Meteorológiai esélylatolgatások

Olybá tûnik nekem, hogy ez még csak kóstoló lesz, prezentálja az idõjárás, hogy milyen is lehet majd a nyár. Szerintem ezután a ciklon után visszaállhat még az AC dominancia a kontinensen, de ahogy döglõdik a zonális áramlási rendszer, az AC egyre inkább északra kerülhet teret adva a déli sekély ciklonoknak és hidegörvényeknek.

Olybá tûnik nekem, hogy az elmúlt két és fél hónap száraz idõjárása átmeneti tünemény volt csupán, lassanként visszatérünk a szokásos kerékvágásba: mediterrán ciklonok, makacs cut-off hidegörvények, okklúziós frontok - egy jó ideig ismét ezek lesznek a fõszereplõk a légkör színpadán. Az idõjárásnak van egyfajta "emlékezete", elõszeretettel ismétli, folytatja önmagát, a tehetetlenség, a megmaradás egyfajta sajátossága, mely mostanság különösen erõsnek tûnik. Különleges idõket élünk, egyre jobban hiszek benne, hogy globális skálán is nagy váltás van folyamatban körülöttünk, az AMO generálta "globális felmelegedés" véget ért, a Nap továbbra is takaréklángon: hideg szelek, új idõk jönnek.

Nekem is az a véleményem, hogy a hûvös idõjárás akár március végéig kitarthat. Az, hogy csapadékhozamban mit fog produkálni ez az idõszak, az számomra még nem tisztázott, viszont az ensembléket megnézve... a jövõheti ciklont leszámítva nem várható túlzottan sok csapadék véleményem szerint.

Teljesen normális mozzanat idõjárásunkban a márciusi lehülés. Én emlékszem olyan áprilisi napokra is, amikor ugyancsak hózáporok tarkították az idõjárást. Számomra már megvolt az évszakváltás, én nem tekintem a következõ hosszabb idõszakot télzárónak. Ha csak az ECMWF-bõl indulok ki Link , akkor közel az átlagnak megfelelõ, illetve pár fokkal alatti idõszak veheti kezdetét (persze a GFS ennél kicsit hidegebbet ad). A mostani idõszak viszont nem márciushoz illõ, sokkal inkább április végi idõjárást idéz. Úgy látszik, hogy idõjárásunkban már hosszú idõ óta nem létezik átlagosnak megfelelõ idõ, sokkal inkább a durvább szélsõségek uralkodnak.
Pár hózáporra még vevõ vagyok, habár a mostani idõjárás is tetszetõs!

Így van, egyre inkább úgy néz ki, hogy a napéjegyenlõség közeli idõpontja ellenére még a mostani enyhe idõszak sem a tartós kitavaszodás elõhírnöke. Az új skandináv AC és annak elõoldalán leszakadó hideg már napok óta valószínû volt, ám továbbra is fenntarom, hogy EZ a hidegleszakadás nem vagy csak közvetve, igen legyengített formában érint majd bennünket. Viszont érdemes felfigyelni középtávon az északnyugati irányítás lehetõségére, amely Grönland/Izland térségébõl hideg, labilis légtömegeket szállíthat többek között a Kárpát-medence térségébe is. A tavasz elsõ hete tehát akár meghozhatja a tipikus "télzáró" heves hó- és graupelzáporokat, így sajnos komoly esély van arra, hogy a tavasz leghamarabb valamikor csak március 25-e után, vagy a hónap legvégén jusson újra szóhoz. A vegetációs idõszak kezdete a sokéves átlaghoz képest jó néhány hetet késhet - bár áprilisban biztosra vehetõ, hogy a késést majd gyorsan behozza.

ECMWF legújabb verziója szerint a nyugat-európai teknõ nemigen változtatja pozícióját, cikloncentrumai az atlanti partvidéken maradnak, hátoldala messze kint lesz az óceánon. Március 15.-vel viszont jelentõs átrendezõdés veszi kezdetét: már 15.-én megjelenik a Skandináv-félsziget felett egy komoly AC, mely a következõ napokban tovább erõsödik. Ennek elõoldalán, az északorosz ciklonnal közös áramlási rendszerében hideglevegõ indul el Kelet-Európa, és részben Közép-Európa felé. Ezzel egyidõben a nyugateurópai teknõ maradványaként a Földközi-tenger nyugati medencéjében létrejött ciklon is kimélyül, és kissé felénk mozdul. Ez könnyen együtt járhat az idõjárás csapadékosra fordulásával, élénk keleties légmozgás kíséretében. Az észak-európai nagy AC erõteljes mediterrán ciklontevékenységgel párosulva a téli félév "hideg" helyzetei közé tartozik, meglátjuk, hogy most, a tavasz küszöbén hõmérsékleti szempontból mit hoz. A modell mindenesetre azt mutatja, a hideg lassan "lecsorog" dél-délnyugatra, 15.-e és 20.-a között a -5 fokos T850 is erõsen megközelít minket. 20.-tól 22.-ig pedig rövid zonális epizód után egy skandináv ciklon hátoldala látszik befolyásolni idõjárásunkat, az atlanti partoknál kiépülõ és észak felé terjeszkedõ anticiklonnal. Tehát úgy fest, komoly hidegtartalékai vannak még az északi sarkvidéknek, és ezek "próbálkoznak" is a déli irányú expanzióval. A mostani elõoldali helyzet a déli áramlással igencsak tiszavirág életûnek látszik.

ECMWF alapján úgy tûnik, a melegedést hozó déli szeles, elõoldali szituáció március 13.-án és 14.-én fog fennállni. Az azt okozó gyenge nyugat-európai teknõ 15.-re szétesik, a "derekát" jól "befûzi" a nyugat és keleteurópai AC, majd zonális magasnyomás alakul ki tõlünk északra, késõbb inkább északkeleti középponttal. A teknõ déli része mediciklonként él tovább a Földközi-tenger nyugati medencéjében, az északi nem szól bele az idõjárásunkba.
Mindezek következményeként a kezdetben elég élénk déli légmozgás mérséklõdik, és keletire fordul.
Mindeközben maradnak a meglehetõsen magas légnyomásértékek, a légkörben továbbra sem mutatkozik valami nagy dinamika. A kérdés, hogy mindez milyen idõjárás változással jár majd nálunk. A déli áramlás biztos, hogy meleget hoz, de még nem teljesen világos, lesz-e visszahûlés és mekkora, mikor az áramlás majd keletire fordul. A 17-18-19.-re mutatott makrokép télen komoly hõmérsékletcsökkenéssel járhatna, fõleg, ha Kelet-európa hideglevegõvel kitöltött. Viszont a nagy lábashidegek kora lassan lejár. Az elõrejelzett T850-ek nem nagyon alacsonyak, de tudjuk, a kontinentális hideglevegõben kisebb a gradiens, mint a tengeriben. A legvalószínûbb, hogy az erõs melegedés után némi hõmérséklet csökkenés, de napos, "príma" tavaszi idõ jön, enyhe nappalokkal, kissé csípõs éjszakákkal, gyenge k-dk-i légmozgással. Azért van egy momentum, ami elgondolkodtató. A modell már harmadik napja mutatja az AC zóna északkeleti részének erõsödését, erõs anticiklon kialakulását Skandináviától keletre. Az AC-tól délkeletre viszonylag gyors áramlásokat ad, ami arra utal, hogy a még nagyon "izmos" északkeleti hidegtömeg délnyugat felé mocorog, és ebben a mozgásában kérdés, meddig jut el.

Ez igaz lehet, de az idõjárás hosszú távú kiegyenlítõdése globálisan, hatalmas léptékben érvényesül igazán, tehát az, hogy egy kis térség kis részének egyik mérõpontján milyen adatot mérhetünk majd két egymást követõ évben, az teljesen hidegen hagyja még a kiegyenlítõdõ folyamatokat is.
Eddig a meridionális irányítás és a sokféle mediterrán ciklon miatt bõvelkedtünk csapadékban. Változatos idõjárásunk van, így hát el tudok képzelni többféle, nagy csapadékkal járó idõjárási helyzetet is, ami azért átrajzolhatja az ilyen hosszabb távú elõrejelzéseket.
Érdekes, hogy tavaly az év közepén fordult az El Nino La Nina-ba, mégis egész évben csapadékos volt az idõ.

A fáklya Link bíztató. Legalább március 15.-éig folyamatos melegedést mutat. Azt követõen lassú lehülés kezdõdhet, legalább is 850 hPa-s szinten. Hogy ez talajon mennyire érzõdhet majd, az még több dolog függvénye. Mindenesetre Én tartós, téli periódusra már nem számítok, inkább csak egy-két hidegfrontra, melyek esetleg még okozhatnak hózáporokat is. De az már nem igazi tél. Egy szó mint száz: csütörtöktöl megérkezik tavasz tündér.

Az elmúlt év rekord csapadékából csak egyetlen dolgot lehet igen nagy valószínûséggel megjósolni : azt, hogy a jelen évben nagyon kicsi az esélye az újabb rekordot döntõ csapadékos évnek. Pl. Szeged, 1999/2000 : Majd 50 év csapadék maximumát az elmúlt évszázad minimuma követte : 738/203 mm. Debrecen : az elmúlt évszázad 1970-es abszolút maximumát 3 aszályos év követte. Az 1936-1944 csapadékos periódus 1940-es, ill. 44-es maximumát átlagosnál csapadékosabb év követte. Ez meg inkább már klímaváltozás téma : Az elkövetkezõ évben, néhány évben sok minden elõfordulhat : Lehet, hogy a Balaton minden emberi beavatkozás ellenére kiönt, elönti a partközeli nyaralókat, de az is lehet, hogy néhány éven belül újra fel lehet szántani a Balaton medrét, mint néhány éve, ha jól emlékszem, Fonyód környékén, vagy szekérrel át lehet menni Siófokról Tihanyba a Balaton medrén keresztül, mint már elõfordult. A magyar írott történelemben elõfordult valahol, hogy kilenc hónapig egyetlen csepp esõ sem esett. Ez lehet ugyan, hogy túlzás, de az nem, hogy kilenc hónapig ÉRDEMI esõ nem esett. A rendelkezésre álló OMSZ és a korábbi írott adatok átbogarászása sok mindenre példát és ellenpéldát, esetleg néhány kérdésre választ is adhat, de kinek van erre ideje, energiája, pénze, stb ? Ha ne adj' Isten kiderülne, hogy az ilyen rekordok periódusa mondjuk 6, vagy 12 napciklus, nem biztos, hogy szeretném megérni a következõt...

Maximális tisztelettel mindenkinek : Lujó

Értem!

Példaként fel lehet hozni 1974 rendkívül esõs õszét: különösen az október hozott rendkívüli csapadékmennyiséget. A tél viszonylag száraz volt, de sem a tavaszi, sem a nyári hónapokban aszály nem lépett fel.

Nem gyõzöm hangoztatni, hogy az idõjárásban hosszú távú kiegyenlítõ hatások érvényesülnek, ez biztosítja a klíma viszonylagos állandóságát. Ennek megfelelõen várható, hogy a tavalyi év csapadék-kiugrása után szárazabb idõszak jön, átlagos, de inkább átlag alatti mennyiségekkel.
Azonban korántsem arról van szó, hogy a vízözönt okvetlenül aszály követi. Lehet, hogy a nyári hónapok csak kevéssel lesznek szárazabbak az átlagnál. Sõt, idõlegesen átlagos, esetleg átlag feletti hozamok is elõfordulhatnak. A lényeg, hogy elkövetkezõ hosszabb idõszak mérlege valószínûleg negatív lesz csapadék tekintetében.

Nos, igen, beválni látszik a 3 napja prognosztizált ECM-forgatókönyv, szerencsére. Azonban eléggé "pengeél" (volt?) a helyzet, hiszen a mi várható melegünket a Gibraltártól Ny-ra örvénylõ és veszteglõ, elaggott ciklonnak köszönhetjük, ami további aggulása során is nekünk kedvezõ helyzetet teremt. Az elõoldalán már most megindult a meleg légtömeg Afrika felõl, azonban a ciklon öregedése miatt a légtömeghatár nem aktív, így a folyamatok lassan zajlanak le. Csütörtökre a É-on kialakulóban lévõ ciklon a Brit-szigeteket elérve már viharciklon lesz, de az öreg atlanti ciklon mindenféle, felénk irányuló ciklonmozgást, és ezzel atlanti hidegbetörést meggátol. A hét végére már nagyon öreg "ciklonunk" még mindig elég erõs lesz ahhoz (és még mindig nem mozdul egy tapodtat sem), hogy továbbra is biztosítsa nálunk a tartós DNy-ias áramlást, a hideg légtömeg szinte kötelezõen bekövetkezõ támadása a ciklon okán a K-atlanti térségre zúdul, ez pedig - logikus módon - nálunk még jobban erõsíti majd a D-ire forduló áramlást. Az egészhez most már csak az kell, hogy a gibraltári ciklon is elolvassa az elõréket és megnézze a modelleket, hogy tudja, hogyan kell viselkednie

Ezek szerint nagy, vagy legalábbis növekvõ az esélye egy aszályos tavasznak, esetleg nyárnak is?

Az általad leírtakkal alapvetõen egyetértve azokkal kapcsolatban a következõ vélemény alakult ki bennem: a várható néhány napos zonalitás nálunk feltehetõleg észrevétlen marad az AC dominancia miatt. Ezt követõen valóban elég élénk délies légmozgás látszik kialakulni nálunk a kelet felé távozó AC hátoldalán, de at ECMF szerint ez csupán epizódszerû lesz. Márcis 15.-re a kelet és nyugateurópai anticiklonok közé szorult, keskeny és gyengülõ teknõ elõoldala már túl is jutott rajtunk. 16.-tól pedig erõs keletskandináv AC kialakulását mutatja a modell, melynek elõoldalán hideg levegõ árasztja el Észak-Oroszországot. Az a hidegáramlás természetesen messze keletebbre lesz tõlünk, semhogy közvetlenül hathasson ránk, de az Ac déli peremén csakugyan könnyen beszivároghat hozzánk az északeleti hideg, annál is inkább, mert a Földközi-tenger nyugati medencéjében szimultán megjelenõ ciklon arra "szívóhatást" gyakorol. Szóval, az általad feltételezett hidegbeszivárgást nemcsak a vastag északkeleti hótakaró valószínûsíti, de a modell is mutatja.
Mindemellett érdekes hosszútávú tendencia a magas légnyomásértékek szinte állandó uralma. Ez január elején kezdõdött, azóta tart. Az ingadozások hullámvölgyei 1013 hpa környékén vannak, a hullámhegyek meghaladják az 1030 hpa-t. Az is jellegzetes, hogy mindezt nem egy bizonyos Ac okozza, mert kezdetben az azori, késõbb a szibériai maximum jutott érvényre nálunk. Egyelõre semmi jele, hogy az idõjárás nagyon határozott anticiklonális jellege meg akarna változni. Következésképp -véleméyem szerint- a közeljövõben minden idõjárási történés tompított, "legömbölyített" formában fog jelentkezni. Semmi rendkívüli (viharos szelek, szélsõséges hõmérséklet-ingadozás) nem várható, hacsak az igen száraz idõ nem tekinthetõ annak.

Az általam eredetileg vártnál mintegy egy héttel korábban most már szinte biztosra vehetõ az évszakváltó makroszinoptikus helyzet kialakulása: a vasárnap hajnal átvonult hidegfront nyomában képzõdött AC kelet felé helyezõdik, az azt kitöltõ sarkvidéki levegõ helyébe a hét közepétõl elõbb a magasban, majd a talajközeli rétegekben is egyre enyhébb légtömegek érkeznek. Az átmeneti, 1-2 napos zonalitást elõoldali helyzet váltja fel: déli, délnyugati áramlással meleg levegõ érkezik, amely várhatóan a hét végén, illetve a jövõ hét elején meghozza az elsõ koratavaszi idõszakot, északkeleten 10-13, nyugaton, délnyugaton 15 fok körüli, vagy 1-2 fokkal azt meghaladó nappali csúcshõmérsékletekkel. A folytatásban sem látszik immár téli visszarendezõdés esélye, bár a mostanihoz hasonló hidegöblítésekre, illetve kelet felõl beszivárgó hûvös kontinentális légtömegek beszivárgására - tekintettel a hatalmas oroszországi, illetve skandinávia hótartalékokra - a következõ hetekben azért még bármikor számíthatunk. 1 szó mint száz: ÉLJEN A TAVASZ

Hm, én most eltérõ véleményen leszek, de hangsúlyozom, hogy elsõsorban a Ny-i országrészre vonatkoznak a várakozásaim A jövõ hét végéig nagyjából két forgatókönyv körül mozognak a lehetõségek. A közeljövõ tisztázottnak látszik: a Grönland környéki rendszer (poláris front) melegfrontja által okozott melegbetörés a közép-atlanti térségben egy éket alakít ki (mely a teknõ ellentéte ), az ék elõoldalán hosszan elnyúló hidegfront (teknõ) pedig ÉNy-Európából térségünk felé indul, vasárnapra virradó éjszaka a magasban már markáns lehülést okozva. A lehülés mértéke akár még komoly síkvidéki havazáshoz is elegendõ lenne, ám térségünk a teknõ anticiklonális peremén fog elhelyezkedni, így a csapadék mennyisége jelen állás szerint nem lesz számottevõ - de minél K-ebbre esik egy terület, annál nagyobb lesz az esély komolyabb mennyiségre; a Közép-Dunántúl szerintem már a csapadékosabb területek közé tartozhat majd. A teknõ keddre már É-Afrika partjainál jár majd, nálunk pedig kétesélyessé válik a várható helyzet. ECM azzal számol, hogy az Izland környéki viharciklon elõbb egy változékony Ny-i irányítást okoz, majd az áramlás olynnyira megváltozik, hogy a hosszúhullámú komponensek egyre inkább Ny felé mozognak majd - ez pedig nálunk kétjegyü enyheséget okozhatna a jövõ hét végére, lévén hogy tartós D-i szeles helyzet állna elõ. GFS nem így látja a dolgot, a hosszúhullámú komponensek nem mennek sehova, marad a változékony Ny-i irányítás. Azonban ez a verzió sem járna téli hideggel. A következõ napokban érdemes lesz figyelni tehát a hosszúhullámú komponensek alakulását, ugyanis ezek "döntenek" a teknõ és az ék helyzetérõl és így a DNy-i meleg és az ÉNy-i hideg légtömegek versengésérõl is.

utó-tél? Tél-utó, nem?

Úgy látom, hogy a blocking döntõen meghatározza a márciust is. Emiatt ne számítson senki nagyon 10+ fokokra. A hó közepén erõsen valószínûnek látom, hogy téliesre fordulhat még az idõ.

Számomra nem hasonlít: Link innentõl kezdve már rá lehet fogni egy fél üveg whisky után: Link
Persze túlzásokkal meg elnézéssel elmegy a dolog.
A legérdekesebb az, hogy mindig olyan eseménysorozatot vár, ami kicsiny országunk télfanatikusai szempontjából mindig a lehetõ legoptimálisabb, legálomszerûbb helyzeteket mutat be. Azért érdemes mindenképpen megnézni, mert attól már csak rosszabb lehet!

A makrokép amit 5-e(!) körül skiccelt egész szépen bejött : Link kis túlzással még most is ez van, a hideg erõssége természetesen nem jött be. A lottótól azért ez messze van.

66841: Persze volt egy 4-5 napos csúszás, és nem 16-17-én alakult ki a brutál AC dominancia, de mint fenn írtam, azt õ 5-én(!) sikccelte(!) és a folyamatot jól látta, nem zonalitás lett, nem meridionális helyzet, hanem a jó öreg AC telepedett rá a kontinens nagy részére. Sztem ez nem csak vakszerencse volt, vagy lottózás...mindezt csak arra írtam, h kapásból lelottóztad, mintha vadmarhaságot várt volna, pedig csak szélsõségesen valószínûtlen dolgot várt , de pl. maga a makrokép ami esetleg azt is hozhatta volna, amirõl õ álmodozott, úgy ahogy de bejött. Magyarán Hari S-t általában osztani kell 2-vel, vagy 3-mal, de azért a meglátásai nem feltétlenül rosszak, vagy lottókategóriák, akkor ha helyükön kezeljük õket.

Szerintem teljesen felesleges ilyen konkrét kimenetekben gondolkozni. Február 17. körül sem jött be. Tiszta lottó az egész.

Valóban távoli még konkrét medi-ben gondolkodni,de latolgatni már érdemes, mert a friss modellekben is erõs mozgolódás mutatkozik,a tegnap reggelihez képest mindenképpen mozgalmasabb,és tényleg Hari-s "télkatarzis" lehetõsége is tapasztalható. Az atlanti blocking biztosnak látszik,ezzel megvan a lehetõsége többszöri hideg leszakadásra is. Nagy kérdés azonban, hogy mennyire nyugatra jön le, és az estleges ciklonpálya mennyire vesz célba minket,vagy megint a mediterráneum mostanában jól "bejáratott" pályáin halad. A fölénk helyezõdésnek most már könnyebb lehet a valószínûsége,mivel a É- Keleti Ac- gyengülhet, illetve odébb húzódik. A fákjákon ismét nagy a szórás-nehéz Tavasz tündér élete...

?!

Link 300 óra feletti mediciklonra apellálni elég merész dolog, de természetesen megvan ennek is az esélye.

Szivárognak a részletek Tél Tábornok március idusi idõjárás átalakító Téll Kálmán Tervérõl/megszorító csomagjáról (kinek-kinek beállítottsága szerint):

Három akciócentrum szerepel a tervekben: a Skandináv-félsziget fölé sodródó hatalmas ciklont a Kelet-Európa, illetve a kint az óceán fölött idõzõ anticiklonok szorítják harapófogóba. A ciklon hátoldalán a Földközi-tenger nyugati medencéjébe lefolyó egyre hidegebb levegõ ott ciklonokat generál, és ezek egyikének hátán, nemzeti ünnepünkön vonulna be fehér lován a Tábornok hazánkba.

Érdekes volt ma este hazaérve nézegetni a modelleket. Napokig úgy tûnt, hogy egyértelmû, és folyamatos felmelegedés lehet kilencedike után, de most ez a dolog megrendülni látszik.

A teknõ eddig messze nyugatra nézett ki, azonban a GFS, és az ECMWF is arra utal, hogy keletebbre is kialakulhat a keleti AC elgyengülése miatt. Ennek következménye minden csak nem tavasz, inkább utó-télnek nevezném. Meglátjuk, hogy a folyamatok merre mennek tovább. Egy biztos a bizonytalanság ennek a lehetõségnek a megjelenése miatt megugrott:
Link

Lász, ne legyél már mindig ilyen telhetetlen! Legyen az idõjárás március elsõ feléhez hû, nem kell már itt áprilisi v. nyári idõt várni!
Ha ehhez képest hût egy kicsit a fáklya, szerintem akkor is kellemes hõmérsékletek lehetnének. Ha a mostani idõszakból indulunk ki, akkor a tél nem olyan biztos. Szem elõtt kell tartani, hogy az ország nagyobb részén nincs télies idõjárás, max a déli országrészben, illetve átmenetileg a középsõ országrészben is volt, amíg el nem olvadt. Ha laikusként beleolvasok a met. társalgóba, akkor másról sem lehet olvasni, mint a télrõl... holott ha jobban szétnézünk, akkor ez nem minden országrészre igaz az utóbbi napokban...
A következõ napokban az ország nagyobb részén kellemes tavaszi idõjárás várható, amit egy átmeneti hidegöblítés valószínûleg mérsékelni fog 5-6 fokkal.
Ami a távoli jövõt illeti, ott minden megtörténhet. Nyilván lehet átmeneti hó is, de legnagyobb eséllyel átlaghoz közeli hõmérsékletekkel egy bizonytalan csapadékhozamú idõjárás veheti kezdetét.

ÓÓ persze 246589 óránál, de sajnos ott a második hideg hullám lehetõsége a hét második felére, ECMWF is is támogatja, igaz egyelõre gyenge formában. Az átlag alatti idõszak is nyúlt egy keveset rajta. Meglátjuk, a fáklya sokat fog változni negatív irányba, szerintem, bár ne legyen igazam!
Nem változtam meg cél a 40 fok, csak próbálom elfogadni, hogy a tél nem akar kikotródni innen!

De még mennyire mást, végre valami márciusi idõjárásra emlékeztetõ a jellege, jópár tag kacérkodik a tartósabb tavaszias idõvel.

Pont ezért nem linkeltem semmit sem, mert félrevezetõ a fáklya de nagyon, figyeld csak meg. A mostani is már mást fog mutatni valószínû.

Elõfordul, hogy nem értünk egyet: Link Most ez nem így látszik. Az AC-hatások alá/közé kerülünk valószínûleg, ez pedig most már tavaszi idõt hoz Link

Végre! Épp javasolni akartam Tél tábornoknak, hogy ugyan ne menjen sehova, itt kellemes hideg és hó mániákus népek élnek és egész évben nagy havat és jeget akarnak látni!:-)
A viccet félretéve van az írásodban némi igazság, sõt több is mint amit én szeretnék, de ebben nincs szerelem:-)
Bizony a blokking hajlam továbbra sem csitul, és ameddig ez lesz bizony a sarki hidegleszakadások örvendeztethetnek bennünket. Direkt nem linkelek semmit hisz a bizonytalansági faktor a fáklya ellenére óriási.
Olykor több tag és több modell is mutogat nyugat-európai hidegelárasztást, olykor kelet-európait néha minket is megcsap a szele sajnos. Ameddig a tendencia nem változik addig én nem bízom a tavaszban, mondom ezt mint fõ 40 fok szeretõ:-)
Igaz néhány tagnak a koponyája megbillent mikor betett egy gyönyörû zonális áramlást vagy egy déli 25 fokot, no azért kérem szépen ezek a blöffök!:-)
Egyelõre legyünk túl a dráma tagozat következõ elõadásán a vasárnapi napon, aztán majd meglátjuk mit hoz a jövõ!

BREAKING NEWS

Megbízható források jelentik, hogy az idei március 15-i ünnepségekre Magyarországra látogat Tél Tábornok. Programja egyeztetés alatt. Részletek késõbb.

Természetesen a légkör sokkal bonyolultabb szisztéma annál, hogy ilyen "olcsón" meg lehessen úszni a hosszútávú elõrejelzést. De így van ez minden természettudománynál: sémákat adunk, mechanizmusokat állítunk fel, melyek természetesen a dolgok leegyszerûsítésével járnak. Kihangsúlyoztam a kommentemben, hogy amit állítok, csupán hipotézis. Amellett az én egyéni véleményem, amely meglátásom szerint elég jól korrelál a tényekkel. Persze, ettõl még nem biztos, hogy helytálló.
Nyilvánvaló (hiszen mindnyájan tapasztaltuk), hogy a mostani, rendkívüli naptevékenységi minimum egybeesett (pontosabban, volt valamennyi latenciaidõ) szokatlan makrocirkulációs minták megjelenésével, olyanokkal, melyek messze nem voltak jellemzõek pl. a 90-es évekre. Nem kell messze menni: nézzük meg az elmúlt év összcsapadékát! Az emberi elme olyan, hogy ha két rendkívüli esemény egymáshoz idõben közel fordul elõ, akkor ok-okozati összefüggést feltételez közöttük.(Igaz, ez nem mindig jön be: klasszikus logikai hiba a "post hoc ergo propter hoc -utána, tehát a következtében" gondolkodásmódja)
Ellenben az én teóriám,legalábbis elvileg, lehetséges. Ennek fényében nagy érdeklõdéssel várom az elkövetkezõ hónapok idõjárását. Az amatõrködésben épp az a szép és kellemes, hogy a profi szakmával okvetlenül együttjáró rigorózusság mellõzésével foglalkozhat a témával.

És most a közeljövõ idõjárásáról: az ECMWF tegnap esti futása szerint a tõlünk északra elhelyezkedõ AC-tól még északkabbra elhelyezkedõ zonális áramlás hétvégére meridionálisra vált, és ránk szakad a sarki hideg. A kontinensen eddig végighúzódó AC híd keleti része leépül, helyét gyors é-ény-i áramlás foglalja el. Ez egész híd -legalábbis virtuálisan- nyugat felé mozdul: egyik centruma a Brit-szigetek fölött lesz, a másik messze kint az óceánon, szinte az amerikai partoknál. Persze ez képtelenség, de úgy néz ki, mintha a Vojejkov tengely "kisétálna" az Atlanti-óceánra. Ezen atlanti anticiklon-zónától északra eleinte erõs ciklontevékenység folyik (de ez már nem hat ránk), majd "lecseng", és az óceánon meg a kontinensen is szokatlan erõs AC uralom látszik márc. 10. körül. Úgy tûnik, hogy a légmozgások átmeneti megélénkülése és idõleges hidegadvekció után az idõjárás visszatér magas nyomású "formájához". Mivel tipikus anticiklonális idõszakban vagyunk, nem elképzelhetetlen, hogy a hétvégi T850 csökkenés a talajon paradox módon 1-2 napos melegedésre vezet. A modell mediciklon képzõdést nem mutat, és mivel a hideget ránk húzó ciklon középpontja tõlünk messze, északkeleten lesz, az idõjárás száraz jellege valószínûleg megmarad a következõ 1 hétben.

Azért ott volt egy erõsen nyugati 2006/2007-es tél talán ellenpéldának: Bár akkorra minimalizálódott a naptevékenység (ergó hatása valószínûleg ugye késõbb érvényesülhetett csak), ellenben akkor olyan mintapélda-nyugati áramlás volt, hogy csúnya viharciklonok is voltak, melyek végigszelték a kontinenst. S nem idõszakos, hanem konkrétan egy teljes télnyi jelleggel. Persze ez önmagában még nem tudja borítani az amúgy jól alátámasztott érvelésedet, csak figyelmeztetõ jel: A helyzet most nem garancia (pl. 2011/2012 /nyarára/õszére/telére), csak tendencia, körvonalazás (ami az idei télre maximálisan mûködött), hiszen nagyon-nagyon nagyléptékû folyamatok ezek (gondolom).

A megfigyelések alátámasztják a magas nyomású öv visszahúzódását. Ennek pedig valóban lehet következménye a csapadékosabb idõ.
A jég adatok feltehetõen azért nem tükrözik a napállandó csökkenését, mert az óceánok és tengerek nagyságrendekkel lassabban reagálnak a bejövõ napenergia csökkenésére.

Az általad felvázolt logika tetszetõs. De a tengeráramlatok alapvetõen a hidroszféra legnagyobb tehetetlenségû folyamatai közé tartoznak.

A sarki jégre vonatkozó adatokat nemigen tudom értelmezni. Az biztos, hogy a térképek semmi "extrát" nem mutatnak, noha az össz-jégborítottsági grafikon lent jár a pincében. A Kara-tengert a Fehér-tengerrel összekötõ jéghíd kialakult, Grönland keleti partjai mentén is egész délre lenyúlik a tengeri jégtakaró. Emlékszem, tél közepén az volt a kérdés, szélességében növekedve ez a jégnyelv eléri-e az izlandi partokat. Nem tudom, végül is bekövetkezett-e a ritka esemény.
Ami érdekes és tanulságos, az a Grönland nyugati partja és az attól keletre esõ területek között mutatkozó különbség. Keleten átlagos mennyiségû, vagy annál több a jég,míg nyugaton,ahogy írod, mélyen átlag alatti. Ez jól egybevág a golf-áramlat hosszabb ideje tapasztalható gyengeségével, ill. azzal, hogy elkanyarodik észak felé, a Baffin-öböl irányába. Arra lehet gyanakodni, hogy ezek a jelenségek összefüggenek az elhúzódó és szokatlanul alacsony napfoltminimummal. A feltételezett mechanizmus a következõ: alacsony naptevékenység-csökkent UV sugárzás-a felsõ légkör hõcsökkenése a térítõknél-gyengülõ térítõi magasnyomás- lassuló jet,gyengébb nyugati áramlások-lassuló golf-áramlat.
Különösen feltûnõ a jet hosszú távú gyengélkedése. A légköri képzõdmények stagnálása, sõt retrográd mozgása teljesen közönséges már jó ideje. Régebben elõfordult, hogy egy ciklon pár nap alatt megtette az Izland-Keleteurópa útvonalat, frontjai gyorsvonati sebességgel száguldottak át a kontinensen. Manapság ilyeneket nem látunk. A légköri képzõdmények "beragadási" hajlama kb. 20 éve figyelhetõ meg. Érdekes, hogy szintén a 90-es évek elejétõl kezdve detektálják a nap mágneses terének gyengülését.
Természetesen mindez hipotézis. De eljátszhatunk a gondolattal: mi lesz akkor, ha a feltételezés helytálló. A naptevékenységre vonatkozó grafikonok azt mutatják, hogy az még most, a maximumhoz közeledve is meglehetõsen gyenge. Ha a csúcspont is ilyen "harmatos" lesz, és valóban mûködik a fenti mechanizmus, akkor azt várhatjuk, hogy a térítõi magasnyomás rendellenes megerõsödésével jellemzett felállások nem, vagy csak ritkán fordulnak elõ. Pl. télen nem lesz tartós 1040 hpa-s délnyugati magasnyomás dühöngõ nyugati áramlásokkal. Nyáron viszont lesznek sekély közép-európai ciklonok sok konvektív eseménnyel, annak megfelelõen, hogy a térítõi magasnyomás visszahúzódásával erõsödik a ciklontevékenység az alacsonyabb szélességeken. A NAO és AO index, ha emelkedik is, nem fog, legalábbis huzamosan, az egekbe szökni. A mostani csapadékszegény idõszak pedig átmeneti lesz.
Hát, most nincs más hátra, mint figyelni, hogy ezekbõl a feltevésekbõl mi válik valóra.

A sarki jégrõl még annyit, egyre valószínûbb, hogy nem nagyon van közvetlen összefüggés a jégkiterjedés és a mi téli idõjárásunk között. 2006 januárjában brutális északkeleti hidegelárasztás érte Európát, Oroszországban rekordhidegek voltak. Mindez gyengécske jégborítás mellett. Ellenpéldát nem tudok mondani, de biztos van ilyen is.

Az biztos, hogy tartósabb tavaszias idõjárás az izlandi minimum támogatása nélkül nagyon nehezen meg bonyolultan tud felállni, míg ha ott egy AC csücsül, akkor pedig nehéz megúszni a téli idõjárást Kétségkívül vannak kivételek és tanulságos esetek (ld. elmúlt néhány hét), csak ugye ilyenkor le kell vetkõztetni kicsit a feldíszített tél-értékeléseket: Medi-elõoldalakkal, vagy éppen elmaradt ciklonokkal nem szabad számolni, AC hidegpárnát is jól kell elhelyezni, mert az is gyakori hiba, hogy az egyébként makrofelállásokban csodálatos és ritka hosszú helyzeteket nem kíséri szerencsés és egyéb finom (pl. összeáramlásos) helyzet, akkor hirtelen sokak szemében "mehet a kukába". Ezt a gondolkodásmódot pedig nem nehéz most alátámasztani: Decemberben elképesztõ "szerencséink" havas helyzeteink adódtak, január-február (inkább utóbbi) pedig jellemzõen a kimaradt helyzetek és a ritka, de mégsem szerencsés makrofelállások ideje volt.
Ezzel inkább csak kiegészíteni akartam, amit mondtál: Az idõjárás sosem ilyen egyszerû, hogy NAO index, vagy itt egy AC, ott egy ciklon, s ennek végeredménye könnyen nagyon távol kerülhet a valóságtól.
Egyébként köszi a linket, nagyon jó, be is raktam a könyvjelzõk közé
De egy kis hosszútáv is Budapestre: Link (sajnos nem volt idõm így télen fejlesztgetni ) - látszik rajta, hogy lesz lehûlés, de csapadékot egyik nagyobb modell sem számol (a kisebbek pedig még nem nagyon látnak el odáig). Cserébe az összes modell bemozdult 48 óra környékén. Még valami: Szinte "biztos" az idõjárás 200 óra felett: Nem jellemzõ mostanában a nagyon kiugró futás fölfelé vagy lefelé.
Hoppá, ez is tanulságos lehet néhányunknak, akiket félrevezethetett a modellek viselkedése a nagy északi hideg idején (és egyesek ezzel jól le is hordták a modelleket, mintha azok tehetnének róla, vagy besértõdhetnének...): Ha a kis medencénk ilyen hideg-meleg levegõ ütközõzónájává alakul át (és alakult is, hatása is lett végül), akkor bizony a térségünk T850 szórása nagyon megugrik, mondhatnám bizonytalanabb lesz az elõrejelezhetõ hõmérséklet fölénk. Lévén most 4-500 km-rel arrébb tolódott az AC-középpont Franciaország felett hosszútávon? És? -4 helyett lesz -2-es T850, hú... Viszont ha egy ilyen AC-tolódás van akkor, amikor egy adag hideg kerülgeti a Kárpátok vonulatait: Mindjárt más lesz a helyzet, mindjárt össze-vissza ugrál a fõfutás, és ugrálnak a tagok is a fáklyán (és a fáklyák között is (az átlag)!!).

Meglepõnek én sem mondanám, de érdekes, és szerintem szép példa arra, hogy az erõs izlandi minimum nem feltétlenül egyenlõ a közép-európai enyheséggel még a téli félévben sem. (Szerintem többségünk átesett azon a korszakon, mikor azt hitte, hogy az élet ennyire egyszerû.)

Mindenféle friss grafikon a napfoltszámról, ami csak szem-szájnak ingere: Link

Az egyértelmû, hogy a maximumtól még messze vagyunk. A kezdõdõ "élénkülés" jeleit szerintem egyelõre nem érdemes az idõjárásban keresnünk: a Nap és a légkör között kapcsolatot keresõ elméletek közös tulajdonsága, hogy a hatás hosszú (több éves) távon érvényesül.

A naptevékenység alakulásáról van esetleg egy frissülgetõ grafikonod? Keresgettem, de olyan adatsorokat találtam csak, amik 2008-cal bezárólag jelezték az elmúlt évek naptevékenységét. Akkortájt lehetett az (elhúzódó) minimum is. Kíváncsi lennék, mennyire erõsödik mostanság.
Ilyen komoly, nagyléptékû értelmezésekhez még kezdõ vagyok, de néhány adat (csak úgy, semmi párhuzamosság, vagy értelmezés): Link A jégkiterjedtség egészen alacsony. Link Majdnem minden idõk (utóbbi 30-40 év) legkisebb kiterjedtsége van ezen hónapban. A Kara- Barents és Grönlandi-tenger kiterjedtsége átlagos, de a Link Baffin-öböl nagyon jégszegény stílusa még kitart most is, nagyon kevés hátrányt dolgozott le. Link Link Sokáig lefolyt a jég Grönland K-i partjain.

Ez így is van, ahogy írod -azonban nincs ebben semmi meglepõ. Emlékeim szerint roppant gyakori kimenetele a dolgoknak, hogy a hideg idõszak kelet-északkeleti beszivárgással kezdõdik, aztán észak-északnyugatról direkt ránk szakadó sarki légtömegekkel folytatódik.

Talán érdemes megemlíteni azt is, hogy épp az aktivizálódó izlandi minimum lehet majd felelõs a hétvégére várható hidegöblítésért. Ha ez (bár most Izland szigetétõl némileg ÉNy-ra tolódva) nem gyártaná az erõs ciklonokat, akkor a Vojejkov-tengelyt alkotó anticiklonunk a napállás emelkedésével békésen, fokozatosan gyengülhetne, miközben nálunk a fagyos éjszakákat egyre enyhébb nappalok követnék. Most viszont jönnek az atlanti ciklonok: északról megkerülik az Ac-t, majd Kelet-Európára ráereszkedve annyira megnövelik az Ac peremén a nyomáskülönbséget, hogy ez leránt hozzánk egy nagy adagot a sarkvidéki hidegmagból. Lásd a térképet: Link - visszapörgetve kiderül, hogy az észak-oroszországi 990 hPa-os ciklon bizony az izlandi "csigagyár" terméke, amit az Ac kerülõútra kényszerített.

Igen, január elején történt valami. A változás lényege jól meghatározható: megszûnt a makacs, kiújuló brit blocking -illetve, tekintettel az északkeleti blokkoló AC megjelenésére, azt is mondhatnánk, keletebbre helyezõdött.
Ezzel párhuzamosan megerõsödött a sokáig szinte hiányzó azori maximum. Valamelyest talán az izlandi minimum is aktívabbá vált (bár ezt nem éreztem különösebben feltûnõnek). Ez utóbbiak eredõjeképp kétségtelenül a zonalitás irányába mozdultak a folyamatok, de annak mértéke még az átlagos télre jellemzõt se érte el meglátásom szerint, nemhogy a zonális telekét. Például, igazi atlanti "futószalag", sorozatfrontok a télen egyáltalán nem is voltak. A hiányzó, ill. a kontinens keleti peremére szorult hidegleszakadások és a megerõsödött azori AC együttes hatására a mediterrán ciklontevékenység erõsen lecsökkent, legalábbis az elõzõ állapottal összehasonlítva.
Az utóbbi hetekben a januári helyzet is módosult annyiban, hogy újra teret nyert a blocking és a meridionális áramlási képek, de most északkeleti blokkoló anticiklonnal. Az azori magasnyomás visszahúzódott a kontinens centrumából, és újra megjelentek a mediterrán ciklonok.
Jelenleg itt tartunk. S hogy mit hoz a jövõ? -elég nehéz tippelni rá. Észrevételeddel ellentétben nem kerülte el a figyelmemet a zonalitás erõsödése. Ez, -különösen a több, mint egy évig tartó, gyakorlatilag zonalitás-mentes idõszak után- elég feltûnõ.
Azonban azt, hogy a nyugati áramlás gyakoriságának növekedése tendenciává válik, még korai kijelenteni. Azt majd a tavaszi hónapok fogják, bizonyos mértékig, megmutatni. Az biztos, hogy az idõjárásban hosszútávú kiegyenlítõ mechanizmusok mûködnek: hosszú meridionalitás nagy valószínûséggel a zonális áramlási képek irányába billenti a mérleg nyelvét, és viszont. Érdekes momentum a naptevékenység alakulása is. Az elhúzódó, rendkívül alacsony minimum egybeesése a szokatlan áramlási musterekkel sokat sejtetõ. Bár talán merész kijelentés egy amatõrtõl, aki nem légkörfizikus, de azért megkockáztatom: úgy tûnik, hogy az alacsony naptevékenység a térítõi magasnyomású öv gyengülésével, a szubarktikus alacsony nyomás délebbre helyezõdésével, a westdrift csökkenésével, alacsony AO és NAO értékekkel jár.
Ha ez így van, célszerû lesz odafigyelnünk a naptevékenység alakulására. Ez jelenleg növekszik, azonban hogy eléri-e azt az aktivitást, ami a múlt század közepének-végének maximumaira volt jellemzõ, avagy az 1800-as években szokásos nívón marad, még kérdés. Mindenesetre roppant érdekes lesz a hemiszférikus cirkuláció megfigyelése ennek tükrében.

Mindenképpen érdekes, hogy az elõzõ téli szezonnak még jóformán El Ninoban vágtunk neki: Link illetve maradt a továbbiakban is: Link Link Link
Májustól, június elejétõl kezdett fordulni a kocka: Link aztán a továbbiakban: Link Link Link Link

Ahogy a térképek között is látszik a különbség: Link

Õszintén szólva a La Nina hatásokat nem igazán tartom felelõsnek. Erõs La Ninában ugyanis a december ugyanolyan jól sikerült, mint a tavalyi szezonban, pedig akkor nem volt La Nina. Sõt, még a makrohelyzetek is szakasztott ugyanolyanok voltak.
Szembetûnõ viszont, hogy január elsõ napjaitól a másik két index (AO, NAO) drasztikus változásokon esett át. Leginkább az AO index masszív növekedése a mérvadó, aminek köszönhetõen a szibériai maximum sem lett olyan erõs, mint ahogy az egyébként lehetett volna. Kialakulhatott volna itt a kemény tél, de valami közbejött.
Szimplán csak a hidegmagok elhelyezkedése változott meg, ami gyökeresen megváltoztatott mindent (legalábbis a véleményem szerint). Hogy ez miért következett be? Azt nem tudom, mert nekem ez már magas

Valóban, de vannak magabiztos elõrék, elõrejelzõk és dm-ek/ /. Most éppen 24 óra kellett, hogy megdõljenek azok a magabiztos elõrék és modellek, melyek semmiféle csapadékesélyt nem emlegettek 1 hétig: fél országban esik a hódara, szemcsés hó az AC-peremi inverziós felhõzetbõl.A napsütéses 5 fok helyett itt 0 fokban sûrûn esik és hólepel van. Éjjel már a mediciklon felhõzete is megérkezhet délre. Minden lehet itt, csak jóidõ a legkevésbé...

Elõször is gratulálok ahhoz, hogy mindvégig magabiztosan kitartottál a szibériai maximum megerõsödésében, és annak Európára gyakorolt hatásában. Ugyanakkor engem meglepett az elõjelek és a december után az izlandi minimum viszonylagos erõre kapása, pont amikor már gyengülnie kellett volna, szerintem ez igencsak közrejátszott abban, hogy legalábbis Közép Európában nem következett be az "évszázad tele" . Noha minden feltétel adott volt már december végétõl, bizony kicsit várni kellett a szibériai maximum hatásaira. Történt valami januárban, ami foglalkoztat, amire nem tudok rájönni. Szerintem a kulcs valahol az amerikai partoknál, esetleg a La nina hatásokban keresendõ, de nem tudom. Nem egészen értek egyet azzal, hogy az izlandi minimum nem volt képes hatása alá vonni Európa idõjárását. Egészen sokáig akadályozta a szibériai maximum térnyerését, egyben jelentõsen akadályozta a garantáltan változékony téli idõt eredményezõ brit blokkok felépülését. Jelen tartós átlag alatti idõjárás folyamatosságát is egy "szerencsés" együttállás valósítja meg, a keleti AC után-mellett felépülõ bloking személyében. A januári események azért foglalkoztatnak, mert egy trend látszott megtörni akkor, amikor tél tábornok szinte nyerõ helyzetbõl indulhatott, talán eme változás, amennyiben hosszabb távú folyamatokat is érinthet, egy fogódzó lehet a következõ hónapok idõjárására, csak jó lenne tudni, mi is történt. Elemzésedet érintve ezért nem lépnék át nagyvonalúan a januári-februári zonális jellegû intermezzok felett.

Szerintem az a szó hogy "biztos", nem ismert a meteorológiában.