Agrometeorológia

A rózsán lévõ "fehér cucc" lehet lisztharmat gomba, vagy tripszt, (atka). Nemtom pontosan, de enyhe kénes, vagy szerves dísznövény keverékkel fújd le. Csak óvatosan, jól hígítva, mert ugye most kezdenek igazán virágozni.
A szõlõkre csak riasztást adtam le. ( estefelé le is kezelem, már 2-3 hete volt permi.)

Az esõ persze kell, jó 2 hete volt utoljára.

Reagálva a met. társalgóra. Tisztába vagyok ezzel, szerencsére a 7-10(14) napos permetezési fordulókkal eddig szépen sikerült megfogni minden betegséget. A szõlõ nagy része elvirágzott már nálunk. Szépen kötõdtek a fürtök.
Az esõ meg sajnos kellett a kert többi részének. Bár 3-4x ennyi is elfért volna,de most ezzel kell beérni. A héten talán így nem kell locsolni már.

Max. a ma-holnapi locsolás kimarad. Nálam a rózsán is van fehér cucc, az is peronoszpóra lehet? Tegnap leszedtem a maradék cseresznyét. Idén rekord termés volt még úgy is, hogy akadt elég sok rossz. Összesen nyolc láda lett. Jutott belõle befõttbe, dzsembe és borba is. Jelenleg szépen adja még a szilvafa és barackfa. Holnap lehet füvet vágni az esõ után, így legalább nem szárad el.

A langyos, de néhol 3-7 mm. esõ miatt beindult a szõlõk perenoszspóra fertõzöttségének veszélye. Virágzó, vagy elvirágzott fajták ilyenkor a legérzékenyebbek.

Majsa- Fehértó (Szeged felett) közti csatorna. Jó el van hanyagolva, ugye majdhogy felszámolják a vízgazdálkodási reg. társulatokat.
Link
Rossz felfogás, a víz elvezetése, belvíz megszüntetése, épp itt a homok hátságon. Tárolók kellenének.

Egy igaz történet az erdõ életet éltetõ csodájáról : Link
A fenti videóból következõen várhatóan az erdõsítéssel élhetõbbé válna hazánk.
Itt egy köztünk élõ magyar erdész-borász (egri) ember : Link
Ezen gondolatok cselekvések mentén élõ ember képvisel igazi értéket, életet megtartó erõt.

"Na igazán csak itt derül ki, mekkora balfékség volt a folyószabályozás, hiszen egy kacskaringós folyóból sokkal távolabb lehet vizet elvezetni, mint egy kanyarulatok nélküli folyóból. Óriási barmok voltak akik kiagyalták és akik keresztülvitték a szabályozást."


A sok "barom" közt nagy szerencse, hogy itt vagy nekünk, és mindenre fényt derítesz, megvilágítasz. Egy igazi áldás vagy a MetNet-nek, boldog vagyok, hogy sok-sok éve regisztrálhattam. Már ezért megérte. Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen okosságokat olvashatok.
Tényleg, komolyan.

"A mesterséges tavakat nem kell feltalálni. Az Árpád-korban még tudták, hogy ezek jók. Volt is belõle úgy 3000. Fokokkal kötötték össze ezeket a folyóval, ahonnan táplálták. Eredményeképpen az emberek által elfogyasztott élelmiszer 2/3-a hal volt."

De jó lenne, nem kellene halászléért elutazni Bajára vagy Szegedre a Metnet-talira.

Itt csak olyan "vájkos gödör" vagy 50x120 méteres géppel kiásott, nyáron poshadt vizes tárolók vannak,vagy egy két természetes 1-2 km2-es tavacskák.

Nejem mesélte, Majsa határában volt a tanyájuk, és olyan "laposban" az országút mellett összegyûlt a tavaszi hólé, plusz a nagy esõk miatt max.derékig érõ tavacska volt. Mentek is ki garaboly kosárral halászni a kárászokat, a házi kacsák degeszre nõtt beggyel támolyogtak vissza a tanyára..
De szép volt, régen volt, ma is lehetne.

A folyók menti 5-5 km szélességben lassan, fokozatosan de mindenképpen ki kellene alakítani kisebb méretû, de sok halastavat. Ezek helye lehetne az a sok egyébként is mély fekvésû terület, amely csapadékosabb idõszakokban egyébként sem mûvelhetõ meg. Ezek lényegében a tervezett óriás víztározók szerepét is betölthetnek, de közben hasznuk is lenne. És hogy mi lenne ezen a 10 km-es sávon túl?

Na igazán csak itt derül ki, mekkora balfékség volt a folyószabályozás, hiszen egy kacskaringós folyóból sokkal távolabb lehet vizet elvezetni, mint egy kanyarulatok nélküli folyóból. Óriási barmok voltak akik kiagyalták és akik keresztülvitték a szabályozást.

A Homokhátság történelmi távlatban nem állt mûvelés alatt - nem véletlenül. Én az egész homokhátat beerdõsíteném. Ezzel biztosítva lenne a homok megkötése több ezer évre. A talaj nedvességtartalma is így õrizhetõ meg leginkább. Erdõgazdálkodást vezetnék be nálad. Az erdõn kívül pedig zöld utat kell adni a szárazságtûrõ növényfajtáknak.
Persze drága 120 méter mélyrõl felhúzni a vizet szivattyúkkal, de feltételezem, hogy még mindig olcsóbb, mint egy Duna-Tisza csatorna kiásása, nem beszélve a fenntartás költségeirõl. Az óriásberuházások legnagyobb hátránya éppen a fenntartatatlanság.

Emberléptékû megoldásokra van szükség.

leganyi: Minden gondolatoddal egyetértek.

Nos ezek a halastavak megoldhatnák a közvetlen ott élõk helyzetét. De mi van beljebb, ott a Duna-Tisza közben, olyan 20-40 km.-re. Oda már csak a csatorna rendszer lenne megoldás.
Gondoljuk csak el, ha lenne csatorna, a felszíntõl számítva kb.50-70 cm.re mélyebben "csörgedezne" a víz. Nemsoká beindulnának a mini-háztáji átemelõ adagoló rendszerek, akár aut. napelemes táplálással. Nem az a megoldás, ami most van, hogy 30-70-120 méter mélyrõl szívják a vizet nagy teljesítményû szivattyúkkal, több Kw.-os áramfogyasztással.
A csatorna rendszer persze vonatkozna a Tiszára is , ugye tudjuk milyen szeszélyes a vízhozama.

A politikai? megjegyzést csak a középtávú 3-5 év jövõ elképzelésére írtam, jó lenne ezt megcsinálni.

A áradás hordaléka megtermékenyíti a talajt. Tudtommal régen az õseink azokon a területeken laktak, amit a víz nem öntött el állandóan (logikus). Az igazi nagy árvizek a folyók szabályozása után a fokrendszer felszámolása után jöttek.

A mesterséges tavakat nem kell feltalálni. Az Árpád-korban még tudták, hogy ezek jók. Volt is belõle úgy 3000. Fokokkal kötötték össze ezeket a folyóval, ahonnan táplálták. Eredményeképpen az emberek által elfogyasztott élelmiszer 2/3-a hal volt.

A Dunát nem kell megcsapolni. Semmi szükség rá, kidobott pénz lenne, azon túl, hogy megalomán elképzelés. Sok kis halastavat kellene létesíteni, közvetlenül a folyók közelében. Ha elegendõ ilyen jönne létre, akkor az árvizek LNV-je is csökkenésnek indulna.

Meg kell fogni az árvizeket, itt tartani a víz nagy részét a medencében, mint azt régen is tették az õseink (foki gazdálkodás).Visszaadni a víznek azon a területek egy részét, amiket elvettek tõle. Ide lehet nagy erdõket-gyümölcsösöket telepíteni(volt is ott régen). Így a nyár csapadékosabb és pár fokkal enyhébb lehetne.

Politika görög szó: jelentése közügyekkel való foglalkozás.
Idióta görög szó : az aki nem foglalkozik a közügyekkel.

Az élet hosszútávú megtartása a Földön és a Kárpáthazában szerintem a legfontosabb közügy.
No persze ez egy tudományos definíció szerint gyarmati gazdaságú országban (világban) szinte LEHETETLEN. Amikor az idegen (megszálló) pillanatnyi gazdasági érdeke miatt felszámolja az évezredeken keresztül éltetõ környezetet és el is hiteti, hogy ez a JÓ.

1940-es években termelt búzát az ember 65%-ban volt képes emészteni. Ez mára a 30%-ra csökkent.
Nagy "fejlõdés"...
Be lehetne látni a hibákat, tévedéseket és helyreállítani -amíg lehet- az éltetõ világot. Akkor talán az idõk végezetéig is kitarthatna az emberi faj ezen a Földön.

Csengeri barátunk hsz.-e a met.társalgóból;

"Mesterséges tavak és erdõk kellenének Magyarországra. A Duna-Tisza köze homokos talajára, ahol nincs termõtalaj, oda akácerdõket, a többi terméketlen területre pedig, ahová nem lehet erdõket telepíteni, mesterséges tavakat kellene létrehozni. Például a Hortobágy környéki szikes pusztákra el tudnék képzelni gyógyfürdõket is, amik kifejezetten az országutak mellé épülnének. Dupla haszon lenne az országra nézve, mert nedvesség is tárolódna, így több feltétel lenne az esõfelhõk kialakulásának, meg a termálfürdõ Magyarországon eleve jó biznisz."

Hsz.-em ;

Nagyon szép elképzelés, de szerintem Paks alatt lehetne megcsapolni a Dunát, asszem van is hasonló "dunavölgyi csatorna".
A homokhátságra legjobb lenne egy szépen kiépített, apadásmentes csatorna, DUNA- Solt Kunszentmiklóstól ugye lefelé, arra Kiskõrös- Soltvadkert-Tázlár-Bodoglár-Majsa-Kömpöc-Szatymaz-Csólyospálos-Ruzsa-Mórahalom-Röszke-TISZA.

A felsorolt homoki települések a legjobb zöldség-gyümölcs termõ helyek, ahová a csatorna öntözés aranyat érne. Nem éppen akácfa kellene az terem magától. "

A VÍZ minden nyáron aranyat ér. Gondolkodjunk el ezen, nem sokára itt a szíriai szárazság.


[politikai tartalom törölve. ervin]

Idevágó havi program, méz és meggyfesztivál Szankon a hónap végén.
Link

Bizony így van. Virágzáskor is csodáltam,hogy körül ülték a virágok a törzset.

Jól látom, hogy a vezérág hozza a kocsányt a terméssel? Nem láttam még ilyet.

Érik a meggy is.
Érdi fajta:
Link
Maliga Pál (1993) fajta. érdekes a gyümölcsök a vezér-törzs ágon hozták a legtöbbet.
Link
A gyümölcs nagysága vetekszik a középnagy cseresznyével:
Link
Végül egy teríték a leszedett két fajtáról. Az érdinél elõfordul a dupla gyümi egy száron. A Maliga meggynél pedig a hármas bog. A fáról belekerült egy csontig száradt aszalvány is, errõl nem tudok magyarázattal szolgálni, monília?
Link

A kaktusz virága. Metnet tali Szeged.
Link

Valaki említette a bodzamézet tán itt ebben a topikban pár napja, köszönet érte, sosem hallottunk róla, de most mi is csináltunk és jól sikerült, finom

A yucca recurvifolia csoportozat teljes pompában.

Ezt találtam a témában Link

Köszi. A bazsalikomban annyira nem hiszek, mert tavaly közvetlenül a paprika mellett volt bazsalikom, ráadásul a hozzá közelebb lévõ paprikák voltak tetvesebbek. Idén ott most nincs bazsalikom, s a paprikákon nuku tetû. Persze azt sem állítom, hogy a bazsalikom ott nem léte miatt nem tetves a paprika, inkább azt, hogy szerintem (vagy legalábbis nálam) nincs hatással.

Érik a meggy is.
Érdi bõtermõ;
Link
Malanga emléke új fajta;
Link

Lehet atka? Én legutóbb Sanmite -ot is tettem azért az Actara és az Amistar mellé. Ha egyszer elkap valamit több gond van vele.. Ültettem a sorokba 2 bazsalikomot is, azt olvastam elriasztja a terveket..

05.30.: Link Link
06.01.: Link Link

Pár mai:
cukkini: Link tök: Link Link paradicsom: Link
repce: Link egyebek: Link Link Link Link

A három yucca ág egyszerre virágzik, mellé jön egy negyedik virágcsoport is, ilyen még sosem volt. Kép holnap.

A vakond szuper állat, 2 évvel ezelõtt végigásott a paprika palánták alatt, ahol a csepegtetõ puhán tartotta a talajt. A paprikák gyökérzete persze nem köszönte meg.

Ha legalább a lótücsköket írtaná, de nem.. ha éppen puha talajon fészkelt akkor esetleg utánamegy, egyébként miért szenvedne.

Gondolom gilisztákat zabál.. de erre nehéz evidenciát találni.. pajor elég kevés van, azt biztos nem.

Nálam nem maradhatott.. azt kell hogy mondjam nagyon nehéz elhajtani. Idén már nincs a környéken.. Kb. 50szer ástam csapdát, amibõl kb. minden 5-10. sikerült jól + állandó zizegõ a föld alá van beásva.

Vakond ellen hogy védekeztek, mert keményen túr a paradicsomosban is.

Érdekes még,, hogy a paprika érik, júniusban már lehet, hogy pár bogyót le is tudok "szüretelni", mondjuk hamar ki is ültettem idén..

Nekem zöld tetveim vannak a paradicsomon, bár most megnézegetve már kevesebb jóval, pedig még nem permeteztem le. Meg az alsó leveleken apró narancsos-barnás kis pöttyök is vannak egyes példányokon, nem tudom, hogy ez vajon gomba, vagy atka tevékenységre utal?

Oltott meszet vettem

Fekete szárnyas tetû? Ha az egyszer megjelenik nehéz lesz visszaszorítani, pár mindig marad rajta nagy kárt nem okoznak, igaz vírust terjeszthetnek. Nekem még nem pusztult el miattuk paradicsomom. Én amit szoktam használni ellenük, Karate, Mospilan és Actara variálva. Általában ezeket mindig valamilyen gombaölõvel együtt szoktam kiszórni. Most kezdenek megjelenni az elsõ termések, végre..

Ahogy kicsit beleolvastam a témába ezek után ezerszer meggondolnám, hogy kézzel szedem össze a csigákat (inkább felveszek egy gumikesztyût). Nem gondoltam volna, hogy ennyi élõsködõ rejtõzik bennük.

Más: Tegnap (Lujó korábbi javaslatára) kiszedtem az egyik Mathiász Jné muskotályt, amit 2012-ben tavasszal ültettem és nem fejlõdött, az 5cm töredezõ egyetlen satnya hajtás (sárszembõl) már a fajta szégyene (még a Lujótól kapott vesszõk némelyike jócskán le is körözte). Gyökér teljesen ép volt, azonban a problémát az alany és a nemes nem megfelelõ együttélése okozta (nem is csodálkoztam rajta, mivel a gyökeresedési hibáin felül sokszor az alannyal is meggyûlik a baja). Tegnap este ismét elültettem egy nagy cserép szõlõdugvány tartalmát, ezek már kint a szabadban a tûzõ napon gyökeresedtek, termesztéstechnológia megegyezik az általam néhány hónapja leírtakkal, eredés 100%-os volt (már nem is csodálkozom rajta ). 2 Afuz Ali, 4 Favorit és 3 Palatina (Aug. musk.) volt a mûanyag cserép tartalma (elõzõeknél jóval agresszívabb, vastagabb talpgyökerekkel - különösen az Afuz Ali-nál), ebbõl 5 tõ került ki a kertbe, többit tegnap odaadtam szomszédoknak-ismerõsöknek. A talaj betonkeménységû volt és 40cm-ig alig volt benne nedvesség, ásni nem lehetett, a talajrögöket szét kellett ütni, ekkor szembesültem azzal, hogy tetemes csapadékhiányunk van. A beiszapolást lukanként kénytelen voltam 25-30 liter vízzel elvégezni (míg máskor 10l bõven elég volt).

Szekének üzenem, hogy csak jövõre (tél végén leghamarabb) lesz dugványnak alkalmas szõlõvesszõ (késõi muskotályos szõlõk tekintetében Lujó kollégához tudsz fordulni). Tapasztalatom az, hogy március közepénél hamarabb nem érdemes konténerben/cserépben hajtatni, mert gyorsan gyökeresedik és nagyon hamar kinövi a cserepet. A májusi-júniusi kiültetés a legideálisabb, még így is prímán beérnek a vesszõk nyár végére, õsz elejére.

Égetett: Link
A hatása elég drasztikus, a nedvességgel érintkezve kémiai égést okoz, nem túl szép halálnem (ld. egészségügyi kockázatok c. bekezdés).

Különben nagyon gazdag a csigaelhárítás szakirodalma. Pl: Link Link

A mészpor milyen mészpor?

Monilijás, rohadni kezdõ gyümölcs hatása lehet hasmars. Nagyanyóm járt úgy kajszibarack befõzés közben, legalább 30 éve. Lehet az ember érzékenyebb is egyes gombatoxinokra, esetleg így kisebb mennyiség is kiválthat drasztikus hatást. Én cseresznyeként az egészséges, legfeljebb frissen rigó csípte érett gyümölcsre gondoltam. Szerintem jó eséllyel nálad a két pont.

Szerintem egyszerûen kicsit többet ettek a csercsibõl, olyan ez mint a hirtelen másság a gyomornak. Fokozatosan szabad enni, 10-20 dekát max. És jól összerágni, a mag kiköpése után is.Vizet, sört bort de még üdítõt ne igyunk rá.
Az egészséges gyümölcsnek finom íze van, de ha kukacos,bebarnult héjú, akkor mindjárt érezni valami poshadt, rossz ízt.
Különben minden nap szedem a vékonybõrû cseresznyét, sajnos az esõk, párásság és madarak szél miatt sok a bebarnult, penészes szem. Ahogy szedem, már érezni az ujjam közt,ha puha és leccses, azt mindjárt kiejtem..

Állítólag, ha tojáshéjat összetörsz és a növény köré szórod, gátat képez nekik és nem tudnak rajta átmenni, én ezt teszem, illetve kézzel likvidálom õket. nálunk is sok növényt lezabáltak. A cukkinik szerencsére túlélték, már szép nagyok, nálunk a napraforgók, 2 dália és csillagfürtök bánták...

Na ilyet sem pipáltam még: tetves a paradicsomunk, igaz még csak harmadik éve csinálom, de azért ez nem egy gyakori esemény szerintem országosan. A paprikának meg semmi baja (eddig), de az meg tavaly volt picit tetves és a paradicsomnak nuku baja volt, érdekes.

Nem közvetlen köré szórtam, hanem olyan 20 cm-re az egész eperterület köré, nagyjából egy négyzet alakú szórási sáv lett belõle. Most pont jó, mert nagy esõket nem mondanak 1-2 hétig. De azért én este a helyedben megnézném sötétedés után, hogy milyen csigahaderõ indul meg a célnövény felé és hogy nagyjából honnan.
Ha a por sem válik be, akkor van egy kék granulátum kiszerelés csigák ellen, az elég csunyán elintézi õket, de aztán én ezt felszedtem, mert a gyerekek miatt nem kockáztattam, ezután jött a mészpor.

Veszek én is. Tovább zabálják a cukkinit a rohadékok, már alig maradt. Az elsõ körben kihajtott 3 tõbõl kettõt tövig lerágtak, egynek még van két levele a 4-bõl. A mészport közvetlenül a növény köré szórtad?

az viszont furcsa, hogy ugyan nem valószínû hogy alaposan (2 perc áztatás), de biztos megmosta.

A házi lény is meglátogatja a fákat, tehát van erre esély. Épp most beszéltem egyik ismerõssel, aki más forrásból evett cseresznyét és szintén kalici vírusra jellemzû tüneteket produkált. Körülötte élõk NEM ettek abból a cseresznyébõl.. náluk nem voltak tünetek.

A vegyszert én is kizárnám.. ismeretlen "piaci" cseresznye volt, de a tünetek mások lennének.. illetve komoly szermennyiség kellett volna ahhoz, hogy elõjöjjön bármi tünet.

Ha légy közvetít, akkor az nem cseresznyelégy, hanem házilégy, stb. A gyümölcslegyek nem keresik az ürüléket, dögöt, stb. Más legyek viszont felkeresik a sérült gyümölcsöt, így átadhatják a fertõzést. Meg kell mosni a gyümölcsöket fogyasztás elõtt. Ha valaki ezt nem teszi meg, kockáztat. Ennyi.

Vegyszer: Elõször: Épeszû ember a saját permetezése után betartja a várakozási idõket. Ha nem, a saját baja. Másodsorban a növényvédõ szerek emberre való hatása általában nem a hasmars.

Pedig felénk is többen véltek felfedezni ilyen összefüggést.. ha nem a légy, akkor valami vegyszer miatt alakult ki hasmenés.. kétlem..

1. - 1E-9, hogy a kalicit mástól kaptad, nem cseresznyelégy közvetítéssel. Egymás utániság esetén az ember hajlamos ok - okozati összefüggést belemagyarázni az eseményekbe.

Az epernél a csigák ellen most kipróbáltam a mészport és azóta egy rágásnyom sincs az epreken, lehet, hogy megér egy próbát. (lehet, egészben leharapják )

Hát ezt meg honnan tudod ilyen pontosan? Egyébként nekem is hasonló bajom lehet... de én inkább emberi közvetítésre gondoltam. Bár én is ettem már cseresznyét, igaz a sárga csapdák elég szép számmal befogták a csresznyelegyeket.