Csillagászat és űrkutatás

19 ország vizuális észlelései szerint a háttér ZHR az elmúlt napokban 20 körül mozgott. 5-én figyeltek meg egy kisebb burst-öt, 50 körüli ZHR-rel.
Az IMO szerint (mint ahogy lenni szokott) több felfutás is lesz aszerint, hogy éppen melyik törmelékfelhõvel találkozunk. Ezek rendre aug 11 22:30 UT (itt inkább fényesebb meteorok várhatók, és nem a számukban lesz lényeges növekedés), aug. 12. 0 UT - 04 UT és aug 12 13 UT - 15:30 UT.

Aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz...

Szerk.: ja és köszönhetõen a Daginak, 150-160-as háttér ZHR-t várnak maximumban

" Augusztus elsõ napjaiban óránként öt rajtagot is összeszámolhatunk, augusztus 10-re pedig 15-re kúszik fel ez a szám. Ezután hirtelen emelkedéssel érkezünk el a maximumhoz (általában az augusztus 12-rõl 13-ra virradó éjszaka)"

"Jérémie Vaubaillon számításai azt mutatják, hogy augusztus 12-én 0 óra és 4 óra között keresztezzük a Föld-ûrhajóval a szülõüstökös törmelékfelhõjének legsûrûbb részét (a 2016. évre vonatkoztatva), amelynek összetevõi két keringési periódussal ezelõtt dobódtak ki."

Lejjebb görgetve rátalálsz a teljes cikkre. Csak ugye ez egy kalendárium. Link

Hú, de ciki, most lebuktam! Nem szoktam a fõoldalt nézegetni. Legjobb a Calsky-n megnézni minden csillagászati dolgot.

Több forrásból kutattam (már nem tudom neked elõszedni) ott is ilyen furcsán volt ahogy én írtam a cikkben.

13-a virradó éjjelre várható a maximum.

Mindkettõt az itteni, MetNet-es beharangozóból idéztem.

Források? Én is gugliztam egyet, a Csillagászati egyesület (MCSE) ennyit ír:"Augusztus elsõ napjaiban óránként öt rajtagot is összeszámolhatunk, augusztus 10-re pedig 15-re kúszik fel ez a szám. Ezután hirtelen emelkedéssel érkezünk el a maximumhoz (általában az augusztus 12-rõl 13-ra virradó éjszaka), amikor is 50-80 hullót láthatunk óránként, majd hirtelen csökkenés következik, és augusztus 15-ére 10-es óránkénti szám tapasztalható." Tûzgömbök Világa: "Idén nemzetközi szinten is kimagasló aktivitást várnak a maximum éjszakáján, augusztus 11/12-a estéjén, de az elõtte és utána levõ napokban sem fogunk unatkozni a derült ég alatt! Érdemes figyelni a radiánshoz közeli fényesebb rajtagokat, melyeket a 'W' Cassiopeia alatt kell keresnünk Kelet felé". Ugyanitt: (egy kis ellentmondás) "Bár a raj tetõzése hazai idõ szerint még 12-én délutánra (világosra) esik, a kora esti órákban pedig a Hold ronthat a láthatóságon, de a hajnali órákban - mikor már magasabban lesz a radiáns - mindenképp érdemes lesz kiülnünk néhány órára!" A számomra leghitelesebb forrás - a Calsky - 12-én 19 órára 100 ZHR-t ír. Én tavaly kimentem "vadászni" hajnalban alig volt néhány kisebb. Mindenesetre laikus fejjel nem tudom elképzelni hogyan lehet megjósolni, hogy az idén sok lesz.

Mikor lesz a Perseidák maximuma?

"hogy augusztus 12-én 0 óra és 4 óra között keresztezzük a Föld-ûrhajóval a szülõüstökös törmelékfelhõjének legsûrûbb részét (a 2016. évre vonatkoztatva), amelynek összetevõi két keringési periódussal ezelõtt dobódtak ki. Így ekkor fogjuk a legtöbb meteort észlelni."

"Fontos kihasználunk a Perseida-maximum észlelését, mert a következõ években nem várható hasonlóan aktív meteorhullás mint 2016.08.13-a virradó éjszakára."

Ez az írás olyanoknak készült a FB-on, akik kevésbé ismerik a csillagképeket.
Egyes csillagképek eltûnnek az esti szürkületben, majd néhány hónap múlva megjelennek hajnalban. Az állatövön (zodiákus) lévõ csillagképek mind ilyenek, egész évben tart ez a folyamat, a Nap látszólagos útja ezeken a "csillagjegyeken" megy keresztül, amelyek a Nap mellett vagy mögött vannak nyilván a világosságtól nem látszanak. Sok konstelláció eltûnése, megjelenése hidegen hagy, mert városban alig, vagy sehogy nem látszanak. Ilyenek a pl. a Halak, Rák, stb. De amikor egy monumentális, látványos csillagkép - és nem csak az állatöviek - megjelenik több hónap után, (pontosabban amikor én elõször meglátom) egy különös érzés fog el, mindig megdobogtatja a szívemet. 8-án hajnalban szikráztak a csillagok, és úgy fél 3-kor megláttam a Bikát a szarva hegyével együtt az ablakból. Link

Link
A fényképezõt a Szekeres - Bika irányába állítottam, és sok képet "ellõttem", hátha belepottyan valami, de semmi. Fél négykor már láttam, hogy jön fel az Ikrek csillagkép, és "mi az a vörös csillag K-en? Jé, ez a Betelgeuse!" Erre még nem számítottam, 4 óra 7 perckor már ennyire kelt fel az Orion:
Link
(Azt az alsó borzadalmat bennehagytam, hogy legyen valami város jellege. Elnézést a képek minõségéért, de ugyebár ez itt nem a fotóiskola!)
Nem mondok le a kompaktos csillagfotózásról, különösen ha úgy ragyognak mint 8-án hajnalban. Hogy miért? Mert szabad szemmel sem látunk több csillagot a valóságban mint a képeken. Pl. a Nyári Háromszög: Link Ha pedig megnézünk egy csillagtérképet, ugyanolyan pöttyöket látunk. (Stellarium) Link
Vagy: Lemenõben az Ökörhajtó (a kedvencem, mert születésemkor feljövõben volt)
Link
Hát nem így néz ki a Stelláriumban is?
Link

Tudom persze, hogy szebb lenne ha nem háztetõk és házfalak közt lennének a csillagok, hanem valami szép tereptárgy felett, próbáltam olyat is.

Az ám egy élmény, mikor ülök a konyhában az asztalnál, egy halványabb lámpa ég a mosogató mellett, és függönyön keresztül besüt az Arcturus, a Vega, vagy a Capella. Link Ezt képzeld el este, szemben van a kórház, jobbra még egy kicsit hozzá lehet adni, de ott borzasztó reflektorok vannak a sinek fölött.

Baró!

Szépen látszik a Szaturnusz és a Mars. A múltkor hiányoltam.

Nagyon jó lett.
Az én ablakomból 14db csillag látszik.

Tejút: Link

Ezt az ablakomból csináltam.

Szép lett!

Rafy, az oszt' igen! Nagy gratula!

Az alábbi képet még szerda éjszaka lõttem. A Skorpió csillagkép szépen pártázott "hála" a magas szintû felhõzetnek, amely már-már a Hadak Útját ostromolta ( Link ).

Attól függ, hogy milyen magasan láttad. Elvileg ott van a Vénusz napnyugta után fél órával 287° irányban 2,5° "magasan",de fogalmam sincs hogy ez látható-e, mert még elég világos van. Nagyban függ a légszennyezettségtõl, páratartalomtól és felhõzettõl persze. A Jupiter viszont ugyanekkor szerintem már látható 264 ° nál 10° magasan, és ez után még sötétedig.

Gratulálok!

Valóban Iriszre hasonlít... Kérdésem lenne, hogy a napnyugtában most a Vacsoracsillagot látom, vagy az még a Jupiter? - Szépséges fotó, köszönet érte.

Odabaszós! Grat!

Ezt nagyon odatetted! Tiszeteletem érte!

Sziasztok!
Elkészült az elsõ és eddigi legnagyobb projektem. Az Írisz köd (NGC 7023)

Július 5.-én lettem vele kész és 8 éjszakán keresztül fotóztam.

Tech adatok:
Távcsõ: SkyWatcher 200/800 Newton tubus
Mechanika: SkyWatcher AZ-EQ-6 Pro mechanika
Kamera: Canon EOS1100D (átalakított)
Szûrõ: Astronomik IR/UV-Block CCD-szûrõ
Korrektor: Lacerta Standalone MGen
Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez
Exp. idõ: 22,5 óra - 480sec, ISO800, f4

Tehát 22,5 órán keresztül fotóztam ezt. 8 perces darabokból kb 160 körül jött össze. Fotózásomat nehezítette a rövid éjszakák sorozata, a rosszidõ, a fáradtság. De volt hangulat is bõven: a "támadó menyét", a hajnali háromkor csiripelõ vörösbegy hangja, a harmat illata, az este 11 órai indítás után bealvás, majd reggel hétkor ijedten kelés, végül az erõs kíváncsiság? természetesen a ki-bepakolás is, és az azzal járó edzések.

A fotón egy 1300 fényévre elhelyezkedõ csillagköd látható a Cefeusz csillagkép mellett. A ködben lévõ nagytömegû kék csillag miatt maga a köd is kéken világít, de nekem a leglátványosabbak talán a porfelhõk és az azt övezõ fáttyolosság. Ezeket igen nehéz lefotózni mert nagyon halványak. Tehát nagyon sok expóidõ kell hozzá, konkrétan 8 éjszakának az ideje.

Frankó! Te Fonyódon laksz? Akkor tavasszal-õsszel szép naplementéket láthatsz, majd kérek egyet! (webkamerákon szoktam nézni)

Tegnap este "kilõttem" egy meteor Badacsony kombót. Link

Gyönyörûek a képek! Ez a valami, amit ti csináltok.;-)

Csini!
Látszik, hogy rendkívül jó ég volt front után. Szinte ragyog a Tejút.

Én ezen az éjszakán még nagyban küzdöttem az Írisz köddel (NGC 7023), illetve 200mm-es telével készült az Észak-Amerika köd is (NGC 7000). Az Íriszt hamarosan hozom.

Tegnap a front szépen "kipucolta" a levegõt. A Tejút is szépen ragyogott. Link

A távcsõ elkelt.

Upsz, az kimaradt.

Tehát:
- Távcsõ: Canon EF 200mm f2.8 L USM
- Kamera: Canon EOS1100D (fullspektrum)
- Állvány: Skywatcher EQ5 GOTO
- Szûrõ: Astronomik IR/UV cut szûrõ

EXIF: 45x150sec, ISO1600, f3.2

Rövidebb expókat használtam nagyobb érzékenységgel, az állvány esetleges pontatlansága miatt.


Hamarosan elkészül a Tejutas összefoglalóm, abban lesz majd ennek a képnek a részletezése.

Ez nagyon parádés lett.
Habár én láttam az exifet, de lécci itt is írd le a pontos exifet a többieknek: mivel, mennyit..., stb.

Sziasztok!

Miközben a nagy vas csak vár, mert sok expozíciót kell neki összegyûjtenie, és nyakunkon a teliholdszezon, ezért az egyik távcsöves bemutató utáni estét csak véletlenül sikerült kihasználni.

Éjfélkor nyugodott a hold, konkrétan szombaton, 11-én 0:30-kor indítottam be egy kisebb rendszert kint a Zselicben. Úgygondoltam, hogy lesz teendõm az éjszaka alatt, ezért vezetés nélküli, rövidebb expókat választottam: szokásos 5-10 perc helyett 2,5 perc, de nagyobb ISO-val (ISO1600). A mechanika pontatlansága miatt bõven elég volt ennyi expozíciós idõ.

A célterület a Tejút szíve felett az M8 és az M20 (Lagúna köd a nagyobbik, a kisebbik pedig a Trifid köd)

Nagyobb méretben: Link

Az éjszaka rendkívül tiszta volt. Simán az épületbõl kilépve lehetett látni a Tejutat... hát még akkor amikor hozzászokott a szemünk a sötétséghez. A tisztasághoz nyugodtság is társult. A Skorpióból az Antares szinte állt...

Szép magasra emelkedik a Running Horse és a központi mag.
Na ilyen hegyeket én is kérek. Nagyonjó kép lett.

Nem szar, az már biztos.

Értem én, de sajnos az állvány marad.
A 100/1000-est tuti nem adom el, mert olyan Airy-korongos lencsét nem biztos, hogy találok és az alá kell a háromlábú.

Storman lõtte Arizonában: Link

Jó lenne néha itthon is ilyen ég.

Látom a NyÍlast az erkélyrõl! (Ilyen már volt valamikor.) LÁTOM A CAPELLÁT AZ ABLAKBÓL ÉSZAKON!!! 3°25'46" (Ilyen még soha.)

Hát... egy amolyan "spot deal"-be beleugranék mechanikástól, de ha csak tubus lenne, akkor annyira nem vonzó nekem
Van egyébként egy 200/1500-as newtonom, még a Kulin Gyuri-bácsi féle tükörrel. De már aluztatni kéne, meg úgy egy nagygenerál sem ártana az egész rendszernek. Pont azért keltette fel a figyelmem a tied, mert kevesebb lenne vele a "nyûg" és könnyebben rábírhatnám fotózásra is, mint az én sajátépítésûmet

És csak a tubus nem érdekel?
A másik csövet nem tudnám mire ráaggatni. Ha nem lenne 100/1000-es vihetnéd mindet.

Ha gondolod, én szívesen viszem a mechanikát is (legalább nem kéne azzal is bajlódnom) Persze ártól függ

Igen, csak tubus a keresõvel. A mechanikát egyelõre nem akarom eladni. Bár amennyit azt is használom ...
Nemhogy még egy mechanikám, de még garázsom sincs.

Tehát akkor csak a tubus, keresõvel? Nincs egy óragépes mechanika valahol a garázsodban?

A mechanikát nem szeretném eladni, de amúgy H-EQ5 van alatta. Kell a 100/1000-es alá.

Engem érdekelne. Mechanika?

Nem kell itt valakinek egy 200/1000-es Skywatcher newtof reflektor? A tükrök kiváló állapotúak és minõségûek, de a távcsõ kihasználatlan.
Ár: megegyezés szerint (fogalmam sincs mennyiért megy)

Ügyes! Ilyen módon néztük tavaly a napfogyatkozást, illetve annak árnyékát. Az 1999-es teljes napfogyatkozást volt szerencsém védõszemüveggel végig nézni, de ekkor nem volt ilyenem. Link

Hasonló módon készítettem képeket én is. Egyik kézben lap, amire vetült a kép, másikban a fényképzegép, közben fényképzõvel a kezemben állítgattam a távcsövet is. Macerás, de már megszoktam több év alatt.

Két kép tõlem is: Link Link

Az elsõ kép rendkívül jóra sikeredett. Gratula! Nem is láttam ilyet a fórumokon. Talán neked volt a legnagyobb szerencséd a felhõkkel kapcsolatban.

Én is fotóztam, de sajnos semmi egyediségre nem értem rá, se nem került a képre. Repülõtranzitosat akartam, de fél fokkal a nap alatt ment el a repcsi.

Javítom: Nem biztos, hogy tudták, hogy a hajnali és esti Vénusz ugyanaz, mert különbözõ elnevezések is vannak. Most néztem a Wikipédiát, de ez sem túl megbízható, mert olyan hibák vannak benne, hogy "Aldebaran az Orionban", meg "Pollux, Virrasztó csillag".
Szóval:
Jupiter - Magános csillag, Magyarok csillaga
Wiki: Népi csillagnevek listája Link
Mars - Vérrel versengõ, Vérszemû csillag
Szaturnusz - Székelyek csillaga
Vénusz - Beteggyógyító, Szerelem csillag, Álmatlan, Juhászok vezércsillaga

Köszi szépen! Én is próbálkoztam, de mivel nincs szûrõm, csak úgy tudtam volna megnézni, lefényképezni, hogy kivetítem a Nap körvonalát egy papírra. De borzasztó nehéz beállítani a távcsövet pont a Nap irányába, hogy az ellenkezõ irányba nézem az árnyék állását. Ráadásul úgy remeg a csõ mint a kocsonya. (Lidl, 14e Ft) Plusz a papírlap is napon volt így nem volt nagy kontraszt. Nem is volt türelmem a napon ácsorogni. A Vénusz átvonulást megtudtam így csinálni, mert sokkal alacsonyabban volt a Nap, és a papírlap (egy sötét könyv hátulja) meg árnyékban volt a szobámban. És a Vénusz azért nagyobb árnyékot hagyott. Gondoltam valaki csak lõ egy-két képet.

Mai Mercúr átvonulás:

Belépés után:

Közepén:

Köszönöm a hozzászólást! A Vénuszt Esthajnal csillagnak hívták, tehát tudták, hogy ugyanarról van szó. A Jupitert is fel lehet ismerni. De a Szaturnusz és Mars idõnként elég halovány. Egyébként a magyar (igen találó) bolygó elnevezés is arra utal, hogy valamit tudtak. Meglepetés akkor éri a (mai) embert (is), amikor elõször pillantja meg K-en, mint engem az õsszel, mikor már a fényképet nézegettem, hogy "milyen csillag az ott, a múlt héten még nem volt ott" Hát a Merkúr volt, pedig elég gyakran nézegetem a Stellarium-ot. Apropó, az átvonulásról senki?