Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Szerintem se olyan veszélyes. Csak pár fokkal mutat átlag alatti idõt, az így április elején már nem hinném, hogy komoly fagyokkal járna. Mire odaérünk meg valószínû enyhíteni is fog még rajta pár fokot.
Hmm...Nem értem, épphogy eléri a tagok átlaga a 0 fokot 850, miért is kéne félni a fagykártól???
Remélem, beenyhül, mire rákerül a sor, különben tényleg nem lesz jó... Eléggé felébredt a természet, kezdenek zöldelleni a növények, sõt már a fák is, de abból még nem az összes. Stb... Semmiképpen nem lenne jó hatással fõleg a talaj közelben a mostani felállás, a fák virágai úgy elszállnának, mint a huzat.

Ahogy elnézem 4.-e után lesz egy kisebb hõmérséklet visszaesés, vagy csak a modellek (most GFS-en néztem) viccelõdnének (?), az elõrejelzésemben is úgy jeleztem: Link
(táblázat a lényeg - de mondjuk a térképes is)

Most látom, hogy Nyulinál (Bécsben) 1,1°C-kal magasabb lett a minimum, mint nálam.
Ez felháborító!
Ez felháborító!


1-2 fokkal már visszavett az OMSZ a melegbõl a vasárnapi,hétfõi napra.
Link -ez sem mutat valami nagy meleget.
Link -ez sem mutat valami nagy meleget.
De lehet, csak hát ugye, ha több a völgy és az északi oldal, akkor több a domb és a déli oldal is.
Nem láttam még olyan dombot, amelynek csak északi oldala lett volna és olyan völgyet sem, ami mellett ne lett volna domb.
Nem láttam még olyan dombot, amelynek csak északi oldala lett volna és olyan völgyet sem, ami mellett ne lett volna domb.

Jah hát már majdnem egész délután.Szép kis med. meg congestus-ok.
Amúgy most ha vki rápillant a mûholdképre nagyon szépen láthatja a Kárpátok hegyvonulatát.Mivel ott a kényszerhatás miatt hamarabb indul be a gomolyképzõdés. Link

Amúgy most ha vki rápillant a mûholdképre nagyon szépen láthatja a Kárpátok hegyvonulatát.Mivel ott a kényszerhatás miatt hamarabb indul be a gomolyképzõdés. Link
Nem unod már?
Ezerötszázadszorra linkeled be és hivatkozol vesszõparipádra.
Már régen túl lendültünk rajta.
András kizárólag a tenyészidõszak definíciójára utalt.
Ezerötszázadszorra linkeled be és hivatkozol vesszõparipádra.
Már régen túl lendültünk rajta.
András kizárólag a tenyészidõszak definíciójára utalt.
Hát akkor valamit nagyon nemjól figyeltek meg és szerkesztettek meg Link
Ezen kívül sokfelé olvastam, hogy felénk a tenyészidõszak hossza sokkal rövidebb, mint az ország más részein, illetve az országos átlagtól rosszabb. A virágzásra is késõbbi dátumokat írnak ide, mint pl. Szegedre.
A valóságban meg nem így van.
Ha enyhébb a tél, mint másfele, akkor hogy a fészkes fenébe tavaszodhat késõbb?
Van róla sejtésem, hogy miért gondoltak ilyeneket, de amennyit eddig írtam a témáról, Nektek is tudni kellene már.
Pl. sokfelé hallottam, hogy az akácvirágzás idején a méheket a déli országrészbõl elhozzák Zalába, mert hogy itt késõbb virágzik az akác.
Az elmúlt 3 évben voltam a déli országrészben akácvirágzás idején, és totál együtt virágzott az akác itt is ott is, persze, a völgyekben mindkét térségben késõbb.
Tehát hova hozzák a déli méhészek a méheket Zalába?
A völgyekbe, sokszor az északi fekvésû völgyekbe.
Közben akkor már a jobb és közepes fekvésekben ugyanott tart az akác, mint a déli országrész jobb vagy közepes fekvéseiben.
Miközben a Dunántúli dombság déli részein a völgyekben ugyanúgy késõbb virágzik az akác, mint felénk. Hogy miért nem az ottani völgyekbe viszik, azt nem tudom.
2 éve a Tolnai dombság Baranyával, és az Alfölddel határos részein jártam, és úgy le volt maradva az akác, mint a borravaló.
Persze, így, hogy a zalai völgyekbe hozzák a méheket, kialakult a nézet, Zalában késõbb virágzik az akác. Pedig a valóságban nem.
Ugyanígy félrevezetõ az is, amikor hallani a hírekben, hogy Zalában a csapadékos idõjárás miatt el van maradva az aratás, miközben csak a mezõgazdasági szervezõdés elégtelensége és a géppark hiánya miatt van késés, a "papírforma" szerint még rosszabb adottságú Szlovénia magyar területekkel határos részén a hatékonyabb rendszer miatt fényévekkel korábban vetnek, ültetnek, aratnak.
Mivel évek óta behatóan tanulmányozom ezeket a dolgokat, így tudom, hogy az általad említett megfigyelésekre nem sokat lehet adni.
Ha meg a meteorológiai adatokat is beleveszik, akkor meg még a mérésekre sem.
21-es!
Belenéztem már, amint lesz idõm, elolvasom, oszt értekezünk róla
Közben kerekített 20 fok van.
Ezen kívül sokfelé olvastam, hogy felénk a tenyészidõszak hossza sokkal rövidebb, mint az ország más részein, illetve az országos átlagtól rosszabb. A virágzásra is késõbbi dátumokat írnak ide, mint pl. Szegedre.
A valóságban meg nem így van.
Ha enyhébb a tél, mint másfele, akkor hogy a fészkes fenébe tavaszodhat késõbb?
Van róla sejtésem, hogy miért gondoltak ilyeneket, de amennyit eddig írtam a témáról, Nektek is tudni kellene már.
Pl. sokfelé hallottam, hogy az akácvirágzás idején a méheket a déli országrészbõl elhozzák Zalába, mert hogy itt késõbb virágzik az akác.
Az elmúlt 3 évben voltam a déli országrészben akácvirágzás idején, és totál együtt virágzott az akác itt is ott is, persze, a völgyekben mindkét térségben késõbb.
Tehát hova hozzák a déli méhészek a méheket Zalába?
A völgyekbe, sokszor az északi fekvésû völgyekbe.
Közben akkor már a jobb és közepes fekvésekben ugyanott tart az akác, mint a déli országrész jobb vagy közepes fekvéseiben.
Miközben a Dunántúli dombság déli részein a völgyekben ugyanúgy késõbb virágzik az akác, mint felénk. Hogy miért nem az ottani völgyekbe viszik, azt nem tudom.
2 éve a Tolnai dombság Baranyával, és az Alfölddel határos részein jártam, és úgy le volt maradva az akác, mint a borravaló.
Persze, így, hogy a zalai völgyekbe hozzák a méheket, kialakult a nézet, Zalában késõbb virágzik az akác. Pedig a valóságban nem.
Ugyanígy félrevezetõ az is, amikor hallani a hírekben, hogy Zalában a csapadékos idõjárás miatt el van maradva az aratás, miközben csak a mezõgazdasági szervezõdés elégtelensége és a géppark hiánya miatt van késés, a "papírforma" szerint még rosszabb adottságú Szlovénia magyar területekkel határos részén a hatékonyabb rendszer miatt fényévekkel korábban vetnek, ültetnek, aratnak.
Mivel évek óta behatóan tanulmányozom ezeket a dolgokat, így tudom, hogy az általad említett megfigyelésekre nem sokat lehet adni.
Ha meg a meteorológiai adatokat is beleveszik, akkor meg még a mérésekre sem.
21-es!
Belenéztem már, amint lesz idõm, elolvasom, oszt értekezünk róla

Közben kerekített 20 fok van.
Illetve amikor 2010 június 21-én voltunk a Dolomitokban és egy éjszaka alatt 70 cm hó esett a hegyekben - a hóhatár 1800 m alá merészkedett! Csodálatos volt, bár nagyon gyorsan olvadásnak indult, majdnem 3000 méterig mentünk, ott igazi téli viszonyok uralkodtak - még egyszer: Június 21-én! A nagy hóhiányban jól esett

A hegyvidék felett komoly, sötét alapú congestus alakult ki, fokozatosan húzódik ránk, kíváncsian várom, mennyire futja az erejébõl.
A vegetációs idõszakot többféleképpen értelmezi a szakirodalom. Kérdés, hogy úgy általában, vagy egy-egy konkrét fajra (fajtára) vonatkoztatjuk-e a fogalmat. Ajánlom olvasásra ezt itt: Link , illetve keress rá a neten a bázishõmérséklet-címszóra.
Te jó ég! Ezt eddig hol bújtattad?
Köszönjük! (El is kezdem a lementésüket oldalmegszûnés esetére)

Kissé megkésve, feltöltöttem a márciusi ünnepkör utáni ausztriai TTT-t.
Link A fórum hozzászólásokat olvasva úgy látom, hogy a cold szektornak kõkemény elvonási tünetei vannak, és nagyon nehezen megy az akklimatizálódás ehhez a márciusi nyárhoz. A képeken nem jön át az a fantasztikus kellemesen hûvös feeling, amit a helszínen lehetett átélni. 5 napig voltam ebben a fantasztikusan tiszta levegõjû téli világban, se egy köhhentés ,se egy tüsszentés se egy érdembeli sötét orrfújás nem volt 5 napon keresztül. Meggyõzõdésem hogy évekkel tovább élhet az, aki ilyen tiszta környezetben éli le az életét. Félek hogy találó az,amit zárszónak leírok a képgalériáról. Last rose of the winter.


Így van, az egyes növények biológiai nullfokjaival számolnak, ez pl. szõlõ esetében 10°C feletti napi közepek éves összege.
Szerintem az április 1-i mátrai, bükki havazás 1993-ban volt. Szolnokon persze semmit nem láttam belõle, de emlékszem a híradóból a bánkúti 40 cm-es hóra, amiben egy nyilatkozó elmondása szerint a kiküldött Unimog hókotró is elakadt. Az április 1. holtbiztos, mert a síkvidéki nézõk számára a bemondó úgy vezette fel a sztorit, hogy "ez nem áprilisi tréfa".
Sajnos az eumetes napijelentés-archívumból 1993-nak ez a része épp hiányzik, de az európai helyzetkép is szép: Link Link
A dobsinai jégbarlanghoz: tényleg meg tud maradni nyárig a bejárat közelében a télen leesett hó, de ez nagyon-nagyon "mikro" klíma: nem a környék valamilyen specialitásának, hanem a barlangból kiáramló -3°C-os levegõnek köszönhetõ. Beljebb, az erdõben már nyoma sincs hónak. (Ez olyan, mintha valahol nyitva tartanák egy hûtõház ajtaját... az ajtó elõtti pár négyzetméterre így még az Alföldön is varázsolhatnánk nyárig megmaradó havat.)

Sajnos az eumetes napijelentés-archívumból 1993-nak ez a része épp hiányzik, de az európai helyzetkép is szép: Link Link
A dobsinai jégbarlanghoz: tényleg meg tud maradni nyárig a bejárat közelében a télen leesett hó, de ez nagyon-nagyon "mikro" klíma: nem a környék valamilyen specialitásának, hanem a barlangból kiáramló -3°C-os levegõnek köszönhetõ. Beljebb, az erdõben már nyoma sincs hónak. (Ez olyan, mintha valahol nyitva tartanák egy hûtõház ajtaját... az ajtó elõtti pár négyzetméterre így még az Alföldön is varázsolhatnánk nyárig megmaradó havat.)
Sehol sem olvastam még olyat, hogy a vegetációs idõszakot (tenyészidõszakot, stb.) az utolsó fagy idõpontjától számították volna. Az ilyesmire vonatkozó térképeket jellemzõen nem is meteorológiai adatok alapján, hanem egy-egy adott növény fejlõdési fázisainak (pl. virágzásának) megfigyelt átlagos idõpontjából szerkesztik, és így szerkesztették már 30-40 évvel ezelõtti könyvekben, atlaszokban is. Ha van az általad említett hibára konkrét példád, akkor szerencsésebb azt cáfolni, mint minden "szakembert" egy kalap alá véve nekikmenni.
Az év eddigi legmelgebb napja 25-én volt ha jól emlékszem Baja 23,1-el. Ez akár holnap, de holnapután biztosan megdõl, vagyis az elõttünk álló hétvége 2011 eddigi legmelegebb hétvégéje lesz szezonrekordokkal. Lehet, h már vasárnap, de hétfõn biztosan jön a kerekített nyári nap is!
Majd elfelejtettem: Ez a dolog, természetesen pardont nyomokban sem tartalmazhat!

Majd elfelejtettem: Ez a dolog, természetesen pardont nyomokban sem tartalmazhat!

Na, a kanizsai állomás megint kitett magáért, -1,2 fokos minimumot mért.
Közben nálam 4,1, csillagda 7,8 fok.
Mekkora marhaság már az, hogy a vegetációs idõszak kezdetét az utolsó fagytól számítják.
A kanizsai állomáson még április végén is tud lenni fagy egy derült éjszakán (Mint ahogy még május hónapban is több fagypont alatti hidegrekordot tart a lenti és a kanizsai állomás, nem véletlenül gondolták azt, hogy errefelé késõn tavaszodik, persze csak idézõjelben nem véletlenül, mert csak az adat alapján gondolhatták, egyébként ilyet még csak véletlenül gondolni is állatság.), miközben sokszor április végén a korai cseresznye már pirosodni kezdett, és ahol -1 fokot mérnek mondjuk április 18-án, ott is azt megelõzõleg tart. Tehát a vegetáció már régen tart, miközben a szakemberek által az adatokból számított vegetációs idõszak meg még el sem kezdõdött.
Bár nem is tudom, hogy az utolsó fagytól számítják-e valójában, vagy a középhõmérsékletnek kell egy bizonyos értéket átlépnie, de mivel mindkettõ alacsonyabb ilyenkor a mély fekvésekben, völgyekben, így majdnem tökmindegy.
Közben nálam 4,1, csillagda 7,8 fok.
Mekkora marhaság már az, hogy a vegetációs idõszak kezdetét az utolsó fagytól számítják.
A kanizsai állomáson még április végén is tud lenni fagy egy derült éjszakán (Mint ahogy még május hónapban is több fagypont alatti hidegrekordot tart a lenti és a kanizsai állomás, nem véletlenül gondolták azt, hogy errefelé késõn tavaszodik, persze csak idézõjelben nem véletlenül, mert csak az adat alapján gondolhatták, egyébként ilyet még csak véletlenül gondolni is állatság.), miközben sokszor április végén a korai cseresznye már pirosodni kezdett, és ahol -1 fokot mérnek mondjuk április 18-án, ott is azt megelõzõleg tart. Tehát a vegetáció már régen tart, miközben a szakemberek által az adatokból számított vegetációs idõszak meg még el sem kezdõdött.
Bár nem is tudom, hogy az utolsó fagytól számítják-e valójában, vagy a középhõmérsékletnek kell egy bizonyos értéket átlépnie, de mivel mindkettõ alacsonyabb ilyenkor a mély fekvésekben, völgyekben, így majdnem tökmindegy.
A Puncak Jaya elég érdekes helyzetben van. Ugyebár egyenlítõi az éghajlat, alig van hõingás. A bizonyítottnak tûnõ fél-1 fokos globális felmelegedés itt bizony nagy jelentõséggel bír, hiszen nem mindegy, hogy -0,3 vagy +0,2 az éves közép T. Szóval az a helyzet arrafelé, hogy havazás természetesen van idõnként, de a hegy gleccserei mostanra már nagyon összefonnyadtak, nincs hófelhalmozódás, valószínûleg pár év és végük.
Peruban jártam de csak a Machu Picchu-t látogattuk meg, azt is a "túrista szezban". Sajnos az Andok éghajlatáról ez nem mond el túl sokat, nem voltam elég bátor az igazi hegyi útvonalak bejárásához.
A magas hg ek közül jártál már a Himalája Andok stb, kevés emberrel találkozom aki errõl beszélni tudna,és nem Mexikóra gondoltam ,ha már ilyen messzi tájakon voltál talán ezeken a viszonylag európaiaknak ismeretlen helyeken is jártális?
Lehet, de oda "mezei" turista már nem mehet fel. Azt nem tudom mit értenek "téli idõszakon", mivel trópusi a klíma van csapadékosabb (december - február) és szárazabb idõszak, de a hõmérséklet nem nagyon változik.
Pedig a Nat geo-n láttam ,hogy van egy Amerikai kutatóbázis vagy csillagvizsgáló nem tudom ,de mutatta,hogy a téli idõszakban elakadtak a dzsippek a hóviharban a hegy tetején ahol egyébként már abszolút kopár minden.
Hát, ezek közül csak a Mauna Kea-ról tudok véleményt mondani, ott jártam, de ott nem szokott hó lenni. A tél-nyár effektus ott is elõjön, de azért nem túl drasztikusan. Furcsa látni a hegy tetejérõl, hogy a parton fürödnek az emberek, Te meg ott fagyoskodsz a kilátóban. Képet nem találtam, de itt egy tipikus Hawaii látkép: Link De ez sem volt ám semmi élmény, mikor itthon felszálltunk a gépre -15°C, 1,5 nap múlva ott meg 30°C párás meleg, mi meg megjelentünk vastag ruhában, téli kabátban...
Hidegpárna powa! Tipikus két évvel ezelõtti májusi Pannónina Fesztivál tubával és jégesõvel!

Ha már nyári hó azért azon meglepõdtem mikor kb 2 éve a Giro de Italin Gran sasso alatt 2600m-en júliusban több 100 m hosszan az út mellett 3-4 m-es hófalak voltak,ja ami néha foglalkoztat,tudom ,hogy Hawaion nem jut eszembe a hegycsúcs neve,(talán Mauna kenya vagy mi) ha a tengerbe belelógó részét nézzük 11000 m magas lenne szóval hatalmas hóvihark vannak aztánn a Kibón de még A kENYA HEGYEN4000M-ER FÖLÖTT IS VAN HÓ,DE mi van a Puncack Jawaval 5000-m-en kevés az irodalom róla vmint monszunos az éghajlat,és még 3000m -en is párás õserdõk vannak szóval van e hó?
Igen, vezet! Jól tudod, Csaucseszku építette, bár az autópálya erõs túlzás: Link Link Az egész azért épült, hogy a nyári nyaralójába fel tudjon menni: Link Ez most szállodaként üzemel. (Ha a Top Gear-t szoktad nézni készült egy adás, amit itt vettek fel, és mint a világ legjobb és legszebb útjaként emlegettek.)
Miért a Fogarasokban vezet fel út 2000 m fölé?,bár egyszer láttam,ha jól emlékszem Csaucseszku építetett alpesi mintára magashegyi autópályát,sajnos,vagy nem a Magas ill Alacsony Tátrába csak gyalogosan vagy felvonóval jutsz a nyári hóhoz amire nem mindig van erõd s idõd.
Elõbányásztam egy képet: Link Rosszul emlékeztem, nem júliusban volt, hanem június végén, de azt hiszem a kép magáért beszél
Nálunk ilyennel nagyon ritkán találkozni, nemhogy nyáron!

Fel is van jegyezve valahol nekem, talán mégis volt ekkor nagy hó a Bükk fennsíkon? Utána próbálok nézni...
Jó tudom rendszerváltás stb már megvolt,de a rendezõk megszokásból még ünnepi rendezvénynek tekintették a síversenyt.