Agrometeorológia
A témához: a Bajai úton a met. állomás tengerszint feletti magassága 79 mBf lehet: Link Link .
Ezeknek ellentmond az ELTE segédanyaga Link 82-2=80 mBf.
Szeged-Gyálarét határában található az ország legmélyebb pontja, ennek a magassága 75,8 mBf.
A bajai úti állomás sokszor a lengedezõ szél miatt nem tud jobban lehûlni, egyszerûen túl nyílt a terep, ahol elhelyezkedik.
Ezeknek ellentmond az ELTE segédanyaga Link 82-2=80 mBf.
Szeged-Gyálarét határában található az ország legmélyebb pontja, ennek a magassága 75,8 mBf.
A bajai úti állomás sokszor a lengedezõ szél miatt nem tud jobban lehûlni, egyszerûen túl nyílt a terep, ahol elhelyezkedik.
Itt akár 1-2 m is sokat jelent. De épp most nézem, hogy a katonai térképek is csak 10 méteres szintközökkel adják a szintvonalakat. Legfeljebb a vízügynek lehet méteres szintvonalazású térképe. (meg persze a CIA-nak) Jártam már a Tõzike utca környékén, de nem tûnt lapályosnak, viszont a térkép alapján van ott valami csatorna vagy árok is. Majd szemlézek.
Nem tudom, hogy a Google milyen alapszinthez viszonyít. A Balti feletti szintekhez képest legalább 2m-rel alacsonyabbakat mutat.
A szomszéd magnóliája évek óta nem halad semmire. Mintha egy bonsai lenne. Ilyenkor nagyon szeles a terület, nehezen kiszáradó talajjal, télen kisugárzásos fagyokkor kegyetlen hideg. Bezzeg a Széchenyi téren van egy 80 valahány éves példány a liliomfából. 
Szeged Tõzike utca tszf-i magassága: 80-81 m. Ehhez nem kell katonai térkép, elég a Google Earth-ön megnézni. A Bajai úton a met. állomás 82 m magasan van.
Ezt írtad: "a bajai úti állomásnál szinte csak hidegebbet lehetne mérni hõszennyezésmentes területen."
Ez vagy tévedés, vagy elírás. A bajai úti állomás messze a városon kívül van. Így az esetek 95 %-ában a leghidegebbet ott mérik, hiszen egy szántó kellõs közepén, még a város közigazgatási határától is jóval távolabb van, nemhogy a sûrûen beépített lakóövezettõl. Így ott semmiféle hõszennyezés nincs, az esetek túlnyomó részében. (Ez egyedül akkor képzelhetõ el, ha anticiklon van és keleties, de gyenge a légmozgás, vagy ad abszurdum, ha Ferike a hõmérõház alá rak tüzet. ) Ráadásul a kisugárzás jellemzõen erõs, hiszen szántóról van szó.
Azt, hogy jellemzõen itt mérik a leghidegebbet a városban, nem légbõl kapott állítás, hiszen elég sokat bûvöltem a városklíma-mérõ hálózat adatait amióta elindult. Erre alapozva állítom. Ettõl persze nem zárható ki, hogy Siheone-nál van valami hidegkatlan, mert katonai térképeim nincsenek, így nem tudom, hogy az mennyire lapályos rész, ahol lakik.
Ez vagy tévedés, vagy elírás. A bajai úti állomás messze a városon kívül van. Így az esetek 95 %-ában a leghidegebbet ott mérik, hiszen egy szántó kellõs közepén, még a város közigazgatási határától is jóval távolabb van, nemhogy a sûrûen beépített lakóövezettõl. Így ott semmiféle hõszennyezés nincs, az esetek túlnyomó részében. (Ez egyedül akkor képzelhetõ el, ha anticiklon van és keleties, de gyenge a légmozgás, vagy ad abszurdum, ha Ferike a hõmérõház alá rak tüzet.
) Ráadásul a kisugárzás jellemzõen erõs, hiszen szántóról van szó.Azt, hogy jellemzõen itt mérik a leghidegebbet a városban, nem légbõl kapott állítás, hiszen elég sokat bûvöltem a városklíma-mérõ hálózat adatait amióta elindult. Erre alapozva állítom. Ettõl persze nem zárható ki, hogy Siheone-nál van valami hidegkatlan, mert katonai térképeim nincsenek, így nem tudom, hogy az mennyire lapályos rész, ahol lakik.
Akkor most olvasd el kérlek mégegyszer amit irtam!
Egyebkent biztos hogy van hidegebb az allomasi minimumnal a varosban.
Egyebkent biztos hogy van hidegebb az allomasi minimumnal a varosban.
Az állomáson mért minimumoknál nemigen van hidegebb a város egyik részén sem, ha mégis akkor legfeljebb egy vagy két tizeddel. Így -14 foknál hidegebb nemigen lehetett a város egy pontján sem, leszámítva mondjuk a Baktói fõcsatorna torkolatát a töltés aljában. De siheone fügéje nem ott van.
Mintha nem tudnád, hogy 2-4-6 fokos eltérések két utca között lehetnek.
-13,7 fok volt a T min az állomáson, akkor miért ne lehetne -16,2 fok 2 km-rel odébb?
Fõleg hogy tudjuk, hogy a bajai úti állomásnál szinte csak hidegebbet lehetne mérni hõszennyezésmentes területen.
Viszont bent a városban egy épület elõtt bõven túlél állomási -13,7 fok mellett.
Siheone!
Megnézted a törzsi részen a kérget?
Kicsit a körmöddel kapard meg a kérget lefelé haladva 1-2 helyen, ha barna alatta akkor elfagyott, ha zöld akkor nem.
Ha a felsõ csúcs felõli része el is fagyott, lehet a felétõl lefelé már jó.
Persze ha -15 fok volt ott, illetve mondod is hogy sokkal hidegebb van ott úgy általában, akkor azért esélyes hogy elfagyott.
-13,7 fok volt a T min az állomáson, akkor miért ne lehetne -16,2 fok 2 km-rel odébb?
Fõleg hogy tudjuk, hogy a bajai úti állomásnál szinte csak hidegebbet lehetne mérni hõszennyezésmentes területen.
Viszont bent a városban egy épület elõtt bõven túlél állomási -13,7 fok mellett.
Siheone!
Megnézted a törzsi részen a kérget?
Kicsit a körmöddel kapard meg a kérget lefelé haladva 1-2 helyen, ha barna alatta akkor elfagyott, ha zöld akkor nem.
Ha a felsõ csúcs felõli része el is fagyott, lehet a felétõl lefelé már jó.
Persze ha -15 fok volt ott, illetve mondod is hogy sokkal hidegebb van ott úgy általában, akkor azért esélyes hogy elfagyott.
Maga a növény nem fagyott el, csak talán a rügyek. 2012 februárjában az egész bokornak annyi lett. Utána szó szerint a talajból jöttek elõ az új hajtások.
Még ne bántsd! Szerintem nem fagyott le, csak úgy tûnik. Várd meg a rügyfakadását!
Tõzike utca. Keresd meg a térképen!!! Gyakorlatilag szántóföldek mellett van a kertem. -15 fokig mondják télállónak a fügét.
Gondolom ismered azt az érzést, amikor nyáron sötétedéskor "megcsap" a kertváros hûvös szellõje, amint áthaladsz egy átjáron a körtöltésen át. Illetve fordítva ugyanez.
Gondolom ismered azt az érzést, amikor nyáron sötétedéskor "megcsap" a kertváros hûvös szellõje, amint áthaladsz egy átjáron a körtöltésen át. Illetve fordítva ugyanez.
Azt hogy csináltad? Nálam szinte 0 a fagykár. Bár a füge elég késõn rügyezik csak.
bõséges tyúktrágyánál elképzelhetõ, de attól, hogy te valahová idõszakosan kiengeded õket kizárt hogy számottevõ kémiai hatása legyen. A baromfitrágyát régóta szívfájdalom nélkül adagolom a fák alá, kifejezetten pozitív eredménnyel . (Fõleg a kis fáknál jelentõs a gyomelõlõ, tápanyagpótló hatása). A gyümölcs cefre moslékot is beásom a kertbe, ügyelve hogy ugyanazon helyre max. néhány évente kerüljön csak. Ez kifejezetten savas, de némi trágyázás, és a ritkább adagolás ellensúlyozza a kártékony hatását. Egyébként kitûnõ tápanyag ez is, de komposztálni nem szerencsés, a fenomenális szaga miatt. Egyébként ha szerves anyaggal van keverve, lepakolva egy helyre , ott idõvel megjelennek a vörös trágya giliszták, ami kitûnõ csali a horgászatban. A vörös giliszták imádják, mindig rátalálnak, számomra is rejtély honnan keverednek oda, mert nincs giliszta nevelõm, de tudtommal senkinek a környéken.
Egyébként ha szerves anyaggal van keverve, lepakolva egy helyre , ott idõvel megjelennek a vörös trágya giliszták, ami kitûnõ csali a horgászatban. A vörös giliszták imádják, mindig rátalálnak, számomra is rejtély honnan keverednek oda, mert nincs giliszta nevelõm, de tudtommal senkinek a környéken. 
Nálam a füge fagyott ismét szanaszét. Szeged leghidegebb részén van kertem!!!
Vettem spenótmagot, az egyik Matador, a másik Új-Zélandi. A másik projekt a tollas szegfû.
Nálam 13 cm-s hó volt december 28-án!
bubu, lehet, hogy õk szivattak meg
Bár nem hinném, hogy a mákmag lenne a kedvencük...
bubu, lehet, hogy õk szivattak meg
Bár nem hinném, hogy a mákmag lenne a kedvencük... 
December végi hó nélküli fagy nem tépázta meg? Hirtelen ez jutott eszembe. Mennyi volt akkor nálad a minimum hó nélkül?
Az õsszel elvetett Zeno fajtájú õszi mákomnak - ki tudja miért - csak a negyede kelt ki.
Csak rövid idõre vannak kiengedve. De tudom, hogy a tyúxar jó idõre kilúgozza a földet.
Ha a tyúkokat kiengeded a kertbe, fû sem marad, a futókacsák meg is keresik helyetted a csigákat. Németországban már alakultak futókacsa bérbeadó cégek.
Hatékony csigaölõ is kapható hozzád nem messze a határon túl. Ha esetleg be tudsz szerezni pár ázsiai futókacsát, az bio megoldás, sõt meg a szomszédoknak is kölcsönadhatod õket
A baromfiudvaromban van néhány gyümölcsfa nagyon kedvelik a fák, hogy nincs fûfélékkel konkurencia.(Egy baromfiudvaron egy fia fû nem nõhet...) A rovarkártevõk (áttelelésük) ellen is jelentõs harcostársak... Rendszeresen kiengedem õket nyírt füves udvarra , rövid idõszakokra. Nyitott könyv nekik így is minden, versenyt rohannak a hangyabolyokhoz, egyéb ínyenc helyre. Alighanem sok kártevõ rovar halála szárad a lelkükön. A kertben tenyészidõszakban a verebek, fekete rigók stb.. portyáznak, szép számmal vannak szerencsére..
Egyik oka lehet a kullancs terjedésének az õket fogyasztó madarak pusztulása, a lakott helyeken a baromfiak hiánya.
Ne is mondd: a macskából minden alkalommal szedünk ki kullancsot, amikor bejön. Iszonyatosan fertõzött lett a terület, ahol lakunk.
Ellenben a spanyol meztelencsiga növendékek ellepték a fûtetlen fóliát. Vagy 3 tucatot szedtem le a palántázótálcák aljáról. Mi lesz itt nyáron, nem tudom... 
Vagy 3 tucatot szedtem le a palántázótálcák aljáról. Mi lesz itt nyáron, nem tudom...
Lelassult a virág nyílás,rügyfakadás. Ha még nem nyílt ki a sziromlevél, akkor a bibe talán megmarad. Tápanyag torlódás, vagy pangás lehet hogy egy védekezõ dolgot is elindít a virágrügyekben, nem olyan amikor 24-48 óra alatt zuhan a hõmérséklet 10-15 fokot.
Nagyon nem tetszik ez az alacsony páratartalom. Most szombat éjjel lehet -2-4 is ha derült égbolt is csatlakozik hozzá. Remélem nem lesz 3-10 méter alatt is túlhûlt levegõ. Kinek hogy, a füstölés, kis tüzek gyújtása a legolcsóbb beavatkozás ha szélcsend is lesz.
Ez lenne a kertészeti egyetemek feladata, hogy ezt kikísérletezzék!
A mostani helyzetben például nagyon sokat számíthat a fagykároknál, hogy elõtte nagyon szeles idõ volt, ez pedig dehidratálta a növényeket, így sokkal alacsonyabb hõmérsékletet is elviselnek károsodás nélkül.
A másik, hogy itt felénk reggelre beborult az ég, így a fagyból szépen lassan engedtek vissza a virágok, miközben középen és keleten a -4 fokok után rásütött a növényekre a nap, ezért a fagyott részek hirtelen olvadtak fel, ez utóbbi sokkal jobban roncsolja a növényi szöveteket, mint a borult ég alatti lassú kiengedés.
Ez a két tényezõ, a megelõzõ szél és a borulás reggelre akár egy fokot is számíthat pluszban, úgyértem egy fokkal alacsonyabb érték mellett lesznek olyan károk, mint a megelõzõ szél nélkül és napsütéses olvadással lettek volna 1 fokkal magasabb értékek mellett.
Persze ez az 1 fok ez csak tipp, lehet hogy 2, lehet hogy csak 7 tized, majd megpróbálom megvizsgálni az iklódi és a kanizsai állomás közvetlen közelében.
A mostani helyzetben például nagyon sokat számíthat a fagykároknál, hogy elõtte nagyon szeles idõ volt, ez pedig dehidratálta a növényeket, így sokkal alacsonyabb hõmérsékletet is elviselnek károsodás nélkül.
A másik, hogy itt felénk reggelre beborult az ég, így a fagyból szépen lassan engedtek vissza a virágok, miközben középen és keleten a -4 fokok után rásütött a növényekre a nap, ezért a fagyott részek hirtelen olvadtak fel, ez utóbbi sokkal jobban roncsolja a növényi szöveteket, mint a borult ég alatti lassú kiengedés.
Ez a két tényezõ, a megelõzõ szél és a borulás reggelre akár egy fokot is számíthat pluszban, úgyértem egy fokkal alacsonyabb érték mellett lesznek olyan károk, mint a megelõzõ szél nélkül és napsütéses olvadással lettek volna 1 fokkal magasabb értékek mellett.
Persze ez az 1 fok ez csak tipp, lehet hogy 2, lehet hogy csak 7 tized, majd megpróbálom megvizsgálni az iklódi és a kanizsai állomás közvetlen közelében.
10 órán keresztül fagyott, órákon át -3-al, a kb. 80%-ban kinyílt virágú kajszim idén már csak árnyékot ad, asszem. Elõbb megnéztem, a virágszirmokon is kis jégcseppek vannak (az esti havasesõ zápor "áldásos" hatása). Mostmár csak arra vagyok kíváncsi, hogy a nyílás elõtt álló hatalmas rozsaszín bimbós õszi virágai közül túlélte-e valami. Az eper szerencsére sok virágbimbót még nem hajtott, még csak beindulóban van.
Azért nem bánnám, ha mostmár nem fagyna...
Azért nem bánnám, ha mostmár nem fagyna...
Félegyházán az út melletti barack ültetvényen ma azt vettem észre, hogy a tetejükre locsoló permetezõt raktak. Valamit tudnak, azok nem kispályások lehetnek!
Na esélytelen a fagy elleni védekezés. Már 2.2 fok van..... Egész éjszakán keresztül nem lehet füstölni a fa alatt... Cél a reggeli -5....
Szilvánál a cián kérdés nem kérdés, még kajszinál sem , ha nincs maggal fõzve... Igen, alaposan ki lett ez a folyton elõkerülõ téma vesézve. Volt egy profink "Zozicskahurbinyek" nickel, vegyész, õ sok fontos adatot szállított, és végzett maga is méréseket. Sajnos mostanában nem láttam, de érdemes a fórumon a hsz. - ei közt keresni, sok érdekességet találni tõle. (Pl. a réz kontra/saválló üst , páracsõ, hûtõcsõ téma.)
De nem csak a szint számít. Pl a szüleim tõlem légvonalban 300m-re és nálam magasabban laknak (kb 10-15m lehet a szintkülönbség), ráadásul ott a kert egy meredek (kb 15-20° hajlásszögû domboldal, ez folytatódik az udvarral ami olyan 10° dõlésszögû és tovább az út felé, mégis volt olyan év, hogy náluk a paradicsom és a paprika 90%-ban lefagyott, nálam pedig 0% volt a kár. Vagy csak egy dolog az elmúlt két hétrõl: amikor 24-én reggel apám bevitt a városba (Olaszországba mentem) nála a kocsiablak vastagon deres volt, nálam meg csak harmatos.
Szóval még azt se mondanám, hogy ott kimondott fagyzug lenne, szinte azonos fagylefolyású a két hely, nyitottság szempontjából sincs szinte semmilyen különbség, mégis bizonyos helyzetekben teljesen eltérõ a fagy és a növények elfagyásának mértéke.
Szóval még azt se mondanám, hogy ott kimondott fagyzug lenne, szinte azonos fagylefolyású a két hely, nyitottság szempontjából sincs szinte semmilyen különbség, mégis bizonyos helyzetekben teljesen eltérõ a fagy és a növények elfagyásának mértéke.
Néha nem árt, ha a zember kikéri az érintett társszakmákban jártasak véleményét. Egy disszertációban meg pláne. Ennek ellenére viszonylag jól kidolgozott munkának tartom, de bizonyos eredmények szórását lényegesen csökkenthette volna a gyümölcsösökben telepített egy-egy meteorológiai állomás. A gond ott van, hogy az esetleg csak öt - tízévente jelentkezõ komolyabb fagyok hatásának elemzésére elõre telepíteni és üzemeltetni az állomásokat meglehetõsen költséges, pláne, ha nem saját (tangazdasági), hanem idegen gyümölcsösökrõl van szó. Ez - kivéve ha az érintett gazda meteorológia-mániás - gyakorlatilag lehetetlen (nincs gazdája az üzemeltetésnek). Az is igaz viszont, hogy egy ilyen állomás adatsorai egyéb szakmai elemzések elvégzéséhez is nagyon hasznos információt szolgáltatnának.
Az adatelemzés is egy külön szakma. Hiányos adatokból, ellenõrizetlen körülmények között végzett mérések eredményeibõl következtetéseket levonni meglehetõsen kockázatos, bár munkám során gyakran rákényszerülök. Gyakran jutok arra az eredményre, hogy a túl sok ismeretlen befolyásoló tényezõ miatt a méréseket ismét, de már elõírt, szigorúan ellenõrzött körülmények között újra el kell végezni.
Gyakori válasz ilyenkor: Hogy képzeled, nagyon sok pénzbe kerül! Viszontválasz: Kell-e a pontos eredmény, vagy nem? Mennyi pénzbe kerül egy pontatlan forrásadat egy párszáz milliós beruházásban?
Általában ilyenkor is be kell vonni az érintett társszakmák ismerõit, különben esetleg feltáratlan adathiányok maradhatnak, vagy saját, a társszakmákban nyilvánvalóan erõsen korlátozott szaktudásom miatt helytelen következtetéseket vonhatok le.
A pálinka(otthon)fõzõk fórumán tettek közzé egy évszázados táblázatot a szilvapálinka ciántartalmáról (tört maggal / ép maggal / magozottan), de a végkövetkeztetés ott is az "Értékelhetetlen, a vizsgálatot szigorúan ellenõrzött, elõírt körülmények között el kell végezni" volt. Az adatelemzésben ott is rendkívül hasznosak voltak a fórumon jelenlevõ vegyészek és a pálinkafõzésben profik hozzászólásai.
Az adatelemzés is egy külön szakma. Hiányos adatokból, ellenõrizetlen körülmények között végzett mérések eredményeibõl következtetéseket levonni meglehetõsen kockázatos, bár munkám során gyakran rákényszerülök. Gyakran jutok arra az eredményre, hogy a túl sok ismeretlen befolyásoló tényezõ miatt a méréseket ismét, de már elõírt, szigorúan ellenõrzött körülmények között újra el kell végezni.
Gyakori válasz ilyenkor: Hogy képzeled, nagyon sok pénzbe kerül! Viszontválasz: Kell-e a pontos eredmény, vagy nem? Mennyi pénzbe kerül egy pontatlan forrásadat egy párszáz milliós beruházásban?
Általában ilyenkor is be kell vonni az érintett társszakmák ismerõit, különben esetleg feltáratlan adathiányok maradhatnak, vagy saját, a társszakmákban nyilvánvalóan erõsen korlátozott szaktudásom miatt helytelen következtetéseket vonhatok le.
A pálinka(otthon)fõzõk fórumán tettek közzé egy évszázados táblázatot a szilvapálinka ciántartalmáról (tört maggal / ép maggal / magozottan), de a végkövetkeztetés ott is az "Értékelhetetlen, a vizsgálatot szigorúan ellenõrzött, elõírt körülmények között el kell végezni" volt. Az adatelemzésben ott is rendkívül hasznosak voltak a fórumon jelenlevõ vegyészek és a pálinkafõzésben profik hozzászólásai.
Pontosan! A tavaszi kisugárzásos fagynál rengeteget jelenthet 10-20 méter szintkülönbség is!
Hát persze!
Nem is értem!
Vicc!
Mintha egy mérés adata a környezõ 10 négyzetkilométerre vonatkozna, vagy épp akkora területre, mint amekkora éppen kell nekik egy vizsgálathoz.
Mintha az inverzió, a domborzat okozta õrült mértékû változékonyság nem is létezne.
Illetve létezik, csak szerintem nincsenek tudatában a szakemberek, micsoda óriási jelentõsége van.
Néha azt gondolom, hogy nem is tudnak róla!
Nem is értem!
Vicc!
Mintha egy mérés adata a környezõ 10 négyzetkilométerre vonatkozna, vagy épp akkora területre, mint amekkora éppen kell nekik egy vizsgálathoz.
Mintha az inverzió, a domborzat okozta õrült mértékû változékonyság nem is létezne.
Illetve létezik, csak szerintem nincsenek tudatában a szakemberek, micsoda óriási jelentõsége van.
Néha azt gondolom, hogy nem is tudnak róla!
Van nálunk meteorológiai állomás? Hol?? Ráadásul a belváros alaphangon 1-2 fokkal melegebb, mint a kertváros, a hegyek-völgyek hatásáráról, a fekvésrõl nem is beszélve.
Írja több helyen hogy hány fokot mértek fagytûrésnek, ennyi meg annyi fokon így meg amúgy károsodott.
Viszont azt nem írják vagy legalábbis nem találtam leírást arról, hogy a mesterséges fagytûrési vizsgálatot hogyan végzik.
Ugyanis amennyiben egy fagyasztóban, zárt helyen, abban az esetben nem kalkulálnak a kisugárzás okozta plusz hõvesztéssel, ami jelentõsen befolyásolhatja a fagy okozta hatást negatív irányban.
Azt egyik helyen sem írták, vagy csak én nem találtam, hogy a vizsgálatot az egyes barackfák ágai közé tett hiteles, pontos, szabványos, árnyékolt hõmérõvel végezték.
Ugyanis csak így lehet viszonyítási alap, csak így lenne értelme tizedfokokban beszélni.
Ez meg a másik:
"3.1.1. A vizsgálati évek hõmérsékleti adatai
A termõhelyek idõjárási adatait a következõ meteorológiai megfigyelõ helyek
adatai alapján gyûjtöttük össze:
SZIGETCSÉP – a Szent István Egyetem szigetcsépi meteorológiai állomása,
POMÁZ - az Országos Meteorológiai Szolgálat szentendrei meteorológiai
állomása,
SIÓFOK - az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki meteorológiai
állomása.
Vizsgálataink szempontjából az idõjárási adatok közül a téli nyugalmi idõszak
alatti hõmérséklet-változások a legfontosabbak, ezért ezeket az M 3.1. – M 3.6.
mellékletekben közöljük."
Pomázon végezték a vizsgálatokat, ahol a szentendrei állomás adatait használták fel?
A siófoki állomás adatait csak akkor tudták felhasználni, ha közvetlenül a vízpart mellett voltak a fák.
De mivel a strandon nem igazán találni barackfákat, így ez nehezen hihetõ.
Viszont azt nem írják vagy legalábbis nem találtam leírást arról, hogy a mesterséges fagytûrési vizsgálatot hogyan végzik.
Ugyanis amennyiben egy fagyasztóban, zárt helyen, abban az esetben nem kalkulálnak a kisugárzás okozta plusz hõvesztéssel, ami jelentõsen befolyásolhatja a fagy okozta hatást negatív irányban.
Azt egyik helyen sem írták, vagy csak én nem találtam, hogy a vizsgálatot az egyes barackfák ágai közé tett hiteles, pontos, szabványos, árnyékolt hõmérõvel végezték.
Ugyanis csak így lehet viszonyítási alap, csak így lenne értelme tizedfokokban beszélni.
Ez meg a másik:
"3.1.1. A vizsgálati évek hõmérsékleti adatai
A termõhelyek idõjárási adatait a következõ meteorológiai megfigyelõ helyek
adatai alapján gyûjtöttük össze:
SZIGETCSÉP – a Szent István Egyetem szigetcsépi meteorológiai állomása,
POMÁZ - az Országos Meteorológiai Szolgálat szentendrei meteorológiai
állomása,
SIÓFOK - az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki meteorológiai
állomása.
Vizsgálataink szempontjából az idõjárási adatok közül a téli nyugalmi idõszak
alatti hõmérséklet-változások a legfontosabbak, ezért ezeket az M 3.1. – M 3.6.
mellékletekben közöljük."
Pomázon végezték a vizsgálatokat, ahol a szentendrei állomás adatait használták fel?
A siófoki állomás adatait csak akkor tudták felhasználni, ha közvetlenül a vízpart mellett voltak a fák.
De mivel a strandon nem igazán találni barackfákat, így ez nehezen hihetõ.
Igen talán a másodiknak van esélye egy rövid ideig tartó fagy esetén. A fagy mellett az is számít, hogy mennyi ideig tart a fagy. Nem mindegy, hogy csak 1 óráig van -1 fok vagy 6 órán keresztül. Ha csak rövid ideig fagy, akkor még nem tud átfagyni a bezáródott virág, de ha hosszan akkor igen. Lényeges a napkelte is, hiszen ha elkezd sütni a nap hiába van fagypont alatt a hõmérséklet mégis a nap infra sugara már melegíti a fát, és szívja a meleget magába. Szombat reggel néz ki eddig nagyon veszélyesnek. Jelenleg csak az e hetit nézem.... De ott van még a jövõ hét is...
Valahol olvastam, hogy a rezes permet a barack virág felületén valami olyan hatással is bír, -a gombaölõ mellett- hogy periférikusan, felületen lezárja a túl nedvesedést. Ha jön a -1 és alatta,a virág csésze nem tud a túlzott párolgás miatt túl hûlni. Ezért a veszélyesnek mondott fagyokban, ha nem tartanak 2-4 óránál tovább, a virág-gyümölcs megmarad.
Próbáljunk csak ki egy kézzel fogható kísérletet.
Egyik kézfejünket mártsuk vízbe, a másikat csak úgy szabadon tartsuk a szeles idõben. Érezni a vizes kéz jobban hûl, fázik, sõt sokkal hidegebbé válik, mint a száraz kézfej.
A másik még, ha a csészelevél, a virág-bibe körül pont oldal-háttal áll a fagyot hozó szélnek, van esélye a megmaradásának, kevesebb a kritikus lehûlése,nedv párologtatása. ( vagy amikor mi kapucnit húzunk a fejünkre)
Tapasztaltam, hogy a belsõ, törzsbõl virágot hozó rövid nyárson maradt meg a sárgabarack, a szeles ágvégeken meg elfagyott.
Esetleges irodalom;
Link
Próbáljunk csak ki egy kézzel fogható kísérletet.
Egyik kézfejünket mártsuk vízbe, a másikat csak úgy szabadon tartsuk a szeles idõben. Érezni a vizes kéz jobban hûl, fázik, sõt sokkal hidegebbé válik, mint a száraz kézfej.
A másik még, ha a csészelevél, a virág-bibe körül pont oldal-háttal áll a fagyot hozó szélnek, van esélye a megmaradásának, kevesebb a kritikus lehûlése,nedv párologtatása. ( vagy amikor mi kapucnit húzunk a fejünkre)
Tapasztaltam, hogy a belsõ, törzsbõl virágot hozó rövid nyárson maradt meg a sárgabarack, a szeles ágvégeken meg elfagyott.
Esetleges irodalom;
Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat