Globális jelenségek
Arra gondoltak amivel riogatják az embereket,hogy 50-100 év múlva elolvadhat,és arra mondták,hogy 2-3000 év alatt lassú folyamattal olvadhat el.Na igy már helyes,és nem félreérthetõ
Arktisz = északi sarkvidék, tehát ha nem erre gondoltak, akkor az Antakrtiszra, azaz a déli sarkvidékre.
Arktisz=Északi-sarkvidék, Antarktisz=Déli-sarkvidék. A kettõ nem ugyanaz. 
Több mint valószínû, hogy a Déli-sarkvidékrõl volt szó, ui. mint írtam, az Északi-Jeges-tenger jégtakarója nyaranta már most is egyre nagyobb területen elolvad. Másrészt az Antarktisz az, ahol a "keleti" rész egyértelmûen masszívabb, stabilabb a "nyugatinál"; az Arktiszon, a tengert borító jégen ilyen különbség nincs.
Több mint valószínû, hogy a Déli-sarkvidékrõl volt szó, ui. mint írtam, az Északi-Jeges-tenger jégtakarója nyaranta már most is egyre nagyobb területen elolvad. Másrészt az Antarktisz az, ahol a "keleti" rész egyértelmûen masszívabb, stabilabb a "nyugatinál"; az Arktiszon, a tengert borító jégen ilyen különbség nincs.
Nem hiszem,hogy az Arktisz volt.Mer úgy beszéltek róla amit megemlítenek a forgatókönyvbe is,hogy 50-100 év múlva elolvadhat.Ezáltal gondolom,hogy nem az Arktiszra gondoltak.
Grönland jégtakarója szintén több kilométer vastag, és több millió éve fennáll. A jégtakarót szegélyezõ tengerpartok éghajlata persze enyhébb, a 11-13. században pedig kissé a mostaninál is enyhébb, "zöldebb" volt. De a sziget nagy részét beborító jégsapka ettõl nem igazán zavartatta magát...
Az valóban nagy kérdés, hogy a most észlelt felmelegedésben mekkora az ember szerepe. De nem szabad elfelejteni, hogy az éghajlat több évtizedes késéssel reagál(na) a légkör összetételének változására, tehát most még csak a 20. század közepi, nem "vészesen komoly" CO2-többlet hatásait érezhetnénk. Azóta viszont olyan magas szintre emeltük a légköri CO2 mennyiségét, ami az elmúlt néhány millió évben SOHA nem fordult elõ, a CO2-molekulák pedig mindenképpen elnyelik a földfelszínrõl visszasugárzódó hõt...
Az valóban nagy kérdés, hogy a most észlelt felmelegedésben mekkora az ember szerepe. De nem szabad elfelejteni, hogy az éghajlat több évtizedes késéssel reagál(na) a légkör összetételének változására, tehát most még csak a 20. század közepi, nem "vészesen komoly" CO2-többlet hatásait érezhetnénk. Azóta viszont olyan magas szintre emeltük a légköri CO2 mennyiségét, ami az elmúlt néhány millió évben SOHA nem fordult elõ, a CO2-molekulák pedig mindenképpen elnyelik a földfelszínrõl visszasugárzódó hõt...
Dom: az Északi-sarkvidék jege nyaranta már most is egyre nagyobb területen olvad el, magán az Északi-sarkon is észleltek már nyílt vízfelületet. Itt ui. csak néhány méter vastagon befagyott tengerrõl van szó, ez a jég bármilyen változásra nagyon érzékeny. Amirõl te írsz, az az Antarktisz, vagyis a Déli-sarkvidék több kilométer vastagságú, SZÁRAZFÖLDI jégsapkájára igaz. Ott valóban fizikai képtelenség az olvadás ilyen rövid idõ alatt.
Bár ha valóban 10°C-ot emelkedne a Föld átlaghõmérséklete (igaz, ennyit valószínûleg nem fog, ez a modellszámítások egy kiugró szélsõértéke, úgy kell felfogni, mint rövidebb távon a fáklya egy "elszabadult" futását), akkor nem sokat segít rajtunk, hogy az Antarktiszon még marad jég...
"A felszini melegedésrõl is volt szó,hogy csak a felszin melegszik(...)"
Azonban mivel mi is a felszínen élünk, ránk ez van hatással, és nagyon sovány vigasz, hogy a magasabb rétegekben mi történik... (Egyébként pl. a sztratoszféra hûlése teljesen más téma, és egyáltalán nem örömteli hír, ui. ez az ózon fogyásának egyenes következménye, azt jelzi, hogy kevesebb UV-sugárzás nyelõdik el odafent.)
Bár ha valóban 10°C-ot emelkedne a Föld átlaghõmérséklete (igaz, ennyit valószínûleg nem fog, ez a modellszámítások egy kiugró szélsõértéke, úgy kell felfogni, mint rövidebb távon a fáklya egy "elszabadult" futását), akkor nem sokat segít rajtunk, hogy az Antarktiszon még marad jég...
"A felszini melegedésrõl is volt szó,hogy csak a felszin melegszik(...)"
Azonban mivel mi is a felszínen élünk, ránk ez van hatással, és nagyon sovány vigasz, hogy a magasabb rétegekben mi történik... (Egyébként pl. a sztratoszféra hûlése teljesen más téma, és egyáltalán nem örömteli hír, ui. ez az ózon fogyásának egyenes következménye, azt jelzi, hogy kevesebb UV-sugárzás nyelõdik el odafent.)
Még annyi,hogy sokan ugy vannak vele,hoyg az ember nem is biztos,hogy olyan nagy szerepet játszik a változásban.Ugyanis régen több ezer évvel ezelött,nem volt hó meg jég pl. Grönlandon,és nem véletlenül,zöld föld a neve.
Nem tudom,hogy nézte e valaki éjfélkor a spektrumot,ugyanis a globális felmelegedésrõl volt szó.Ebben a mûsorban pont azt mutatták be,hogy nincs is olyan nagy probléma,sõt...
Pl. az északi sark nem,hogy 50-100 év múlva,de még jóval skéöbb se fog elolvadni.A K-i része még akkor se olvadna el,ha 10 fokkal emelkedne a föld hõmérséklete.
A felszini melegedésrõl is volt szó,hogy csak a felszin melegszik,az atmoszféra többi része,eddig scak 0,1-0,2 fokot emlekdett,és a továbbiakban se lesz számottevõ.
Ugyhogy szerintem érdemes elgondolkodni ezeken.
Pl. az északi sark nem,hogy 50-100 év múlva,de még jóval skéöbb se fog elolvadni.A K-i része még akkor se olvadna el,ha 10 fokkal emelkedne a föld hõmérséklete.
A felszini melegedésrõl is volt szó,hogy csak a felszin melegszik,az atmoszféra többi része,eddig scak 0,1-0,2 fokot emlekdett,és a továbbiakban se lesz számottevõ.
Ugyhogy szerintem érdemes elgondolkodni ezeken.
Ezen állítás Aigner Szilárd ajkait hagyta el az 1989-es "forró" decembert, majd a nem éppen télies januárt és februárt követõen, egy rádió beszélgetés alkalmával.
Elnézést a megkésett válaszért.
Elnézést a megkésett válaszért
. 
DDDDDDDDD 
Lyézus! Én még emlékszem, hogy a 90-es évek elején kijelentették, hogy a 21-ik században Magyarországon már nem fog esni a hó.
Tyû mekkora bulvársz*r... már bocs. Se referencia, se semmi. "ismét eltûnt az emberiség egy nagy értéke...". Jelenidõben???? Idióták. Komolytalan, /ignore.
A talajvíznek sok oka van, hozzáértõk biztos vannak, de azt szokták mondani, a földnek meg kell adni ,ami jár neki.vajon azt kapja meg?
Hát igen mezõgazdaság szempontjából nem jó hirek, nyáron száraság télen meg talajvíz
Sziasztok! Köszönöm a sok hozászólást, sokat tanultam,-tunk belõle.Majd azért lehet hogy elõvesszük jan.-febr. tájékán ha megint jön egy "furcsa", nyakatekert tél.
Floo: ez tetszett:
A kérdés, hogy miért van az, hogy egy iskolás tanulónak ha megemlítjük a mediterrán szót, egybõl Pécsre asszociál??!
Mert a tankönyvek kiemelik, hogy ott mediterrán hatások vannak, Szeged a napfény városa, Zala hûvös csapadékos, Sopron szeles és stb., ezek ráaggatott jelzõk...
Ez már társadalmi dolog, minden országnak kell lennie egy mediterrán, egy napos, egy hideg egy szeles egy esõs tájnak, csak ezek nem biztos hogy a valóságot fedik!
Kössz, BuBu!
Floo: ez tetszett:
A kérdés, hogy miért van az, hogy egy iskolás tanulónak ha megemlítjük a mediterrán szót, egybõl Pécsre asszociál??!
Mert a tankönyvek kiemelik, hogy ott mediterrán hatások vannak, Szeged a napfény városa, Zala hûvös csapadékos, Sopron szeles és stb., ezek ráaggatott jelzõk...
Ez már társadalmi dolog, minden országnak kell lennie egy mediterrán, egy napos, egy hideg egy szeles egy esõs tájnak, csak ezek nem biztos hogy a valóságot fedik!
Kössz, BuBu!
Németországban München pl. pont a száraz kontinentális és a nedves óceáni éghajlat határán van
Ja, Írországban pl. Cork "mediterrán", Dublin "kontinentális", és Galway a klasszikus óceáni klímájú város
Ami relatíve igaz is, pl. Galwayhez képest London totál szárazföldi éghajlat
Ami relatíve igaz is, pl. Galwayhez képest London totál szárazföldi éghajlat
A teljes klímajelentés anyaga leszedhetõ .pdf-ben, alig 926 oldal. Jó böngészést
Úgy látom, éghajlatváltozás nemcsak a valóságban, a fejekben is zajlik. :-) De jól van ez így, helyre kell tenni a dolgokat. Pécs éghajlatát mediterrán JELLEGÛ-nek írják, no nem a szakirodalmoban, hanem inkább amolyan turistacsalogatóként. Ebben nyilván nagy szerepet kap a mandula, a füge, a sok szõlõ és nem utolsósorban a déli lejtõnek tulajdonított pozitív hatások. Hogy ez mekkora zavart okoz a fejekben, az teljesen más kérdés.
1. A mediterrán jelzõt meteorológiai szakkönyvekben azért nem találjuk meg, mert egyetlen meteorológus ill. éghajlatkutató sem hiszi azt, hogy egy országrész klímája "mediterránná" válna a 0,5 vagy 1 fokkal magasabb középhõmérséklettõl, ill. azt sem, hogy Magyarországon bárminemû mediterrán klíma elõfordulna. Nem hiszik, ezért nem is írnak ilyet, tehát ebben az irányban teljesen értelmetlen a vagdalkozásod. Mindannyian jól tudják, hogy a Kárpát-medence éghajlata nedves kontintentális, és kész. Zalában, Baranyában és az északkeleti megyékben is az.
2. Bakonyvár nem zárt völgyekrõl, hanem déli lejtõkrõl, és ezek NAPPALI hõtöbbletérõl beszélt, ami Baranyában éppúgy létezik, mint az ország többi részén, pl. a Balaton-felvidéken, a Mátraalján vagy a Bükkalján. Mellesleg, ha nem a völgy talpán, hanem az oldalában vagyunk, akkor ott fokozott éjszakai lehûlés sincs - Pécs jelentõs része ill. belvárosa pedig a Mecsek déli lejtõjére települt. Persze ettõl (ahogy az elõbb írtam) még nem lesz "mediterrán" az éghajlata, EZÉRT nem nevezik annak egyetlen éghajlattani munkában sem. A máshol (pl. reklámokban vagy az ott élõk köztudatában) valóban élõ jelzõt sem az éghajlat, sokkal inkább a város ill. a környék hangulata sugallta, ahogy Borka és Noli azt tökéletesen leírták. Tehát való igaz, hogy ha egy ilyen jellegû város Zalában lenne, ott is kiváltaná ugyanezt a képzettársítást. De Pécs nem oda épült, így jártatok...
3. "A mediterrán klíma jellemzõje, hogy a tél enyhe, na érdemes megnézni, melyik a legenyhébb telû vidék az országunkban, a mérõállomások elhelyezkedését fokozottan figyelembe véve!"
Sokadjára kérlek, legalább nézz bele az általad örökké szidott éghajlati atlaszokba! Ott is azt fogod látni, hogy Zalában a legenyhébb a tél, tehát ezzel is tisztában van minden szakember, és az iskolában sem tanítanak mást. (A te iskolai atlaszod és földrajzkönyved is ezt mutatta...)
2. Bakonyvár nem zárt völgyekrõl, hanem déli lejtõkrõl, és ezek NAPPALI hõtöbbletérõl beszélt, ami Baranyában éppúgy létezik, mint az ország többi részén, pl. a Balaton-felvidéken, a Mátraalján vagy a Bükkalján. Mellesleg, ha nem a völgy talpán, hanem az oldalában vagyunk, akkor ott fokozott éjszakai lehûlés sincs - Pécs jelentõs része ill. belvárosa pedig a Mecsek déli lejtõjére települt. Persze ettõl (ahogy az elõbb írtam) még nem lesz "mediterrán" az éghajlata, EZÉRT nem nevezik annak egyetlen éghajlattani munkában sem. A máshol (pl. reklámokban vagy az ott élõk köztudatában) valóban élõ jelzõt sem az éghajlat, sokkal inkább a város ill. a környék hangulata sugallta, ahogy Borka és Noli azt tökéletesen leírták. Tehát való igaz, hogy ha egy ilyen jellegû város Zalában lenne, ott is kiváltaná ugyanezt a képzettársítást. De Pécs nem oda épült, így jártatok...
3. "A mediterrán klíma jellemzõje, hogy a tél enyhe, na érdemes megnézni, melyik a legenyhébb telû vidék az országunkban, a mérõállomások elhelyezkedését fokozottan figyelembe véve!"
Sokadjára kérlek, legalább nézz bele az általad örökké szidott éghajlati atlaszokba! Ott is azt fogod látni, hogy Zalában a legenyhébb a tél, tehát ezzel is tisztában van minden szakember, és az iskolában sem tanítanak mást. (A te iskolai atlaszod és földrajzkönyved is ezt mutatta...)
Az igaz, csak tudom, mik lesznek a reakciók, és ezek kicsit elveszik a kedvem az ilyen hozzászólásoktól, meg nem is bírom az összes témába vágó érvet felsorakoztatni, mert akkor télleg 480 oldalt kéne írnom
Bakonyvár szerint a széltõl védett völgyek miatt hiszik, hogy mediterrán, közben a széltõl védett völgyek a fokozott éjszakai lehülés és az ezt követõ nagyon alacsony hõmérsékletek miatt eleve nem lehet sem mediterrán, sem pozitív megítélésû....
Én azt látom, hogy brutális fogalomzavarban vannak néhányan!
Attól semmi sem lesz mediterrán, hogy déli a domboldal, sõt, attól sem ha van ott néhány szubmediterrán flóraelem, ami az ország több részén is található, gyakran a talajra visszavezethetõ okok miatt!
A Zala megyétõl 40 km-re lévõ Ivanscica hegy déli felén a mecsekéhez képest többszörös számú mediterrán floraelem van, mégsem kap mediterrán jelzõt, és akkor sem kapna, ha az a hegy 50 km-rel lenne közelebb hozzánk, az ország területén belül!
Viszont ha a zalai dombokra felkúszna egy város 170 000 lakossal, akkor a kertekben lennének ugyanazok a fügefák, amik most a szõlõhegyen vannak, és mindjárt lennének 170 000-en, akik azt híresztelnék errõl, hogy ez mediterrán klíma, és az már elég nagy szám ahhoz, hogy az ilyen téves híreszteléseket sokan el is higyjék!
A kérdés, hogy miért van az, hogy egy iskolás tanulónak ha megemlítjük a mediterrán szót, egybõl Pécsre asszociál??!
Mert a tankönyvek kiemelik, hogy ott mediterrán hatások vannak, Szeged a napfény városa, Zala hûvös csapadékos, Sopron szeles és stb., ezek ráaggatott jelzõk...
Ez már társadalmi dolog, minden országnak kell lennie egy mediterrán, egy napos, egy hideg egy szeles egy esõs tájnak, csak ezek nem biztos hogy a valóságot fedik!
Ami szerintem itt a kavart okozza, ha valaki megnézi 50 éves éjszakai hõmérsékleteket és minimumokat Pécsen, az derül ki, hogy veri az országot 2-3-4-5-6 fokkal derült éjszakákon, és éjszaka ránézve egy hõtérképre, úgy tûnik, hogy ott melegebb van, közben tõle 3 km-re meg lefagy a füle a népnek!
Ha megkérdeznénk 10 szakembert az országban, hogy van-e Pécsen mediterrán hatás, gondolkodás nélkül rávágják, hogy van, 10-bõl 10-en!
Ugyanis ezt tanulták az iskolóban!
Közben ha megkérdezünk 10 horvát szakembert, hogy van-e kontinentális klíma náluk, akkor a legjellegzetesebb kontinentális területként a Baranyától jóval délebbre esõ Baranját és Slavoniát fogják megjelölni, 10-bõl 10-en, úgy, ahogy õk tanulják az iskolában!
Nekünk mediterrán, nekik kontinentális?!
A mediterrán klíma jellemzõje, hogy a tél enyhe, na érdemes megnézni, melyik a legenyhébb telû vidék az országunkban, a mérõállomások elhelyezkedését fokozottan figyelembe véve!
Lendva januári kh-e 5 tizeddel magasabb mint a dombtetõn mért Pécsé!
Ha valaki megvizsgálná Pogány napi maximumait évtizedekre viszamenõleg, azt látná, hogy biza rettentõen alacsony maximumokat mér!
Érdemes megnézni a Pécstõl délebbre lévõ települések téli minimumait is!
Érdemes elolvasni egy zalai település honlapjának éghajlati leírását, meg egy baranyaiét...mintha 2 külön bolygóról beszélnénk....bele van nevelve a népbe sajnos...hogy ezért ki a felelõs, ez itt a nagy kérdés....
A mediterrán jelzõt meteorológiai szakkönyvekben szerintem azért nem találjuk, mert oda nem írnak jelzõket, csak odateszik, hogy Miskolc kh-e ennyi, Pécsé ennyi, csapi ennyi napfény ennyi!
De hogy akkor hogyan és honnét került be a köztudatba és a tankönyvekbe, azt nem tudom....
Az biztos, ha a pécsi állomás 100 éve az egerági völgyben pihenne (és akár pihenhetne ott is), esze ágában sem lenne senkinek ráfogni Pécsre, hogy mediterrán, mikor már szeptember végén megvan az elsõ fagy....
Ha belegondolunk, hogy 1961-90-ig Pécs kh-e 10,3 fok volt!
Ezzel kiérdemelte a mediterrán jelzõt!
A határszéli Lendváé 1990-2006-ig 10,9!
De senkinek sem jut eszébe, hogy mediterrán jelzõt ragasszon rá!
Sajna ezek a rossz beidegzõdések és sztereotípiák annyira bele van verve mindenkibe, hogy ezekt kiüldözni finoman fogalmazva is kemény feladat...
Bakonyvár szerint a széltõl védett völgyek miatt hiszik, hogy mediterrán, közben a széltõl védett völgyek a fokozott éjszakai lehülés és az ezt követõ nagyon alacsony hõmérsékletek miatt eleve nem lehet sem mediterrán, sem pozitív megítélésû....
Én azt látom, hogy brutális fogalomzavarban vannak néhányan!
Attól semmi sem lesz mediterrán, hogy déli a domboldal, sõt, attól sem ha van ott néhány szubmediterrán flóraelem, ami az ország több részén is található, gyakran a talajra visszavezethetõ okok miatt!
A Zala megyétõl 40 km-re lévõ Ivanscica hegy déli felén a mecsekéhez képest többszörös számú mediterrán floraelem van, mégsem kap mediterrán jelzõt, és akkor sem kapna, ha az a hegy 50 km-rel lenne közelebb hozzánk, az ország területén belül!
Viszont ha a zalai dombokra felkúszna egy város 170 000 lakossal, akkor a kertekben lennének ugyanazok a fügefák, amik most a szõlõhegyen vannak, és mindjárt lennének 170 000-en, akik azt híresztelnék errõl, hogy ez mediterrán klíma, és az már elég nagy szám ahhoz, hogy az ilyen téves híreszteléseket sokan el is higyjék!
A kérdés, hogy miért van az, hogy egy iskolás tanulónak ha megemlítjük a mediterrán szót, egybõl Pécsre asszociál??!
Mert a tankönyvek kiemelik, hogy ott mediterrán hatások vannak, Szeged a napfény városa, Zala hûvös csapadékos, Sopron szeles és stb., ezek ráaggatott jelzõk...
Ez már társadalmi dolog, minden országnak kell lennie egy mediterrán, egy napos, egy hideg egy szeles egy esõs tájnak, csak ezek nem biztos hogy a valóságot fedik!
Ami szerintem itt a kavart okozza, ha valaki megnézi 50 éves éjszakai hõmérsékleteket és minimumokat Pécsen, az derül ki, hogy veri az országot 2-3-4-5-6 fokkal derült éjszakákon, és éjszaka ránézve egy hõtérképre, úgy tûnik, hogy ott melegebb van, közben tõle 3 km-re meg lefagy a füle a népnek!
Ha megkérdeznénk 10 szakembert az országban, hogy van-e Pécsen mediterrán hatás, gondolkodás nélkül rávágják, hogy van, 10-bõl 10-en!
Ugyanis ezt tanulták az iskolóban!
Közben ha megkérdezünk 10 horvát szakembert, hogy van-e kontinentális klíma náluk, akkor a legjellegzetesebb kontinentális területként a Baranyától jóval délebbre esõ Baranját és Slavoniát fogják megjelölni, 10-bõl 10-en, úgy, ahogy õk tanulják az iskolában!
Nekünk mediterrán, nekik kontinentális?!
A mediterrán klíma jellemzõje, hogy a tél enyhe, na érdemes megnézni, melyik a legenyhébb telû vidék az országunkban, a mérõállomások elhelyezkedését fokozottan figyelembe véve!
Lendva januári kh-e 5 tizeddel magasabb mint a dombtetõn mért Pécsé!
Ha valaki megvizsgálná Pogány napi maximumait évtizedekre viszamenõleg, azt látná, hogy biza rettentõen alacsony maximumokat mér!
Érdemes megnézni a Pécstõl délebbre lévõ települések téli minimumait is!
Érdemes elolvasni egy zalai település honlapjának éghajlati leírását, meg egy baranyaiét...mintha 2 külön bolygóról beszélnénk....bele van nevelve a népbe sajnos...hogy ezért ki a felelõs, ez itt a nagy kérdés....
A mediterrán jelzõt meteorológiai szakkönyvekben szerintem azért nem találjuk, mert oda nem írnak jelzõket, csak odateszik, hogy Miskolc kh-e ennyi, Pécsé ennyi, csapi ennyi napfény ennyi!
De hogy akkor hogyan és honnét került be a köztudatba és a tankönyvekbe, azt nem tudom....
Az biztos, ha a pécsi állomás 100 éve az egerági völgyben pihenne (és akár pihenhetne ott is), esze ágában sem lenne senkinek ráfogni Pécsre, hogy mediterrán, mikor már szeptember végén megvan az elsõ fagy....
Ha belegondolunk, hogy 1961-90-ig Pécs kh-e 10,3 fok volt!
Ezzel kiérdemelte a mediterrán jelzõt!
A határszéli Lendváé 1990-2006-ig 10,9!
De senkinek sem jut eszébe, hogy mediterrán jelzõt ragasszon rá!
Sajna ezek a rossz beidegzõdések és sztereotípiák annyira bele van verve mindenkibe, hogy ezekt kiüldözni finoman fogalmazva is kemény feladat...
Én is írtam egy regényt, 480 oldal, fergeteges cselekmény, izgalom, romantika, stb, de nincs kedvem kiadatni, pedig tuti bestseller lenne.
Szóval ha írtad, meg bejegyzed, hogy írtad, akkor tessék csak iderakni. Gondolom anyukád se szokta elhúzni elõled a leveses tányért, amikor már csorog a nyálad az illattól. :-)
Szóval ha írtad, meg bejegyzed, hogy írtad, akkor tessék csak iderakni. Gondolom anyukád se szokta elhúzni elõled a leveses tányért, amikor már csorog a nyálad az illattól. :-)
Sõt mi több, a Google "Észak Velencéjé"-re keresve számos Hamburgról és Bruggérõl szóló oldalt is talált, de egy-két találatban Drezdát és Passaut is nevezték így.
Írtam egy jó kis szöveget a pécsi dolgot illetõen, de nincs kedvem betenni, és ezt amit most írok, ezt se sok, maradjunk inkább a sztereotípiáknál, társadalmi szinten úgysem tudunk rajta változtatni....
A "mediterrán" jelzõ a város hangulatára és nem az éghajlatára utal, szerintem szakmailag ez utóbbi értelemben nem is használják. Szentendrének is mediterrán hangulata van, pedig nem éppen az ország déli részén fekszik.
Arról nem is beszélve, hogy Stockholm vagy Szentpétervár pedig Észak Velencéje... ;-D
Egyébként én is csatlakozom: Pécs többet érdemel, mint amilyen most. Sajnos az "Európa Kulturális Fõvárosa" projekt is inkább az egész országra jellemzõ széthúzás, passzivitás, kapkodás jeleit mutatja, mintsem az elõremutató izgalmas, kreatív, nagyvonalú maradandó értéket létrehozó kísérletezését. :-S
Arról nem is beszélve, hogy Stockholm vagy Szentpétervár pedig Észak Velencéje... ;-D
Egyébként én is csatlakozom: Pécs többet érdemel, mint amilyen most. Sajnos az "Európa Kulturális Fõvárosa" projekt is inkább az egész országra jellemzõ széthúzás, passzivitás, kapkodás jeleit mutatja, mintsem az elõremutató izgalmas, kreatív, nagyvonalú maradandó értéket létrehozó kísérletezését. :-S
"meg a nyári és mostani T.maxok is Duna-Tisza közt Kkhalas, Majsa, Szeged, Makó felé voltak."
Szerintem másfele is voltak T maxok
Ha arra gondolsz, hogy az általad említett területeken mérték nappal a legmagasabb T-ket, akkor nézd meg a vidék talaját és borítottságát, a tengerszint feletti magasságát, és megkapod a választ a kérdésedre....
Szerintem másfele is voltak T maxok
Ha arra gondolsz, hogy az általad említett területeken mérték nappal a legmagasabb T-ket, akkor nézd meg a vidék talaját és borítottságát, a tengerszint feletti magasságát, és megkapod a választ a kérdésedre....
Hûûû dejó téma....miért is lett mediterrán Pécs???
Hát....majd írok róla pár sort holnap...
Hát....majd írok róla pár sort holnap...
BuBu -idézet:Noli-tól:
Egyébként szerintem nem baj, ha küllemében Pécs próbál valamelyest mediterránnak tûnni, nem egy csúnya hangulat az, dísznövényeivel, teraszaival, stb. Kellõen felkészült várostervezõk nagyon jó oldalát használhatnák ki a dolognak.
BuBu:
Én is ehhez csatlakoznék, nézve a napsütötte keleti déli teraszokat, ajándék ez az ott élõknek.
Amúgy megint egy észrevétel, amikor jan-feb. hónapban még alszik az országos T.átlag, azért Pécs tájékán már beindul a nedvkeringés, mégis ott indul a Tavasz.
Egyébként szerintem nem baj, ha küllemében Pécs próbál valamelyest mediterránnak tûnni, nem egy csúnya hangulat az, dísznövényeivel, teraszaival, stb. Kellõen felkészült várostervezõk nagyon jó oldalát használhatnák ki a dolognak.
BuBu:
Én is ehhez csatlakoznék, nézve a napsütötte keleti déli teraszokat, ajándék ez az ott élõknek.
Amúgy megint egy észrevétel, amikor jan-feb. hónapban még alszik az országos T.átlag, azért Pécs tájékán már beindul a nedvkeringés, mégis ott indul a Tavasz.
Ne félj, ha kellõen drága lesz végre a benzin, nem lesz akkora kamionforgalom...
Érdekességként jegyzem meg, hogy 1986-ig a muteromék utcájából volt egy kivezetõ út a veszprémi körgyûrûre. Rendszeresen ott jártak ki a kamionok (miután keveregtek a lakótelep kertesházas kis utcácskáiban egy sort...). Aztán ezt a kijáratot megszüntették, befásították, de sok régi térképen még ma is szerepel, mivel nincs olyan hét, hogy legalább egy kamionos ( mind külföldi) ne tévedne be oda, keresve a kis kivezetõ utat... A múltkor egy pótkocsisnak sikerült, a muter szomszédjának a fél gesztenyefája bánta, mire meg tudott fordulni (amúgy zsákutca)...
Aztán csak egy táblát kéne kirakni az utca végére, amely tiltja a nagytestû dögök behajtását. Gondolom, pár tízezerbõl megvan egy ilyen tábla, szerintem még a lakók is összedobnák az árát.
Szóval faterom szokta mondani, hogy reméli, hogy megéri azt ai idõt, amikor már nem fognak autókkal meg kamionokkal kontinenseket átszelni idegen tájak temékeivel s végre visszatér mindenki a helyi javak felhasználására, s banán helyett megint almát fog enni a magyar.
Érdekességként jegyzem meg, hogy 1986-ig a muteromék utcájából volt egy kivezetõ út a veszprémi körgyûrûre. Rendszeresen ott jártak ki a kamionok (miután keveregtek a lakótelep kertesházas kis utcácskáiban egy sort...). Aztán ezt a kijáratot megszüntették, befásították, de sok régi térképen még ma is szerepel, mivel nincs olyan hét, hogy legalább egy kamionos ( mind külföldi) ne tévedne be oda, keresve a kis kivezetõ utat... A múltkor egy pótkocsisnak sikerült, a muter szomszédjának a fél gesztenyefája bánta, mire meg tudott fordulni (amúgy zsákutca)...
Aztán csak egy táblát kéne kirakni az utca végére, amely tiltja a nagytestû dögök behajtását. Gondolom, pár tízezerbõl megvan egy ilyen tábla, szerintem még a lakók is összedobnák az árát.
Szóval faterom szokta mondani, hogy reméli, hogy megéri azt ai idõt, amikor már nem fognak autókkal meg kamionokkal kontinenseket átszelni idegen tájak temékeivel s végre visszatér mindenki a helyi javak felhasználására, s banán helyett megint almát fog enni a magyar.
Jó meglátás. Kiegészíteném azzal, hogy nemcsak pénz kellene. Ez a város sokkal többet érdemelne, de ez nem ennek a fórumnak a témája. Csak egyetlen példa: a 6-os fõútvonalról bejön a kamionforgalom egy jelentõs része a lakótelepre a házak közé az úgymond "elkerülõ úton". Agyrém! Egyébként a legtöbb fórumon nem mediterrán, hanem mediterrán jellegûként emlegetik.
Nem lehet, hogy ez a mediterrán dolog még a római korra vezethetõ vissza? Mármint az, hogy a római birodalom hosszabb ideig csak azokat a provinciákat tudta megtartani, ahogy a hazaihoz hasonlóan képes volt a megszokott élelmet megtermelni, legalább nagyrészben, viszonylag kedvezõ éghajlati adottságokkal rendelkezõ területeken magyarul. Ezért persze egy rakás, addig a mediterráneumban ismert növényt is magukkal vittek, telepítettek az adott provinciában. Ennek vannak történelmi nyomai nálunk, jó néhány mediterrán, kisázsiai gyümölcs került a Kárpát-medencébe a rómaiakkal. Arról nem beszélve, hogy aki látott már olasz tájat tavasszal, mandulavirágzáskor, s látta Pécs környékén (vagy akár a Balaton mellett) ugyanezt, egyértelmû párhuzamot érezhet a kettõ közt. Szóval meglátásom szerint nem meteorológiai adatsorokban, hanem történelemben érdemes keresni a mediterrán Pécs eredetét. Innen meg már egészen rövidke út vezet a szépítõ jelleggel ráaggatott jelzõ mai használatához.
Egyébként szerintem nem baj, ha küllemében Pécs próbál valamelyest mediterránnak tûnni, nem egy csúnya hangulat az, dísznövényeivel, teraszaival, stb. Kellõen felkészült várostervezõk nagyon jó oldalát használhatnák ki a dolognak.
Azonban meglátásom szerint jelen pillanatban Pécs külleme, hangulata nagyon nagyon messze van ettõl, szeritnem nem igazán okosan használják a lehetõségeket - na persze ehhez pénz is kell.
Egyébként szerintem nem baj, ha küllemében Pécs próbál valamelyest mediterránnak tûnni, nem egy csúnya hangulat az, dísznövényeivel, teraszaival, stb. Kellõen felkészült várostervezõk nagyon jó oldalát használhatnák ki a dolognak.
Azonban meglátásom szerint jelen pillanatban Pécs külleme, hangulata nagyon nagyon messze van ettõl, szeritnem nem igazán okosan használják a lehetõségeket - na persze ehhez pénz is kell.
Ez igaz,de a melegkedvelõ növények(a védett meleg lejtõkön jobban megélnek)miatt hiszik sokan hogy Pécsett mediterrán klímabeütés van.Ugyanakkor a csapadékeloszlás mellett más ismérvei is vannak a klímának.Nem csak az határozza meg ,hogy télen vagy nyáron több-e a csapadék?
A mediterrán klíma nem attól mediterrán, hogy melegebb van, a leglényegesebb dolog az éves csapadék eloszlása, ami a Mecsek semelyik részén nem mediterrán jellegû.
Szerintem ez a pécsi mediterránság abból adódhat,hogy minden délre nézõ hegyoldal,fõleg ha formás kis széltõl védett völgyek is nyílnak belõlük,akkor napos idõben jókora hõtöbblettel rendelkeznek(mikroklíma).Persze ha a hegy délebbre van ,vagyis közelebb az Egyenlítõhöz,akkor ez fokozottabb(szemben pl. a Mátrával).Ráadásul a Mediterráneumhoz is közelebb van a Mecsek mint a Mátra,vagyis eleve mediterránabb az a hely amelyik a tengerparthoz közelebbi.Ehhez jön,hogy a Mecsek nem túl nagy hegyvidék(környéke alacsony nem úgy mint a Mátráé),másrészt nem túl kicsi ahhoz(mint pl. egy magányos hegy,mint pl. a Somló),hogy mikroklímája ne legyen elhanyagolható.Ha egy távolabbi pontot(Pl. Pogány) nézünk,semmiféle "mediterrán" mikroklímát nem találunk szerintem.Ha a Széchenyi téren lenne met. állomás biztosan eltérne Pogánytól napos idõben.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat