Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Ahá, nagyon érdekes!
Azért azt furcsállom, hogy annyi a "zivatarszaki" itt a fórumon, ez az ordítóan feltûnõ jelenség mégsem került eddig terítékre.
Azért azt furcsállom, hogy annyi a "zivatarszaki" itt a fórumon, ez az ordítóan feltûnõ jelenség mégsem került eddig terítékre.
Nyugat, délnyugat felé, a rengeteg felhõvillám mellett, megjelentek az elsõ lecsapók.
Az igaz, hogy nem minden lecsapónál nõ meg az intenzitás. Viszont ha megnõ, az mindig egyformán és nagyon jellegzetesen történik -a latenciaidõ is kb. ugyanannyi. Aligha lehet szó "feketemacska effektusról".
Ha ki tudnám fejteni, akkor nem kérdeztem volna
Gondolom a hang kiindulási pontjától származik a többletcsapadék. Mint amikor egy robbanáskor lökéshullám keletkezik, itt is a hanghullámok nyomják el a vízcseppeket, oda, ahol már amúgy is "tartózkodnak"... ott ütközve, egyesülve, nagyobb cseppeket, és intenzitást okoznak.
Lehet, hogy hülyeség, de én mindig is erre a "józan paraszti" okra gondoltam. Persze adódhat ez a témabeli tudatlanságomból is
Gondolom a hang kiindulási pontjától származik a többletcsapadék. Mint amikor egy robbanáskor lökéshullám keletkezik, itt is a hanghullámok nyomják el a vízcseppeket, oda, ahol már amúgy is "tartózkodnak"... ott ütközve, egyesülve, nagyobb cseppeket, és intenzitást okoznak.
Lehet, hogy hülyeség, de én mindig is erre a "józan paraszti" okra gondoltam. Persze adódhat ez a témabeli tudatlanságomból is
Gosztony, 57 mm esett ott. Néhány helyen ennél több is lehetett, ahol nem volt észlelõ.
Én inkább olyasmire gondolok, hogy amikor a zivatarfelhõ fel-le áramlásában a jégszemek elkezdenek hízni fokozatosan egymásnak ütközõdnek, bizonyos mennyiségû töltést hozva létre. Amikor a jégszemek már akkorát, hogy az egymáshoz dörgölõdés elektromos kisülést vált ki, megtörténik az elsõ villám és az azt követõ dörgés. Szerintem ilyenkor a jégdarabok már olyan nagyok, hogy a feláramlás egyszerûen nem bírja el és elkezdenek esõ vagy jég formájában kihullani a zivatarfelhõbõl. Minél sûrûbb lesz a kisülés, gyakrabban dörög annál több jég tartózkodik a fõ feláramlása és egyre sûrûbben hullanak alá.
Biztos igazad van, csak fejtsd ki egy kicsit!
Honnan származik a többletcsapadék ilyenkor?
Honnan származik a többletcsapadék ilyenkor?
Dehogynem -persze hogy a feláramlás lebegteti a cseppeket, lassítja az esésüket, sõt, emeli azokat. Azonban ez nem mond ellent annak, hogy elektrosztatikus vonzás (vagy taszítás) is befolyásolja a cseppek mozgását a zivatarfelhõben.
Egy 1964-ben felállított elmélet szerint (melyet persze kutatásokkal igazoltak) a kisülés okozta töltésváltozás komoly hatással van a kristályszerkezetre és a részecskeméretre, és a cellában uralkodó fel- és leáramlási viszonyok is felborulnak; a kisülés után a részecskék tömege akár a százszorosa is lehet az eredeti tömegnek. A jelenség neve "elektrosztatikus csapadék-effektus". Az egész persze jóval bonyolultabb, ez csak a kvintesszencia
Számomra is ez tûnik valószínûbbnek. Mindenesetre a legközelebbi zivatarnál kifejezetten fogok erre figyelni.
Nanovich
@Metfickó: tudtommal a jégszemek közötti dörzselektromosságot már elvetették a felhõben történõ töltésszétválasztódás magyarázata szempontjából. Bár egyes dokumentumfilmek elõszeretettel hivatkoznak erre, talán, mert könnyû elképzelni (bár szerintem azokat se nehéz, amit az egyetemen tanultunk ).
Nanovich
@Metfickó: tudtommal a jégszemek közötti dörzselektromosságot már elvetették a felhõben történõ töltésszétválasztódás magyarázata szempontjából. Bár egyes dokumentumfilmek elõszeretettel hivatkoznak erre, talán, mert könnyû elképzelni (bár szerintem azokat se nehéz, amit az egyetemen tanultunk
). 
Így van. Nem tudom, hogy kolléga ezt honnan szedte, de nyilván nem ez a jelenség háttere (legalábbis szignifikánsan nem jétszik szerepet). Az viszont közelebb állhat az igazsághoz, hogy a CG-k nagy része (több mint 90%) negatív, melyek fõleg a mélyebb konvekciónál jelentkeznek, és történetesen a legnagyobb hidrometeor-sûrûséggel járnak együtt. Amikor ott vannak a lecsapók, jön a csapadék is. Fõleg ha jó irányból jön, márpedig nagyrészt a beáramlással ellentétes irányból jön. Ez egy olyasfajta csalódás lehet, mint a mindighétvégénjönnekafrontok Ha ezzel ellentétes (vagy Thermometert megerõsítõ) dolgot lelek fel a "bibliában", akkor jelzem 
Ha ezzel ellentétes (vagy Thermometert megerõsítõ) dolgot lelek fel a "bibliában", akkor jelzem
Az nem lehet, hogy a villámlás által okozott dörgés (hanghullámok) áll a hirtelen megnövekedõ intenzitás hátterében? Nem okoskodás, csak egy laikus kérdése...
Nekem is jópárszor feltûnt már a jelenség, de én egy kicsit másképpen gondolom a hátterét. Valószínûbb, hogy az ok-okozati összefüggés fordítva van, azaz a csapadék keltette intenzív leáramlás és a környezete között jelentkezik a töltéselválasztódás. Vagyis a villám a következmény, nem az intenzitás növekedése. Ez valamelyest magyarázza a villámlás és a "zutty" között eltelt rövid idõt.
Ha lesz feléd is keletkezés a nagy tömbökbõl,amit nem lehet elõre tudni.
Szép nap lesz ez megint, annyi már biztos.
Nyuli: Szóval nálad semmi nem volt tegnap.
Nyuli: Szóval nálad semmi nem volt tegnap.
Szép estét, szerintem most még korai abba bocsátkozni mi lehet hétfõn vagy kedden, hiszen még 24 órán belül is lehet akármi, borulhat minden (lásd utóbbi eseteket). Ami tény, hogy a jó órája mûholdfelvételen Szerbia északi része felett megfigyelt gomolyosodás meghozta az eredményt. A gond, hogy megint estére így fotó szempontjából esetleg villámokat lehet majd kattogtatni. 
A túl rövid latenciaidõ nekem is szöget ütött a fejembe -a stagnáló esõcseppek rétege nem lehet több kilométerrel a felszín felett. Nem biztos, hogy abszolút helyes az elképzelés, de az nagyon valószínûnek látszik, hogy elektrosztatikus jelenséggel állunk szemben. Tud errõl valaki közelebbit?
Hát kezdõdik, de most sokkal nedvesebbnek számol mindent az ECM is.
Tök jó, megint 3 napig görcsölünk most, hogy aztán ne legyen semmi 
Csapadékmentes szupercella megy el tõlem É-ra. 
Szarvasról remélem fényképezik a megvilágított oldalát!
Szarvasról remélem fényképezik a megvilágított oldalát!
Én nem tudom mi lesz ebbõl, de ha megint elhúz tõlem ény-ra, nyugdíjba vonulok. Most kedvezõbbnek néz ki a dolog annyiban, hogy lesz nedvesség itt is. Aztán majd meglátjuk.
Most kedvezõbbnek néz ki a dolog annyiban, hogy lesz nedvesség itt is. Aztán majd meglátjuk. 
Nincs mit fotózni! Nincs struktúra, nincs látvány. Max. az üllõs mammák.
"Pitom" Tamás!
A déli Híradó utáni idõjárás-jelentésben említettél egy települést, ahol tegnap a legtöbb csapadék esett. (társadalmi észlelõi hálózat)
Meg szeretném nézni térképen, hol fekszik a település, de sajnos nem tudtam megjegyezni a nevét.
Kérlek, ismételd meg! Köszi!
A déli Híradó utáni idõjárás-jelentésben említettél egy települést, ahol tegnap a legtöbb csapadék esett. (társadalmi észlelõi hálózat)
Meg szeretném nézni térképen, hol fekszik a település, de sajnos nem tudtam megjegyezni a nevét.
Kérlek, ismételd meg! Köszi!
Intercityn ülök Püspökladánynál. Északi irányban nagyon messze egy felhötorony tetejét megvilágitotta a lenyugvó nap. Ritkás, de egyre sûrûbb Ac cast mezõk alatt mentem át, Nyíregyháza felé tartok. Remélem, mire odaérek, már indul a mûsor!
A vajdasági cellák klasszikus MKR kezdetnek mutatkoznak. Majd abbol a tömbbõl kap az egész keleti rész zivatart tán.
Azt tudomásul kell venni, hogy a klímában évekre, évtizedekre kiterjedõ korszakok vannak, melyeken belül bizonyos idõjárási elemek területi eloszlása eléggé konstans. A 60-az, 70-es években a Déldunántúl bõvelkedett konvektív eseményekben (nem véletlen, hogy éppen Pécs környékén állították fel a jégesõ elhárító rakétákat). Most más klímakorszak van, másféle eloszlással. A Dunántúl zivatar és hóügyileg gyakran sziv (hogy inkább az északi vagy a déli része, abba ne menjünk bele), míg a "száraz" Alföld, annak is fõleg az északi fele, tobzódik. Hogy meddig marad ez így, bizonytalan. Egyszer majd jön egy új éra, és megváltozik a helyzet.
Na úgy látom kipurcant, legalábbis innen nyíregyrõl úgy tûnik... Kiüllõsödött elterült
Érdekesen hangzik, majd gondolkodom azon, hogy mi sántíthat az elméletben, mert errõl tényleg nem hallottam még. Láttam már egy-két zivatart, de ez sose tûnt fel, pláne, mert azért a villámlás és a csapadék megerõsödése között bizonyos idõnek el kell telnie, hiszen akár kilométer nagyságrendû távokat is meg kell tennie a légellenállás által fékezett, ezáltal nem tisztán szabadon esõ vízcseppnek, mire megérkezik fentrõl.
Láttam már egy-két zivatart, de ez sose tûnt fel, pláne, mert azért a villámlás és a csapadék megerõsödése között bizonyos idõnek el kell telnie, hiszen akár kilométer nagyságrendû távokat is meg kell tennie a légellenállás által fékezett, ezáltal nem tisztán szabadon esõ vízcseppnek, mire megérkezik fentrõl. 
ja ha azt vesszük majdnem mindig 50% vagy igen vagy nem
csak van amikor jobb az esély van amikor nem akkor lehet igy is irni
De azt jól gondolom ugye hogy nem az jönne fel ami most éri el Dél Magyarországot?
hanem azzal szinte majdnem egy vonalban fognak kialakulni másik zivatarok csak valamivel északabbra?
csak van amikor jobb az esély van amikor nem akkor lehet igy is irni
De azt jól gondolom ugye hogy nem az jönne fel ami most éri el Dél Magyarországot?
hanem azzal szinte majdnem egy vonalban fognak kialakulni másik zivatarok csak valamivel északabbra?
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat