Időjárási visszatekintő

Közben meg a tél és az év elsõ 3 hónapja rendkívül csapadékos volt.
Fel, le, fel, le, fel, le.

Eddig úgy állunk...

Ez esetben 2011 novembere és 2012 márciusa után az idei év sem maradna kerekített 0 mm-es hónap nélkül, azért ez kétségkívül ritkaságszámba megy (mármint egymást követõ 3 évben is nullázás), még hosszabb lélegzetvételû adatsorokat tekintve is.

(2012 augusztusa pedig csak azért nem lett nullás, mert volt egy 2 mm-es záporunk...)

Köszönöm a választ és remélem minél elõbb lesz mérés onnan.
Nagyon szép a 302 év, az adatok is megvannak?

Közben hoztam némi érdekességet az elsõ fagyot váróknak. Hisz már meg is történt:-)
Hegyszín Zala-megye Szentpéterfölde.
Június 28-án és bizony július 1-jén is deresedésrõl számoltak be az ott élõk és azok akik igen korán hajnalban indultak munkába. 3,3 és 4,4 fok volt 2 méteren árnyákban a mérések szerint azonban harmatpontok melyek 2-3 fok körül voltak, és ezért pl az autók szélvédõje túlhûlés miatt egy kis kaparást lehetõvé tettek ezen a két napon:-) Tehát a fagyzugokban gyenge fagy kb július közepéig elõfordulhat két méteren is van rá esély ezek szerint. Természetesen ezen a településen volt mind a két napon a legalacsonyabb érték.

Közben Csokma 28-án 9,0 fokot, 1-jén 11,6 fokot adott, így az inverzió 7-8 fok között állandósul azonos körülmények között többnyire.

Az is nyilvánvaló, hogy Iklódbördõce egy nagyon jól elhelyezett OMSZ állomás köze sincs fagyzughoz, hisz többnyire 1-2 fok eltéréssel együtt fut Csertalakos, Páka, és Gutorfölde is, így nagyjából elmondható, hogy ezen a térszínen ahol a települések helyezkednek el, a belsõ göcseji rész hõmérsékleti viszonyait jól tükrözi Iklódbördõce. Páka-Csokma, a dombi, valamint Szentpéterfölde fagyzug klíma, pozitív és negatív irányba leng ki, két szélsõséges mikroklíma közel egymáshoz. De egy jó klimatikus viszony meghatározására és szélsõségek kizárásár valamit érdesség képen az elfogadásra nagyon jó szolgálatot tesznek ezek az adatok, mérések. Úgy mint Baranyában Váraljamet loggerei valami Kess és Robi mért értékei a töbörben és néhány településen, valamint Tokaj környékén is.

Akár 0 mm-es hónap is lehet akkor?

Kecskemét repülõtér a tegnapi nappal bezárólag 0,0 mm csapadékkal, 21 nyári nappal (csak 1-je nem volt az) és 8 hõségnappal áll júliusban.

Amúgy 3 alkalommal fordult elõ nyomnyi záporesõ, sõt egyszer dörgött is, tehát zivataros napnak sem leszünk már híján ebben a szûk hónapban.

Bizony Csesznek és Pápa térségében 25 napja csapadékmentes idõjárás van: 8,3 ill. 1,9 mm a jún.25. óta hullott csapadék. Ugyanakkor jún. 25-én már 527,9 ill. 510,7 mm volt az évi állás.
Könnyen lehet, hogy nem lesz 10 mm a havi szumma, ami szokatlan. Pl. Cseszneken az utóbbi 25 évben, 1987. óta csak egyszer jegyeztem fel ilyet: 1995-ben 3 mm-t.25 mm alatt is csak a következõ években volt:
1988: 22 mm
2006: 18 mm

További egyszámjegyû nyári hónapok:
1992 aug. 2 mm
2000 jún. és aug. 9 ill. 6 mm
2012 aug. 5 mm

Cseszneken a jún.-júl. összege 56,7 mm (Pápán 87,1 mm), ami párját ritkítja, hisz a száraz nyarakon is sokkal több volt. Pl.:
1987: 82 mm
1988: 77 mm
1992:161 mm
1995:103 mm
2000: 84 mm
2001: 94 mm
2003: 67 mm
2012:193 mm
A többi száraz, forró vagy aszályos nyáron viszont nem volt ilyen csapadékbõ téli-tavaszi elõzmény.

Hát igen. Azért kíváncsian olvasnám azokat a szakmai érveket, amelyekkel alátámasztható egy szabványosan telepített állomás kivétele a hálózatból. Már ha egyáltalán vannak ilyenek. És csak remélni tudom, hogy nem csak azzal a rozoga indokkal támasztották alá Bugac bezárását, hogy többet mér minden állomásnál... Mert ilyen alapon végsõ soron minden mérõállomás felszámolható.

Kõris-hegy kapcsán: megpróbáljuk újraszervezni az állomást, talán valaki vállaja a dolgozók közül. Magam is fontosnak tartom, hogy legyenek onnét csapadék adatok, csak ha nincs ember aki csinálja elég nehéz a dolog. Mindenesetre az itt leírtak is meggyõztek arról, hogy újra megpróbáljuk és mindent megteszünk azért, hogy legyen ismét mérés.(A gyakorta kritikus hangok mellett azért remélem értékelitek, hogy nem célja senkinek az állomások megszûntetése, szétverése, csak jóval nehezebb a mai emberek életébe egy napi elfoglaltságot igénylõ munkát beiktatni, így egyre nehezebb új állomások szervezése)
Váralja: Letöltöttem az elõadást, szép munka és külön értékelem, hogy Sopront is belevetted, mostanában kezdik elfelejteni, hogy a soproni mérések, megfigyelések a 302. évet tapossák
Amennyiben sikerül az újjászervezés jelentkezm!

Nagyon nagy kár érte. Nem tudom, ki van és ki nincs tisztában a Kõris-hegy fekvésével. Utóbbiak kedvéért elmondom, hogy ez a 700 m tengerszint feletti magasságu rög északnyugatról teljesen nyitott, ezért abszolut frissen kapja a Dévényi-kapun át az Észak-Dunántulra belépõ frontokat. Kitüntetett klimatikus helye az országnak, szerintem jelentõsége vetekszik a Kékesével.

Nagybátyám több száz hektáros szántóföldi gabonája bánta...

A 11-i északi határszélt érintõ szupercellából Hídvégardó és Tornaszentjakab térségében komoly jégverés és felhõszakadás volt. Elõbbi településen 60 mm-hez közeli csapadék és 2-3 cm körüli jég, míg utóbbin szintén nagy esõ és tyúktojás nagyságú jég is volt.

2013. június Cegléden

Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 20,3°C (30 éves átlag 20,0°C)
max. 36,6°C (19-én), min. 9,0°C (2-án).

Csapadék: 55,9 mm (átlag 65 mm, tavaly 56 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 28,8 mm (22-én).
Zivataros nap: 8

Részletes napi adatok: Link

Közel átlagos hõmérsékletû és csapadékú volt a nyár elsõ hónapja Cegléden. A mérsékelten meleg napok közé beékelõdött egy 8 napos hõhullám, amikor 5 forró nap és két trópusi éjszaka is elõfordult. A hõség heves zivatarral ért véget 22-én este, amikor rendkívül erõs jégverést kaptunk. Az erõs széllel zuhogó 4-5 cm-es jégdarabok a város É-i részén pusztítottak.

Éves csapadék júl. 1-jén: 411,8 mm.

Köszönöm a választ, így is sajnálatos,de a leírtakat tartom ha itt más ok volt a megszüntetés tárgya.

Bugac sincs már? Ehh.. Pedig az aztán produkálta volna az eredményeket.. Mondjuk fel is tûnt, hogy amikor volt az a pár napos hõhullám, akkor nem volt megemlítve. Igaz ezzel az erõvel Fülöpháza is érdekes, holott mindkettõt sárga homok, meg puszta vesz körül, nem a mérõ rossz..
Márton: ha nem szakmai ok, akkor miért? Egy új automatát nem kapcsolnak le csak úgy, vagy tévedek?
szerk.: mondjuk állomáshálózat térkép sem készült mostanában. Állítólag lett egy rakás hidromet. állomás, de azok szelet gondolom nem mérnek.

Nem szakmai okokból lett leállítva. Kõrishegyen nincs állandó lakó, az ott dolgozók közül aki végezte és koodinálta a hagyományos mérést elment, a többiek pedig nem vállalták. Megpróbáltuk, hogy legyen folytatás, de nem vállalta senki.

Ráadásul úgy tudom, hogy Bugac is le lett kapcsolva!
Szakmai magyarázat: mert túl magast mér! Gratulálok! Ha szabványosan van árnyékolva és kalibrált mérõeszközökkel van felszerelve mert úgy tudom, hogy más nem lehet mikor egy állomást beállítanak. Akkor rá 1 évre nem hiszem hogy ennyire megrongálódna valami ha még olykor karban is van tartva.
Akkor Zabar túl hideget mér van Kab-hegy túl szeles! Ugyan már ez aztán a szûk látókör példamutató magatartása, így tovább elõre Észak-Korea lassan ott tartunk!

Hurrá! Végre valami jó hír!!:-( Most erre mit is mondjak, szánalom, nevetséges, felháborító, szakmaiatlan! Sok kifejezés van rá, de már nem tud meglepni ami ebben az országban megy szinte minden téren az maga a töketlenség! Ez van, ezt kell szeretni sajnos továbbra is olyanok ülnek ezekben székekben akiknek halvány lila gõzük sincs errõl az egészrõl, de itt mondhatnám a politikai barátainkat is amit végre bírnak hajtani az élet minden terén az tényleg maga az ostobaság netovábbja!

Olyan állomásokat szüntetek meg ami tényleg egy-egy ponton volt kiemelt mikroklíma, lásd Máza, Tiszaroff, stb! Ebbõl is látszik, hogy tök hülyék az egészhez, és most ismét egy érdekes állomást lõttek le! A következõ Kékestetõ lesz, vagy mi vár a megsemmisülés útjára? Van még mibõl lehet válogatni, de meddig?!?!

Azért pedig kár, kevés kifejezetten hegyi állomás van. Mégha valami alföldi lenne, arra mondanám, hogy nem akkora veszteség, bár amennyi mostanában megszûnt (kb. 25 év alatt az állomások több mint 40%-a), lassan mindegyikért kár lesz. A Trianon utáni állapotokhoz képest viszont még mindig rózsás a helyzet, hiszen az akkorihoz képest még mindig kétszer annyi állomás mûködik. Link

Bakonyszücs-Kõrishegy csapadékmérõ állomás áprilistól megszûnt...

Az elmúlt napok minimumai a Tokaji-hegyen:
07.02.: Link grafikonon: Link
07.03.: Link grafikonon: Link
07.04.: Link grafikonon: Link
07.05.: Link

(A tarcali OMSZ állomás magasságában (125m) lévõ logger által mért júniusi középhõmérséklet: 21,3°C)

Mezõtárkány, 2013. június: Link

Kecskemét reptér júniusban:

- havi középhõmérséklet: 19,9 °C (1981-2010-hez képest +0,3 °C)
- havi csapadékösszeg: 49 mm (1981-2010-hez képest -25%)

- abszolút maximum: 35,7 °C (21.)
- abszolút minimum: 8,4 °C (1.)
- a legalacsonyabb maximum: 16,7 °C (25.)
- a legmagasabb minimum: 22,2 °C (21.)
- nyári napok száma: 15
- hõségnapok száma: 7
- forró napok száma: 4
- trópusi éjszakák száma: 2

- csapadékos napok száma: 12 (nyomokkal 13)
- zivataros napok száma: 5

- az év középhõmérsékleti anomáliája június 30-ig: +0,5 °C
- éves csapadékösszeg június 30-ig: 390 mm (az 1981-2010-es átlag 161%-a)

Havi közép t: 19,9°C
Havi csapadék: 65,0 mm

Bõvebben: Link és Link

Érdekesség, sz év elsõ fele 10 mm híján annyi csapadékot adott mint tavalyi év egésze.

Itt a június 20,3°C középhõmérséklettel zárt, ez egy picit magasabb, mint a sokéves átlag. Köszönhetõen a hónap közepi forróságnak, a legmagasabb hõmérséklet 36,4°C volt 19-én. A hónapban 8 hõségnap és 4 forró nap volt.
Csapadék szempontjából 29 mm-rel zártuk a hónapot, ez az átlagnak kb. a fele. Ettõl függetlenül aszály nincs, és nagyon szárazság sincs. (Elõtte április: 29 mm és május: 57 mm-rel zárt). A szárazság és aszály kérdést én a kukoricákon szoktam a legjobban figyelni, és õk csak a nagy forróság idején "furulyáztak"
Éves csapadék: 378 mm, ez már most több, mint ami 2011-ben összesen esett. Sokan írták, hogy hasonlít az idei év 2010-hez, hát itt nyomába se érhet. Akkor májusban és júniusban 299 mm esett, meg ugye voltak mediterrán ciklonok is. Idén konvektív csapadékból van sok és abból a fajtából, ami szeret elkerülni, elõnye: nem kapunk jeget, hátránya: esõt se kapunk
Zivataros napok száma: 22 (júniusban: 9) ez azért nem annyira rossz.

Neked aztán kijutott a jóból ,itt csak 32,3 mm-t hozott ,ami nagyon vérszegény.De az évi csapadék mennyiség 370 mm felett van ,ami nem kutya.

Nálam júniusban 77,5 mm hullott, és hihetetlen aszály van:-) Idén 25 zivataros napom volt ami itt nagyon sok máshol gondolom szinte semmi:-)
Ebbõl májusban 14, júniusban 10, áprilisban 1 nap volt zivataros.
A havi átlag 19,19 fok ami a hosszú évek átlaghoz viszonyítva is 0,37 fokos negatív anomáliát hozott.

Így március és május után az év elsõ nyári hónapja is átlag alatt teljesített hõmérsékletileg.

A június itt 54mm volt, ez sem túl sok.
Az év viszont már 452mm-en áll!

Itt a júniusi csapadék 47,6 mm, az éves 409,1 mm, szárazságnak nyoma sincs.

Nálam 34,8 mm-rel zárt a június hónap, de köszöni szépen a kert és zöldell.

Nálam 82 mm lett a havi csapadék, júniushoz képest nem túl vérmes mennyiség.
Összesen két halovány zivatar volt a hónapban, igaz tavaly is júliusra esett a zivatarszezon, reméljük idén is így lesz.
Pedánsabb kertekben, ahol ügyelnek az angolgyep megjelenésére, megkezdték a locsolást.

Néhány júniusi adat az elmúlt évekbõl Zalaegerszegrõl:
ÉV Júniusi csapadék (mm) I. féléves csapadék (mm)
2009 122 460
2010 123 408
2011 82 198
2012 63 244
2013 61 508

Megállapítható, hogy a júniusi csapadék mennyisége a vizsgált években gyakorlatilag a felére csökkent és a legutóbbi 3 évben átlag alatti volt. A júniusi zivataros napok száma is kevesebb mint a felére esett vissza 7-rõl 2-re. Tehát a csapadékmennyiség és a zivataros napok száma között szoros kapcsolat van. Érdekesség, hogy az elsõ félévi csapadék ebben az évben volt a legtöbb, viszont az eloszlása nagyon rossz volt. Az év elsõ 3 hónapja magasan az átlag feletti csapadékot hozott, mindhárom hónapban 100 mm feletti havi mennyiségekkel. Viszont a tenyészidõszakban áprilisban és júniusban átlag alatti csapadék hullott, a május átlagos csapadékú volt. Jellemzõ volt még a rendkívül szeles idõ, ami egy-egy esõ után nagyon kiszárította a talaj felsõ rétegét, így hiába esett az elsõ félévben rekordmennyiségû csapadék, relatíve mégis szárazság van, mert a szél miatt májusban és júniusban az amúgy sem sok csapadék nagy része nem tudott hasznosulni.

Ami itt az év eddigi alakulását, és a júniust illeti, metnet garfikonjai igen beszédesek.
Talán kár is kommentárt fûzni hozzá.

2013 június nálam:

T átlag: 20,65 °C.
T min. átlag: 15,39 °C.
T max. átlag: 26,08 °C.
Absz. T min.: 9,2 °C. (01.)
Absz. T max.: 36,3 °C. (20.)
Absz. hõingás: 27,1 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 13,6 °C. (03.)
Legmagasabb napi átlag: 29,2 °C. (20.)
Napi átlagok hõingása: 15,6 °C.
Legalacsonyabb T max.: 16,4 °C. (03.)
Legmagasabb T min.: 23,2 °C. (21.)
Napi legnagyobb hõingás: 16,1 °C. (18.)
Napi legkisebb hõingás: 2,5 °C. (25.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1004,0 hPa. (01.)
Legmagasabb légnyomás: 1025,2 hPa. (26.)

Nyári nap: 16 db.
Hõségnap: 8 db.
Forró nap: 3 db.
Zivataros nap: 7 db.
Jégesõs nap: 1 db.

Havi csapadékmennyiség: 42,5 mm. (éves: 403,5 mm.)
Csapadékos nap: 13 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 7 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 14,2 mm. (24.)

Átlagosnál kissé melegebb (0,8 °C.), és szárazabb (64 %) hónap volt. Az átlagnál magasabb átlagot a hónap közepén tomboló hõségnek köszönhetjük, ugyanakkor a hónap eleje és vége kifejezetten hûvös volt. Érdekesség, hogy tavaly és idén is -szinte napra egyezõen- a hónap közepe hozta meg a hõséget.

Tegnap, a hónaphoz méltó volt annak lezárása. Egy esti zivatar újabb 8mm-el növelte a csapadék mennyiséget. Pedig kora délután varázsütésre szinte az összes felhõ eltünt, így azt hittem, nem lesz már semmi.
A júniusi csapadék így 171,4 mm lett.
Az éves csapadék meg már átlépte a 700mm-t.

Kiváncsi vagyok hogy az elmúlt napok után most hogy áll a Bükk csapadékügyileg. Kocka?

A hosszúnevû kolléga egy idõre fórumjogmegvonásban részesült. Kérlek benneteket tereljük visza ezt a fórumot is az eredeti medrébe (remélem még nemszáradt ki)! Köszönöm!

Itt 7 napról beszélsz egy éveben de még mindig nem láttam tõled, hogy mennyi mm hullott 2007-ben a fõvársora? Ha tudod írd meg legyél kedves egyébként lassan unalmas már az agymenésed, mert folyamatosan hülyeséget beszélsz folyamatosan. Én tényekkel támasztom alá az írásom Te üres fecsegéssel!


A másik a Szalajka vízesésnél gyakran elõforduló jelenség, hogy egy-egy részében eltûnik a víz ilyenkor nem szárd ki, csak víznyelõkön keresztül a víz a felszín alatt folytatja útját és ez tavaly sem volt másképp, ha az idióta cikkekre hagyatkozol akkor simán vezeted félre magad. Szóval nem száradt ki sõt egy részében végig volt víz felszínen is, a többi részén a csapadékhiány miatt és az aszály miatt a felszín alatt húzódott tovább. Így helyes és igen tavaly aszályos év volt nem vitatja senki de a növénykének és a fáknak semmi baja sõt mint írtam és továbbra is írom és többen is írják, hogy a LEGCSAPADÉKOSABB periódusban vagyunk.

Ezt tényleg ennyire nehéz felfogni? Vannak jó orvosok ebben a praxisban is ajánlom õket:-)

Szerintem részben elbeszéltek egymás mellett. Nem mindegy, hogy az "idõszak" melyik idõszak. És az sem, hogy hol. A csapadékösszegek bizonyára magasak, de az eloszlás egyre egyenlõtlenebb.

"Drága hosszú nevû kolléga, van adatod? Van feljegyzésed? Van mérésed? Van számításod? Legyél szíves tedd közzé ha nincs akkor felejtsük el egymást mert így nincs értelme amit mondasz!"

Az adatok, a mérések azok fontosak és szükségesek, de a kialakult helyzet értékeléséhez nem elegendõek. Még sok minden másra figyelni kell. A szárazság növényzetre gyakorolt hatása tekintetében elsõsorban nyitott szemmel kell járni a környezetben!

Régóta, több mint 25 éve figyelem az idõjárás növényekre gyakorolt hatását!

Tudom mirõl beszélek.

"Ráadásul a 2007 és 2009-es évet nagyon elbukfencezted,"

2007-ben volt az utóbbi idõszak legforróbb idõszaka, ha jól emlékszem július 13. és 20. között.

Akkor a 40 fokot közelítette a hõmérséklet!

A Fertõ-tónál csak 35 fok volt, az volt az ország "leghûvösebb" része akkor!

El tudod képzelni, mennyi vizet képes elpárologtatni az a hõmérséklet?

Szerintem lehetett volna nagyon sok esõ elõtte, azt is elvitte volna, de nem is volt!

Nem értem hol itt a bukfenc, egy rossz száraz év volt 2007 is!

"Valamint a Mátrában és a Bakonyban valamint a Bükkben és a Mecsek legmagasabb pontjain is 2000 óta legalább 4-6 év volt 1000 mm körül illetve felette! Ez bizony azelõtt soha nem fordult elõ ilyen rövid idõ alatt."

Viszont olyan sem fordult elõ, hogy a Szalajka-vízesés kiszáradt volna, ami 2012-ben megtörtént!

Azért ehhez egy nem mindennapi szárazságnak kellett bekövetkeznie!

De azért szerinted most az egyik legcsapadékosabb idõszakban vagyunk!