett kiülõs terasztól. De ötletnek nem rossz. Egyszer talán.
Szeke: itt is rengeteg van, városban is mindenhol csak talajon ugrándozó fekete rigókat látni.

Én azt nem értem, hogy soha ennyi feketerigó nem volt, mint most. De másfajta madarakat is látok. És mégis sok a rovar és kártevõ. Kullancs áradat van.

Ha a fa alatt tartasz okos kapirgálós csirkét rikácsoló gyöngyöst többé nem lesz kukacos a cseresznyéd, no meg fû sem lesz alatta, viszont lesz tojásod és egészséges húsod a baromfiakból

Azok ám, saját nevelés. Köszi a tippet, ezt megfogadom. A cseresznyefa felsõ felén lévõ gyümölcsöket ehetik, az alsó részét elérjük mi+létra. Mindenkinek jó biznisz. Ígyis van fogyásztásra több 10 kg cseresznyénk a germersdorfiból egy-egy jobb évben.

Na akkor ezek okos madarak. Ha nyáron jõ a forróság, tegyél ki lapos edénybe vizet, esetleg áztatott pékárút, arra szokjanak rá. Nálam sajnos a visszatérõ feketerigó kolónia már gyakorlott pozícióban, zsendüléskor ott csucsorogtak a fa hegyén.

Csak nem, egyik évben sem volt gond. Mindig is volt néhány az udvarban. Feketerigók inkább a fûben keresgélnek állandóan. Kissé komikus miután lenyírtam a füvet 1-1 részen, és kicsit eltávolodtam máris ott vannak és keresgélnek.

Na akkor meg is van a szüretelõ brigád, cinkék kivételével.
Tavaly õsszel ki lett vágva az öreg csercsifám az udvaron. Remélem nem jönnek az alacsonyabb meggyfáimra a madarak, meglássuk.
Hála a jó idõnek, sok csonthéjas gyümölcs kötõdött. Ha most esetleg betörne egy rovarhad, azért marad majd ép gyümölcs is. A sárgalap, vagy a hormonos csalogató lapok jók, de amikor ezeken látni a rajzást, azonnal kell permetezni, akár 24 órán belül mert ez a lényege. Aki csak hétvégén jut ki a kertjébe, az számíthat bizonyos gyümölcs hullásra. De még akkor is hatásos a védekezés, lásd cseresznyelégy, alma-szilvamoly, több nemzedéke támad majd hetente.
Szép napokat, jégesõ mentes lajhogó esõt kívánok!

2.
Nem kívánom mégegyszer végig nézni, hogy a szõlõm jó felét elviszi minden féle betegség..
+kertbe szoktatott madarak. Néhány feketerigó pár van a környéken, hatalmas fenyõfánkon verebek, erdõben cinkék.

Talán a rovarok természetes bio ellenségét a madarakat kellene tartani a sok rovarölõ méreggel szemben, valamint ellenálló õsi fajtákat telepíteni, meg az embereket felvilágosítani, hogy valójában mit etetnek meg velük nap mint nap...
Én idén a kajszit kétszer fújtam le gomba ellen virágzáskor meg volt õszi tavaszi rezes olajos lemosó. Rovarok ellen télen etettem a madarakat.
Az ipari mezõgazdaságban használt vegyszerek szerintem tönkreteszik az unokáinknak a Földet, és ezt a pillanatnyi haszon érdekében teszik, aminek a gyümölcsét kiviszik az országból.
Én a környezetbarát gazdálkodást támogatnám de nagyon.

És az egyik fõ ok, ami miatt többször kell permetezni, az az enyhe tél. Több áttelelt kártevõ, és egyebek. Tiszta gomba/moha tavasszal minden.
3 közül lehet választani:
1. Nem eszel semmi gyümölcsöt.
2 Permetezed, és eszed. (ilyenkor tudod mivel permetezted, és biztos betartod a várakozási idõt)
3 Megveszed, de akkor meg ki tudja mikor mivel volt permetezve.

Sajnos egyre inkább ezt tapasztalom én is.

Nyilván én is ésszerû határok között. Minél kevesebbszer, de amit muszáj az muszáj.

Én nem sokat. Förtelmes dolog az emésztõrendszeri rák.

Erre találták ki a várakozási idõt, mert annyi idõ alatt lebomlik.(a nagy része) Mondok mást: mennyi tartósítószert eszünk?

+valamitõl meg kell halni!

Amúgy válasz a kérdésedre: Nem sokat, mert mire oda kerül, hogy érik, akkor már rég volt permetezve. Mindig tavasszal kell ennyit permetezni. Egy almásban évi 15-21 körül permeteznek!!!!

És mennyi vegyszermaradványt kajálsz meg évente?

Én is vívom a közelharcot, de én állok nyersére! A Mospilan/Chorus kombó felér egy atombombával a rovaroknak, és gombáknak! Score/Fulicor Solo/Topas. Lassan hadrendbe áll az Actara/ Karate!

Csatázni csak megfelelõ "hadi anyaggal" lehet. Hagyni kell a brantba ezt hülye biokertészkedést.

A szilvára a szilvadarázs ellen nem jó minden rovarölõ, lehet pont nem jóval nyomattad.

Egy vagon kártevõ telelt át. Sajnos én se számítok sok jóra, az elõjelek nálam is elkeserítõek. Már a palántanevelés során is közelharcot kell vívni a kártevõkkel.

Én nem tudom mi a franc van. Vasárnap nyomtam kombit a gyümölcsökre. Erre ma szilva tele van kukacos termésekkel. Totál elkeserítõ ez az idény eddig.

Mi tegnap metélõpetrezselymet vetettünk, tegnapelõtt pedig földbe került a tollas szegfû. Holnap még vetünk új-zélandi spenótot, meg koriandert és várjuk a szombati esõt. A szomszéd lilaakáca hihetetlen illatélményt nyújt.

Hú, a sok családi probléma mellett néha muszáj a kerttel is haladni.
Ma délelõtt az utolsó tíz, elõrehaladott málna-bokor telepítése (a kertbõl lehasított 30 m2 így megtelt málnával és kevés földieperrel) majd egy Chorus-Mospilan kombinációval való gyümölcsös-permetezés volt soron (a gyümölcsöst a tavaszi-õszi lemosás mellet maximum ilyenkor vegyszerezem 1-2X).

A jól megérdemelt munka után jöhet a megérdemelt délutános mûszak (egész hosszú hétvégén)...

Jó ötlet, pláne. nehogy má megint egy magyar találja meg a feno hormon szintézis netovábbját!
Majd egy leleményes japán, vagy román kutató. (lassan majd le is hagynak minket, ebben a eus. kötõdésben), és maradunk a fóliás ablaküveg mögött.
Más:
Nagyon sok csonthéjas gyümölcs kötõdött, pár kép;
Link
A meggyek,szilvák totál termést hoznának.
Itt volna egy ajánlás; ahogy látom a május elejét, nem sok csapadékra lehet számítani, sõt erõteljes kipárolgásra, 27-30 fok környékén. Ha megoldható, vegyük elõtérbe a lombtrágyázást, mivel épp ilyenkor kívánják a gyümifák a tápanyagot. Más, egyéb vegyszerrel, vagy csak úgy vízzel higítva ajánlom a Wuxalt, mint általános levéltrágyát. Nálam szinte csodákat mûvelt, ha nem is volt sok esõ.
Kijuttatás inkább estefelé, gyenge esõmentes széljárás mellett, mert a felszívódás éjjel az intenzívebb.
Szõlõke;
Link

Elmés ötlet egyébként!

A széllel talán nem lesz gond, elég védett sarokban van a veteményes.~Északról erdõ, keleti oldalán a szomszéd gazban gazdag hátsóudvara.
Nyugati irányból pedig gyümölcsfák, épület.
Ha meg nem erednek meg, utánpótlás van. Egy próbát megér, hátha.

Jópár éve olvastam, hogy kísérleteztek a cseresznyelégy átverésével: A cseresznyelégy megjelöli azokat a cseresznyéket, amelyekre már petét rakott. Így sosem fordulhat elõ, hogy egy cseresznyének két lakója legyen. Ez a jelölõ anyag nyilván elég stabil, az esõ sem mossa le. Használatát úgy képzelték az ötletgazdák, hogy ha egyenletesen lepermetezik a vele a fákat, a cseresznyelégy számára az összes gyümölcs "foglat" jelzést ad, a légy kénytelen máshol gyereknevelõt keresni. Azóta sem hallottam róla. Lehet, hogy a szer gyártása túl drága, vagy a használandó töménységben rossz szagú, rossz ízû, esetleg mérgezõ.

Még a 60-as években etettük a madarakat a diósgyõri kertben, és egy kukacos cseresznye se volt. Budapestre jött a család, visszamentünk, befõztük, tele volt kukaccal... elköltöztek a cinkék. Akkor még senki se permetezett, most ha a szomszéd kiszór valamit, jaj a cinkéknek... Solymáron a mieink már etetnek, remélem nem fáztak az éjjel nagyon.

Én is úgy tudom, hogy besárgult, kicsit lágyabb gyümölcsre rakja a petéket a cseresznye-légy.
A mostani rovarölõk a sodrómolyok, tetvek, hajtáshervasztó bogarak, darazsak ellen valók. Majd május közepén-végén érdemes a cseresznyéket megszórni, kb. zsendüléskor, amikor puhul a gyümölcshús.Vagy másképpen mondva érés elõtt 2 héttel. Ha be durran a 27-30 fok,akkor felgyorsul a zsendnülés is.