Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
2013. július a töbrök tükrében. Bükk-fennsík, Nagymezõ.
T átlag: 14,64 °C.
T min. átlag: +2,38 °C.
T max. átlag: 23,87 °C.
Absz. T min.: -2,5 °C. (22.)
Absz. T max.: 31,4 °C.
Absz. hõingás: 33,9 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 9,825 °C. (15.)
Legmagasabb napi átlag: 20,65 °C. (30.)
Napi átlagok hõingása: 21,61 °C.
Legalacsonyabb T max.: 18,3 °C. (01.)
Legmagasabb T min.: 14,6 °C! (7.)
Napi legnagyobb hõingás: 27,3 °C. (22.)
Napi legkisebb hõingás: 9,2 °C. (7.)
Fagyos nap: 11 db!
Nyári nap: 10 db.
Hõségnap: 2 db.
Ami kapásból kiemelkedik a számsorból, az a hõmérsékleti mininumok maximum értéke.
Ez júliusban új "csúcsot" ért el. Ettõl melegebbet a méréseink sorozatában ezidáig nem regisztráltunk. +14,6 °C volt még július 7-én.
A másik szembetûnõ kirívó adat a fagyos napok száma, ami 11 napot jelent.
A harmadik kiugró érték a hõmérsékleti minimum, ami bár nem egy "egetverõ mélységet" ért el a hónapban, de júliusban ettõl hidegebbet még nem sikerült eddig mérnünk. -2,5 °C volt még 22-én reggelre.
A hónap végén a meleghullám, és a száraz Afrikai levegõ ide is elért.
23-29-e között zsinórban 7 nyári napunk volt, és 2 alkalommal hõségnapot is el "kellett viselni" odafent.
Ami megkönnyítette ezeket a napokat, hogy még ezeken a napok közül 3 alkalommal is voltak negatív értékû hõmérsékleti minimumok.
Ez egyben azt is jelenti, hogy egyazon napokon 3 alakommal volt egyszerre a "statisztikában behúzható a fagyos és a nyári nap is.
A hónapban összesen 5 alakommal jegyezhettünk fel ilyet a jegyzetfüzetünkbe.
+25 fokot elérõ, vagy azt meghaladó hõmérséklet összesen 10 alkalommal fordult elõ júliusban.
__________
Az éves értékek pedig júliussal bezárólag így néznek ki:
Tmin átl.:-2,7155 °C.
Tmax átl: 11,3148 °C.
Éves kzp: 5,0210 °C (4 adatos).
T absz. min: -33,6 °C.
T absz. max: +32 °C. (ez már augusztusi!)
Mindkettõ egyben a mérések kezdete óta is a TOP min.; max. is!
Abszolút hõingás: 65,6 °C.
Fagyos napok száma: 137.
Hideg nap: 64.
Zord nap: 30.
Nyári nap: 18.
Hõség nap: 2.
RHN: 38 nap.
Ebbõl HRHI:15 nap.
T min -20 alatt: 9 nap.
T min +10 fok felett: 4 nap.
T átlag: 14,64 °C.
T min. átlag: +2,38 °C.
T max. átlag: 23,87 °C.
Absz. T min.: -2,5 °C. (22.)
Absz. T max.: 31,4 °C.
Absz. hõingás: 33,9 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 9,825 °C. (15.)
Legmagasabb napi átlag: 20,65 °C. (30.)
Napi átlagok hõingása: 21,61 °C.
Legalacsonyabb T max.: 18,3 °C. (01.)
Legmagasabb T min.: 14,6 °C! (7.)
Napi legnagyobb hõingás: 27,3 °C. (22.)
Napi legkisebb hõingás: 9,2 °C. (7.)
Fagyos nap: 11 db!
Nyári nap: 10 db.
Hõségnap: 2 db.
Ami kapásból kiemelkedik a számsorból, az a hõmérsékleti mininumok maximum értéke.
Ez júliusban új "csúcsot" ért el. Ettõl melegebbet a méréseink sorozatában ezidáig nem regisztráltunk. +14,6 °C volt még július 7-én.
A másik szembetûnõ kirívó adat a fagyos napok száma, ami 11 napot jelent.
A harmadik kiugró érték a hõmérsékleti minimum, ami bár nem egy "egetverõ mélységet" ért el a hónapban, de júliusban ettõl hidegebbet még nem sikerült eddig mérnünk. -2,5 °C volt még 22-én reggelre.
A hónap végén a meleghullám, és a száraz Afrikai levegõ ide is elért.
23-29-e között zsinórban 7 nyári napunk volt, és 2 alkalommal hõségnapot is el "kellett viselni" odafent.
Ami megkönnyítette ezeket a napokat, hogy még ezeken a napok közül 3 alkalommal is voltak negatív értékû hõmérsékleti minimumok.
Ez egyben azt is jelenti, hogy egyazon napokon 3 alakommal volt egyszerre a "statisztikában behúzható a fagyos és a nyári nap is.
A hónapban összesen 5 alakommal jegyezhettünk fel ilyet a jegyzetfüzetünkbe.
+25 fokot elérõ, vagy azt meghaladó hõmérséklet összesen 10 alkalommal fordult elõ júliusban.
__________
Az éves értékek pedig júliussal bezárólag így néznek ki:
Tmin átl.:-2,7155 °C.
Tmax átl: 11,3148 °C.
Éves kzp: 5,0210 °C (4 adatos).
T absz. min: -33,6 °C.
T absz. max: +32 °C. (ez már augusztusi!)
Mindkettõ egyben a mérések kezdete óta is a TOP min.; max. is!
Abszolút hõingás: 65,6 °C.
Fagyos napok száma: 137.
Hideg nap: 64.
Zord nap: 30.
Nyári nap: 18.
Hõség nap: 2.
RHN: 38 nap.
Ebbõl HRHI:15 nap.
T min -20 alatt: 9 nap.
T min +10 fok felett: 4 nap.
Finom beszámoló. Júliusban nem csak az abszolút max hanem bizony az abszolút min is megdõlt, hisz -2,5 fok és 11 fagyos nap nagyon komoly július hónapban.
Van még egy 0,0 fok. Én azt mondom, hogy már azt is fagyos napnak kell venni, több helyen már ezt így kezelik, más országokban, nálunk hivatalosan még nem de szerintem be fogják vezetni, hisz az pont fagyáspont így fizikailag fagyos napnak kell venni.
A képek tökéletesek nagyon irigy vagyok ám, hamarosan megyek én is csak Bakonyba leolvasni:-)
élmény volt a beszámoló. 
Az aszfalt utas sekély köd nagyon király lett.
Ja igen. Lerendeztem a hó végi hétvégét úgyhogy részemrõl rendben amit beszéltünk
Az aszfalt utas sekély köd nagyon király lett. Ja igen. Lerendeztem a hó végi hétvégét úgyhogy részemrõl rendben amit beszéltünk
3:45 kelés.
3:50 gyors net kukkolás, láttam Zabararktisz alakult, de akkor még nem tudhatta senki sem, hogy hol, miként áll meg, kit, hogyan talál meg.
4:10 Gyõri kapu. + 2 fõ.
4:45 Bánkút.
Onnan hipp-hopp Nagymezõn teremtünk elég hamar.
Lefelé menet már egyértelmûen láttuk, hogy amiért jöttünk nem kell izgulni, megkapjuk.
Link
Útban a bugyrok felé az elsõ deres részeket már a csipkéskúti elágazás után felfedeztük.
Ahogy haladtunk Nagymezõ nyíltabb részei felé, már szembetûnt a sekély köd is.
A Nagymezõ közepén lévõ elágazáshoz érve már a sekély ködben voltunk mi is.
Link
Szemrevételezés, töltõdés és persze az információk gyûjtése következett.
Beigazolódott a felvetésem, hogy nem csak a töbrökhöz köthetõ fagy alakult ki ma hajnalra odafent, attól kiterjedtebb volt.
Az úttól alig pár cm-re lévõ növényeken is volt gyenge deresedés.
A mélyebb részek felé haladva a fû törni kezdett, a talaj keményebb lett.
A vaddisznók a gyepet sok helyen felszaggatták, így a túrásnak köszönhetõen sok helyen ellenõrizhetõ volt az esetleges talaj elfagyás is.
Az végül csak a töbrök legmélyén tapasztaltam.
Kb. 2 cm vastag réteget tudtam felemelni belõle ami egybe volt fagyva.
Ekkor a minimum még nem állt be, / illetve most már tudom, hogy pont akkor állt be, így a leolvasást még halasztottam kicsit.
Elmentünk ismét a nyílt terep felé, ködöt, és napkeltét fotózni.
Láttunk egy pár vadat is.
Az õzek már csoportban járnak, a bikák még hallgatnak, nem bõgnek. Igaz, ahhoz kell még vagy 2 hét errefelé.
A Szártalan bábakalács pompa a jövõhéttõl várható.
Adatok:
Link
A mai reggel már a 3. fagyos nap volt augusztusban. (12-én;15-én; 16-án volt fagy.)
Ma reggeli Tmin: -4,9 °C, elég hosszan állt be. (5:20- 5:50 között.)
A 0 °C-t már tegnap este, 21:20-kor elértük. Éjfélkor már -2,3 °C-ot mérhettünk.
A leolvasáskor már emelkedett a hõmérséklet, de csurom vizesek nem akartunk lenni, így inkább deres fûben mentünk leolvasni.
6:40-kor,. -3,1 °C-nál olvastuk ki a loggert.
A júliusi értékek kicsit megleptek.
Fõleg a 11 db. fagyos nap, de ezt egy késõbbi összefoglalóban kivesézzük.
Leolvasás után gyors visszamenetel következett.
Az elmaradhatatlan almafa fotó következett, ahol megállapítottuk, hogy az idén sem innen fogom begyûjteni az almapálinka alapanyagot...
Link
Falevél nem, alma azért 1-2 db. még maradt rajta.
Összehasonlítás képen ugyan ez a fa 1 hónappal ezelõtt, csak kicsit messzebbrõl.
Link
Közben a Vörös meteor turistaházban lévõk mély álmukat aludták.
Jól tették, pihenni jöttek.
Meg amúgy is, hová siessen az ember, mikor korán reggel azzal kellene nyitni, hogy jeget kapar a kocsijuk szélvédõjérõl.
Link
Persze elõször ezt én is folyékonynak néztem, de..
Link
jég lett belõle.
Álmodni sem tudnék ettõl szebbet, hogy mondjuk egy évben 230-240 fagyos napból, 180 X legalább jeget is kaparjak reggelente a szélvédõrõl minden indulás elõtt. Fõleg június-augusztus között.
Lehet egy idõ után beverném a szélvédõt és inkább hagynám arcomra fagyni a mosolyt.
Még egyszer, hogy egyben legyen az egész ide is beteszem a linket a képeimhez.
Link
Remélem sikerült egy kicsit átadnom a fenti élményeinkbõl, vagy esetleg kedvet kaptatok rá, hogy október környékén visszatérjünk egy hétvégi alkalomra közösen is elmélkedni, kicsit fagyoskodni.
Remélem Atti te is jössz a képeiddel nem sokára.
Jobb géped volt, így jobb képek születtek.
Várjuk.
3:50 gyors net kukkolás, láttam Zabararktisz alakult, de akkor még nem tudhatta senki sem, hogy hol, miként áll meg, kit, hogyan talál meg.
4:10 Gyõri kapu. + 2 fõ.
4:45 Bánkút.
Onnan hipp-hopp Nagymezõn teremtünk elég hamar.
Lefelé menet már egyértelmûen láttuk, hogy amiért jöttünk nem kell izgulni, megkapjuk.
Link
Útban a bugyrok felé az elsõ deres részeket már a csipkéskúti elágazás után felfedeztük.
Ahogy haladtunk Nagymezõ nyíltabb részei felé, már szembetûnt a sekély köd is.
A Nagymezõ közepén lévõ elágazáshoz érve már a sekély ködben voltunk mi is.
Link
Szemrevételezés, töltõdés és persze az információk gyûjtése következett.
Beigazolódott a felvetésem, hogy nem csak a töbrökhöz köthetõ fagy alakult ki ma hajnalra odafent, attól kiterjedtebb volt.
Az úttól alig pár cm-re lévõ növényeken is volt gyenge deresedés.
A mélyebb részek felé haladva a fû törni kezdett, a talaj keményebb lett.
A vaddisznók a gyepet sok helyen felszaggatták, így a túrásnak köszönhetõen sok helyen ellenõrizhetõ volt az esetleges talaj elfagyás is.
Az végül csak a töbrök legmélyén tapasztaltam.
Kb. 2 cm vastag réteget tudtam felemelni belõle ami egybe volt fagyva.
Ekkor a minimum még nem állt be, / illetve most már tudom, hogy pont akkor állt be, így a leolvasást még halasztottam kicsit.
Elmentünk ismét a nyílt terep felé, ködöt, és napkeltét fotózni.
Láttunk egy pár vadat is.
Az õzek már csoportban járnak, a bikák még hallgatnak, nem bõgnek. Igaz, ahhoz kell még vagy 2 hét errefelé.
A Szártalan bábakalács pompa a jövõhéttõl várható.
Adatok:
Link
A mai reggel már a 3. fagyos nap volt augusztusban. (12-én;15-én; 16-án volt fagy.)
Ma reggeli Tmin: -4,9 °C, elég hosszan állt be. (5:20- 5:50 között.)
A 0 °C-t már tegnap este, 21:20-kor elértük. Éjfélkor már -2,3 °C-ot mérhettünk.
A leolvasáskor már emelkedett a hõmérséklet, de csurom vizesek nem akartunk lenni, így inkább deres fûben mentünk leolvasni.
6:40-kor,. -3,1 °C-nál olvastuk ki a loggert.
A júliusi értékek kicsit megleptek.
Fõleg a 11 db. fagyos nap, de ezt egy késõbbi összefoglalóban kivesézzük.
Leolvasás után gyors visszamenetel következett.
Az elmaradhatatlan almafa fotó következett, ahol megállapítottuk, hogy az idén sem innen fogom begyûjteni az almapálinka alapanyagot...
Link
Falevél nem, alma azért 1-2 db. még maradt rajta.
Összehasonlítás képen ugyan ez a fa 1 hónappal ezelõtt, csak kicsit messzebbrõl.
Link
Közben a Vörös meteor turistaházban lévõk mély álmukat aludták.
Jól tették, pihenni jöttek.
Meg amúgy is, hová siessen az ember, mikor korán reggel azzal kellene nyitni, hogy jeget kapar a kocsijuk szélvédõjérõl.
Link
Persze elõször ezt én is folyékonynak néztem, de..
Link
jég lett belõle.
Álmodni sem tudnék ettõl szebbet, hogy mondjuk egy évben 230-240 fagyos napból, 180 X legalább jeget is kaparjak reggelente a szélvédõrõl minden indulás elõtt. Fõleg június-augusztus között.
Lehet egy idõ után beverném a szélvédõt és inkább hagynám arcomra fagyni a mosolyt.
Még egyszer, hogy egyben legyen az egész ide is beteszem a linket a képeimhez.
Link
Remélem sikerült egy kicsit átadnom a fenti élményeinkbõl, vagy esetleg kedvet kaptatok rá, hogy október környékén visszatérjünk egy hétvégi alkalomra közösen is elmélkedni, kicsit fagyoskodni.
Remélem Atti te is jössz a képeiddel nem sokára.
Jobb géped volt, így jobb képek születtek.
Várjuk.
Június: a hónap zöme õsziesen , felhõsen telt , átlagos mennyiségû csapadékkal.
Július: európára húzódott a hatalmas afrikai magasnyomás. Hatására száraz , derült , meleg idõt
biztosítót egész hónapban. Száraz hidegfrontokat kaptunk (szinte pont úgy mint tavaly
Augusztus: nem változott az idõjárási helyzet. Maradt a százazság , eseménytelen idõ.
A Júniust kivéve ez a nyár nagyon hasonló a tavalyihoz , csak akkor Júliusban kaptunk zivatarokat
Július: európára húzódott a hatalmas afrikai magasnyomás. Hatására száraz , derült , meleg idõt
biztosítót egész hónapban. Száraz hidegfrontokat kaptunk (szinte pont úgy mint tavaly
Augusztus: nem változott az idõjárási helyzet. Maradt a százazság , eseménytelen idõ.
A Júniust kivéve ez a nyár nagyon hasonló a tavalyihoz , csak akkor Júliusban kaptunk zivatarokat
Ma én is leolvastam a hegytetõi loggert. Természetesen 512m-en is 08.09-én volt a legmagasabb minimum: 26.2°C.
A világ legpontosabb elõrejelzését találtam meg ma - lehet mindenki sejteni fogja kitõl származik a hihetetlen nagy értékû közkincs
Link
Link
Már biztos nem múlik el augusztus csapadék nélkül, tegnap este 0,2 mm-ert mért az automacska. Nem sok látszatja maradt reggelre...
Kicsit megkésve, így nézett ki a június, július grafikonon
Link Link illetve az adatsorok Link Link
A július végi ill. az aug. elejei hõség pedig így alakult Szexárdon Link
Kicsit megkésve, így nézett ki a június, július grafikonon
Link Link illetve az adatsorok Link Link
A július végi ill. az aug. elejei hõség pedig így alakult Szexárdon Link
A Dobogón/Ördöghegyen [594 m] tegnap megvolt a 20. trópusi éjszaka az évben. Csütörtökön új szezonrekord született 32,4 fokkal. Link Link
Az elmúlt napok minimumai:
08.02. 20,2 fok (Árpádtetõ: 20 fok) (Árpádtetõi automata ~400 m-en van.)
08.03. 21,8 fok (Árpádtetõ: 22 fok)
08.04. 25,2 fok (Árpádtetõ: 25 fok)
08.05. 19,9 fok (Árpádtetõ: 20 fok)
08.06. 24,7 fok (Árpádtetõ: 25 fok)
08.07. 24,8 fok (Árpádtetõ: 23,8 fok [új rekord!])
08.08. 24,7 fok (Árpádtetõ: 24 fok)
08.09. 25,6 fok (Árpádtetõ: 25,1 fok [új rekord!])
Az elmúlt napok maximumai:
08.02. 27,3 fok (Árpádtetõ: 31 fok)
08.03. 29,8 fok (Árpádtetõ: 34 fok)
08.04. 29,8 fok (Árpádtetõ: 35 fok)
08.05. 28,2 fok (Árpádtetõ: 33 fok)
08.06. 30,0 fok (Árpádtetõ: 34 fok)
08.07. 30,4 fok (Árpádtetõ: 35 fok)
08.08. 32,4 fok (Árpádtetõ: 36 fok)
08.09. 31,7 fok (Árpádtetõ: 36 fok)
Az elmúlt napok minimumai:
08.02. 20,2 fok (Árpádtetõ: 20 fok) (Árpádtetõi automata ~400 m-en van.)
08.03. 21,8 fok (Árpádtetõ: 22 fok)
08.04. 25,2 fok (Árpádtetõ: 25 fok)
08.05. 19,9 fok (Árpádtetõ: 20 fok)
08.06. 24,7 fok (Árpádtetõ: 25 fok)
08.07. 24,8 fok (Árpádtetõ: 23,8 fok [új rekord!])
08.08. 24,7 fok (Árpádtetõ: 24 fok)
08.09. 25,6 fok (Árpádtetõ: 25,1 fok [új rekord!])
Az elmúlt napok maximumai:
08.02. 27,3 fok (Árpádtetõ: 31 fok)
08.03. 29,8 fok (Árpádtetõ: 34 fok)
08.04. 29,8 fok (Árpádtetõ: 35 fok)
08.05. 28,2 fok (Árpádtetõ: 33 fok)
08.06. 30,0 fok (Árpádtetõ: 34 fok)
08.07. 30,4 fok (Árpádtetõ: 35 fok)
08.08. 32,4 fok (Árpádtetõ: 36 fok)
08.09. 31,7 fok (Árpádtetõ: 36 fok)
Frissítettem Mályi abszolút szélsõértékeinek toplistáját: Link
Mivel az idei nyár öt maximum-értékkel is feliratkozott rá.
A július végi 36,8 fokos idei csúcs is csak a toplista hatodik helyére volt elég, a továbbiak (az augusztusiak) csak tízen kívülre.
Mivel az idei nyár öt maximum-értékkel is feliratkozott rá.
A július végi 36,8 fokos idei csúcs is csak a toplista hatodik helyére volt elég, a továbbiak (az augusztusiak) csak tízen kívülre.
A mai 39,1°C-s maximum hõmérséklettel megdõlt a 2004 óta mért legmagasabb hõmérsékleti rekordom (39,0°C 2007.07.20.)
Nem szoktunk hozzá az Észak-Nyugat Dunántúli 40 fokokhoz. Akik a 80-as és 90-es évek zonális nyarain nõttek fel, különösen nem. Mi sem bizonyítja jobban, hogy egy meridionális rezsim kellõs közepén vagyunk, amikor ez is megtörténhet. Bár tartok attól, hogy ez még nem minden és ennél még létezhet brutálisabb meridionalitás is. Ennek tudom be a következõ eseményt is:
(...)"Míg a haditanács e tervekkel foglalkozott, azalatt, nevezetesen az 1712. évben Szeged egy megrendítõ szerencsétlenségnek, egy nagy katasztrófának lett színhelye. A Tisza oly magasra duzzadt, hogy az egész várost elborította s a házakat romba döntötte.
"A csapást már elõre is csodás és tüneményszerû jelenségek sejtették. Mert 1711-ben "Szegednél a Tisza vize minden látható és tapasztalható ok nélkül elenyészék, annyira, hogy a számtalan halak a Tisza száraz fenekén künn maradván, nem gyõzték az emberek kifogdosni. Ugyanott közel a mezõben nagy öreg saskeselyûk sereggel gyûlvén össze, a barmokat kergették és ölték, úgy az embereket is, sõt a falukba is minden tartózkodás nélkül bementenek a házakra sereggel, úgy kergették az embereket; a sáskák hasonlóképen ellepték a fõldet és minden zöldséget megemésztettek" (Cserey Mihály históriája)
(...)"Míg a haditanács e tervekkel foglalkozott, azalatt, nevezetesen az 1712. évben Szeged egy megrendítõ szerencsétlenségnek, egy nagy katasztrófának lett színhelye. A Tisza oly magasra duzzadt, hogy az egész várost elborította s a házakat romba döntötte.
"A csapást már elõre is csodás és tüneményszerû jelenségek sejtették. Mert 1711-ben "Szegednél a Tisza vize minden látható és tapasztalható ok nélkül elenyészék, annyira, hogy a számtalan halak a Tisza száraz fenekén künn maradván, nem gyõzték az emberek kifogdosni. Ugyanott közel a mezõben nagy öreg saskeselyûk sereggel gyûlvén össze, a barmokat kergették és ölték, úgy az embereket is, sõt a falukba is minden tartózkodás nélkül bementenek a házakra sereggel, úgy kergették az embereket; a sáskák hasonlóképen ellepték a fõldet és minden zöldséget megemésztettek" (Cserey Mihály históriája)
2013. július Cegléden
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 22,7°C (30 éves átlag 22,0°C)
max. 39,1°C (19-én), min. 9,0°C (2-án).
Csapadék: 11,3 mm (átlag 58 mm, tavaly 38 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 9,6 mm (6-án).
Zivataros nap: 4
Részletes napi adatok: Link
Meleg és igen száraz júliusunk volt. A hónap végén kivételesen magasra emelkedett a hõmérséklet: 39° feletti értéket korábban csak 2007-ben mértem (igaz, akkor napokon keresztül).
Csapadék nagyon kevés esett, de még így is több mint a város nagyobb részén vagy a környékünkön. Mindez a 6-ai szerencsés zápornak köszönhetõ, ami még pár szem jeget is adott.
Még így is igen elõkelõ helyre került a hónap a legszárazabb júliusok listáján:
1. 2,3 mm 1952
2. 4 mm 1935
3. 11,3 mm 2013
4. 12 mm 1984
5. 13 mm 1931
A csapadék éves összege jelenleg: 423,1 mm.
Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 22,7°C (30 éves átlag 22,0°C)
max. 39,1°C (19-én), min. 9,0°C (2-án).
Csapadék: 11,3 mm (átlag 58 mm, tavaly 38 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 9,6 mm (6-án).
Zivataros nap: 4
Részletes napi adatok: Link
Meleg és igen száraz júliusunk volt. A hónap végén kivételesen magasra emelkedett a hõmérséklet: 39° feletti értéket korábban csak 2007-ben mértem (igaz, akkor napokon keresztül).
Csapadék nagyon kevés esett, de még így is több mint a város nagyobb részén vagy a környékünkön. Mindez a 6-ai szerencsés zápornak köszönhetõ, ami még pár szem jeget is adott.
Még így is igen elõkelõ helyre került a hónap a legszárazabb júliusok listáján:
1. 2,3 mm 1952
2. 4 mm 1935
3. 11,3 mm 2013
4. 12 mm 1984
5. 13 mm 1931
A csapadék éves összege jelenleg: 423,1 mm.
Igen az elég magas, de az alföldi részén a megyének lehetett magasabb is, bár ezeket nem tudom.
Itt van 2007.07.20
Link
Felétek még 21-én és 22-én is nagyon meleg volt.
Azt lehet tudni, hogy pl Nyíregyházán is volt 40 fok feletti érték, de az már egészen keleten van, de valószínû, hogy ott felétek is volt már több alkalommal 40 fok felett.
Itt van 2007.07.20
Link
Felétek még 21-én és 22-én is nagyon meleg volt.
Azt lehet tudni, hogy pl Nyíregyházán is volt 40 fok feletti érték, de az már egészen keleten van, de valószínû, hogy ott felétek is volt már több alkalommal 40 fok felett.
2013.július, Szolnok - belváros:
Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +24 °C (+2,2 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: +17,6,0 °C (+2,4 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +27,7 °C (+2,1 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 1,8 mm (3 %-a a szolnoki sokéves átlagnak) !!
Légnyomás átlag: 1016,8 hPa
Napsütéses órák száma: 385,1 h (SYNOP) (+101,9 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 12,4 h
Szélsõértékek:
Tmin: +13,6 °C (2.)
Tmax: +38,1 °C (29.)
Legnagyobb napi hõingás: 16,1 °C (29.)
Pmin: 1009,3 hPa (11.)
Pmax: 1024,4 hPa (8.)
Szélerõ max: 39,2 km/h (16.)
Széllökés max: 48,6 km/h (16.)
Legnagyobb napi csapadék: 1,3 mm (29.)
Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 3
Jelentõs csapadékú napok: 0
Zivataros napok: 2
Nyári napok: 30
Hõség napok: 16
Forró napok: 2
Ködös napok: 0
Az idei július nagyon száraz, az átlagnál melegebb hónap volt. Mindössze két alkalommal esett gyenge zápor, a zivatarok elkerültek; csak 2 száraz zivink volt. A hónap nagy részében az átalagnak megfelelõ vagy csak kissé melegebb napok voltak sok-sok napsütéssel. A hónap utolsó hetében nagyon forró levegõ árasztotta el hazánkat, jóval 30 fok feletti Tmax-okkal.
Éves csapadékmennyiség: 414,9 mm
Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +24 °C (+2,2 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: +17,6,0 °C (+2,4 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +27,7 °C (+2,1 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 1,8 mm (3 %-a a szolnoki sokéves átlagnak) !!
Légnyomás átlag: 1016,8 hPa
Napsütéses órák száma: 385,1 h (SYNOP) (+101,9 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 12,4 h
Szélsõértékek:
Tmin: +13,6 °C (2.)
Tmax: +38,1 °C (29.)
Legnagyobb napi hõingás: 16,1 °C (29.)
Pmin: 1009,3 hPa (11.)
Pmax: 1024,4 hPa (8.)
Szélerõ max: 39,2 km/h (16.)
Széllökés max: 48,6 km/h (16.)
Legnagyobb napi csapadék: 1,3 mm (29.)
Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 3
Jelentõs csapadékú napok: 0
Zivataros napok: 2
Nyári napok: 30
Hõség napok: 16
Forró napok: 2
Ködös napok: 0
Az idei július nagyon száraz, az átlagnál melegebb hónap volt. Mindössze két alkalommal esett gyenge zápor, a zivatarok elkerültek; csak 2 száraz zivink volt. A hónap nagy részében az átalagnak megfelelõ vagy csak kissé melegebb napok voltak sok-sok napsütéssel. A hónap utolsó hetében nagyon forró levegõ árasztotta el hazánkat, jóval 30 fok feletti Tmax-okkal.
Éves csapadékmennyiség: 414,9 mm
A 2007-es tiszaújvárosi adat közben meg is van: 40.3°C (2007.07.22.), mivel aznap éppen ez az állomás hozta a legmagasabb maximumot: Link
A B-A-Z megyében mért legmagasabb hõmérsékletekkel kapcsolatban tudnál valamit írni?
(Ha minden igaz, Tiszaújvárosban 2007-ben megvolt a 40 fok, de a pontos adatot még ennél sem tudom.)
(Ha minden igaz, Tiszaújvárosban 2007-ben megvolt a 40 fok, de a pontos adatot még ennél sem tudom.)
Ismeri valaki olyan oldalt ,ahol vissza lehet tekinteni az elmúlt évek globális hõmérsékleti szélsõ értékeit ,évek lebontva?
Júliusi havi minimum átlagok a hegyrõl:
16.2°C - 098m (5 db 20 fok fölötti Tmin)
17.6°C - 110m (9 db 20 fok fölötti Tmin)
18.0°C - 125m
19.2°C - 200m (14db 20 fok fölötti Tmin)
19.2°C - 250m
Néhány minimum grafikonon megjelenítve, illetve a napijelentésen a 250m-es szinté:
07.19.: Link
07.21.: Link grafikonon: Link
07.22.: Link grafikonon: Link
07.23.: Link
07.24.: Link grafikonon: Link
07.26.: Link grafikonon: Link
07.29.: Link grafikonon: Link
Néhány OMSZ állomás min.átlaga (napijelentés alapján)
12.7°C - Hidasnémeti
14.2°C - Szeged (0db 20 fok fölötti Tmin)
14.5°C - Folyás
15.2°C - Sátoraljaújhely
15.3°C - Eger, Miskolc-Diósgyõr
16.2°C - Tarcal
16.9°C - Tevel
16.2°C - 098m (5 db 20 fok fölötti Tmin)
17.6°C - 110m (9 db 20 fok fölötti Tmin)
18.0°C - 125m
19.2°C - 200m (14db 20 fok fölötti Tmin)
19.2°C - 250m
Néhány minimum grafikonon megjelenítve, illetve a napijelentésen a 250m-es szinté:
07.19.: Link
07.21.: Link grafikonon: Link
07.22.: Link grafikonon: Link
07.23.: Link
07.24.: Link grafikonon: Link
07.26.: Link grafikonon: Link
07.29.: Link grafikonon: Link
Néhány OMSZ állomás min.átlaga (napijelentés alapján)
12.7°C - Hidasnémeti
14.2°C - Szeged (0db 20 fok fölötti Tmin)
14.5°C - Folyás
15.2°C - Sátoraljaújhely
15.3°C - Eger, Miskolc-Diósgyõr
16.2°C - Tarcal
16.9°C - Tevel
A met.hu-n van egy kis gond a júliusi összesítõnél. A havi csapadék kevesebb, mint a legnagyobb 24 órás összeg. Az elíráson kívül is lehet néhány ok, ami erre vezethet, de így mégiscsak hülyén néz ki
Júliussal? Látod, azt már le se mertem írni....
Én azért 30 °C feletti napi átlagot sokallom, legalábbis eddig még nem mértem ilyen értéket.
Én azért 30 °C feletti napi átlagot sokallom, legalábbis eddig még nem mértem ilyen értéket.
2013 júliusa számokban
Havi átlaghõmérséklet: 23,1°C
Csapadékmennyiség: 12,8 mm
Nyári nap: 31
Hõségnap: 18
Forró nap: 2
Nem fáztunk...
Havi átlaghõmérséklet: 23,1°C
Csapadékmennyiség: 12,8 mm
Nyári nap: 31
Hõségnap: 18
Forró nap: 2
Nem fáztunk...
Július: 5mm. Éves 457mm.
Pedig milyen jól indult ez az év...
Itt 11 hõségnap és ebbõl 2 forró nap is lett, 36,9 fokos szezoncsúccsal.
Miért érzem úgy, hogy az augusztus ezt le fogja pipálni?
Pedig milyen jól indult ez az év...
Itt 11 hõségnap és ebbõl 2 forró nap is lett, 36,9 fokos szezoncsúccsal.
Miért érzem úgy, hogy az augusztus ezt le fogja pipálni?
Jó meleg júniusod volt:-) És mi van júliussal?:-):-)
Viszont nálam se a 30 fokos napi közép, se a extrém meleg, de azért elég száraz, viszont nem volt 31 nyári napom sem, azért a 28 is szép szám, szerencsétlen hely ez a Diósd:-) Lassan költöznöm kell azt hiszem.
Viszont volt egy 10 fok alatti minimumom ( 9,6 fok ) ami azért szép július hónapban nálam.
Havi közép 22,7 fok ami magasabb de nem sokkal mint a sokéves átlag, a hosszú 230 éves adatsorhoz viszonyítva 1,14 fokkal volt magasabb.
Viszont nálam se a 30 fokos napi közép, se a extrém meleg, de azért elég száraz, viszont nem volt 31 nyári napom sem, azért a 28 is szép szám, szerencsétlen hely ez a Diósd:-) Lassan költöznöm kell azt hiszem.
Viszont volt egy 10 fok alatti minimumom ( 9,6 fok ) ami azért szép július hónapban nálam.
Havi közép 22,7 fok ami magasabb de nem sokkal mint a sokéves átlag, a hosszú 230 éves adatsorhoz viszonyítva 1,14 fokkal volt magasabb.
2013. június nálam:
T átlag: 24,26 °C.
T min. átlag: 17,88 °C.
T max. átlag: 30,58 °C.
Absz. T min.: 11,6 °C. (02.)
Absz. T max.: 37,9 °C.
Absz. hõingás: 26,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 19,7 °C. (01.)
Legmagasabb napi átlag: 30,5 °C. (29.)
Napi átlagok hõingása: 10,8 °C.
Legalacsonyabb T max.: 25,6 °C. (01.)
Legmagasabb T min.: 24,3 °C. (29.)
Napi legnagyobb hõingás: 17,3 °C. (4.)
Napi legkisebb hõingás: 7,3 °C. (11.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1009,9 hPa. (29.)
Legmagasabb légnyomás: 1026,0 hPa. (08.)
Nyári nap: 31 db.
Hõségnap: 19 db.
Forró nap: 3 db.
Zivataros nap: 3 db.
Havi csapadékmennyiség: 12,0 mm. (éves: 415,5 mm.)
Csapadékos nap: 4 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 3 db.
Jelentõs csapadékú nap: 1 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 10,0 mm. (05.)
Az átlagnál sokkal, 2,6 °C-kal melegebb és lényegesen szárazabb (23%) hónap volt. A tavalyi júliustól alig maradtunk el átlaghõmérsékletben, ezzel tovább folytatódott a hosszú évek forró (átlagnál gyakran jócskán melegebb) nyári hónapjaink sorozata.
Külön kiemelendõ, hogy a hónap minden napja nyári nap volt, ilyen az elmúlt 60 évben csupán egyszer 1992 augusztusában fordult elõ!
Kiemelném továbbá, hogy mostani mérõhelyemen még sosem mértem (24 adatból) 30 °C feletti napi átlagot, most ez kétszer is megtörtént.
T átlag: 24,26 °C.
T min. átlag: 17,88 °C.
T max. átlag: 30,58 °C.
Absz. T min.: 11,6 °C. (02.)
Absz. T max.: 37,9 °C.
Absz. hõingás: 26,3 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 19,7 °C. (01.)
Legmagasabb napi átlag: 30,5 °C. (29.)
Napi átlagok hõingása: 10,8 °C.
Legalacsonyabb T max.: 25,6 °C. (01.)
Legmagasabb T min.: 24,3 °C. (29.)
Napi legnagyobb hõingás: 17,3 °C. (4.)
Napi legkisebb hõingás: 7,3 °C. (11.)
Legalacsonyabb légnyomás: 1009,9 hPa. (29.)
Legmagasabb légnyomás: 1026,0 hPa. (08.)
Nyári nap: 31 db.
Hõségnap: 19 db.
Forró nap: 3 db.
Zivataros nap: 3 db.
Havi csapadékmennyiség: 12,0 mm. (éves: 415,5 mm.)
Csapadékos nap: 4 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 3 db.
Jelentõs csapadékú nap: 1 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 10,0 mm. (05.)
Az átlagnál sokkal, 2,6 °C-kal melegebb és lényegesen szárazabb (23%) hónap volt. A tavalyi júliustól alig maradtunk el átlaghõmérsékletben, ezzel tovább folytatódott a hosszú évek forró (átlagnál gyakran jócskán melegebb) nyári hónapjaink sorozata.
Külön kiemelendõ, hogy a hónap minden napja nyári nap volt, ilyen az elmúlt 60 évben csupán egyszer 1992 augusztusában fordult elõ!
Kiemelném továbbá, hogy mostani mérõhelyemen még sosem mértem (24 adatból) 30 °C feletti napi átlagot, most ez kétszer is megtörtént.
Nálunk a júliusi csapadék 15,5 mm volt, az éves eddig 424,6 mm. Tavaly egész évben 368,3 mm esett.
A mai nap is simán meg van a nyári nap, ami azt jelenti, hogy júliusban mind a 31 nap legalább nyári napnak bizonyult (Tmax > 25°C). 2006 óta mérek, de ilyen hónapot eddig még nem sikerült regisztrálnom!
Az nagyon kemény, hogy Szentgotthárd-Farkasfán (jelentõs erdõborítottsággal a környéken) 39 fokot regisztráltak hétfõn, nyilván megdöntve kegyetlenül a helyi rekordot.
Szerintem annyi a számuk mint bármelyik átlagos nyáron az elmúlt több ezer évben, semmivel sem lett több és kevesebb sem. Az oka egyszerû, többnyire a nyomási elrendezõdés dönti el, és ezek változása. Valószínû, hogy mivel nyáron többnyire jellegtelen nyomási kép uralkodik így a meghatározása is ez ezeknek a frontoknak, mivel nincs komoly ciklon vagy csak ritkán a Közép-Európa térségében így ezek átvonulást a ciklonális görbület esetleg az összeáramlási zóna vagy a középsõ területeket sújtó teknõ, illetve gerinc határozza meg. Ennek hiánya vagy megléte váltja ki a csapadékot avagy a csapadék elmaradását. Pl a legtöbb aszályos nyári idõszak pont a 80-as években volt, sok-sok száraz fronttal, az ok egyszerû, mivel akkor elõszeretettel ültek a Brit-szigetek környékén anticiklonok így a cikloncsaládok hozzánk többnyire szárazon értek el, hiába volt kiegyenlítettebb a hõmérséklet az aszály akkor nagy úr volt, mint pl a mostani július nagy részén. Kaptuk a mérsékleten meleg száraz idõt, ez volt a jellemzõ azokra az idõkre.
Én foglalkoztam vele és meglevõ adatokból arra lehet következtetni, hogy nincs kiugrása egyik irányba sem, ami van az bõven belefér egy átlagos nyári idõszakba.
De ez sem volt kimondottan száraz pl ma is vannak zivatarok és éjjel is voltak így ez a definícióba nem illik bele.
A másik a térségi elrendezõdés sokszor van, hogy a szélcsatorna száraz de délnyugaton sok csapadék hullik, vagy épp keleten, viszont egy ciklonális görbület és máris a délnyugati rész marad szárazon lásd a 2011-es év felét mikor Keszthely és pl Zala-megye nagy részén 6 hónap alatt 75-100 mm körüli mennyiség hullott, de pl itt volt csapadék bõven a nyári idõszakban ( más kérdés, hogy az év száraz volt) , és akkor délkeleten volt még nagy szárazság.
Tehát nem várok változást és véleményem szerint nincs, más kérdés, mi lesz 50 év múlva de szignifikánsan egyelõre átlagos úgymond ilyen típusú front vonul át hazánkon.
Én foglalkoztam vele és meglevõ adatokból arra lehet következtetni, hogy nincs kiugrása egyik irányba sem, ami van az bõven belefér egy átlagos nyári idõszakba.
De ez sem volt kimondottan száraz pl ma is vannak zivatarok és éjjel is voltak így ez a definícióba nem illik bele.
A másik a térségi elrendezõdés sokszor van, hogy a szélcsatorna száraz de délnyugaton sok csapadék hullik, vagy épp keleten, viszont egy ciklonális görbület és máris a délnyugati rész marad szárazon lásd a 2011-es év felét mikor Keszthely és pl Zala-megye nagy részén 6 hónap alatt 75-100 mm körüli mennyiség hullott, de pl itt volt csapadék bõven a nyári idõszakban ( más kérdés, hogy az év száraz volt) , és akkor délkeleten volt még nagy szárazság.
Tehát nem várok változást és véleményem szerint nincs, más kérdés, mi lesz 50 év múlva de szignifikánsan egyelõre átlagos úgymond ilyen típusú front vonul át hazánkon.
Létezik-e olyan statisztika, amely a nyári száraz HF-ek gyakoriságát mutatja be? Kíváncsi lennék rá. Van egy sanda gyanúm, hogy ezek gyakorisága sokkal nagyobb, mint pár évtizeddel ez elõtt. És sajnos ezek egyre gyakoribbá válása részben hozzájárul a nyári félév egyre tartósabb száraz, illetve aszályos idõszakaihoz is.
Azt viszont még mindig nem értem, hogy 3 és fél 4 között hogyan tudott 27.0 fokról 20.3-ra zuhanni a T: Link
Délibõl nyugati irányba átforduló szél fújt a kérdéses idõszakban, viszont a város az állomástól keletre van. Ez tehát kizárható. Az egyébként téli idõszakra jellemzõ összeroskadó inverziós helyzet illetve a torlasztott melegadvekció összeadódva eredményezhette ezt a nyáron valóban példátlan mértékû bemelegedést.
Esetleg a külterületi mérési hely felé a belterület felõl fújt a szél? Úgy néz ki, onnan veszi át az 'adatot'. Hõsziget felfûtött levegõje?
Tegnap este a Bajai úton ez az érthetetlen forró szél kerek 5 fokos hõmérséklet-ugrást okozott éjfél elõtt: Link 23.6 fokról 28.6 fokra. Döbbenetes. És még mindig nem értem.
A 2000. aug-i békéscsabai Tmax. rekordról: A Bcs-i met. állomás Canossa-járása során éppen a Vízmûvek telephelyén mûködött. A telephely Békéscsaba északkeleti kertvárosi részén található.
A hõmérsékletmérést befolyásoló épületek:
A meteorológiai állomás egy kelet-nyugat irányítottságú, kb. 50x20-as egy emelet + magastetõs irodaépület hossztengelyében, a falsíktól kb. 30 m-re nyugatra volt. A tetõ gerincmagassága kb. 10 m. Az irodaépülettõl északra 50 m-re egy vele párhozamos, kb. azonos alapterületû, de 2+1/2 emelet-es magastetõs irodaépület van. Az épületek mellett közvetlenül, K-re kb. 3,000, m2-es aszfaltozott parkoló van. Az épületek között K-Ny-i irányú szélcsatorna van, az épület mögötti turbulencia rendesen elkeveri az aszfaltozott parkoló + cserepes tetõk fölött felmelegedõ levegõt, aminek a hõmérsékletét a szabályosan elhelyezett meteorológiai állomás megfelelõ pontossággal megmérte.
DDny-ról fújószél esetén a kb. 250 m-re levõ, az ország akkoriban 3. legnagyobb sportcsarnokának fekete laposteteje emelheti a T-t, Ny-i szélirány esetén egy 1000 m2-es víztározó és egy kb. 500 m2-es szivattyú gépház bitumenes laposteteje emelheti a városközpont amúgy is izzó levegõjének hõmérsékletét.
Nyilvánvaló, hogy nem a meteorológus szakma nézte ki a met. állomás optimális helyszínének a Vízmûvek telephelyét, hanem mivel kipattant egy sötét szikra egy fekete lyukból (valamelyik politikus agyából: ÉRTÉKESÍTENI KELLETT a korábbi met. állomás ingatlanát), HELYET KELLETT TALÁLNI a met. állomásnak. A Vízmûvek telephelyén mért Tmax rekorddal kapcsolatban fenntartásaim vannak, amit a környezõ mérések közötti kiugró volta is megerõsít. Szerintem a Tmax rekortban porördög hatásának valószínûsége nagyságrendekkel kisebb a nem megfelelõ állomás-elhelyezkedés hatásánál.
A hõmérsékletmérést befolyásoló épületek:
A meteorológiai állomás egy kelet-nyugat irányítottságú, kb. 50x20-as egy emelet + magastetõs irodaépület hossztengelyében, a falsíktól kb. 30 m-re nyugatra volt. A tetõ gerincmagassága kb. 10 m. Az irodaépülettõl északra 50 m-re egy vele párhozamos, kb. azonos alapterületû, de 2+1/2 emelet-es magastetõs irodaépület van. Az épületek mellett közvetlenül, K-re kb. 3,000, m2-es aszfaltozott parkoló van. Az épületek között K-Ny-i irányú szélcsatorna van, az épület mögötti turbulencia rendesen elkeveri az aszfaltozott parkoló + cserepes tetõk fölött felmelegedõ levegõt, aminek a hõmérsékletét a szabályosan elhelyezett meteorológiai állomás megfelelõ pontossággal megmérte.
DDny-ról fújószél esetén a kb. 250 m-re levõ, az ország akkoriban 3. legnagyobb sportcsarnokának fekete laposteteje emelheti a T-t, Ny-i szélirány esetén egy 1000 m2-es víztározó és egy kb. 500 m2-es szivattyú gépház bitumenes laposteteje emelheti a városközpont amúgy is izzó levegõjének hõmérsékletét.
Nyilvánvaló, hogy nem a meteorológus szakma nézte ki a met. állomás optimális helyszínének a Vízmûvek telephelyét, hanem mivel kipattant egy sötét szikra egy fekete lyukból (valamelyik politikus agyából: ÉRTÉKESÍTENI KELLETT a korábbi met. állomás ingatlanát), HELYET KELLETT TALÁLNI a met. állomásnak. A Vízmûvek telephelyén mért Tmax rekorddal kapcsolatban fenntartásaim vannak, amit a környezõ mérések közötti kiugró volta is megerõsít. Szerintem a Tmax rekortban porördög hatásának valószínûsége nagyságrendekkel kisebb a nem megfelelõ állomás-elhelyezkedés hatásánál.
Azért, barátom, mert azok az értékek rosszak is voltak.
2011-ben végeztünk összehasonlító méréseket több hónapon keresztül, és ebbõl azt kellett megállapítanunk, hogy sajnos a 2011 decembere elõtti automata-mérõrendszer nyári idõszakban, zavartalan napsütésnél, magas napállásnál 0,5-1,5 fokos felülmérést produkált. Az ok egészen banális: nem a szenzor maga volt hibás, hanem az árnyékolás nem volt megfelelõen megoldva, éjszaka ugyanis a nappallal szemben több tizedes alámérést tapasztaltunk.
Az árnyékoló lamellák (értsd: tányérok) száma a régi rendszernél 5, azaz öt darab volt, míg az elfogadott sztenderd érték 12, jelen pillanatban is annyi van.
Sajnos a mérések a rossz rendszerrel 2004-tõl 2011-ig zajlottak. Hogy miért nem szúrt ez szemet senkinek, azt ne kérdezd...
Ilyen módon pl. a 2007-es értékek, így a július 20-i 41,7 is egészen biztosan hibásak. Ez van sajnos. Amúgy Szolnok ugyanez volt.
Most már jók vagyunk, de az a pár év menthetetlenül elment...
2011-ben végeztünk összehasonlító méréseket több hónapon keresztül, és ebbõl azt kellett megállapítanunk, hogy sajnos a 2011 decembere elõtti automata-mérõrendszer nyári idõszakban, zavartalan napsütésnél, magas napállásnál 0,5-1,5 fokos felülmérést produkált. Az ok egészen banális: nem a szenzor maga volt hibás, hanem az árnyékolás nem volt megfelelõen megoldva, éjszaka ugyanis a nappallal szemben több tizedes alámérést tapasztaltunk.
Az árnyékoló lamellák (értsd: tányérok) száma a régi rendszernél 5, azaz öt darab volt, míg az elfogadott sztenderd érték 12, jelen pillanatban is annyi van.
Sajnos a mérések a rossz rendszerrel 2004-tõl 2011-ig zajlottak. Hogy miért nem szúrt ez szemet senkinek, azt ne kérdezd...
Ilyen módon pl. a 2007-es értékek, így a július 20-i 41,7 is egészen biztosan hibásak. Ez van sajnos. Amúgy Szolnok ugyanez volt.
Most már jók vagyunk, de az a pár év menthetetlenül elment...
Engem ezzel kapcsolatban az aggaszt, hogy hasonló fizikai jelenség léphetett fel az utóbbi évek nyarain Kecskemét Repülõtéren is. Azaz valamilyen lokális eredetû légmozgás kibillentette a földfelszín közeli 3 akár 4 fokkal is melegebb légréteget, amely, ha rövid idõre is de elérte a 2 méteren lévõ szenzort. Ott viszont kíméletlenül kivették az adatsorokból a 40 fok fölötti értékeket azzal a magyarázattal, hogy hibás a mûszer. És ami még aggasztóbb, helyette származtatott, lényegében fiktív adatokkal pótolták a vitatott idõszak adatait.
Köszönöm a magyarázatot, valami ilyesmire vágytam.
Ha jól értem, a jelenség bekövetkezéséhez a porördögnek két alapvetõ kritériumot volt szükséges teljesítenie. Kezdeti stádiumban kellett, hogy legyen, és/vagy viszonylag gyengének és kis méretûnek kellett lennie ahhoz, hogy a felszínközeli fél-egy méteres réteg hõjébõl bizonyos mértékû keveredés nélkül, annak hõmérséklete függvényében eleget tudjon a szenzorhoz szállítani.
Ha jól értem, a jelenség bekövetkezéséhez a porördögnek két alapvetõ kritériumot volt szükséges teljesítenie. Kezdeti stádiumban kellett, hogy legyen, és/vagy viszonylag gyengének és kis méretûnek kellett lennie ahhoz, hogy a felszínközeli fél-egy méteres réteg hõjébõl bizonyos mértékû keveredés nélkül, annak hõmérséklete függvényében eleget tudjon a szenzorhoz szállítani.
Fizikai alapon: nappal a talaj mentén, azzal közvetlenül érintkezõ levegõ hõmérséklete több fokkal magasabb lehet, mint a 2 méteren található levegõ az idõjárási helyzet, a talaj fajtája, borítottsága, stb. függvényében (ez gondolom világos). A porördög ezt a magasabb hõmérsékletû levegõt juttatja intenzíven, hirtelen magasabbra, többek között a 2 méteren levõ érzékelõhöz is akár, ezáltal ott hirtelen ("tüskeszerû") hõmérsékletemelkedést okozva.
Szerintem ez nem tekinthetõ intenzív átkeverésnek, legalábbis a kezdeti szakaszban még nem, mikor az intenzív forgás miatt a felemelkedõ meleg levegõ alig keveredik a hidegebb környezetével.
Intenzív átkeveredést az "egyszerû" (azaz pl. nem porörvényhez kapcsolódó), kellõ erõsségû turbulens áramlás okoz, amely egy vastagabb rétegre kiterjed, s a turbulens mozgás révén adiabatikus (száraz esetben száraz adiabatikus) légrétegzõdés kialakítására "törekszik", mindezzel megakadályozva vagy megszüntetve a felszínközeli überadiabatikus légrétegzõdést, ami nem csak közvetlenül a felszín közelében létezhet, hanem az alsó pár 10 m vastag rétegre (így 2 m-es magasságra is) kiterjedhet.
A bécsi júl. 27. 12 UTC-s felszállás példáján keresztül: Link
Ezt a felszínközeli überadiabatikus rétegzõdést az extrémgyenge áramlás "békén hagyta", de erõsebb áramlás könyörtelenül megszûntette volna, száraz adaiabatikusra átalakítva => ehhez képest 2 m-en T-csökkenés.
Viszont egy porördög ehhez, az egyébként is überadiabatikus rétegzõdés miatt a "kelleténél" magasabb hõmérsékletû T-hez még hozzátett volna a még melegebb alacsonyabb szintû levegõ felemelésével => hirtelen T-növekedés
Szerintem ez nem tekinthetõ intenzív átkeverésnek, legalábbis a kezdeti szakaszban még nem, mikor az intenzív forgás miatt a felemelkedõ meleg levegõ alig keveredik a hidegebb környezetével.
Intenzív átkeveredést az "egyszerû" (azaz pl. nem porörvényhez kapcsolódó), kellõ erõsségû turbulens áramlás okoz, amely egy vastagabb rétegre kiterjed, s a turbulens mozgás révén adiabatikus (száraz esetben száraz adiabatikus) légrétegzõdés kialakítására "törekszik", mindezzel megakadályozva vagy megszüntetve a felszínközeli überadiabatikus légrétegzõdést, ami nem csak közvetlenül a felszín közelében létezhet, hanem az alsó pár 10 m vastag rétegre (így 2 m-es magasságra is) kiterjedhet.
A bécsi júl. 27. 12 UTC-s felszállás példáján keresztül: Link
Ezt a felszínközeli überadiabatikus rétegzõdést az extrémgyenge áramlás "békén hagyta", de erõsebb áramlás könyörtelenül megszûntette volna, száraz adaiabatikusra átalakítva => ehhez képest 2 m-en T-csökkenés.
Viszont egy porördög ehhez, az egyébként is überadiabatikus rétegzõdés miatt a "kelleténél" magasabb hõmérsékletû T-hez még hozzátett volna a még melegebb alacsonyabb szintû levegõ felemelésével => hirtelen T-növekedés
Oké fõnök, csak gondoltam kicsikarok valami meggyõzõ magyarázatot mondjuk fizikai alapon. Ettõl eltekintve számomra sincs különösebb jelentõsége.
A mechanizmus majdhogynem mindegy is a rekord szempontjából, mert a kiugrás éppen akkor jelentkezett, amikor átsöpört a mûszerparkon az ördögfióka, ha jól emlékszem. Több mint véletlen
Igen, ezt mindjárt gyanítottam, esetleg még a megnövekedett súrlódás jöhetett volna a képbe, vagy az ördög által egyenesen a pokolból transzportált kénkõ hõtehetetlensége.
Valójában maga a mechanizmus nem volt világos. Akkora szélsebesség, ami egy portölcsérben jellemzõ, szerintem már túl intenzíven kever át, a sima szellõ alkalmasabbnak tûnik a forró levegõ szenzor köré löttyintésére. De biztos rosszul logikázok.
Valójában maga a mechanizmus nem volt világos. Akkora szélsebesség, ami egy portölcsérben jellemzõ, szerintem már túl intenzíven kever át, a sima szellõ alkalmasabbnak tûnik a forró levegõ szenzor köré löttyintésére. De biztos rosszul logikázok.
A talajközeli forró levegõt juttatta a szenzorhoz. Legalábbis a magyarázazat szerint.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat