Globális jelenségek
5 cm hó van itt eme meddditerrán városban.
Amúgy Pécs éghajlata pont annyira mediterrán, mint arktikus.
Amúgy Pécs éghajlata pont annyira mediterrán, mint arktikus.
Azért ne felejtsük el, fent nevezett városok sosem tartoztak MO. hidegzugos pontjai közé. Azonkívül november van, a megmaradó hó egyáltalán nincs elkésve. Persze ez nem jelenti, hogy ne lenne változás, de kezeljük helyükön a dolgokat. Pécs klímája pedig szubmediterrán, én a magam részérõl számtalanszor megfigyeltem, hogy a nyári-õszi pozitív anomália télre rendszerint eltûnik.
Közzétették az IPCC klímajelentésének negyedik, záró részét. Az eddigi részjelentésekkel összhangban a záró rész is egyértelmüen az emberi tevékenységet teszi a klímaváltozás fõ felelõsévé. A változás hatásait elemezve Ban ENSZ-fõtitkár szóhasználata: a hatásokat elemzõ lehetséges forgatókönyvek olyannyira rémisztõek, mint egy sci-fi. Ezek szerint az állat- és növényvilág több mint egy negyedét a kipusztulás fenyegeti, az emberiségre gyakorolt hatás is drámai lesz.
Forrás: ORF, ZDF
Forrás: ORF, ZDF
Kedves Észlelõtársak!
Merészkedem emme fórumba írni az észrevételemet.
Éghajlatváltozás, vagy elõrejelzés, mintegy, de a felvetésem a következõ;
Az éves közép- hõmérséklet adatokat nézve, meg az elmult max.T. figyelve elképzezelésem az, hogy a mediterrán éghajlat mégis kezd felnyomulni országunkba. Régebbrõl olvastam, hogy Ma.o. mediterrán városa Pécs, de mostanság ez kezd keletebbre tolódni, mint Szeged, Hmezõvásárhely, Makó.
Most is errefelé nincs hó ami megmaradna,meg a nyári és mostani T.maxok is Duna-Tisza közt Kkhalas, Majsa, Szeged, Makó felé voltak.
Akik sok adatot rögzítenek, jó volna majd egy éves kimutatást, táblázatba rögzített oldalt bemutatni olyan eseményekrõl, amik megtörténtek.
Pld: legek városai: csapadék, szélvihar, hófúvás-hó cm. min.T, max.T, ködös,zivataros vidékek 2007.-ben.
Merészkedem emme fórumba írni az észrevételemet.
Éghajlatváltozás, vagy elõrejelzés, mintegy, de a felvetésem a következõ;
Az éves közép- hõmérséklet adatokat nézve, meg az elmult max.T. figyelve elképzezelésem az, hogy a mediterrán éghajlat mégis kezd felnyomulni országunkba. Régebbrõl olvastam, hogy Ma.o. mediterrán városa Pécs, de mostanság ez kezd keletebbre tolódni, mint Szeged, Hmezõvásárhely, Makó.
Most is errefelé nincs hó ami megmaradna,meg a nyári és mostani T.maxok is Duna-Tisza közt Kkhalas, Majsa, Szeged, Makó felé voltak.
Akik sok adatot rögzítenek, jó volna majd egy éves kimutatást, táblázatba rögzített oldalt bemutatni olyan eseményekrõl, amik megtörténtek.
Pld: legek városai: csapadék, szélvihar, hófúvás-hó cm. min.T, max.T, ködös,zivataros vidékek 2007.-ben.
Itt közzéteszem az E-misszió Egyesület hírlevelét:
"Az E-misszió Egyesület Hírlevele - November
Néhány természetvédelmi vonatkozású hír
Sikeresen lezárult az Angelica palustris (réti angyalgyökér) védelmét célzó Life-Nature projekt adminisztratív elszámolása, mivel az Európa Bizottság 2007.09.27.-n elfogadta a 4 évig tartó elõhelyvédelmi program tavaly benyújtott szakmai és pénzügyi zárójelentését. Az Egyesület egyik legnagyobb programja során elért eredményekrõl honlapunkon olvashattok, az "EU-Life" logóra kattintva.
Szeptemberben befejezõdtek a KVVM KÖVICE pénzügyi alapja által támogatott természetvédelmi földvásárlások, amelyek a tavaly lezárult, az Angelica palustris védelmét célzó Life-Nature projectbõl kimaradt földterületek megvásárlását célozta meg. Ezen utólagos földvásárlások alkalmával 32,5 hektár védett és 22,6 hektár nem védett, azaz összesen 55,1 hektár területet vásároltunk meg a Magyar Állam számára. A földterületek vagyonkezelõje a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Egyesületünk majd a területek kezelésében vesz részt, melyhez szívesen fogadjuk az önkéntesek jelentkezését. A mostani és a Life projekt által összesen 309 hektár földterület került a Nyírségben természetvédelmi vagyonkezelésbe.
A izgalmas szakaszához érkezett a tavaly elkezdõdött, Bereg-Interreg néven futó árvízvédelmi és ártérrevitalizációs program, melyben Egyesületünk partnerként vesz részt.
Az októberben lezajlott szakmai tanácskozások után november elején megszületett a döntés arról, hogy milyen jellegû vésztározó valósul meg a Beregi-síkságon. A két változat közül az egyik az érintett beregi települések közt elhelyezett, töltésekkel körülvett tározóterület, míg a másik megoldás szabadabb teret hagyna a víznek (az nagyobb területen, de sekélyebben terülne el vésztározás esetén), s inkább a településeket veszi körbe ún. körtöltésekkel. Abban minkét változat megegyezik, hogy a Beregben lehetõség nyílik évenként akár többször is kis mennyiségû vizet kiengedni tájrehabilitációs, tájgazdálkodási és természetvédelmi célokkal.
A napokban megszületett döntés alapján a körtöltéses változat kerül megtervezésre, amely a természetes elöntési viszonyokhoz leginkább közelítõ megoldás lesz. A vízgazdálkodási létesítmények engedélyes tervei a projekt zárására, azaz 2008 februárjára fognak elkészülni.
Érdekérvényesítés
Október 8.-án döntött Nyíregyháza Város közgyûlése az Országzászló Tér átépítésérõl. Mivel nem szerettük volna, hogy a város egyik legszebb tere tönkremenjen, komoly tiltakozó akciókat indítottunk, és folyamatosan egyeztettünk a város vezetõivel. Az egyeztetések eredményeként a véglegesített terv egyrészt meghagyja a fákkal borított tér jelentõs részét, valamint a tervezett 2 x 2 sávos út helyett a jövõben egy-egy sáv halad csak a belvárosban. Tehát részben sikert értünk el, legfõképpen azért, mert már úgy tûnik, hogy a város vezetõinek számára hirtelen fontosak lettek a civilek.
Pályázatok tervezése
Az õsz folyamán egymást érik az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati egyeztetései, és a felhívások megjelenése. Ezek azok az uniós pályázatok melyekbõl több ezer milliárd forintot lehet elkölteni fejlesztésekre 2007 és 2011 folyamán. Az egyesületünk egyrészt véleményeket készített az felhívásokra, próbáltuk javasolni, hogy a civil szervezetek is minél több forráshoz jussanak. Másrészt mi magunk is elkezdtük tervezni, hogy az E-misszió milyen témákban nyújtson be pályázatokat a következõ években. Legnagyobb lehetõségek a Környezetvédelem és Energia Operatív programban vannak, melynek keretében lehetõség nyílhat például a tanyánkra energiahatékonysági bemutató létrehozásra.
Varga András
[email protected]"
Bocs a hosszért, de ezt nem tudtam linkelni.
"Az E-misszió Egyesület Hírlevele - November
Néhány természetvédelmi vonatkozású hír
Sikeresen lezárult az Angelica palustris (réti angyalgyökér) védelmét célzó Life-Nature projekt adminisztratív elszámolása, mivel az Európa Bizottság 2007.09.27.-n elfogadta a 4 évig tartó elõhelyvédelmi program tavaly benyújtott szakmai és pénzügyi zárójelentését. Az Egyesület egyik legnagyobb programja során elért eredményekrõl honlapunkon olvashattok, az "EU-Life" logóra kattintva.
Szeptemberben befejezõdtek a KVVM KÖVICE pénzügyi alapja által támogatott természetvédelmi földvásárlások, amelyek a tavaly lezárult, az Angelica palustris védelmét célzó Life-Nature projectbõl kimaradt földterületek megvásárlását célozta meg. Ezen utólagos földvásárlások alkalmával 32,5 hektár védett és 22,6 hektár nem védett, azaz összesen 55,1 hektár területet vásároltunk meg a Magyar Állam számára. A földterületek vagyonkezelõje a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Egyesületünk majd a területek kezelésében vesz részt, melyhez szívesen fogadjuk az önkéntesek jelentkezését. A mostani és a Life projekt által összesen 309 hektár földterület került a Nyírségben természetvédelmi vagyonkezelésbe.
A izgalmas szakaszához érkezett a tavaly elkezdõdött, Bereg-Interreg néven futó árvízvédelmi és ártérrevitalizációs program, melyben Egyesületünk partnerként vesz részt.
Az októberben lezajlott szakmai tanácskozások után november elején megszületett a döntés arról, hogy milyen jellegû vésztározó valósul meg a Beregi-síkságon. A két változat közül az egyik az érintett beregi települések közt elhelyezett, töltésekkel körülvett tározóterület, míg a másik megoldás szabadabb teret hagyna a víznek (az nagyobb területen, de sekélyebben terülne el vésztározás esetén), s inkább a településeket veszi körbe ún. körtöltésekkel. Abban minkét változat megegyezik, hogy a Beregben lehetõség nyílik évenként akár többször is kis mennyiségû vizet kiengedni tájrehabilitációs, tájgazdálkodási és természetvédelmi célokkal.
A napokban megszületett döntés alapján a körtöltéses változat kerül megtervezésre, amely a természetes elöntési viszonyokhoz leginkább közelítõ megoldás lesz. A vízgazdálkodási létesítmények engedélyes tervei a projekt zárására, azaz 2008 februárjára fognak elkészülni.
Érdekérvényesítés
Október 8.-án döntött Nyíregyháza Város közgyûlése az Országzászló Tér átépítésérõl. Mivel nem szerettük volna, hogy a város egyik legszebb tere tönkremenjen, komoly tiltakozó akciókat indítottunk, és folyamatosan egyeztettünk a város vezetõivel. Az egyeztetések eredményeként a véglegesített terv egyrészt meghagyja a fákkal borított tér jelentõs részét, valamint a tervezett 2 x 2 sávos út helyett a jövõben egy-egy sáv halad csak a belvárosban. Tehát részben sikert értünk el, legfõképpen azért, mert már úgy tûnik, hogy a város vezetõinek számára hirtelen fontosak lettek a civilek.
Pályázatok tervezése
Az õsz folyamán egymást érik az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati egyeztetései, és a felhívások megjelenése. Ezek azok az uniós pályázatok melyekbõl több ezer milliárd forintot lehet elkölteni fejlesztésekre 2007 és 2011 folyamán. Az egyesületünk egyrészt véleményeket készített az felhívásokra, próbáltuk javasolni, hogy a civil szervezetek is minél több forráshoz jussanak. Másrészt mi magunk is elkezdtük tervezni, hogy az E-misszió milyen témákban nyújtson be pályázatokat a következõ években. Legnagyobb lehetõségek a Környezetvédelem és Energia Operatív programban vannak, melynek keretében lehetõség nyílhat például a tanyánkra energiahatékonysági bemutató létrehozásra.
Varga András
[email protected]"
Bocs a hosszért, de ezt nem tudtam linkelni.
James Lovelock (neves klímakutató, a "Gaia-elmélet" megalkotója) elképzelései a jövõrõl, költõi túlzásokkal (a 100 év alatti 11,5°C-os melegedés "realitását" inkább nem is kommentálom), de erõsen megfontolandó gondolatokkal: Link
A cikk teljes változata angolul: Link
Amivel pl. teljes mértékben egyetértek, bár tudom, hogy úgysem fog megvalósulni:
"To Lovelock, the whole idea of sustainable development is wrongheaded: 'We should be thinking about sustainable retreat.'"
De ebben is van valami...
"We have no time to experiment with visionary energy sources; civilization is in imminent danger and has to use nuclear -- the one safe, available energy source -- now or suffer the pain soon to be inflicted by our outraged planet."
A cikk teljes változata angolul: Link
Amivel pl. teljes mértékben egyetértek, bár tudom, hogy úgysem fog megvalósulni:
"To Lovelock, the whole idea of sustainable development is wrongheaded: 'We should be thinking about sustainable retreat.'"
De ebben is van valami...
"We have no time to experiment with visionary energy sources; civilization is in imminent danger and has to use nuclear -- the one safe, available energy source -- now or suffer the pain soon to be inflicted by our outraged planet."
Kielemeztem az õsz-tél kapcsolatokat 1900 óta, és semmilyen összefüggés nem fedezhetõ fel. Még a novemberbõl sem!
Ami viszont feltûnõ, és egyértelmû, bár magyarázatot nem tudok rá, akinek van ötlete várom!
1941 óta kevésbé szélsõséges az õsz. Ezt megelõzõen 41 év alatt 8 alkalommal tért el 2 fokkal vagy annál többel az õsz átlaga, azóta viszont egyetlen egyszer sem.
?????????????????????
A globális felmelegedés kezdete óta még érthetõ lenne, de így???
Ha már globális felmelegedés!
A 70-es évek közepe óta, 31 év alatt 6 alkalommal tért el legalább 1 fokkal az õsz átlaga, míg ezt megelõzõzõen 75 év alatt 33 esetben. Tehát amíg mostanában az esetek 20 százalékában, addig korábban 40 százalék felett következett be.
Ami viszont feltûnõ, és egyértelmû, bár magyarázatot nem tudok rá, akinek van ötlete várom!
1941 óta kevésbé szélsõséges az õsz. Ezt megelõzõen 41 év alatt 8 alkalommal tért el 2 fokkal vagy annál többel az õsz átlaga, azóta viszont egyetlen egyszer sem.
?????????????????????
A globális felmelegedés kezdete óta még érthetõ lenne, de így???
Ha már globális felmelegedés!
A 70-es évek közepe óta, 31 év alatt 6 alkalommal tért el legalább 1 fokkal az õsz átlaga, míg ezt megelõzõzõen 75 év alatt 33 esetben. Tehát amíg mostanában az esetek 20 százalékában, addig korábban 40 százalék felett következett be.
Fokváros téli minimumjai közt is volt már -1°C. A dél-afrikai partok mentén észak felé haladó Benguela áramlat vize hideg, nem csodálkozom, ha néha eljut egy-két nagyobb jégtömb, már persze kedvezõ körülmények hatására egész Fokföldig.
Még annyit, hirtelen utánaolvastam, s 1850 körül is voltak feljegyzések arrafelé feltûnt jéghegyekrõl (hajósok feljegyzései, nekik meg igen fontos tudni ilyesmirõl, azt ugye sejtjük. :-)
Még annyit, hirtelen utánaolvastam, s 1850 körül is voltak feljegyzések arrafelé feltûnt jéghegyekrõl (hajósok feljegyzései, nekik meg igen fontos tudni ilyesmirõl, azt ugye sejtjük. :-)
Az tény hogy valami nincs rendben, vagy rendben van, de a mi életünkben úgy tûnik hogy nincs. ( Kinek mi a szemlélete). Viszont az is tény hogy ennél sokkal északabbra is volt már jéghegy, amit feljegyeztek, mint azt egyszer be is írtam a visszatekíntõbe egy kis rekord elemzések közepette.
Íme. Az egyenlítõhöz legközelebb észlelt jéghegy S 26° hosszúság, W 28° szélesség. Az érték Madagaszkár vagy Namíbia Déli részének felel meg. Az áramlási rendszer szinte ugyanaz, mind a két esetben, a Déli-sarkról leszakadó jéghegyekrõl van itt szó. Nyugati-szél-áramlás a fõ áramlási rendszer amely meghatározza ezen déli féltek áramlási viszonyait. Az Atlanti-Óceánon a fõ áramlásról kiinduló Benguáli-áramlás, majd a Brazil-áramlás jutathatta el a jéghegyet Dél-Amerika partjaihoz közel, persze nem a fõ áramlási rendszere. Vagy a Falkland-áramlás közvetlenül a Nyugati-szél-áramlásból. Afrika partjainál hasonló a helyzet, a kiindulási pont szintén a Nyugati-szél-áramlás ez közvetlenül is eljutathatta a jéghegyet Dél-Afrikához.Esetleg egy másik verzió is szóba jöhet de ez nem valószínû. Ebben a lehetõségben egy kört megtéve Nyugat-ausztrál-áramláson át a Dél-egyenlítõi -áramláson keresztül érte el Afrika déli részét. (Itt szintén a mellék áramlásokon van a hangsúly)
Tehát minden az áramláson valamint a leszakadás helyén és a légköri viszonyokon múlik, persze a jéghegy nagyságától is függ. Számomra ez nem más mint médiahiszti. Sajnos a körülmények nem ismertek, így csak találgatni lehet az esettel kapcsolatban
Íme. Az egyenlítõhöz legközelebb észlelt jéghegy S 26° hosszúság, W 28° szélesség. Az érték Madagaszkár vagy Namíbia Déli részének felel meg. Az áramlási rendszer szinte ugyanaz, mind a két esetben, a Déli-sarkról leszakadó jéghegyekrõl van itt szó. Nyugati-szél-áramlás a fõ áramlási rendszer amely meghatározza ezen déli féltek áramlási viszonyait. Az Atlanti-Óceánon a fõ áramlásról kiinduló Benguáli-áramlás, majd a Brazil-áramlás jutathatta el a jéghegyet Dél-Amerika partjaihoz közel, persze nem a fõ áramlási rendszere. Vagy a Falkland-áramlás közvetlenül a Nyugati-szél-áramlásból. Afrika partjainál hasonló a helyzet, a kiindulási pont szintén a Nyugati-szél-áramlás ez közvetlenül is eljutathatta a jéghegyet Dél-Afrikához.Esetleg egy másik verzió is szóba jöhet de ez nem valószínû. Ebben a lehetõségben egy kört megtéve Nyugat-ausztrál-áramláson át a Dél-egyenlítõi -áramláson keresztül érte el Afrika déli részét. (Itt szintén a mellék áramlásokon van a hangsúly)
Tehát minden az áramláson valamint a leszakadás helyén és a légköri viszonyokon múlik, persze a jéghegy nagyságától is függ. Számomra ez nem más mint médiahiszti. Sajnos a körülmények nem ismertek, így csak találgatni lehet az esettel kapcsolatban
Azért az szép hogy Dél-Afrika partjainál jég darabot láttak. Ime itt is még egy tény hogy valami nincs rendben
#4545. - wetsom (Nagyatád)
"feltételezve, hogy ebben a hónapban nem fog több, bár ebben nem nagyon hiszek" :-)
"feltételezve, hogy ebben a hónapban nem fog több, bár ebben nem nagyon hiszek" :-)
Úgy tûnik, hogy most már kijelenthetõen lezárult egy ciklus. A tavaly szeptembertõl augusztusig terjedõ, az átlagosnál melegebb és összességében csapadékszegényebb periódusra gondolok. MIvel az idõjárás nem ismeri a Gergely-naptárt, kíváncsian várom, hogy meddig tart ez az átlagosnál hûvösebb és csapadékosabb periódus, továbbá, hogy hullik-e jövõ augusztusig annyival több csapi, lesz-e annyival hûvösebb, hogy az kiegyenlítse a korábbi anomáliákat?
Mindenesetre, ha marad a tendencia, akkor éppen a szélsõségességre lenne példa.
Mindenesetre, ha marad a tendencia, akkor éppen a szélsõségességre lenne példa.
Az AMO hatása Magyarország nyári éghajlatára (Fodor és Seres, 2007)
Link
"Cikkünkben megmutattuk, hogy a hazánk hõmérsékleti idõsoraiban is kimutatható az a több évtizedes éghajlati ingadozás, oszcilláció, amely leginkább az észak-atlanti térségben figyelhetõ meg. Ez a jelenség a külföldi szakirodalom Atlantic Multidecadal Oscillation (rövidítve AMO) névvel illetett, és az Észak-Atlanti-óceán vízhõmérsékletének több évtizedes oszcillációjával áll szoros összefüggésben (Kerr, 2000)."
Link
"Cikkünkben megmutattuk, hogy a hazánk hõmérsékleti idõsoraiban is kimutatható az a több évtizedes éghajlati ingadozás, oszcilláció, amely leginkább az észak-atlanti térségben figyelhetõ meg. Ez a jelenség a külföldi szakirodalom Atlantic Multidecadal Oscillation (rövidítve AMO) névvel illetett, és az Észak-Atlanti-óceán vízhõmérsékletének több évtizedes oszcillációjával áll szoros összefüggésben (Kerr, 2000)."
Így leírva, hogy Ólgór, teljesen olyannak tûnik a neve, mintha egy ógermán félisten volna valamikor a Ragnarök idején...
Ez az az Ólgór, aki a Moore 9/11 Fahreniheitjében a Bush klán jól betanított kis cserkészeként elnökölt az ominózus szenátusi ülésen és ütötte agyon a kongresszusi képviselõk javaslatait, mikor csak egyetlen szenátor támogatására lett volna szükségük?
Pl. egy késõbbi Nobel béke(röhej)díjjasaéra...
Pl. egy késõbbi Nobel béke(röhej)díjjasaéra...
Mint egy hatalmas stóc palacsinta :-)
Az erózió dolga bedarálni a hegyeket az Idõ sok-sok apró homokszeme közé. Ha csak arra gondolsz, hogy egy esõs szubtrópusi vidéken Link milyen a karszt életútja, meg milyen mondjuk nálunk Link , óriási különbségek vannak a lepusztulásban, nem csak a formavilágban, hanem az idõben is... Nyilvánvaló, hogy a szélsõségek felé tolódva nõ a sebessége a lepusztulásnak.
Az erózió dolga bedarálni a hegyeket az Idõ sok-sok apró homokszeme közé. Ha csak arra gondolsz, hogy egy esõs szubtrópusi vidéken Link milyen a karszt életútja, meg milyen mondjuk nálunk Link , óriási különbségek vannak a lepusztulásban, nem csak a formavilágban, hanem az idõben is... Nyilvánvaló, hogy a szélsõségek felé tolódva nõ a sebessége a lepusztulásnak.
Köszi Neked is.
Néha tényleg nehezebb elképzelni azt, hogy egyáltalán nem csúszik le az egész, úgy, ahogy van: Link
Talán az lehet érdekes, hogy mennyiben nõ meg a gyakorisága ezeknek az esetekenek, vagy esetleg történtek-e szokatlan jelenségek, amelyek tényleg felróhatóak a változó klímának.
Néha tényleg nehezebb elképzelni azt, hogy egyáltalán nem csúszik le az egész, úgy, ahogy van: Link
Talán az lehet érdekes, hogy mennyiben nõ meg a gyakorisága ezeknek az esetekenek, vagy esetleg történtek-e szokatlan jelenségek, amelyek tényleg felróhatóak a változó klímának.
Link
Itt videók is vannak róla.
Szerintem nem lehet akkora csoda, ha a Dolomitokban kõomlás van, ez természetes tulajdonsága lenne a dolomitnak, amely amúgy is erõsen hajlamos az aprózódásra. Veszprémiként ezt személyesen tapasztalhatom...
Itt videók is vannak róla.
Szerintem nem lehet akkora csoda, ha a Dolomitokban kõomlás van, ez természetes tulajdonsága lenne a dolomitnak, amely amúgy is erõsen hajlamos az aprózódásra. Veszprémiként ezt személyesen tapasztalhatom...
Vagy jönne végre egy klasszikus fekete-tengeri mediciklon.
Az nagyon extra lenne. Volt ám olyan amikor durván a Debrecen-Szeged vonaltól keletre okozott kiadós havazást, a bükkba egy pár centi jutott. Ekkor Erdélyben rendkívûli havazások voltak, határozottan emlékszem arra , hogy novemberben történt, az évet megpróbálom kideríteni. Ott pörgött vagy három napig a ciklonközpont a keleti kárpátok fölöt, amikor megerõsödött, kevés havat adott felénk is , szép hófúvással. Az ennyire enyhe telekre, mint a 2006/2007-es szerencsére jó esélyünk van elkerülni, mert ritka. A hóhiány azonban sajnos nemritka az utóbbi évtizedekben. Meteorológus szájából is hallottam már, hogy a század elsõ felében, a hetvenes évekig ez nem volt jellemzõ.
Az nagyon extra lenne. Volt ám olyan amikor durván a Debrecen-Szeged vonaltól keletre okozott kiadós havazást, a bükkba egy pár centi jutott. Ekkor Erdélyben rendkívûli havazások voltak, határozottan emlékszem arra , hogy novemberben történt, az évet megpróbálom kideríteni. Ott pörgött vagy három napig a ciklonközpont a keleti kárpátok fölöt, amikor megerõsödött, kevés havat adott felénk is , szép hófúvással. Az ennyire enyhe telekre, mint a 2006/2007-es szerencsére jó esélyünk van elkerülni, mert ritka. A hóhiány azonban sajnos nemritka az utóbbi évtizedekben. Meteorológus szájából is hallottam már, hogy a század elsõ felében, a hetvenes évekig ez nem volt jellemzõ.
Vélhetõen a klímaváltozás számlájára írható egy ma délelõtti esemény: az Alpokban, pontosabban a Sexteni Dolomitokban leomlott és a völgybe zúdult az Einserkofel 2698 m magas csúcsa. Az utóbbi idõben hasonló esemény egyre gyakrabban fordul elõ. Mivel a Dolomitok mészkõbõl állnak, így a növekvõ hõingadozás sokkal drasztikusabb hatást gyakorol rájuk. (Ez egyben legyen figyelmeztetés is a Dolomitokba készülõ esetleges kirándulóknak.)
Hááááát!
Izééé!
Ez az õsz télleg nem gáz, bár kérdés milyen egy klasszikus normál õszi menet??
Ha bejön a várva-várt mediterrán ciklon 1 hét múlva, akkor esik még egy 100-as, meg december végéig esik még egy kicsi, és csapadékmennyiségileg átlagos lesz az év
Más kérdés, hogy az eloszlása az télleg katasztrófális!
Izééé!
Ez az õsz télleg nem gáz, bár kérdés milyen egy klasszikus normál õszi menet??
Ha bejön a várva-várt mediterrán ciklon 1 hét múlva, akkor esik még egy 100-as, meg december végéig esik még egy kicsi, és csapadékmennyiségileg átlagos lesz az év
Más kérdés, hogy az eloszlása az télleg katasztrófális!
Jól elvagytok
Csak egy mondatot engedjetek meg nekem a másodvirágzással kapcsolatban. A jelenség teljesen normális a mi éghajlatunkon. Az egyik magyarázata a nyári nagy meleg miatt kalakult vízhiány, és a növényekben a kiszáradás folyamata, amelyet végül a csapadékos augusztus majd a szeptember követett, ezen okok miatt a növények "mintegy" tavaszi életet, megújult természetet éltek át a hõsokk után. A másik az lehet hogy jövõ tavasszal a virágzás rövid idõre lesz korlátozva, ez lehet a hideg tél, vagy a csapadékos hûvös tavasz, esteleg a száraz tavasz és tél, ezálalt nekik rövidebb idõ áll a rendelkezésükre a szaporodást illetõen. Így elképzelhetõ hogy, az "utódnevelés" az õszi idõszakra tevõdik át.Tehát a mostani másodvirágzás amely nem csak az epreknél fordult elõ, ez elõre vethet néhány gondolatot a következõ idõszakkal kapcsolatban hogy milyen lesz az idõjárás kimenetele. Húúú ez több lett mint egy mondat
Csak egy mondatot engedjetek meg nekem a másodvirágzással kapcsolatban. A jelenség teljesen normális a mi éghajlatunkon. Az egyik magyarázata a nyári nagy meleg miatt kalakult vízhiány, és a növényekben a kiszáradás folyamata, amelyet végül a csapadékos augusztus majd a szeptember követett, ezen okok miatt a növények "mintegy" tavaszi életet, megújult természetet éltek át a hõsokk után. A másik az lehet hogy jövõ tavasszal a virágzás rövid idõre lesz korlátozva, ez lehet a hideg tél, vagy a csapadékos hûvös tavasz, esteleg a száraz tavasz és tél, ezálalt nekik rövidebb idõ áll a rendelkezésükre a szaporodást illetõen. Így elképzelhetõ hogy, az "utódnevelés" az õszi idõszakra tevõdik át.Tehát a mostani másodvirágzás amely nem csak az epreknél fordult elõ, ez elõre vethet néhány gondolatot a következõ idõszakkal kapcsolatban hogy milyen lesz az idõjárás kimenetele. Húúú ez több lett mint egy mondat
Ezek szerint ez elkerülte a figyelmed:
"Amit az elmúlt "tél", tavasz és nyár véghezvitt, abból már valóban rendkívülinek nevezhetünk egyet s mást..." (#4542)
A vita az õsz kapcsán kezdõdött, EBBEN én az égvilágon semmi rendkívülit nem látok. Persze tudom, régen mekkora õszök voltak.
"Amit az elmúlt "tél", tavasz és nyár véghezvitt, abból már valóban rendkívülinek nevezhetünk egyet s mást..." (#4542)
A vita az õsz kapcsán kezdõdött, EBBEN én az égvilágon semmi rendkívülit nem látok. Persze tudom, régen mekkora õszök voltak.
itt viszont (elérés az átlagtól):
jan. -10mm +5.2°C
feb. -11mm +3.7°C
már. +3mm +0.9°C
ápr. -11mm +1.5°C
máj. -44mm +2.1°C
jún. -11mm +2°C
júl. +41mm +0.2°C
aug. +31.3mm +0.8°C
szep. +2.5mm -2.8°C
középsõ hónapok(jún.-aug.): hõmérsékleti eltérés(jún. kivételévek) nem nagy, a csapadék viszont igen(ismét jún. kivételével).
jan. -10mm +5.2°C
feb. -11mm +3.7°C
már. +3mm +0.9°C
ápr. -11mm +1.5°C
máj. -44mm +2.1°C
jún. -11mm +2°C
júl. +41mm +0.2°C
aug. +31.3mm +0.8°C
szep. +2.5mm -2.8°C
középsõ hónapok(jún.-aug.): hõmérsékleti eltérés(jún. kivételévek) nem nagy, a csapadék viszont igen(ismét jún. kivételével).
Erre a mondatodra reagáltam
"A Kárpát-medencére pedig sohasem volt jellemzõ az egyenletes csapadékeloszlás... "
Ezzel: #4545
"A Kárpát-medencére pedig sohasem volt jellemzõ az egyenletes csapadékeloszlás... "
Ezzel: #4545
Tehát azért nem normális az õsz, mert áprilisban csak 1 mm csapadék volt. Aha.
Melyik két hónapra gondolsz? Valami azt súgja, hogy az idei szeptember nincs közöttük: Link
én meg azt hittem, hogy októberben a T átlag -1°C! így viszont már értem. kösz!
Viszont az érdekes, hogy tavasz óta legalábbis itt Dny-on a középsõ hónapok csapadékilag elég szegények, lehet csak véletlen, de mindenképpen érdekes.
Hát mondjuk, hogy két hónapban mindössze 1-1mm esik(feltételezve, hogy ebben a hónapban nem fog több, bár ebben nem nagyon hiszek), az nem nagyon normális.
Nem vagy hülye, úgy értette, hogy a sokévi átlagtól ennyivel tér el.
Attól, hogy egy évszak nem követi hajszálpontosan a sokévi átlagokat, és nem egyenletesen oszlik el a csapadéka, még egyáltalán nem lesz rendkívüli. Minden átlag a sok-sok pozitív és negatív anomália összességébõl áll össze, a szoros értelemben vett "átlagos" idõjárás valójában soha nem valósul meg. A Kárpát-medencére pedig sohasem volt jellemzõ az egyenletes csapadékeloszlás...
Amit az elmúlt "tél", tavasz és nyár véghezvitt, abból már valóban rendkívülinek nevezhetünk egyet s mást... Az õsz viszont a szokásos kerékvágásban való visszatérés jegyében telt: a szeptemberi hõmérsékleti anomáliánál jóval nagyobbakat is bõségesen találunk a múltban.
Végül, de nem utolsósorban:
"A csapadék eloszlás katasztrofális, október csapadékilag hajaz áprilisra. A hõmérséklet õszi átlaga -1 fok alatt van, és marad is bõven."
Ebbõl mi az, ami az eper érését segíti?
Amit az elmúlt "tél", tavasz és nyár véghezvitt, abból már valóban rendkívülinek nevezhetünk egyet s mást... Az õsz viszont a szokásos kerékvágásban való visszatérés jegyében telt: a szeptemberi hõmérsékleti anomáliánál jóval nagyobbakat is bõségesen találunk a múltban.
Végül, de nem utolsósorban:
"A csapadék eloszlás katasztrofális, október csapadékilag hajaz áprilisra. A hõmérséklet õszi átlaga -1 fok alatt van, és marad is bõven."
Ebbõl mi az, ami az eper érését segíti?
az elsõ sort még értem, viszont a második("A hõmérséklet õszi átlaga -1 fok alatt van, és marad is bõven.")... lehet hogy én vagyok hülye, hogy nem értem! ha igen, akkor bocs, ha nem, akkor meg mindegy!