Hydroinfo
Köszi. Lehet hétvégén kinézünk a Duna partra akkor.
Hát igen, a Balaton tavaszig nem valószínû, hogy kiolvad. Így szerencsére aki szeret, mehet korizni, plusz a nádvágók is dolgozhatnak rendesen.
Tegnapi adat Siófokról 24 cm.
Link
Hát igen, a Balaton tavaszig nem valószínû, hogy kiolvad. Így szerencsére aki szeret, mehet korizni, plusz a nádvágók is dolgozhatnak rendesen.
Tegnapi adat Siófokról 24 cm.
Link
Folyamatosan egyre nagyobb %-ú zajlás lesz... itt kövesd: Link
A legdurvább eddig a Maros, van ahol 40vm-es jégvastagság van már rajta!
Balatoni jégvastagságot tudna valaki mondani? Gondolom valahol 25cm környékén lehet. Na az se mostanában olvad majd el... Hullámzásra pedig még jó darabig nem kell majd készülni
A legdurvább eddig a Maros, van ahol 40vm-es jégvastagság van már rajta!
Balatoni jégvastagságot tudna valaki mondani? Gondolom valahol 25cm környékén lehet. Na az se mostanában olvad majd el... Hullámzásra pedig még jó darabig nem kell majd készülni
Üdv.
A tartós hideg hatására kb mikor alakulhat ki látványosabb zajlás a Duna magyar szakaszán? Elözõrõl lecsúsztam hála a vizsgaidõszaknak. Viszont most jó lenne valami.
A tartós hideg hatására kb mikor alakulhat ki látványosabb zajlás a Duna magyar szakaszán? Elözõrõl lecsúsztam hála a vizsgaidõszaknak. Viszont most jó lenne valami.
A szerb-horvát határon viszont van egy jó kis meanderezõ szakasz a Dunán. Ott már kezd a helyzet alakulni. 56-ban egy hasonló felállásban kialakult jegesár pusztított a magyar oldalon. Link
Sajnos jó esély van a tartós hidegre és március közepén-végén berobbanó tavaszra.
Jelenleg 4,6 km3, átlagos,.
Jelenleg 4,6 km3, átlagos,.
Link
A maximumok nem abszolút, hanem idõpont maximumok.
Tisza, Tiszabecs 1,1 km3,kb. 96 %-a a maximumnak (1,15).
Bodrog, Felsõberecki: 1,0 km3, 85 %-a a maxnak (1,2)
Kõrösök (felsõ), összes: 0,32 km3, 40 %-a a max-nak (0,7
Maros: 0,86 km3, 0,40 %-a a maxnak (2,23km3).
Tisz, Szeged, 4,6 km3, 59%-a a maxnak
Sem a relatív, sem az abszolút arány nem lényeges árvízi szempontbol, hanem a jelentõs hókészlet olvadási sebessége megspékelve jelentõs - nyilván esõ - csapadékkal.
A maximumok nem abszolút, hanem idõpont maximumok.
Tisza, Tiszabecs 1,1 km3,kb. 96 %-a a maximumnak (1,15).
Bodrog, Felsõberecki: 1,0 km3, 85 %-a a maxnak (1,2)
Kõrösök (felsõ), összes: 0,32 km3, 40 %-a a max-nak (0,7
Maros: 0,86 km3, 0,40 %-a a maxnak (2,23km3).
Tisz, Szeged, 4,6 km3, 59%-a a maxnak
Sem a relatív, sem az abszolút arány nem lényeges árvízi szempontbol, hanem a jelentõs hókészlet olvadási sebessége megspékelve jelentõs - nyilván esõ - csapadékkal.
Aki bányatóban fürdik az nem normális. Eleve hirtelen mélyülnek, plusz egy méteren belül a 20 fok feletti vízbõl 10 fok alatti is lehet. Hiába tud úszni az ember, ha megkapja a szívét. Nem hiába van annyi szerencsétlenség a bányatavaknál.
Mint a legtöbb bánya tóban, nálunk is tilos a fürdés a bányatavakban.
Inkább rekreációs célokra használják, mintsem fürdésre, meg horgásznak a tavak többségében.
Nyáron kánikulában sem igazán látni ott fürdõzõket.
1-2 elvetemül fürdõzõ fordul csak meg néha ott, gondolom nem tudják, mi van alattuk.
Inkább rekreációs célokra használják, mintsem fürdésre, meg horgásznak a tavak többségében.
Nyáron kánikulában sem igazán látni ott fürdõzõket.
1-2 elvetemül fürdõzõ fordul csak meg néha ott, gondolom nem tudják, mi van alattuk.
És sokan gondolom még fürdenek is benne nyáron. Pedig ezek alapján egy folyékony halmazállapotú szeméttelep.
Engem nem vonznak, soha nem is vonzottak a téli sportok, viszont kis koromban, kb. 12 éves koromig telente többször megfordultam a családdal, barátokkal a befagyott tavakon és környezetükben.
Több, egész pontosan 7 db bánya tó van a közelemben, mindegyiken megfordultam, igaz korcsolyázni nem tudok, így cipõvel mentem a jégre.
Egyszer volt egy rossz élményem a Vörösvári bánya tavakon. Egyszer csak megrepedt a jég a közelemben, és a semmihez sem hasonlítható hangot mikor meghallottam, úgy megijedtem, hogy majdnem rosszul lettem.
Amikor jóval késõbb megtudtam, hogy a Vörösvári Nagy tó, ahol sokat voltunk, 33 méter mély! ( régen búvárok feltérképezték ), és hogy mik fekszenek a meder alján ( Lada, zsiguli, emberi, ló csontvázak, lovas szekér, chilék, katonai terepjaro, és még egy zuk is, ill. sok egyéb szemét is), nem akartam elhinni, hogy kisebb korban ilyen mély tó jegén, minden féle hulladék felett tartózkodtam a jégen.
Több, egész pontosan 7 db bánya tó van a közelemben, mindegyiken megfordultam, igaz korcsolyázni nem tudok, így cipõvel mentem a jégre.
Egyszer volt egy rossz élményem a Vörösvári bánya tavakon. Egyszer csak megrepedt a jég a közelemben, és a semmihez sem hasonlítható hangot mikor meghallottam, úgy megijedtem, hogy majdnem rosszul lettem.
Amikor jóval késõbb megtudtam, hogy a Vörösvári Nagy tó, ahol sokat voltunk, 33 méter mély! ( régen búvárok feltérképezték ), és hogy mik fekszenek a meder alján ( Lada, zsiguli, emberi, ló csontvázak, lovas szekér, chilék, katonai terepjaro, és még egy zuk is, ill. sok egyéb szemét is), nem akartam elhinni, hogy kisebb korban ilyen mély tó jegén, minden féle hulladék felett tartózkodtam a jégen.
Köszi a pontosítást!
Életemben egyszer mertem folyóvíz jegére lépni, akkor is csak az Ipolyra, és egy olyan helyen, ahol tudtam, hogy sekély a víz (kb. 50 centi) és kavicsos a meder, mégis a torkomban dobogott a szívem izgalmamban, azóta sem játszottam a tûzzel... A minap meg olvastam, hogy Szegeden is átsétáltak páran a Tiszán a Belvárosi hídnál... Brr, mar a gondolat is... Isten tudja hány méter van alattuk, de fõleg micsoda sodrás, élve onnan ember nem jönne ki, ha egyszer beszakad...
Életemben egyszer mertem folyóvíz jegére lépni, akkor is csak az Ipolyra, és egy olyan helyen, ahol tudtam, hogy sekély a víz (kb. 50 centi) és kavicsos a meder, mégis a torkomban dobogott a szívem izgalmamban, azóta sem játszottam a tûzzel... A minap meg olvastam, hogy Szegeden is átsétáltak páran a Tiszán a Belvárosi hídnál... Brr, mar a gondolat is... Isten tudja hány méter van alattuk, de fõleg micsoda sodrás, élve onnan ember nem jönne ki, ha egyszer beszakad...
A hóban tárolt vízmennyiség mennyi lehet most a Tisza vízgyûjtõn? Elég nagy havazások voltak a hegyekben..
Remélem nem ez lesz belõle Link 2:10-tõl érdekes.
Remélem nem ez lesz belõle Link 2:10-tõl érdekes.
Tényleg nagyon sok tényezõs. Jóval Csepel alatt (nem tudom, mennyire) tud a jég elakadni, beállni. 83/84, vagy 84/85 telén állt be ott a Duna hosszabb idõre. Emlékeim szerint elég hosszú ideig kitartott a beállás, de a torlódásos beállás talán a Csepel sziget felsõ részét sem igen érte el, felette zajlott. Nyilván alulról bontották is a jégtörõk rendesen, hogy jelentõs visszaduzzasztást okozó dugó ne alakulhasson ki. Szolnoknál akkor annyira beállt a torlódott jég, hogy egy hülye 3,1415926535898... (bocs modik, de még rendkívül qltúrált voltam) óvónõ keresztülvezetett a beállt Tiszán egy óvodás csoportot. MTV Híradó által bemutatva.
A Duna Budapestnél nem tud beállni (jobban mondva be tud, de ahhoz két - három - négy hét mínusz tizenhúsz °C smafu), nem tud sehol elakadni a jég. A meder mély, gyakorlatilag parttól partig azonos a mélység. A meder szûk, a sodrás erõs. Az 1838-as jeges árvíz manapság elképzelhetetlen. Egyik oka: Budapest környékén a meder anyaga kiváló építõ anyag, a kitermelhetõ mélységig kitermelték. A part burkolt, meredek, sima, a zajló jég nem akadhat el.
A Tisza egész más, sokkal inkább természet közeli, a meder esése kisebb, a szabályozások ellenére meanderezõ, a meder anyaga miatt is inkább relatíve szélesebb és sekélyebb, a vízhozama is kisebb. Emiatt ott kisebb sebességek alakulnak ki, a parti jég és a torlódás könnyebben kialakul a kanyarulatokban, a gázlóknál. Olyankor, amikor a Dunán a jégtörõk csak megelõzési céllal aprítják a jégtáblákat a kritikus helyeken, a Tiszán már alulról bontani kell a torlaszokat.
A Duna Budapestnél nem tud beállni (jobban mondva be tud, de ahhoz két - három - négy hét mínusz tizenhúsz °C smafu), nem tud sehol elakadni a jég. A meder mély, gyakorlatilag parttól partig azonos a mélység. A meder szûk, a sodrás erõs. Az 1838-as jeges árvíz manapság elképzelhetetlen. Egyik oka: Budapest környékén a meder anyaga kiváló építõ anyag, a kitermelhetõ mélységig kitermelték. A part burkolt, meredek, sima, a zajló jég nem akadhat el.
A Tisza egész más, sokkal inkább természet közeli, a meder esése kisebb, a szabályozások ellenére meanderezõ, a meder anyaga miatt is inkább relatíve szélesebb és sekélyebb, a vízhozama is kisebb. Emiatt ott kisebb sebességek alakulnak ki, a parti jég és a torlódás könnyebben kialakul a kanyarulatokban, a gázlóknál. Olyankor, amikor a Dunán a jégtörõk csak megelõzési céllal aprítják a jégtáblákat a kritikus helyeken, a Tiszán már alulról bontani kell a torlaszokat.
A vízhõfok - stílszerûen - nem sok vizet zavar, legfeljebb lokálisan alakulhat úgy, hogy az ellene legyen a jégképzõdésnek (melegvizes befolyók, pl. Paks alatt), másutt van a kutya elásva. Viszonylag "rohanós" a víz, ki van egyenesítve a meder, hagy' menjen lefelé a víz minél gyorsabban. Egy kanyarulatokkal sûrûn tûzdelt folyón sokkal tartósabb jég tud kialakulni. Aztán a hidak, mûtárgyak keltette turbulencia megint csak nem kedvez a jég képzõdésének. No meg nagy a felülete a folyónak, nem mindegy, hogy 15 méter széles folyócskán alakul ki 10-20-50 cm-es jégréteg, vagy 500 méter szélességet kellene "átfognia" a jégnek ugyanilyen vastagság mellett.
Szóval sok tényezõs a dolog.
Szóval sok tényezõs a dolog.
Én azt szeretném megtudni esetleg aki ért hozzá, hogy miért van az, hogy a Dunán elég egy nap plussz 2-3 fok és gyakorlatilag az összes jég eltûnik, legalábbis itt Budapesten. Máshol akár napokig kibír a jég 10-15 fokokat komolyabb olvadás nélkûl. Jó tudom, itt gyárak, meg melegebb a víz, de akkor is ekkora különbség lenne?
A Dunán az elmúlt napokban szokatlan alacsony vízállás volt.
Láttam embereket Pesten, akik elõszeretettel mentek ki a kisebb szigetekre nézelõdni a parttól kissé messzebb is.
75 cm-es vízállást olvastam a vizugyes honlapon BP-re. Nem semmi.
Láttam embereket Pesten, akik elõszeretettel mentek ki a kisebb szigetekre nézelõdni a parttól kissé messzebb is.
75 cm-es vízállást olvastam a vizugyes honlapon BP-re. Nem semmi.
Kisebbfajta jégdugó alakult ki a torkolati szakaszon, mert a Kettõs-hídnál található vízmércén fél méteres vízszintemelkedés tapasztalható január 7-e óta, holott a Rába vízjárására fõ hatással lévõ Duna stagnál vagy apad. Link
A Szolgálat adatai szerint a torkolattól felfelé 1.4km hosszan és 25 cm vastagságban torlódott össze az állójég, ami magyarázat lehet az emelkedõ vízszintre.
A Szolgálat adatai szerint a torkolattól felfelé 1.4km hosszan és 25 cm vastagságban torlódott össze az állójég, ami magyarázat lehet az emelkedõ vízszintre.
Hogy áll tavaink jégvastagsága? Azt látom, hogy a horgásztavak már be vannak állva, igaz vastagságot nem tudok. Balaton, Velencei tó, valaki a környékrõl?
Ilyenkor sajnálom,hogy nem amerikai törvények és jogi cselekvések vannak itthon... itt egy másik példa. Link és biztos akad még egy két telep illetve csatorna ami a tiszába vezeti a sz.rt.Konkrétan Tokaj külsõn is van egy telep emberemlékezet óta,ami oda ürít,szintén nem megtísztítva a szennyvizet...a gond ott kezdõdik hogy a szennyvíz összetétele napjainkban már nem csak emberi ürülékbõl tevõdik össze,hanem rengeteg vegyszerrel van keveredve...mosószerek,fertõtlenítõk,hipó ,tusfürdõk,samponok,és még ki tudja hány ezer vegyületbõl....az elmúlt évek csatarnázásai pedig hozzákjárulnak.4-5 falunként gondolom vannak gyûjtõ medencék,ami valamilyen tisztitási folyamat után gondolom folyik a tiszába... fõleg az elmúlt 4-5 évbe lett egyre mocskosabb a víz,a halfogásokról nem is beszélve...
A általad említett szennyezés nem példa nélküli:
Link
A szennyezõt a hatóságok valamiért nem találták, de egy kíváncsi halõr azonosította: egy Debrecenhez közeli sertéstelep engedte ki a hígtrágyát szándékosan a belvízcsatornába.
Link
Link
Itt a szarvasi Gallicoop pulykafeldolgozó biogáz üzeme nyomott ki szivattyúval 5,000, m3 kirohadt hígtrágyát, "fermentlevet". Ezt két év múlva megismételték. Nesztek, b+ zöld energia.
Megint eltelt két év:
Link
Egy kicsit máshogy, itt nincs leírva, hogy szivattyús úton történt a szennyezés, és az sem, hogy a szennyezõ egy sertéstelep volt:
Link
A szennyezõ sertéstelep szomszédos a biogáz üzemmel. A hígtrágyáját szerzõdés szerint a biogáz üzemnek kellett volna fogadnia, de annak a medencéi megteltek. Mindkét cég tulajdonosi köre azonos.
A problémát az okozta, hogy hígtrágyát, fermentlevet jogszabály szerint csak július - augusztusban lehet a termõföldekre kijuttatni. Megteltek a tárolók. Spóroltak a létesítéskor beruházással. Normális ember nem spórol a mûszaki tartalmon 80 %-os unijós támogatás esetén, csak olyan, aki húsz fillérért a sánta tetût is megizélné.
Az utóbbi szennyezésrõl szó sem esett a szarvasi képviselõ testületi ülésen, az elõbbi kettõrõl néhány szó, de a szennyezõ céget meg sem nevezték (meg sem nevezhették). Nem véletlen, hogy a KÖVIZIG cikkében még annyi utalás sincs a szennyezõ kilétére, mint a Vízügyi Fõigazgatóság honlapján.
A Köfe százezrekre bünteti a parasztot, ha eléget néhány mûtrágyás zsákot, de a szennyezõ megúszta pár milliós nevetséges bírsággal a szennyezés mennyiségébõl számítandó milliárdos bírság helyett. Vannak másoknál sokkal egyenlõbb emberek, akikre a törvények nem vonatkoznak. Még illés zolika sem tépte a pofáját egyik szennyezés esetén sem.
Visszatérve a Tiszai szennyezésre: Én a helyetekben nem a szennyvíztisztítókra gyanakodnék, részben azok viszonylag modern technológiájúak, még nem lepusztult mûszaki állapotúak és túlságosan ellenõrzöttek ahhoz, hogy ilyen történjen, részben meg azért, mert az említett települések lakossága egyszerûen nem termel annyi szennyezõ anyagot, ami a jelenséget okozhatná.
Nem túl régen pl. Szeged "szennyvíztisztítása" a tisztítatlan szennyvíz sodorvonalba vezetésébõl állt és az sem okozott halpusztulást, nem tette halott vízzé a Tiszát.
Nincs sok lehetõség a szennyezõ kilétére a Tiszánál sem: Hígtrágyás technológiájú sertés, vagy szarvasmarha telep(ek), esetleg biogáz üzem(ek).
Link
A szennyezõt a hatóságok valamiért nem találták, de egy kíváncsi halõr azonosította: egy Debrecenhez közeli sertéstelep engedte ki a hígtrágyát szándékosan a belvízcsatornába.
Link
Link
Itt a szarvasi Gallicoop pulykafeldolgozó biogáz üzeme nyomott ki szivattyúval 5,000, m3 kirohadt hígtrágyát, "fermentlevet". Ezt két év múlva megismételték. Nesztek, b+ zöld energia.
Megint eltelt két év:
Link
Egy kicsit máshogy, itt nincs leírva, hogy szivattyús úton történt a szennyezés, és az sem, hogy a szennyezõ egy sertéstelep volt:
Link
A szennyezõ sertéstelep szomszédos a biogáz üzemmel. A hígtrágyáját szerzõdés szerint a biogáz üzemnek kellett volna fogadnia, de annak a medencéi megteltek. Mindkét cég tulajdonosi köre azonos.
A problémát az okozta, hogy hígtrágyát, fermentlevet jogszabály szerint csak július - augusztusban lehet a termõföldekre kijuttatni. Megteltek a tárolók. Spóroltak a létesítéskor beruházással. Normális ember nem spórol a mûszaki tartalmon 80 %-os unijós támogatás esetén, csak olyan, aki húsz fillérért a sánta tetût is megizélné.
Az utóbbi szennyezésrõl szó sem esett a szarvasi képviselõ testületi ülésen, az elõbbi kettõrõl néhány szó, de a szennyezõ céget meg sem nevezték (meg sem nevezhették). Nem véletlen, hogy a KÖVIZIG cikkében még annyi utalás sincs a szennyezõ kilétére, mint a Vízügyi Fõigazgatóság honlapján.
A Köfe százezrekre bünteti a parasztot, ha eléget néhány mûtrágyás zsákot, de a szennyezõ megúszta pár milliós nevetséges bírsággal a szennyezés mennyiségébõl számítandó milliárdos bírság helyett. Vannak másoknál sokkal egyenlõbb emberek, akikre a törvények nem vonatkoznak. Még illés zolika sem tépte a pofáját egyik szennyezés esetén sem.
Visszatérve a Tiszai szennyezésre: Én a helyetekben nem a szennyvíztisztítókra gyanakodnék, részben azok viszonylag modern technológiájúak, még nem lepusztult mûszaki állapotúak és túlságosan ellenõrzöttek ahhoz, hogy ilyen történjen, részben meg azért, mert az említett települések lakossága egyszerûen nem termel annyi szennyezõ anyagot, ami a jelenséget okozhatná.
Nem túl régen pl. Szeged "szennyvíztisztítása" a tisztítatlan szennyvíz sodorvonalba vezetésébõl állt és az sem okozott halpusztulást, nem tette halott vízzé a Tiszát.
Nincs sok lehetõség a szennyezõ kilétére a Tiszánál sem: Hígtrágyás technológiájú sertés, vagy szarvasmarha telep(ek), esetleg biogáz üzem(ek).
Közbe a tisza vízminõsége sajnos változatlan sok helyen... Link elég ha arra gondolunk,hogy az utóbbi 10 évbe szinte minden falu be lett csatornázva,gondolom vannak összegyûjtõ telepek,onnan meg mehet a folyóba.Csak nem mindegy milyen minõségbe.Ha minden ilyen kiengedõ telep legalább fele annyira lenne tisztítva mint pl nyiregyen,akkor nem lennének ilyen gondok..itt a felsõ szabolcsi részen is undoritó a folyó látványa sokszor..
Nem vagyok vizes ember, se "piócás embör", de Te írtál be egy elképzelhetetlen dolgot. Biztos tudod,hogy a siófoki zsilip egy leeresztõ szelep, amióta létezik. Tehát annak a "vízhozama emelkedik" azt jelenti hogy több vizet engednek le a Balatonból.
A hazai zsilip rendszerek a Tisza esetében is így mûködnek, annyi a csavar, hogy a Tisza fõágát zsilipeltetik, ott viszont lehet úgy fogalmazni hogy a holtágat "töltik fel" a zsilippel, pld. a Tisza tó esetében, vagy Szarvasnál a holt Tisza ágat, ha áradás van.
Mondom nem vagyok szakember..
Lujó: ezt el lehet magyarázni szebben is, nem kell sértegetni senkit se.
A hazai zsilip rendszerek a Tisza esetében is így mûködnek, annyi a csavar, hogy a Tisza fõágát zsilipeltetik, ott viszont lehet úgy fogalmazni hogy a holtágat "töltik fel" a zsilippel, pld. a Tisza tó esetében, vagy Szarvasnál a holt Tisza ágat, ha áradás van.
Mondom nem vagyok szakember..
Lujó: ezt el lehet magyarázni szebben is, nem kell sértegetni senkit se.
Jajjj! Szerintem 100 ember közül legalább 99 helyesen értelmezi amit leírtam.
Részletesebben: Süllyesztettek a Balaton egyedüli lefolyását biztosító / szabályozó Sió zsilip (ami nem egy kétirányú vízmozgást biztosító szivattyú telep) tábláján, amivel megnövelték a lecsapolt vízhozamot. Az eddigi, a balatoni átlagvízszinthez viszonyított napi század miliméteres nagyságrendû napi lecsapolást mintegy ötszörösére növelték. Mivel alvízszint által nem befolyásolt (a bukó zsilip felsõ éle magasabb, mint az alvízszint), az átbukás hozama csak a felvízszint és a bukóél magasságától függ. Ezért a felvíz szint és a bukóél magasságkülönbsége által egyszer meghatározott (mért, vagy számított, tökmindegy) jelenlegi vízhozam (a Sió eredet vízhozama) a zsilipszint változatlansága esetén konstans, amíg a felvíz szint konstans.
Ez a hozamnövelés egy vízügyi szakmai döntés volt, mint ahogy az is az volt, hogy a korábbi minimális lecsapolt vízhozammal gyakorlatilag csak a Sió meder mûtárgyait tesztelték. Onnan a hidrometeorológiai körülmények függvényében bármilyen irányú változtatás (teljes zárás, vagy teljes nyitás) rövid idõn belül lehetséges volt. Így döntöttek, feltehetõen némi szaktudás és üzemelési tapasztalat alapján.
Ami a hsz-odat illeti: Kb. egy 10 éves gyerek általános tudatlansága süt belõle, hasonlóan, mint a meteorológiai tárgyú hsz-aidból. A probléma az, hogy nem tanulsz a hülyeségeidbõl és a Metnet összes fórumát telefosod a hasonló szintû hülyeségeiddel. A másik probléma, hogy nem ég az arcbõröd kortársaid között, hogy ennyi és ekkora baromságot hordtál össze saját eszûleg ((C) Rejtõ, Fülig Jimmi).
A Metnet hõskorában, amikor egyetlen fórum a kommentelhetõ észlelési napló volt, Alibaba (Isten nyugosztalja) fórumtársunk egyetlen bûne az volt, hogy éjszakai mûszakban dolgozván pontosan minden óra 0 perckor észlelt, mint egy automata. Sokakat irritált, hogy egymás után 4-5 észlelés volt Alibabától.
Én javaslom a belsõsöknek, nyissanak egy fõrumot "Felsõfokú bazsológia" címmel, ahova mások és a Metnet fórum lényegének zavarása nélkül nyugodtan írogathatsz.
Dióhéjban ennyi.
Részletesebben: Süllyesztettek a Balaton egyedüli lefolyását biztosító / szabályozó Sió zsilip (ami nem egy kétirányú vízmozgást biztosító szivattyú telep) tábláján, amivel megnövelték a lecsapolt vízhozamot. Az eddigi, a balatoni átlagvízszinthez viszonyított napi század miliméteres nagyságrendû napi lecsapolást mintegy ötszörösére növelték. Mivel alvízszint által nem befolyásolt (a bukó zsilip felsõ éle magasabb, mint az alvízszint), az átbukás hozama csak a felvízszint és a bukóél magasságától függ. Ezért a felvíz szint és a bukóél magasságkülönbsége által egyszer meghatározott (mért, vagy számított, tökmindegy) jelenlegi vízhozam (a Sió eredet vízhozama) a zsilipszint változatlansága esetén konstans, amíg a felvíz szint konstans.
Ez a hozamnövelés egy vízügyi szakmai döntés volt, mint ahogy az is az volt, hogy a korábbi minimális lecsapolt vízhozammal gyakorlatilag csak a Sió meder mûtárgyait tesztelték. Onnan a hidrometeorológiai körülmények függvényében bármilyen irányú változtatás (teljes zárás, vagy teljes nyitás) rövid idõn belül lehetséges volt. Így döntöttek, feltehetõen némi szaktudás és üzemelési tapasztalat alapján.
Ami a hsz-odat illeti: Kb. egy 10 éves gyerek általános tudatlansága süt belõle, hasonlóan, mint a meteorológiai tárgyú hsz-aidból. A probléma az, hogy nem tanulsz a hülyeségeidbõl és a Metnet összes fórumát telefosod a hasonló szintû hülyeségeiddel. A másik probléma, hogy nem ég az arcbõröd kortársaid között, hogy ennyi és ekkora baromságot hordtál össze saját eszûleg ((C) Rejtõ, Fülig Jimmi).
A Metnet hõskorában, amikor egyetlen fórum a kommentelhetõ észlelési napló volt, Alibaba (Isten nyugosztalja) fórumtársunk egyetlen bûne az volt, hogy éjszakai mûszakban dolgozván pontosan minden óra 0 perckor észlelt, mint egy automata. Sokakat irritált, hogy egymás után 4-5 észlelés volt Alibabától.
Én javaslom a belsõsöknek, nyissanak egy fõrumot "Felsõfokú bazsológia" címmel, ahova mások és a Metnet fórum lényegének zavarása nélkül nyugodtan írogathatsz.
Dióhéjban ennyi.
"emelték a Sió-zsilip hozamát" - ez értelemszerûen azt jelenti, hogy az irt értéknek megfelelõ vizet engednek le a Sió-zsilipen, szóval több vizet engednek ki a Balatonból mint eddig. Ha elzárnák, elvileg akkor emelkedne meg a vizszint. A Sióból szerintem nem lehet "tölteni".
Tehát ha jól értem akkor nem engedik a Balaton vizét, hanem töltik!?
Ha igen, mi lehet az oka!? Ilyet nem szoktak csinálni.
Ha igen, mi lehet az oka!? Ilyet nem szoktak csinálni.
Valóban elég zsenge lett. Két dologban tévedtem; egyik, hogy a radar alapján azt hittem, komolyabb összmennyiségek lesznek (kb 50 mm-re gondoltam nagyobb területen), másik, hogy el voltam tájolva a partiumi/erdélyi talajtelítetségekkel kapcsolatban. Na majd legközelebb
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#321120 - 2016-08-03 10:39:42)
A Vigyázón 78,4 mm, Biharfüreden 30,4 mm esett. Az elõrejelzés szerint a Szamoson nem lesz érdemi árhullám, a Sebes Kõrösön határszelvény környékén kb. 2. m-es löttyenés várható, kb. 1 m-rel az I. fokú készültségi szint alatt.
A Vigyázón 78,4 mm, Biharfüreden 30,4 mm esett. Az elõrejelzés szerint a Szamoson nem lesz érdemi árhullám, a Sebes Kõrösön határszelvény környékén kb. 2. m-es löttyenés várható, kb. 1 m-rel az I. fokú készültségi szint alatt.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#321109 - 2016-08-02 20:49:42)
Azt azért vedd figyelembe, hogy nem pacallá ázott felszínre hullott belõle a csapi. Sokat felfognak még a hegyvidéki tározók is. A medrek közép szinttájon üresek, alföldi területen meg csak a duzzasztók tartják a szintet. A holnapi hydroinfo elõrejelzésébõl már kiderül, milyen az árhullám elõrejelzésed. Az a lehullott csapadékra elég pontos, az elõrejelzettre már meglehetõsen bizonytalan.
Azt azért vedd figyelembe, hogy nem pacallá ázott felszínre hullott belõle a csapi. Sokat felfognak még a hegyvidéki tározók is. A medrek közép szinttájon üresek, alföldi területen meg csak a duzzasztók tartják a szintet. A holnapi hydroinfo elõrejelzésébõl már kiderül, milyen az árhullám elõrejelzésed. Az a lehullott csapadékra elég pontos, az elõrejelzettre már meglehetõsen bizonytalan.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#321096 - 2016-08-02 12:32:10)
Az a forgolódó cucc ott biztos jelenteni fog úgy kb 2-4 métert a Körösön, Szamoson.
Az a forgolódó cucc ott biztos jelenteni fog úgy kb 2-4 métert a Körösön, Szamoson.
A problémát a határ túloldalán kell keresni. Pedig van már nemzetközi megállapodás is. Fabatkát sem jelent...
Beigazolódott, amitõl féltek: veszélyes vegyületet találtak a Tiszában Link
Keze száradna le az összes illegális"hulladéklerakósnak"
Keze száradna le az összes illegális"hulladéklerakósnak"
nem tudom mennyire ideillõ téma, ha nem az, akkor elnézést érte ... de Csopakon mi történik?
Link
Link
A vízhozamot ultrahangos mérõvel mérik, valószínû, hogy elromlott. Az OVF nemigen szokott rángatózni, ha egy vízszint, vagy hozammérõ mûszer hibásan mér, vagy egyáltalán nem mér.
Hibás szintmérés pl: Link
Itt a 06, ill. 18 h kiugró adatai a helyesek, azok a gátõr mérceleolvasásai.
Már több esetben jeleztem néhány hibás automatikus szintmérést az OVF-nek, de válaszra sem méltattak, a mûszereket nem javították, vagy kalibrálták.
A vízügy a katasztrófavédelem alá van rendelve, a tûzoltóknak nemigen fontos egy hiányzó hidrológiai adat.
Hibás szintmérés pl: Link
Itt a 06, ill. 18 h kiugró adatai a helyesek, azok a gátõr mérceleolvasásai.
Már több esetben jeleztem néhány hibás automatikus szintmérést az OVF-nek, de válaszra sem méltattak, a mûszereket nem javították, vagy kalibrálták.
A vízügy a katasztrófavédelem alá van rendelve, a tûzoltóknak nemigen fontos egy hiányzó hidrológiai adat.
Valakinek van információja arról, hogy miért szünetel már egy jóideje a vízhozam mérése Vásárosnaménynál (vagy legalábbis a nyilvános közzététele)?
Látszik is már.
Mert a 04.27-05.01 közötti 119 cm leeresztési mélypont után az elmúlt napokban újra emelkedésnek indult a vízszint, tegnap már 121 cm volt.
Mert a 04.27-05.01 közötti 119 cm leeresztési mélypont után az elmúlt napokban újra emelkedésnek indult a vízszint, tegnap már 121 cm volt.