Agrometeorológia

Az utolsó kép a legjobb ez jut róla eszembe.. Link Nyami.

Az utolsón szép aszús-botritiszes fürtök.
A kékbõl milyen bor lesz ?
Az idei jó aszús év lehet.

Hát ez már mûvészet a köbön! Az utolsó kép mire céloz?

Néhány tegnapi szõlõs kép a hegyrõl:
Link Link Link Link
Link Link Link Link

Dr. Kalmár Gergely barátunk szerint az ember számára a borszõlõk táplálkozás szempontjából értékesebbek mint a csemegeszõlõk. A szõlõ pedig igen hasznos táplálék ilyenkor tél elõtt. A borszõlõk magjából sajtolt olaj is igen finom és értékes, igaz ezzel itthon még kevesen foglalkoznak.

Másik hasonló fajtája az Izabella. Házasítva két lórúgás.

Készíthetõ belõle bor, de az úgynevezett "rókazamatú" mellékízét sokan nem szeretik. Vannak olyanok, akik pedig kifejezetten igen. A mellékízt néhányszori átfejtéssel, levegõztetéssel elveszti. Használják pl. festõszõlõként is más borokhoz. A direkttermõ szõlõk borának magas metilalkohol tartalma többek (laboratóriumi mérései) szerint baromság.

A levelei nem, de a fürtjei érzékenyek a peronoszpórára.

A minõségérõl: idõjárástól függõen néha képes (cukormentesen/erjedés borász általi leállítása nélkül) félédes bort produkálni. Olyankor rúg, mint a ló.

Pálinkának kiváló, ittam otelló bort is régebben az Alföldön, hogy milyen volt arra már nem emlékszem (rég volt) Azért megkóstolnám újra...

Az othello direkt termõ szõlõ, így nem csoda, hogy ellenálló. Viszont bor nem készíthetõ belõle, csak kiskertekben lehet. Csemege szõlõként fogyasztható.

Milyen fajta? Ha fehér és vékony héjú csemege szõlõ, akkor csak madárkás ritka bogyók maradnak meg. Ha meg tömött fehér-vörösbordó borszõlõ, abból még lehet valami, talán a jövõhét után ki tud száradni, és a nap hatására szinte minden nap édesebb lesz. Nincs még vége a szõlõnek, még 20 nap sokat jelenthet.

Az otelló nagyon jól bírja, nem reped szét és a peronoszpóra sem támadja meg igazán.

Azért várjál vele. Jól ki kell szellõztetni a környezõ leveleket lecsípni, hogy járja át a levegõ és a napfény, ami még hasznodra lehet.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#243133 - 2014-09-10 22:35:51)

Nálunk idén a szõlõ teljesen vízízû lett és rohad. Szerintem leszedem és beásom trágyának, másra sajnos nem jó.

Na megint jókora adag esõ eshet, egy hét alatt a Rába, Dráva és Száva vízgyûjtõjénél akár 150 -200 mm is simán eshet az elkövetkezendõ 100 órában!!!!! Itt sem lesz aszály asszem, ezt már a koktélparik sem biztos, hogy bírni fogják. [esõ]

Elképzelhetõ dolog ez is, amit leírtál. Cseresznye, szilva, dió, eperfa, akác, hárs, nyír,fenyõ mind jöhet, csak kezdenék el.
Szebb lenne mint a drótkerítés,halott cölöpfákkal, meg a hangelnyelõ beton támfal. Úgyis sok fa fog elpusztulni az utak mentén az esztelen autós száguldozásból eredõen, persze a viharok által is.

Persze azt nem gondoltam, hogy csak úgy pikkpakk kiszárad valami csak azért mert pár évig nem annyira esik az esõ, csak talán nem volna baj, ha most az illetékesek a javuló tendenciákról is hírt adnának, de hát ez utópia.
Ami a cserjéket illeti számomra pozitív, hogy egyre több van. Persze lehetne bele egy-egy helyre fát is ültetni ( a régi dió és cseresznye sorok az utak mentén ). A vad állatok számára (nyúl fácán fogoly + sok-sok védett jószágok) azonban sokkal pozitívabb búvóhely, táplálkozóhely és szaporodó hely gyanánt + a hófúvások esetére egy igen környezetbarát és hatékony eszköz. A nyárfáról csak annyit, hogy a kellemesen meggombásodott, vagy egyszerûbben gyengébb szerkezetû fákat az alföldi viharok végig az útra fektették, szóval én nem a nemességére apellálnék a fának, hanem az õshonosságára, faunába illeszkedésére és az átlagos idõjárási viszonyokhoz alkalmazkodására.

Most ideális, el KELL ültetni. Akkor kellene csak húzni az idõt, ha porszáraz lenne a talaj és nem lenne módod öntözésre. Akkor az összes talajlakó féreg a vízforrását a tulipánhagymáidból fedezné. Ma és holnap el kell ültetnem egy vödör tulipánhagymát és egy vödör nárciszt.

A földben maradt jácintok és nárciszok már legyökeresedtek. Idén alig virágoztak a tavalyi száraz nyár miatt.

Õsszel még mit érdemes vetni? Épp most vettem 60 tulipánhagymát, a piktogramm alapján ezeket is lehet már ültetni ettõl a hónaptól egészen novemberig. De nem tudom, mikor ideális.

Nemrég, aug.30.-án jöttem hazafelé a Balatonról. Dég községben van egy csodálatos erdei fauna, a kastélyt övezve sok hektáron.( Dég-Festetics kastély)
Természetes, és több évtizedes facsoportok övezik a környéket.
Nagyon öreg,200 éves kocsányos tölgy az északi oldalán a kastélynak. Nem hiába ott van. A lenyúló-támaszkodó törzs-ágak hálát adnak a természetnek, hogy tovább éljen. Nem vihar döntötte le.
Link
A környezõ fenyves az se 10 éves;
Link
A köztes parkerdõ gesztenyével;
Link
És a Holland-ház, ahol a grófné kezeltette az asztmáját, állítólag a marha-karámból felvezetett trágya ammónia gáztól meggyógyult, sõt még él 98 évesen olaszországi birtokán.
Link

Nehéz, hosszan tartó téma ez is.
Az idei csapadékos idõjárás kedvezett a fás-és a cserjés növényeknek is. A múltévek száraz periódusa pedig ki egyeli a nem jól gyökerezõ, esetleg a talajt nem szeretõ fa egyedeket.
Most az idén megvan mindennek az új lap kiosztása, tehát szerintem mindenhol zöldül a természet.
Más dolog, és probléma, hogy az emberi beavatkozással, elõre látással ezt az induló faunát kicsit, de nem nagyon irányítsuk. Oda kell figyelni az erdõkben is az új sarjak tájolására, helyet hagyva a másik egyed megélhetéses hely igényére. Ez nem 1-5 évre szól, hanem 10-20 évre, vagy tovább.
Nemrég autóztam Kiskunmajsa- Kiskunhalasi úton, Tajó-Harkakötöny bekötõutak mentén. Nagyon elszaporodott az útszéli (3-10 m-re)homoki vadas cserjék (bodza-kökény), amik régen! 5-10 éve sehol se voltak. Csak akác, nyár, és tölgy volt, a nemesebb fajtákból. Sajnos lassan kiöregedtek, és kivágták a javát. Pedig nemes fákat kellene ültetni, ki irtva a nem ide való cserjéket.
További hsz.-t talán az erdész kollégáktól várjál.

2010-ben is kirohadtak, meg most idén is

1 - 1,5 éven belül nagy hír volt a médiában, hogy az aszályos idõszak miatt egyes helyeken kiszáradnak az erdõk Magyarországon. Úgy rémlik, hogy a Mecsek és a Bakony volt leginkább temetve. Mivel azonban már a Balatont is a média kiszárította egy párszor az elmúlt öt évben, ezért szeretnék érdeklõdni hozzáértõktõl, hogy mi is a helyzet az erdeinkkel?

Ma szedtem le a füge másodtermés elsõ két példányát. Sokkal édesebbek és ízletesebbek voltak, mint az elsõtermések. Ez nyilván adódik az utóbbi egy hónap szárazabb idõjárásából.

Szintén ma takarítottam be az egyetlen fehér padlizsánt. Nõhetett volna még, de valami kretén poloska megszúrhatta, mert egy pontban elkezdett barnulni.

Betakarítottam az érett és gyönyörû szegedi 178-as paprikákat, ezek szárításra kerülnek, majd õrlésre. A következõ 3 évre való csípõspaprika adag megvan... A paprikával óriási szerencsém volt, hiszen locsolni gyakorlatilag nem locsoltam õket - nincs fúrt kút -, de a csapadékos nyár elvégezte ezt helyettem.

Köszi a tanácsot, õssszel meg teszem a leírtakat.

Minimum 10 éve nem vetettünk mákot, így nyílván rosszul emlékszek, de lehet olyan késõn is "nyomattunk ki" magot, és mindig lett belõle mák.
Szeke. Ötvös Tamás jól mondja. Jobban belegondolva, valóban a szeptemberi/októberi vetés a legideálisabb!!!

A mákot szeptemberben kell vetni, tõlevélrózsás állapot eléréséhez, így a telelése is sokkal biztonságosabb. Egyetemen tanultam, 2 félévet nyomtam gyógynövénybõl.

A szó legszorosabb értelmében igen, de szerintem egész novemberben vetheted.

Köszönöm a tanácsokat, akkor a késõ õszt tûzöm ki vetésnek. Pontosabban mit jelent a késõ õsz? November vége?

Üdv.
Vikarel jól mondja. Késõ õsszel mindenféleképpen vesd el a mákot. Ugyanazt csinálja, mint a borsó. Hamarabb terem, és jóval többet.
Régen mi is csináltuk, de bejárogattak ópiumozni. Talán elrettenti õket, hogy a szomszédban néhány napja egy egész vadkenderültetvényt számoltak fel a rendõrök. Késõ õsszel én is vetek!

Néhány évente szoktam vetni, mert általában egy évben megterem belõle 2-3 évre elegendõ is. Eddig tavaszi mákot vetettem, de tavaly õsszel kipróbáltam az õszi típust (Zeno fajta), Két soron (ezen a képen a két balszélsõ: Link ) 6 KG!!! mák termett. Ja, és teljesen féregmentes!

Nem szoktam, de a nagyanyóm hajdan februárban vetette. Ha késõbb vetik, állítólag megférgesedik.

Mákot szokott valaki vetni?

A párás idõ nem, hanem a telített talaj nedvesség lehet az okozója. Próbáld felásni forgatni olyan ásónyom mélyen, 15-20 cm. és 0,75-1,5 méter kör átmérten a talajt.
Attól hogy a szõlõ mélyre hatol a gyökereivel, még elkívánja a szellõztetést is a felszíni vízszintes zónába, pláne ha 1-3 éves tõke. Ennyi.
Ha látszik valami összetapadt szürkés-vöröses telep, azt messzire vidd el, lehet gyökér golyva gombás betegség.
A két-több éves kordon karokat meg drótkefével letisztítva lehet agrol-vagy rézalapú szerrel leáztatni. A levelet,zöld ez évi vesszõt nem.

Sziasztok!Én szölõvel foglalkozom és ebben a linkben leírtakat szeretném megosztani veletek Link sajnos nálam a Balaton mellett nagyon sok hasonló problémás tõke jelentkezett, szerintem egyértelmûen a párás nedves levegõ miatt

Na én is ilyen volnék, új fát kell ültetni,akárhogy is az elkövetkezõ 5-10 évre, részemrõl is, ha megérem.

Amúgy volt hogy megmentettem egy kajszit, ami nyár közepén levelét hullajtotta, és beteg volt.
Közepes metszés után (a sebeket leápolva) lekapartam a rücskös háncsot, majd rezes permettel lecsurgattam. Utána meg nov.derekán a csurgót felásva,beleforgatva a talajt kis kombi mûtrágyával meg hintve, és a fõ ágakat olajos Agrollal balzsamozva (permet) teleltettem át. Jövõre pedig új egészséges fa hajtott ki.

Én realistább vagyok: tavaly Békéscsabán a lehetõség szerint pótoltam a fákat, Szarvason a szomszéd gátõrházban ültettem 20 kajszit, idén õsszel Szarvason belül egy rokonnál fogok hasonló mennyiséget fogok ültetni. Lehet, sõt biztos, hogy már nem nekem fognak teremni. Azt azért remélem, hogy sok év múlva is lesz valaki, aki baracklekváros - vágott diós margaréta alakú linzert fog sütni az aktuális aprónépnek.
A barackfa rajtam nem múlik, csak sajnos elég rövid életû.

Én azért optimista Pista vagyok. Nem lesz ott vész, esetleg rézgálicos szentölt vizet kell fellocsolni a lombégetés után, esetleg nov.1. után, nov.17 .ig míg nem fagy.

Nincs mit tenni sem egyik, sem másik helyen. Békéscsabán baktérium - (belsõ)gombafertõzés kombináció, Szarvason meg vírus fogja rövid idõn belül kipusztítani a fákat. Egyiknek sem tünete az aug. végi lombvesztés. A reglonos lombtalanítás csak hab a tortán.

Hát nem tudom hová tenni az észlelésed.Pont Balatontól délre voltak száraz idõk(Székesfehérvár-Tamási)
Augusztusi,sõt júliusi aszály semmiképpen nem volt jellemzõ felétek. Amúgy a kajszik szárazság tûrõ fák. Igen valószínû a gombás-vírusos betegség. (ahol visszavágták ott szépen zöldül) Na ez van, majd jövõre javul a helyzet, ha módszeres faápolásban részesül az ültetvény. Borzasztó nagy munka, tudom.

A Dunántúlhoz viszonyítva egy aszályos augusztuson vagyunk túl. Ma összehasonlítottam a békéscsabai és szarvasi gyümölcsfákat. Békéscsabán az amúgy végnapjaikat élõ (gutaütés, ágcsonkoláson átesett, de a városhatáron legalább egy km-rel belüli) kajszik levelei üde zöldek. A szarvasi fák közvetlen a vegyszerezett, lombtalanított tábla mellettiek. Kb. kétharmaduk Sharka vírussal fertõzöttek, mindkét sorban ugyanolyan arányban. Ahogy korábban írtam: egy sor teljes lombvesztés, a másik, az elõzõ által védett fasorban lagalább 50-60 %-os.

A két terület (Békéscsaba-Szarvas) között nincs érdemi idõjárás-múltbeli különbség. Annyi semmiképpen, mint ha Békés-Zala összehasonlításról lenne szó.

Lujo;"Itt nálunk nagyon elkezdték a fák szórni a levelüket, néhány helyen nagyon gyorsan elkezdett lesárgulni, barnulni a lombkorona. Több fa pedig (fõleg az akácok) városszerte zölden ontják a levelet magukról, amit nem igazán értek. Valami fertõzés támadhatta meg a növényzetet a fura nyári idõjárás miatt?"

Lásd az Agromet-beli szitkozódásaimat.

Mostanában kezelték lombtalanító vegyszerrel (reglonnal) a napraforgókat, maglucernát, meg a fene tudja mit. Cél: az érési folyamatok meggyorsítása. Sajnos szeles idõben. A kajszi pl. rendkívül érzékeny erre a vegyszerre: nyomokban elsodort cseppek is nagyon nagy kárt okozhatnak. A zunijó kivonta a forgalomból az enyhébb, hosszabb hatásidejû, kímélõbb Zopp-ot. Nincs helyettesítõje, de sok más kivont vegyszernek (pl. a kullancs elleni vegyszernek)sincs.

Szerk: Ha a lehullot levelek "szeplõsek", feketén pettyezettek, a lombtalanítás/deszikkálás a tettes.

A kajszi ki fog hajtani szeptemberben: Legyengül, de túlélheti. Az akác érzékenyebb: el is pusztulhat."

Na ezek után az én véleményem:
A köztes kemikáliák, elsodródva esetleg és a fõ probléma a gombás fertõzés,+ tetézve egyes kártékony rovar populációval, ami visszatér évrõl évre.

Nemrég elvoltam a Dunántúlon, vissza jövet benéztem Dégre, a régi Várkastélyhoz.
Szinte érintetlen mikro-makro klíma van ott. És nem hullanak a fák levelei, sõt üde zöldek még aug.30.-án is.
A kastély északi oldalán élõ majd 250 éves kocsányos tölgyfa;
Link
A fenyõk;
Link

Az ott élt grófnõnek asztmás betegsége volt, akkor kivonult a kb. 500 méterre levõ un. Holland házba, és a marhák fingjait, és trágya szagát elvezették csöveken a hálószobáig. (az ammónia gáz emme sajátos levegõjétõl meggyógyult, állítólag még él olaszországi villájában cca.100 éves).zoom.max.500 m.
Link
Amúgy meg a köztes sétányokon haladva voltak sok fajta fák, és egy sem beteges. A parki kõpad melletti gesztenye is zölden virul;
Link

Tehát szerintem a fõ gond a gombás-rovaros fertõzés, ami ellen talán az elkövetkezõ hetekben lomb összekaparással, és sajnos délutáni égetéssel tudunk megszabulni.
Jó lenne egy téli tartós, -5-10 fokos két-három hét, hogy a fenti kártevõk vissza szoruljanak.

Nagyon gyorsan és nagyra nõ. Az ágai elég könnyem törnek hasadnak a szélben pláne ha termés is van rajtuk.

Tegnap ültettem a kínai csoda császárfát egy párat, kíváncsi leszek a fejlõdésére.

Sziasztok.
Hihetetlen szép most a mirigyes õszirózsa, pedig még el sem érte a teljes virágpompát. A méhek is "megvadultak" tõle. Hatalmas, magas, sûrû, áthatolhatatlan. Évrõl-évre egyre bizarabb. Ezért imádom az évelõket. Nem is értem, hogy a városban miért csak a kertvárosi részekre korlátozódik az ültetésük.(?) De még így is iszonyú kevés van belõlük. Tõosztással ma további 3 példány kezdte meg földi pályafutását.

Akkor az enyém a sárga óriás lesz szerintem a képek alapján.

Riasztó képet fest a szõlõ, ha nem kellett volna Pécsre jönni akkor szüret. Így csak jövõ hétre jut a kényszer szüret!! Remélem szombatig minimális esõ hull csak.
Fórum helyszín : Pécs

A monszunnyár egyik hozadéka az elsõ és eddig egyetlen fehér padlizsán:

Fügedömping!

Jégfüge Link
Szivarfüge Link
Sárga óriás Link Link
Kútfeji lila Link Link
Olasz barna Link Link
Korai lila Link Link
Ínyenceknek Link Link

Lassan beérik az oszlopos almafám
Link
És 8 évnyi szomszédság után mit fedeztem fel a szembe szomszédnál?
Link
Link

Köszönöm.
Az árnyékliliomokból is számos fajtát nemesítettek már ki. Épp most virágoznak.
Sajnos nem az összes nõszirom illatos, de eleve a látványuk mindenért kárpótól. Az írisz nem véletlen jelent szivárványt görögül. A linkelt oldalon egyébként az illatra is kitérnek minden fajtánál, hogy van-e.