Időjárási visszatekintő

2013. május Cegléden

Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 16,7°C (30 éves átlag 17,0°C)
max. 30,6°C (1-jén), min. 5,9°C (27-én).

Csapadék: 66,9 mm (átlag 52 mm, tavaly 54 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 21,6 mm (6-án).
Zivataros nap: 11

Részletes napi adatok: Link

Itt a szárazság annyira nem kérdés hogy a 2010-es év messze elbújhat eddig. 10-ét írunk, de már 40mm benne van a júniusban. Kiváncsi leszek a Vöröskõ forrás meddig fog mûködni.

Itt sajnos egyelõre tovább tart a viszonylagos szárazság, mert az elmúlt heti csapadéktermés mindössze 3 mm volt. Ha már nincs egy normális zivatar, akkor legalább tisztes mennyiségû esõ hullana...

Holnapra mibõl várod ezt a durvulatot? Linkeld már be a paramétereket..

Az se volt gyenge..

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#189064 - 2013-06-09 15:28:57)

Ez pedig nálunk vert el koppig mindent.
Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#189061 - 2013-06-09 14:54:26)

Örökké emlékezetes nap marad.Holnap akár megismétlõdhet?Életem legnagyobb SC-je volt.Link

Nálam már tegnap is az volt, 25,7 fokkal, ma 3 tizedet még emelt a téten. Itt is május 19-e volt péntekig az utolsó nyári nap.

Nahát, május 19. (26,4°C) után ma újra nyári nap volt (26,2°C).

Májusi adatsor Link Januártól mostanáig Link Illetve a májusi adatok grafikonra illesztve Link

Azon már bõven túltett. 2010-ben ilyenkor 400mm alatt jártunk, most az 500mm-t nyaldossuk.

Májusi összefoglaló: Link

Kaposvár környékén nagyon kemény mennyiség hullhatott le az elmúlt órákban, s alig haladnak a cellák!! A kaposvári kamera sem rossz...

Verifikálok. OMSZ szerda reggeli prognózisa szerint itt szerdán 26 foknak kellett volna lennie, helyette a 22 fokot érte el és haladta meg 3 tizeddel a hõmérséklet.

372,5 mm eddig az év, jó nagy különbségek vannak már most is, igen kis területen belül.

Nálam 480 mm felett az év, nem extrém, de elég egyelõre

Itt pedig kevéssel 400 mm fölött, ami pont a duplája a sokéves mennyiségnek.

Nálam az ez évi csapadék már 496 mm. Ha így folytatódik az év, akkor nagyon fog hajazni 2010-re, az meg nem lenne jó.

Az elmúlt 365 nap csapadékösszege nálam már: 1106mm!

Dehogy haragszom szerencsére az is olyan ritka mint a kedvenc telem a 2006-07-es volt. Az nálam csillagos 5-öst kapott és azért nem lett hatos mert 1 hótakarós nap azért becsúszott és volt legalább 2 hideg nap:-) Egy fagymentes szép télnek örülnék a leginkább idén kijár már nekem:-)

De a térfát félretéve, azon agyalok és próbálok összefüggést találni, hogy az 1978-as nyár az 1834-es nyár vagy a 2006-07-es tél, avagy hogy hidegrõl is essen néhány szó. Volt néhány kedvenc telem, no 1941-42 sem volt rossz, de pl 1879-es december mikor a fõvárosban a havi közép -10,8 fok volt, no az finom lehetett, vagy a másik a 1829-1830-as téli szezon. Az, hogy egy-egy hónap szélsõséges oké, de hosszú hónapokon keresztül nem tud még egy kis porszem sem kerülni az áramlásba no az a komoly feladat, hogy miért is?
1829-30 fõvárosból:
november: -0,1 fok,
december: -6,2 fok
január: -7,6 fok,
február: -3,6 fok
március 2,6 fok
Csak viszonyítás kép a tavalyi február a fõvárosban -2,4 fok az idei márcisu 3,4 fok volt és milyen hideg volt az is, mi lehetett ebben az évben, illetve 5 hónapban?
Tehát ezekbõl az évekbõl valamiért az áramlás annyira tartós és erõs volt, hogy szinte lehetetlen volt kimozdítani hosszú hónapokon keresztül, látható mindenre van példa.
2006-07-es közepek:
november: 7,7 fok
december: 2,4 fok
január: 5,2 fok
február: 5,7 fok
március: 8,1 fok

Nagyon szép ez is, ezek a fantasztikus évek az az igazság ami ilyet produkál, ezért kérdezem ezek miértjét! Egyszer rájövök majd, nem most lesz:-)

Aztán csak vigyázz, mert ki leszel kiáltva itt hidegimádónak...

Kecskemét reptéren, ha lehet, még durvább a kontraszt az idei áprilisi és a májusi abszolút maxok között:
- április 30.: 32,6 °C
- május 1. és 2.: 29,8 °C

Ha meg nem haragszol, azért én maradnék az 1978-as nyárnál. Erre már pontosan emlékszem, és mondhatom, most is tetszene....

Igen és 1926-ban még ez sem lett volna, ha április 25 körül a keleti országrészt ez nem érinti:
Link
Itt 33,6 fokot mértek Debrecen-Pallagon, és azt hiszem talán az egyetem városban még magasabb volt ez az érték majd utána nézek, egyébként ez volt abban az évben a csúcshõmérséklet:-)
1946-os nyáron Szegeden 23 forró nap fordult elõ és 62 hõségnap. Azt hiszem tavaly 18 forró nap volt ott, hõségnap több volt. Igen finom nyarunk volt tavaly no:-) Idén ilyenre már csekély az esély, szinte 0%:-)
A legszebb talán 1834-es nyár volt, akkor szerény számítás szerint a Dél-Alföldön májustól-októberig a hõségnapok száma 90-100 körül volt és a forró napok száma is elérte a 30 napot, igazi nyár volt akkor, talán minden idõk leghosszabb tikkasztó kánikulája volt.
Fõvárosi havi közepek abból az évbõl:
Május : 20,6 fok
június: 22,2 fok
július: 26,0 fok
augusztus 23,0 fok
szeptember: 19,8 fok

Tavaly 2012-ben.
május: 17,8 fok
június: 21,1 fok
július: 24,1 fok
augusztus: 23,7 fok
szeptember: 18,3 fok

Szép-szép de nem az igazi a nagy elõdhöz képest:-)

1926-ról beugrott egy korábbi hsz Link , friss nyár volt Szegeden is, mindössze 3 hõségnappal.

Ne adj nekik ötleteket mert még megteszik:-) Egyébként rengetek olyan példa van, hogy két egymást mellett lévõ hónap helyet cserélt, hõmérsékletileg és más paraméterekkel is. Sõt, volt olyan is hogy teljesen nem az évszakra jellemzõ hónapban volt az elõzõ vagy a következõ évszak szélsõséges kimenetele, hozok is példát ide.

Pl 1913-ban mikor "szélsõséges" április közepén volt a téli félévben a legvastagabb hótakaró a fõvárosban 13 cm,
1926-ban áprilisban volt pl Debrecenben a legmelegebb hõmérséklet a nyári idõszakban:-) És még sok egyéb finomság:-)

Egyébként idén ez nálam is így volt 29,7 április 30-án, és 29,5 fok május 1-jén. Azóta sem volt ilyen szép idõ idén. És még hõségnap mindig nem fordult elõ.

Szó volt már többször is arról, hogy ha nagyon keresünk minduntalan találhatunk "rekordokat", "szélsõségeket". Nos, hozok egyet, aki keres, az talál....


Idén az áprilisi Tmax. magasabb volt, mint a májusi. (29,5 °C. ill. 28,6 °C.)
A rendelkezésemre álló elmúlt 70 évben ez két alkalommal fordult elõ Siófokon.

1946: 29,6 °C. ill. 28,8 °C.
1970: 24,8 °C. ill. 24,5 °C.
1947-ben azonos lett a két maximum: 28,4 °C.

Kár, hogy a bulvár még nem fedezte ezt is fel, mivel ezzel vélhetõen újabb bizonyítékot találnának éghajlatunk egyértelmû szélsõségesedésére....

2013. májusa Mezõtárkányban: Link

2013 tavasza nálam: (zárójelben az 50 éves átlag illetve a dátum)

Átlaghõmérséklet: 3,97+12,86+17,18= 11,34 °C. (11,1 °C.)
T min. átlag: 0,79+7,14+12,43= 6,79 °C.
T max. átlag: 8,20+19,07+22,68= 16,65 °C.
Absz. T min.: -6,7 °C. (03.17.)
Absz. T max.: 29,5 °C. (04.26.)
Tavaszi absz. hõingás: 36,2 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -1,5 °C. (03.25.)
Legmagasabb napi átlag: 22,4 °C. (05.01.)
Napi átlagok hõingása: 23,9 °C.
Napi legnagyobb hõingás: 19,6 °C. (04.25.)
Napi legkisebb hõingás: 1,3 °C. (04.03.)

Legalacsonyabb légnyomás: 992,0 hPa. (03.18.)
Legmagasabb légnyomás: 1029,2 hPa. (04.15.)

Fagyos nap: 15+0+0= 15 db. (7)
Hideg nap: 1+0+0= 1 db. (1)
Téli nap: 1+0+0= 1 db. (1)
Hóeséses nap: 9+2+0= 11 db. (4)
Hótakarós nap: 7+0+0= 7 db. (2)
Nyári nap: 0+7+6= 13 db. (
Ködös nap: 5+1+0= 6 db.
Zivataros nap: 0+0+4= 4 db. (

Tavaszi csapadék: 98,0+23,1+62,6= 183,7 mm. (128,3 mm.)
Csapadékos nap: 21+12+21= 54 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 16+4+16= 36 db.
Jelentõs csapadékú nap: 8+1+3= 12 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 17,2 mm. (03.25.)

Az átlagnál alig melegebb és közel 50 %-kal csapadékosabb tavasz volt. Az átlagnál hidegebb március sok hótakarós és havas napot hozott, ezenkívül is általában jellemzõ volt a tavaszra a borongós idõ, melyet alátámaszt a csapadékos napok magas száma.

Nálunk az idei év toronymagasan viszi a prímet eddig az összesített havi csapadékösszegek terén (2007 óta), 121,5 mm-rel több csapadék hullott, mint a korábban legcsapadékosabb 2009 elsõ 5 hónapjában. A tavalyi évhez képest pedig ég és föld a különbség, akkor a mostani 377 mm-es csapadékösszeget csak szeptemberben értük el. Link

A májusi csapadékösszeg 81 mm lett, így január, február és március után megvan a 4. 80-as hónapunk is.

A májust kereken 100mm-rel zártuk.
Az év 398mm-en áll, ami csak 18mm-rel kevesebb, mint a legendás 2010-es 5 hónapi csapadékösszeg.
(a pontosság kedvéért tegyük hozzá, hogy a 2010-es május, a maga 216mm-es csapadékösszegével, egészen szélsõséges hónap volt... [esõ] )

2013 május nálam:

T átlag: 17,18 °C.
T min átlag: 12,43 °C.
T max. átlag: 22,68 °C.
Absz. T min.: 7,9 °C. (15.)
Absz. T max.: 28,6 °C. (19.)
Absz. hõingás: 20,7 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 12,3 °C. (31.)
Legmagasabb napi átlag: 22,4 °C. (01.)
Napi átlagok hõingása: 10,1 °C.
Legalacsonyabb T max.: 16,3 °C. (27.)
Legmagasabb T min.: 16,5 °C. (01.)
Napi legnagyobb hõingás: 17,6 °C. (10., 19.)
Napi legkisebb hõingás: 4,7 °C. (12.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1000,4 hPa. (30.)
Legmagasabb légnyomás: 1022,8 hPa. (05.)

Nyári nap: 6 db.
Zivataros nap: 5 db.

Havi csapadékmennyiség: 62,6 mm. (éves: 361,0 mm.)
Csapadékos nap: 21 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 16 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 16,7 mm. (02.)

Átlagosnál kissé melegebb (0,7 °C.) és kissé csapadékosabb (113 %) május volt. Nagyon melegnek indult a hónap, míg a vége kifejezetten hidegre váltott, -olyannyira, hogy a kandallóba többször is be kellett fûtenünk- így lettünk közel átlagos hõmérsékletûek. Sok csapadékos napunk volt, szeles, borongós hónapot tudhatunk magunk mögött. Érdekesség, hogy -a korábban leírtaknak megfelelõen- a legmagasabb napi átlagot 01-én, míg a legalacsonyabbat 31-én mértem.

Mályi, 2013 Május:
Havi közphõm.: 16,4°C
Havi csapadék: 109,7 mm

Bõvebben: Link és Link

Érdekesség, a május alacsonyabb abszolút maximumot állított fel mint az április...

Tegnap 2,7 mm esett, a május 89 mm lett, az év 425,4 mm. 16,1 fok lett a havi közép, 2006 óta csak 2010-ben volt hûvösebb (15,7) és esõsebb május. Viszont akkor jûn.1-én csak 380,2 mm volt az állás, vagyis 2010 év eleje elbújhat 2013 mögött.

Itt Lõrinciben, túl vagyunk egy újabb aranyos májuson, hiszen a havi csapadékösszeg 121,5 mm lett összesen. A hónapban 14 zivataros napot jegyeztem fel, amire méréseim történetében még nem volt példa.
A 2013-as év eddig 447,0 mm csapadékot produkált, amely 66,5 mm-rel több a 2010 elsõ öt hónapjában lehullott csapadéknál (380,5 mm).

Pár napja még többen hitetlenkedtek azzal kapcsolatban, hogy az erõs kezdés után lehet-e végül átlag alatti, sõt, akár csak átlagos hõmérsékletû a május. Nos, Kecskeméten néhány órával a hónap befejezése elõtt 16,65 °C-on áll a havi közép, így az 1981-2010-es átlaghoz képest gyakorlatilag elhanyagolható pozitív anomáliával, 0,1-0,2 °C-os plusszal fogunk zárni.

Ezzel a 2013-as év ezidáig a következõképpen áll:
- január: 0,5 °C (+1,3 °C)
- február: 2,5 °C (+1,7 °C)
- március: 3,7 °C (-1,8 °C)
- április: 12,5 °C (+1,2 °C)
- május: 16,7 °C (+0,2 °C)

Öt hónap után tehát mintegy +0,5 °C-os anomáliában van az év az utolsó 30 éves normálhoz képest.

Ugyanezek az adatok csapadékban:
- január: 43,6 mm (+52%)
- február: 70,2 mm (+149%)
- március: 98,1 mm (+260%)
- április: 32,0 mm (-12%)
- május: 93,7 mm, persze ez még reggelig változhat (eddig +65%)

Azaz öt hónap alatt az utolsó 30 év normáljához képest majdnem dupla mennyiség, az "átlagos" 190%-a hullott le.

Ez tényleg nagy kincs.

Nálam kevesebb hullott le: tegnap 5+3,5, azaz összesen 8,5 mm eddig az örvény termése. Mennyivel másabb, így, mint tavaly, amikor naponta 30-40 percet kellett locsolnom, most ennyi idõt nyerek naponta. Nem beszélve az energiafelvételrõl. Jelen esetben õk többet jelölnek bizonyos napokra, van, hogy sokkal.

Az én mérésemet nézve egyáltalán nem pontosak az OMSZ térképei sem, azt lehet tudni, hogy milyen települések adatai alapján hozzák ki a térképeket? Vagy csak a nagyobbak+radar alapján számolnak ebben az esetben, s azt vetítik a napi térképekre?

Nagy kincset osztottál meg velünk, köszönjük!

Nálam a tegnap reggeli 7,5 mm után ma 13,1 mm-t mértem, május 126,7 mm, 2013-ban 381 mm hullott. 2010-ben az elsõ 5 hónapban 414 mm, nem sokkal vagyunk elmaradva. [esõ]
Bsanyi: köszönjük, jó olvasni ezeket a régiségeket.

Tegnapelõtt 8,0 mm, tegnap 20,3 mm zúgott le, így a május már 109,7 mm...
Elnézést, bekavarodtam az éves szummával, jelenleg 362 mm és 84 mm-re van a 2010-es azonos idõszakban mért értéktõl.

Szervusztok!

Talán egy kicsit terjedelmes amit most felrakok, de figyelemre méltó.
Az alábbi átiratot, amely a községi jegyzõkönyvbõl készült Nagy Gábor tette közzé Alacska község honlapján. Minket voltaképpen egy dombsor választ el a falutól, és a honlapot is nézegettem már korábban, de pont a településtörténeti részbe nem rágtam bele magam, mert nagy mennyiségû tagolatlan szöveg van felpakolva oda, nehezen érthetõ szerkezetben. Én egy kicsit megpróbáltam a kiemelt részt változtatás nélkül, de kronológiai sorrendbe tenni.

Alacska községi jegyzõkönyve (a faluház padlásán találtakból):
(A Falumúzeum gyûjteményében tárolva)!

"( Kiss Miksa Különféle Jegyzetek): Valóban, az 1899 évi rendkívüli idõjárás vólt. Amidõn már Januáris hó 25 én a somfák kivirítottak. Alig vólt tél. Késõbb azonban ezen virágok elfagytak. Április havában folytonos hideg idõ, valamint Májusban is. A méhek igen jól teleltek oly annyira hogy már április havában készen álltak a rajzásra, de május havában oly rossz idõk jártak hogy a méheket etetni kellett sõt még júniusban és júliusban is. Az irodát (jegyzõi) még Július 10 dik én is bekellett fûttetni. Szóval Július 14 ig folyamatosan fûttetni kellett. Gyümölcs úgyszólván semmi sem termett. Július 5 dikén és 12 én nálunk gyenge de a felvidéken erõs dér vólt. Aratáskor azonban mely Július 18 dika táján kezdõdött meglehetõs jó idõ késõbb nagy melegek, egész nyáron semmi esõ. Széna közepes, sarjú semmi, nagy aszály elõre láthatólag nagy takarmányszükséglet.

Kiss Miksa: Az 1901/2 tél nagyon gyenge vólt, Karácsony másod napján a szobában nyitott ablak mellett ünnepeltünk., mikor pedig pünkösd idõ napján nincs akkora meleg hogy el ne kelne a fûtés, a jégvermek üresek mert egész télen annyi jég nem vólt hogy jeget szerezhettünk vólna. Két hét óta május közepén folyamatos szakadó esõ hideg szél a gyümölcs részben elvirított de kilátás nincs hogy valami teremjen takarmányt még ma sem lehet kaszálni, általános panasz és zúgolódás. Akik a kapás növényeket elültették nagyon megbánták mert elrothadt a földben, búzában jó termés valamint árpában és zabban is. Gyümölcs semmi, a mesterséges takarmány nagyon buja de értéktelen, széna közepes, sarjú semmi. Aszály nagy vetni alig tudtunk.
Szeptember 10-én már óriási hideg amely a még éretlen szõlõt megfagyasztotta minek folytán kevés és savanyú bor termett.
Deczember 1 táján nagy hideg 10-22 ig dermesztõ 22 R. fok hideg a szobát alig bírtuk befûteni de már karácsony táján folyton esett a hó elolvadva egész tavaszig sár esõ és locspocs ismét csak rosszat várhatunk a lóherék mind kivesztek, az egerek annyira elszaporodnak hogy alig lehet tõlük vetni…… / eddig tudtam írni . Ng./


1903 év Június 3 dik napján estve 11 óra 50 perczkor óriási vihar fejlõdött ki, - már 3 dikán délben oly forró vólt a levegõ hogy majdnem kiálhatatlanná vált estve barnás fekete és lila színû fellegek tornyosúltak a láthatáron, az ég oly mélyrõl és megszakítás nélkül dörgött mintha földalatti dübörgés lett vólna, mely dörgés az idõ elõre haladottával mind közelebb és közelebb hallatszott végre a fenn jelzett idõben óriási erõvel tört ki a vihar, erõs orkán közben villám villámra ért, a jegek hullani kezdenek mind jobban és jobban kopogtatták a házfedeleket és az ablakokat, végre oly erõvel és oly nagy mennyiségben hultak a jegek melyek között tyúk tojás nagyságúak is vóltak hogy az álmából felriadt nép kétségbe esett látván a nagy istenítéletet mely évi keresményétõl megfosztotta - a nagycsapás azonban csak reggel látszott meg búza gabona árpa tönkretéve az amúgyis nem egészen jónak mondható termés tönkre ment, a szõllõ évekre elpusztíttatott, a nagy termést ígérõ gyümölcsfákról a gyümölcsöt a jég nagyrészben leverte, amit lenem vert megsebesítette, sokan a rozsot lekaszálták.

1903 év Június hó 2 dik napján reggel 5 óra 10 perckor, körülbelül 1/ másodperczig tartó földrengés vólt észlelhetõ községünkben e sorok írója még ágyában pihent midõn ágyát sõt az egész épületet megmozgatta a földrengés - rémülve szökött fel ágyából hogy alkalmas helyre meneküljön családjával, de az Isteni hatalom nem ismételte a végzetessé válható földmozgását. - és így a nyugalom helyre állt. - Ilyenkor látja az elbizakodott ember, hogy míly semmiség és porszem a természeti erõkkel szemben melyet az isteni hatalom hasznára vagy kárára fordíthat, - légy velünk uram e nehéz napokban.
1887. József napján Deczemberi hideg félöles hóval melyen javában szánkáznak az emberek, mely két hétig tart, holott a megelõzõ napok egész tavasziak vóltak a vetést meg kezdték ma pedig félöles hó dermesztõ hideggel - apró megfagyott nyulakat hoznak a mezõrõl.


1908 tavaszán a hernyók olyan nagy mennyiségben jelentek meg hogy a gyümölcs termés mely szép reményekkel kecsegtetett teljesen tönkretették , félõ hogy a gyümölcsfák talán többé ki sem fognak fakadni késõbb a lepkék jelentek meg nagy mennyiségben nem különben a cserebogarak is. Ezen óriási csapás nem jött váratlanul már a hatóságok az 1907 év õszén kiadták a hernyó irtásra vonatkozó szigorú rendeleteket, de a nép az írást vagy egyáltalán nem, vagy csak igen lanyhán teljesítette pedig ha egyesült erõvel, mindenki leszedte volna a hernyó fészkeket nem állnának ma június 18-án a gyümölcsfák levél nélkül – példát adott a népnek Varga Mihály aki a hernyóirtást erélyesen elvégezte így az õ kertjében a gyümölcs megmaradt a fák a szokott zöld levelekkel díszlenek. – késõbb oly meleg napok uralkodnak már május és június hónapokban hogy a hõmérõ napos helyen pl. az én folyosómon délután öt órakor 38 Celsiust mutatott, a földmívelõk reménye mivel jó aratás mutatkozott kezdtek hanyatlani, mert a rendkívüli és kiállhatatlan hõség mindent meg aszalt, június 20-án már vólt gabona kereszt ami mostanában ritkaság számba ment, féltünk hogy 25 kor (korona?) búza ár mellett óriási takarmány hiány lesz, a búza árát métermázsaként érted. Széna és mesterséges takarmány elsõ kaszálásra jól fizetett de késõbb teljesen kiégett az aratás után (július 20) bekövetkezett esõ alig tudta helyrehozni, és azóta mindig esik az esõ a levegõ úgy lehûlt napos helyen délben 8 R, azon gondolkoztunk ma is augusztus 18-án hogy a szobákat ne fûtessük é be. A mezei termények azonban búza, gabona, árpa jobb aratást adnak mint vártuk, az egész Magyarországon így sikerült, ezért ma már a búza ára 25 koronáról 18 korona lett métermázsánként, a szõlõ és bor termés igen bõ volt de éppen a beállott túltermés folytán oly rosszul volt értékesíthetõ, különben a hordók drágasága miatt / párja 30 korona is volt / hogy alig maradt a gazdának mintha krumpli termett volna, az 1908-év el lehet mondani egyike volt a legrosszabbaknak."

Eddig jól alakul a május. Utoljára 2010 májusa és júniusa volt ennyire csapadékos.
Ez eddig 149mm. remélhetõleg ennyi is marad.

A bánkúti (és a többi bükki) mérés bekerül valamilyen OMSZ adatbázisba? Vagy az csak tisztán vízügyes?

Tegnap a bükki állomásokon 5-7 mm-t mértek.

Kecskemét reptér eddig májusban:
- havi középhõmérséklet 16,7 °C,
- havi csapadékösszeg: 84,7 mm.

Az éves csapadékösszeg 328 mm.

Nálam következõ a helyzet "csapadékügyileg": május: 106,1 mm, 2013: 360,4 mm, 2010. május 28-ig: 396 mm. A "hiány" tehát: 35,6 mm. [esõ]

Nálam 6,2 mm. Már sok lesz a jóból, a május 81,2 mm-nél jár és ugye jön a holnap...
Az éves szumma jelenleg 382,5 mm, ez csak 39 mm-re van az õrült 2010-es év május 28-ig terjedõ azonos idõszakához képest...

Nálam meg csak 0,2 mm. Konvektív csapadék volt, ne feledd, néhány km távolságon belül is nagyok lehetnek a különbségek, nemhogy 25 km fölött.

Nálam csak 3,5 mm esett.

Nálam 11mm csapadék volt, szóval esélyesnek tartom hogy fent még több esett.