Agrometeorológia
Ezt jó, hogy írod, mert akkor nekem is esténként jobban körül kell nézni az eper és cukkini körül..
Ha annyira ripacsos, leváló kérges a törzs, most is lehet az Agrolt, olajos permetet használni, mint áztató, beivódó vastag permetezéssel. A többi fának is jó, fõleg a kajszinak, mert itt lappang a kéregmoly is, ami csinálja a háncs alatti járatokat még a hangyáknak is.
Jó vastagon, olyan 5%-os oldattal pisztolyozd le a törzset, esetleg a vázágakat. (levelet-hajtást azért ne érjen.) Az olajos szer lemeszeli a nyomkövetõ szagokat, és amúgy gyógyító hatású a kiszáradás, peterakó kártevõk, berepedések ellen.
Jó vastagon, olyan 5%-os oldattal pisztolyozd le a törzset, esetleg a vázágakat. (levelet-hajtást azért ne érjen.) Az olajos szer lemeszeli a nyomkövetõ szagokat, és amúgy gyógyító hatású a kiszáradás, peterakó kártevõk, berepedések ellen.
Actara 250 SC ilyet kaptam pár hete még, nem kértek semmit. Vagy erre nem vonatkozik? ..Egyik legjobb rovarölõ a Cyperkill után szerintem.
Az Actara II. kategóriás lett sajnos 2013 szeptembere óta (zöld könyves), szidják is miatta az EU-t . Ez az egyetlen olyan készítmény, amely a filoxéra mindkét alakját (gyökérlakó, levél) elpusztítja. Minden jó permetezõszer lassan zöld könyves lesz, felesleges 80 ezer forintja meg nincs az embernek, hogy az ehhez szükséges 80 órás tanfolyamot elvégezhesse az ember.
horitazi: lujó linkjén ott a II. kategória és egyébként az itteni mezõgazd.-i boltban is ezt mondták. Korábban, mint írtam III. kategóriás volt, ezt a prototípusnak az engedélyét azonban visszavonták (valószínû korábbi készletet kaptál meg, vagy egyszerûen a kiszolgáló személyzetet nem érdeklik a szabályok - van ilyen)
horitazi: lujó linkjén ott a II. kategória és egyébként az itteni mezõgazd.-i boltban is ezt mondták. Korábban, mint írtam III. kategóriás volt, ezt a prototípusnak az engedélyét azonban visszavonták (valószínû korábbi készletet kaptál meg, vagy egyszerûen a kiszolgáló személyzetet nem érdeklik a szabályok - van ilyen)
A csapadékos idõ hatására ismét elõkerültek a csigák. A kicsi mezteleneken kívül sajnos spanyol csupaszcsigát is találtam a kertben, tegnap egyet, ma hármat likvidáltam.
Az úgy volt, hogy a palántázótálcába túl sok fehértõzeg és túl kevés termõföld került. Fehértõzeget egyébként azért kevertem a palántaföldbe, hogy kiültetéskor ne essen szét a földlabda. Túl jól sikerült a dolog, nagyon nehezen és késõn csíráztak ki a magok és kiültetéskor mégjobban szétestek a földlabdák, mint tõzeg nélkül. Magyarul adtam a szarnak egy nagy pofont.
Plusz nappal is esett 8,5, úgyhogy 20 mm-nél járok, ez örömteli.
Hogyhogy nem virágoznak még a paradicsomjaid, késõn palántáltad el? Vagy árnyékosabb helyen van? Én is raktam el párat árnyékosabb helyre is (már csak ott volt hely)és ott hihetetlenül lassan fejlõdik, dehát végül is paradicsom, tényleg majdnem teljesen napos hely kell neki.
Hogyhogy nem virágoznak még a paradicsomjaid, késõn palántáltad el? Vagy árnyékosabb helyen van? Én is raktam el párat árnyékosabb helyre is (már csak ott volt hely)és ott hihetetlenül lassan fejlõdik, dehát végül is paradicsom, tényleg majdnem teljesen napos hely kell neki.
Ragacsos nyakörvet használtam, a többi fánál teljesen bejött, de az almafa kérge már annyira rücskös, hogy nem lehetett hézagmentesen ráragasztani, s csak egy rést találnak, 2 perc múlva az összes hangya tudja a nekik helyes útirányt, olyan jó az információközlésük.
Aztán bekentem Bábolnai bio egérfogó ragasztóval, az jó volt, csak a melegben nagyon lefolyik, és a gyerekek keze meg beleragad. Aztán rájöttem, hogy nagyon nehéz dolgom lesz, ugyanis az almafa fenti részein is vannak kis lyukak, amin közlekednek a hangyák, úgyhogy a felületi mechanikai próbálkozásaim ideig-óráig jók csak.
Rájöttem (persze nagy ész nem kellett hozzá), hogy locsoláskor erõs sugárral megcélzom a fa törzsét, ezzel a járatokba is bemegy némi víz, meg beijednek. Másnapra kisebb volt az aktivitásuk, úgymond össze kellett szedniük magukat. Na de nincs idõm, mindennap locsolni, úgyhogy ez sem végsõ megoldás. Majd ha leérik az alma, valami hangyaírtóval lehet, beindulok. Az almafa tetvessége egyébként stagnált, nem tartom egyáltalán vészesnek most, csak ezért netto 5-6 órát biztosan munkálkodtam, míg a permetezés valóban töredék idõ lenne. Sebaj kihúzom valahogyan.
Aztán bekentem Bábolnai bio egérfogó ragasztóval, az jó volt, csak a melegben nagyon lefolyik, és a gyerekek keze meg beleragad. Aztán rájöttem, hogy nagyon nehéz dolgom lesz, ugyanis az almafa fenti részein is vannak kis lyukak, amin közlekednek a hangyák, úgyhogy a felületi mechanikai próbálkozásaim ideig-óráig jók csak.
Rájöttem (persze nagy ész nem kellett hozzá), hogy locsoláskor erõs sugárral megcélzom a fa törzsét, ezzel a járatokba is bemegy némi víz, meg beijednek. Másnapra kisebb volt az aktivitásuk, úgymond össze kellett szedniük magukat. Na de nincs idõm, mindennap locsolni, úgyhogy ez sem végsõ megoldás. Majd ha leérik az alma, valami hangyaírtóval lehet, beindulok. Az almafa tetvessége egyébként stagnált, nem tartom egyáltalán vészesnek most, csak ezért netto 5-6 órát biztosan munkálkodtam, míg a permetezés valóban töredék idõ lenne. Sebaj kihúzom valahogyan.
Ja, még virágjai se nagyon vannak... :-D De fel fogom harózni, mert ez a fürtös fajta.
Ahol lehet karózd fel a paradicsomot, mert egy totál zivi ledönti a bogyókat a földig, és 24 óra alatt fertõs, penészes lehet. Eztán csak a meleg, napsütés kellene.
Itt is... Állati nagy szárazság volt már. Ujjnyi repedések voltak a földben. Ezzel a 28-30 mm-rel egészen jó paradicsomtermés lehet.
Jól csinálod, csak oda kell vegyszer ahol szükséges. A hangyák ellen lehet kapni olyan szintén ragacsos "nyakörvet" amit a fa törzsére kell körül tekerni, és megfogja a hangyákat.
Most nyáron a tetvek ellen, - az almafára gondolok- mégis csak egy totál taroló permettel tudod védeni a fát, mondjuk pl. az Actara. Lényege, hogy érintkezzen a tetû kolóniával a szer, azért is kontakt a megnevezése. Jobb, mint a felszívódó, fene se tudja milyen mellék hatást okozó szuper kényelmes drága szereknek.
Olyan évek hogy a tetvek ne nagyon jelennének meg; rendes több napos téli fagyok, olyan -10-6 fokos napok kellenének, hogy a rügyek tövében, a háncsban telelõ tojások elpusztuljanak. Na ez most elmaradt, sõt szerintem megismétlõdhet.
Van egy környezet kímélõ vegyszer, az Agrol, vagy mostanában Agrol+ nem tudom pontosan, de a lényege a kora tavaszi rügypattanás idején elvégzett alapos lemosó permet, még a szûz, vagy felforgatott fa csurgó körül is. A vazelin tipusú olajos szuszpenzió szinte megfojtja az áttelelõ kártevõk petéit, tojásait, és ellenben nem mérgezõ, mint pl. a nevikén, sárgaméreg.
A leveleken lévõ telepek, tetvek elnyomkolása csak részben hatásos, amelyik hajtó vesszõt megfertõzték, annak csak a levágás, elásás-égetés a megoldása. Sok tetû hordozza pl. a lisztharmat, varasodás spóráit, és még a vírusos ágelhalást is.
Persze ha a szomszéd kertjébõl támadnak a szárnyas tetû egyedek, és látni az újra szaporodást, megint csak az Aktara, kb. 3 nap a várakozás él.ü.-gyileg, de a gyerekek addig ne játszanak alatta akkor se.
Ha most nem is kapni ilyen nyakörvet, meg lehet házilag is oldani; 10-20 cm.széles hullám papírt átitatod olajfestékkel, vagy fáradt,gk.olajjal, és máris megszakad a hangyák "nyomkövetõ" szaglása,és nem mennek fel a fára, cserjére. érdemes felkapálni a csurgót, mert a hangyák éléskamrája ott rejtõzik.
Most nyáron a tetvek ellen, - az almafára gondolok- mégis csak egy totál taroló permettel tudod védeni a fát, mondjuk pl. az Actara. Lényege, hogy érintkezzen a tetû kolóniával a szer, azért is kontakt a megnevezése. Jobb, mint a felszívódó, fene se tudja milyen mellék hatást okozó szuper kényelmes drága szereknek.
Olyan évek hogy a tetvek ne nagyon jelennének meg; rendes több napos téli fagyok, olyan -10-6 fokos napok kellenének, hogy a rügyek tövében, a háncsban telelõ tojások elpusztuljanak. Na ez most elmaradt, sõt szerintem megismétlõdhet.
Van egy környezet kímélõ vegyszer, az Agrol, vagy mostanában Agrol+ nem tudom pontosan, de a lényege a kora tavaszi rügypattanás idején elvégzett alapos lemosó permet, még a szûz, vagy felforgatott fa csurgó körül is. A vazelin tipusú olajos szuszpenzió szinte megfojtja az áttelelõ kártevõk petéit, tojásait, és ellenben nem mérgezõ, mint pl. a nevikén, sárgaméreg.
A leveleken lévõ telepek, tetvek elnyomkolása csak részben hatásos, amelyik hajtó vesszõt megfertõzték, annak csak a levágás, elásás-égetés a megoldása. Sok tetû hordozza pl. a lisztharmat, varasodás spóráit, és még a vírusos ágelhalást is.
Persze ha a szomszéd kertjébõl támadnak a szárnyas tetû egyedek, és látni az újra szaporodást, megint csak az Aktara, kb. 3 nap a várakozás él.ü.-gyileg, de a gyerekek addig ne játszanak alatta akkor se.
Ha most nem is kapni ilyen nyakörvet, meg lehet házilag is oldani; 10-20 cm.széles hullám papírt átitatod olajfestékkel, vagy fáradt,gk.olajjal, és máris megszakad a hangyák "nyomkövetõ" szaglása,és nem mennek fel a fára, cserjére. érdemes felkapálni a csurgót, mert a hangyák éléskamrája ott rejtõzik.
Igen, végül is csak annyi, hogy beleragadnak, ottragadnak. Igazad van a permetezéssel, viszont én nem akartam, mert a gyerekek alatta játszanak, tapiznak mindent, úgyhogy csak végszükség esetén nyúlok permethez (pl, amikor a tetvek most betámadták a cukkinit, meg elõtte a vadvirágos csodakertet (nyári vadvirág keverék - egyszerûen lenyûgözõ, és az egyikre éppen most jöttek a tengelicek magokat enni Szerencsére az élelmezési határidõ már letellt) Szóval a permetezést is csak 1, vagy a 2 literes kis eszközzel csinálom, hogy máshova ne is menjen.
Most persze könnyen beszélek, mert sok kis gyümölcsfánk is van, s arról kézzel is össze tudom nyomogatni a tetûtelepeket 3-4 naponta, de majd ezt nagy fánál nem fogom tudni megtenni. Elõször is a hangyákkal majd kezdenem kell valamit, mert rengeteg van, és a tetveket gyögyörûen gondozzák . Ja, és az almafánk maga egy hangyavár..na így védekezzen az ember.. Neked nagy tapasztalatod van, hadd kérdezzek valamit: Voltak olyan évek, amikor a tetvek nem igen jelentek meg?
Most persze könnyen beszélek, mert sok kis gyümölcsfánk is van, s arról kézzel is össze tudom nyomogatni a tetûtelepeket 3-4 naponta, de majd ezt nagy fánál nem fogom tudni megtenni. Elõször is a hangyákkal majd kezdenem kell valamit, mert rengeteg van, és a tetveket gyögyörûen gondozzák . Ja, és az almafánk maga egy hangyavár..na így védekezzen az ember.. Neked nagy tapasztalatod van, hadd kérdezzek valamit: Voltak olyan évek, amikor a tetvek nem igen jelentek meg?
Nyújtózik a kövirózsa.
:-)
Még sosem nyílt, pedig a sziklakert elvileg jó hely kellene, hogy legyen neki. Mindenesetre szeretettel várjuk. :-)
:-)
Még sosem nyílt, pedig a sziklakert elvileg jó hely kellene, hogy legyen neki. Mindenesetre szeretettel várjuk. :-)
Na a szõlõ megpermetezve az esetleges nagyon esõk elõtt.
Kevés lisztharmatos bogyót találtam és a leveleken kezdõdõ peronoszpóra fertõzés jeleit.
Ettõl függetlenül szép a kötés. Rekord termés várható,ha az idõjárás nem köp bele a levesbe.
Mondhatni nem leszünk szomjasak
Kevés lisztharmatos bogyót találtam és a leveleken kezdõdõ peronoszpóra fertõzés jeleit.
Ettõl függetlenül szép a kötés. Rekord termés várható,ha az idõjárás nem köp bele a levesbe.
Mondhatni nem leszünk szomjasak
Elismerésem a nagy termésnek!
Idáig úgy tudtam, hogy a sárga lapok csak a rajzás idejét jelzik, nem pedig mint rovar ölõ eszköz. Attól hogy ragacsos, és megfogja az arra tévedõ legyet, még nem 100%-os, ahogy le is írtad. A rajzás kezdetén van jelentõsége, utána 1-2 napon belül körbejárva permettel több ép gyümölcs lett volna.
Nekem is magasra törõ öreg fám van, de az korai, amit még nem támadtak a cser.legyek, viszont a seregélyek annál inkább.(+-)
Le kell majd vágnom a magas ágakat, vagy venni jó drága alu 3 tagú létrát jövõre. Nem megyek bele, mert a 3*9 fokos létra majdnem 35 ezer forint. A két meggy és egy kajszifám még fiatal,2-4 m. magas, azokat majd vissza metszem augusztusban, hogy ne nõjenek az égig.
Idáig úgy tudtam, hogy a sárga lapok csak a rajzás idejét jelzik, nem pedig mint rovar ölõ eszköz. Attól hogy ragacsos, és megfogja az arra tévedõ legyet, még nem 100%-os, ahogy le is írtad. A rajzás kezdetén van jelentõsége, utána 1-2 napon belül körbejárva permettel több ép gyümölcs lett volna.
Nekem is magasra törõ öreg fám van, de az korai, amit még nem támadtak a cser.legyek, viszont a seregélyek annál inkább.(+-)
Le kell majd vágnom a magas ágakat, vagy venni jó drága alu 3 tagú létrát jövõre. Nem megyek bele, mert a 3*9 fokos létra majdnem 35 ezer forint. A két meggy és egy kajszifám még fiatal,2-4 m. magas, azokat majd vissza metszem augusztusban, hogy ne nõjenek az égig.
Egy kis tapasztalat megosztás a sárga lapok hatásáról:
A cseresznyelégy ellen is használható sárga lapokat helyeztem ki a hatalmas cseresznyefánk alsó szintjeire kb. 2-3 méterenként májusban. Örvendve tapasztaltam, hogy ahol ki voltak helyezve max. 5-10%-os volt csak a kártétel (volt olyan rész, ahol szinte semmi), míg feljebb, vagy ahol nem voltak lapok (É, ÉK-i oldal) ott 50-80 %-os volt a nyûvesség.
Egyébként döbbenetes mennyiség lett, 1-2 tonna biztos van rajta, sajnos nem igen mászható a fa (meg is kéne kicsit ritkítani) és bizonyos részeken óriási méretûek a gyümölcsök, ha erre kicsit jobban rágyúrtam volna, meg is oldhattam volna a ház szigetelését belõle ilyen árak mellett... pálinkának oda is adnám a felsõ szinteken lévõ cserkókat, annyi van még.
A cseresznyelégy ellen is használható sárga lapokat helyeztem ki a hatalmas cseresznyefánk alsó szintjeire kb. 2-3 méterenként májusban. Örvendve tapasztaltam, hogy ahol ki voltak helyezve max. 5-10%-os volt csak a kártétel (volt olyan rész, ahol szinte semmi), míg feljebb, vagy ahol nem voltak lapok (É, ÉK-i oldal) ott 50-80 %-os volt a nyûvesség.
Egyébként döbbenetes mennyiség lett, 1-2 tonna biztos van rajta, sajnos nem igen mászható a fa (meg is kéne kicsit ritkítani) és bizonyos részeken óriási méretûek a gyümölcsök, ha erre kicsit jobban rágyúrtam volna, meg is oldhattam volna a ház szigetelését belõle ilyen árak mellett... pálinkának oda is adnám a felsõ szinteken lévõ cserkókat, annyi van még.
Tavaly június-júliusban vetettem magról a vöröshagymát szakaszosan (nem sokat). Szeptember-októberre kb. fél kg dughagymám lett, ami bent maradt (ok: nem lett belõle dughagyma v. túlfejlõdött - mivel locsolva volt), azt tavasszal szétültettem (a nagyokat pedig zöldhagymaként megettük). A keddi ORSC-s esõ elõtt akarom elültetni a jövõ évi dughagymának valót a makói fajtából (hamarabb nem akarom, mert nem jó, ha túl sok az elsõ osztályú, valamint a piklesz - így több lesz a negyed és harmad osztályú).
Szeke: az elsõ sárga málnákat május legvégén szedtem le (rekord korán), a fekete ribizlibõl isteni levest fõztünk piros málnával és eperrel.
Több helyen látom, hogy szépen színesednek a kajszik, mivel nincs olyan meleg egyenletes érésre számítok. A szõlõnél rosszabb a helyzet, mivel a múlthét csütörtökön délután egy alig pár mm-es zivatart kaptunk (megjegyzem péntek délelõttre már el is tûnt az összes nedvesség), amely pont elég volt arra, hogy a késõbb virágzó fajták terméskötését tönkretegye (nálam a Néró és a Pölöskei muskotály 30-60%-os kárt szenvedett el a bogyószámban, szomszéd Cardinál-ja és Afuz Ali-ja 60-70%-ban károsodott) és néhány nap múlva a szomszéd (múlthét vasárnap) már peronoszpóráról számolt be. Valami jót is írjak: a Csaba Gyöngye, Suvenír, Palatina, Otelló, Szõlõskertek királynõje, Pannónia Kincse, (Szomszéd Chasselas-ja) nem, vagy csak nagyon minimális kár észlelhetõ. A keddi konvektív nap elõtt mindenképp érdemes lenne permetezni.
Szeke: az elsõ sárga málnákat május legvégén szedtem le (rekord korán), a fekete ribizlibõl isteni levest fõztünk piros málnával és eperrel.
Több helyen látom, hogy szépen színesednek a kajszik, mivel nincs olyan meleg egyenletes érésre számítok. A szõlõnél rosszabb a helyzet, mivel a múlthét csütörtökön délután egy alig pár mm-es zivatart kaptunk (megjegyzem péntek délelõttre már el is tûnt az összes nedvesség), amely pont elég volt arra, hogy a késõbb virágzó fajták terméskötését tönkretegye (nálam a Néró és a Pölöskei muskotály 30-60%-os kárt szenvedett el a bogyószámban, szomszéd Cardinál-ja és Afuz Ali-ja 60-70%-ban károsodott) és néhány nap múlva a szomszéd (múlthét vasárnap) már peronoszpóráról számolt be. Valami jót is írjak: a Csaba Gyöngye, Suvenír, Palatina, Otelló, Szõlõskertek királynõje, Pannónia Kincse, (Szomszéd Chasselas-ja) nem, vagy csak nagyon minimális kár észlelhetõ. A keddi konvektív nap elõtt mindenképp érdemes lenne permetezni.
A feketeribizli igen finom, még a földre hullott szemek is. Volt közte olyan is, amely már erjedésnek indult, de rohadás jeleit nem láttam egy földre hullott bogyón sem.
Aaaaaaaz igen! Hát lassan mindenbõl az õszi vetésû lesz a sláger, ha tovább sivatagosodunk.
Idei sláger az õszi vetésû vöröshagyma. Megint ritkítani kellett. Jó fél kilós fejek vannak. Link
Szarvas: A szomszédom kajszija éppen sárgulni kezdett és letarolta egy szürke mókus. Hogy mit evett meg belõle? A magbeleket.
Simán, tavaly cukkinit vetettem július végén azt simán hozta az elsõ fagyig.
Az országban sokfelé aratják már az árpát, van ahol már talán le is aratták, pár napja járt egy ismerõsöm Graz felé, Szlovéniában és Ausztriában is aratják az árpát.
Felénk meg kombájnt sem láttam még.
Remélem jövõ héten rájön egy 50-80 mm, aztán majd jöhetnek a hírek, hogy a hûvös-esõs idõjárás miatt Zalában késnek a betakarítással.
Itt felénk késnek mindig a vetéssel, az aratással, balf..z banda!
Felénk meg kombájnt sem láttam még.
Remélem jövõ héten rájön egy 50-80 mm, aztán majd jöhetnek a hírek, hogy a hûvös-esõs idõjárás miatt Zalában késnek a betakarítással.
Itt felénk késnek mindig a vetéssel, az aratással, balf..z banda!
A télen könyvjelzõként használt szivacstök vetõmag-csomagot megtalálta a fiam Defoe Robinson-jában. Április-május a vetési ideje, de megpróbálkozom vele, hátha kicsírázik.
Június havi idõszerû képek:
Támadnak a levéltetûk, jelenleg a szilvafán. Nehéz még behatárolni, mert erõteljes a levélzet, de ha aláhajtunk a gyanús hajtásvégekbe, látjuk a lapuló tetveket;
Link
Tetvek kártétele pl. a kajszifa hajtásvégein is;
Link
Ajánlatos ha ilyet látunk, kombinált szerrel permetezni, levélfoltosság, gyümölcsrothadás, és barackmoly ellen.
Csemege szõlõ, kb.30 nappal az érés elõtt;
Link
Felfutott az orgonára a szõlõ. Olyan rezistens, alig magvas malaga szõlõ;
Link
Végül a lila akác visszafogott másodvirágzása.
Link
Remélem lesz a sima akácnak is egy virágzása, ebben a hosszúnak ígérkezõ nyárban.
Támadnak a levéltetûk, jelenleg a szilvafán. Nehéz még behatárolni, mert erõteljes a levélzet, de ha aláhajtunk a gyanús hajtásvégekbe, látjuk a lapuló tetveket;
Link
Tetvek kártétele pl. a kajszifa hajtásvégein is;
Link
Ajánlatos ha ilyet látunk, kombinált szerrel permetezni, levélfoltosság, gyümölcsrothadás, és barackmoly ellen.
Csemege szõlõ, kb.30 nappal az érés elõtt;
Link
Felfutott az orgonára a szõlõ. Olyan rezistens, alig magvas malaga szõlõ;
Link
Végül a lila akác visszafogott másodvirágzása.
Link
Remélem lesz a sima akácnak is egy virágzása, ebben a hosszúnak ígérkezõ nyárban.
Mi 18:00-ól 01:30-ig kóstolgattunk tízen, közben megvacsoráztuk az Imre által készített jóféle ételt. Ez az igazi vendéglátás! Másnap pedig nem volt, pedig 1,5-2l bor lecsúszott.
Mi tavaly elmentünk hozzá ketten. 17.00-tõl 22.00 óráig tartott a kóstoló. Egy 2007-es zöldveltelinivel nyitott, már annál lehidaltunk, olyan jó volt. Minden tétel prémium kategóriás volt. Érdekes dolgokról mesélt, viszont olyan hosszú mondatokban, hogy néha már én sem tudtam követni.
A borai zseniálisak illatban és ízben is. Eddig jobb bort nem ittam életemben mint, amit az Õ szomolyai pincéjében volt szerencsém kóstolgatni.
Ilyen gondolkodású emberekre lehetne bízni az ország és a világ irányítását.
Július 10-13 lesz a hagyományos Bikavér Ünnep Egerben, itt is vannak jó borok (kicsit borsos áron a mi pénztárcánkhoz)
Ilyen gondolkodású emberekre lehetne bízni az ország és a világ irányítását.
Július 10-13 lesz a hagyományos Bikavér Ünnep Egerben, itt is vannak jó borok (kicsit borsos áron a mi pénztárcánkhoz)
Ha már aszály. Kenderesen ezidáig 170 mm-t alig éri el az éves csapadék. Ennek ellenére még egész szép a határ, hiszen szinte mindig jókor esett az esõ a növények számára.Ezt mutatják a learatott 40-70 mázsás õszi árpák is Eltekintve a rozsda járványtól, pocokinváziótól amelyek miatt vannak gyengébb termések is. Viszont ha 1 héten belül nem lesz komoly csapadék akkor nagy bajok lesznek...
Én is felvetettem már, az aszály veszélyt. Közeleg a közel keleti szárazság. Nem hiába kezdenek terjedni a víztakarékos "izraeli" öntözõ fejek,rendszerek.
Lujó; jó cikk a levél kabócáról. Nálam 4 éve észleltem a kora tavaszi, majdhogy fagyos idõben az orgona vesszõkön. Képes áttelelni a gyapjas fehér "lepedõ" alatt, a kérges ripacsos ágakon. Azt hiszem ez vetett véget a selyem akác fámnak, akkor nyáron nagyon felszaporodott, olyan volt mint a körte levél bolha kártétele, mézgásodott a levél, rájártak a legyek,hangyák, végül amúgy is öreg fa lelombozódott szeptemberre, és kipusztult.
Most,hogy eltávolítottam, és az orgonát is jól vissza vágtam, még nem látni.
Lujó; jó cikk a levél kabócáról. Nálam 4 éve észleltem a kora tavaszi, majdhogy fagyos idõben az orgona vesszõkön. Képes áttelelni a gyapjas fehér "lepedõ" alatt, a kérges ripacsos ágakon. Azt hiszem ez vetett véget a selyem akác fámnak, akkor nyáron nagyon felszaporodott, olyan volt mint a körte levél bolha kártétele, mézgásodott a levél, rájártak a legyek,hangyák, végül amúgy is öreg fa lelombozódott szeptemberre, és kipusztult.
Most,hogy eltávolítottam, és az orgonát is jól vissza vágtam, még nem látni.
Köszönöm segítséget. Lisztharmat lesz a tettes. Egyik fán is látni a jelét. Plusz a meggyen meg a cseresznyén megjelentek a fekete tetvek, így komplex kezelés alá kell vennem az udvart. Ami jó hír, hogy a csigákkal leszámoltam. Arion+ granulátumot kaptam ingyen, mert lejárt a szavatossága, de tökéletesen bevált. Mostani esõre elõjöttek, de halomba fekszenek a bevégzett csigák. Elég hatásos.
"A mind sûrûbben jelentkezõ éghajlati szélsõségek miatt a Dél-Alföldön és a Vajdaságban is egyre nagyobb probléma a vízhiány és az aszály - közölte Fiala Károly, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) projektvezetõje hétfõn Szegeden egy konferencián."
írja a helyi napilap. Fiala úr a folyó 19. századi szabályozására és annak máig ható és egyre súlyosabb következményeire nem tért ki. Vagy nem is hallott talán róla? Persze megint a csúnya éghajlat a hibás...
Link
írja a helyi napilap. Fiala úr a folyó 19. századi szabályozására és annak máig ható és egyre súlyosabb következményeire nem tért ki. Vagy nem is hallott talán róla? Persze megint a csúnya éghajlat a hibás...
Link
Esetleg nem õ az a rózsán?
Link
Ha igen, felszívódó rovarölõ (acara, mospilan, stb) segíthet. Az utóbbi a méhekre sem veszélyes.
Link
Ha igen, felszívódó rovarölõ (acara, mospilan, stb) segíthet. Az utóbbi a méhekre sem veszélyes.
A rózsán lévõ "fehér cucc" lehet lisztharmat gomba, vagy tripszt, (atka). Nemtom pontosan, de enyhe kénes, vagy szerves dísznövény keverékkel fújd le. Csak óvatosan, jól hígítva, mert ugye most kezdenek igazán virágozni.
A szõlõkre csak riasztást adtam le. ( estefelé le is kezelem, már 2-3 hete volt permi.)
Az esõ persze kell, jó 2 hete volt utoljára.
A szõlõkre csak riasztást adtam le. ( estefelé le is kezelem, már 2-3 hete volt permi.)
Az esõ persze kell, jó 2 hete volt utoljára.
Reagálva a met. társalgóra. Tisztába vagyok ezzel, szerencsére a 7-10(14) napos permetezési fordulókkal eddig szépen sikerült megfogni minden betegséget. A szõlõ nagy része elvirágzott már nálunk. Szépen kötõdtek a fürtök.
Az esõ meg sajnos kellett a kert többi részének. Bár 3-4x ennyi is elfért volna,de most ezzel kell beérni. A héten talán így nem kell locsolni már.
Az esõ meg sajnos kellett a kert többi részének. Bár 3-4x ennyi is elfért volna,de most ezzel kell beérni. A héten talán így nem kell locsolni már.
Max. a ma-holnapi locsolás kimarad. Nálam a rózsán is van fehér cucc, az is peronoszpóra lehet? Tegnap leszedtem a maradék cseresznyét. Idén rekord termés volt még úgy is, hogy akadt elég sok rossz. Összesen nyolc láda lett. Jutott belõle befõttbe, dzsembe és borba is. Jelenleg szépen adja még a szilvafa és barackfa. Holnap lehet füvet vágni az esõ után, így legalább nem szárad el.
A langyos, de néhol 3-7 mm. esõ miatt beindult a szõlõk perenoszspóra fertõzöttségének veszélye. Virágzó, vagy elvirágzott fajták ilyenkor a legérzékenyebbek.
Majsa- Fehértó (Szeged felett) közti csatorna. Jó el van hanyagolva, ugye majdhogy felszámolják a vízgazdálkodási reg. társulatokat.
Link
Rossz felfogás, a víz elvezetése, belvíz megszüntetése, épp itt a homok hátságon. Tárolók kellenének.
Link
Rossz felfogás, a víz elvezetése, belvíz megszüntetése, épp itt a homok hátságon. Tárolók kellenének.
"Na igazán csak itt derül ki, mekkora balfékség volt a folyószabályozás, hiszen egy kacskaringós folyóból sokkal távolabb lehet vizet elvezetni, mint egy kanyarulatok nélküli folyóból. Óriási barmok voltak akik kiagyalták és akik keresztülvitték a szabályozást."
A sok "barom" közt nagy szerencse, hogy itt vagy nekünk, és mindenre fényt derítesz, megvilágítasz. Egy igazi áldás vagy a MetNet-nek, boldog vagyok, hogy sok-sok éve regisztrálhattam. Már ezért megérte. Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen okosságokat olvashatok.
Tényleg, komolyan.
A sok "barom" közt nagy szerencse, hogy itt vagy nekünk, és mindenre fényt derítesz, megvilágítasz. Egy igazi áldás vagy a MetNet-nek, boldog vagyok, hogy sok-sok éve regisztrálhattam. Már ezért megérte. Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen okosságokat olvashatok.
Tényleg, komolyan.
"A mesterséges tavakat nem kell feltalálni. Az Árpád-korban még tudták, hogy ezek jók. Volt is belõle úgy 3000. Fokokkal kötötték össze ezeket a folyóval, ahonnan táplálták. Eredményeképpen az emberek által elfogyasztott élelmiszer 2/3-a hal volt."
De jó lenne, nem kellene halászléért elutazni Bajára vagy Szegedre a Metnet-talira.
Itt csak olyan "vájkos gödör" vagy 50x120 méteres géppel kiásott, nyáron poshadt vizes tárolók vannak,vagy egy két természetes 1-2 km2-es tavacskák.
Nejem mesélte, Majsa határában volt a tanyájuk, és olyan "laposban" az országút mellett összegyûlt a tavaszi hólé, plusz a nagy esõk miatt max.derékig érõ tavacska volt. Mentek is ki garaboly kosárral halászni a kárászokat, a házi kacsák degeszre nõtt beggyel támolyogtak vissza a tanyára..
De szép volt, régen volt, ma is lehetne.
De jó lenne, nem kellene halászléért elutazni Bajára vagy Szegedre a Metnet-talira.
Itt csak olyan "vájkos gödör" vagy 50x120 méteres géppel kiásott, nyáron poshadt vizes tárolók vannak,vagy egy két természetes 1-2 km2-es tavacskák.
Nejem mesélte, Majsa határában volt a tanyájuk, és olyan "laposban" az országút mellett összegyûlt a tavaszi hólé, plusz a nagy esõk miatt max.derékig érõ tavacska volt. Mentek is ki garaboly kosárral halászni a kárászokat, a házi kacsák degeszre nõtt beggyel támolyogtak vissza a tanyára..
De szép volt, régen volt, ma is lehetne.
A folyók menti 5-5 km szélességben lassan, fokozatosan de mindenképpen ki kellene alakítani kisebb méretû, de sok halastavat. Ezek helye lehetne az a sok egyébként is mély fekvésû terület, amely csapadékosabb idõszakokban egyébként sem mûvelhetõ meg. Ezek lényegében a tervezett óriás víztározók szerepét is betölthetnek, de közben hasznuk is lenne. És hogy mi lenne ezen a 10 km-es sávon túl?
Na igazán csak itt derül ki, mekkora balfékség volt a folyószabályozás, hiszen egy kacskaringós folyóból sokkal távolabb lehet vizet elvezetni, mint egy kanyarulatok nélküli folyóból. Óriási barmok voltak akik kiagyalták és akik keresztülvitték a szabályozást.
Na igazán csak itt derül ki, mekkora balfékség volt a folyószabályozás, hiszen egy kacskaringós folyóból sokkal távolabb lehet vizet elvezetni, mint egy kanyarulatok nélküli folyóból. Óriási barmok voltak akik kiagyalták és akik keresztülvitték a szabályozást.
A Homokhátság történelmi távlatban nem állt mûvelés alatt - nem véletlenül. Én az egész homokhátat beerdõsíteném. Ezzel biztosítva lenne a homok megkötése több ezer évre. A talaj nedvességtartalma is így õrizhetõ meg leginkább. Erdõgazdálkodást vezetnék be nálad. Az erdõn kívül pedig zöld utat kell adni a szárazságtûrõ növényfajtáknak.
Persze drága 120 méter mélyrõl felhúzni a vizet szivattyúkkal, de feltételezem, hogy még mindig olcsóbb, mint egy Duna-Tisza csatorna kiásása, nem beszélve a fenntartás költségeirõl. Az óriásberuházások legnagyobb hátránya éppen a fenntartatatlanság.
Emberléptékû megoldásokra van szükség.
leganyi: Minden gondolatoddal egyetértek.
Persze drága 120 méter mélyrõl felhúzni a vizet szivattyúkkal, de feltételezem, hogy még mindig olcsóbb, mint egy Duna-Tisza csatorna kiásása, nem beszélve a fenntartás költségeirõl. Az óriásberuházások legnagyobb hátránya éppen a fenntartatatlanság.
Emberléptékû megoldásokra van szükség.
leganyi: Minden gondolatoddal egyetértek.
Nos ezek a halastavak megoldhatnák a közvetlen ott élõk helyzetét. De mi van beljebb, ott a Duna-Tisza közben, olyan 20-40 km.-re. Oda már csak a csatorna rendszer lenne megoldás.
Gondoljuk csak el, ha lenne csatorna, a felszíntõl számítva kb.50-70 cm.re mélyebben "csörgedezne" a víz. Nemsoká beindulnának a mini-háztáji átemelõ adagoló rendszerek, akár aut. napelemes táplálással. Nem az a megoldás, ami most van, hogy 30-70-120 méter mélyrõl szívják a vizet nagy teljesítményû szivattyúkkal, több Kw.-os áramfogyasztással.
A csatorna rendszer persze vonatkozna a Tiszára is , ugye tudjuk milyen szeszélyes a vízhozama.
A politikai? megjegyzést csak a középtávú 3-5 év jövõ elképzelésére írtam, jó lenne ezt megcsinálni.
Gondoljuk csak el, ha lenne csatorna, a felszíntõl számítva kb.50-70 cm.re mélyebben "csörgedezne" a víz. Nemsoká beindulnának a mini-háztáji átemelõ adagoló rendszerek, akár aut. napelemes táplálással. Nem az a megoldás, ami most van, hogy 30-70-120 méter mélyrõl szívják a vizet nagy teljesítményû szivattyúkkal, több Kw.-os áramfogyasztással.
A csatorna rendszer persze vonatkozna a Tiszára is , ugye tudjuk milyen szeszélyes a vízhozama.
A politikai? megjegyzést csak a középtávú 3-5 év jövõ elképzelésére írtam, jó lenne ezt megcsinálni.