Agrometeorológia

Én így tettem el Link de vannak más receptek is ennek az értékes gyümölcsnek a tartósítására. Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#248481 - 2014-11-22 19:31:42)

Sziasztok gyerekek ! Lenne egy kérdésem ..
Van egy nagy banánfám kint a szabadban ,most jön benne a bimbó !!
Mi a véleményetek levágjam és betakarjam, vagy még hagyhatom talpán és nem lesz fagy Monor térségében Eddig kisebb fagykárokkal megúszta.. a Töve bírja -10fokig, de a törzse elfagyna, viszont én azt is szeretném megmenteni ..

Szia.
Elvetettük néhány napja. Ez idõjárásfüggõ, de ebben az évben még mindenféleképpen vesd el õket. Nekünk Újév körül szokat elõbújni.

Sziasztok!

siheone: a borsót elvetetted már? Én még eddig nem, mert arra gondoltam, hogy várok a tartósabb éjszakai fagyokra. Viszont a mák már kikelt és a fokhagyma is bújik.

Imádom! Az Istenek gyümölcse.

Káki egy tokaji kertben: (nem saját képek, a harmadik nov.14-én készült)
Link
Link
Link

Maximum darabos vegyes savanyúságba, mutatóba. Mást nemigen tudsz vele kezdeni...

Nálunk a második füge-termésbõl 3 szem érett be (már ez is csodálatos a mi éghajlatunkon), a többi igencsak kemény maradt, egyelõre érintetlen, a barnások is kemények maradtak, de épek. Valamit lehet ezekbõl csinálni, van valami ötlet? (aszalni v. hasonló, v. marad a madaraknak a szotyi mellé?)

Nálam az érésnek indult fügéket a rigó falja föl. Rákapott rendesen, nekem nem hagy ép termést.

Nem. Az import málnát csak példaképp hoztam fel arra, hogy ilyenkor nálunk már aligha kéne málnának érnie. Különben nem importálnák. Fõleg nem Mexikóból. De nem vettem meg. Viszont a kertben találtam érett málnát.

Import málna a kertben ?!?!

OK!

Tegnap a CBA-ban láttam import málnát Mexikóból. Aztán ma kimentem a kertbe és ezt találtam:

Ma, november 15-én tizenegy darab érett, puha fügét szedtem a 3 bokorról. Ha így haladunk, az évtized végére eljutunk oda, hogy még decemberben is lehet fügét szüretelni. Félelmetes!

Nagyon is élethû, és megható video. Köszi Szeke, hogy feltetted.

Hát ez óriási! Link

Miközben hullanak már a fügebokrok levelei, ma is találtam érett és édes fügéket. Ez még a két évvel ezelõtti extrém módon kitolódott vegetációs idõszakot is felülmúlja. Akkor november elsõ napjaiban szedtük le az utolsó fügéket. A kép ma készült:

Tegnap 3 érett fügét szedtem. Ez durva!

Köszi a választ!A szerves trágyázás meg volt telepítés elõtt!Akkor ez elegendõ egy darabig mármint a szerves trágyázás!

A lemosó kötelezõ. Téli: elõször 2 - 3 %-os bordói lé. Utána pár nappal olajos lemosó. Van egyben is, de az semelyikbõl sem tartalmaz érdemi mennyiséget, annyit ér, mint múmiának pacemaker. A tavaszi ugyanez ismételve. Ha a cseresznye esetleg virágzik a nagyon erõteljes csemeték miatt, monilija ellen idõjárástól függõen nem árt virágzáskor permetezni, vagy szedd le a virágrügyeket. Én kajszival jártam így, virágzott volna, de megkopasztottam. Almát, szilvát virágon keresztül nem bántja a monilija (szilvát kivételes körülmények között esetleg).

Mûtrágya: Telepítés elõtt kellett volna nagy adag szerves és talajforgatás.

Savanyú káposzta: Komposzt.

A szomszéd asszony kérdezi tõlem hogy mit csináljon a savanyú káposztájával az íze azt mondja hogy jó de a leve nyúlós nyálkás állagú ,meg lehet e menteni szerintetek a további romlást!?

Na, tegnap elültettem 3 tõ fertõdi 1-es magastõre oltott feketeribizlit.

Lenne 2 kérdésem gyümölcsfákat ültettünk vegyesen szilva cseresznye alma kb 300db-ot a kérdésem az lenne hogy tavasszal milyen mûtrágyát használjak azt olvastam hogy nitrogén nem szabad akkor milyet tegyek melléje és kb mennyit ,valamint lemosó permetezést kell-e csinálni már az elsõ évben is,ha igen milyen szert használjak almára szilvára cseresznyére?

Szerintem nem lesz gondod ezekkel a fajtákkal. A tavalyihoz képest felénk is jóval kisebb a termés, de nem a tavalyi túl magas termésterhelése, hanem a virágzáskori idõjárás - méhek elmaradása miatt.

Elsõdleges, hogy az alany, amire ráoltják a nemes fajtát, az mit bír? A ráoltott nemes szerintem másodlagos. Ha elpusztul, vagy gyengén fejlõdik egy facsemete, 100 eset közül 99-ben az ültetõ hibája. Amíg megszerzed a tapasztalatot, szakértelmet, eltelik egy kis idõ. Addig meg lehet találgatni.

Nekem is Hardenport körtém van és hasonlóak a tapasztalataim. Azt hiszen valamelyikhez porzónak vettem. Az idén ugyan termett, de nagyon aprók és nem igazán ízletesek. Ha az idei évben nem volt elég a természetes csapadék, akkor nem tudom mennyi vízre volna szüksége. Az ültetéskor hatalmas gödör és elegendõ szarvasmarha trágyát kapott.A másik kettõ: Vilmos és a Clapp idén csak néhány szemet termett, de ez érthetõ is mert az elõzõ évben roskadásig volt rajtuk gyümölcs. Gondolkodom, hogy egy másik téli körtét telepítek. Mit javasoltok kötött, eléggé agyagos talajra és kb. 3m-es talajvízszinre?

Köszi, áttanulmányozom!

Igazán gondom van lelkes amatõr szinten a fáimra, tehát nem vagyok egy mostoha tipus. Gyümölcskedvelõ vagyok, több feldolgozási formában, pl. konvertálva is.

Lehet,hogy szegény körtefád halmozottan hátrányos helyzetû. Gyerekkorában nem adtak neki eleget enni, inni, verték, nyúzták-húzták a nevelõ intézetben, a végén meg alattomos, mohó zabagépek ették el elõle a táplálékot.

Úgy olvastam, hogy a málna szereti a jó NKP. ellátottságot, tehát elszippantja a közeli körte elõl, fõként ha az birs alanyon van. ( elágazó sekély gyökérzet)

Szekének is ajánlom a málna leírást:
Link
És a ribizke:
Link

Nagyszerû vilmos , bosc kobak, fáim vannak, a szomszédban szép a clapp kedveltje is, én még csak tavaly ültettem ebbõl. A körtelevél bolha ellen váltott szerekkel védekezem, az õszi, tavasz rezes lemosózás természetesen alap, a hajtáshervasztóval nem foglalkozom. Fejlettebb körtefáknál nem sok vizet zavar azt tapasztaltam, a kis körtefákat azért megviselheti... Úgy vélem az általad leírtakkal nagy vonalakban megbirkózom, bár ilyet soha nem írhatunk nyugodt szívvel, volt már amikor azért nem voltam maradéktalanul elégedett. Mindig õsszel ültetek fát, még õszi barackot is. Kis arányban ezekbõl volt ami nem élte meg a tavaszt, de még mindig jobb mint a "maradékból" válogatni tavasszal a falerakatnál. Igen, sajnos az elsõ osztályú facsemete kérdés nem mindig sikeres, ehhez el kellene menni nagyobb lerakatokba, vagy a termelõhöz. A jó gyökérzetre stb. nagy gonddal ügyelek.

Kaszabubu: ..."a talajjal szemben nagyon igényes, fája a szárazságot nem tûri...." Azonnal ilyet találtam a kérdéses fajta leírásában. Az öntözés nem gond a kertben, a körtékre különös gondom van. A talaj kérdés már fogas kérdés lehet. Nem tudom kielégíti e nálam a fajtát, a többi nem problémás.

Ha már itt tartunk: Van egy vilmoskörte fám, amitõl viszonylag közel málna van. Nos mióta oda van ültetve néhány méterre a málna mintha visszavetette volna e körtét a növekedésben. A málna elég talajzsaroló, vajon jól gondolom az összefüggést?

Olvasom a körte problémádat, ajánlhatok egy kiragadott cikket, Soltész Miklós; integrált gyüm.termesztés. A 10. fejezet szól a körtékrõl, nagyon részletesen.
Link

Ha más fajtájú körte nálad, vagy a szomszédoknál megfelelõen növekszik, lehet sima, esetleg eltérõ okok miatti pechsorozat is. Ha már volt két peches éved, semmi sem zárja ki, hogy a harmadik, sõt negyedik évben ne ismétlõdjön a pech. Sõt...

-Kizárólag õsszel ültess fát. A megmaradási arány és a növekedési erély lényegesen jobb a tavaszi ültetésnél.
- Az ültetési gödör a lehetõ legnagyobb legyen, a visszatöltés során a feltalaj kerüljön alulra. Némi komposzt, szerves trágya sem hátrány, ha belekerül.
- A csonthéjasok érzékenyek igazán az "elõzmény" azonos fajra, az almatermésûek kevésbé.
- A körtét (különösen fiatalon) tönkreteheti a hajtáshervasztó darázs és a körtelevélbolhák. Vannak virágzáskor is használható rovarölõk (pl. Mospilan) a hajtáshervasztó ellen, a bolha a nagyobb gond. A fiatal hajtásokat teszi tönkre, egy csemetén meg kizárólag olyan van. Védekezés: Õsszel és tavasszal a rezes (bordói lé) lemosó permetezés (tûzelhalás és gombafertõzések ellen) UTÁN olajos - kénes lemosó permetezés, vegetációs idõszakban meg a bolhára hatékony rovarölõ szerek. Kevés van, nézz körül a neten. A gond a bolhák által kiválasztott cukros, ragacsos anyag, amitõl a rovarölõ szer nem jut el a célpont bolháig.

Kizárólag elsõ osztályú, erõteljes csemetét ültess, a másod- és harmadosztályúak SOHA nem érik utol az erõteljes csemetékbõl fejlõdõ fákat.

Dióhéjban ennyi.

Nálam az évek alatt szinte minden fa gyönyörûen fejlõdött, fejlõdik, ha volt is néhány ami kiment, vagy én vettem ki ha nem hozott kellõen erélyesen hajtást...Egy fajtával, a Hardenpont téli körtével vagyok gondban. Ültettem egyik évben, másik évben gyér növekménnyel áldott meg, majd a következõben kipusztulással jutalmazta a türelmemet (Ami alapesetben nincs is...) Újra ültettem, nem ugyanoda, más faiskolából, már a második éves, évente öt centit nõnek az ágai. Tudom hogy ki kéne venni, de most se ötletem, se új helyem nincs ültetni, és nagyon szeretnék ebbõl a körtébõl fát... Mi lehet a gond? Vadkörtére volt oltva minden esetben, faiskolából származtak. Úgy vélem az alapokat is megadtam nekik... A talaj kiváló minõségû, elég laza, humuszos. A város legjobb földjei itt vannak a közelbe, mindenféle fa jól érzi magát.

Egy kis remény azért még van: Nem feltétlen szükséges a következõ évi kihajtáshoz a teljesen beérett egy éves vesszõ, az egyéves tövén az alvó rügybõl is hajthat. Ha a gyökérzet és a kétéves rész eléggé megerõsödött, még van remény. Ültesd át azért a végleges helyére, esetleg kettesével, de úgy, hogy késõbb az egyiket másik tõ sérülése nélkül kiemelhesd, átültethesd (bár ez lenne a legnagyobb probléma). Az télen is gyûjthetek számodra vesszõket, de próbáld meg az idén hajtatottakat tavasszal "feléleszteni". Igaz, én mondtam korábban, hogy gyenge csemetébõl sosem lesz erõteljes növény, de talán a peronoszpóra hatását kiheverhetik, különösen a Hamburgi.

A jövõben peronoszpóra ellen próbálj valami, legalább részben felszívódó tartalmú szert használni (Curzate r, vagy ha II. kategóriás vegyszert be tudsz szerezni, Curzate f), igaz, hogy nem olcsó, de legalább használ.

Még július közepén elképesztõ szépséget nyújtottak az általad eljuttatott dugványok Link Link , errõl korábban büszkén beszámoltam: Link . De ami utána jött (én szõlõvésznek nevezném, mert semmi nem használt ellene) gyakorlatilag másfél hónap alatt tönkretette úgy, hogy augusztus végére csak a csupasz venyigék maradtak, a rezisztens többéves (már termõ példányok is) totálkárosak lettek. A termés 99%-os kárt szenvedett; az Otelló esetében a termést nem, de a leveleit legalább sikerült megmenteni.
A hamburgi muskotályról nem készítettem képet, de másfél m-es vesszõt hajtott (leveleit utána szintén ledobta), a mathiász Jánosné közel fél méter után ledobta szép piros leveleit, majd októberre a favorithoz hasonlóan elfeketedtek a vesszõi. Az idei év nem a szõlõ éve volt.

A nagy ültetõ gödör szükségessége tapasztalatból aláírva. Édesapám hajdan a családi háznál ültetett vagy tíz õszibarack fát. Az elsõnek még köbméteres gödröt ásott, a többinek egyre kisebbet, az utolsónak csak akkorát, amekkorába a gyökérzete éppen belefért. A kifejlett fák nagysága egyenesen arányos lett az ültetési gödrök nagyságával. A szõlészek egykori bibliája, a "Prohászka" sem véletlenül javasolt szõlõültetvény telepítés elõtt 50 - 60 cm mélységben talajforgatást.

Miso, milyen erõnléti/fejlettségi állapottal zárta az elsõ évét a Hamburgi muskotály és a Mattthiasz Jánosné?

Más: A gyümölcsfák törzse bemeszelve. Várom az elsõ olyan fagyot, ami a lombot leviszi, utána jöhet a rezes, majd az olajos lemosó. Még az idén ültetek néhány kajszit, aztán az utolsó fûnyírással Szarvason zárom az agrárévet.

Ma elültettem a tavaszi zöldhagymának valót és az õszi fokhagymát. Békéscsabán a piacon vettem egy fej félöklömnyi fokhagymát. 20 dkg volt, a felét (4 gerezd) annak is elültettem. Valami modern holland fajta, az eladója szerint három év magyar földbeni termesztés után már egy kis fokhagyma íze is van. Kóstoltam, hát nem túl sok. Kuriózumként ültettem el.

Igen jól leírtad, az ültetõ gödör függ a talaj szerkezetétõl és az ültetett fa tulajdonságától.
Én a homoki-meszes-szikes talaj formátumra alkalmaztam. Kövecses,agyagos talajra,(Buda környéke Dunántúl) más az alakzat, sõt a fajta is.
Épp néztem a múlt héten a Duna Tv." Szép szõke szerelmünk a Tisza" sorozatot csütörtökönként.Tisza felsõ szakaszán a meszes hordalékon nagyon szeret a cseresznyefa. (múlt heti rész) Majd most lesz folytatása, Szolnok alatti tájak, remélem Szarvas, és a Körös vidéki ártér. (HD).!

Annyit hozzátennék, hogy a "ne metsszük le" inkább a hajszálgyökerekre vonatkozik, a többi (vastagabb) gyökér esetében vízszintes metszlapot kell készíteni; a sérült, roncsolt gyökereket pedig muszáj eltüntetni. A fa felszín feletti részét a gyökérhez igazodva (!) valóban csak tavasszal (rügyfakadás után) érdemes visszavágni. Még annyi kiegészítést tennék, hogy az ültetõgödröt érdemes legalább két héttel az ültetés elõtt elõkészíteni (még október elején-közepén). Ennek mérete függ a fa és az alany típusától, akinek van szakkönyve onnan érdemes kibogarászni. Én 110x110x80cm-eset szoktam készíteni (a körtének ennél jóval szûkebb is elég, hiszen annak karógyökere van), külön rakva a felsõ 40 és az alsó 40cm-es réteget (az alsó mindig világosabb), amit fordítva kell visszarakni. Ültetésnél sajnos elég nehéz eltalálni a megfelelõ mélységet, mert ha a szemzés helye (amely É-felé néz) a felszín alá süllyed visszaveti a fejlõdésben. Azért ne feledkezzünk meg a talajlakó kártevõkrõl sem - a fa gyökérzónáját érdemes beszórni talajfertõtlenítõvel (force). Akármennyire is sajnáljuk, az elsõ két évben a terméskezdeményt le kell csípni a fákról, hogy erõsödni tudjon.

Tavaly Bosc kobak körtét ültettem, amely idén 1m-t nõtt, a Red idared alma csak pár tíz cm-t. Idén eddig csak Bergeron kajszit (késõi) vettem az egyik tönkrement õszibarack helyére, amelyet még okt. 21.-én ültettem el. A kajszi egyik érdekessége volt, hogy nem volt sérült gyökere és vízszintes volt a metszlap (elképzelhetõ, hogy a faiskola az elvermelés elõtt szakszerûen elõkészíthette)

Még egy tanács; ne messük le a gyökereket- és az évi ágacskákat- ha csak nem törtek el,látható háncs vagy gyökér ágakban. Nagyon sok kezdõ tápanyag van ezekben,amik indítják a fakadást. Majd már kihajtott állapotban, rügyfakadás után kell levágni, akkor is óvatosan, hogy elegendõ lomb kifejlõdjön a jövõ évre. Elvégre a növekedés az elsõ, termõre fordulás majd csak a 2-3 évben lesz.
Itt egy kép, másod éves Érdi bõtermõ meggyfa. Volt rajta vagy 10 szem. Most ez évben már 3 kg.Jövõre 10-20 kg. várok.(4. éves lesz) A korona átmérõ majd 3 méter, duplájára nõtt.Magasság 3 méter,létrázni kell majd.
Link

Itt van a faültetések hete- hónapja.
Aki gyümölcsfát, vagy díszfát akar ültetni,vegye figyelembe a majdan kialakuló korona helyigényét. Min.4*4 vagy akár 6*8 méteres élettért kell hagyni.
Talaj elõkészítéshez pár tanács; az ültetõ gödört elõ kell készíteni, akár egy héttel elõbb. Csonthéjas fáknál, meggy,cseresznye, barack,szilva,és körte-alma, legalább egy 40*40*40 cm.-es "ágyást" ássunk, majd abba legalul terítsünk be 5-8 kg.szerves trágyát. A zsákos tõzeg alapú föld is jó,arra szórva pár marék 10-20 dkg. vegyes NKP.(nitrogén-kálium-foszfor) mûtrágyát.
Erre rakjunk takarásként a kiásott föld fel talajából egy 10 cm. réteket. Ezután jöhet a fa. Vigyázva arra, hogy a talajfelszínig érjen a gyökér nyaka, úgy ahogy a faiskolában állt. Korrekciózni lehet, összekeverve a bepakolt alapot, vagy feljebb töltve fel talajjal.
Érdemes figyelni a tájolásra, az oltványoknál a kihajtott rész nézzen a napos oldal felé. A gyökereket szétterülve helyezzük el, egy módszer erre,a félig behantolt gödörbe öntsünk egy kanna vizet, majd lassan mozgatva a csemetét le fel oldalt, és figyelve a függõleges irányra folytassuk a behantolást. A hantolás végén lehet kicsi mellé lépéssel tömöríteni a hantot, akár egy kis katlant létrehozni, hogy még egy kanna vízzel meg locsoljuk. A függõleges irány nagyon fontos, vagy az ágelosztást figyelve a függ. súlypontra ügyeljünk, mert ha nem egyenletes a korona iránya, késõbb elhajlik a vezér ág, megdõl a fa. A belocsolást követõen egy kis kúpot,10-20 cm. emelhetünk az oltvány védelmére az erõs fagyok miatt.
Sok sikert, és örömteli tavaszi fakadást kívánok.

Na most aztán be hordtam a muskátlikat bõrlevelû virágokat a felsõ honbár, kamrába. Reggel csak 1 fok volt,de holnap reggel meglehet itt is a -2 fok.
Kevés dió még hullott le az esõk, szelek után, megtörve párat sajnos fekete, molyos, vagy berohadt bélû.

Ha 10 cm-ként több szem van, nehéz lesz kegyelni. Pedig 10 cm-ként csak egy szálat kell meghagyni.

Elvetettem, igen. A kísérõleírásban az áll, hogy 10 cm-es tõtávolsággal kell vetni. Így én sorba vetettem, 10 cm-ként egy csipetet. Próba cseresznye!

Szia!
Ügy látom a válasszal elkéstem, mert már elvetted a mákot. Így csak érdeklõdöm, hogyan értetted, hogy "egy fészekbe hány szemet"? Tudtommal a mákot sorba vetik, a mákszemet homokkal keverik, hogy ritkább legyen, majd tavasszal 10 cm-es tõtávolságra ritkítják.

Reméljük nem kell elõvenni a gombosvillát, nem öröm amikor csak azzal lehet ásni. Van még idõ, de ördög tudja, november végétõl elfagyhat akár tavaszig is egy emberes télben. Kb. felénél járok, én az egész kertet ásom.

Szúnyoginvázió közepette, de végre el tudtuk vetni a mákot. (Zeno típusú õszi)

Megfeszített tempóval a mai nap lerendezve a kert bõ 2/3-a.
Azaz a letakarítás után felrotázva (150 m2) és felásva (50 m2).
Sajnos így "pihenten" kell mennem éjszakára, ám a ciklon elõtt jónak láttam a még nem átázott föld javát lerendezni (ásni még lehet kora télig, rotázni már sokkal nehezebb).

Mivel a ribizli bokor szerintem a bokros hosszabb életû lesz mint a magastövû alanyba oltott oltvány, a magastövû az talán szebben mutat a kertben

Fertõdi 1-es van az ÁFÉSZ-ban. Csak nem tudom, hogy a magastövû jobb-e? A magastövû 500 Ft, a sima 400.

Magyar fajtát vegyél szerintem mert az jobb beltartalmú (gyógyhatású)gyümölcsöt terem mint a kanadai. A ribizli úgy tudom vesszõrõl hajtatással is jól szaporítható bár ennek az ideje nem most van úgy gondolom.