Globális jelenségek
Feljegyzésekbõl az elsõ kérdésedre nem lehet egzakt választ adni. Az éghajlati modell rekonstrukciókat meg hát helyén kell kezelni nagyon alaposan.
A "levegõ tisztulása" valóban szerepet játszott több más mellett a korábbi idõszakokban. Történetesen, hogy mennyi szulfát volt a légkör magasabb rétegeiben, vagy éppen mennyi aeroszol van, de pl. az általam elmúlt egy évben vizsgált, kutatott óceáni "belsõ ritmus" is döntõ tényezõt játszik ezekben a változásokban.
Sokan az én felfogásom nem kedvelik, mert nem éppen csak egy "irányzatnak hiszek". Inkább szeretem az összes részét megvizsgálni a dolgoknak és amennyi puzzle-darabot beszerezni a kirakósba amennyit lehet.
Hogy mi okozhat(ta)ja a változásokat, azt már sikerült számba venni az elmúlt évek (évtizedek) alatt. Hogy mennyire, melyik milyen mértékben - na ez a fõbb kérdés mostanság inkább véleményem szerint.
A földi éghajlati-rendszer be fog állni egy "neki" kedvezõ állapotba - rövid idõre, majd újra változni fog - függetlenül az idõskálától. Ami számunkra irreverzibilisnek tûnhet, más idõléptékben lehet hogy reverzibilis.
Véleményem szerint akkor fogjuk tudni igazán, hogy éppen "éghajlatváltozás" (idézõjel arra vontakozik, hogy nem csak antropogén eredetû lehet, illetve hogy több száz év alatt történhet) folyik, amikor már a változás végén vagyunk.
A "levegõ tisztulása" valóban szerepet játszott több más mellett a korábbi idõszakokban. Történetesen, hogy mennyi szulfát volt a légkör magasabb rétegeiben, vagy éppen mennyi aeroszol van, de pl. az általam elmúlt egy évben vizsgált, kutatott óceáni "belsõ ritmus" is döntõ tényezõt játszik ezekben a változásokban.
Sokan az én felfogásom nem kedvelik, mert nem éppen csak egy "irányzatnak hiszek". Inkább szeretem az összes részét megvizsgálni a dolgoknak és amennyi puzzle-darabot beszerezni a kirakósba amennyit lehet.
Hogy mi okozhat(ta)ja a változásokat, azt már sikerült számba venni az elmúlt évek (évtizedek) alatt. Hogy mennyire, melyik milyen mértékben - na ez a fõbb kérdés mostanság inkább véleményem szerint.
A földi éghajlati-rendszer be fog állni egy "neki" kedvezõ állapotba - rövid idõre, majd újra változni fog - függetlenül az idõskálától. Ami számunkra irreverzibilisnek tûnhet, más idõléptékben lehet hogy reverzibilis.
Véleményem szerint akkor fogjuk tudni igazán, hogy éppen "éghajlatváltozás" (idézõjel arra vontakozik, hogy nem csak antropogén eredetû lehet, illetve hogy több száz év alatt történhet) folyik, amikor már a változás végén vagyunk.
Nade.. az említett kilengések "helyiek" voltak, nagy területeken nyoma sincs az jégkorszakok körüli kilengéseknek.. vagy igen ?
Régen sokszor emlegették hogy a levegõ tisztulása is számít, mert több napfény éri el a felszínt, ez úgy elsikkadt... nem bizonyult igaznak ?
engem nagyon érdekelne, hogy nem-e egy irreverzibilis változás felé megyünk, ameddig lassan történnek a dolgok és egyszer csak majd 5 év(hónap) alatt mondjuk gyökeresen átalakul az idõjárás és éghajlat és ki tudja milyen lesz utána ?
Régen sokszor emlegették hogy a levegõ tisztulása is számít, mert több napfény éri el a felszínt, ez úgy elsikkadt... nem bizonyult igaznak ?
engem nagyon érdekelne, hogy nem-e egy irreverzibilis változás felé megyünk, ameddig lassan történnek a dolgok és egyszer csak majd 5 év(hónap) alatt mondjuk gyökeresen átalakul az idõjárás és éghajlat és ki tudja milyen lesz utána ?
Nem is lehet vitatni, hogy volt korábban is Napból érkezõ sugárzás. Azonban a cikk és maga a probléma nem is errõl szól.
A lényeg ez:
"Miskolczi néhány évvel ezelõtt elõállt az üvegházegyenlet korrigált megoldásával, amely több olyan fontos fizikai mennyiséget is számolni tud, amelyet a klasszikus megoldás nem. Az új egyenlet használatával megszûnik a klasszikus megoldás legfõbb problémája, a hõmérsékleti diszkontinuitás. A legjelentõsebb és nagy port felkavaró következménye mégis az, hogy kimutatható vele: a klasszikus megoldás jelentõsen felülbecsüli az üvegházhatású gázok szerepét a bolygó felmelegedésében."
Egyszerûbben fogalmazva a következõ a helyzet: van két módszer, egyik számítás szerint mondjuk a mainál kétszer nagyobb CO2 esetében a mostanihoz képest 2-3 °C-kal lenne melegebb, míg a másik esetében csak mondjuk 0,5-1 °C-kal (a számok csak példaként hasra ütés szerûen mondottak). A kérdés, hogy melyik "jó-helyes".
Az elmúlt 10 000 év "kevésbé hektikus kilengései" köszönhetõek természetes folyamatnak illetve a felszín borítottság megváltozásának - csak az elmúlt 200 év alatt számottevõen módosítottunk a felszíni borítottság. Lehet itt az európai erdõség "eltûnésére" gondolni, vagy éppen hogy milyen mértékben nõtt a megmûvelés alá került földterület nagysága világszerte.
Egyébként az elmúlt 10 000 év a mi életvitelünk szempontjából igen csak hektikus volt - lehet itt gondolni az elsõ ezredforduló idején kialakult szinte kisjégkorszaki idõjárási helyzetekre Európa jó részén, míg izlandi-grönlandi térségben meg javában javult az idõ. Vagy éppen a nagy szárazságok hõhullámok idõszakára Európában durván a 12-13. században, míg északon kezdett beköszönteni a kisjégkorszak. Vagy az elsõ pár évszázad Kr. után amikor szintén bõséges csapadék és nagy aszály uralkodott a mediterrán térségben - ha jól emlékszem feljegyzések szerint méterben mérhetõ különbség volt a Fekete-tenger szintjében néhány száz év alatt akkor tájt.
Mellesleg szerintem nincs olyan kutató, aki az üvegházhatás szerepét megkérdõjelezné, így pl a CO2-ét. Inkább csak annak a melegedésben lévõ szerepének mértékét kérdõjelezi meg.
A lényeg ez:
"Miskolczi néhány évvel ezelõtt elõállt az üvegházegyenlet korrigált megoldásával, amely több olyan fontos fizikai mennyiséget is számolni tud, amelyet a klasszikus megoldás nem. Az új egyenlet használatával megszûnik a klasszikus megoldás legfõbb problémája, a hõmérsékleti diszkontinuitás. A legjelentõsebb és nagy port felkavaró következménye mégis az, hogy kimutatható vele: a klasszikus megoldás jelentõsen felülbecsüli az üvegházhatású gázok szerepét a bolygó felmelegedésében."
Egyszerûbben fogalmazva a következõ a helyzet: van két módszer, egyik számítás szerint mondjuk a mainál kétszer nagyobb CO2 esetében a mostanihoz képest 2-3 °C-kal lenne melegebb, míg a másik esetében csak mondjuk 0,5-1 °C-kal (a számok csak példaként hasra ütés szerûen mondottak). A kérdés, hogy melyik "jó-helyes".
Az elmúlt 10 000 év "kevésbé hektikus kilengései" köszönhetõek természetes folyamatnak illetve a felszín borítottság megváltozásának - csak az elmúlt 200 év alatt számottevõen módosítottunk a felszíni borítottság. Lehet itt az európai erdõség "eltûnésére" gondolni, vagy éppen hogy milyen mértékben nõtt a megmûvelés alá került földterület nagysága világszerte.
Egyébként az elmúlt 10 000 év a mi életvitelünk szempontjából igen csak hektikus volt - lehet itt gondolni az elsõ ezredforduló idején kialakult szinte kisjégkorszaki idõjárási helyzetekre Európa jó részén, míg izlandi-grönlandi térségben meg javában javult az idõ. Vagy éppen a nagy szárazságok hõhullámok idõszakára Európában durván a 12-13. században, míg északon kezdett beköszönteni a kisjégkorszak. Vagy az elsõ pár évszázad Kr. után amikor szintén bõséges csapadék és nagy aszály uralkodott a mediterrán térségben - ha jól emlékszem feljegyzések szerint méterben mérhetõ különbség volt a Fekete-tenger szintjében néhány száz év alatt akkor tájt.
Mellesleg szerintem nincs olyan kutató, aki az üvegházhatás szerepét megkérdõjelezné, így pl a CO2-ét. Inkább csak annak a melegedésben lévõ szerepének mértékét kérdõjelezi meg.
Igen, elsõsorban az iparnak kellene átállnia takarékos technológiára, mert többszörösét fogyasztja mint a lakosság.
Az a baj, hogy elektromágneses sugárzás volt ezelõtt is, akkor mégsem bolondította meg az éghajlatot.
Inkább arra (is) rá kellene jönni, hogy mi az oka a jelenlegi szokatlanul nyugodt és meleg klímának ( ha jól tudom, kb 10 ezer évvel ezelõttig ennél sokkal hektikusabbam viselkedett)...
ha ez meglenne, lehet meglenne a melegedés másik oka is a CO2 mellett.
Inkább arra (is) rá kellene jönni, hogy mi az oka a jelenlegi szokatlanul nyugodt és meleg klímának ( ha jól tudom, kb 10 ezer évvel ezelõttig ennél sokkal hektikusabbam viselkedett)...
ha ez meglenne, lehet meglenne a melegedés másik oka is a CO2 mellett.
Persze ez így van. Herri meg az Uri. Ez arra van, hogy megmutassa, hogy lehet úgy élni, hogy nem megy folyamatosan mindenhol a lámpa. Kiváncsiságból kimentem egy kilátóhoz ahonnan egész Pécset belátni, õszintén szólva nem láttam túl sok változást fény intenzitás szinten, egyedül a fõtér világítását kapcsolta le a városvezetés, vagyis csak azt lehetett észrevenni. Volt pár jófej ember kint a téren akik gyertyával világítottak, egész hangulatos volt. Egyébként reggel volt egy sorozat a Föld 50 év múlva volt a címe. Ott már tényleg a durva jövõt mutatták pl.:Autómentes hétvége,katonákkal megszerzett kõolajvezeték,globális energiahiány.
Sajnos nem tartunk ott hogy ez bekövetkezzen. A herripotter "fontosabb"...
( Attól függetlenül mondom, hogy nem ez és az ehhez hasonló akciók jelentik a megoldást)
( Attól függetlenül mondom, hogy nem ez és az ehhez hasonló akciók jelentik a megoldást)
Hát igen, ha elég sokan kapcsolják le akkor megeshet az hogy túláram lesz esetleg frekvenciazavar. Szóval aki nem kapcsol ilyennel kell számolnia.
Hát kapcsoljuk. Csak nehogy valami gubanc legyen az elosztóknál, meg a(-watt) termelõknél.
Meg jó ha van otthon vmi "túláram"-védõ herkentyû, nehogy ezek az érzékeny XP-tápok elfüstöljenek, meg a többi egyébb villamos masina!
Mármint a visszakapcsolásra értem.
Meg jó ha van otthon vmi "túláram"-védõ herkentyû, nehogy ezek az érzékeny XP-tápok elfüstöljenek, meg a többi egyébb villamos masina!
Mármint a visszakapcsolásra értem.
Kapcsoljunk ki egy órára 
. A globális felmelegedés elleni összefogás fontosságára hívja fel a figyelmet az az akció, amelynek keretében ma este 8 órakor világszerte várhatóan mintegy 30 millióan kapcsolják ki egy órára a világítást és a televíziót.
. A globális felmelegedés elleni összefogás fontosságára hívja fel a figyelmet az az akció, amelynek keretében ma este 8 órakor világszerte várhatóan mintegy 30 millióan kapcsolják ki egy órára a világítást és a televíziót. 
El... Már ott el lett rontva, hogy meg lett építve, felbecsülhetetlen természeti kár (szigetköz), banális mennyiségû villamosáram termelés.
Ezek szerint nálluk az üzemanyag ár 150 Ft , elõállítási költség 73 Ft. Nállunk 300 Ft az önköltsége 150 (a benzinnnek a gázolajnak sokkal olcsóbb). Az arányokat nézve itt sem lenne rossz üzlet. Hol lehet ilyen algát kapni?
Azért van egy kis csúsztatás:
"...Szerinte a befektetés gyorsan megtérül, mert az általa nyert biodízel literje mindössze 2,2 hrivnyába (kb. 73 Ft), azaz a töltõállomásokon kapható gázolaj árának kevesebb mint felébe kerül...."
A finomítóból kikerült gázolaj korántsem kerül ennyibe, csak agyonvágják különbözõ adóterhekkel. Persze ezt, mint megújuló energiát, adómentessé lehetne tenni, és akkor maga a megváltás...De mit fog ehhez állambácsi szólni?
"...Szerinte a befektetés gyorsan megtérül, mert az általa nyert biodízel literje mindössze 2,2 hrivnyába (kb. 73 Ft), azaz a töltõállomásokon kapható gázolaj árának kevesebb mint felébe kerül...."
A finomítóból kikerült gázolaj korántsem kerül ennyibe, csak agyonvágják különbözõ adóterhekkel. Persze ezt, mint megújuló energiát, adómentessé lehetne tenni, és akkor maga a megváltás...De mit fog ehhez állambácsi szólni?
Hoppá, meglepett és ha valóban nem kacsa, akár komoly is lehet (nem konkurenciája a nemzeti agrárkultúráknak, és kapocs a fosszilis és zöld lobbi között)!
Az igazságtartalma mellett azért jókat lehet mosolyogni is rajta. Az elektromos áram fogyasztás növekedni fog a következõ egy két évtizedben, magyarországnak új alaperõmû(vek)re lesz szüksége, ha nem akar a jelenleginélis szélsõségesebben kiszolgáltatotabb lenni az energiabehozatal terén. A liberalizálásnak nevezett izééé az elektromos ellátás területén is hihetetlen káoszt, rendszerösszeomlásokat fog okozni, mint arra számtalan európai példa létezik a közelmúltból. Még nagyobb gond a függõség, magyarországnak rendelkeznie kell az önellátás biztosítására a megfelelõ erõmûkapacitással.Legjobb megoldás a hazai energiaalapokon nyugvó alaperõmû, ami kizárólag lignit alapú lehet, hiszen ezzel az energiahordozóval rendelkezünk több évtizedre elegendõ mennyiséggel. Alaperõmûrõl beszélek, megújuló energiából képtelenség alaperõmûvi kapacitást elérni, mint arról a cikk is beszél. A cikkben fifikásan csökkenõ energiafogyasztásról beszélnek. Ehhez radikális szemlélet, életmódváltásra lenne szükség, amire rövid távon nincs esély, de hosszabb távon is igen komoly beruházást igényel. Ki fogja azt megfizetni?
Több helyen pedig a globális lehûlésrõl hallottam,olvastam már. A melegedés és lehûlés egyszerre ugye nem mehet végbe. Most melyik forgatókönyv esélyesebb?
Most melyik forgatókönyv esélyesebb? 
Hát ennek nemigen van SPF száma Ismerõsi körben csináltuk. Fõ szempont az (relatív)olcsóság volt. Pár ötlet be is jött.
A kiút biztosan nem ez, de jelentõs része lehet a kiútban fõleg háztartási hõenergia ellátásban.
Értem a CO2 vs megtérülés közti különbséget. De összefüggés is van köztük.
Elõállítási energiaigényre eddig ezt találtam: réz(csõ) 100 GJ/t üveg: 20 GJ/t
Ismerõsi körben csináltuk. Fõ szempont az (relatív)olcsóság volt. Pár ötlet be is jött.A kiút biztosan nem ez, de jelentõs része lehet a kiútban fõleg háztartási hõenergia ellátásban.
Értem a CO2 vs megtérülés közti különbséget. De összefüggés is van köztük.
Elõállítási energiaigényre eddig ezt találtam: réz(csõ) 100 GJ/t üveg: 20 GJ/t
A Discovery csatornán láttam eg izgalmas filmet, amely hõhullámok okozta katasztrófákat vett górcsõ alá. Nagyjából itt a lényeg:
1995-ben Chicagóban, 2003-ban pedig Franciaország fõvárosában, Párizsban szedte áldozatait a kánikula. Az USA-beli városban egy hétig tartott a hõhullám, amelyben 733-an haltak meg, Párizsban és a Párizs környéki elõvárosokban pedig 5000-en. Abban a két hétben, Franciaországban összesen 15 000-en, Európában kb. 52 000-en hunytak el a forrósággal összefüggésbe hozhatóan. Párizsban fokozta a helyzetet a nagyon magas páratartalom, és az is, hogy a párizsi épületek mindössze 6%-ában volt akkor légkondicionáló berendezés, a kórházakkal kapcsolatban még rosszabb az arány. Ebbõl is kitûnik, mennyire szokatlan Nyugat-Európában az ilyen mértékû kánikula. Londonban pedig melegrekord dõlt meg. Elmondható, hogy a hõhullámok során többen halnak meg, mint a hurrikánokban, tornádókban, árvizekben és hóviharokban összesen. Mindkét esetben elõre jelezték a veszélyt a meteorológusok, de a felsõbb vezetés nem vette komolyan. Valamennyi mentõautó úton volt, a kórházak intenzív osztályai megteltek, csak úgy, mint a hullaházak. Mivel nem tudták elhelyezni a holttesteket, ezért a törvényszéki kórbonctani intézet hûtõházait is igénybe kellett venni Párizsban, mert az oszlásnak induló tetemek újabb, a fertõzés veszélyét hordozták magukban. Az áldozatok több mint 50%-ka az otthonában lelte halálát, és sokan meghaltak nyugdíjas otthonokban valamint a mentõben. Az elhunytak zöme része idõs, beteg, egyedül élõ és a társadalom perifériájára sodort, szegény ember volt. Chicagóban pl. a város déli területein haltak meg a legtöbben – itt találhatóak a szegénynegyedek. Ezeknek az embereknek nem volt pénzük légkondicionáló berendezésre – ez a legfõbb ok az õ halálukat illetõen. A panaszok, tünetek is jellemzõek voltak: magas láz (41-42-42 Celsius fok), magas vérnyomás, szédülés, hányinger, dezorientáltság, zavart tudatállapot. Többen kómába estek. Sokan az ún. hõ-stressz jelenségét is megtapasztalták, amely nyugtalansággal és intenzív verítékezéssel jár. Hogy miért a nagyvárosok a legveszélyeztetettebbek? A magyarázat az ún. hõsziget-effektusban keresendõ. Nappal a sötét tárgyak, acél, vas, aszfalt elnyeli a hõt, éjszaka pedig kisugározza. A betonépületek valósággal ontják magukból a meleget, ezért éjszaka sem reménykedhetnek felfrissülésben a városiak. Nyáron, az éjszakai órákban készült hõ térképeken kiválóan kirajzolódnak a nagyobb városok. A globális felmelegedés miatt a jövõben megszaporodhatnak a hõhullámok, ezért válságterveket készítettek: a rizikócsoportba tartozó embereket naponta egyszer fel kell hívni, vagy a házfelügyelõnek meg kell látogatnia az idõs, beteg embereket. Az USA-ban, amennyiben 75% feletti a harmatpont és a hõmérséklet 28-35 Celsius fok között van, valamint éjszaka sem csökken 25 Celsius fok alá, és ez a helyzet legalább három napon át tart, akkor hõ riadót kell elrendelni.null
1995-ben Chicagóban, 2003-ban pedig Franciaország fõvárosában, Párizsban szedte áldozatait a kánikula. Az USA-beli városban egy hétig tartott a hõhullám, amelyben 733-an haltak meg, Párizsban és a Párizs környéki elõvárosokban pedig 5000-en. Abban a két hétben, Franciaországban összesen 15 000-en, Európában kb. 52 000-en hunytak el a forrósággal összefüggésbe hozhatóan. Párizsban fokozta a helyzetet a nagyon magas páratartalom, és az is, hogy a párizsi épületek mindössze 6%-ában volt akkor légkondicionáló berendezés, a kórházakkal kapcsolatban még rosszabb az arány. Ebbõl is kitûnik, mennyire szokatlan Nyugat-Európában az ilyen mértékû kánikula. Londonban pedig melegrekord dõlt meg. Elmondható, hogy a hõhullámok során többen halnak meg, mint a hurrikánokban, tornádókban, árvizekben és hóviharokban összesen. Mindkét esetben elõre jelezték a veszélyt a meteorológusok, de a felsõbb vezetés nem vette komolyan. Valamennyi mentõautó úton volt, a kórházak intenzív osztályai megteltek, csak úgy, mint a hullaházak. Mivel nem tudták elhelyezni a holttesteket, ezért a törvényszéki kórbonctani intézet hûtõházait is igénybe kellett venni Párizsban, mert az oszlásnak induló tetemek újabb, a fertõzés veszélyét hordozták magukban. Az áldozatok több mint 50%-ka az otthonában lelte halálát, és sokan meghaltak nyugdíjas otthonokban valamint a mentõben. Az elhunytak zöme része idõs, beteg, egyedül élõ és a társadalom perifériájára sodort, szegény ember volt. Chicagóban pl. a város déli területein haltak meg a legtöbben – itt találhatóak a szegénynegyedek. Ezeknek az embereknek nem volt pénzük légkondicionáló berendezésre – ez a legfõbb ok az õ halálukat illetõen. A panaszok, tünetek is jellemzõek voltak: magas láz (41-42-42 Celsius fok), magas vérnyomás, szédülés, hányinger, dezorientáltság, zavart tudatállapot. Többen kómába estek. Sokan az ún. hõ-stressz jelenségét is megtapasztalták, amely nyugtalansággal és intenzív verítékezéssel jár. Hogy miért a nagyvárosok a legveszélyeztetettebbek? A magyarázat az ún. hõsziget-effektusban keresendõ. Nappal a sötét tárgyak, acél, vas, aszfalt elnyeli a hõt, éjszaka pedig kisugározza. A betonépületek valósággal ontják magukból a meleget, ezért éjszaka sem reménykedhetnek felfrissülésben a városiak. Nyáron, az éjszakai órákban készült hõ térképeken kiválóan kirajzolódnak a nagyobb városok. A globális felmelegedés miatt a jövõben megszaporodhatnak a hõhullámok, ezért válságterveket készítettek: a rizikócsoportba tartozó embereket naponta egyszer fel kell hívni, vagy a házfelügyelõnek meg kell látogatnia az idõs, beteg embereket. Az USA-ban, amennyiben 75% feletti a harmatpont és a hõmérséklet 28-35 Celsius fok között van, valamint éjszaka sem csökken 25 Celsius fok alá, és ez a helyzet legalább három napon át tart, akkor hõ riadót kell elrendelni.null
Nem a napkollektor ellen vagyok, mert nekem is van. Ezzel foglalkozom, meg sok egyéb energiaforrással, de nem ebben látom a kiutat. Nem ezt kellene erõlteni. Igen hidegfúzió. Meg hidrogén. Nagyon jók az eredményeim vele (már a kollektorokkal), de tudom, hogy a gagyinak még adatlapját sem találod. Aminek nincs SPF száma, azzal szóba sem szabad állni, kivéve, ha te gyártod magadnak, vagy elfogadod az itthoni minõsítést. Ja, és ajáték nem a megtérülésre megy (pénz), hanem CO2 kiváltásra. Ezért fontos, hogy mennyit használnak el rá. Ha nem spórol meg több CO2-t, akkor megette a fene, lehet bármilyen óccsó. A pénz csak egy dolog (tudom fontos, de ez nemcsak errõl szól. Üdv
Hidegfúzió. Ez a szó istenkáromlásnak hallatszik az olajlobbinak. Nem a semmiért tûntek el emberek ezzel kapcsolatban. Ezt támogatom (kiállt a hangya, de ha többen lennénk?). Az olajlobbi gondolkodásáról olvassátok el Lázár Ervin meséjét a zokniról és a nagyravágyó lyukról. Mit ér minden, ha már nem élnek? Ezek hülyék.
Kis pontosítás:
villamos áram: napelem cella
hõenergia: napkollektor
Már létezik a kettõ kombinációja is: napkollektorba beépítenek spec. nepelem cellát.
Az árban igazad van (sajnos sok) egy kW azomban negyon félrevezetõ 1 kWh a helyes. Szóval kizálólag olyan helyen szabad(na) alkalmazni ahol nem elérhetõ a hálozati áram (pl hétvégi ház, tanya, stb.)
A napkollektorral más a helyzet. Sajnos itt is igaz, hogy ha komplett rendszert veszel akkor 10-20év a megtérülése.
DE (ha már megvetted)
-élettertama után jelentõs összeget ér a benne lévõ réz
-egy normális rendszernél a rendszer többi elemének sokkal nagyobb az élettertama (csövek, csapok, hõtároló). Magyarul nem kell az egészet kidobni.
Lehetõség van arra, hogy olcsóbb legyen az egész. Csak egy apróság: nállam 200eFt-os hõtároló helyett 200l-es bojler van feltéve, ára: 6eFt+10eFt hõcserélõ+10eFt szerelvények, ezen "CSAK" 170ezret lehet megtakarítani. (nem annyira szép, nem szolár, és valamivel a vesztesége is nagyobb)
Hulladék: a sík napkollektor nagyrészt újrahasznosítható.
villamos áram: napelem cella
hõenergia: napkollektor
Már létezik a kettõ kombinációja is: napkollektorba beépítenek spec. nepelem cellát.
Az árban igazad van (sajnos sok) egy kW azomban negyon félrevezetõ 1 kWh a helyes. Szóval kizálólag olyan helyen szabad(na) alkalmazni ahol nem elérhetõ a hálozati áram (pl hétvégi ház, tanya, stb.)
A napkollektorral más a helyzet. Sajnos itt is igaz, hogy ha komplett rendszert veszel akkor 10-20év a megtérülése.
DE (ha már megvetted)
-élettertama után jelentõs összeget ér a benne lévõ réz
-egy normális rendszernél a rendszer többi elemének sokkal nagyobb az élettertama (csövek, csapok, hõtároló). Magyarul nem kell az egészet kidobni.
Lehetõség van arra, hogy olcsóbb legyen az egész. Csak egy apróság: nállam 200eFt-os hõtároló helyett 200l-es bojler van feltéve, ára: 6eFt+10eFt hõcserélõ+10eFt szerelvények, ezen "CSAK" 170ezret lehet megtakarítani. (nem annyira szép, nem szolár, és valamivel a vesztesége is nagyobb)
Hulladék: a sík napkollektor nagyrészt újrahasznosítható.
Jók lennének legalább közelítõ adatok.
Nem hiszem, akár kínai akár nem, hogy CSAK az elõállításához több energia kell mint amit élettartama alatt megtermel. Hatalmas haszon van az árusításán; az abszorber és csövek anyaga réz, aminek elég horrorisztikus az ára; az üveg sem olcsó. Ezeket közel 100%-ban újra felhasználhatják.
Nem hiszem, akár kínai akár nem, hogy CSAK az elõállításához több energia kell mint amit élettartama alatt megtermel. Hatalmas haszon van az árusításán; az abszorber és csövek anyaga réz, aminek elég horrorisztikus az ára; az üveg sem olcsó. Ezeket közel 100%-ban újra felhasználhatják.
Nekünk itt a medencébe itt lenne a rendkívüli tartalékot jelentõ termál-kapacításunk, ami a szégyenletes lobbink letörése után beindulhatna (fûtésügyileg függetlenítenénk magunkat a külföldi gáztól a makói gázmezõvel karöltve).
Jó lenne ott a meleg (forró ) fúzió is, bár annak tartós fenntartása és a folyamat hatásfoka földi körülmények között igen kérdéses... habár már a rendszer külsõ részének hûtésébõl nyert hõ is sztem simán überelné bármelyik mai hõerõmûvet, így nem lenne gond az energia.
Valóban a hideg felé kell tendálni, de amig olaj van,addig ez esélytelen és ezzel együtt az éghajlat emberi befolyásának a csökkenése is.
Azért picit félek attól, hogy egy "Holnapután" nagyságrendû vagy annál picivel kisebb (az irányáról fogalmam sincs) változást kell megérnünk úgy 2050-ig bezárólag (na ez az igazi hosszútávú elõre
).
Jut eszembe van még egy igen megbízhatatlan, de igen hasznos és olcsó eljárás: van olyan vaskohó (vagy csak terveztek), ahol tükrökkel koncentrálják a napfényt egy viszonylag kis pontra, 6500 fokot elérve ezzel. Ezt is lehetne (persze megfelelõ tárolókapacitással) használni kiegészítésként áramtermelésre sokfelé, az ehhez szükséges technológia nem (nagyon) drága.
Hátránya, hogy mivan ha nem süt a Nap, de ha süt, akkor meg adhatna áramot a légkondiknak...
) fúzió is, bár annak tartós fenntartása és a folyamat hatásfoka földi körülmények között igen kérdéses... habár már a rendszer külsõ részének hûtésébõl nyert hõ is sztem simán überelné bármelyik mai hõerõmûvet, így nem lenne gond az energia.Valóban a hideg felé kell tendálni, de amig olaj van,addig ez esélytelen és ezzel együtt az éghajlat emberi befolyásának a csökkenése is.
Azért picit félek attól, hogy egy "Holnapután" nagyságrendû vagy annál picivel kisebb (az irányáról fogalmam sincs) változást kell megérnünk úgy 2050-ig bezárólag (na ez az igazi hosszútávú elõre
).Jut eszembe van még egy igen megbízhatatlan, de igen hasznos és olcsó eljárás: van olyan vaskohó (vagy csak terveztek), ahol tükrökkel koncentrálják a napfényt egy viszonylag kis pontra, 6500 fokot elérve ezzel. Ezt is lehetne (persze megfelelõ tárolókapacitással) használni kiegészítésként áramtermelésre sokfelé, az ehhez szükséges technológia nem (nagyon) drága.
Hátránya, hogy mivan ha nem süt a Nap, de ha süt, akkor meg adhatna áramot a légkondiknak...
Ez igaz, nem véletlen, hogy az egyelõre utópiának számító hidegfúzió a fosszilis lobbi halálát vonná maga után, várom a napot...
Azlehet De gondolom vagy ez, vagy 2-3-4x annyiba kerül egy zászló mint most...
ON:
A magfúzió során egy tonna H fuzionálása során 993 kg He és egyéb termék keletkezik és 7 kg anyag energia (nyilván az E=mc2 alapján) formájában, ami kellemesen nagy érték, konkrétan 25 GWh grammonként.
De gondolom vagy ez, vagy 2-3-4x annyiba kerül egy zászló mint most...ON:
A magfúzió során egy tonna H fuzionálása során 993 kg He és egyéb termék keletkezik és 7 kg anyag energia (nyilván az E=mc2 alapján) formájában, ami kellemesen nagy érték, konkrétan 25 GWh grammonként.
Mintha bármit is számítana
ON:
A napelem/kollektor gyártása valóban az egyik legkörnyezetszennyzõbb technológia, ám nem gondolom, hogy az össz haszon (meg nem fizetett gázszámla, erõmûben el nem égetett - emiatt ki nem termelt- gáz, stb...) nem fedezné ezt.
Arról nem is beszélve hogy fûtésre és áramtermelésre is lehet használni (bár ha jól tudom az áramtermelés jelenleg pár százezer Ft kezdeti befektetést igényel egy kW termelõképességért cserébe), persze a két technoplógia különbözik, kétfajta cella kell hozzá.
A fûtés ára olyan 8-10 ezer Ft/ fûtendõ nm, nyilván a mérettel csökkenõ módon, ez akár mérhetõ idõben is megtérülhet egy kevésbé ködös országrészben, vagy egy 500 m feletti településen, bár ebbõl itthon nem sok van.
Azt másutt is olvastam, hogy ezen napgyûjtõ cuccok nem pénzügyileg hasznosak (vagy ha igen akkor 10-15-20 év alatt), azaz nem a gázzszámlában térül meg, hanem az össz hatásban, amit elég nehéz (lehetetlen) mérni.
Viszont e technológia hátrányai (és a 20-35 év múlva ebbõl keletkezõ jelentõs mennyiségû veszélyes hulladék) miatt az igazi megoldásnak továbbra is a fúziós erõmûvet tartom, az tényleg korlátlanm a többi reakcióhoz mérve hatalmas energiasûrûséget képes produkálni.
ON:
A napelem/kollektor gyártása valóban az egyik legkörnyezetszennyzõbb technológia, ám nem gondolom, hogy az össz haszon (meg nem fizetett gázszámla, erõmûben el nem égetett - emiatt ki nem termelt- gáz, stb...) nem fedezné ezt.
Arról nem is beszélve hogy fûtésre és áramtermelésre is lehet használni (bár ha jól tudom az áramtermelés jelenleg pár százezer Ft kezdeti befektetést igényel egy kW termelõképességért cserébe), persze a két technoplógia különbözik, kétfajta cella kell hozzá.
A fûtés ára olyan 8-10 ezer Ft/ fûtendõ nm, nyilván a mérettel csökkenõ módon, ez akár mérhetõ idõben is megtérülhet egy kevésbé ködös országrészben, vagy egy 500 m feletti településen, bár ebbõl itthon nem sok van.
Azt másutt is olvastam, hogy ezen napgyûjtõ cuccok nem pénzügyileg hasznosak (vagy ha igen akkor 10-15-20 év alatt), azaz nem a gázzszámlában térül meg, hanem az össz hatásban, amit elég nehéz (lehetetlen) mérni.
Viszont e technológia hátrányai (és a 20-35 év múlva ebbõl keletkezõ jelentõs mennyiségû veszélyes hulladék) miatt az igazi megoldásnak továbbra is a fúziós erõmûvet tartom, az tényleg korlátlanm a többi reakcióhoz mérve hatalmas energiasûrûséget képes produkálni.
olvastam hogy a piros-fehér-zöld nemzeti lobogónk anyagát is Kínában gyártják
Pontos adatot nem tudok, de szerzek. El kell gondolni, hogy az üveg felületek elõállításához szükséges energia, az ultrahangos hegesztés, keményforrasztás. És ez egy üzemben zajlik, aminek villamos- és hõenergia igénye van. Komoly ausztriai kollektorgyártó nap és szélenergiát használ, esõvízzel tisztítja az üvegfelületeket stb. Szerinted Kínában is így zajlik? Láttam egy-két fotót, hát nem. Képzeld mennyi üzemanyag onnan ideszállítani? Nincs pontos adatom, de érdemes lenne megvizsgálni.
(olcsó kínai napkollektor) Hmm, nem csúsztatás ez? Vajon hány megawatt energia kell egy napkollektor elõállításához? Egyáltalán megawatt nagyságrendû?
Sajnos, azok az országok,amelyek lassan átveszik a vezetést a károsanyag kibocsátásban (Kína, India) és USA aki mindig is vezetett, csak az "élj a mának" elvet vallják, és oly mértékben nõ a felhasználásuk, amelyet ezek a módszerek a jelen fejlettségi szinten képtelenek teljesíteni. Fûtéstechnikával, és alternatív energiákkal foglalkozva bátran állíthatom, hogy Európa nyugati fele ezek hasznosításában élen jár, de ott az energiahatékonyságot komolyan szem elõtt tartják (szigetelés, elõállítás stb.). Kínában azt sem tudják, az mi. Pl: az olcsó kínai napkollektorok nagy részének elõállítása több energiát emészt el (plusz szállítás ide!), amit élettartama alatt termelni képes. Ez az EU-ban nem így zajlik. Kelet-Európa nem ilyen rózsás, de valami megmozdult. Az esõerdõk fáit azok az államok vásárolják, akik kivágásuk ellen ágálnak! Hogyan is van ez? Ez a keserû igazság (ez volt/van pl. az elefántagyarnál is. Ha nem vennék, nem lenne értéke, a többit meg kitalálod). És ez csak a jéghegy csúcsa. Ha el nem olvad.
Gondolom, nem is kiigazításnak szántam. Itt nyilván a szélsõségek szaporodása a figyelmeztetõ jel.
Tisztában vagyok vele, a kettõ kapcsolatáról pedig hosszan olvashatnánk hsz-eket a hosszútávúban
Az USA-ban és Ázsiában meg fuldokoltak a hóban és "soha nem látott" hideg volt.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat