Globális jelenségek
A 100ha terület valóban az USA-ra vonatkozott, 93as EU adatok:
Átlagos üzemnagyság az Európai Unióban 1993-ban*
ország hektár
Belgium 18,0
Dánia 37,2
Németország 18,6
Görögország 5,4
Spanyolország 17,9
Franciaország 35,3
Írország 26,4
Olaszország 8,6
Luxemburg 36,6
Hollandia 17,2
Ausztria 12,9
Portugália 7,4
Finnország 14,0
Svédország 36,7
Egyesült Királyság 69,9
Európai Unió 15 18,7
* Németország, Görögország, Spanyolország,
Írország, Olaszország és az Egyesült Királyság
adatai az 1989–1990-es felmérésbõl származnak.
Forrás: Link
Nyilván változtak, de látszik, hogy nem a 300 négyszögöl a "menõ".
Forrás: EC [1996]
A pártra való utalás sértõ!
Átlagos üzemnagyság az Európai Unióban 1993-ban*
ország hektár
Belgium 18,0
Dánia 37,2
Németország 18,6
Görögország 5,4
Spanyolország 17,9
Franciaország 35,3
Írország 26,4
Olaszország 8,6
Luxemburg 36,6
Hollandia 17,2
Ausztria 12,9
Portugália 7,4
Finnország 14,0
Svédország 36,7
Egyesült Királyság 69,9
Európai Unió 15 18,7
* Németország, Görögország, Spanyolország,
Írország, Olaszország és az Egyesült Királyság
adatai az 1989–1990-es felmérésbõl származnak.
Forrás: Link
Nyilván változtak, de látszik, hogy nem a 300 négyszögöl a "menõ".
Forrás: EC [1996]
A pártra való utalás sértõ!
Ennyire nem akartam e témát kivesézni,világos,hogy nem lehet 130-as végsebességû autóval gyorsan elõzni,meg hogy aki naponta rendszeresen 500km-t(de minek?)vezet,annak kényelmes és erõs kocsi kell.De csak 100-ból 5 ember van,aki ennyit vezet(elég sokba kerül,csak a felsõ decilis bírja anyagilag) vagy annyira sietõs neki,hogy bikaerõs tragacs kell neki.Ha az ember általános érvényû dolgokat mond,ne speciális esetekkel reagáljunk !
A buta és gazdag magyar paraszt,meg a 100 hektáros föld az ideális szöveg valamelyik pártbrosúrából köszön vissza.Messze vezetne ennek kivesézése,de kiváncsi lennék a Benelux államok birtokméreteire!Egysikú dolog az amerikai végtelen kukorica és búzaföldek jól gépesített világát utánozni itt Közép-Európában.Ugyanakkor,ha igaz,hogy 15 EUR 1 kg magyar sertés hús nyugaton,akkor miért ad a nagykereskedelem a sertéstartóknak 1 EUR-nál kevesebbet?És ha ennyire keresik miért csökkent sertésállományunk 10-rõl 3,5 millióra?
A milliós nagyvárosban nem jó lakni témához:államunk mindent elkövet,hogy a kistelepüléseink sorvadjanak el(ott minden gazdaságtalan,a posta,az iskola,a hivatalok,az orvos,a munkahelyteremtés)és a fiatalok költözzenek el a(természetesen elsõsorban a minél gazdaságosabb,vagyis a milliós)városokba!
A buta és gazdag magyar paraszt,meg a 100 hektáros föld az ideális szöveg valamelyik pártbrosúrából köszön vissza.Messze vezetne ennek kivesézése,de kiváncsi lennék a Benelux államok birtokméreteire!Egysikú dolog az amerikai végtelen kukorica és búzaföldek jól gépesített világát utánozni itt Közép-Európában.Ugyanakkor,ha igaz,hogy 15 EUR 1 kg magyar sertés hús nyugaton,akkor miért ad a nagykereskedelem a sertéstartóknak 1 EUR-nál kevesebbet?És ha ennyire keresik miért csökkent sertésállományunk 10-rõl 3,5 millióra?
A milliós nagyvárosban nem jó lakni témához:államunk mindent elkövet,hogy a kistelepüléseink sorvadjanak el(ott minden gazdaságtalan,a posta,az iskola,a hivatalok,az orvos,a munkahelyteremtés)és a fiatalok költözzenek el a(természetesen elsõsorban a minél gazdaságosabb,vagyis a milliós)városokba!
Épp ezért tart a természetpusztulás "vonata" a cél (globális felmelegedés) felé megállíthatatlanul...
Szerintem nemhogy minimális idõ alatt, de hosszabb távon sem fognak változtatni sem a szülök sem senki, ehhez olyan szemléletmód, olyan módszertan kell az iskolákban, amikre sem az oktatás, sem a tanárok, sem a gyerekek nincsenek felkészítve!
Az a "néhány" ember, akikkel lehetne mit kezdeni, az pedig tényleg csak néhány!
Pl. szerintem eleve természetellenes 2 milliós városban lakni, az embernek a génjeiben van a természet, a zöld, a kert, a gondoskodás a körülötte lévõ világról, erre a városokban még csak esély sincs, a természet iránti fogékonyság teljesen kihalt az emberek nagy részében, így nem érdekeltek abban, hogy vigyázzanak rá, hisz nem is ismerik....
Az a "néhány" ember, akikkel lehetne mit kezdeni, az pedig tényleg csak néhány!
Pl. szerintem eleve természetellenes 2 milliós városban lakni, az embernek a génjeiben van a természet, a zöld, a kert, a gondoskodás a körülötte lévõ világról, erre a városokban még csak esély sincs, a természet iránti fogékonyság teljesen kihalt az emberek nagy részében, így nem érdekeltek abban, hogy vigyázzanak rá, hisz nem is ismerik....
Alapítsunk egy céget, autógyártás lesz a fõ profilunk, és az autógyártás során nem a sebességet, hanem a fogyasztást helyezzük elõtérbe, és olyan kocsit csinálunk, ami nem tud többet menni 130-nál, de fele annyit fogyaszt...addig kisérletezünk mig össze nem jön
A legnagyobb probléma az, hogy amíg a mostani 3-10 éves gyerekek nem látják a szülöktõl, hogy mi az hogy környezettudatos magatartás, addig érdemi változás nagyon nehezen valósítható meg. Értendõ ez akár a gépkocsi vagy a húsvásárlására is, de itt alapvetõ, és nagy volumenû, GYÖKERES változásokra van szükség, még pedig minimális idõ alatt...
"az én 1,4-es,6 l átlagfogyasztású 75 lóerõsöm is simán megy 130-al is,annál gyorsabban menni pedig jogosítványba kerül,tehát tökéletes hibbantság ilyet még gyártani is ! "
Csak az nem mindegy, hogy a 75-tel menõt közúton 8-10, vagypedig 4-5 mp alatt elõzöd meg... itt igenis jól jön a kraft.
Egyébként ha mindenhol betartanám a sebességhatárokat és nem dugóznék, akkor a 122 lóerõs (1591 ccm) kocsim fogyasztása kb. 6 - 6,2 literre jönne ki (bejáratás alatt annyi volt . A mostani 7.7-ben benne van a városi rész, a napi legalább 1000 méter fel-le szintkülönbség, és hogy néha nyomom neki 110-120ra is (ha a körülmények megengedik
Csak az nem mindegy, hogy a 75-tel menõt közúton 8-10, vagypedig 4-5 mp alatt elõzöd meg... itt igenis jól jön a kraft.
Egyébként ha mindenhol betartanám a sebességhatárokat és nem dugóznék, akkor a 122 lóerõs (1591 ccm) kocsim fogyasztása kb. 6 - 6,2 literre jönne ki (bejáratás alatt annyi volt . A mostani 7.7-ben benne van a városi rész, a napi legalább 1000 méter fel-le szintkülönbség, és hogy néha nyomom neki 110-120ra is (ha a körülmények megengedik
7.7 fogyasztás (város+hegyen át) 122 lóerõre, az jónak mondható? Ja és csak 1188 kg üresen a szekér...
Azért ne túlozzunk... ma már nem 100 LE a státuszszimbólumság (de szép szó...) határa, viszont el tudok képzelni olyan szitut, amikor kell némi erõ a motorba a meneküléshez. Sokkal inkább a LE/liter és a fogyasztás/100LE/100km határokat kellene okosan meghúzni.
Itt sem jó ez a szélsõséges borotvaelv, aki vezet napi 2-300 km-t (esetleg külföldön is), az hadd tegye már kényelmes, nagy, biztonságos kocsiban (csak legyen az elõbbi arányszámoknak megfelelõ), ami nem ér a teljesítménye végére 140-nél és nem szakad el benne a derekad 20 perc után.
Fõleg hogy kisérleti szakaszokon már Ausztriában és Csehországban is 160 km/h az autópályán a sebességhatár és az ellenzõk legnagyobb bánatara SEMENNYIVEL nem nõtt a balestek száma.
Arról nem is beszélve, hogy a mai 1200-1400 kg-s autók (pl a Ford Fiesta is majdnem 1200 kg, a nagyobbak 1400-1600 kg-t is elérik simán) igen túlterhelik a 100 LE körüli motorokat... különösen mert ez a 100 ló 5000 feletti fordulatszámon jön ki, amin normál ember sosem használja. Ezzel szemben a gyakran használt 1500-3500 rpm között gyakorlatilag nincs erõ (=40-80 LE max) egy 100 LE-s benzinmotorban (pillanatnyi teljesítmény=nyomaték*fordulatszám/7100) , igy dugós városban majdnem kizárt a 8 liter alatti fogyasztás.
Itt sem jó ez a szélsõséges borotvaelv, aki vezet napi 2-300 km-t (esetleg külföldön is), az hadd tegye már kényelmes, nagy, biztonságos kocsiban (csak legyen az elõbbi arányszámoknak megfelelõ), ami nem ér a teljesítménye végére 140-nél és nem szakad el benne a derekad 20 perc után.
Fõleg hogy kisérleti szakaszokon már Ausztriában és Csehországban is 160 km/h az autópályán a sebességhatár és az ellenzõk legnagyobb bánatara SEMENNYIVEL nem nõtt a balestek száma.
Arról nem is beszélve, hogy a mai 1200-1400 kg-s autók (pl a Ford Fiesta is majdnem 1200 kg, a nagyobbak 1400-1600 kg-t is elérik simán) igen túlterhelik a 100 LE körüli motorokat... különösen mert ez a 100 ló 5000 feletti fordulatszámon jön ki, amin normál ember sosem használja. Ezzel szemben a gyakran használt 1500-3500 rpm között gyakorlatilag nincs erõ (=40-80 LE max) egy 100 LE-s benzinmotorban (pillanatnyi teljesítmény=nyomaték*fordulatszám/7100) , igy dugós városban majdnem kizárt a 8 liter alatti fogyasztás.
Azért vegyük észre, hogy a mai viszonyok mellett:
1. Értelme a gazdálkodásnak 100 ha feletti területen van, amig ennél kisebb földek vannak túlsúlyban, addig önállátás kizárva.
2. Amig kedvenc gazdáink tüntetnek (30 millás Lamborghini trakorral !) és tartják a markukat kárenyhítésért a fagymegelezõ locsolás helyett (-7 fokig is megóvhatja a fákat 4 mm/h locsolási intenzitás felett !) , addig önellátás nyista.
3. Az éghajlatunk okán nem lehetünk önállátóak pl a téli gyümölcsigény vagy egy-egy aszályos év miatt. Plusz a vízgazdálkodás hiánya miatt.
4. Azért szokás a húst utaztatni, mert Münchenben kifizetik érte kilónként a 10-15 EUR-t is, amit Te itt nem fogsz megfizetni, helyette inkább megveszed (nem konkrétan Te, hanem az átlagpógár) a tuskó gazdaságos félig romlott, tápos, de olcsó húst 3 EUR/kg áron.
1. Értelme a gazdálkodásnak 100 ha feletti területen van, amig ennél kisebb földek vannak túlsúlyban, addig önállátás kizárva.
2. Amig kedvenc gazdáink tüntetnek (30 millás Lamborghini trakorral !) és tartják a markukat kárenyhítésért a fagymegelezõ locsolás helyett (-7 fokig is megóvhatja a fákat 4 mm/h locsolási intenzitás felett !) , addig önellátás nyista.
3. Az éghajlatunk okán nem lehetünk önállátóak pl a téli gyümölcsigény vagy egy-egy aszályos év miatt. Plusz a vízgazdálkodás hiánya miatt.
4. Azért szokás a húst utaztatni, mert Münchenben kifizetik érte kilónként a 10-15 EUR-t is, amit Te itt nem fogsz megfizetni, helyette inkább megveszed (nem konkrétan Te, hanem az átlagpógár) a tuskó gazdaságos félig romlott, tápos, de olcsó húst 3 EUR/kg áron.
Amirõl írsz,az önellátó gazdálkodás engem is foglalkoztat(a középkorban így éltek),valóban elgondolkodtató,hogy a magyar húst miért jó elvinni 2000 km-re kamionnal és onnan a fagyasztottat idehozni és azt etetni...
Másrészt ha üzemanyagnak a kereslete nagyobb,és arra áll át a növénytermesztés,ezért viszont élelemhiány és áremelkedés lesz,lehet,hogy valaki jobban keres,de mi pórul járunk...
Másrészt ha üzemanyagnak a kereslete nagyobb,és arra áll át a növénytermesztés,ezért viszont élelemhiány és áremelkedés lesz,lehet,hogy valaki jobban keres,de mi pórul járunk...
- A mezõgazdaság mindig azt fogja termelni amire kereslet van.
- Másrészt pedig - szerintem - nem tömegközlekedésre és áruszállításra, mint inkább HELYI foglalkoztatásra és árutermelésre van szükség.
- Másrészt pedig - szerintem - nem tömegközlekedésre és áruszállításra, mint inkább HELYI foglalkoztatásra és árutermelésre van szükség.
A mezõgazdaságnak elsõsorban élelmiszert (hiány van)és nem üzemanyagot kéne termelni világszerte.
Másrészt nem azzal kell foglalkozni,hogy a személykocsik így meg úgy(üssük és adóztassuk õket),hanem intézkedések kellenének a kormányok részérõl az ésszerû és kevésbé környezetszennyezõ tömegközlekedés és áruszállítás megszervezésére.
Másrészt nem azzal kell foglalkozni,hogy a személykocsik így meg úgy(üssük és adóztassuk õket),hanem intézkedések kellenének a kormányok részérõl az ésszerû és kevésbé környezetszennyezõ tömegközlekedés és áruszállítás megszervezésére.
Már írtam arról,hogy a vasút(persze a korszerûbb.pl.villamosított)visszafejlesztése,az egyeduralkodó közúti fuvarozás és az irtózatosan bõvülõ légi közlekedés legalább annyira felelõs a légszennyezésben mint a sok személyautó.Ez utóbbira nem térnének át annyian,ha lenne normális tömegközlekedés.Persze a 100 LE feletti státusszimbólumokkal nem értek egyet,az én 1,4-es,6 l átlagfogyasztású 75 lóerõsöm is simán megy 130-al is,annál gyorsabban menni pedig jogosítványba kerül,tehát tökéletes hibbantság ilyet még gyártani is !
A bioüzemanyag valóban úgy hülyeség ahogy van.Már megszûnt a világon az élelmiszerfelesleg.Az eddig éhezõ 2,5 milliárd ázsiai ember enni kezdett,és eltûntek a Föld hatalmas felhalmozott élelmiszertartalékai.Ha valaki hazajött 1 év után külföldrõl és kimegy egy magyar piacra meglepõdve láthatja,hogy nálunk,ahol eddig mindent megtettek az eladhatatlan élelmiszert termelõ gazdák tönkretételre,most min.30 %-al magasabbak lettek az élelmiszerárak.Egyedül a sertéságazat halódik,amíg nem fogynak el a lejárt szavatosságú nyugat-európai fagyasztott húskészletek(ezzel etetik a magyart,aki valaha Európa éléskamrájának kulcsát birtokolta-hála neked EU).Ezek után azért termeljünk növényeket ,hogy autóknak 10 Ft-al olcsóbb üzemanyaga legyen?(ha a benzinadót erre is kivetik ennyi lesz a különbség?)
A bioüzemanyag valóban úgy hülyeség ahogy van.Már megszûnt a világon az élelmiszerfelesleg.Az eddig éhezõ 2,5 milliárd ázsiai ember enni kezdett,és eltûntek a Föld hatalmas felhalmozott élelmiszertartalékai.Ha valaki hazajött 1 év után külföldrõl és kimegy egy magyar piacra meglepõdve láthatja,hogy nálunk,ahol eddig mindent megtettek az eladhatatlan élelmiszert termelõ gazdák tönkretételre,most min.30 %-al magasabbak lettek az élelmiszerárak.Egyedül a sertéságazat halódik,amíg nem fogynak el a lejárt szavatosságú nyugat-európai fagyasztott húskészletek(ezzel etetik a magyart,aki valaha Európa éléskamrájának kulcsát birtokolta-hála neked EU).Ezek után azért termeljünk növényeket ,hogy autóknak 10 Ft-al olcsóbb üzemanyaga legyen?(ha a benzinadót erre is kivetik ennyi lesz a különbség?)
Szerintem sosem volt kérdés, hogy a bioüzemanyag inkább káros, mint hasznos, max azoknak, akik nem gondolták végig az egész folyamatot.
"Természetesen" az autóipar addig nem fog átállni, amig lesz kereslet a mostani motorokra, amig ebben van a legnagyobb haszon.
Értelmes törvényekkel meg lehetne ezt oldani, pl 90-100 LE /liter alatti teljesítmény-sûrûségû és a 7-8liter/100LE feletti VÁROSI fogyasztású motorokat jól meg kellene sarcolni és kész, hamar megoldódna a probléma. Ja és jól megbüntetni azt a közlekedés-felügyeletet, amelyik az utak, lámpák szervezésekor nem a minél gyorsabb áthaladást (=legkisebb környezetszennyezés) tekintené a célnak (ld. Kerepesi út befelé a Hungáriánál, Üllõi út kifelé az Europark után, Gyömrõi út az új CBA-nál, satöbb).
... vagy a mostani motoroknál sokkal jobb paraméterekkel rendelkezõ tiszta (nem bio!) hajtást kifejleszeni.
Szerintem e két verzió valamelyike hozna megoldást.
"Természetesen" az autóipar addig nem fog átállni, amig lesz kereslet a mostani motorokra, amig ebben van a legnagyobb haszon.
Értelmes törvényekkel meg lehetne ezt oldani, pl 90-100 LE /liter alatti teljesítmény-sûrûségû és a 7-8liter/100LE feletti VÁROSI fogyasztású motorokat jól meg kellene sarcolni és kész, hamar megoldódna a probléma. Ja és jól megbüntetni azt a közlekedés-felügyeletet, amelyik az utak, lámpák szervezésekor nem a minél gyorsabb áthaladást (=legkisebb környezetszennyezés) tekintené a célnak (ld. Kerepesi út befelé a Hungáriánál, Üllõi út kifelé az Europark után, Gyömrõi út az új CBA-nál, satöbb).
... vagy a mostani motoroknál sokkal jobb paraméterekkel rendelkezõ tiszta (nem bio!) hajtást kifejleszeni.
Szerintem e két verzió valamelyike hozna megoldást.
Ehhez kapcsolódó egy újabb tanulmány is, miszerint lassan-lassan kiderül, hogy a biodízel, ethanol és egyéb "new design" üzemanyagok a legkevésbé sem klímasemlegesek, azaz az elõállítást, tárolást, elosztást és a végleges elégetést tekintve bõven a károsító hatás van túlsúlyban. Emellett persze ráadásként ott van a monokulturás termesztés minden visszássága is. Az autóiparnak valahogy nem akaródzik új utakra térnie, görcsösen ragaszkodnak a robbanómotorhoz (eltekintve a még mindig csak elenyészõ számban futó alternatív megoldásokat, amik azonban még nem igazi alternatívák).
Nem teljesen éghajlatváltozás, de nem tudom hol lenne jobb helyen, az illetékesek tegyék át, ha van hová.
hallottam egy elemzõt, miszerint elsõsorban a dollár gyengülése és a majdnem 100 dolláros olajár futtatta fel elsõsorban a biodizel és tsai iránti keresletet, ennek következménye lett (részben a tavalyi aszály miatt is) a kukorica, majd a búza és társai (a kukorica termõlete megnõtt ezek rovására) árának drasztikus megugrása.
Ez is egy érv az atom-, fúziós, nap-, szél-, víz- stb. energia mellett és azon elmélet(em) mellett, hogy ez a növénybõl lóerõ/kilowatt irány csak idõhúzás, de nem megoldás, sõt inkább árt, mint használ.
hallottam egy elemzõt, miszerint elsõsorban a dollár gyengülése és a majdnem 100 dolláros olajár futtatta fel elsõsorban a biodizel és tsai iránti keresletet, ennek következménye lett (részben a tavalyi aszály miatt is) a kukorica, majd a búza és társai (a kukorica termõlete megnõtt ezek rovására) árának drasztikus megugrása.
Ez is egy érv az atom-, fúziós, nap-, szél-, víz- stb. energia mellett és azon elmélet(em) mellett, hogy ez a növénybõl lóerõ/kilowatt irány csak idõhúzás, de nem megoldás, sõt inkább árt, mint használ.
Övendetes,hogy van egy ilyen állam,és az áram elõállítása lehetséges megújuló energiaforrásokkal is.Sokan erre azt mondják,hogy az nagyon drága.Csak azt felejtjük el,hogy az olaj 100 dolláros ára valójában 20 dollár kitermelési költség mellett olyan óriási profitot hoz,hogy negyedébõl bõven lehetne az alternatív kutatásokat finanzírozni.Ebbõl az irdatlan pénzbõl jelenleg az olajsejkek és népeik luxuspazarlását finanszírozzuk.(plusz hatalmas hadseregeket tartunk el,de minek?)
Kis hazánk még rátesz a benzin árára vagy 200 ft-ot,hogy a pazarló pártok tagságának is jusson luxus,meg legyen mibõl korrumpálódni stb.És ezek után jönnek kormányaink a szokásos " nincspíz semmire"szöveggel,holott az ablakon hányják ki hiábavalóságokra adóforintjainkat.:-(
Kis hazánk még rátesz a benzin árára vagy 200 ft-ot,hogy a pazarló pártok tagságának is jusson luxus,meg legyen mibõl korrumpálódni stb.És ezek után jönnek kormányaink a szokásos " nincspíz semmire"szöveggel,holott az ablakon hányják ki hiábavalóságokra adóforintjainkat.:-(
Az AMO egy kb 65-80 éves kvázi-periódus idejû oszcillációs jelensége az észak-atlanti óceán felszíni vízhõmérséklet anomáliájának.
Link
A hideg fázis az alacsonyabb atlanti vízhõmérsékletek jellemzik, míg a meleg fázist a magasabb, átlagosnál magasabb értékek.
Link
A hideg fázis az alacsonyabb atlanti vízhõmérsékletek jellemzik, míg a meleg fázist a magasabb, átlagosnál magasabb értékek.
A cikk érdekes, de engem David C. Archibald Úr nem igazán gyözött meg. Bár valóban kimutatható a napfolt tevékenység és az átlaghõmérséglet között lineárisnal tûnõ kapcsolat, vagyis minél erõsebb a napfolttevékenység annál magasabb az átlaghõmérséklet. De... ! Ha megnézem a cikkhez mellékelt 5 vidéki állomás átlagos átlaghõmérsékletét. abban látszik egy nagyon határozott lehülés 1950 és 1970 között több mint 1 C fokos átlaghõmérséglet csökkenéssel. Ez az idõszak magába öleli azt a két egymást követõ napfolt ciklust amelynek átlaga a legnagyobb az elmúlt 300 éven, ebbõl egyik abszolult maximum.
Akkor hogy is van ez? Számomra az a tanulság, hogy más az átlaghõmérsékletet befolyásoló tényezõk kiszûrése nélkül nem lehetséges az ok okozati összefüggés közvetlen tiszta igazolása, bár én nem vagyok tudós. Engem inkább az érdekelne, hogy napfolt minimumok idején valóban csökken-e a földet elérõ nap által kisugárzott energia és ha igen akkor mennyivel.
az említett cikk Link
Akkor hogy is van ez? Számomra az a tanulság, hogy más az átlaghõmérsékletet befolyásoló tényezõk kiszûrése nélkül nem lehetséges az ok okozati összefüggés közvetlen tiszta igazolása, bár én nem vagyok tudós. Engem inkább az érdekelne, hogy napfolt minimumok idején valóban csökken-e a földet elérõ nap által kisugárzott energia és ha igen akkor mennyivel.
az említett cikk Link
Ez nem teljesen igaz.
A régebbi idõszakok néhány évtized alatt végbement változását más esemény indította el, amelyet - ha melegedésrõl volt szó - erõsíthetett a légkörbe kerülõ CO2 mennyisége is.
Erre a jégfuratmintákból vett CO2 és rekonstruált hõmérséklet között végzett számítások rámutattak. Vagyis, hogy a hõméséklet emelkedést több száz éves késéssel követte a CO2 emelkedése.
Illetve ennek megfelelõen a CO2 csökkenés rendszerint kicsit késõbb követte a hõmréséklet csökkenést.
A feltételezések szerint a hõmérséklet csökkenés néhány évtizeden belüli ugrását az óceánokban bekövetkezett változások eredményezhették. Vagyis a légkör és az óceán között végbement olyan folyamat, amelynek eredménye egy éghajlatváltozás lett.
Ráadásul érdekes módon az Antarktiszon nagyon 280ppm fölé nem ment a CO2 a régebbi idõkben, azonba a Grönlandnál végzett fúrások eredménye képpen felszínre kerül jégminták a régi idõkból mutatnak azért 320-330ppmes értékeket is. Azonba a mai 385ppm, vagy afeletti értéket nem regisztráltak egyik jégfurat mintában sem - legalábbis eddig nem.
Még õsszel, tél elején jelent meg olyan cikk, amely szerint az interglaciálisba való váltás oka a CO2 emelkedése volt. Az tény, hogy szerepet játszott, de ahhoz, hogy a CO2 nagyobb mennyiségbe légkörbe kerüljön vlaaminek történnie kell, vagyis valaminek el kellett indítania a melegedést.
A régebbi idõszakok néhány évtized alatt végbement változását más esemény indította el, amelyet - ha melegedésrõl volt szó - erõsíthetett a légkörbe kerülõ CO2 mennyisége is.
Erre a jégfuratmintákból vett CO2 és rekonstruált hõmérséklet között végzett számítások rámutattak. Vagyis, hogy a hõméséklet emelkedést több száz éves késéssel követte a CO2 emelkedése.
Illetve ennek megfelelõen a CO2 csökkenés rendszerint kicsit késõbb követte a hõmréséklet csökkenést.
A feltételezések szerint a hõmérséklet csökkenés néhány évtizeden belüli ugrását az óceánokban bekövetkezett változások eredményezhették. Vagyis a légkör és az óceán között végbement olyan folyamat, amelynek eredménye egy éghajlatváltozás lett.
Ráadásul érdekes módon az Antarktiszon nagyon 280ppm fölé nem ment a CO2 a régebbi idõkben, azonba a Grönlandnál végzett fúrások eredménye képpen felszínre kerül jégminták a régi idõkból mutatnak azért 320-330ppmes értékeket is. Azonba a mai 385ppm, vagy afeletti értéket nem regisztráltak egyik jégfurat mintában sem - legalábbis eddig nem.
Még õsszel, tél elején jelent meg olyan cikk, amely szerint az interglaciálisba való váltás oka a CO2 emelkedése volt. Az tény, hogy szerepet játszott, de ahhoz, hogy a CO2 nagyobb mennyiségbe légkörbe kerüljön vlaaminek történnie kell, vagyis valaminek el kellett indítania a melegedést.
Nyilván vizsgálni kell az elektromos autó energiaellátásához felhasznált összes energiát, szennyezést. Feltétlen elõny hogy a koncentráltan elõállított villamos energia kevesebb károsanyag kibocsájtással jár. Valamint a gépjármû mozgási energiáját "fékezés"-kor visszatáplálhatjuk az akkumulátorba.
Lehetséges, hogy pl. hibrid megoldással + üzemanyagcella hasonló eredményt lehetne elérni.
1000 ccm elégnek kell lennie városban benzin hajtásnál. Kis (turbo)diesel sem elvetendõ fõleg városban ahol a benzines motor fogyasztása extémen megnõ. A néha ellenõrizhetetlen koncentrált károsanyag kibocsájtás miatt városban mégnagyobb létjogosultsága lehet a "villanyautónak" vagy az üzemanyagcellának.
Lehetséges, hogy pl. hibrid megoldással + üzemanyagcella hasonló eredményt lehetne elérni.
1000 ccm elégnek kell lennie városban benzin hajtásnál. Kis (turbo)diesel sem elvetendõ fõleg városban ahol a benzines motor fogyasztása extémen megnõ. A néha ellenõrizhetetlen koncentrált károsanyag kibocsájtás miatt városban mégnagyobb létjogosultsága lehet a "villanyautónak" vagy az üzemanyagcellának.
" A melegedési tendenciát legjobban a nyarak
hõmérséklete tükrözi. 1901-tõl napjainkig a
melegedés körülbelül 1°C erre az évszakra. Az 1961-
1990-es idõszakban a nyarak átlagos hõmérséklete
19,61°C. Míg az elmúlt 15 évben sok, jelentõsen átlag
feletti hõmérsékletû nyár volt, a hûvös nyarak inkább a
XX. század elején domináltak. "
Forrás OMSz.
hõmérséklete tükrözi. 1901-tõl napjainkig a
melegedés körülbelül 1°C erre az évszakra. Az 1961-
1990-es idõszakban a nyarak átlagos hõmérséklete
19,61°C. Míg az elmúlt 15 évben sok, jelentõsen átlag
feletti hõmérsékletû nyár volt, a hûvös nyarak inkább a
XX. század elején domináltak. "
Forrás OMSz.
Köszi az elemzést. A soha nem tapasztal CO2 légköri koncentráció igen aggasztó. A jémintákból ( déli sark...több százezer éves...) leinformálható, néhány évtizeden belül végbement rendkívûli éghajlati változásokat is - ha jól tudom - a CO2 koncentráció megváltozásából adódó robbanásszerû okozat hatásaként magyarázzák. Te mit tudsz errõl, hasonlítható e ez a jelenleg zajló folyamatokhoz? Lehetséges ez a jelenlegi helyzetben is?
Azért szerintem nagyon nagy lépés, hogy egyáltalán már elektromosságban gondolkodik valaki. OK, hogy egyelõre hol és mibõl is állítjuk elõ, az valóban sarkallatos pont, ám ha a haladási irányt nézzük, jó esetben nem fosszilis anyagokból lesz az áram.
Az elv, ahogy egy állam ösztönzi a fogyasztókat, az is igazán követendõ példa.
Az elv, ahogy egy állam ösztönzi a fogyasztókat, az is igazán követendõ példa.
Válasz a hosszútávú fórum beszélgetésére:
Duna jege:
A Duna régen valóban elég sokszor befagyott komoly teleken, de akkoriban más volt a Duna környezete. Nem voltak rajta erõmûvek, vízlépcsõk és nem haladtak rajta jégtörõ hajók és nem robbantgatták ha éppen komolyan befagyott - legalábbis tudtommal.
Referencia szint:
Más referencia szinthez való viszonyítás esetén éppen más eredményekre jutunk.
Ha már a "60-as évekhez viszonyítunk tudnunk kell, hogy akkoriban mind Európában és mind az USA-ban igen komoly, hideg telek fordultak elõ. Már-már mini kis jégkorszaknak is beillene a "60-as évek. Ahhoz képest minden rekord sebességgel változott meg.
Tendencia:
Igen. Tény, hogy az utóbbi másfél évszázad hõmérsékleti megfigyeléseiben globális szinten van egy lineáris emelkedõ tendencia.
Oszcilláció:
Igen, az is tény, hogy nem egy folytonos emelkedõ hõmérsékletrõl beszélhetünk, inkább hullámzóról. Az oka, hogy a légkör és az óceán között létezik egy belsõ oszcillációs mód, a közöttük lévõ erõs kölcsönhatás következtében.
Itt évtizedekrõl, több évitzedekrõl beszélhetünk.
Elmúlt több, mint egy évtized csúcsdöntõ meleg évei:
Valóban van köze az antopogén hatásnak az elmúlt 12 év rekord meleg éveihez. Itt nem csak az üvegházhatású gázok értendõek antropogén alatt. Azonban az kimarad, hogy ehhez biza a természetes folyamatok is hozzásegítettek.
Hogy hogy értem?
Általános vélekedés a területen dolgozó tudósok között, hogy az észak-atlanti térségben mûködik egy "szívritmus-szabályó"-pacemaker. Jobb szót nem találtam most rá .
Ez az egész északi hemiszférára kihat. Egy olyan jelenség, amely hatását tekintve talán vetekszik az El Nino-val. Habár a két jelenség más idõskálán lényeges.
Igen ez az AMO (Atlantic Multidecadal Oscillation).
Egy idézet egy tudóstól:
"It is possible the enhanced warming in the North Atlantic recently is a superposition of a natural mode plus an anthropogenic mode"- Michael Mann a Virginiai Egyetemrõl (statisztikus-klimatológus). [kerr r. a., 2000: a north atlantic climate pacemaker for the centuries. science, 288, 1984–1985.]
Az utóbbi jó egy évtized földi tekintetben vett magas átlaghõmérséklethez hozzásegített az AMO pozitív fázisba való váltása, a 77-es nagy váltás – vagyis az El Nino megszaporodása – amely szintén egy több évtizedes oszcilláció része, vagy éppen szintén az Indiai-óceán több évtizedes hõmérsékleti oszcillációjának éppen meleg fázisa.
„globális éghajlatváltozás”
Sajnos nagyon sok helyen rosszul fogalmaznak. Minden változást a globális felmelegedés számlájára írnak és azt meg egy az egyben emberi hatásnak könyvelik el. Ez ilyen formán nem igazán helyes. Vannak regionális természetes éghajlatváltozások, ezekre rárakódik az antropogén hatás, és ezek eredõje lesz a Földön megfigyelhetõ éghajlatváltozás. Hogy melyikbe melyik mennyit tesz bele, nem lehet tudni.
Következõ évtized(ek):
Elsõsorban forgatókönyvek szerint lehetne beszélni, vagy éppen feltételes módban. Kivéve, ha valamit nagyon biztosra tudunk és elég sok információ alátámasz ÉS nem forgatókönyv szerint megy.
Nagyon sok tényezõ van, amely meghatározza milyen lesz a következõ évtizedek éghajlata.
Az éghajlati modellek, amelyek eredményei az IPCC-ben is szerepelnek fõleg az ÜHG-s forgatókönyvek alapján futott eredményeket tartalmazza. Más forgatókönyv szerintit nem nagyon. Ez miért baj? Pl. Egyik modellben sincs futtatva egy olyan alternatíva, amelyet pl. az orosz tudós(ok) mellett más ország tudósai is fejtegetnek. Vagy más fontos folyamatok. Vagy ha van is, nagyon nincs publikálva, vagy éppen nem kap viszhangot.
De emellett nem jól fogják meg az AMO-t, sõt még az El Nino-t is van, amelyik meg se látja.
Javítani kellene õket nagyon.
Tudtommal három olyan modell van, amelyet átdolgoztak és egy évtizedre történõ elõrejelzésre használják. Egyik a PREDICATE (Mechanisms and Predictability of Decadal Fluctuations in Atlantic-European Climate) programon belül lett fejlesztve (http://ugamp.nerc.ac.uk/predicate/, az oldalon található egy 2007-es technikai beszámoló, érdemes elolvasni). Ezek jobban figyelembe veszik a természetes folyamatokat is, mint pl. az El Nino.
Atlanti-óceán vízhõmérsékletének jövõje:
Szintén egy idézet:
„Judging by the 1400-year simulation’s AMO, Knight and colleagues predict that the conveyor will begin to slow within a decade or so.” [kerr r. a., 2005: atlantic climate pacemaker for millennia past, decades hence? science, 309, 41-43.]
Egy biztos, jelenleg a pozitív fázisban vagyunk és a következõ évtizedekben nagyon valószínû, hogy újra átvált a negatív fázisba.
Duna jege:
A Duna régen valóban elég sokszor befagyott komoly teleken, de akkoriban más volt a Duna környezete. Nem voltak rajta erõmûvek, vízlépcsõk és nem haladtak rajta jégtörõ hajók és nem robbantgatták ha éppen komolyan befagyott - legalábbis tudtommal.
Referencia szint:
Más referencia szinthez való viszonyítás esetén éppen más eredményekre jutunk.
Ha már a "60-as évekhez viszonyítunk tudnunk kell, hogy akkoriban mind Európában és mind az USA-ban igen komoly, hideg telek fordultak elõ. Már-már mini kis jégkorszaknak is beillene a "60-as évek. Ahhoz képest minden rekord sebességgel változott meg.
Tendencia:
Igen. Tény, hogy az utóbbi másfél évszázad hõmérsékleti megfigyeléseiben globális szinten van egy lineáris emelkedõ tendencia.
Oszcilláció:
Igen, az is tény, hogy nem egy folytonos emelkedõ hõmérsékletrõl beszélhetünk, inkább hullámzóról. Az oka, hogy a légkör és az óceán között létezik egy belsõ oszcillációs mód, a közöttük lévõ erõs kölcsönhatás következtében.
Itt évtizedekrõl, több évitzedekrõl beszélhetünk.
Elmúlt több, mint egy évtized csúcsdöntõ meleg évei:
Valóban van köze az antopogén hatásnak az elmúlt 12 év rekord meleg éveihez. Itt nem csak az üvegházhatású gázok értendõek antropogén alatt. Azonban az kimarad, hogy ehhez biza a természetes folyamatok is hozzásegítettek.
Hogy hogy értem?
Általános vélekedés a területen dolgozó tudósok között, hogy az észak-atlanti térségben mûködik egy "szívritmus-szabályó"-pacemaker. Jobb szót nem találtam most rá .
Ez az egész északi hemiszférára kihat. Egy olyan jelenség, amely hatását tekintve talán vetekszik az El Nino-val. Habár a két jelenség más idõskálán lényeges.
Igen ez az AMO (Atlantic Multidecadal Oscillation).
Egy idézet egy tudóstól:
"It is possible the enhanced warming in the North Atlantic recently is a superposition of a natural mode plus an anthropogenic mode"- Michael Mann a Virginiai Egyetemrõl (statisztikus-klimatológus). [kerr r. a., 2000: a north atlantic climate pacemaker for the centuries. science, 288, 1984–1985.]
Az utóbbi jó egy évtized földi tekintetben vett magas átlaghõmérséklethez hozzásegített az AMO pozitív fázisba való váltása, a 77-es nagy váltás – vagyis az El Nino megszaporodása – amely szintén egy több évtizedes oszcilláció része, vagy éppen szintén az Indiai-óceán több évtizedes hõmérsékleti oszcillációjának éppen meleg fázisa.
„globális éghajlatváltozás”
Sajnos nagyon sok helyen rosszul fogalmaznak. Minden változást a globális felmelegedés számlájára írnak és azt meg egy az egyben emberi hatásnak könyvelik el. Ez ilyen formán nem igazán helyes. Vannak regionális természetes éghajlatváltozások, ezekre rárakódik az antropogén hatás, és ezek eredõje lesz a Földön megfigyelhetõ éghajlatváltozás. Hogy melyikbe melyik mennyit tesz bele, nem lehet tudni.
Következõ évtized(ek):
Elsõsorban forgatókönyvek szerint lehetne beszélni, vagy éppen feltételes módban. Kivéve, ha valamit nagyon biztosra tudunk és elég sok információ alátámasz ÉS nem forgatókönyv szerint megy.
Nagyon sok tényezõ van, amely meghatározza milyen lesz a következõ évtizedek éghajlata.
Az éghajlati modellek, amelyek eredményei az IPCC-ben is szerepelnek fõleg az ÜHG-s forgatókönyvek alapján futott eredményeket tartalmazza. Más forgatókönyv szerintit nem nagyon. Ez miért baj? Pl. Egyik modellben sincs futtatva egy olyan alternatíva, amelyet pl. az orosz tudós(ok) mellett más ország tudósai is fejtegetnek. Vagy más fontos folyamatok. Vagy ha van is, nagyon nincs publikálva, vagy éppen nem kap viszhangot.
De emellett nem jól fogják meg az AMO-t, sõt még az El Nino-t is van, amelyik meg se látja.
Javítani kellene õket nagyon.
Tudtommal három olyan modell van, amelyet átdolgoztak és egy évtizedre történõ elõrejelzésre használják. Egyik a PREDICATE (Mechanisms and Predictability of Decadal Fluctuations in Atlantic-European Climate) programon belül lett fejlesztve (http://ugamp.nerc.ac.uk/predicate/, az oldalon található egy 2007-es technikai beszámoló, érdemes elolvasni). Ezek jobban figyelembe veszik a természetes folyamatokat is, mint pl. az El Nino.
Atlanti-óceán vízhõmérsékletének jövõje:
Szintén egy idézet:
„Judging by the 1400-year simulation’s AMO, Knight and colleagues predict that the conveyor will begin to slow within a decade or so.” [kerr r. a., 2005: atlantic climate pacemaker for millennia past, decades hence? science, 309, 41-43.]
Egy biztos, jelenleg a pozitív fázisban vagyunk és a következõ évtizedekben nagyon valószínû, hogy újra átvált a negatív fázisba.
Az ötlet amúgy jó lenne, a gond csak az, hogy sokan elfelejtik, hogy a villamos energiát is meg kell termelni, és azt gondolják, hogy "hát az a konnektorból jön" - nehogy félreérts, tudom, hogy Te nem .
Érdekes lenne egy olyan tanulmányt olvasni, melyben összevetik mondjuk 5000 elektromos autó éves energiaszükségletének elõállításához szükséges fosszilis energaihordozók mennyiségét 5000 hagyományos autó energiaszükségletével.
A másik, szerintem elõbb-utóbb elkereülhetetlen megoldás lehetne fõleg a nagyvárosokban az, hogy a maximális köbcentimétert korlátozzák, mondjuk 1000-1200 ccm-nél. Egy ekkora motornál már valóban igen alacsony fogyasztást és emissziót lehet megvalósítani, és városi körülmények között, a lámpától lámpáig való araszolásra és a napi teendõk ellátására tökéletesen elegendõ. Ja, hogy így bukik egy státuszszimbólum? Egye fene...
Érdekes lenne egy olyan tanulmányt olvasni, melyben összevetik mondjuk 5000 elektromos autó éves energiaszükségletének elõállításához szükséges fosszilis energaihordozók mennyiségét 5000 hagyományos autó energiaszükségletével.
A másik, szerintem elõbb-utóbb elkereülhetetlen megoldás lehetne fõleg a nagyvárosokban az, hogy a maximális köbcentimétert korlátozzák, mondjuk 1000-1200 ccm-nél. Egy ekkora motornál már valóban igen alacsony fogyasztást és emissziót lehet megvalósítani, és városi körülmények között, a lámpától lámpáig való araszolásra és a napi teendõk ellátására tökéletesen elegendõ. Ja, hogy így bukik egy státuszszimbólum? Egye fene...
Tegnap hallottama rádióban egy hírt, miszerint Izraelben egy gazdag vállalkozó elhatározta, hogy elektromos autók számára épít ki "kúthálózatot". Az állam nagyban támogatja az elképzelést, mivel arra törekednek, hogy részint az ország olajfüggését csökkenteni lehessen, részint pedig nagy lépéseket tegyenek a környezetvédelem terén is elõre. Az állam adómentessé teszi az elektromos autók használatát, s adókedvezménnyel támogatja az országban épülõ Renault elektromosautó-üzemet. Azt tervezik, hogy az elektromos autókat hûségnyilatkozattal lehet kedvezményesen használni majd, vagyis a vásárlónak vállalnia kell, hogy x éven át elektromos gépjármûvel utazik hagyományos helyett.
Link
Link
Fúziós erõmûben nincs radiokatív hulladék, ezért kellene erre törekedni. Pontosabban maga a reakció nem ad radioaktiv végterméket, hulladékot, "csak" a sugárzástól szükségszerûen radioaktívvá váló alkatrészek kérdésesek, de ezeket meg nem kell elszállítani csak 10-20-30 évente egyszer.
Meg azért, mert a nyersanyag (D) korlátlanul rendelkezésre áll.
Meg azért, mert a nyersanyag (D) korlátlanul rendelkezésre áll.
Ma a vasúti szállításra tervezett radioaktív anyagokat szállító konténerek sérülés nélkül kibírnak egy 160 km/h-val történõ ütközést is. Ez a burkolat messze felette áll egy mai autó biztonságának, tehát ez lenne a legerõsebb pontja: Link
Nem megoldhatatlan a dolog közel sem.
Nem megoldhatatlan a dolog közel sem.
Bocs, már az elején jelezhettem volna hogy konkrétan mihez szóltam hozzá.
Közepesen durva karambol:
Link
Link
De a jelenlegi biztonságpolitikai események sem kedveznek mivel fegyverként lehet használni. Szintméréshez használt állandó sugárforrást is eléggé szigorúan ellenõrzik pedig az sok nagyságrendel kevesebb "energiát" ad még egy LED mûködtetéséhez is.
Az UHG mondjuk meg lenne oldva, de mi lenne a sok-sok tonna radioaktív hulladékkal?
A nagyobb energiasûrûségû akkumulátorok tényleg sokkal jobb megoldások lennének.
De az üzemanyag energiacellával nagyon jó hatásfokkal villamos energiává is alakítható.
Közepesen durva karambol:
Link
Link
De a jelenlegi biztonságpolitikai események sem kedveznek mivel fegyverként lehet használni. Szintméréshez használt állandó sugárforrást is eléggé szigorúan ellenõrzik pedig az sok nagyságrendel kevesebb "energiát" ad még egy LED mûködtetéséhez is.
Az UHG mondjuk meg lenne oldva, de mi lenne a sok-sok tonna radioaktív hulladékkal?
A nagyobb energiasûrûségû akkumulátorok tényleg sokkal jobb megoldások lennének.
De az üzemanyag energiacellával nagyon jó hatásfokkal villamos energiává is alakítható.
Értem én! Csak hülyén jött le :-)
Ettõl függetlenül szerintem lehetséges volna olyan "tokba" helyezni majd a mini-erõmûveket, hogy egy durva karambol esetében se szabaduljon ki belõle semmi. Bár nem hiszem, hogy normális esetben ez lesz a járható út. Nagyobb kapacitású akksikkal vinni az áramot sokkal veszélytelenebb s szerintem olcsóbb is lesz.
Ettõl függetlenül szerintem lehetséges volna olyan "tokba" helyezni majd a mini-erõmûveket, hogy egy durva karambol esetében se szabaduljon ki belõle semmi. Bár nem hiszem, hogy normális esetben ez lesz a járható út. Nagyobb kapacitású akksikkal vinni az áramot sokkal veszélytelenebb s szerintem olcsóbb is lesz.
#4795. - Noli (Veszprém)
Természetesen
én erre gondoltam:
"#4755. - Dexion (Budapest XVIII.) "
"Ennél már az is jobb, ha az átmeneti megoldások feljesztése leállna, a megtakarított pénzt meg az éghajlatváltozás következményeire és a mini fúziós meg atomreaktorok (autóba, hajóba, kisvárosba, stb)"
Természetesen
én erre gondoltam:
"#4755. - Dexion (Budapest XVIII.) "
"Ennél már az is jobb, ha az átmeneti megoldások feljesztése leállna, a megtakarított pénzt meg az éghajlatváltozás következményeire és a mini fúziós meg atomreaktorok (autóba, hajóba, kisvárosba, stb)"
Fúziós-hasadásos módon elõállított elektromos áramot csak vihet magával az a szerencsétlen autós?
Messze vagyok egy (orosz)tudós szintjétõl, de hogy lehet 1-2 év adatiból tendenciafordító következtetést levonni földi léptékben?
Fúziós,hasadásos stb. energiaforrásról autóba, csónakba: csak egyetlenegy aprócska gond van :
Láttatok már igazán összetört autót?
A többi apró részlet már tényleg mellékes.
Fúziós,hasadásos stb. energiaforrásról autóba, csónakba: csak egyetlenegy aprócska gond van :
Láttatok már igazán összetört autót?
A többi apró részlet már tényleg mellékes.
A kutatás eredményeit helyén kell kezelni.
Az adatok tanulsága szerint - az elmúlt közel 30 évben - inkább növekedett az antarktiszi tengeri jégborítottság. Ez az IPCC jelentésében (Chapter 4 Observations: Changes in Snow, Ice and Frozen Ground; 4.4 Changes in Sea Ice, Figure 4.8, page 351.) is megtalálható. Habár a növekedés mértéke nem szignifikáns. Megjegyezném, hogy az antarktisz esetében igen nagy a változékonyság mind éven belül, mind évrõl évre. A cikkbõl konkrétan nem derült ki számomra, hogy most valóban kiragadtak két évet és azokat vizsgálták egymáshoz - így érthetõ is lenne miért jutottak ilyen mértékû változásra -, vagy a 12 évet rendben végig elemezték. Szükség lenne az eredeti tanulmányra hogy kiderüljön hogyan és mint számoltak.
Néhány hasznos oldal a két jégsapkával kapcsolatosan - hivatalos adatok:
Link
Link
Az adatok tanulsága szerint - az elmúlt közel 30 évben - inkább növekedett az antarktiszi tengeri jégborítottság. Ez az IPCC jelentésében (Chapter 4 Observations: Changes in Snow, Ice and Frozen Ground; 4.4 Changes in Sea Ice, Figure 4.8, page 351.) is megtalálható. Habár a növekedés mértéke nem szignifikáns. Megjegyezném, hogy az antarktisz esetében igen nagy a változékonyság mind éven belül, mind évrõl évre. A cikkbõl konkrétan nem derült ki számomra, hogy most valóban kiragadtak két évet és azokat vizsgálták egymáshoz - így érthetõ is lenne miért jutottak ilyen mértékû változásra -, vagy a 12 évet rendben végig elemezték. Szükség lenne az eredeti tanulmányra hogy kiderüljön hogyan és mint számoltak.
Néhány hasznos oldal a két jégsapkával kapcsolatosan - hivatalos adatok:
Link
Link
Ez mind igaz. Csupán azt jeleztem, hogy ha a szerzõ két "külsõ" hatást vizsgál (naptevékenység csökkenése ill. CO2-szint növekedése), amelyek KÖZVETLEN hatása (a légkörbe kerülõ energiamennyiség változása) egy nagyságrenddel eltér, akkor illene megmagyarázni, miért pont a gyengébbtõl várja, hogy ennek megfelelõen változik a Föld éghajlata. Nem zárom ki (bár nem is tartom valószínûnek), hogy ezt is logikusan meg lehetne magyarázni, pl. az általad írt visszacsatolások miatt. Mindenesetre ez hiányzik az írásból...
Azért nem ilyen egyszerû, mert a CO2 megnövekedõ parciális nyomása másra is hatással lehet, pl a fotoszintézis sebességére, a különbözõ anyagokba való beleoldódásra stb.
A melegedés hatására továbba azonnal elkezd megváltozni a teljes földfelszin albedoja, mivel az átlagos felhõmennyiség, a növényzet helye, összetétele, mérete stb elkezd változni.
A cikkbõl az igaz, hogy eljöhet az a pont a változásokban, ahol valamely egyensúly megbillen és nagyon gyorsan nagyot sokat fog változni az éghajlat valamely paramétere.
A lényeg hogy számítási kapacitás, modellek és mérési adatok híján kb fogalmunk sincs, mi lesz az átlagos idõjárás mondjuk 2030-ban.
A melegedés hatására továbba azonnal elkezd megváltozni a teljes földfelszin albedoja, mivel az átlagos felhõmennyiség, a növényzet helye, összetétele, mérete stb elkezd változni.
A cikkbõl az igaz, hogy eljöhet az a pont a változásokban, ahol valamely egyensúly megbillen és nagyon gyorsan nagyot sokat fog változni az éghajlat valamely paramétere.
A lényeg hogy számítási kapacitás, modellek és mérési adatok híján kb fogalmunk sincs, mi lesz az átlagos idõjárás mondjuk 2030-ban.
Ha így gondolja, akkor elég sok alapvetõ ellentmondást fel kellene oldania. A légköri CO2-szint növekedése jól mérhetõ, mint ahogy az is könnyen kiszámítható, hogy a tapasztalt többlet milyen hullámhosszakon mennyi sugárzást nyel el. A légkörbe a CO2 sugárzáselnyelése miatt bekerülõ többletenergia pedig egy nagyságrenddel nagyobb, mint a Nap sugárzásában tapasztalható ingadozások.
"A CO2 szint növekedését sem az emberi kibocsátással magyarázza, hanem a csökkent sugárzás miatt bekövetkezõ fotoszintéziscsökkenésbõl adódó kevesebb CO2 beépülés..."
Ezzel pedig az a probléma, hogy a légköri CO2 mennyisége az elmúlt 200 évben töretlenül növekszik, naptevékenységi minimumok és maximumok során egyaránt. A napsugárzás pedig épp az ipari forradalom elõtt volt számottevõen gyengébb, de ekkor jóval kevesebb CO2 volt a levegõben! Tehát az adatok azt mutatják, hogy ilyen összefüggés nincs.
"A CO2 szint növekedését sem az emberi kibocsátással magyarázza, hanem a csökkent sugárzás miatt bekövetkezõ fotoszintéziscsökkenésbõl adódó kevesebb CO2 beépülés..."
Ezzel pedig az a probléma, hogy a légköri CO2 mennyisége az elmúlt 200 évben töretlenül növekszik, naptevékenységi minimumok és maximumok során egyaránt. A napsugárzás pedig épp az ipari forradalom elõtt volt számottevõen gyengébb, de ekkor jóval kevesebb CO2 volt a levegõben! Tehát az adatok azt mutatják, hogy ilyen összefüggés nincs.