Hydroinfo
A híradóban hallottam, hogy megkezdték a Velencei-tó leengedését is 1 m3/mp vízmennyiséggel.
Megkezdték a duzzasztást Kiskörénél. Precízen megfogták az árhullám végét (bárcsak a Kövizig sem alkalmazna ennél magasabb jólalvási tényezõt a Kõrösökön). A napi alvízi apadás korlátozására a part védelme miatt van szükség. Túl gyors apadás esetén megcsúszások, suvadások történhetnek.
Link
Link
Valakinek van a google earth-höz vízrajz .kmz fájla? Ami érdekelne, olyan hogy ha bekapcsolom akkor az európai és benne természetesen a magyarországi folyók, tavak kontúrjai is meglegyenek.
Köszi all!
Köszi all!
Szép munka! Remélem, lesz folytatás is!
----------------------------------
Azért az sem rossz, hogy a Latorca immáron több mint 10 napja van III. fokban Csapnál.
----------------------------------
Azért az sem rossz, hogy a Latorca immáron több mint 10 napja van III. fokban Csapnál.
Az apadó Ipoly Ipolyvece alatt: Link A szemben lévõ fasor szegélyezi a medret: Link Link Link ( Link ) Persze ez nem olyan rendkívüli, itt szinte minden évben többször is van hasonló vízborítás ( Link ). Kb. 50 centi a víz, úgy hallottam, fentebb (Ipolytarnóc, Nógrádszakál, Szécsény, Hugyag) a csukák már mozgolódnak is.
Azta... Még valamikor két éve Gyarmaton az önkormányzaton hallottam valami ilyesmirõl, de nem tudtam semmi konkrétumot. Ezer köszönet érte!!!
Kapóra is jött anno suliban nekem az Ipoly, éppen ezt kellett ábrázolni, az árhullámok viselkedését különbözõ szakaszokon, milyen mederteltségre érkeztek stb.
Közben a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vonalszakaszon már pótló buszozás van, illetve Balassagyarmat-Drégelypalánk között is lehetséges a dolog. Mondjuk láttunk már ennél nagyobb vizet is, kicsit felkapták a dolgot.
Közben a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vonalszakaszon már pótló buszozás van, illetve Balassagyarmat-Drégelypalánk között is lehetséges a dolog. Mondjuk láttunk már ennél nagyobb vizet is, kicsit felkapták a dolgot.
Ez természete. Általában minél kisebb egy vízfolyás, annál nagyobb a Qmax/Qmin. A kis vízfolyásoknál is a felsõ szakasz hozam-egyenlõtlensége a nagyobb, az árhullám útja során ellapul és megnyúlik.
Az Ipoly is hozza a formáját, nem kicsit látványos a nógrádszakáli mérce grafikonja.
Nagyon szélsõséges a vízjárása, 1-2 köbmétertõl több százig alakul a minimum-maximum hozam aránya, több százszoros a különbség, ami elképesztõ.
Ha hazaérek megpróbálok lõni pár képet lõni Gyarmaton.
Nagyon szélsõséges a vízjárása, 1-2 köbmétertõl több százig alakul a minimum-maximum hozam aránya, több százszoros a különbség, ami elképesztõ.
Ha hazaérek megpróbálok lõni pár képet lõni Gyarmaton.
Felvidékrõl jön a víz.
Fõleg a Sajón látni az elmúlt 24-36 óra jelentõs csapadékát.
Link
A tegnapi (2016.02.10. 12 óra) 76 cm-rõl ma 10 órára 353 cm-re emelkedett a vízszint Sajópüspökinél.
A Szlovák Meteorológiai oldal alapján náluk sem ép szárazság van.
Link
A Bódván is látszik az áradás már a mércéken.
A Hernád most nem kapott akkora folyékony csapadékot, ott csak enyhe vízemelkedést prognoztizálnak az elõrejelzések.
Fõleg a Sajón látni az elmúlt 24-36 óra jelentõs csapadékát.
Link
A tegnapi (2016.02.10. 12 óra) 76 cm-rõl ma 10 órára 353 cm-re emelkedett a vízszint Sajópüspökinél.
A Szlovák Meteorológiai oldal alapján náluk sem ép szárazság van.
Link
A Bódván is látszik az áradás már a mércéken.
A Hernád most nem kapott akkora folyékony csapadékot, ott csak enyhe vízemelkedést prognoztizálnak az elõrejelzések.
Nem fog úgy leürülni a Balcsi, mint az otthoni fürdõkád. A Zalából alig van betáp, az egyebeket nem mérik, de párolgás is alig van. A mostani leeresztés Balaton szinten max. pár mm/nap nagyságrendû lehet. Nem akaródzik adatokat keresgetni, meg számolni, meg a mai napom és az elkövetkezõ pár hetem bõdületes baromságokon való szarrágással fog eltelni - nincs erõm.
Annyit még a fonyódi szántásról oszt eldugulok: Ha erre valaki a szolgálati úton kért volna engedélyt, kiviteli terv alapján, a helyi Vízignek a törvény által elõírt összes szakhatósági állásfoglalást (pl. Köfe, környezetvédelmi hatástanulány, stb), meg mindenféle mást, pl régészeti feltárást, lõszermentesítést, meg a zúristensentuggyamégmiafüttyöt ki kellett volna várni, még a mai napig sem akaszthatták volna az ekét a traktorra. Ma meg a szint nem a minimum, hanem a maximum közelében van.
Amúgy, ha vissza tudnám tekerni az idõt úgy harminc évvel, feltehetõen el tudnám viselni a kánikulát, meg a tömegnyomort a Balaton mellett.
Annyit még a fonyódi szántásról oszt eldugulok: Ha erre valaki a szolgálati úton kért volna engedélyt, kiviteli terv alapján, a helyi Vízignek a törvény által elõírt összes szakhatósági állásfoglalást (pl. Köfe, környezetvédelmi hatástanulány, stb), meg mindenféle mást, pl régészeti feltárást, lõszermentesítést, meg a zúristensentuggyamégmiafüttyöt ki kellett volna várni, még a mai napig sem akaszthatták volna az ekét a traktorra. Ma meg a szint nem a minimum, hanem a maximum közelében van.
Amúgy, ha vissza tudnám tekerni az idõt úgy harminc évvel, feltehetõen el tudnám viselni a kánikulát, meg a tömegnyomort a Balaton mellett.
Azért a fiatalabb óvatosabb.
Hát jó: ha nem, hát nem. Pedig megszereztem már a belépõt is a szabad-strandra.
A fórumhoz visszatérve: engedik a Siót bõszen. Látván a várható csapadékkilátásokat, jogosan.
Hát jó: ha nem, hát nem. Pedig megszereztem már a belépõt is a szabad-strandra.
A fórumhoz visszatérve: engedik a Siót bõszen. Látván a várható csapadékkilátásokat, jogosan.
Fürödjön a tóban ilyenkor az ifjabbik Schirilla, ha már az idõsebb nem élte túl az egészséges életmódot!
Emlékeim szerint néhány éve a nagy minimumnál Fonyód környékén szárazra került a partközel. Valaki meglátott egy (lehet, hogy csak 50 - 100 évente egyszer elõforduló) lehetõséget. Felszántatta a szárazra került medret. Rögtön el kezdtek károgni a mindenhez értõ vészmadarak, hogy ki akarják parcellázni a Balatont. Ami történt: a nagy víztartalmú anaerob szerves iszapot fellevegõztették, aerobbá változtatták, szervesanyag tartalmának jelentõs részét oxidálták, térfogatát töredékére csökkentették. Ért annyit a területen, mint 15 - 20 cm vastagságban végzett lepel kotrás. Nem tudom, kinek az ötlete volt, de egy késõi, távoli, kemény, virtuális kézfogással adósa vagyok.
Utóirat: több, mint 30 éve fürödtem utoljára a Balatonban. Lehet, hogy az én testi hibám, de nem vonz különösképpen a Balaton. Talán a tömegiszonyom miatt.
Utóirat: több, mint 30 éve fürödtem utoljára a Balatonban. Lehet, hogy az én testi hibám, de nem vonz különösképpen a Balaton. Talán a tömegiszonyom miatt.
Ki van ez találva... Egy tó éppen azért tó, mert többé-kevésbé egyensúlyban van esetében a befolyás és a lefolyás. Egyensúly... A természet "szereti" az ilyesmit "alkalmazni". :-)
Az ilyen eszemnt ötleteket hallván mindig felmerül bennem a kérdés - komolyan is gondolja ezt valaki, vagy csak ilyen-olyan haszonyszerzés lebeg-e esetleg szeme elõtt...? Egyik rosszabb mint a másik, és mennyi ilyen van... :-(
Az ilyen eszemnt ötleteket hallván mindig felmerül bennem a kérdés - komolyan is gondolja ezt valaki, vagy csak ilyen-olyan haszonyszerzés lebeg-e esetleg szeme elõtt...? Egyik rosszabb mint a másik, és mennyi ilyen van... :-(
Így van, voltak hajmeresztõ agyrémek....
Nagy marha volt, akinek csak ötlet szintjén is eszébe jutott.
Nagy marha volt, akinek csak ötlet szintjén is eszébe jutott.
A következõ 1 hét várható több 10 mm csapadéka miatt aligha fog csökkenni a vízszint, sõt.
Pár éve még a Rába vizét akarták a Balatonba vezetni, annyira kevés volt benne a víz.
Azért jó látni, hogy az egyensúly megvan egy bizonyos idõszakot vizsgálva.
Azért jó látni, hogy az egyensúly megvan egy bizonyos idõszakot vizsgálva.
Köszönöm a válaszokat! Annak apropóján kérdeztem, hogy a napokban olvastam egy Stelczer jegyezte könyvben, hogy 16 szelvényben mérnek havi rendszerességgel. A kérdésem óvatos tapogatózásnak indult, ugyanis a végsõ cél az lett volna, hogy egy tiszai, Namény közeli szelvényrõl adatokat szerezzek Ugyanis a közölt adatok jó 25 évesek (mármint az állomások számára vonatkozó), így a mostani viszonyokra kíváncsi lennék. De hát ez sötétben tapogatózás. Meg amúgy is; szegény VITUKI
Szegeden az árvízi emlékmûnél végeztünk mintavételt és vízhozammérést. A torkolat alatt a Bertalan hídig annyiból érdekes, hogy nem keveredik össze a két folyó vize. Olyan mintha egymás mellett folynának. A légi felvételeken is nagyon jól észrevehetõ. Egyes feltételezés alapján a Marosba ömlik a Tisza. Plusz a Maros nagyobb vízhozamot tud produkálni a Tiszánál.
Szegeden a Maros-torok alatt biztosan van. Illetve valahol feljebb, talán Mindszent, vagy amiket írtál, nem tudom, de emlékszem egy srác Szegeden TDK-zott tavaly fenékhordalék-méréssel kapcsolatos dolgokból, és említett mérõhelyeket.
szerk.: ja, most jut eszembe, Mindszenten csak kanyarulatot meg zátonyfejlõdést vizsgált a gyerek, a fentebbi mérõhely meg valamelyik az általad említettek közüli (Szentes vagy Csongrád). Szóval két hely legalább van a Tisza alsó szakaszán.
szerk.: ja, most jut eszembe, Mindszenten csak kanyarulatot meg zátonyfejlõdést vizsgált a gyerek, a fentebbi mérõhely meg valamelyik az általad említettek közüli (Szentes vagy Csongrád). Szóval két hely legalább van a Tisza alsó szakaszán.
Pár éve szegedi gyakorlatom alkalmával Csongrád, Szentes, Szeged és Makó városában végeztünk hetente mintavételt és vízhozammérést. Ezek alapján szerintem a folyók mellett fekvõ városoknál hetente szoktak mintát venni. Meg esetleg ahol ki van építve a mérõállomás.
Fogalmam nincs. Csak véletlenszerû, érintõleges kapcsolatom van a vízügyes kollégákkal. Harminc évvel ezelõtti legénykorom verõcemarócai mérõtáborára, ahol lebegtetett hordalékmintát vettünk és számoltunk, az óriási bulin kívül csak oszlopos cimboránk, S.O.S. Pisti ércnél maradandóbb aranyköpései miatt emléxem még most is.
Szerintem minimális helyen és számban, gyakorlatilag esetenként, azt sem zárnám ki, hogy szinte titokban. A vízépítõ mérnöki szakma a túlélésért küzd.
Szerintem minimális helyen és számban, gyakorlatilag esetenként, azt sem zárnám ki, hogy szinte titokban. A vízépítõ mérnöki szakma a túlélésért küzd.
Hány helyen történik most rendszeresen görgetett hordalék és mederanyag mintavétel? Köszi a segítséget!
Úgy látszik, készülnek a Sió zsilip megnyitására:
Link
A Balaton átlag 116 cm, az utóbbi három napban napi 1 cm-t emelkedett.
Link
A Balaton átlag 116 cm, az utóbbi három napban napi 1 cm-t emelkedett.
Erre a szokásos helyeken áll a víz a földeken. Mondjuk minden kissé csapadékosabb idõszak után ez van.
Link
Sok-sok csapadék hullott Szilveszter óta az ország nagy részén a vízügyes térkép alapján az elmúlt 2 hétben.
Még a legszárazabb Soproni, Aggteleki részek is kaptak majd 20 mm csapadékot, mely a teljes havi átlag 3/4-e már.
A legcsapadékosabb vidékek pedig a képzeletbeli Debrecen-Szolnok-Paks-Nagykanizsa tengelyen, ill. a dny-i határszélen voltak az elmúlt 2 hétben, 50-60 mm körüli, kisebb körzetekben 65-70 mm-es 2 hetes összegekkel.
Átfagyott talaj ide - vagy oda, a belvíz a friss vízügyes jelentések alapján "csak" közel 10000 ha.
Hol van ez a 2010-es év végi, 2011-es év eleji, vagy 2013 eleji 300000 ha körül értékektõl!
Ez pedig a felszíni vízbevitel térkép, látszik hogy a fagyos talaj a csapadék egy részét nem nyelte el. Link
Sok-sok csapadék hullott Szilveszter óta az ország nagy részén a vízügyes térkép alapján az elmúlt 2 hétben.
Még a legszárazabb Soproni, Aggteleki részek is kaptak majd 20 mm csapadékot, mely a teljes havi átlag 3/4-e már.
A legcsapadékosabb vidékek pedig a képzeletbeli Debrecen-Szolnok-Paks-Nagykanizsa tengelyen, ill. a dny-i határszélen voltak az elmúlt 2 hétben, 50-60 mm körüli, kisebb körzetekben 65-70 mm-es 2 hetes összegekkel.
Átfagyott talaj ide - vagy oda, a belvíz a friss vízügyes jelentések alapján "csak" közel 10000 ha.
Hol van ez a 2010-es év végi, 2011-es év eleji, vagy 2013 eleji 300000 ha körül értékektõl!
Ez pedig a felszíni vízbevitel térkép, látszik hogy a fagyos talaj a csapadék egy részét nem nyelte el. Link
A vészhelyzettel riogatók tényleg benéztek valamit, de nagyon. Árhullám az is, ha minimális vízszintnél jön egy pár centis löttyenés, aminek "tetõzése"-kor még mindig minimum közeli a vízállás. Az árvíz más kategória.
A %-okról: Nem mederteltséget jelentenek, hanem lefolyási keresztszelvény teltséget (pl. gát-gát közötti, ahol van olyan) olyan feltétellel, hogy egy valamikor meghatározott minimális vízszint 0% és egy akkori maximális vízszint 100% közötti teltséget jelent. Ezeket a határszinteket nem változtatják akkor sem, ha pl. a meder mélyülése (szabályozás okozta bevágódás, mederkotrás), vagy hidrometeorológiai okok miatt a minimum szint csökken, vagy az adott maximum szint pl. a lefolyási paraméterek megváltozása, vagy más okok miatt megnövekszik.
Fontosabb paraméter a készültségi szint: I. fok, megerõsített figyelõ szolgálat, a vízszint az elrendelõ mércénél meghaladja az adott szintet. A víz kb. eléri az ártéren a gátat. Idõszakos árvízvédelmi gyakorlatnak tekinthetõ. II. fok sem tekinthetõ igazán veszélynek, sõt egy gyenge III. fok sem, ha nem várhatók további ráfutó árhullámok.
A mostani határ menti tiszai, kõrösi (hordalék kúp, közép szinttáj) tetõzések rövid idõre megközelítik, vagy elérhetik az I. fok szintjét de a csapadék elõrejelzés szerint a péntekit követõen hosszabb ideig nem lehet érdemi lefolyást generáló csapadék a felsõ szinttájon. Hatásuk csak annyi, hogy az alföldi szinttájon néhány nap múlva megtelnek a medrek. Ez nyilván némi kockázati szint emelkedést jelent, ha ESETLEG viszonylag rövid idõn belül rendkívül csapadékos idõszak következik az érintett hegyvidéki vízgyûjtõkön, de az érintett vízgyûjtõkön a fáklya meglehetõsen kiszáradt.
Nekem a helyi vízügyesekkel inkább az eltúlzott jólalvási biztonsági tényezõ tartása miatt van problémám: Olyankor is "elengedik" a környékbeli (Békés, Békésszentandrás) duzzasztókat, amikor indokolatlan és az "árhullám" jelentõsen duzzasztási szint alatt tetõzik a duzzasztóknál száraz fáklya mellett, valamint a duzzasztó alatti Kõrös és Tisza meder befogadó képessége az érkezõ árhullám vízmennyiségét tekintve szinte korlátlan.
A %-okról: Nem mederteltséget jelentenek, hanem lefolyási keresztszelvény teltséget (pl. gát-gát közötti, ahol van olyan) olyan feltétellel, hogy egy valamikor meghatározott minimális vízszint 0% és egy akkori maximális vízszint 100% közötti teltséget jelent. Ezeket a határszinteket nem változtatják akkor sem, ha pl. a meder mélyülése (szabályozás okozta bevágódás, mederkotrás), vagy hidrometeorológiai okok miatt a minimum szint csökken, vagy az adott maximum szint pl. a lefolyási paraméterek megváltozása, vagy más okok miatt megnövekszik.
Fontosabb paraméter a készültségi szint: I. fok, megerõsített figyelõ szolgálat, a vízszint az elrendelõ mércénél meghaladja az adott szintet. A víz kb. eléri az ártéren a gátat. Idõszakos árvízvédelmi gyakorlatnak tekinthetõ. II. fok sem tekinthetõ igazán veszélynek, sõt egy gyenge III. fok sem, ha nem várhatók további ráfutó árhullámok.
A mostani határ menti tiszai, kõrösi (hordalék kúp, közép szinttáj) tetõzések rövid idõre megközelítik, vagy elérhetik az I. fok szintjét de a csapadék elõrejelzés szerint a péntekit követõen hosszabb ideig nem lehet érdemi lefolyást generáló csapadék a felsõ szinttájon. Hatásuk csak annyi, hogy az alföldi szinttájon néhány nap múlva megtelnek a medrek. Ez nyilván némi kockázati szint emelkedést jelent, ha ESETLEG viszonylag rövid idõn belül rendkívül csapadékos idõszak következik az érintett hegyvidéki vízgyûjtõkön, de az érintett vízgyûjtõkön a fáklya meglehetõsen kiszáradt.
Nekem a helyi vízügyesekkel inkább az eltúlzott jólalvási biztonsági tényezõ tartása miatt van problémám: Olyankor is "elengedik" a környékbeli (Békés, Békésszentandrás) duzzasztókat, amikor indokolatlan és az "árhullám" jelentõsen duzzasztási szint alatt tetõzik a duzzasztóknál száraz fáklya mellett, valamint a duzzasztó alatti Kõrös és Tisza meder befogadó képessége az érkezõ árhullám vízmennyiségét tekintve szinte korlátlan.
Terheld bátran! Kezdjük azzal, hogy adsz egy vízügyes linket, ahol árvízveszélyre figyelmeztetnek.
Nem sorolom ebben az (állítólag) árvízveszélyben a folyók vízállásait: a lényeg, hogy tegnapra a mederteltség eltérése -2 és + 4 % közt váltakozott az elõzõ napihoz képest. Egyedül Nógrádszakál jelzett 9 %-ot, így "veszedelmes" 17 %-ot is elért (35 centis áradás!). Az OMSZ egy térképe szerint pedig 10 nap alatt 22-55 mm közti csapadékok hullottak az országban (biztosan volt persze több is, ezek automata mérések).
Bár ilyen vészhelyzet indokolná a fórum pörgését /vagy tán a vészhelyzetet hirdetõk valamit benéztek ?/, de nem látom a szakmai elemzések sokaságát. Nem területem a vízügy (lehet, hogy a vízügyeseknek sem ?), tovább nem terhelem adatokkal ezt a fórumot sem.
Bár ilyen vészhelyzet indokolná a fórum pörgését /vagy tán a vészhelyzetet hirdetõk valamit benéztek ?/, de nem látom a szakmai elemzések sokaságát. Nem területem a vízügy (lehet, hogy a vízügyeseknek sem ?), tovább nem terhelem adatokkal ezt a fórumot sem.
Áthelyezve innen: Aktuális idõjárás (#2139 - 2016-01-11 06:38:35)
Mederteltségek egyes folyókon:
Duna: Komárom 5%, Budapest 5 %,Paks 2 %
Ipoly: Balassagyarmat 9%, Nógrádszakál: 8 %
Zagyva,Apc: 7 %
Sajó, Sajópüspöki:5 %
Hernád,Hidasnémeti: 3 %
Bodrog,Sárospatak: 32 %
Tisza: Vásárosnamény 20 %, Záhony 14 %, Tokaj 59 % Szolnok 9%
Mederteltségek egyes folyókon:
Duna: Komárom 5%, Budapest 5 %,Paks 2 %
Ipoly: Balassagyarmat 9%, Nógrádszakál: 8 %
Zagyva,Apc: 7 %
Sajó, Sajópüspöki:5 %
Hernád,Hidasnémeti: 3 %
Bodrog,Sárospatak: 32 %
Tisza: Vásárosnamény 20 %, Záhony 14 %, Tokaj 59 % Szolnok 9%
Nekem több helyen a talajfagyot át kellett ütnöm leütõvassal.
A talajfagy miatt olvadásokkor fellépõ belvizet már régi gyakorlat, hogy így vezetem el az udvarról.
Most is segített.
A talajfagy miatt olvadásokkor fellépõ belvizet már régi gyakorlat, hogy így vezetem el az udvarról.
Most is segített.
Közben visszavette, amikor belinkeltem még másodfokig felhozta most már az elsõt se érné el. A vártnál kisebb lesz az enyhülés odafennt.
Ma otthon kénytelen voltam utat vágni a víznek az utcai árok felé, mert latyak és a nulla szivárgásnak köszönhetõen boka hólé lepte el az udvart. A legcsapadékosabb idõkben sem volt még ilyen mértékû elöntés. Hétvégére ebbõl gumicsizma lesz. [esõ]
A Tiszán a mai jelentés szerint a ~715 fkm-tõl a 544-es fkm-ig egy 10 kilométeres szakaszt kivéve (693-683) állójég van teljes szélességben (nyilván kisebb megszakításokkal, mint mindig). Ahogy az elõréket nézem, nem lesz hosszúéletû. Már csak azért sem, mert érik az újabb I. fok közeli árhullám is.
Tassi zsilipnél ma reggelre megint megdõlt az LKV.110 cm az új rekord.
Link
Link
A tartós hidegnek köszönhetõen az Ipolyon már láthatóak jeges részek, elsõsorban a part menti lassabb részeken, másrészt a fákkal, ágakkal-bogakkal lassított szakaszokon néhol egybefüggõ, vékony jégréteg is kialakult.
November közepét követõen újra igen alacsonyra süllyedt a Duna vízállása, sõt az akkor mért kisvizeknél egyes szakaszon még alacsonyabb a folyó vízszintje.
Hosszú évek után Nagybajcs újra negatív értéket vett fel (az elmúlt 15 évben csak kétszer volt erre példa, 2003-ban és 2011-ben), a reggeli mérési idõben -7cm volt a vízállás, de délelõtt 11-kor -11cm-t is mértek.
Komáromban viszont megdõlt az eddigi LKV (22cm), miután ma délután 18cm-en állt a mérce.
(hydroinfo.hu, ovisz.hu)
Hosszú évek után Nagybajcs újra negatív értéket vett fel (az elmúlt 15 évben csak kétszer volt erre példa, 2003-ban és 2011-ben), a reggeli mérési idõben -7cm volt a vízállás, de délelõtt 11-kor -11cm-t is mértek.
Komáromban viszont megdõlt az eddigi LKV (22cm), miután ma délután 18cm-en állt a mérce.
(hydroinfo.hu, ovisz.hu)