Globális jelenségek

Bocsánat, a mondat elejébõl lemaradt az 50, vagyis helyesen úgy hangozna, hogy a következõ 50 évben.

Pl. a -1 fokos gyõri téli középérték egy erõsebb átlag csupán...

Bocs !

Nem mondanám smafunak a 2002/03-as telet, de valóban nem lehet egy lapon említeni a 86/87-es téllel /87 jan. 10-tõl különösen/.
Természetesen, itt Siófokra, illetve az ország nyugati felére gondolok.

A következõ évben én meg hiszem, nem helyesbitek, nagyon is hiszem hogy meg fogja közeliteni, sõt el is fogja érni. Az elmúlt 350 évben nem volt olyan fél évszázad amikor egy komolyabb hideg tél ne lett volna... ezt a "hagyományt" nem hinném hogy megszakitaná. Sõt, a leghidegebb idõszakok, ugyebár januárban tudnak kialakulni. Jellemzõen úgy minden 50 évben átlagosan egy kegyetelen hideg január elõfordul és minden kb 25-30 évben egy nagyon hideg, amely kb a 85, 87 januárjának felel meg, ami ahogy látható az adatsoraidból eléggé hideg volt. Szinte fogadni is mernék, hogy köv 20-25 évben egy 85, 87-hez hasonló januárt megélhetünk...

Ezt a választ nem Stelvionak szántad?

Sajnos rossz hírem van:adataid,akárcsak a pápaiak nem bizonyítják egyikünk igazát sem.
Elõször is 1987-ben egy kicsit túlkoros lettem volna gyereknek.
Valóban az látszik,hogy keleten úgy egy fokkal hidegebb volt ezek szerint 2003 telén mint 1987-ben.Erre nehéz lenne emlékeznem,hisz nem töltöttem e teleket keleten.
Adataid(nem tartalmaznak dunántúli adatot 1987-ból )nem adnak arra támpontot,hogy mi volt a helyzet az ország nyugati felén.Ugyanakkor az tudjuk,hogy a 2003-as tél a Dunántúlon smafu kis gyenge telecske volt,míg 1987 jóval erõsebb(legalábbis Pápán biztosan).Összegezve a két tél egészen mást mutatott nyugaton és keleten,országosan egál felé áll a mérleg .
(4-5 éve vagyok a metneten,néhány statisztika már látott napvilágot tõlem hajdani/pl.-10 fokos havi közepet is hozó/régi telekrõl,így a dunátúli -1,-2 fokos 2003-as tél labdába sem rúghat az elsõ tízben úgy 1900-óta. )

Az utolsó mondatodra 2059-ben visszatérünk

No, itt van a két tél elérhetõ adatainak összehasonlítása:

Bp. Miskolc Debrecen Szeged Pécs Gyõr
2003
12.-0,95 -2,00 -1,40 -0,24 0,29 -0,11
1.-2,25 -3,09 -3,20 -3,27 -1,85 -1,50
2.-3,72 -2,89 -5,66 -5,64 -3,14 -1,30

Téli -2,3 -2,7 -3,4 -3,0 -1,6 -1,0

1987.
Bp. Debrecen Szeged

12. 0,2 -2,3 -1,1
1. -3,3 -5,7 -4,8
2. 1,8 0,1 0,2

Téli: -0,4 -2,6 -1,9

Mint láthatod Budapest, Debrecen és Szeged két telét összehasonlítva egyértelmûen a 2002-03-as volt a hidegebb. Az alább már említett okok miatt Gyõr kiugróan enyhébb volt 2003 februárban, mint a többi városban. Pápán hasonló lehetett a helyzet.
A kindulási ponthoz visszatérve, nem hiszem, hogy a következõ 50 évben bármelyik tél is meg tudja közelíteni ezeket az adatokat.

Gyerekkorodban biztos a hûtõben mérted a hõmérsékletet, és a hóvastagságot, s csak késõbb jöttél rá, hogy nem ott kell.
Mivel az OMSZ csak igen lassan osztja meg velünk az adatokat - az utóbbi évek tendenciáját nézve kb. 3-4 év mire a gyõri adatok is felkerülnek - nem cáfolhatom az adataidat, de meglepõdnék, ha 1986-1987-es tél országosan hidegebb lett volna 2002-2003-asnál. Nézd meg Debrecen, Budapest és Szeged adatait, egyértelmû a különbség.
Egyébként 2003 februárjában É-NY valóban kimaradt a nagy havazásból, ezért az azt követõ hideg is kevésbé volt intenzív. De nézd meg mit ír az összefoglalóban az OMSZ az országra.
Elképzelhetõ, gogy 87 februárja éppen fordítva történt, de ez csak azt jelzi, hogy Pápa adataiból nem lehet kiindulni. Mivel Bp. az ország középsõ részén van, ezért hitelesebben mutatja a helyzetet. Emlékezetes 1993, amikor országosan novemberben volt nagy havazás, kenény tél, ám Ny-Dunántúlon karácsony napjaiban is hóvihar tombolt.
Majd, ha végre megosztja velünk az OMSZ további városok adatait is, akkor lehet még kiegyensúlyozottabb adatokat számolni.

Megtaláltam a 2003-as tél adatsorát is(pápai saját,nem kalibrált mérések).Egyelõre csak néhány adat kiemelése:
1987 jan. Tmin.-22 Tmax.+6 Zord nap 7 Hótakaró:29 nap Hómax.50cm
2003 jan. Tmin.-18 Tmax.+9 Zord nap 2 Hótakaró:21 nap Hómax.27cm

1987 febr.Tmin.-16 Tmax.+10Zord nap 4 Hótakaró:13 nap Hómax:37cm
2003 febr.Tmin.-15 Tmax.+7 Zord nap 2 Hótakaró:21 nap Hómax:13cm

Ezek ugyan nem hivatalos adatok,de alátámasztják,hogy azért nem olyan rossz az emlékezetem.

Ez így igaz,csakhogy nekem van egy feljegyzésem 1987.jan 1-tõl márciusig a pápai napi hõmérsékletrõl(reggeli és délutáni adat)a csapadék mennyiségérõl és minõségérõl és a hótakaró vastagságáról(az volt az elsõ,Pápán-is- töltött évem).Ha kell adatokkal is alátámaszthatom amit írtam.A 2003-a télrõl ilyen részletes leírásra nem emlékszem,de még utánanézek egyszer,hogy mit írtam fel róla(csapadékot mértem,hõmérsékletet nem biztos).Igazából csak egy átlagosnál hidegebb,havasabb télként emlékszem csak rá.

Az soha nem szerencsés, ha az ember az emlékezetére hagyatkozik. Így lesz néhány napos rendkívüli hideg - mint 1987-ben - kemény tél, és a valóban kemény tél - mint a 2002-03-as - lekicsinyelt. Pedig akkor is volt 20 centi feletti hó, még gyaníthatóan Pápán is, mert a gyõri adatok erre utalnak (wetteronline). A 62-63 és a 63-64-es tél óta nem volt olyan hideg tél, mint a 2002-03-as, legfeljebb az 1984-85-ös vetekedhet vele.
Az adatok, a tények egyértelmûen azt mutatják, hogy a telekre más hatást gyakorol a felmelegedés (nagyobbak a szélsõségek), a nyarak viszont egyenletesen melegebbek, de az átlagtól kevésbé kiugróan térnek el.
A tavalyi nyár Bp-en 2,4 fokkal volt melegebb az átlagosnál, míg a megelõzõ tél 3,9 fokkal. 3 fokkal még a legmelegebb nyár, 2003-as sem tért el az átlagtól.

Sokat foglalkoztat,csak idõm nincs elmélyedni abban a kérdéskörben,hogy az ember,mint ismereteink szerint az Univerzum(óriási szerencsével:megkapta a Kék bolygót)talán egyedüli"sapiens" lénye miért ilyen agresszív teremtmény(nem ismerek olyan fajt,amelyik "egy pipa dohányért" képes lenne fajtársait olyan tömegben mészárolni,mint amilyet tett és tesz az ember,pontosabban a homo no-sapiens a válogatott kínzásnemek eldorádójáról nem is beszélve) .

A vulgármaterialista,darwinista stb. elméletek szerint a létfenntartás,a vad és veszélyes környezet(elemi csapások,állatokkal vívott létharc,kedvezõtlen klíma) termelte ki lényünket, amely hihetetlenül tarkabarka társadalmi formációkban fejlõdgetett idáig.Ezt a fejlõdést én nem látom ilyen egyszerûnek-állati példákból levezethetõnek.Szerintem ez nem világnézeti(idealista-materialista)kérdés,logikailag sántít.

Sajnos történelmünk(kissé békésebb szakaszok kivételével),háborúk története.A hadurak(császárok,diktátorok stb.)mindig is fogékonyak voltak a legmodernabb népirtó eszközöket kifejlesztõ tudomány mindenáron való támogatására,a hadmûvészet fejlesztésére.Vagy egy békés felfedezésbõl(vas)lett népirtó veszedelem(lásd asszírok),vagy egy katonai fejlesztés(radar)lett pogárbarátabb alkalmazás.

Úgy gondolom,hogy bennünk kettõsség munkál:a jámborság(humánum) és az agresszió,de ez elõbbi csak nagyon ritkán kerekedik felül a fegyverek felett(korai keresztények,Gandhi).Ez egy emberen belül is megvan,de kifejlõdtek agresszív és jámborabb társadalmi,vallási,politikai stb.csoportok is.Ha valami ragály az agressziót kiirtaná és a humánum lenne egyedül ,valóban lassulna a fejlõdés,de boldogabb emberiség élhetne.Sajnos a legkegyetlenebb emberek igyekeztek magukat mindig is humásusnak beállítani és ahogy már írtam a demagógia révén a jámborok(talán többségben lévõ)csoportját pénz(vagyon)sóvár céljaik szolgálatába állítani.
Szerintem nem helyes,ha akár éghajlati,biológiai,gazdasági kauzalitásokkal igazoljuk eme magatartás helyességét.Mit ér a kikényszerített magas technikai fejlettség,ha a bolygót tönkreteszi és a rajta élõk sorsát megkeseríti. Persze a kisebbség mindig is jólétben fog élni,de ha elcsesszük a bolygónkat arra fogják a még életbenmaradottakat kényszeríteni,hogy csillagrombolót építsenek nekik,hogy fénysebességgel új bolygót keresni indulhassanak?

Minden környezetvédõ,éghajlatkutató,jövõt prognosztizálgató,jóakaró cselekedetünk hiábavaló lesz,ha a Föld értékeinek ekkora hányadát fordítjuk hadseregekre és a gazdasági-katonai-politikai elit egetverõ luxusfogyasztására.Amit ezer ember megspórol energián,az egy katonai repülõ egy kör megtételével taccsra vágja.Ha bombáz közben,akkor 100 ezer ember is kevés a pusztulás helyretételére.
Az agresszió és a luxuspazarlás elleni harc,a gondolkodás rendbetétele számomra fontosabb terület,mint szélmalmokat építeni minden utcasarkon.(látványnak sem tartanám szépnek )

"Unokáink sem fogják látni" címû rovatunkat hallották
Mindenesetre érdekes dolgokat feszegetsz, várom a további észrevételeidet!

Továbbra is azt mondom, hogy a klímaváltozást nem a biológiai okokon keresztül fogjuk megsínyleni, hanem a társadalmiakon keresztül. Az általad elmlegetett háborúknak bizony nagy sansza van. Paradox módon a humanitás a Homo sapiensnél csak mint fogalom létezik. Akárcsak a többi állatfajnál.
Az pedig hogy az evolúvió oldalágai éppen egy fajt ért sokkhatás után tudnak érvényesülni ez nem véletlen. Ráadásul mindig is ugrásszerû változások is domináltak. Ami a legfontosabb! ! ! Ne tévesszük már össze a biológiai fejlõdést (tehát a legszorosabb értelemben vett evolúciót) azzal hogy egy kultúra a számára kedvezõ feltételek miatt gyorsabban fejlõdött (NEM evolúciós értelemben) mint mások. Bár ebbõl utóbb valóban lehetnek valódi biológiai változások... De te teljesen másról beszéltél.

Usrinnal beszéltük vagy 100 hsz-sal lejebb, hogy a C3 fotoszintézis optimális CO2 szintje körüli koncentráción az éghajlati hatások miatt "kínlódnának" a növények. (ill ezt õ mondotta ) Véletlenül megint paleontológia területére tévedtem a minap, és ragadt rám egy-két dolog. Szóval a jura és kréta idõszakban a CO2 koncentráció a mainak 10-szerese volt (!). A mostani klímaváltozás kapcsán százalékokról beszélünk. Az akkori 2500ppm azért nem piskóta. Ráadásul emiatt volt biomassza is dögivel. Az átlaghõmérséklet 21-22 fok körül bóklászott, igaz volt egy 6-7 fokos lehûlés a két idõszak határán. Bár az tény hogy az a magas szén-dioxid részarány nem 300 év alatt alakult ki, így volt idõ az alkalmaszkodásra. Azóta folyamatosan csökken (nagy léptéken nézve) a CO2 aránya a légkörben. Aminek következménye lehet a legutóbbi/mostani jégkorszak is.
A legizgalmasabb, hogy ha mi eltûnnénk az evolúciós süllyesztõben, vagy esetleg az utánunk jövõ intelligens életformák is, akkor a CO2 egy olyan kritikus szint alá csökkenne (még az is amit most beleautózunk) amikor leállnak a mai ismert fotoszintetizáló folyamatok. Persze kialakulhatnak újak, de az is csak a gáz kivonását fogja folytatni. Erre rátetõzhet a lemeztektonika esetleges gyengélkedése is. Ekkor viszont olyan jégkorszakba zuhanna a Föld hogy az egyenlítõig befagyna (ugye az a bizonyos -20-as átlag). Ebbõl azonban csak a Nap luminozitásának akkori 30%-os emelkedése olvaszthatná ki. Ekkor a maradék életnek még maradna 100-200 millió éve amíg a hõmérséklet 200-300 fok fölé nem emelkedik. Oszt annyi...
Persze tuti nem így lesz

Ez az elsivatagosodás nem tudom kitõl ered,de ha változna az égh. vagy mediterrán,vagy sztyepp(száraz kontinentális)irányba mozdulna.Ilyen távolságra a tengertõl és ilyen szélességen badarság akár félsivatagról is beszélni.Tény,hogy kevesebb lett a csapadék és magasabb az átlaghõmérsékletünk,de a sivatagtól hol van ez még ?!Inkább az eloszlás és minõség a baj.Vagyis hetekig tartó szárazságot özönvízszerû konvektív csapadékok követnek,melyeknek kára helyenkén vetekszik a hasznukkal-viharral fûszerezve persze.Az idén úgy a csapadék 90 %-a esett Cb-bõl,az Ns ritka,pedig valaha túlsúlyban volt.
Én itt a Dunántúlon nem nagyon emlékszem 1987 óta igazi kemény télre.Pár hétig,esetleg egy hónapig volt ugyan keményebb,havas idõ,de a telek többsége egyre inkább enyhe,hószegény.Egyetértek azzal,hogy a nyarak egyöntetûen melegekké váltak,az átmeneti évszakokban a legkisebb az eltérés szerintem.Bolondosak,ahogyan régente is azok voltak...

Pillanatnyilag még csak az adatfeldolgozás elején tartok, de nem értek egyet azzal, hogy a globális felmelegedés elsivatagosodással járna nálunk.
Az adatok inkább azt mutatják, hogy a nyári idõszakban több csapadék hullik mostanság, igaz a melegebb hónapok miatt a párolgás is nagyobb.
Viszont nagyon érdekesnek tartom, hogy a globális felmelegedés úgy tûnik nagyobb hatással van a nyarainkra, mint a teleinkre.
Budapesten 1985 óta egyetlen nyári hónap hõmérséklete sem maradt el minimum 2 fokkal az átlagostól, míg a telek esetében ugyanezen idõszakban nagyon sok. Most nincs nálam a téli adat, de több mint tíz, az biztos.
Az utolsó olyan nyár, amikor az átlag legalább 1 fokkal elmaradt a 100 éves átlagtól, 1984-ben volt, miközben télen 1984-85, 1986-87, 1995-96, és fõleg 2002-03 több mint 1 fokkal hidegebb volt.

Sajnos, ez nem csupán elmélet, hanem tény. A gazdaság motorja ugyanis mindig a haditechnika fejlõdése volt, ráadásul a háborúkkal, idegen hadseregek megjelenésével mindig újabb ismeretekkel gyarapodott az adott térség. Éppen ezért volt sokáig a gazdaság központja Európa, mert elõbb a mediterrán medencében, majd a szteppe övezetben volt nagy a mozgás.

A homo s.neandertalensis(õsember)jelent meg úgy 400 ezer éve,de kihalt,zsákutca volt vagy a cromagnoni ember (homo sap.sap.)kipusztította vagy 40-50 ezer éve a tudósok szerint.Nagy kérdés,hogy a mi közvetlen elõdeink honnan csöppentek ide és jutottak el 30-40 ezer év alatt a termelõ,városlakó élethez,amelynek elsõ nyomai 10000 évesek.

Az evolúció lassú víz partot mos korszakai után tele vagyunk ugrásszerû,revolúciós korszakokkal,melyekre csak erõltetett magyarázatok vannak szerintem.Tetszetõs a revolúciók és a katasztrófák elmélete,vagyis egy katasztrofális változás,szorult helyzet,a környezet hirtelen megváltozása késztette az eltunyult,jólétben békésen szunyókáló élõlényeket a gyors reagálásra.Ezért jöttünk le a fáról és indultunk el állítólag 2 lábon-pontosabban a banánfa kipusztult a száraz éghajlat miatt és leestünk róla.

Ennek ellentéte az,hogy amikor az éghajlat elérte a klímoptimumot 10000 éve,akkor vált lehetõvé az eredményes földmûvelés a korábbi sikertelen erõlködések után,és lettek az elsõ városállami szervezõdések.Mindenesetre az ókor pár ezer év alatt akkora ugrást produkált,amire százezer évek alatt sem volt példa korábban.Ezt erõltetett evolúcióval magyarázni.Azóta is dívik,hogy sok fontos változást,forradalmat földrajzi tényezõkhöz kössünk(Mezopotámia hanyatlása,népvándorlás,tatár hódítás,százéves háború,Amerika felfedezése,maják eltûnése,30 éves háború,francia forradalom stb.),vagyis éhínségek,az élettér megváltozása,hidegebb vagy melegebb égh.

A 19.század végi modern kor beköszönte(régen ezt a bolsevik puccshoz kötötték)aztán elsöpört minden féle földrajzi belemagyarázást.A nyers hatalmi érdek(a tõkéseknek nevezett gátlástalan harácsolók mindenkin keresztülgázolõ pénzéhsége)lerántotta a leplet az evolúciós-revolúciós handabandáról.Megjelent a tömegeket orránál vezetõ média,amely a pénzéhséget nemzeti,faji stb. ellentétnek állította be és birkaként vágóhídra terelte a dolgozók millióit,miközben a tõkés urak kastélyaikban élvezték az életet.Ahogy az elsõ világháború is ráeszméltette a francia tanárt,hogy miért kell szuronyrohamban hasbaszúrni az általa soha nem látott német kõfaragót,vagy a magyar földmûves miért lõje le az olasz borbélyt(és viszont),úgy ma is fel kéne tenni,hogy miért kell egy magyarnak Afganisztánban felrobbanni,vagy egy amerikainak Irakban búcsút inteni az élettõl.A legtetszetõsebb elmélete a lib-ateistáknak éppen az,hogy a háborúk hozzák a gyors fejlõdést,néhány millió ember halála,százmilliók szenvedése a történelem "hajtómotorja".

Itt a Kiskunságban a félsivatagos jelleg abszolút nem újdonság.
Ez egy homokhátság, és ráadásul a klimatikus viszonyok (napsütéses órák száma, éves csapadékösszeg) messze itt a legszárazabbak az országon belül. Ez így volt már apáink idejében is.
A népnyelv is így emlegeti "futóhomok", "aranyhomok" stb...

Azért ennyire ne sarkítsd le.
A tõlünk jóval forróbb és szárazabb mediterrán vidékeken is van szõlõ és vannak erdõk.
Nem sivatagi állapotokra kell gondolni, csak esetlegesen átalakuló növénytakaróra.

Azért kíváncsi lennék milyen lesz a vidék pár évtized múlva...Nem lehet kizárni, hogy itt a Kiskunságban gyakorlatilag félsivatagi állapotok lesznek. Az öregek is mondják, hogy ez már egyre rosszabb, néhol a szõlõk kezdenek sárgulni és azon már a hamarosan érkezõ (?) esõ sem segít. Ha egyszer elindul a folyamat...
Ez nem az idei vagy a tavalyi, hanem az elmúlt évek szárazságai miatt van így.
Lehet lesz nagy ritkán egy-egy 99-es nyár, de inkább a 2007-es évek lesznek a jellemzõk. Valszeg átalakul a növényzet, erdõk tünnek majd el, azon a kevés helyen marad meg több növényzet, ahol csatorna van vagy ahol magasabban van a talajvíz.

Bocsánat, télleg igazad van! Nem tudom a 4 millió év honnan maradt meg bennem! A lényeg, hogy ha csak szigorúan a Homo sapienst vesszük alapul, ami kb. 450-500 ezer évvel ezelõtt jelent meg, akkor igenis gyors a fejlõdés. Ha csak az elsõ emberfélét nézzük, a Ramapithecust, ami 15 millió évvel ezelõtt jelent meg (mely faj aztán ki is halt), akkor is elég gyors nem?

Hogyhogy mi lehet a következménye? Pl. ami embertelen erdõírtás folyik napjainkban, a rengeteg autó CO2 kibocsátása, a tengerek lehalászása (soroljam még?), ez mind hova vezet? Egyenlõre azzal vagyunk elfoglalva, hogyan zsákmányoljuk ki a természetet! Szerinted mikor fog az ember ráébredni arra, hogy ez így nem fog sokáig menni?! Mikor lesz az, hogy nem sodrunk fajokat a kihalás szélére, mert "útban van" vagy éppen azért írtjuk õket, hogy feldolgozva a mi kényelmünket szolgálja?!

Ezzel egyetértek. Az evolúció folyamatos változás és alkalmazkodás, nem lehet egy adott pontból eredeztetni, hisz az elsõ egysejtûek ugyanúgy õseink, ahogy a homo erectus is...
Arra akart szerintem Tamás célozni ezzel a gyorsasággal, ami az elmúlt 10.000 évben lezajlott, amióta földmûvesek lettünk és nem mi alkalmazkodunk a Természethez, hanem igyekszünk azt átalakítani az igényeink szerint... Ez a veszélyes út, mivel pont arról van benne szó, hogy a biológiai evolúciónk nem tudja sebességben követni a társadalmi fejlõdést. Egy rakás alapvetõ emberi tulajdonság, ösztön, viselkedési minta sokszázezer éves beidegzésen alapul, amikor még gazellát kergettünk Kelet-Afrikában és a legfejlettebb eszközünk egy kézbe illõ kõdarab volt... Ezeket az ösztönöket nem lehet sem kormányok, sem gazdasági erõk segítségével kiirtani belõlünk. Mintha a pávát arra akarná valaki rábeszélni, hogy ne növesszen ékes farktollakat. Ezért nem tudok semmi optimizmusra utaló jelet felfedezni a jövõnkben.

"az ember evolúciója minden korábbi élõlény fejlõdésénél gyorsabban végbement" Ez nem igaz!
Még elõször nem kötöttem volna bele, de mivel meg is ismételted és ki is hangsúlyoztad, így muszáj volt

Hogy érted azt hogy késõ lesz, és mi lesz a következménye szerinted?

Ez pontosan így van, ahogy leírtad! Sajnos!
Van a világban (talán) néhány befolyásos ember, néhány szervezet, akinek van/lenne épkézláb ötlete a témában, de sokak személyes érdeke!!!, illetve a helyi (államszinten, ahogy Te is írtad) gazdasági érdekek felülkerekednek rajtuk!
Amíg az a néhány ember fogja meghozni a döntéseket, saját önkényes elképzelésük szerint, addig tényleg nem fog megváltozni semmi!
Ahogy írtam korábban is: az ember evolúciója minden korábbi élõlény fejlõdésénél gyorsabban végbement, tehát nagyon hamar eljutottunk a mostani szintre! E rövid idõ alatt nem ismertük meg kellõképpen (még - remélem) környezetünket és nem tudjuk mit tartunk a kezünkben! Mire rájövünk, úgy gondolom késõ lesz!

Sajnos a "civilizáció" elõrehaladtával épp a gondolkodás látszik igen erõsen háttérbe szorulni. Hatalmas tömegek már nem gondolkodnak - ha azt tennék, nem ott állnánk, ahol...
Ha egyszer véletlenül, valamilyen csoda folytán a "bolygószemlélet" teret nyerne, akkor megnyílhatna az út egy valódi változás felé. A minap elfogadott "hatalmas" megállapodás, miszerint 2050-ig így meg úgy csökkentik a CO2-kibocsátást, csupán a hihetetlen szüklátókörüségrõl tanúskodik - vagy inkább a személyes érdekek képviseletérõl - ; kit érdekel, hogy mi lesz 42 év múlva? Azokon, akik ezt eldöntötték, nem lehet majd számonkérni, hogy miért is nem tartották be... Sajnos tény, hogy a napi gazdasági érdekek hihetetlen erõs gátat állítanak mindenféle hathatós tervnek. Valahogy az látszik, hogy az NGO-kat leszámítva senki nem akar semmit tenni. Elszigetelt megoldások itt nem vezetnek eredményre. Az éghajlatváltozás és klímavédelem témaköre lenne a leginkább predesztinált arra, hogy a globalizáció elve alapján funkcionáljon. Amíg a "nemzetállami" érdekek vannak elõtérben, nem fog történni semmi sem, megy tovább a siránkozás, a nagy, de üres szavak puffogtatása ("tenni kell valamit", "klímakonferencia", "kormányprogram a klímavédelemhez", stb.). A végén pedig majd bambán nézünk ki a fejünkbõl és a gyerekeinknek fényképen mutatunk havat, zöldellõ réteket, stb... Áhhh

Nem állítom, hogy az ember, mint faj "mostanában" kihalna, illetve hasonló fenyegetné, de olyan drasztikus környezeti behatás, mint a globális felmelegedés és annak következményeit, szerintem igen nehezen lenne képes elviselni! Márcsak a nagy egyedszám miatt is - már-már túlzsúfolt a szárazföldi élettér, amihez legjobban alkalmazkodtunk! A globális felmelegedés egyik következménye, ugyebár a tengerszintek megemlekedése, ami a szárazföldi élettér csökennésével jár!
Viszont az igaz, hogy az ember óriási elõnyre tett szert a gondolkodás képességével, így mérlegelni tudja a helyzeteket, bár néha rosszul!

Én nem hiszem, hogy az emberi fajt a kihalás fenyegeti, sõt, az evolúció során az ember egy egyedi állapotot képvisel a tudatos viselkedésével valamint a múlt-jelen-jövõ, azaz az idõérzékelésével.
Azt viszont hiszem, hogy az emberi faj, az emberi civilizáció még egészen gyerekcipõben jár és még sok tanulnivalója van.
Pl: legjobban a történelmen lehet ezt megfigyelni: az õsközösségtõl a görög városállamokon át a mai modern nagyvárosokig a fejlõdés lassú folyamatos és szakaszos gyors változásokon keresztül zajlott, és általában egy-egy válsághelyzetre történõ reakció idézte elõ a legnagyobb fejlõdést.
Én úgy gondolom, hogy az éghajlatváltozásnak is meglesz a maga ösztönzõ hatása, a környezet átalakul, új kihívások jönnek, amire az emberek többsége - evolúciós értelemben a továbbfejlõdésre alkalmasok - határozzák meg az új világrendet.
Lehet, hogy egész életközösségek tûnnek majd el, de ez már megtörtént más, hasonlóan fejlett közösségekkel a világtörténelem során.

Én direkt nem vontam bele a gazdaságot a témába! A gazdaságnál azért vannak nagyobb erõk is és egy ország gazdasága épp oly törékeny, mint egy üvegváza!
Természetesen a lenti folyamatnak nagy hatása van a gazdasági és legfõképpen a társadalmi fejlõdésre, de ez is ugyanúgy áldozatokkal jár(na), mint egy háború!
Ahogy Snowhunter is írta, az emberi faj már annyira "túlcivilizálódott", így ilyen külsõ behatásokat igen nehezen tud(na) tolerálni! Dehát a Földön eddig rengeteg élõlényfaj átmenetileg létezett (a csótányokat és többek között a cápákat ne említsük); kihalt egy faj, majd megjelent helyette egy másik! Valószínûsíthetõ, hogy az ember is egy átmeneti faj - feltételezések szerint az emberi faj most van evolúciós csúcsán, amit a többi fajhoz képest rendkívül gyorsan ért el (4 millió év), így belegondolva ugyanilyen gyors lehet a hanyatlásunk is!
Természetesen nekem sem lenne mindegy, sõt most sem az a legnagyobb gondom, hogy melyik objektívet vegyem meg!
Bocsánat, hogy ennyire elmentem a témától!

Röviden-tömören:
Véleméynem szerint nem az éghajlatváltozás a fõk ok, hanem csak okozata annak, hogy fenemód "túlcsiszolt" civilizációnknak nagyon beszûkült a tûrésköszöbe-alkalmazkodóképessége, és így nem tudja azt elviselni, amit a bioszférának "évszázmillióévek" alatt legfontosabb tulajdonsága (alkalmazkodóképesség) miatt el kellett és el is tudta.

Igen, valószínûleg lassulna anélkül is, hiszen a szénhidrogének a jelenlegi gazdasági fejlõdés üzemanyagai. Minden értelemben. Ehhez kell hozzáképzelni az éghajlatváltozás okozta (valószínû) csökkenést is.

Az elõzõ hozzászólásomban az utolsó mondat így akart hangzani: Na, még mindig olyan fényes?!

Akkor közelítsük meg ilyen módon a problémát. Vagyis.
Közel 7 milliárd embernek tényleg nem mindegy hogy 1 (!!! elegendõ, nem kell ide 2-3) fokkal melegebb lesz a köv 50-100 évben, vagy 1 fokkal hidegebb (akármennyire is hihetetlen, de legalább ugyanolyan nagy galibát jelentene...). Míg fél évszázda éppenhogy súrolta a 2 milliárd fõt a Föld népessége, most 3-4-szer annyian lakjuk ezt a bolygót. Bármi is lesz a jövõ, jobban, érzékenyebben fogja érinteni az emberiséget, mert a keretek szûkültek, a lehetõségek csökkentek.

"Azért azt ne felejtsük el, hogy egy olyan mértékû felmelegedés után melyet az elõrejelzések prognosztizálnak, akár csak az elkövetkezõ 50-100 évre, nem biztos hogy fentartható a jelenlegi gazdasági fejlõdés és így az életszínvonal."

Õszintén szólva szerintem ha nem lenne komoly változás az éghajlatban a következõ 50-100 évben, akkor is kicsi szerintem az esélye, hogy a jelenlegi szintõ gazd. fejlõdés és stb... fenntarható lenne ebben a formájában.
Ha jól belegondolunk a második világháború után gazdasági fejlõdés indult meg, plusz életszínvonal javulás - talán. Töretlenül halad(t) felfele, valamikor meg kell torpannia.

Azért azt ne felejtsük el, hogy egy olyan mértékû felmelegedés után melyet az elõrejelzések prognosztizálnak, akár csak az elkövetkezõ 50-100 évre, nem biztos hogy fentartható a jelenlegi gazdasági fejlõdés és így az életszínvonal. Kíváncsi lennék hogy mit szólnálnak a Közel-Kelet országai amikor áprilistól októberig ülnének az 55-60 fokos napi maxokban az üregek felett.
Itt nem a megsülésrõl van szó, hanem a felmelegedés utánai társadalmi és gazdasági válság hatásairól. Nem lenne plázázás meg teszkóbajárás szórakozás gyanánt... És hát bizony ez emberi áldozatokkal járna. Pl lehet hogy neked sem az lenne a legnagyobb gondod hogy meg kéne venni az újabbik teleobjektívet a asztrofotózáshoz. Az tény, hogy nem halna ki a Homo sapiens (fõleg nem 50-100 év távlatában), de mindenkinek át kell gondolnia hogy mi lenne akkor a sorsa egy mégolyanab "erõsebb kutya ba..ik" világban.
Na még így sem olyan fényes?!

Engem az ilyen és hasonló hírek hazavágnak!
Megy a parasztvakítás ezzel a globális felmelegedésszöveggel, hogy 5-10-15 éven belül végünk lesz, megsülünk stb.
Most egy kicsit kitérek, de mégis szorosan kötõdik a témához: a föld történetében hosszú-hosszú ideig, a mezozoikumban (triász-jura-kréta idõszakban - 251 millió évvel ezelõttõl -65 millió évvel ezelõttig, tehát a föld történetében egy tetemes idõszak) a Föld klímája a mainál melegebb és kiegyenlítettebb volt! Akkor a melegebb éghajlat miatt pl. nem léteztek jégsapkák a sarkokon, legfõképpen a jura idõszakban!
A pleisztocénben (megközelítõleg 2 millió évvel ezelõtt) kezdõdött az utolsó jégkorszak, ami sok tudós szerint napjainkban is tart, bár végefelé járunk!
Tehát, mivel a jégkorszak elõtti hosszú idõszakban a mainál melegebb éghajlat volt, nehéz elképzelni, hogy ilyen is maradna az idõk végezetéig, ugyanis számos elképzelés szerint a klíma visszaáll egy korábbi melegebb periódusra! Ezt a folyamatot nevezte el sok agyoniskolázott "végünkvanglobálisfelmelegedésnek"! Tehát ez egy átmeneti állapot! Ezt a folyamatot az ember max. felgyorsítja! Sajnos vagy nem sajnos, az más kérdés!
A másik nagy felelõtlen kijelentés, hogy kiszáradnak az esõerdõk és rengeteg szén-dioxid keletkezne! Ez a hír csak azoknak jó, akik ma is írtják az esõerdõket, mondván "elõzzük meg a bajt..."! A másik pedig, hogy a mai esõerdõk a késõbbiekben leendõ kõszéntelepek alapanyaga (lenne), de annak kialakulását, természetesen nem tudja kivárni az ember. Így mostani formában "jobb és gyorsabb" alapanyag!
Nos, hát így vélekedjünk a globális felmelegedésrõl! A pleisztocént megelõzõleg is voltak jégkorszakok, majd újra felmelegedett a klíma, mindenféle emberi behatás nélkül is!
Bocs a hosszért!

Komolytalan az egész,az az én véleményem. 2050? Hol van az még? Tessék lássék döntést hoztak,egy nyolc fogásos vacsora mellett(miközben a szegény országokról és az éhezésrõl is volt szó)...

Lesz, ha 300 dollár lesz az olaj és 4 EUR egy liter benzin/köbméter gáz.

szóval...G8 ...Japán...
CO2 - t felezni kell 2050-ig.

Mit szóltok ehhez?
Lesz ebbõl valami? Mi lesz addig, mit tesznek meg addig a csökkentés érdekében?
Remélem fokozatosan sikerül ezt a célkitûzést megvalósítani !

Az nincs. Már nagyon régen volt. Meglepõdött mindenki, hogy ilyesmi elõfordulhat arrafelé. Volt egy áldozata is, egy kislányra rádõlt egy tûzfal.

Naja, ennyit errõl!
Fénykép nincs róla?

1973 július 15.-én Nagyatád mellett volt egy minden bizonnyal F2-es (F3-as?) erõsségû tornádó. Az a vihar, amelyik egy Skodát lazán bevág egy istállóba, egy kombájn darabjait meg a mezõrõl szedik össze és még 16 év után is lehetett látni az erdõben egy sávot, ahol végighaladt a tornádó, az azért nem kis vihar volt. Volt szerencsém látni, szerencsére messzirõl és már nagyon halványan emlékszem rá, csak arra, hogy fekete volt az ég és folyamatosan morajlott.

A pénteki Nagyatád mellett elhaladó szupercella somogyudvarhely teleülésen is áthaladt, egy ott lakó, mezõgazdaságban dolgozó, azzal foglalkozó hölgy szerint amióta õ él, ilyen vihart még nem látott!
A hölgy olyan 70 körül lehetett, én kétlem hogy az elmúlt 50 évben ilyen vihar ne lett volna ott!
Aztán kitudja!

rokonomék, akik Németországban laknak, mondják, hogy ott is megváltozott az utóbbi években az idõjárás. Még nyáron is napokig is esett, szinte minden nyár hûvösebb és csapadékosabb volt. már nincs ilyen vagy csak ritkán és a csapadék ott is a viharokból jön, valamint a nyarak sokkal melegebbek, ott is már "fulladoznak" az emberek a melegebb napokon

de mér' pont az én (a mi) money-mon pulálják?

Aham, money-pulálják...

Tévedés, mégsem a biodízel fejlesztésén kellene dolgozni?
Link

Így van. Félreértés ne essék, biztosan van még mit tennünk, én csak attól tartok, hogy "elkopik" a téma és amire valóban hathatósan tudnánk valamit tenni, már nem fognak odafigyelni az emberek.

hát majd meglátjuk...