Modell-iskola

Thanx, így már egész pontos

Szóval az alsó 350 hPa-os rétegbeli modellszintekrõl (azaz a kb 1000 és 650 hPa közötti modellszintekrõl) indított, emelkedõ légrészekre vonatkozóan, potenciális ekvivalens hõmérséklet alkalmazásával kiszámítják az emelkedõ légrészre ható gyorsító erõt (pozitív területet), az alsó 30 hPa vastagságú rétegbõl emelkedõ légrészek esetén az erre a rétegre vonatkozó átkevert értékek felhasználásával, majd ezek közül kiválasztják a legnagyobbat, és az lesz a CAPE....

Egyszerû, mint az 1x1

Sokan találgatták, hogy az ECMWF térképeken milyen CAPE van..., Link ennek a leírásnak a 80. oldalán van szó róla.

Elindult az új, ~27km-es felbontású GFS tesztfutás.
Ha valakinek esetleg lenne ideje, az adatok itt vannak: ftp://ftp.ncep.noaa.gov/pub/data/nccf/com/gfs/para/

Ezek sem mûködnek Gabi, sehogysem jönnek be...
szerk: akkor nálam lehet a hiba...

A képekre ráfrissítettem, és úgy végre bejött! Gyõzelem

Pontosan! Köszönöm szépen!
Bár gondolom a délnyugati kollegák maradnak azoknál a térképeknél, amiken csak az ország délnyugati 1/10-e látszik, de már akad országos térkép is

Egyébként ezekre gondolt:
Link
Link

- - - - -

Közben megelõztél, he-he!

A Cosmo nagyon ott van, az aladin elnagyolt.

Így jó? Link a felsõ kettõ kép!
Link Link
www.inmh.ro/images/modele/

Az elsõ linkre rá kell frissíteni mégegyszer és bejön.

A linkeket ne közvetlenül másold be (jobb gomb, kép címének másolása, stb.), hanem fönt a címsorban lévõt másold be! Ugyanaz a gond, mint amikor a met.hu-ról linkeltek.

Gabi, a 2 linked ugyanaz, mint az elõbb, így nyilván nem jó. Az elõtte lévõn pedig nem látom, mit kéne keresni

Nem mûködnek a linkek.

Két érdekesség:

Román 24 órás csapadékszumma (Aladin): Link
Valami másik román modell 24 órás csapadékszummával: Link

Tényleg, örülök!
Télen jó hasznát lehet majd venni, a modell-összehasonlításokhoz, pl. ciklonok pályavonal-elõrejelzéseinél.

A wetterzentralén kibõvítették az ECM felületet. Immár 24 órától elérhetõ és 850 hpa értékek is megjeleníthetõek.

Nem kell semennyire.

Köszönöm!

Nagyon látványos!

GFS "globál" Google-térképen:

Link

Ezt a GFS (vagy valamilyen nagyobb területet lefedõ, általában globális modell) biztosítja, és oldalsó peremfeltételnek hívják.
Bõvebben ebben a diplomamunkában jól le van írva (17. oldal): Link
Igaz ez Arome, de a WRF-nél is így mûködik (52. oldal):
Link

Lehet elõrejelezni az elektromos aktivitás intenzitását az esetleges zivatarokra? Létezik olyan modell, ami erre képes?
A választ elõre köszönöm!

Honnan tudja egy modell, hogy mi játszódik le az az elõrejelzési területen kívül?
Másként: honnan tudja pl a MetNet-es WRF, hogy mikor kell megjelennie a hidegfrontnak a bal felsõ sarokban?
(van egy halom tippem, de miért tippelgessek, amikor itt vannak a fejlesztõk )
Elõre is köszönöm a választ!

Csak kíváncsi leszek, hogy reagálnak az oldalak, mert kicsit át kell programozni a térkép generálást.

Újabb hír:

GFS
A significant update to the GFS is planned for June 22, 2010. The NCO parallel will be starting soon.
Link

Ezek szerint nemsokára lehet nézni a párhuzamos futásokat!

És ahogy olvasom, elsõsorban a konvektív csapadék elõrejelzése javulhat jelentõsen.

Végre sûrítik a rácspontokat, ettõl biztos javulni fog a GFS.

Egy jó hír még a GFS-rõl:

A significant update to the GFS is planned for late Spring 2010.

The next GFS implementation in planned for late Spring 2010 and includes:
-improvements to the shallow and deep convection parameterizations. There is a dramatic reduction in grid point storms (colloquially known as “precip bombs” or “grid-scale feedback”) , which have plagued the GFS.
-increase in resolution (to T574 64L or ~27 km grid spacing ).
-replacement of shortwave radiation from NASA based version with random cloud overlap to AER based RRTM with maximum/random cloud overlap.
-inclusion of vertical advection of moisture, ozone and cloud condensate based on positive definite advection scheme.
-changes are also made to boundary layer scheme and gravity wave drag.

Link

Bocsi mindenkitõl, egy fejlesztés miatt bele kellett nyúlni a WRF megjelenítésébe, ezért pár napig voltak furcsa dolgok és lehet még lesznek is, de a nehezén már túl vagyunk.

Igen, igen 1°C-ben mily sokat párolog is.

Még párolgást is mutat, -4 mm 11 órára. De látom más idõpontban is.
Ezzel már korábban is voltak gondok, most is megbolondult valószínûleg.

Meg mínusz csapiösszeget ad

Szép estét!

Valószínûleg a Modell: WRF ARW Link hétfõ estére kiskunhalas 1°C ír este 20:00-re 21:00-ra pedig már 10°C szegényke kicsit csal.

Tomka

Valószínûleg véletlen, de az utóbbi idõszakban, több futásban is rendszeresen a gfs-ens P16-os tagja iszonyat mélyre szállt a T850-ben. Ebbõl arra következtetek, hogy a "megperturbálás" talán nem teljesen véletlenszerû. (Nem lehetetlen helyzeteket hozott ki, csak hihetetleneket, de volt, amikor a 17-es, 18-as is "jött vele".)

A helyzet mindig ez volt (nagyon erõs blockingot számolt a P16 200 óra környékén), mint most:
Link
Link
Link
Érdekes…

Hmm, fejlõdik az ECM is: Link

Nagy kár, de legalább ez mûködik! A GFS-hez képest viszont eléggé más dolgokat mutat ugyanarra az idõpontra.

Pilisvörösvár: Link

Csak az UKMET mûködik ide, ha jól láttam. Az én koordinátáim: 47.62,18.90

Közben találtam: Link ebbõl valaki elõ tud varázsolni valami GIF képet? Nekem nem mutatja a Firefox. Csak nálam van a baj?

Nincs hasonló oldal, ami Európai állomásokkal foglalkozik: Link kicsit hihetetlen, hogy az USA-ban ennyi adat elérhetõ... Európa ilyen szinten gyerekcipõben jár...

Tökéletes, bár nekem Európa és környéke kellett volna, de ebbõl már ki tudtam silavizálni, hogy nagyjából mit is kell beírni: Link

lowest: 25
Highest: 85
Western: 300
Eastern: 450

Link


szerk:

Map Domain: ...
custom
low 45 hei: 50
wes: 15 eas: 25

Közben megtaláltam az egyik kedvencem: Link (Atmospheric Variables Plotting Page)

Sajnos akárhogy próbálom megadni a koordinátákat..., sose jön össze, hogy csak Európát és környékét kapjam meg térképben, de kitartó vagyok... Mindenesetre, ha valaki megszánna azzal, hogy mit hova kell beírni, azt megköszönném....

Találtam szél anomáliás térképeket is: Link egy dolgot nagyon hiányolok róla, hogy irányokat nem mutat..., hogy mi volt az uralkodó széljárás...
Ha ez meglenne, akkor annyira nem is lenne fontos nyomási anomáliás térkép...

Ami a nyomást illeti... valami ilyesmire lenne szükségem, csak visszakereshetõ legyen, ne pedig az utolsó 3 hónap idõjárásáig lehessen használni: Link

Érdekes módon találtam régen jet anomáliás térképeket is, de azóta se találom a google-vel...

Ha valaki ráér azért segíthetne keresni, hátha meglesz...

Ide is beírom:

Szeretném a segítségeteket kérni: valaki tud nekem olyan linkeket biztosítani, amiken elérhetõek Európai anomáliás térképek (hõmérséklet, nyomás, csapadék), esetleg óceán-tenger vízhõmérsékletek évekre visszamenõleg és hónapos lebontásban (esetleg idõintervallumokban)? Van az AO és NAO indexnek grafikonos archívuma? Ha van, az is jól jönne...

Voltak nekem ilyen linkjeim, de újratelepítettem a gépem és elvesztettem a könyvjelzõket...

Elõre is köszönöm...

Szerk.: Hiába írkálom a google-be a dolgokat, de semmi értelmeset nem dobott ki (vagy csak én nem vettem észre)...

Sziasztok! Meg tudnátok mondani hol tudok regelni ECM-hez? Elõre is köszi! Remélem nem kérdeztem hülyeséget, de úgy tudom csak regelve tudom megnézni!

Hû, ez nagyon ígéretesnek tûnik! Most töltöm a friss 06-os GFS-t, és jó, ha 1 órára készen lesz...

Próbáld meg innen levenni, itt meg tudod szûrni a paramétereket:
Link

Megírtam a programot, ami a GFS grib2 adatait egyesével letölti, de ez 4 giga, és így legalább 2 óra... Pedig csak egy átkozott T925 adat kellene
Nem elég, hogy 2 óra késés, sok a megmozgatott bájt is, ezen felül ez még mindig csak egyetlen darab vonal, a fáklyák hasonló adatait már lehetetlen megjeleníteni (feleakkora a méret, de 20-szor annyi van ugye ).

Igen, amiket neten lehet találni WRF futások, sokszor lényegi beállításokban különböznek, ezért az összehasonlításkor erre figyelni kell. Ezen az oldalon korrekten leírják a konfigurációt, néha én is szoktam nézni. Azt hogy érted hogy "sokkal rosszabb"? Miben? (tényleg érdekel mi a tapasztalatod)

Egyébként talán azért van, mert az ECM-es domain nagyobb felbontású (8km), viszont kisebb is, így közelebb vagyunk a peremhez (~szabolcs már ki is lóg), ami nem egy jó dolog.

Csak annyi személyes megjegyzés, hogy én ezt az oldalt nem is nézem, inkább a wetter24-et. Persze, lehet én teszem rosszul, nem tudom

Link számomra igen meglepõ, hogy az ECMWF-bõl futtatott WRF általában sokkal rosszabb, mint a GFS-bõl futtatott! Mi az oka ennek? Vagy magának ennek az olasz cuccnak vannak hibái?

Nem is minden WRF egyforma... lehet egyéni beállításokat belevinni?

-12 °C-on a vízfelszínre vonatkozó telítési gõznyomás 2,434 hPa, a jégfelszínre vonatkozó pedig 2,168 hPa. Vagyis a különbség kb. 0,26-0,27 hPa.

Például -4 °C-on a különbség kb. 0,17 hPa, -20 °C-on pedig kb. 0,22 hPa.

Tehát olyan számottevõen nagy különbségek nincsenek elsõ ránézésre, de ez a kicsi mégis ilyen sokat jelent, úgy látszik.

(Segítség a számításhoz, hogy egy kicsit magamat is reklámozzam: Link ).

Köszönet mindhármotoknak, nagyon tanulságos olvasnivalót adtatok!

A telítési gõznyomás exponenciális csökkenésérõl sem ártott az emlékeztetõ, a jégre vonatkozó gõznyomás-különbséggel pedig megint újat sikerült tanulnom. (Egyébként számszerûsítve mekkora különbségre kell itt gondolni pl. -12°C-on?)

Ezt pedig a ködképzõdés kapcsán olvastam még korábban:

"Ha a levegõ hõmérséklete a szárazföld fölött 0 °C-nál alacsonyabb, a hótakaró felszínén a vízgõz szublimálódhat mielõtt a vízgõz cseppfolyós köd alakjában kondenzálódna, mert a telített gõz nyomása jég (hó) fölött kisebb, mint a víz fölött.

A hó szárító hatása különösen nagy a -8 és -16 °C-ig terjedõ hõmérsékleti tartományban, ahol a jégre (hóra) vonatkozó telítési gõznyomás különbsége a legnagyobb (maximuma -12 °C körül). A fajlagos nedvesség csökkenésével süllyed a harmatpont is."
Makainé-Tóth: Szinoptikus meteorológia II.

Elvileg ezért alakul ki nehezebben köd hófelszín esetén.

Így átgondolva a három írást szépen látszik az összefüggés.

És akkor már tegyük ide met4ever hozzászólását is, mert ez valóban fontos részlet:

"Csak annyit tennék még hozzá, hogy a vízgõz kifagyását a levegõbõl, s ezáltal a harmatpont csökkenését a hófelszín jelentõsen elõsegíti. Ilyenkor a legalsó, a hóréteggel érintkezõ levegõbõl a vízgõz hatékonyabban fagyhat ki közvetlenül a hófelszínre, így jobban csökkenhet a harmatpont, következésképpen tovább süllyedhet a hõmérséklet, mint hómentes felszín esetén.

De a kulcs, ahogy írtad is, abban van, hogy ilyen alacsony hõmérsékleten (az exponenciális függés miatt) már nagyon lassan változik a levegõ telítési gõznyomása a hõmérséklet csökkenésével, következésképpen kevés vízgõz "elvesztése" is már nagy harmatpont csökkenést okoz (a magasabb hõmérsékletekhez viszonyítva), megnyitva az utat az erõsebb lehûlés felé.

Ebbe aztán szépen beleszólhat a felhõzet alakulása, mondjuk egy érkezõ stratus réteg, de az már megint más tészta."