Meteorológiai esélylatolgatások
Vince, a madarak, habár valóban érzékenyebben reagálnak az elkövetkezendõ hetek várható idõjárási eseményeire, a tél beköszöntének idejét ilyenkor még nem tudhatják elõre õk sem. Ennek oka inkább a mezõkön, a légtérben egyaránt jelentõsen lecsökkent rovarmennyiség lehet (ami tájanként, kistájanként erõsen változó lehet). Ilyenkor, átlaghõmérséklettõl függetlenül ez kerül a fajfenntartás-diktálta cselekményeik elsõ helyére, és felkerekednek.
A másik a levélsárgulás. A növényeket még elég fontos fenofázisában érte az idei júliusi hõség és aszály. Akkor, az éppen virágzó, vagy a termésérlelés folyamatában lévõ növények gyorsabban mozgósították tartalék tápanyagaikat, és így elõbb fejezték be az azévi ciklusukat. A mi lombos fáink zöme a nyár elsõ feléig megérleli termését, utána csak asszimilál, a növekedésbe fekteti energiáit. Az augusztusi esõk hatására pedig már nem zöldellenek ki megújulva fák levelei (a gyepek viszont igen igen), a lassuló tápanyagforgalom következtében inkább fokozatosan színüket vesztik. Az õszi elsõ dércsípések eljövetele mellett a lombhullatás kezdetében nagy szerepe van pl. az õszi (októberi-novemberi) erõs szelek gyakoriságának is. Ha több napon át is viharos szelek fújnak, elõbb lelombozódnak az erdõk, mint néhány fagyos reggel után. Bár kétségtelen, utóbbi a legszebb.
A másik a levélsárgulás. A növényeket még elég fontos fenofázisában érte az idei júliusi hõség és aszály. Akkor, az éppen virágzó, vagy a termésérlelés folyamatában lévõ növények gyorsabban mozgósították tartalék tápanyagaikat, és így elõbb fejezték be az azévi ciklusukat. A mi lombos fáink zöme a nyár elsõ feléig megérleli termését, utána csak asszimilál, a növekedésbe fekteti energiáit. Az augusztusi esõk hatására pedig már nem zöldellenek ki megújulva fák levelei (a gyepek viszont igen igen), a lassuló tápanyagforgalom következtében inkább fokozatosan színüket vesztik. Az õszi elsõ dércsípések eljövetele mellett a lombhullatás kezdetében nagy szerepe van pl. az õszi (októberi-novemberi) erõs szelek gyakoriságának is. Ha több napon át is viharos szelek fújnak, elõbb lelombozódnak az erdõk, mint néhány fagyos reggel után. Bár kétségtelen, utóbbi a legszebb.
Nyilván azért érdemes figyelni ezekre a dolgokra, mert az állatoknak és növényeknek sokszor a túlélésük múlik azon, hogy hogyan reagálnak a környezetük jeleire. Mikor indulnak útnak a költözõ madarak, mikor hullik le a fák lombja, mikor jönnek az elsõ fagyok, stb. Mi a jól fûtött, szigetelt házainkból sokszor észre sem vesszük azokat a dolgokat, amiket eleinknek muszáj volt jól megfigyelni. Nem volt mindegy, mennyi fát kellett vágni még jó idõben, mennyi élelmiszert kellett tartalékolni, stb. Sokkal inkább ki voltak téve a természet kénye-kedvének, hiszen a munkák igen jelentõs hányadát szabad ég alatt végezték. Nyilván ebbõl is adódott, hogy a megéhetésük múlott a megfigyelõképességükön és azon, mennyire ismerték a természet jeleit. Egyszóval a minél pontosabb hosszútávú esélylatolgatáson.
A természet jelei most nagyon érdekesek. Ebben az évben minden hamarabb ment végbe mint tavaly õsszel. A fecskék nálunk agusztus 10.-e körül már gyülekezni kezdtek, és ezekben a napokban már útra keltek, mert már nem látok egyet se. A gondosan készített házaikat a falokon ott hagyták, már nincs benne senki. Tavaly egy fél hónappal késõbb mentek el. A fák levelei már most sárgulnak, lehet za almafa, vagy dió vagy körte, már sárgulnak és esnek le. Ez is jóval korább kezdõdött el mint tavaly. Nem tudom, hogy ze a hideg augusztus vége miatt volt, vagy pedig az állatok tudnak valamit, amit mi csak sejtünk.
Hozzáteszem, ez csak a 850 hPa-os T - ami az egyik legkönnyebben modellezhetõ elem, hiszen helyi hatások alig-alig befolyásolják. A csapadék vagy a 2 méteres T verifikációja bizonyára jóval gyengébb eredményt hozna...
Készítettem egy kis statisztikát a hosszútávú GFS és ENS beválásáról, 200 db elmentett budapesti grafikon 850 hPa-os hõmérsékletei alapján. Az eredmények:
- a 00 UTC-s ("szondás") futások semmivel sem pontosabbak a 06 UTC-seknél;
- a 10 napon túli GFS információtartalma nulla, a "pontossága" ugyanannyi, mintha egyszerûen az aktuális 850 hPa-os hõmérsékletet adnánk elõrejelzésnek - az ENS viszont még 15 napnál is több a semminél;
- a részletes, százalékos beválások itt láthatók: Link
- a 00 UTC-s ("szondás") futások semmivel sem pontosabbak a 06 UTC-seknél;
- a 10 napon túli GFS információtartalma nulla, a "pontossága" ugyanannyi, mintha egyszerûen az aktuális 850 hPa-os hõmérsékletet adnánk elõrejelzésnek - az ENS viszont még 15 napnál is több a semminél;
- a részletes, százalékos beválások itt láthatók: Link
A tavalyi tél azért nem volt mindenhol egyformán kedvezõ, legalábbis a hó szempontjából. Dél-Mo. egész jól kimaradt. Remélem idén kicsit jobban járunk. Nekem a legemlékezetesebb ebbõl a szempontból 1995-96 tele volt, noha egy kicsit kilógott a sorból, legalábbis annyiban mindenképp, hogy november legelején már volt havazás. Aztán majdnem öt hónapig abba sem hagyta. Akkor is aranyszínû volt az õsz.
Nyugi Kenya, ez régi népi megfigyelés is, pl. erre Fekete István regénye, a Téli Berek.
Tavaly is mondtam ezt, lévén a tavalyi arany õsz is ezt vetítette elõ, október közepétõl már meg is pendítettem kemény tél lehetõségét, miután az objektív jeleket is lehetett megfigyelni, nameg a természet készülõdését.
Tavaly is mondtam ezt, lévén a tavalyi arany õsz is ezt vetítette elõ, október közepétõl már meg is pendítettem kemény tél lehetõségét, miután az objektív jeleket is lehetett megfigyelni, nameg a természet készülõdését.
Én csak egy nappali 13-17 fokos, reggeli vastag harmatos arany-októberben bízom. Utána jöhet a hó, minél nagyobb.
Nem tudom, nekem úgy rémlik, hogy a hosszú, szélsõségektõl nagyjából mentes õsz után általában kemény tél szokott jönni. Akkor, amikor szép lassan csökken a hõmérséklet, október vége táján megjelennek a ködök, novemberben a többnapos esõk és a fagyok sem jönnek túl korán. Persze lehet, hogy ez amolyan "bezzeg régen mekkora telek voltak!" típusú gondolat.
Kíváncsi lennék, hogy az 1926-27-es tél hogyan kezdett. Valamelyikõtök biztos tudja...remélem...
Snowhunter: azt az 1997-98-as "telet" ne is emlegesd, a hideg kilel, ha csak rágondolok. Egészen december közepéig szinte mintaszerû volt, aztán Karácsony elsõ napján kb. (akkor még nem írtam) 17-18 fok, január közepe táján szakadó esõ úgy, hogy a Mecseken meg ömlött a hó, szóval néhány tizeden múlt, hogy a város nem fulladt bele a hóba. Után februárban egy hétig zúzmarás köd, jégpálya utakkal. Február vége felé ismét 20 fok körüli Tmax. Brrrrrrr
Van benne valami (azaz statisztikai alátémasztás) Kenya, nálam a két legutolsó (1197 és 2003) októberi keménykedés után egy zonális rettenet-tél jött (1997-199
, ill. egy középkategóriás, ám késõn beköszöntõ (Decemberben még semmi tél, Jan-Feb. hozta a telet szépemlékûvé).
Azaz annyi levonható belõle, hogy az októberi télieskedõ meridionalítás után gyakori a visszatérõ zonális helyzeteket produkáló irányítás akár Januárig (sõt, ld. 1997-199
, tavaly õsszel részletesen irogattam eme témában.
Azaz annyi levonható belõle, hogy az októberi télieskedõ meridionalítás után gyakori a visszatérõ zonális helyzeteket produkáló irányítás akár Januárig (sõt, ld. 1997-199
Metwolf: Akkor jó, mert ilyen távolról szinte mindig pont az ellenkezõje szokott bejönni neki, hogy el ne kiabáljam. Csak azért mondom, mert ha túl korán jön a tél, az nem szokott sokáig tartani. Októberben havazik, utána meg általában jön a jó kis nyúlós nyugati irányítás.
Nem tom, Én majdnem úgy pörgök, amikor özönlik be a köd az esti órákban a városba, mintha egy zivi jönne.
A ködnek van egy hangulata,ami sokszor nyugtató hatást kelt,de ha valaki magányos,a köd a szomorúság jelképévé válik.
Cassano: van benne valami, tavaly õsszel-télen egyetlen egyszer sem volt köd nálam, ez ritkaság.
Egyébként most lehet hülyének fogtok nézni, de Én már nagyon várom a ködöket is.
Kimondottan szeretem, amikor a Napsütéses délutáni órák után tódul be a városba a sûrû köd. Azt viszont már nem igazán csípem, amikor napokig beáll és meg sem moccan a levegõ...
Ja Floo, rémlik valami. 
Bár az más szitu volt szerintem, mert akkor már annyira felhalmozódott a hideg a sarkvidéken, hogy eccerûen nem tudott hova menni, hát gondolt egyet és ránk szakadt.
Szerintem akkor lenne most is egy olyan zivis hidegbetörés, ha kitartana a meleg addig, amíg Észak-Európába már megérkeznek a hideg léghullámok és akkor a nagy hõmérséklet különbség okozhat heves dolgokat.
Viszont szeptember ha jól tudom, akkor az egyik legszárazabb hónapunk, jellemzõ az anticiklonos idõjárás. Ebbõl adódóan véleményem szerint az esetleges átlag feletti meleg fokozatosan "amortizálódik" le, éjszakánként azért már egyre jobban le fog hûlni a levegõ és egyre alacsonyabbról kell felküzdenie magát a hõmérsékletnek...
Bár az más szitu volt szerintem, mert akkor már annyira felhalmozódott a hideg a sarkvidéken, hogy eccerûen nem tudott hova menni, hát gondolt egyet és ránk szakadt.
Szerintem akkor lenne most is egy olyan zivis hidegbetörés, ha kitartana a meleg addig, amíg Észak-Európába már megérkeznek a hideg léghullámok és akkor a nagy hõmérséklet különbség okozhat heves dolgokat.
Viszont szeptember ha jól tudom, akkor az egyik legszárazabb hónapunk, jellemzõ az anticiklonos idõjárás. Ebbõl adódóan véleményem szerint az esetleges átlag feletti meleg fokozatosan "amortizálódik" le, éjszakánként azért már egyre jobban le fog hûlni a levegõ és egyre alacsonyabbról kell felküzdenie magát a hõmérsékletnek...
Na éppen most olvastam a Dunántúli naplóban Dávid Mihály elõrejelzését,miszerint szeprember vége felé akár már talajmenti fagy is lehet,októberben pedíg akár téli idõ :-)
Nekem is ez a verzió tetszene, de pölö tavaly szép csendben szivárgott be a hideg a Kárpátokat megkerülve...
Metwolf!
Szerintem reális lesz a 30 fok...
Zöldvillámnak abban igaza van,hogy ami ezt a meleg periódust lezárja,az jó kis front lesz,remélem heves zivikkel
Szerintem reális lesz a 30 fok...
Zöldvillámnak abban igaza van,hogy ami ezt a meleg periódust lezárja,az jó kis front lesz,remélem heves zivikkel
Ja egész jó kis jóslás,de idõben nem biztos hogy helytálló,aztán lehet bejön :-)
Dávid Mihály már biztosan tudja milyen lesz az õsz meg a tél :-)
Szerintem szeptember elsõ 2/3-ában kellemes idõ lesz, 20-25 fokkal,majd a hónap vége fele jöhet az esõ és a lehülés.Egyébként a tél szempontjából elég bíztatóan hízik északon a hideg :-)
Dávid Mihály már biztosan tudja milyen lesz az õsz meg a tél :-)
Szerintem szeptember elsõ 2/3-ában kellemes idõ lesz, 20-25 fokkal,majd a hónap vége fele jöhet az esõ és a lehülés.Egyébként a tél szempontjából elég bíztatóan hízik északon a hideg :-)
szerintem is de sose lehet tudni én de szerintem is hidegebb lesz az õsz mint szokott
A szeptember elsõ fele kellemes nyári idõt hoz, valószínû lesz az országban 30 fokos maximum. Sajnos a meleg nem ígérkezik olyan hosszúnak, minta tavalyi volt, és viszonylag korán érkeznek az elsõ fagyok (október eleje). Viszont októberben lesz egy erõteljes melegedési hollám, melynek az augusztus 1 illetve 20 ai Bp i viharokhoz hasonló zivatarokat hozó markáns hidegfront vetz véget, s novemberben korán érkezik a tél.
Nekem van egy olyan megérzésem,hogy az õsz az átlagosnál hûvösebb lesz,és korán fog leesni az elsõ hó,ugy november elején.A tél elsõ része pedig enyhébb lesz a második fele pedig átlagos.De ez csak megérzés.
jól néz ki az tény! Lehet a következõ futásra ennek már nyoma sem lesz.....Kialakulhatna már egy tartós anticiklon felettünk is....., viszont érdekes, hogy az Ibériai-fészigettõl Ény-ra lévõ AC hetekig tartotta magát és terelte ránk a frontokat...