Időjárási visszatekintő

Ígéretemhez híven ide másolom az Élet és tudomány címû folyóirat 1958-as Kalendáriumában olvasható cikket. A cikk az 1957. év idõjárási rendkívüliségeivel foglalkozik -érdekes adalék a Metnet fórumon gyakran elõkerülõ "szélsõség-nem szélsõség" vitához.
A cikk keretes szerkezetû: az eleje és a vége a szokatlan idõjárás okait elemzi. Ezen részek lemásolását mellõzöm, - annyit viszont megemlítek, hogy a szerzõ az igen erõs naptevékenységre vezeti vissza az idõjárás kerékvágásból való kizökkenését. Azt írja, az utóbbi 200 év legmagasabbja volt az 1957 évi napfoltmaximum. Emiatt kivételes arányú északi fény volt látható Európában 1957 jan. 21-én -Franciaországban, Ausztriában, Svájcban, de még Olaszországban is észlelték.
A gondolat tehát -ti. hogy a napfoltciklus alapvetõ befolyást gyakorol a földi idõjárásra- nem új. A szerzõ azon a véleményen van, hogy bár a Napon végbemenõ változások nyilván hatással vannak a légköri folyamatokra, ennek összefüggéseit nem ismerjük még.
Reméli, hogy a kutatások majd fényt derítenek erre is, úgy, hogy a jövõben elõre lehet látni az ilyen idõjárási szélsõségeket. Mára már világos, hogy a szerzõnek ez a reménye hiú volt!
E rövid bevezetõ után következzen a cikk:

TAVASZ A TÉLBEN

Az elmúlt 1956-57-es tél rendkívül enyhe volt. 1830-tól 1900-ig hét alkalommal, 1900-tól napjainkig pedig mindössze két esetben, összesen tehát kilenc alkalommal volt ilyen téli enyheség. Különösen a február volt rendkívül enyhe és csapadékos. Az évszázados sorozatban, enyheségben a negyedik helyre, csapadékosságban a hatodik helyre került e február. Több alkalommal nyárias zivatarok ejtették bámulatba az embereket. Hat napon át, 14-19-ig zivatarokat jelentettek az ország minden részébõl. Ez a legnagyobb ritkaság. Nem egy helyrõl a zivatar 40-50 mm-es záporesõvel, sõt jégesõvel is járt. Nem fagyhullámokról -mint ez természetes ilyenkor- hanem hõhullámokról emlékeztek meg a lapok. Az elsõ téli hõhullám 9-én, a második 18-án tetõzött. Ebben az idõben 1000 m magasságban +10, 2000 m-en +6 fokot mértek. A 0 fok 3000 méteren volt található. Valóságos tavaszi jelenség. Tíz évenként fordul elõ egy-egy ilyen enyhe február. (A havi középhõmérséklet +4,3 fokot tett ki, a sokévi átlag 0,7 fok, 1929 februárjában -7,6 fok volt, tehát 12 fokkal hidegebb.) Még élesebb ez az ellentét ha visszaemlékezünk, hogy egy évvel elõbb, 1956 februárjában milyen kegyetlen, zord, hideg téli napokat éltünk át. Ez a nagyfokú enyheség megzavarta a természetet és olyan növények, amelyek általában március, áprilisban nyílnak, egy hónappal elõbb bontották ki szirmaikat. A vándormadarak három-négy héttel elõbb jelentek meg. Az állatokat és a növényeket is becsapta az idõjárás.
Márciusban, mikor már a tavasznak kellett volna jönnie, jött a tél. A hónap elején és végén erõs fagyok köszöntöttek be, amit északkeletrõl, Szibériából származó hideg légtömegek hoztak. A két erõ hideghullám között azonban hirtelen, minden átmenet nélkül olyan erõs felmelegedés köszöntött be, ami szinte példa nélküli. 14-én Budapesten 21 fokot mértek, néhány nap múlva pedig Békéscsaba és Szeged vidékén 20-25 fokot. A hónap végén pedig -2, -4 fokos fagyok jöttek. Amíg februárban napokon át zivatarok voltak, addig márciusban egyetlen zivatar tört csak ki.


TÉL A TAVASZBAN

Áprilisban jött az igazi tél, december, január és február helyett. Hideg és csapadékos volt az idõ havazásokkal. Több alkalommal teljesen télies képet mutatott az idõ. A közmondás azt tartja, hogy "Áprilisban hét tél, hét nyár", célozva a szokásos változékonyságra. Az idén azonban csak egy tél és egy nyár volt. Áprilisban 8-tól 16-ig tél, 28-tól 30-ig nyár. Április 7-én Sopronban 10 órakor 14 fokot mértek, 15 órára pedig már 7 fokra süllyedt a hõmérséklet, tehát óránként másfél fokot hûlt a levegõ. Budapestet 18 órakor érte el ez a hideg betörés, heves zivatar és szintén gyors lehûlés kíséretében. Április 9-tõl 16-ig teljesen tél volt. Felcserélõdött az április a márciussal. -5, -10 fokos fagyban dideregtek az emberek. A tavaszi zord idõ után jóformán minden átmenet nélkül hirtelen meleg köszöntött be. Április 3-án egyébként igen erõs ionoszféra és rádió zavarok léptek fel, bizonyítva, hogy a magas légkörben rendellenességek vannak.
Május, a legszebb tavaszi hónap, hideg, csapadékos,és napfényben igen szegény volt. Az évszázad egyik leghidegebb májusa. Csak 6 ennél hidegebb májust jegyeztek eddig fel. Ennél hidegebb május utoljára 1919-ben, majd elõtte 1902-ben, azelõtt pedig 1876, 1874, 1873 és 1871-ben volt. Meg kell jegyeznünk, hogy 1870-ben is napfoltmaximum volt. Jellemzõ, hogy május 7-én a déli felmelegedés 10 fok alatt maradt, de Szegeden csak 6 fokot, a hegyeken pedig 0 fokot észleltek. Még a hónap végére sem melegedett fel az idõ. 26-án pl. Nagykanizsán csak 9 fokig emelkedett a hõmérõ higanyszála, holott ilyenkor 20-25 fok volna a megfelelõ déli hõmérséklet. Olyan volt az elmúlt május, mint március vége általában. Különösen 6-tól 10-ig és 26-tól 30-ig volt nagyon hideg.
"A májusi esõ aranyat ér" mondja néphit. Igen ám, de nem akkor, amikor hideg van és nem csendes esõ esik, hanem zápor, meg felhõszakadás zúdul ránk.
Olyan heves zivatarok voltak, hogy több halálos villámcsapásról érkezett hír. Két májusi havazást is feljegyeztünk. 5-én a magas hegyeken, 7-én az alacsonyabbakon is havazott. A Mátrában több mint 50 órán keresztül hullott a hó. Már az üdülõk tömege kezdte meg nyaralását fenn a Mátrában, és csodálkozott ezen a furcsa jelenségen. 26-án és 27-én újból havazott. A Mátra és a Bükk csúcsait 10-12 cm-es hóréteg borította. 72 évvel ezelõtt, 1885. május 15-én jegyeztek fel ilyet. A hideget és havazást grönlandi és sarkvidéki eredetû hideg légtömeg betörése okozta. Májusban a több mint 100 órás napfényhiány egészségünk szempontjából jelentett súlyos kellemetlenséget, hiszen ilyenkor tavasszal éppen a legnagyobb szüksége van a szervezetnek az ultraibolya sugárzásra. Valószínû, hogy a járványos betegségek erõsebb fellépése az év további részén éppen ennek tudható be. A nagy hideg májusi napok után hirtelen jött a gyors felmelegedés.


TRÓPUSI VILÁG MAGYARORSZÁGON


Június, ellentétben a májussal, nagyon meleg és napfényben gazdag idõvel telt el. Az évszázad egyik leghidegebb májusa után minden átmenet nélkül jött a nagy hõség. Pontosan 1-én kezdõdött, és 12-én már 35 fokos kánikula volt. Szervezetünk nehezen tudta ezt a gyors változást elviselni. A hónap folyamán vagy nem esett az esõ és teljes szárazság uralkodott, vagy igen heves nagy felhõszakadások pusztítottak. Budapestre 21-rõl 22-re virradó éjjel trópusi felhõszakadás zúdult, de hasonló az egész országban bõven akadt. Mintha a trópusokon éltünk volna: 22-én Somogy megyében 20 dkg-os galambtojás nagyságú jégdarabok estek. Európaszerte felhõszakadásokról és jégesõkrõl érkeztek hírek. A nagy meleg a Balkánról jött, a Földközi-tenger felett igen erõsen telítõdött, majd a nyugatról jött hidegebb levegõvel összecsapva, okozta a pusztító felhõszakadásokat.
Júliusban ismét rendkívül szélsõséges volt a hõmérséklet alakulása. Az elsõ nagyon meleg 10 nap után -amikor 38-40 fokos déli hõség, és mi még szokatlanabb, 20 foknál nem hûvösebb éjszakák voltak- jött a hideg. Július 8-án volt a legnagyobb meleg, Baján 39, Budapesten 37 fok. Még az 1000 m magas Kékestetõn is 29 fokot mértek, ami a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Ez volt a nyár nagy hõhulláma. Ebben az idõszakban 25 fokos éjszakai hõmérséklet is elõfordult. Ennek kialakulása 6 hétig tartott, utána a teljes összeomlás mindössze néhány napig. Július 8-án 36-39 fok, 11-én és 12-én 18-20 fok, 22-én és 23-án már csak 15-17 fok volt. 20 fokos hõcsökkenés! Éghajlatváltozás! A lehûlés felhõszakadásokkal járt országszerte. 100 mm-es esõk fordultak elõ, amelyek áradásokat és pusztításokat okoztak. 10-én Csornán 102 mm, 11-én Ötvösön 113 mm, 12-én Letkésen 194 mm hullott. A havi csapadékmennyiség Csornán 320 mm-t, Zircen 280 mm-t tett ki. Olyan nagyarányú volt a jégverések okozta pusztítás, hogy a kormány külön foglalkozott ezzel a kérdéssel, és segítséget nyújtott a tsz-eknek és a gazdáknak.
Augusztus záraz, hûvös, de emellett napfényben gazdag hónap volt. Nagy meleg csak 8-a és 14-e között alakult ki.


EGYIK SZÉLSÕSÉGBÕL A MÁSIKBA


A nyár (június, július, augusztus) 92 napjából az elsõ 42, június 1-tõl július 12-ig igen meleg, a többi nagyon hideg volt. Ismét két szélsõség. Két nyári hõhullám alakult ki, azonban teljesen ellentétes viselkedéssel. Az elsõ (július 8.) tartósságával, a második (augusztus 14.) szélsõségességével tûnt ki. A hideg áprilisi és májusi tavasz után meleg június, majd hirtelen zord júliusi és augusztusi napok jöttek.
Január 1-2 fokkal hidegebb volt az átlagnál, február 3-4 fokkal melegebb, május 2-3 fokkal hidegebb, június ismét 2-3 fokkal melegebb, július átlag körüli, augusztus viszont 1-2 fokkal hidegebb.
Szeptember hûvös idõt hozott. Nap mint nap csak 15-20, sõt gyakran 15 fok alatt maradt a felmelegedés. A hónap végén már talajmenti fagyok jelentkeztek. 24-én pl. hajnali 3 órakor országszerte 18-21 fokot mértek, délelõtt pedig, amikor éppen melegedni kellett volna, 7-10 fokra hûlt le a levegõ.



A NAGY ÕSZI SZÁRAZSÁG ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI


Rendkívül száraz idõt hozott október. A hónap elsõ fele igen hideg, a második része nagyon enyhe idõvel telt el. Általában október a legcsapadékosabb hónap és mégis a legkevesebb esõ ekkor hullott. Jóformán 3 nap esett csak az esõ (21, 22, 23.) 22 napon egy szem esõ sem hullott az országban. A nagy szárazság átnyúlott még novemberre is. A Duna vize rendkívül megcsappant, hiszen nemcsak nálunk volt szárazság, hanem egész Közép-Európában, de fõleg az Alpokban. Komoly vízhiány lépett fel. A hajózás megakadt. A mezõgazdaság nem kapott elég csapadékot, pedig nem mindegy, hogy mennyi az õszi esõ. Ez tartalékolja tavaszra és nyárra a talajban a vizet a növények számára. Ennek káros hatását még ezután látjuk majd. A három õszi hónap együttes csapadékhiánya 50-100 mm-t tett ki. A nagy szárazságot fokozta a sok napfény. Olyan tartós "vénasszonyok nyara" volt, amilyen talán még soha. Budapesten 156 órán át sütött a nap, ami 20 óra, Szegeden 185 órán át sütött a nap, ami 40 óra, Debrecenben 28 órán át sütött a nap, ami 75 óra többletet jelentett.
November is tartogatott még meglepetést. 29-én tavaszi enyheség uralkodott 10-13 fokos hõmérséklettel, másnap, 30-án reggel viszont -5, -8 fokot mértek. Néhány óra leforgása alatt 15 fokos hõmérsékletcsökkenés. A Kékestetõn 28-án +6 fokra szökött a hõmérõ higanyszála, másnap, 30-án reggel pedig -15 fokra süllyedt.
A december sem hozott megnyugvást. A hónap ljén tél, faggyal és hóval, -20 fokos hideggel, de 9-én már hirtelen hõhullám, majd ez még kétszer megismétlõdött.
Így telt el az egész esztendõ.


Eddig a cikk, mely Dr. Zách Alfréd helyettes intézetvezetõ tollából származik. Olvastán több hozzáfûzni való is eszembe jutott, de észrevételeimet majd máskor teszem meg.
A stílusára viszont külön fel szeretném hívni figyelmet: közérthetõ, sõt ízes, hangulatos.
Érezni, hogy olyan ember írta, aki a témát szereti, lelkesedik érte. A legjobb pedagógusi és esszéírói attitûd. Az idõnként elõforduló népi(eskedõ) hangvétel (ami szerintem különös bájt kölcsönöz az írásnak), s a mai tudománynak már meg nem felelõ kitételek a korabeliség következményei. Mindenesetre sokkal szívesebben olvasom, mint sok érthetetlenül fogalmazott, inszipid mai szakcikket (nem meteorológiai tárgyban)
A késõbbiekben biztos hivatkozom majd erre a cikkre, és a kollégák is megtehetik, ha a szélsõségek kerülnek terítékre.

Az utóbbi napok csapadéka (kb.15 mm) 49,1 mm-re emelte az áprilisi adagot, az éves csapadék pedig 409,1 mm-nél tart 3,5 hónap alatt Cseszneken. Ma is volt egy zápor du. 4 elõtt, 1,5 mm szakadt le. Kerti munkák továbbra is lassan haladnak, a hónapos lemaradás nem csökken. A Bakonyban még az aranyesõ sem virágzik, csak pár bimbó nyílt ki. Kiváncsi vagyok, hogy a cseresznyefánk (kései) áprilisban egyáltalán virágzik-e ?

Egy "morranás" is zivatar, még ha kicsi is Közben már mi is kettõnél járunk az idényben, a tegnap esti áldásból.

Épp most akartam írni Jocikának, hogy ne gondoljon valami nagy durranásra. Csak egy halk morranás jutott a belvárosba, nem is voltam teljesen biztos benne, de késõbb ott volt a synop jelentésben is, így beírtam a zivis napot.

8-a meg 13-a. A 8-i pont felettem dörrent be, egyetlen dörgéses zivatar volt

Két zivataros nap? Hm... Itt március 14-én volt az idáig egyetlen.

Én is egy kis késéssel:

2013.március, Szolnok - belváros:

Átlagok, összegek:
Havi középhõmérséklet: +4,3 °C (-1,6 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésbõl átlagolva)
Tmin átlag: +1,1 °C (+0,2 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Tmax átlag: +8,7 °C (-2,6 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
Havi csapadékmennyiség: 126 mm (484 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
Légnyomás átlag: 1010 hPa
Napsütéses órák száma: 104,6 h (SYNOP) (-43,4 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)
Napsütés átlag: 4,3 h

Szélsõértékek:
Tmin: -6,9 °C (17.)
Tmax: +18,5 °C (8.)
Legnagyobb napi hõingás: 13,8 °C (20.)
Pmin: 989,4 hPa (14.)
Pmax: 1029,2 hPa (5.)
Legnagyobb napi csapadék: 20 mm (14.)
Legnagyobb hóvastagság: 16 cm (16.)

Jelzõnapok:
Csapadékos napok: 21
Jelentõs csapadékú napok: 11
Zivataros napok: 2
Fagyos napok: 14
Téli napok: 2
Zord napok: 0
Havas napok: 6
Hótakarós napok: 7
Ködös napok: 4

Az idei március szöges ellentéte volt a tavalyinak, mely 0 mm csapadékkal zárt, AC hatások uralkodtak. Most rendkívül csapadékos, a sokéves átlagnál hidegebb volt az idõ, mely inkább a telet idézte. Több alkalommal havazott, ebbõl 15-én és 25-26-án mediterrán ciklon hátoldalára kerülve országos hóesés, hófúvás volt. Nálunk is jelentõs hótakaró alakult ki. Ny-on még a hónap utolsõ napján, húsvét vasárnap is havazott. Keveset sütött a nap, a tavaszias hangulat elmaradt.

Éves csapi (a mai napig): 275,3 mm

Ügyes-bajos dolgaim miatt kissé elhanyagoltam metes dolgaimat, mostanra valamelyest ledolgoztam az elmaradásokon, íme néhány adat 2013-ból:
januári grafikonok:Link adatok: Link
februári grafikonok: Link adatok: Link
márciusi grafikonok: Link adatok: Link

A 2012-es év is teljes egészében feltöltésre került: Link

Az érdeklõdõknek jó böngészést, adathalászatot!

Egy újabb adat: Cseszneken 2 hét alatt a Hellmann szerint 117 mm esett ( hasonlóan a Bakony többi részéhez, nem véletlenül áradt meg a Marcal), a március majdnem 140 mm lett. Az idei 395,2 mm részletezve:
jan. 113,7
febr. 106,5
márc. 139,8
ápr. 34,2

A márciusi csapadék itt 116,6 mm lett (érdekesség, hogy tavaly márciusban nem volt mérhetõ mennyiség). Április eddig 19,9 mm, az éves 294,0 mm.

És egy érdekesség, a hozzám közel lévõ megbízható WS szerint átléptük az ezévi 400 mm-t is, pontosan 400.3 mm. Link
Városon belül is nagy eltérések vannak!

Zivipötty-tõl olvashatunk egy remek cikket, amely a márciusi idõjárási eseményeket foglalja össze.
Cikk: Link

A MetNetes adatfeltöltõk között úgy nézem, hogy Nagykanizsa, Veszprém, Olaszfalu és Miskolc áll 350 mm felett az idei évben.
Nemsemmi teljesítmény.

2013. március Cegléden

Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 4,0°C (30 éves átlag 5,7°C)
max. 18,4°C (8-án), min. -10,4°C (17-én).

Csapadék: 125,7 mm (átlag 29 mm, tavaly 0 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 20,0 mm (14-én).
Zivataros nap: 1
Hótakarós napok: 7
Legnagyobb hóvastagság: 17 cm (27-én)

Részletes napi adatok: Link

Az átlagosnál hidegebb és rendkívül csapadékos volt a tavasz elsõ hónapja, nagy havazásokkal, hófúvásokkal. A mostanihoz hasonlóan hideg, +4°-os középhõmérsékletû március legutóbb 2006-ban fordult elõ. Érdekes, hogy akkor is márciusban mértük a tél legnagyobb hóvastagságát (16 cm-t márc. 6-án). Idén még szokatlanabb helyzet alakult ki, hiszen a nagy havazások a hónap közepén és végén voltak. A tél legnagyobb hava márc. 27-én reggelre gyûlt össze 17 cm vastagságban.
A gyakori mediterrán ciklonoknak köszönhetõen a havi csapadék mennyisége rekordot döntött. Miközben a tavalyi a ceglédi csapadékmérések 1928-as kezdete óta a legszárazabb március volt, az idei pont fordítva, a legcsapadékosabb lett. Itt a toplista:

1. 125,7 mm 2013
2. 119 mm 1944
3. 99 mm 1937
4. 97 mm 1939
5. 92,2 mm 1951

Éves csapadék márc. 31-én: 258,3 mm.

Itt tájékozódhatsz: Link
Szeged: 115 óra

A szezonban nálam összesen 63 hótakarós nap volt.
A 63 hótakarós nap közül 41 napon volt olvadás (nem téli nap).
A maradék 22 nap közül (amikor nem olvadt) 11 napon fordult elõ havazás.
Olyan nap, amikor se nem havazott, se nem olvadt, de volt hótakaró összesen 11 nap fordult elõ a télen.
Egy átlagos olvadós napon 4,4 cm hó olvadt el.

No, én most kicsit lemaradtam. Tegnap reggel 9,2 mm-t mértem, ma pedig 3,9-et, így április 13,1 mm-nél jár, az év pedig 243,3 mm-t teljesített eddig. 2010. elsõ három hónapjában 167 mm hullott.

Mennyi volt a napsütéses órák száma itt márciusban?

Jav:
Lehullott csapadék: 165,1 mm(!)
Ez 10mm híján ötszöröse(!) az 35 mm körüli sokéves átlagnak.

Egy ilyen érték aztán jól megdobja a 30 éves havi átlagot.
Egész pontosan 5,5 mm-rel.
Amúgy tavaly márciusban 1 mm csapadék hullott, elõtte való évben 46 mm.

Pár érdekesebbnek tûnõ adatot én is megosztanák a méréseimbõl:

Március:
Lehullott csapadék: 165,1 mm(!)
Ez 10mm híján négyszerese(!) az 35 mm körüli sokéves átlagnak.
A hóban lehullott csapadék: ~95 mm(!)
A legnagyobb napi csapadék: 32 mm (14-én, mind hóban(!))
Hótakarós napok száma: 14 nap
Legvastagabb hótakaró: 31 cm (16.) mérési idõponton kívül: 34 cm
Fagyos napok száma: 23 nap
Zord napok száma: 2 nap (17.; 24.)
Tmin.: -13,7°C (17.)
Tmin.: +13,8°C (11.)
Átlaghõmérséklet: +1,9°C

Az idei tél eddig :
Hótakarós napok száma: 82 nap
Legvastagabb hótakaró: 31 cm (március 16.)
Havas napok száma: 54 nap
A hóban lehullott csapadék: ~170 mm
(A sok vegyes csapadékú nap miatt utólag igen nehéz pontosan megállapítani)

Fagyos napok száma: 119 nap (ez minden bizonnyal még növekedni fog)
Zord napok száma: 11 nap
Téli napok száma: 42 nap
Tmin.: -13,7°C (március 17.)

A mérõhelyem sajátos elhelyezkedése miatt a hótakarós napok megállapítása sem egyszerû. Még jelenleg is van egy durván 300m2-es hómezõnk.

Az év elsõ három hónapjában lehullott csapadéka: 342,6 mm

Az elmúlt 365 napban lehullott csapadék: 1020 mm

A tegnapelõtti 15,1 mm után tegnap újabb 6,2 mm csapadék hullott, így már három nap után 21,3 mm-nél jár az április.
Így az éves szumma jelenleg 252,2 mm, a "legendás" 2010-es évet jelenleg 103 mm-el elõzzük.
Igaz a 2010 év májustól volt nagyon ütõs és az extrém csapadékos 2009-es õsszel együtt okozott óriási galibákat.

Az év elsõ 93 napja 321 mm csapadékkal járt Pápán, ebbõl 160 cm hó is esett. Most hallom a tv-ben, hogy 1901 óta az elsõ negyedév még nem volt ilyen csapadékos.

A március itt 98,1 mm lett, ezzel az elmúlt 65 év tekintetében a 2. helyen zárt, 2007-ben volt ennél több, akkor 101,5 mm-t mértem.
Az év így 276,2 mm, toronymagasan elsõ az 1949 óta eltelt idõ alatt, a második 1952. 224 mm-rel.
Hiába, rendkívüli évet kezdtünk, kíváncsi leszek az év végén mennyivel zárunk

Ha csak térdig ért volna....
Van sífutó cuccom, és használom is, de most így volt izgalmasabb.
A Száraz-vgy-ön felfelé Ómassáról a jeges, latyakos havon nem lett volna gyorsabb, lefelé pedig a Lustán a kidõlt fák miatt 20-50 méterenként le kellett volna vennem a bujkálás miatt.

A Lusta-vgy-et jelenleg még az erdészet sem használja. 70-80 cm hó a völgytalpon, "mini" hócsuszamlások a völgyben legalább 4-5 helyen, ahol van 2 méter feletti hóvastagság is. Erre van rádõlve számos helyen a fa. Fõleg az utolsó a völgy alsó részén, kb. 300 m-en nagyon durva a dõlés.
Elõbb-utóbb eltakarítják majd a havat és a fákat az útról, de mellõle ha a tavaszi nagy víz nem viszi el a havat, akkor jó eséllyel megmarad május végéig majd. Oda sok helyen nem süt be a Nap sem.

Most már muszáj lesz beszerezned egy sítúra felszerelést.
Térdig érõ, átázott hóban gyalogolni...

Nem tudom, lehet, hogy igazad van.
De ami sok, az akkor is sok.

Köszönöm! (A további infókat is )

Két érdekesség a múltból:
Link Link

2012. márciusa nagyon szép és átlagosnál melegebb volt, söt az április eleje is!!!

A Robi március 18-án az idõjárási visszatekintõben készített beszámolót, az onnan elérhetõ fényképalbumában van egy kép az "Árnyékoló árnyéka" és a Robi árnyéka is, ezen jól látható, hogy a logger normál magasságban van a hófelszín fölött. Egyébként március 17-én hajnalban a Kelet-1, a Dél-1, a Nyugat-1 és az Észak-1 is -30 fok alatti minimumot mért, pedig ezek a loggerek a töbör oldalában kb. 8-12 m-rel vannak magasabban a töbör aljához képest. Egyébként 17-én a Magas töbörben is -33 fok volt. Sajnos a Lusta-völgy felé esõ töbörbe telepített loggerünk lemerült, pedig ott is minden bizonnyal 30 fok alá csökkent 2 m-en is a hõmérséklet a Bükk-fennsík számos más nyílt töbréhez hasonlóan.

"Az év elsõ három hónapja 274mm csapadékot produkált, a téli félév pedig 437mm-t!"

A téli félév nem október 16-tól április 15-ig tart?

És az egészben az az érdekes, hogy az év legszárazabb idõszakában esik irdatlan mennyiségû csapadék.
Ez az egyik fontos jellemzõje ennek a szélsõséges idõjárásnak, hogy nem csak az események intenzitása rendkívüli, hanem teljesen atipikus idõszakban történnek arra az idõszakra nem jellemzõ események.
Ha ez a mostani idõszak május végén, június elején lenne, akkor tele lenne minden azzal, hogy itt a Medárd.
Csakhogy lehet, hogy Medárdkor meg akkora szárazság lesz, hogy ihajj.
A mi klímánkra jellemzõ május-júniusi csapadékmaximum, és az õszi másodlagos csapadékmaximum eltûnt, amikor kedve szottyan esni akkor esik, ha meg nem, akkor nem esik.

A márciusi csapadék: 115mm lett, ebbõl 32cm hó esett.
A maximális hóvastagság "természetesen" ebben a hónapban állt be, 17cm-rel.
Az év elsõ három hónapja 274mm csapadékot produkált, a téli félév pedig 437mm-t!

Március második fele szokatlanul téliesre sikeredett, sok hóval, hideggel, kemény mínuszokkal.
Ami szokatlan volt, hogy az utóbbi hetekben a modellek által elõrejelzett lehetséges kimenetelek közül, mindig a lehetséges legszélsõségesebb verziók jöttek be, amikre talán a legkisebb volt az esély...
Meggyõzõdésem (figyelem, nem elõrejelzés csak egy vélemény! ), hogy ilyen a következõ évtizedekben nem nagyon fog elõfordulni, így a mi életünkben meteorológiatörténeti napokat heteket élhettünk át. (élhettünk???)

Tejóég!
Rendkívüli idõket élünk, nincs mese!

Link

Öröm volt olvasni. Eszerint az idõszakos források is el lesznek látva utánpótlással még egy darabig. Kiváncsi vagyok az adatokra. Azért egy -33,6-ot behúzni március közepén kemény.

Kösz a beszámolót! Ez elég kemény.. : Link
Ezek szerint 03.17-én, a Tokaji-hegy középszintjein, a minimumokat tekintve 30 fokkal volt csak melegebb. Link
Ekkor vajon mennyire lehetett a mérõ a hófelszíntõl?