Csillagászat és űrkutatás
Énmeg újfent a legújabb lulummal 
Errõl a fraktálról (bal felsõ sarok) nekem ránézésre a a mikrohullámú háttérsugárzás egyenetlenségeit vizsgáló COBE mûhold (tér)képe ugrott be
A dolog érdekessége hogy továbbvariálva a fraktál-alakzatot, monokróm sárgára színezõdik és napfoltra emlékeztetõ ábra keletkezik granulákkal felületén.
Errõl a fraktálról (bal felsõ sarok) nekem ránézésre a a mikrohullámú háttérsugárzás egyenetlenségeit vizsgáló COBE mûhold (tér)képe ugrott be
A dolog érdekessége hogy továbbvariálva a fraktál-alakzatot, monokróm sárgára színezõdik és napfoltra emlékeztetõ ábra keletkezik granulákkal felületén.
Nem semmi kép az ISS-rõl:
Link
Áki, az angyalok tudvalevõleg szõrösek és dobolnak. Tudod, tartok én is egy ilyet itthon. :-)))
Link
Áki, az angyalok tudvalevõleg szõrösek és dobolnak. Tudod, tartok én is egy ilyet itthon. :-)))
Jaj, igazából nem is mellette volt az, ne sírj, csak úgy látszik innen a Földrõl.
Tessék, kárpótlásul:
Tessék, kárpótlásul:
Azért nem minden nap van -8-as a Mars mellett... :-(((((((((((( Megszakad a szívem.
Rafi, amikor KELLETT s volt állatövi, Te álltál kinn a hidegben, s fényképeztél, azért minden este nem lehet....
Jók ezek a képek! Ti legalább csináltatok valamit! Nemúgy mint én! Tegnap lusta voltam, ma meg utaztam! De az ISS holnap is jön!
Köszi. 
Igazából már elhagyta az Ikreket és a Marsot, mikor exponáltam. Távolodik tõlük a képen.
Volt egy Iridium is, azt meg elmértem és alul kifutott a képbõl..
Igazából már elhagyta az Ikreket és a Marsot, mikor exponáltam. Távolodik tõlük a képen.
Volt egy Iridium is, azt meg elmértem és alul kifutott a képbõl..
Link
Nyíl az égen (sajnos túl világos volt még, a fél átvonulás felhõben is zajlott, szóval ennek is örülni kell....)
Nyíl az égen (sajnos túl világos volt még, a fél átvonulás felhõben is zajlott, szóval ennek is örülni kell....)
Oly szép a Mars és a Gemini Castora és Polluxa, de a feléjük közeledõ ûrállomás is! Kint vagyok, mérem a változócsillagok fényességét.
Nos, van ég, kicsit fátyolos. Link A tervem ködbe veszett. Azt terveztem, hogy csíkhúzóson az ISS és az Iridium. Majd máskor összejön.
Én is csak ettõl tartok... :-( Na majd jól kikeseregjük magunkat.
Itt is baró fényes lesz (-3.4 ) és még egy -7-as Iridi is lesz. Ahogy ismerem a szerencsém, biztos nem lesz egem... :/
De lüke vagy :-)))
Amúgy nálam ma egész eges ISS lesz, -3,8-cal, elvileg egy -4,5 villanással. Megpróbálom majd a halszememmel, bár attól tartok, nem lesz az igazi. Sokkal vacakabb képe van, mint Rafiénak. Azé' majd igyexem. :-)
Amúgy nálam ma egész eges ISS lesz, -3,8-cal, elvileg egy -4,5 villanással. Megpróbálom majd a halszememmel, bár attól tartok, nem lesz az igazi. Sokkal vacakabb képe van, mint Rafiénak. Azé' majd igyexem. :-)
Nekem nincs se hõlégballonom, de repcsim. Te hol láttad? :-)
Na mindegy, csak hajnalra kotródjon el, 2 után a Hold sötét fele meleltt alig fél fokra fog figyelni az Antares, azért ezt el kéne csípni. :-)
Ugyanitt felhõk eladók vagy derült égre értékkülönbözettel becserélhetõk. Fiatal baknyulat beszámítok!
Na mindegy, csak hajnalra kotródjon el, 2 után a Hold sötét fele meleltt alig fél fokra fog figyelni az Antares, azért ezt el kéne csípni. :-)
Ugyanitt felhõk eladók vagy derült égre értékkülönbözettel becserélhetõk. Fiatal baknyulat beszámítok!
No, most volt egy kis idõm
Alapvetõen minimum kétféle gammakitörés ( továbbiakban GRB - Gamma-Ray Burst) létezik. A rövid illetve a hosszú periódusú. Valójában nem lehet ilyen élesen kettéválasztani, de a gyakoriságukban két csúcs mutatkozik az ~1mp ill. a ~10-100mp idõtartam körül. Legvalószínûbb az, hogy a rövid GRB-k kettõs (vagy többes) rendszerekben található kompakt objektumok (neutroncsillag, fekete lyuk) ütközésekor keletkeznek, míg a hosszú idõtartamúak Ib/Ic típusú szupernóva robbanáskor. Ezeket általában megerõsítik az idõskálából számolt sûrûségek is: rövidnél 10E7 g/cm3, hosszúnál a 10E3 g/cm3. Ez utóbbi pl. a gravitációs összeomlás elõtt álló csillagmag He-héjának tipikus sûrûsége. A lényeg, hogy mindkét estben gravitációs energia alakul át elektromágneses sugárzássá (is). Legyen most elég ennyi a felszínes elméleti háttérbõl, hisz gondolom, hogy téged a földi bioszférára gyakorolt hatása érdekel. Nos, nem te vagy az egyetlen, hiszen számos kísérlet (természetesen elméleti) történt már arra vonatkozóan, hogy miként érintené egy GRB sugárzása a Földet. A rövid elméleti háttérbõl látható, hogy a hosszú GRB-khez „semmi különös” nem kell, „csak” egy megfelelõ típusú SN. (persze ez sem így van, hiszen a robbanásnak aszimmetrikusnak kell lennie és a kibocsátott gammasugázásnak egy keskeny, kollimált nyalábban kell elhagynia az összeomló mag környezetét) Mindenesetre, statisztikai módszerekkel kiszámolható, hogy az elmúlt 1 milliárd évben történt a Föld környezetben olyan robbanás 1 -2 kpc-en belül, melynek a kollimált nyalábja épp bolygónk felé nézett. Az egyik ilyen kísérletben (B.C Thomas et al) a következõ kiindulófeltételeket használták: 5x10E44 W luminozitás, 10 mp idõtartam, 2kpc távolság, 100KJ/m2 fluxus és olyan spektrumot választottak, melynél az intenzitás maximuma 187,5 keV-nál van. A GRB idõskálája miatt, természetesen csak a légkör felét érinti közvetlenül a gamma ill a röntgen sugárzás. Ez a sugárzás nagymértékben gyengül a légkörben, így csak fõleg indirekt módon éri el a felszínt. Ezért valószínûtlen, hogy a sugárzás direkt módon jelentõs hatást gyakoroljon a bioszférára (jelentõs alatt értsd, kihalások stb.), mindamellett mutagén hatása lehet. Az igazi veszélyt a légkörben létrejövõ kölcsönhatások rejtik. Az ilyen sugárzásnak rendkívül erõs disszociációs hatása van a molekulákra nézve. Tehát a N2 és az O2 molekulák atomokra, ionokra hullása következik be az érintett hemiszférában. Az ózonréteg másodpercek alatt lebomlik, így a késõbbiekben az élõvilágot ostorozó rövidhullámú - fõleg szoláris UV-sugárzás - már szabadon érheti el a felszínt. Ez a sugárzás a DNS és egyéb nagy atomszámú biomolekula bontásában fejtené ki hatását. Számítások szerint a DNS-sérülések gyakorisága majd' 20-szor annyi lenne, mint a kitörés elõtt. Ez éves átlagra értendõ. Nyílván a kitörést követõ napokban ez nagyságrendekkel nagyobb érték. A GRB sugárzásának lecsengése után megindul az ionok, majd atomok rekombinációja. A számítások alapján fõleg NO és NO2 keletkezik, mely egy barna „ernyõt” von a felszín felé, így gátolva meg a hosszabb hullámhosszú sugárzás (látható, infravörös) felszínre jutását. Természetesen így egy globális átlaghõmérséklet-csökkenés is kezdetét veszi. A fotoszintézis is kisebb hatékonyságú lenne. Tehát egy hûvös, sejtromboló sugárzással teli környezetben igencsak fel lenne adva a lecke a mai biodiverzitásnak. Ezt tetézi még az is, hogy a nitrogén-oxidok kiürülésekor salétromsavas csapadék áztatná a bolygó felszínét. Bár ez némi pozitív visszacsatolással is bír a talaj nitrogénben való feldúsulása miatt. Attól függõen, hogy milyen leépülést szenvedett el, az ózonréteg néhány év alatt – 75%-os veszteségnél ~15 év alatt – már majdnem a kitörés elõtti állapotba tornássza vissza magát. Természetesen komplexitása miatt a biológiai hatások ennél sokkal kevésbé megfoghatóak, de annyi mindenképpen elmondható, hogy az élõvilág hosszabb idõ múlva billenne vissza a „normális” kerékvágásba. Ha egyáltalán visszabillenne és nem egy másik egyensúlyi állapotot venne fel....
Alapvetõen minimum kétféle gammakitörés ( továbbiakban GRB - Gamma-Ray Burst) létezik. A rövid illetve a hosszú periódusú. Valójában nem lehet ilyen élesen kettéválasztani, de a gyakoriságukban két csúcs mutatkozik az ~1mp ill. a ~10-100mp idõtartam körül. Legvalószínûbb az, hogy a rövid GRB-k kettõs (vagy többes) rendszerekben található kompakt objektumok (neutroncsillag, fekete lyuk) ütközésekor keletkeznek, míg a hosszú idõtartamúak Ib/Ic típusú szupernóva robbanáskor. Ezeket általában megerõsítik az idõskálából számolt sûrûségek is: rövidnél 10E7 g/cm3, hosszúnál a 10E3 g/cm3. Ez utóbbi pl. a gravitációs összeomlás elõtt álló csillagmag He-héjának tipikus sûrûsége. A lényeg, hogy mindkét estben gravitációs energia alakul át elektromágneses sugárzássá (is). Legyen most elég ennyi a felszínes elméleti háttérbõl, hisz gondolom, hogy téged a földi bioszférára gyakorolt hatása érdekel. Nos, nem te vagy az egyetlen, hiszen számos kísérlet (természetesen elméleti) történt már arra vonatkozóan, hogy miként érintené egy GRB sugárzása a Földet. A rövid elméleti háttérbõl látható, hogy a hosszú GRB-khez „semmi különös” nem kell, „csak” egy megfelelõ típusú SN. (persze ez sem így van, hiszen a robbanásnak aszimmetrikusnak kell lennie és a kibocsátott gammasugázásnak egy keskeny, kollimált nyalábban kell elhagynia az összeomló mag környezetét) Mindenesetre, statisztikai módszerekkel kiszámolható, hogy az elmúlt 1 milliárd évben történt a Föld környezetben olyan robbanás 1 -2 kpc-en belül, melynek a kollimált nyalábja épp bolygónk felé nézett. Az egyik ilyen kísérletben (B.C Thomas et al) a következõ kiindulófeltételeket használták: 5x10E44 W luminozitás, 10 mp idõtartam, 2kpc távolság, 100KJ/m2 fluxus és olyan spektrumot választottak, melynél az intenzitás maximuma 187,5 keV-nál van. A GRB idõskálája miatt, természetesen csak a légkör felét érinti közvetlenül a gamma ill a röntgen sugárzás. Ez a sugárzás nagymértékben gyengül a légkörben, így csak fõleg indirekt módon éri el a felszínt. Ezért valószínûtlen, hogy a sugárzás direkt módon jelentõs hatást gyakoroljon a bioszférára (jelentõs alatt értsd, kihalások stb.), mindamellett mutagén hatása lehet. Az igazi veszélyt a légkörben létrejövõ kölcsönhatások rejtik. Az ilyen sugárzásnak rendkívül erõs disszociációs hatása van a molekulákra nézve. Tehát a N2 és az O2 molekulák atomokra, ionokra hullása következik be az érintett hemiszférában. Az ózonréteg másodpercek alatt lebomlik, így a késõbbiekben az élõvilágot ostorozó rövidhullámú - fõleg szoláris UV-sugárzás - már szabadon érheti el a felszínt. Ez a sugárzás a DNS és egyéb nagy atomszámú biomolekula bontásában fejtené ki hatását. Számítások szerint a DNS-sérülések gyakorisága majd' 20-szor annyi lenne, mint a kitörés elõtt. Ez éves átlagra értendõ. Nyílván a kitörést követõ napokban ez nagyságrendekkel nagyobb érték. A GRB sugárzásának lecsengése után megindul az ionok, majd atomok rekombinációja. A számítások alapján fõleg NO és NO2 keletkezik, mely egy barna „ernyõt” von a felszín felé, így gátolva meg a hosszabb hullámhosszú sugárzás (látható, infravörös) felszínre jutását. Természetesen így egy globális átlaghõmérséklet-csökkenés is kezdetét veszi. A fotoszintézis is kisebb hatékonyságú lenne. Tehát egy hûvös, sejtromboló sugárzással teli környezetben igencsak fel lenne adva a lecke a mai biodiverzitásnak. Ezt tetézi még az is, hogy a nitrogén-oxidok kiürülésekor salétromsavas csapadék áztatná a bolygó felszínét. Bár ez némi pozitív visszacsatolással is bír a talaj nitrogénben való feldúsulása miatt. Attól függõen, hogy milyen leépülést szenvedett el, az ózonréteg néhány év alatt – 75%-os veszteségnél ~15 év alatt – már majdnem a kitörés elõtti állapotba tornássza vissza magát. Természetesen komplexitása miatt a biológiai hatások ennél sokkal kevésbé megfoghatóak, de annyi mindenképpen elmondható, hogy az élõvilág hosszabb idõ múlva billenne vissza a „normális” kerékvágásba. Ha egyáltalán visszabillenne és nem egy másik egyensúlyi állapotot venne fel....
Német szavakat tanulok, 18:06-kor viszont "felszólított" a tudatalattim, nézzem meg az elõrejelzést, és lám, 18:07-kor volt a maximuma. Szerencsés véletlen. A következõ szûk másfél óra múlva lesz, errõl viszont már tudok. :-)
Had jelezzem (itt is) , hogy az extrás tárhelyem megszûnik, így a honlapomat a következõ címen találjátok meg:
Link
Az extrás egy darabig még automatikusan átirányításra kerül!
, hogy az extrás tárhelyem megszûnik, így a honlapomat a következõ címen találjátok meg:Link
Az extrás egy darabig még automatikusan átirányításra kerül!
Köszi!
Nálam kibukkant a házak közül, egybõl lõttem! Akkor még kb 2000km-re volt tõlem, majd egybõl fel is fényesedett! A flare elég közel volt a horizonthoz! A Zenitre érve a 4. képnél már fordítottam a gépen egyet! Azt a képet nem raktam fel, de ha az ISS elõbb halványodik fel, akkor minden bizonnyal azis egy látványos kép lett volna!
Ma megpróbálkozok az állomással! Viszont 18:04:06-kor és 19:39:01-kor jön! Az elsõ a déli égboltrészen vonul el teljes egészében. Szerintem a flare valahol középen lesz! A második alkalommal nyugat felõl a Cassiopeát lövi meg, de elõtte elhalványul - ott a flare a horizont alatt lesz, szóval lehet próbálkozni este!
Nálam kibukkant a házak közül, egybõl lõttem! Akkor még kb 2000km-re volt tõlem, majd egybõl fel is fényesedett! A flare elég közel volt a horizonthoz! A Zenitre érve a 4. képnél már fordítottam a gépen egyet! Azt a képet nem raktam fel, de ha az ISS elõbb halványodik fel, akkor minden bizonnyal azis egy látványos kép lett volna!
Ma megpróbálkozok az állomással! Viszont 18:04:06-kor és 19:39:01-kor jön! Az elsõ a déli égboltrészen vonul el teljes egészében. Szerintem a flare valahol középen lesz! A második alkalommal nyugat felõl a Cassiopeát lövi meg, de elõtte elhalványul - ott a flare a horizont alatt lesz, szóval lehet próbálkozni este!
Jaj, azt annyira csípem, amikor szép színes az íve, akár kel, akár nyugszik! Tavaly Márkóról nézve volt igen szép vörös sokáig, ahogy kelt!
Úgy vélem mára "megszokott" lett az ISS fotózás ezért nem is "versenyzek" csak egy kivágat
Pályakivágat (90°-ban elfektetve), az "elgázolt" csillagok és az ISS fényének összeolvadása okozhatta a szabadszemes látványban az imbolygás/kilengés szabadszemes optikai csalódását az emberi szem kis felbontása miatt a látóidegen összeolvadva
Pályakivágat (90°-ban elfektetve), az "elgázolt" csillagok és az ISS fényének összeolvadása okozhatta a szabadszemes látványban az imbolygás/kilengés szabadszemes optikai csalódását az emberi szem kis felbontása miatt a látóidegen összeolvadva
Rafy GRAT halkan (NEM fanyalgásból) hozzátéve, azért malacod is volt DE kimentél a fagyos szélbe Én vaksötét területen sötét égháttérrel vártam az ISS-re de nem ragadt rá az állatövi fény a képre. A képeket nagyítva csak a ki tudja honnan a fenébõl érkezõ vöröses szórt fény (nem hõzaj!) erõsödik az eredetileg vaksötét területen és megjelenik néhány vékony felhõcsík. Igaz én csak 30 sec expo F2,0 és ISO400 mellett fotóztam, mert az ISS rendkívül fényesnek (Vénusszal azonos -3,5m) ígérkezett, aminthogy az is volt Feltûnése nálam késett egy percet (rádiós órajelhez mérve) a 19:11-es képen még nincs semmi, a 19:12-es képen bukkan fel csíkja a kép alsó negyedében (a kép "alsó fele a horizontig ért", 47x64°W álló téglalap-területet fotózva). Vizuálisan szép volt, a megjósolt magnitúdóval a horizont felett felbukkanva elõbb a kelõ Holdhoz hasonlóan sárgás fénye volt, emelkedve fokozatosan váltott ragyogó ezüstfehérbe. Zenitbe érve szinte pontosan a fejem fölött kezdett gyorsan halványulni és árnyékba lépett. Pályaívén érdekes oldalirányú "kilengések" voltak érzékelhetõek mozgásában, ez persze nem lehetséges. A nagyított képeket áttekintve azonban jól látható hogy elég sok csillag/fedés/súrolás jelentkezett, vélhetõen ez keltett optikai csalódást, a csillag és az ISS fénye szememben összeolvadva látszólagos oldalirányú kilengések látványát keltette
Rafy, még1X GRAT a "malacfogáshoz" fogadd szívbõl jövõ irígységemet
Én vaksötét területen sötét égháttérrel vártam az ISS-re de nem ragadt rá az állatövi fény a képre. A képeket nagyítva csak a ki tudja honnan a fenébõl érkezõ vöröses szórt fény (nem hõzaj!) erõsödik az eredetileg vaksötét területen és megjelenik néhány vékony felhõcsík. Igaz én csak 30 sec expo F2,0 és ISO400 mellett fotóztam, mert az ISS rendkívül fényesnek (Vénusszal azonos -3,5m) ígérkezett, aminthogy az is volt Feltûnése nálam késett egy percet (rádiós órajelhez mérve) a 19:11-es képen még nincs semmi, a 19:12-es képen bukkan fel csíkja a kép alsó negyedében (a kép "alsó fele a horizontig ért", 47x64°W álló téglalap-területet fotózva). Vizuálisan szép volt, a megjósolt magnitúdóval a horizont felett felbukkanva elõbb a kelõ Holdhoz hasonlóan sárgás fénye volt, emelkedve fokozatosan váltott ragyogó ezüstfehérbe. Zenitbe érve szinte pontosan a fejem fölött kezdett gyorsan halványulni és árnyékba lépett. Pályaívén érdekes oldalirányú "kilengések" voltak érzékelhetõek mozgásában, ez persze nem lehetséges. A nagyított képeket áttekintve azonban jól látható hogy elég sok csillag/fedés/súrolás jelentkezett, vélhetõen ez keltett optikai csalódást, a csillag és az ISS fénye szememben összeolvadva látszólagos oldalirányú kilengések látványát keltette Rafy, még1X GRAT a "malacfogáshoz" fogadd szívbõl jövõ irígységemet
Csúcs, hogy a fényszennyel együtt is látni, le vagyok nyûgözve!
Akarok ilyen eget holnap estére....
Akarok ilyen eget holnap estére....
Köszönöm!
Feltöltöttem õket! Sokat gondolkodtam, hogy egybe menjen, vagy külön. Külön lett a választás, de az utóbbit elfelejtettem!
Még a templom fénye mellett is látszódott az egész! Pedig majdnem úgyvolt, hogy kigyaloglok a falu elejére! De szerencsére ittis látszódott! Link
Feltöltöttem õket! Sokat gondolkodtam, hogy egybe menjen, vagy külön. Külön lett a választás, de az utóbbit elfelejtettem!
Még a templom fénye mellett is látszódott az egész! Pedig majdnem úgyvolt, hogy kigyaloglok a falu elejére! De szerencsére ittis látszódott! Link
Rafi, az ISS helyett inkább az állatövit kellett volan feltolnod SW-re, bár még pótolhatod, TEDD MEG, sokkal ritkább, s ráadásnak igen állat képeket csináltál róla!
Hát gratula!
Nálam pont felettem volt felhõ...láttam, ahogy belép a horizontnál, majd kb. 5°-on eltûnt a felhõ mögött. Így nulla képet sikerült készíteni.
Nálam pont felettem volt felhõ...láttam, ahogy belép a horizontnál, majd kb. 5°-on eltûnt a felhõ mögött. Így nulla képet sikerült készíteni.
Igen nagyon hideg szél fúj, az ISS gyönyörû volt, kíváncsi leszek, mennyire mozgatta be a szél a képeket...
Mind több az esély az esti derült idõre. Én is kint leszek a szabad ég alatt egy binokulárral és egy teleszkóppal.
Csodaszép derült idõ van, ha ilyen is marad beszállok én is az ISS vonuláslesésbe
Drukkolok az égnek meg Neked is, nálam a Gemini derekáig megy, remélem, látni fogom!
Úgy még izgibb képet lehet csinálni, ha kicsit felhõske, csak legyen ég is a felhõk közt.
Áki, Rafi, a mûholdanimációk szerint este majdnem egészen biztosan mindketten látni fogjátok a Nemzetközi Ûrállomást. (A mediterráni ciklon elvonulóban van, a felhõzet határa itt van a Tiszántúlon.) Nagyon szép élményt kivánok a megfigyeléshez és az esemény megörökitéséhez!
Ez izgi lesz!
-3.5ös magnival. nálam a Gemini felett tûnik el! Talán belefér az elõtétlencsébe! Csak szorítani kéne, hogy jó idõ legyen este!
-3.5ös magnival. nálam a Gemini felett tûnik el! Talán belefér az elõtétlencsébe! Csak szorítani kéne, hogy jó idõ legyen este!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-09-21 09:40
Szabályzat