Meteorológiai esélylatolgatások

Thermometer, a vízözön utáni súlyos aszályos idõ egyszer már megmutatta magát. Lásd az 1999-es és a 2000-es évet!

Most például rendkívül egyhangú a fáklya: Link . Ez, ha minden igaz, a keddi hidegfront után teret hódító anticiklon uralmára utalhat:
Link Link Link Link
Ha azonban részletesen megnézzük (ezek most 120 órára elõre vannak), nem egyértelmû a dolog.
216 óránál ilyen határozottan kivehetõ rendszer ritkán van ENS-átlag-térképen: Link , ha viszont a szórást nézzük, hát az nagy .
A fáklya alapján a GFS-bõl most 168 óráig lehet ellátni, de a spagettik szerint már a 144 óra is elég bizonytalan: Link .
Ennél csak ritkán jobb a GFS-ENS "teljesítõképessége", tehát 300 óráig véleményem szerint ne akarjunk modellt nézni.
Ha mégis akarunk, akkor ott másfajta tudás kell, a makroszinoptika részletes ismerete nem a modellek feladata. /Ott már bejön az, hogy egy ilyen makrohelyzetbõl statisztikailag olyan, vagy amolyan alakul ki gyakrabban, stb./

A lényeg az volt, hogy a mostani GFS-futást nézve a magyarországi rácspontokon a fáklyák rendkívül csalókák most.

De még visszarakhatja, nem ártana egy áztató esõ. [esõ]

Por és szárzság van,talaj felsõ rétege ki van teljesen száradva.
Van egy olyan érzésem ez a nyár nem az esõröl fog szólni
De ki tudja utolsó szó az idõjárásé.

Eltûnt az az özönvíz a GFS-rõl? Mintha eltûnt volna. Sok az a 300 óra GFS meg állandóan variál...

Vannak idõjárási helyzetek, melyek különös nyomatékkal mutatnak rá a makrocirkuláció kifejlõdõ hajlamára, tendenciájára. Ilyennek tekintem április elsõ dekádjának folyamatait, különös tekintettel a 7.-én elõállt, csaknem rekordot döntõ melegre. Ebben az volt a figyelemreméltó, szinte anomáliás, hogy félblockingos, északnyugati légáramlású szituációban, mikor is elvileg az AC "hideg" oldalán helyezkedünk el, ritkán van ilyen bõdületes melegadvekció, és fõleg ritkán a nyári félévben. (Nem csoda, hogy jónéhányan -köztük én is- alálõttük a maxikat a tippversenyben)
Itt nyilván arról az elvileg lehetséges jelenségrõl van szó, hogy az AC hátoldalának nagytömegû meleg levegõje elfoglalja az elõoldalt is, más szóval az egész anticiklont meleg levegõ tölti ki, annak létrejöttében szinte kizárólag az észak felé törõ szubtrópusi légtömegek játszanak szerepet.
Kiindulási alapnak elfogadhatjuk, hogy tõlünk délnyugatra szokatlan erejû melegexpanzió zajlik (errõl tanúskodnak a roppant magas ibériai hõmérsékletek), mely a térítõi magasnyomású öv megerõsödésével, jó ideje nem látott aktivitásával függhet össze. Mindez szöges ellentétben áll a múlt évet jellemzõ alacsony NAO-s szituációval, mikor a térítõi magasnyomású öv (legalábbis annak hozzánk közel esõ része) szokatlanul gyenge volt.
Kijelenthetõ, hogy a mostani felállás -minimum idõleges- fordulópontot jelent ebben a helyzetben.
Mi lehet ennek következménye a továbbiakra nézve? Elõször is roppant nagy ék-dny-i hõmérsékleti gradiens Európa felett. Ez felgyorsult légmozgásokkal, viharos szelekkel jár. Csapadékkal is, de csak bizonyos feltételek mellett. Egyelõre a keveredési zóna tõlünk északkeletre van, a Kárpát-medence most közelebb fekszik a meleg anticiklonhoz (ezt jelzik is a légnyomás értékek), mint a tõle északkeletre elhelyezkedõ hideg légtömegekhez. Ha a tendencia folytatódik és "kifutja magát", a térítõi légtömegek további teret nyernek, a hideg hátrál északkelet felé, akkor nyárias, száraz tavaszvég, hõgutás, aszályos nyár elé nézünk. Ehhez most csaknem adottak a makrocirkulációs feltételek.
Azonban a dolog még nem dõlt el, a tendencia megfordulhat.
Elõfordulhat, hogy a meleg kissé visszahúzódik, a poláris légtömegek közelebb jutnak hozzánk. Ebben az esetben csapadékos, hûvösebb idõ jönne a következõ, hosszabb idõszakban.
Érdekes lesz megfigyelni, merre dõlnek majd el a dolgok. Érzésem szerint "nem eszik olyan forrón a kását", s inkább az utóbbi lehetõség fog megvalósulni: talán nem lesz a 2000 és 2006 évihez hasonló, délnyugati-anticiklonális irányítású, forró,száraz idõ. Nagyon furcsa lenne, ha közvetlenül a vízözön után súlyos aszály állna elõ.

Ez leggyakrabban akkor követezik be, ha a fronttól keletre, illetve északra egy hatalmas blokkoló anticiklon található, amely megakadályozza a front távozását a Kárpát-medencébõl, így az aztán néha 3-4 napig is itt hullámzik felettünk, míg helyben fel nem számolódik lassan.

A viszonylag gyorsan áthaladó frontokból lehulló csapi természetesen nem baj, sõt áldás - csupán az özönvízszerû esõzéstõl tartok.

Kicsit nem értek hozzá, bocsi, de lenne egy kérdésem. Az mikor derül ki egy front érkezése elõtt, hogy ez a beragadó(s) fajta, vagy átrobogós féle lesz-e? Elõre is köszi.

De azért egy optimális mennyiségû csapi az jöhet, ami nem is sok és nem is kevés. Most kellett meglocsolnom az utcai virágokat, és a mérsékelt ÉNY-i szél is szárít.

Ja, 300 óránál Viszont egy dologra azért figyelni kell: ha tartósabban a hidegebb és a melegebb léghullámok keveredési zónájába kerülünk, ez nálunk mindenképpen csapadékosabb idõjárást jelenthet. A fáklya is ennek megfelelõen viselkedik - legkésõbb április derekán viszonylag nagy a mozgolódás a csapadékgörbék terén, bár ennek megerõsítésével - mivel a java 10 napon túl van - azért még várnék. A hosszútávú prognózisok eddig az idei áprilist az átlagosnál melegebbre és szárazabbra várták, és a várható csapadékhozamok nagyban függnek a frontoktól is: átrobogó frontok esetén 5, max. 10 mm-t hozhat területi átlagban, viszont a tavalyihoz hasonló beragadó, visszatáncoló frontok bizony a tavalyihoz hasonló helyzetet (is) okozhatnának. Csak reménykedhetünk, hogy a beragadó fajtákból idén lényegesen kevesebb lesz, mint tavaly

Az új GFS futás 300óra körül kisértetiesen hasonlít a tavalyi özönvizekre [esõ]
Legalábbis az én szememmel

A tél végére kialakult makrocirkulációs kép még mindig ott "kísért" az idõjárásban: az alapfelállást ék-dny irányú AC híd jellemzi a kontinens felett, ettõl ény-ra zonalitás, d-dk-re elszórt mediciklonok. Ezen alacsony nyomású tényezõk csak idõnként és idõlegesen szólnak bele idõjárásunkba, annak magas nyomású, leszálló légmozgású jellege megmarad.
Az elõzõ kommentemben említett keleteurópai AC, mely a fenti anticiklonális híd megerõsödött részének tekinthetõ, egészen ápr. 6-ig jól nyomon követhetõ. Úgy látszik, az északkeleti blokkoló anticiklonra való hajlam még szintén ott lappang a makrocirkulációban. Ezen anticiklonnak a balkáni-égei tengeri ciklonnal közös áramlása a következõ napokban erõsen felgyorsul a Fekete-tengertõl északra. Ápr. 4-re olyan közel kerül hozzánk ez a keleti áramlás, hogy elvileg beszivároghatna a Kárpát-medencébe a kontinentális hideg (bár megítélésem szerint nem fog)
Ápr. 8.-ra a keleteurópai AC felszámolódik, ellenben a híd nyugati része kezd megerõsödni: a Brit-szigetek környékén jön létre anticiklon. Ez teljes blockingot nem tud megvalósítani, de az áramlást ény-ra fordítja felettünk. Félblockingos, ény-i irányítású helyzet néz ki 8.-a és 12.-e között. (Forrásom: ECMWF)

Végignéztem az OMSZ szinoptikus térképeit 8 napra visszamenõleg. Eléggé blockingos, meridionális áramlási képeket találtam. Európai idõjárását az atlanti partoknál felépült blokkoló AC ill. az attól keletre,a skandináv térségben elhelyezkedõ alacsony nyomás határozza meg. Ez bizony "hideg" szituációnak mondható. A tegnapi térképen azért látszott, hogy gyengül az említett anticiklon, s valamivel keletebbre helyezõdik. Az Atlanti-óceánon (de egyelõre még csak ott!) mintha zonalitás lenne kialakulóban. Emellett a skandi ciklontól keletre elterülõ AC is jelentõsen megerõsödött az utóbbi 2 napban. Ez nyilván lassítja majd a légköri képzõdmények kelet felé haladását, és legalábbis egy darabig fenntartja a meridionális áramlási képet keleten. Hát kíváncsi vagyok, mi lesz ebbõl a következõ 1-2 hétben.

Snowhunter, Ferri: örömmel olvastam legutóbbi kommentjeiteket. Szakasztott ugyanígy látom a távolabbi kilátásokat én is: száraz, átlagosnál kissé melegebb vagy átlagos április és május -aztán júniusban átlagos hõmérséklet és csapadék, gyakori konvektív események. Jó látni, hogy másoknak is megegyezõ irányba járnak a gondolatai.

Nagyon fontos a következõ két hónap idõjárása, a tavalyi víztenger és nedvességgel teli talaj a bárikus mocsárhelyzetek és a folyamatos peremciklonok folyamatos ismétlõdése közepette felerõsítette a zivatar-generátort, így sokszorozta meg a hozamokat, hasonló elven mint 1999-ben.
A mostani szerényebb csapadékhozamú hónapok (ami nekem nem meglepetés, megvizsgálva a százéves idõsorokat, megállapítható, hajlamos efféle kiegyenlítõdésre a klímánk) a belvizes területek nagyságát nagyságrendekkel csökkenti, ahogy a talaj víztelítettségét is.
Így alapból kisebb konvektív alapfeltétel alakul ki, a tavaszi hónapokban.

A fordulópont szerintem is június lehet, akkor kezdõdhet nedvesebb idõszak, ám a tavalyinál nagyságrendekkel szerényebb jelleget - átlagos körüli anomáliákat - várok.

Ugyanez érvényes - bár csekélyebb mértékben - a májusra, míg a június az osztrák klímaszakértõk szerint nagyjából átlagosnak mutatkozik (ez közvetetten sekély ciklonokra, intenzívebb zivatartevékenységre, illetve bárikus mocsárhelyzetekre utalhat). Elnézést, hogy két hsz.-ban írtam le, de késõn mentettem el a hozzászólás szerkesztését.

Íme az osztrákok friss szezonális elõréje: végigzongorázva az egyes hónapokat arra a következtetésre juthatunk, hogy az április igen nagy valószínûséggel az átlagosnál melegebbnek ígérkezik: Link

Véleményem szerint is a nap UV sugárzásának elnyelõdése a magaslégkörben, és a térítõi magasnyomású öv következményes megerõsödése az egyik mechanizmus, mely által a naptevékenység hat a földi idõjárásra.
A sarki magaslégkört bombázó napszélrõl a tiédtõl eltérõ elképzelésem volt: azt feltételeztem, hogy ennek hõvé alakuló mozgási energiája a felsõ légrétegeket melegíti, ezáltal valamilyen fénytörési (ill. "hõ törési") jelenség útján növeli a hõ visszasugárzását a felszín irányába. Tehát, a gyenge napszél erõs kisugárzást eredményez a pólusokon, és vica versa. Meg kell mondjam, ez utóbbi elképzelésemet -legalábbis az Arktisz vonatkozásában- nem látom igazolva. A térítõi magasnyomású öv erõsödése a naptevékenység arányában viszont fölöttébb valószínû. Tanulságos volna a NAO és AO értékek több évtizedes grafikonjait egybevetni a napfoltciklusokkal.
A kb. két hete a fórumon közzétett grafikonok szerint a naptevékenység még mindig elég alacsony, s lehet, a maximum se lesz valami eget rengetõ. Ha így lesz, és helytálló az elméletünk, akkor az idõjárás blocking hajlama, és a zonalitás gyengesége -ha mérsékeltebb formában is- de marad. Még tél végén, tavasz elején is csak epizódjai fordultak elõ a zonalitásnak, ellenben hosszasan fordultak elõ blokkoló anticiklonok.
Az biztos, tartós magasnyomású, száraz idõszakban vagyunk most. De ez a tény önmagában nem jelent átlagnál melegebb tavaszt, hõhullámos nyarat. Többszörös tapasztalatom szerint az átlagosnál hidegebb teleket stabil idõjárású, napsütéses, de nem túl meleg tavaszelõ követi (ezért a kijelentésemért majd engem fognak szidni egyesek). Szerintem idén is errõl van szó. Az AC dominancia idõvel valószínûleg gyengülni fog, egyáltalán nem elképzelhetetlen átlagos csapadékú és hõmérsékletû késõtavasz és nyárelõ.

Egyébként már nekem is feltünt, hogy az itteni hõhullámok valamilyen kapcsolatban vannak az ITCZ helyzetével. Ha az északabbra helyezõdik, akkor számíthatunk mi nagy hõségre. Mondjuk az sem mindegy, hogy melyik része:

2003-ban Nyugat-Afrikában voltak heves esõzések, áradások - akkor Nyugat-Európa (Franciaország) kapta telibe a meleget.
2007-ben Szudánban voltak áradások - akkor dõlt meg nálunk az abszolút hõmérségleti rekord!
2010-ben Pakisztán úszott - és az Oroszoknál volt soha nem látott hõség.

Ezekbõl a példákból is látszik, hogy valamilyen tele-kapcsolatanak lennie kell ezek között a távoli jelenségek között! Tahát, ha áradásokról kapunk híreket Szudánból, akkor készülhetünk mi is...

Folytatom.
2.) A CD-anyag: VIII. Természet-, Mûszaki és Gazdaságtudományok Alkalmazása Nemzetközi Konferencia. Szombathely, 2009. május 23. Benne: Kósa-Kiss Attila "A naptevékenység és az idõjárási ciklonok megjelenése a Kárpát-medencében". A cikket villanypostán kérésre el tudom juttatni. Sajnos, nem tudom, hogyan kell "link"-en itt megjeleniteni. A tanulmány magyar nyelven olvasható.

Link

Szia Kosakiss! Azt akarom kérdezni hogy ezek a napfoltok növekedésének, csökkenésének a tendenciája mennyi idõnként változik és ha tudod akkor mikor kezd megint csökkenni.

Egy netes forrás: agu.org
"Sunspot abundance linked to heavy rains in East Africa" AGU (American Geophysical Union) Paul Smith's College
AGU Release No. 07-19, 6 August 2007

Szkennelési lehetõség hiányában megadom egy-egy Sopronban, illetve Szombathelyen konferenciakötetben, illetve CD-n megjelent cikkemet. Ime:
1.) XXV. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai Szeminárium elõadásainak anyagaiból. Sopron, 2006. november 6-8. Sopron, 2007 (a kötet megjelenésének helye és ideje) Benne: Kósa-Kiss Attila: Lehetséges kapcsolat bizonyos napfoltok és idõjárási ciklonok között. 71-77. oldalak.
2.) A szombathelyi konferenciáét kicsit késõbb.

Nincs egy szkennelt példányod? Szerintem sokakat érdekelne, hogy miként jutottál ezekre a következtetésekre. Nem akarlak feleslegesen tornáztatni, ha a cikkeidben benne vannak a válaszok.

Szakirodalmat (tudományos szakfolyóiratokat) ajánlhatok. Ha van bármilyen egyéb konkrét kérdésed, szivesen válaszolok. Akár itt, akár privát üzenetben. Legyen szép napod, Nándi!

Neten elérhetõ forrás?

Mindazok véleményével egyetértek, miszerint az elkövetkezendõ hónapokban az átlagosnál melegebb idõ tûnik a legvalószinûbbnek. Ennek alapvetõ okát azonban az egyre növekvõ naptevékenységben (pontosabban napfolttevékenységben) látom. Öt évtizede csaknem teljesen öt napciklust vizsgáltam meg, az empirikus tapasztalatom pedig arra mutat, hogy a macimális naptevékenység (=sok napfolt, azaz aktiv napfelszini terület) idején a szubtropikus anticiklonok magasabb földrajzi szélességekre kerülnek, az extratropikális ciklonok pályája pedig a sarkkörök közelében helyezkedik el, aminek elsõdleges oka a földi egyenlitõt érõ erõteljesebb, szoláris eredetû ibolyántúli sugárzás.
Másfelõl viszont a pólusokra - kisebb gyakorisággal - a földi mágneses övezet mentén a napszél részecskéi is bejutnak, amely a sztratoszféra idõleges felhevitésével örvények keletkeznek (ezek a kutatások alapján szorosan kötõdnek a troposzférikus ciklonokhoz), ennek eredményeként pedig ciklonális görbülettel hideg levegõ halmozódik fel és jut le alacsonyabb földrajzi szélességekre. Ez a folyamat - többek között a Kárpát-medencében - 2-3 napos idõromlást (esetenként bõséges csapadékot, jelentõs lehûlést, heves szeleket) okoz.
Ha általában száraz, meleg idõ lesz is, azért esõre is számitanunk kell. [esõ]

Ezzel együtt a mediterrán térségben (és még nálunk is) csapadékszegénynek: Link Ennyi már mindenképpen elegendõ kell, hogy legyen a belvíz sújtotta országrészeknek, májusra akár gondok is lehetnek a kevés csapadékkal.

Az Általad elmondottakat látszik megerõsíteni a közép- és hosszútávú térképes prognózis is: Link . Persze, helyén kell kezelni, meg bármikor fordulhat a kocka, de a közeljövõ (április) tényleg elég melegnek tûnik-most. Mindenesetre, a nyár már nem néz ki annyira vérmesen melegnek, olyan átlagos környéki értékek olvashatók le jelen pillanatban...

Kicsit hosszabb távon vizsgálódva igen szép elõjelek mutatkoznak felmelegedés szempontjából. Január közepétõl nyilvánvaló átrendezõdések történtek a sarki hidegmag szerkezetében: Link mondhatni helyreállt a megszokott nyomási elrendezõdés az Északi-Félgömbön. A ciklonok északra, gyakori anticiklonok délre. Feltûnõ módon azóta az átlagostól jóval kevesebb csapadék hullik... és valószínûnek tartom, hogy a következõ idõszakban is ez lesz a jellemzõ.
A blockingra emlékeztetõ makrokép a következõ napokban változni fog: Link amikor Izland környékére ismét masszív ciklonok telepednek, illetve eleinte az azori magasnyomás is aktívnak látszik majd. Az indexek sajátos állása miatt, illetve mivel Kelet-Európa igen hajlamosnak látszik a felhúzódó gerincek, magasnyomás képzõdésére, valószínûnek tartom hogy masszívan enyhe légtömegek áramoljanak délnyugat-dél felõl a kontinensünk felé, illetve tõlünk keletre. A még meglévõ hótakaró szerintem hamar fel fog számolódni keleten.

Nekem az a véleményem, hogy a nyárból igen hamar fogunk kapni egy jókora ízelítõt, ugyanis már aprilis elsõ felében sem zárom ki annak lehetõségét, hogy több napra átléphesse a 25 fokot a hõmérséklet az ország döntõ részén.
Mivel a helyzet sajátossága magában hordozza a nyugat-európai teknõk kialakulását, ezért azt is gyanítom, hogy a kemény konvektív szezonból is hamar kapunk ízelítõt, feltéve, ha elég masszív enyhe levegõ szivárog fel délnyugatról.
Nem érzem azt, hogy nagy esélye lenne komoly hidegnek a továbbiakban, sõt... szerintem jóval átlag feletti enyheség várható és továbbra is csapadékszegény idõszak lehet. Április elsõ harmada után lehet ebben max. változás.
A tavalyival még csak össze sem lehet hasonlítani a mostani áramlási rendszereket..., valami mást fogunk kapni az elõzõ évhez képest. Ez már most nyilvánvaló. Ha hosszabb távon maradnak a mostani tendenciák, akkor nyáron tartós, intenzív hõhullámokra számítok majd.
Bocsánat a Dávid Mihálykodásért!

A modellek többsége, valamint az ENS-átlagok arra utalnak, hogy március végén és április elsõ napjaiban kellemes hõmérsékletû, igazi tavaszi idõszak a legvalószínûbb folytatás. A jövõ hét elsõ napjaiban megerõsödik az izlandi minimum és Európa nagy része felett egy zonális jellegû nyugati-délnyugati áramlás alakul ki, amellyel váltakozó nedvességtartalmú, ám enyhe léghullámok érkeznek térségünkbe. Ennek köszönhetõen mérséklõdik az eddigi nagymértékû hõmérsékleti amplitúdó, az éjszakai fagyok egyre nagyobb területen szûnnek meg, így a táj délnugatról északkelet, illetve a síkvidéktõl a hegyvidékek felé haladva egyre nagyobb területen borul virágba, illetve ölt pompás üde zöld tavaszi köntöst.

Én azért még várnék ezzel 7-8 napot...

Április elején meglehet az idei elsõ nyári nap:
T850hPa Link Tmax2m Link fáklya Link

Szombaton várhatóan elér minket egy gyors mozgású hidegfront, azonban a hideg levegõ java várhatóan Lengyelország felett marad. A hideg száraz és az enyhe mediterrán légtömeget elválasztó frontzóna viszont (friss ECM operatív) országunk déli része felet hullámot vethet, ami nem jó hír lenne a belvíz súlytotta megyéknek. Én viszont arra számítok, hogy a mostanihoz hasonlóan ez is csak egy átmeneti hidegöblítés lesz, amit március legvégén, április elején egy újabb melegebb idõszak válthat fel. Tél Tábornok idõnkénti átmeneti portyái még jó pár hétig esedékesek, ahhoz azonban sok mindennek stimmelnie kellene március vége felé, hogy egy-egy mutatóba érkezõ hó-vagy graupelzápornál síkvidéken többre fussa egyre lankadó erejébõl.

Félblockingot, részint anticiklonális, részint ény-i irányítású helyzeteket mutat az ECMWF a március 29.-ig terjedõ idõszakra. Egy azori-brit AC északi végét kerülgetik az izlandi minimum peremciklonjai, így érnek a Skandináv-félsziget fölé. Tény, hogy ebben az alapfelállásban bõven benne van a teljes blocking létrejöttének lehetõsége -az, hogy az említett AC észak felé terjeszkedve megállítsa az Észak-Európa felé irányuló nyugati áramlást, és a tõle keletre elhelyezkedõ, Skandinávia középpontú ciklon megerõsödve ránk húzza a sarki hideget. Ez 25.-én majdnem meg is történik, azonban a hideglevegõ nem felénk mozog, hanem a Keleteurópai-síkság irányába -az áramlási vonalak fölöttünk ny-ény irányúak maradnak, nem fordulnak északira. A következõ ígéretes helyzet márc.29.-én áll elõ: ebbõl is lehet hidegelárasztás, de hogy ténylegesen lesz-e, nem derül ki, mert az általam figyelt modell 30.-31.-ig már nem "lát el".

Valószínûbb, hogy általános lehûlésre, és kis jégkorszakra készülhetünk, legkésõbb 2035-re.
Link
Link

Érdekes kilátások akár már a következõ nyári szezonra is: Link

Felmerült a mostaninál erõteljesebb hidegfront lehetõsége hónap vége felé. A GFS-GFS ENS, ECMWF ENS, GEM is számol ennek lehetõsével. Meglátjuk hova fejlõdik a dolog, mindenesetre emiatt benne van még egy hózáporos helyzet. Persze ilyenkor már nehezebben tud délre jutni hideg, és simán elcsúszhat kelet felé a dolog, meglátjuk...

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Rövidtávú esélylatolgatások (#1037)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Rövidtávú esélylatolgatások (#1036)

A ma reggeli ECMWF hosszabb távon sem mutat igazi "hideg" helyzeteket. A most kialakult skandináv AC elõoldala túlságosan keletre van tõlünk ahhoz, hogy az ott áramló hideglevegõ közvetlenül elérhessen minket. Ehhez hozzájárul, hogy ez az anticiklon valóban elég gyorsan kelet felé mozdul, a hozzá tartozó hidegleszakadást még távolabb viszi Közép-Európától.
Ezután, a hétvége táján valóban alakulni kezd az atlanti-parti AC, de ahogy elnézem, az csak félblockingot tud megvalósítani: Közép-Európa fölött é-ék-re fordulnak az áramlási vonalak, de a levegõ a Skandináv-félszigetrõl áramlik felénk, nem direkt a sarkvidékrõl. Az AC észak-északnyugati oldalán pedig jókora zonalitás látszik mindvégig. Azért azt észre kell venni, hogy az atlanti-parti AC nem vándorol kelet felé, csak "vonaglik" -változtatja az alakját, mint az amõba. Jövõ hét közepén majdnem behúzódik a kontinens centrumába, de aztán retrográd mozgásba kezd, kivonul az óceánra. Mindeközben nem alakul ki tipikus meridionális áramlási kép, de érzésem szerint a dolog a kés élén táncol, a félblocking és a kifejlett északi tipusú blocking között: bizony "benne van a pakliban", hogy az észak-európai nyugatias légmozgás egyszercsak északira vált, és ránk zúdul a hideg. Azonban a modell szerint ez március 26.-ig nem következik be.
Személyes véleményem az, hogy a légköri folyamatok tehetetlensége folytán nem tud a skandináv blocking ilyen gyorsan brit blockingra váltani. De a tendencia valóban ez: lassacskán afelé a tipikusan tavaszi felállás felé fordulnak a dolgok, mikor a nyugat-európai AC elõoldalán sarki-tengeri léghullámok érik el egymás után a mi térségünket, változékony, szeles, záporos-hózáporos idõjárást okozva. Az ilyen tipusú idõjárással a közeljövõben szinte biztos találkozunk majd.
Még annyit hozzá kell tennem, én egyelõre nem látom, hogy a légköri képzõdmények stagnálási, retrográd mozgási hajlama tendenciaszerûen csökkenne. A modell szerint is a már csaknem fölénk ért brit AC jó nagyot lép visszafelé az óceán irányába a jövõ hét végére.

Túl részletesen ugyan nem figyeltem, de a következõ a helyzet szerintem:
Érdekes lehetett megfigyelni, hogy február végétõl, az ilyenkor általában némileg erõsödõ zonális áramlások hatására, ha ki is alakult erõsebb anticiklon, az nem nagyon maradt egy helyben, hanem kelet felé kezdett mozogni (ellentétben a téli "leragasztott" AC-kal).
/Ez a folyamat klimatológiailag is erõs ilyenkor márciusban (vagyis fõleg az óceáni, brit, és még a skandi AC-k egyre inkább kelet felé mozdulnak, akkor is, ha a blocking-hajlam nagyrészt megmaradt), az izlandi minimum erõsödése miatt. Ha eléggé blockingos volt a tél, akkor a termikus változások miatt szinte biztosan erõsödni fog az izlandi minimum, mint ahogy meg is tette idén is./
E folyamat jövõbeli folytatódását még a NAO, AO, stb változásai "normalizálódásai" is alátámasztják valamennyire.

Én ilyenkor, tavasz elején a kialakuló AC-kra mindig így nézek, a zonalitásnak ilyenkor szinte kutya kötelessége némileg erõsödni, legalábbis akkor, amikor a tél ennyire blockingos volt. Ez pedig csökkenti az egy helyben álló AC-k kialakulásának valószínûségét. Az AC kialakulhat ugyan, de az nagyobb valószínûséggel megmozdul kelet felé. Ugyanakkor nem valószínûtlen az álló AC sem, határozott esélye van neki is, szóval inkább amolyan dilemma ez.
Ráadásul, bár nagy tapasztalatom nincs, de mintha az ECMWF ezeket a folyamatokat jobban kezelné, mint a GFS. Úgyhogy személy szerint a február vége óta történõ változások miatt én éppen az ECMWF-verziónak adnék kicsit nagyobb esélyt.
(Mivel nem néztem át túl részletesen a modelleket, elképzelhetõnek tartom, hogy késõbb változhat az álláspontom, de talán csak holnapután este tudok részletesen foglalkozni vele.)

Március 2. felének idõjárását a Nyugat-Európa felett kialakuló kiterjedt anticiklon viselkedése döntõ mértékben befolyásolhatja. A modellek többsége abból indul ki, hogy az AC fokozatosan kelet felé mozog, így az elõoldalán beáramló hidegebb levegõ utánpótlása hamar megszûnik, és legkésõbb 25-e körül ismét kellemesen meleg tavaszi napoknak nézhetünk elébe. Ezzel szemben a GFS konokul kitart a brit blocking/félblocking alaphelyzet mellett, ami bizony sorozatos hidegöblítéseket jelentene gyakorlatilag a hónap végéig. Az eddigieket figyelembe véve inkább a hûvösebb szcenáriót tartom valamivel valószínûbbnek (habár nem a GFS által jelzett mértékben), bár a helyzet letisztulására legalább péntekig/szombatig biztosan várni kell majd.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Rövidtávú esélylatolgatások (#1035)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Rövidtávú esélylatolgatások (#1034)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Rövidtávú esélylatolgatások (#1033)

Én 24-ig a következõ 10 napban sehol még 0-hoz közeli reggeli T-mint se látok, legalább is az ECM-et elemezgetve, GFS-t meg persze nem is nézek ilyen célra. Nem igazán hiszem hogy a következõ 10 napban fagyoskodni fogunk. Totál kellemes hõmérsékletek várhatóak, 8-12 C kellemesnek mondható március második felében, ha áprilisban lépkednénk akkor azért az már mondhatni h hûvöskés! Más kérdés a csapadék, az bizony lesz, ez az egyetlen dolog ami rontani fogja a dolgot.Illetve itt van vasárnap, talán itt ott még hó pelyheket is látunk majd 7-8 C mellet?

Kíváncsi leszek, hogy a GFS vagy ECMWF verzió jön-e majd be?
A GFS ugyanis jóval hidegebb, mint az ECMWF. Benne van a pakliban a tartósabb átlagon aluli hideg, viszont nem minden modell mutatja egybehangzóan.
Ha a miskolci ECMWF-t nézem, akkor 1-2 nap átlag alatti, de amúgy átlagos, ill. átlag feletti hõmérsékletek lennének: Link tekintve azt a nem elhanyagolható tényt, hogy az átlagos Tmaxok csak március utolsó harmadában szoktál átlépni a 12 fokot: Link ehhez képest brutális kitavaszodás volt az utóbbi napokban.

A GFS persze ettõl hidegebb. A hõmérsékleti fáklyából persze az jön le, hogy ott sincs teljes egyetértés, ugyanakkor a fõ és kontrol futás szépen egymáshoz simul a lehülés idõpontjában.

Bizony hosszú, az átlagnál hidegebb idõ jöhet a következõ 2 hétben, reggel fagypont körüli minimumok, délután pedig 10°C körüli maxok.Nagyjából a hónap vége felé jöhet a következõ tavasziasabb idõszak, ezt a fáklyán már jelzi is néhány tag, a következõ napokban aztán kiderül, mi lesz belõle.