Agrometeorológia
A áradás hordaléka megtermékenyíti a talajt. Tudtommal régen az õseink azokon a területeken laktak, amit a víz nem öntött el állandóan (logikus). Az igazi nagy árvizek a folyók szabályozása után a fokrendszer felszámolása után jöttek.
A mesterséges tavakat nem kell feltalálni. Az Árpád-korban még tudták, hogy ezek jók. Volt is belõle úgy 3000. Fokokkal kötötték össze ezeket a folyóval, ahonnan táplálták. Eredményeképpen az emberek által elfogyasztott élelmiszer 2/3-a hal volt.
A Dunát nem kell megcsapolni. Semmi szükség rá, kidobott pénz lenne, azon túl, hogy megalomán elképzelés. Sok kis halastavat kellene létesíteni, közvetlenül a folyók közelében. Ha elegendõ ilyen jönne létre, akkor az árvizek LNV-je is csökkenésnek indulna.
A Dunát nem kell megcsapolni. Semmi szükség rá, kidobott pénz lenne, azon túl, hogy megalomán elképzelés. Sok kis halastavat kellene létesíteni, közvetlenül a folyók közelében. Ha elegendõ ilyen jönne létre, akkor az árvizek LNV-je is csökkenésnek indulna.
Meg kell fogni az árvizeket, itt tartani a víz nagy részét a medencében, mint azt régen is tették az õseink (foki gazdálkodás).Visszaadni a víznek azon a területek egy részét, amiket elvettek tõle. Ide lehet nagy erdõket-gyümölcsösöket telepíteni(volt is ott régen). Így a nyár csapadékosabb és pár fokkal enyhébb lehetne.
Politika görög szó: jelentése közügyekkel való foglalkozás.
Idióta görög szó : az aki nem foglalkozik a közügyekkel.
Az élet hosszútávú megtartása a Földön és a Kárpáthazában szerintem a legfontosabb közügy.
No persze ez egy tudományos definíció szerint gyarmati gazdaságú országban (világban) szinte LEHETETLEN. Amikor az idegen (megszálló) pillanatnyi gazdasági érdeke miatt felszámolja az évezredeken keresztül éltetõ környezetet és el is hiteti, hogy ez a JÓ.
1940-es években termelt búzát az ember 65%-ban volt képes emészteni. Ez mára a 30%-ra csökkent.
Nagy "fejlõdés"...
Be lehetne látni a hibákat, tévedéseket és helyreállítani -amíg lehet- az éltetõ világot. Akkor talán az idõk végezetéig is kitarthatna az emberi faj ezen a Földön.
Politika görög szó: jelentése közügyekkel való foglalkozás.
Idióta görög szó : az aki nem foglalkozik a közügyekkel.
Az élet hosszútávú megtartása a Földön és a Kárpáthazában szerintem a legfontosabb közügy.
No persze ez egy tudományos definíció szerint gyarmati gazdaságú országban (világban) szinte LEHETETLEN. Amikor az idegen (megszálló) pillanatnyi gazdasági érdeke miatt felszámolja az évezredeken keresztül éltetõ környezetet és el is hiteti, hogy ez a JÓ.
1940-es években termelt búzát az ember 65%-ban volt képes emészteni. Ez mára a 30%-ra csökkent.
Nagy "fejlõdés"...
Be lehetne látni a hibákat, tévedéseket és helyreállítani -amíg lehet- az éltetõ világot. Akkor talán az idõk végezetéig is kitarthatna az emberi faj ezen a Földön.
Csengeri barátunk hsz.-e a met.társalgóból;
"Mesterséges tavak és erdõk kellenének Magyarországra. A Duna-Tisza köze homokos talajára, ahol nincs termõtalaj, oda akácerdõket, a többi terméketlen területre pedig, ahová nem lehet erdõket telepíteni, mesterséges tavakat kellene létrehozni. Például a Hortobágy környéki szikes pusztákra el tudnék képzelni gyógyfürdõket is, amik kifejezetten az országutak mellé épülnének. Dupla haszon lenne az országra nézve, mert nedvesség is tárolódna, így több feltétel lenne az esõfelhõk kialakulásának, meg a termálfürdõ Magyarországon eleve jó biznisz."
Hsz.-em ;
Nagyon szép elképzelés, de szerintem Paks alatt lehetne megcsapolni a Dunát, asszem van is hasonló "dunavölgyi csatorna".
A homokhátságra legjobb lenne egy szépen kiépített, apadásmentes csatorna, DUNA- Solt Kunszentmiklóstól ugye lefelé, arra Kiskõrös- Soltvadkert-Tázlár-Bodoglár-Majsa-Kömpöc-Szatymaz-Csólyospálos-Ruzsa-Mórahalom-Röszke-TISZA.
A felsorolt homoki települések a legjobb zöldség-gyümölcs termõ helyek, ahová a csatorna öntözés aranyat érne. Nem éppen akácfa kellene az terem magától. "
A VÍZ minden nyáron aranyat ér. Gondolkodjunk el ezen, nem sokára itt a szíriai szárazság.
[politikai tartalom törölve. ervin]
"Mesterséges tavak és erdõk kellenének Magyarországra. A Duna-Tisza köze homokos talajára, ahol nincs termõtalaj, oda akácerdõket, a többi terméketlen területre pedig, ahová nem lehet erdõket telepíteni, mesterséges tavakat kellene létrehozni. Például a Hortobágy környéki szikes pusztákra el tudnék képzelni gyógyfürdõket is, amik kifejezetten az országutak mellé épülnének. Dupla haszon lenne az országra nézve, mert nedvesség is tárolódna, így több feltétel lenne az esõfelhõk kialakulásának, meg a termálfürdõ Magyarországon eleve jó biznisz."
Hsz.-em ;
Nagyon szép elképzelés, de szerintem Paks alatt lehetne megcsapolni a Dunát, asszem van is hasonló "dunavölgyi csatorna".
A homokhátságra legjobb lenne egy szépen kiépített, apadásmentes csatorna, DUNA- Solt Kunszentmiklóstól ugye lefelé, arra Kiskõrös- Soltvadkert-Tázlár-Bodoglár-Majsa-Kömpöc-Szatymaz-Csólyospálos-Ruzsa-Mórahalom-Röszke-TISZA.
A felsorolt homoki települések a legjobb zöldség-gyümölcs termõ helyek, ahová a csatorna öntözés aranyat érne. Nem éppen akácfa kellene az terem magától. "
A VÍZ minden nyáron aranyat ér. Gondolkodjunk el ezen, nem sokára itt a szíriai szárazság.
[politikai tartalom törölve. ervin]
Bizony így van. Virágzáskor is csodáltam,hogy körül ülték a virágok a törzset.
Jól látom, hogy a vezérág hozza a kocsányt a terméssel? Nem láttam még ilyet.
Érik a meggy is.
Érdi fajta:
Link
Maliga Pál (1993) fajta. érdekes a gyümölcsök a vezér-törzs ágon hozták a legtöbbet.
Link
A gyümölcs nagysága vetekszik a középnagy cseresznyével:
Link
Végül egy teríték a leszedett két fajtáról. Az érdinél elõfordul a dupla gyümi egy száron. A Maliga meggynél pedig a hármas bog. A fáról belekerült egy csontig száradt aszalvány is, errõl nem tudok magyarázattal szolgálni, monília?
Link
Érdi fajta:
Link
Maliga Pál (1993) fajta. érdekes a gyümölcsök a vezér-törzs ágon hozták a legtöbbet.
Link
A gyümölcs nagysága vetekszik a középnagy cseresznyével:
Link
Végül egy teríték a leszedett két fajtáról. Az érdinél elõfordul a dupla gyümi egy száron. A Maliga meggynél pedig a hármas bog. A fáról belekerült egy csontig száradt aszalvány is, errõl nem tudok magyarázattal szolgálni, monília?
Link
Valaki említette a bodzamézet tán itt ebben a topikban pár napja, köszönet érte, sosem hallottunk róla, de most mi is csináltunk és jól sikerült, finom
Köszi. A bazsalikomban annyira nem hiszek, mert tavaly közvetlenül a paprika mellett volt bazsalikom, ráadásul a hozzá közelebb lévõ paprikák voltak tetvesebbek. Idén ott most nincs bazsalikom, s a paprikákon nuku tetû. Persze azt sem állítom, hogy a bazsalikom ott nem léte miatt nem tetves a paprika, inkább azt, hogy szerintem (vagy legalábbis nálam) nincs hatással.
Lehet atka? Én legutóbb Sanmite -ot is tettem azért az Actara és az Amistar mellé. Ha egyszer elkap valamit több gond van vele.. Ültettem a sorokba 2 bazsalikomot is, azt olvastam elriasztja a terveket..
A három yucca ág egyszerre virágzik, mellé jön egy negyedik virágcsoport is, ilyen még sosem volt. Kép holnap.
A vakond szuper állat, 2 évvel ezelõtt végigásott a paprika palánták alatt, ahol a csepegtetõ puhán tartotta a talajt. A paprikák gyökérzete persze nem köszönte meg.
Ha legalább a lótücsköket írtaná, de nem.. ha éppen puha talajon fészkelt akkor esetleg utánamegy, egyébként miért szenvedne.
Gondolom gilisztákat zabál.. de erre nehéz evidenciát találni.. pajor elég kevés van, azt biztos nem.
Nálam nem maradhatott.. azt kell hogy mondjam nagyon nehéz elhajtani. Idén már nincs a környéken.. Kb. 50szer ástam csapdát, amibõl kb. minden 5-10. sikerült jól + állandó zizegõ a föld alá van beásva.
Ha legalább a lótücsköket írtaná, de nem.. ha éppen puha talajon fészkelt akkor esetleg utánamegy, egyébként miért szenvedne.
Gondolom gilisztákat zabál.. de erre nehéz evidenciát találni.. pajor elég kevés van, azt biztos nem.
Nálam nem maradhatott.. azt kell hogy mondjam nagyon nehéz elhajtani. Idén már nincs a környéken.. Kb. 50szer ástam csapdát, amibõl kb. minden 5-10. sikerült jól + állandó zizegõ a föld alá van beásva.
Vakond ellen hogy védekeztek, mert keményen túr a paradicsomosban is.
Érdekes még,, hogy a paprika érik, júniusban már lehet, hogy pár bogyót le is tudok "szüretelni", mondjuk hamar ki is ültettem idén..
Érdekes még,, hogy a paprika érik, júniusban már lehet, hogy pár bogyót le is tudok "szüretelni", mondjuk hamar ki is ültettem idén..
Nekem zöld tetveim vannak a paradicsomon, bár most megnézegetve már kevesebb jóval, pedig még nem permeteztem le. Meg az alsó leveleken apró narancsos-barnás kis pöttyök is vannak egyes példányokon, nem tudom, hogy ez vajon gomba, vagy atka tevékenységre utal?
Fekete szárnyas tetû? Ha az egyszer megjelenik nehéz lesz visszaszorítani, pár mindig marad rajta nagy kárt nem okoznak, igaz vírust terjeszthetnek. Nekem még nem pusztult el miattuk paradicsomom. Én amit szoktam használni ellenük, Karate, Mospilan és Actara variálva. Általában ezeket mindig valamilyen gombaölõvel együtt szoktam kiszórni. Most kezdenek megjelenni az elsõ termések, végre..
Ahogy kicsit beleolvastam a témába ezek után ezerszer meggondolnám, hogy kézzel szedem össze a csigákat (inkább felveszek egy gumikesztyût). Nem gondoltam volna, hogy ennyi élõsködõ rejtõzik bennük.
Más: Tegnap (Lujó korábbi javaslatára) kiszedtem az egyik Mathiász Jné muskotályt, amit 2012-ben tavasszal ültettem és nem fejlõdött, az 5cm töredezõ egyetlen satnya hajtás (sárszembõl) már a fajta szégyene (még a Lujótól kapott vesszõk némelyike jócskán le is körözte). Gyökér teljesen ép volt, azonban a problémát az alany és a nemes nem megfelelõ együttélése okozta (nem is csodálkoztam rajta, mivel a gyökeresedési hibáin felül sokszor az alannyal is meggyûlik a baja). Tegnap este ismét elültettem egy nagy cserép szõlõdugvány tartalmát, ezek már kint a szabadban a tûzõ napon gyökeresedtek, termesztéstechnológia megegyezik az általam néhány hónapja leírtakkal, eredés 100%-os volt (már nem is csodálkozom rajta ). 2 Afuz Ali, 4 Favorit és 3 Palatina (Aug. musk.) volt a mûanyag cserép tartalma (elõzõeknél jóval agresszívabb, vastagabb talpgyökerekkel - különösen az Afuz Ali-nál), ebbõl 5 tõ került ki a kertbe, többit tegnap odaadtam szomszédoknak-ismerõsöknek. A talaj betonkeménységû volt és 40cm-ig alig volt benne nedvesség, ásni nem lehetett, a talajrögöket szét kellett ütni, ekkor szembesültem azzal, hogy tetemes csapadékhiányunk van. A beiszapolást lukanként kénytelen voltam 25-30 liter vízzel elvégezni (míg máskor 10l bõven elég volt).
Szekének üzenem, hogy csak jövõre (tél végén leghamarabb) lesz dugványnak alkalmas szõlõvesszõ (késõi muskotályos szõlõk tekintetében Lujó kollégához tudsz fordulni). Tapasztalatom az, hogy március közepénél hamarabb nem érdemes konténerben/cserépben hajtatni, mert gyorsan gyökeresedik és nagyon hamar kinövi a cserepet. A májusi-júniusi kiültetés a legideálisabb, még így is prímán beérnek a vesszõk nyár végére, õsz elejére.
Más: Tegnap (Lujó korábbi javaslatára) kiszedtem az egyik Mathiász Jné muskotályt, amit 2012-ben tavasszal ültettem és nem fejlõdött, az 5cm töredezõ egyetlen satnya hajtás (sárszembõl) már a fajta szégyene (még a Lujótól kapott vesszõk némelyike jócskán le is körözte). Gyökér teljesen ép volt, azonban a problémát az alany és a nemes nem megfelelõ együttélése okozta (nem is csodálkoztam rajta, mivel a gyökeresedési hibáin felül sokszor az alannyal is meggyûlik a baja). Tegnap este ismét elültettem egy nagy cserép szõlõdugvány tartalmát, ezek már kint a szabadban a tûzõ napon gyökeresedtek, termesztéstechnológia megegyezik az általam néhány hónapja leírtakkal, eredés 100%-os volt (már nem is csodálkozom rajta ). 2 Afuz Ali, 4 Favorit és 3 Palatina (Aug. musk.) volt a mûanyag cserép tartalma (elõzõeknél jóval agresszívabb, vastagabb talpgyökerekkel - különösen az Afuz Ali-nál), ebbõl 5 tõ került ki a kertbe, többit tegnap odaadtam szomszédoknak-ismerõsöknek. A talaj betonkeménységû volt és 40cm-ig alig volt benne nedvesség, ásni nem lehetett, a talajrögöket szét kellett ütni, ekkor szembesültem azzal, hogy tetemes csapadékhiányunk van. A beiszapolást lukanként kénytelen voltam 25-30 liter vízzel elvégezni (míg máskor 10l bõven elég volt).
Szekének üzenem, hogy csak jövõre (tél végén leghamarabb) lesz dugványnak alkalmas szõlõvesszõ (késõi muskotályos szõlõk tekintetében Lujó kollégához tudsz fordulni). Tapasztalatom az, hogy március közepénél hamarabb nem érdemes konténerben/cserépben hajtatni, mert gyorsan gyökeresedik és nagyon hamar kinövi a cserepet. A májusi-júniusi kiültetés a legideálisabb, még így is prímán beérnek a vesszõk nyár végére, õsz elejére.
Monilijás, rohadni kezdõ gyümölcs hatása lehet hasmars. Nagyanyóm járt úgy kajszibarack befõzés közben, legalább 30 éve. Lehet az ember érzékenyebb is egyes gombatoxinokra, esetleg így kisebb mennyiség is kiválthat drasztikus hatást. Én cseresznyeként az egészséges, legfeljebb frissen rigó csípte érett gyümölcsre gondoltam. Szerintem jó eséllyel nálad a két pont.
Szerintem egyszerûen kicsit többet ettek a csercsibõl, olyan ez mint a hirtelen másság a gyomornak. Fokozatosan szabad enni, 10-20 dekát max. És jól összerágni, a mag kiköpése után is.Vizet, sört bort de még üdítõt ne igyunk rá.
Az egészséges gyümölcsnek finom íze van, de ha kukacos,bebarnult héjú, akkor mindjárt érezni valami poshadt, rossz ízt.
Különben minden nap szedem a vékonybõrû cseresznyét, sajnos az esõk, párásság és madarak szél miatt sok a bebarnult, penészes szem. Ahogy szedem, már érezni az ujjam közt,ha puha és leccses, azt mindjárt kiejtem..
Az egészséges gyümölcsnek finom íze van, de ha kukacos,bebarnult héjú, akkor mindjárt érezni valami poshadt, rossz ízt.
Különben minden nap szedem a vékonybõrû cseresznyét, sajnos az esõk, párásság és madarak szél miatt sok a bebarnult, penészes szem. Ahogy szedem, már érezni az ujjam közt,ha puha és leccses, azt mindjárt kiejtem..
Állítólag, ha tojáshéjat összetörsz és a növény köré szórod, gátat képez nekik és nem tudnak rajta átmenni, én ezt teszem, illetve kézzel likvidálom õket. nálunk is sok növényt lezabáltak. A cukkinik szerencsére túlélték, már szép nagyok, nálunk a napraforgók, 2 dália és csillagfürtök bánták...
Na ilyet sem pipáltam még: tetves a paradicsomunk, igaz még csak harmadik éve csinálom, de azért ez nem egy gyakori esemény szerintem országosan. A paprikának meg semmi baja (eddig), de az meg tavaly volt picit tetves és a paradicsomnak nuku baja volt, érdekes.
Nem közvetlen köré szórtam, hanem olyan 20 cm-re az egész eperterület köré, nagyjából egy négyzet alakú szórási sáv lett belõle. Most pont jó, mert nagy esõket nem mondanak 1-2 hétig. De azért én este a helyedben megnézném sötétedés után, hogy milyen csigahaderõ indul meg a célnövény felé és hogy nagyjából honnan.
Ha a por sem válik be, akkor van egy kék granulátum kiszerelés csigák ellen, az elég csunyán elintézi õket, de aztán én ezt felszedtem, mert a gyerekek miatt nem kockáztattam, ezután jött a mészpor.
Ha a por sem válik be, akkor van egy kék granulátum kiszerelés csigák ellen, az elég csunyán elintézi õket, de aztán én ezt felszedtem, mert a gyerekek miatt nem kockáztattam, ezután jött a mészpor.
Veszek én is. Tovább zabálják a cukkinit a rohadékok, már alig maradt. Az elsõ körben kihajtott 3 tõbõl kettõt tövig lerágtak, egynek még van két levele a 4-bõl. A mészport közvetlenül a növény köré szórtad?
az viszont furcsa, hogy ugyan nem valószínû hogy alaposan (2 perc áztatás), de biztos megmosta.
A házi lény is meglátogatja a fákat, tehát van erre esély. Épp most beszéltem egyik ismerõssel, aki más forrásból evett cseresznyét és szintén kalici vírusra jellemzû tüneteket produkált. Körülötte élõk NEM ettek abból a cseresznyébõl.. náluk nem voltak tünetek.
A vegyszert én is kizárnám.. ismeretlen "piaci" cseresznye volt, de a tünetek mások lennének.. illetve komoly szermennyiség kellett volna ahhoz, hogy elõjöjjön bármi tünet.
A vegyszert én is kizárnám.. ismeretlen "piaci" cseresznye volt, de a tünetek mások lennének.. illetve komoly szermennyiség kellett volna ahhoz, hogy elõjöjjön bármi tünet.
Ha légy közvetít, akkor az nem cseresznyelégy, hanem házilégy, stb. A gyümölcslegyek nem keresik az ürüléket, dögöt, stb. Más legyek viszont felkeresik a sérült gyümölcsöt, így átadhatják a fertõzést. Meg kell mosni a gyümölcsöket fogyasztás elõtt. Ha valaki ezt nem teszi meg, kockáztat. Ennyi.
Vegyszer: Elõször: Épeszû ember a saját permetezése után betartja a várakozási idõket. Ha nem, a saját baja. Másodsorban a növényvédõ szerek emberre való hatása általában nem a hasmars.
Vegyszer: Elõször: Épeszû ember a saját permetezése után betartja a várakozási idõket. Ha nem, a saját baja. Másodsorban a növényvédõ szerek emberre való hatása általában nem a hasmars.
Pedig felénk is többen véltek felfedezni ilyen összefüggést.. ha nem a légy, akkor valami vegyszer miatt alakult ki hasmenés.. kétlem..
1. - 1E-9, hogy a kalicit mástól kaptad, nem cseresznyelégy közvetítéssel. Egymás utániság esetén az ember hajlamos ok - okozati összefüggést belemagyarázni az eseményekbe.
Az epernél a csigák ellen most kipróbáltam a mészport és azóta egy rágásnyom sincs az epreken, lehet, hogy megér egy próbát. (lehet, egészben leharapják )
Hát ezt meg honnan tudod ilyen pontosan? Egyébként nekem is hasonló bajom lehet... de én inkább emberi közvetítésre gondoltam. Bár én is ettem már cseresznyét, igaz a sárga csapdák elég szép számmal befogták a csresznyelegyeket.
A legyes cseresznyétõl kalicit kaptam el 4 nap fosás, mint a Murányi kutya :-(
Ennyit az idei cseresznyérõl
Ennyit az idei cseresznyérõl
Nagyon rég jártam erre.
A kertünk nagyon szép (kivéve az Yvette által kidöntött diófánkat...), bõ termés ígérkezik majd mindenen, hála a nagyon korai vetésnek és a gyönyörû, 70 mm-en felüli májusi csapadéknak.
A képek: Link
Ami eddig letermett:
A cseresznyén hatalmas termés volt, 17 liternyi már befõzve, a fele még feldolgozásra vár és esszük hetek óta.
A borsóból is 7 kg már a mélyhûtõbe rakva, pedig még a fele sincs megszedve.
Mentem karózni a paradicsomot.
A kertünk nagyon szép (kivéve az Yvette által kidöntött diófánkat...), bõ termés ígérkezik majd mindenen, hála a nagyon korai vetésnek és a gyönyörû, 70 mm-en felüli májusi csapadéknak.
A képek: Link
Ami eddig letermett:
A cseresznyén hatalmas termés volt, 17 liternyi már befõzve, a fele még feldolgozásra vár és esszük hetek óta.
A borsóból is 7 kg már a mélyhûtõbe rakva, pedig még a fele sincs megszedve.
Mentem karózni a paradicsomot.
Én kézzel szoktam összegyûjteni õket. Ha sok van (volt olyan év, hogy vödörszámra szedtem õket, kiviszem a Köröshöz és ott kiszórom õket eleség gyanánt. Egyébként a helyszínen megsemmisítem õket. Egy mezõgazdász szomszéd ismerõs borax port ajánlott (1:1 borax : porcukor) vagy oltatlan meszet a csigák ellen. Nálunk leginkább a most érõ borsót és az epret tekintik fõ eleségként.
A floo által ajánlott Score bevált, elintézte az õszibarack tafrinát, a fertõzött levelek szépen lehullottak, amelyek meg lettek semmisítve.
A szomszéd és egyik ismerõse panaszkodik az alma varasodása miatt (túl korán), nálam nem jelentkezett, igaz én permeteztem ellene és úgy tûnik hatásosan.
A floo által ajánlott Score bevált, elintézte az õszibarack tafrinát, a fertõzött levelek szépen lehullottak, amelyek meg lettek semmisítve.
A szomszéd és egyik ismerõse panaszkodik az alma varasodása miatt (túl korán), nálam nem jelentkezett, igaz én permeteztem ellene és úgy tûnik hatásosan.
Tudtommal a növényeket nem károsítja. A fügét már egyszer lepermeteztem ecettel és bevált. A leveleknek semmi baja nem lett. A csigák viszont megbosszulták a múltkori akciómat, mert most lerágtak megint pár friss cukkinipalántát. Az egyiket teljesen fölzabálták a kis mocskok! És sajnos vannak spanyol meztelencsigák is, aminek olyan a nyálkája, hogy csak kefével jön le a kézrõl.
Szia!
Ezt az ecetes dolgot hogyan érted? Kiirtod a karfiolt, hogy ne tudjanak min megtelepedni a lepkekabócák? Ugyanis az ecet egy nagyon jó házi gyomirtó.
Ezt az ecetes dolgot hogyan érted? Kiirtod a karfiolt, hogy ne tudjanak min megtelepedni a lepkekabócák? Ugyanis az ecet egy nagyon jó házi gyomirtó.
Szedem a félérett cseresznyét. Nagyon sok a deformált, sõt rothadó gyümölcs.
Jó lenne, ha 3-5 napig nem esne, a rigókról nem beszélve. A Cd.-riasztó nem ér semmit, errefelé már több nemzedékes seregélyek már kódolva tudják a csemegézõ helyet.
Jó a rosszban, már pirosodik a Málna! Sõt a meggyeknél is beindult az érés, halovány piros.
És csak május vége van!
Jó lenne, ha 3-5 napig nem esne, a rigókról nem beszélve. A Cd.-riasztó nem ér semmit, errefelé már több nemzedékes seregélyek már kódolva tudják a csemegézõ helyet.
Jó a rosszban, már pirosodik a Málna! Sõt a meggyeknél is beindult az érés, halovány piros.
És csak május vége van!
Azért jó dolgok is vannak: A feketeribizli érésbe fordul a héten. A sárga koktélparadicsom-palánták turbó üzemmódban növekednek, köszönhetõen a sok esõnek. És mivel kellõen mélyre ültettem a palántákat, jó eséllyel fognak tudni nagy bogyókat teremni a tövek. Idén kissé szellõsebbre ültettem õket, ez mind az érés, mint a szüret szempontjából elõnyös. A 3 kicsírázott cukkini után a pótlóvetés is csírázásnak indult, úgyhogy idén is lesz cukkinis lecsó
Akkor nemcsak nálam vannak bajok. Most voltam Deszken a kertben. Érdemi csapadék 11 napja nem volt azon a területen. A nagy medi csapadéka elõtt jól megrotáltam mindent, de most olyan mintha betonon járna az ember. Utána sajna nem tudtam a szakdoga miatt egybõl lazítani. Amit az elmúlt 1 hónapban magról vetettem az nem nagyon kelt ki. Remélem ma-holnap betalál valami, mert ha nem akkor vért fogok izzadni. Ami pozitív, hogy a õszi duggatott hagyma bevált. Hamarosan lehet szedni 30-50 dekás hagymákat. Meg a frissen vetett paprika, paradicsom palánták megmaradni látszanak ebben a cudar idõkben.