2024. november 25., hétfő

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#4589
5 cm hó van itt eme meddditerrán városban.
Amúgy Pécs éghajlata pont annyira mediterrán, mint arktikus.
#4588
Azért ne felejtsük el, fent nevezett városok sosem tartoztak MO. hidegzugos pontjai közé. Azonkívül november van, a megmaradó hó egyáltalán nincs elkésve. Persze ez nem jelenti, hogy ne lenne változás, de kezeljük helyükön a dolgokat. Pécs klímája pedig szubmediterrán, én a magam részérõl számtalanszor megfigyeltem, hogy a nyári-õszi pozitív anomália télre rendszerint eltûnik.
#4587
Közzétették az IPCC klímajelentésének negyedik, záró részét. Az eddigi részjelentésekkel összhangban a záró rész is egyértelmüen az emberi tevékenységet teszi a klímaváltozás fõ felelõsévé. A változás hatásait elemezve Ban ENSZ-fõtitkár szóhasználata: a hatásokat elemzõ lehetséges forgatókönyvek olyannyira rémisztõek, mint egy sci-fi. Ezek szerint az állat- és növényvilág több mint egy negyedét a kipusztulás fenyegeti, az emberiségre gyakorolt hatás is drámai lesz.

Forrás: ORF, ZDF
#4586
Kedves Észlelõtársak!
Merészkedem emme fórumba írni az észrevételemet.
Éghajlatváltozás, vagy elõrejelzés, mintegy, de a felvetésem a következõ;
Az éves közép- hõmérséklet adatokat nézve, meg az elmult max.T. figyelve elképzezelésem az, hogy a mediterrán éghajlat mégis kezd felnyomulni országunkba. Régebbrõl olvastam, hogy Ma.o. mediterrán városa Pécs, de mostanság ez kezd keletebbre tolódni, mint Szeged, Hmezõvásárhely, Makó.
Most is errefelé nincs hó ami megmaradna,meg a nyári és mostani T.maxok is Duna-Tisza közt Kkhalas, Majsa, Szeged, Makó felé voltak.
Akik sok adatot rögzítenek, jó volna majd egy éves kimutatást, táblázatba rögzített oldalt bemutatni olyan eseményekrõl, amik megtörténtek.
Pld: legek városai: csapadék, szélvihar, hófúvás-hó cm. min.T, max.T, ködös,zivataros vidékek 2007.-ben.

#4585
Itt közzéteszem az E-misszió Egyesület hírlevelét:
"Az E-misszió Egyesület Hírlevele - November
Néhány természetvédelmi vonatkozású hír

Sikeresen lezárult az Angelica palustris (réti angyalgyökér) védelmét célzó Life-Nature projekt adminisztratív elszámolása, mivel az Európa Bizottság 2007.09.27.-n elfogadta a 4 évig tartó elõhelyvédelmi program tavaly benyújtott szakmai és pénzügyi zárójelentését. Az Egyesület egyik legnagyobb programja során elért eredményekrõl honlapunkon olvashattok, az "EU-Life" logóra kattintva.
Szeptemberben befejezõdtek a KVVM KÖVICE pénzügyi alapja által támogatott természetvédelmi földvásárlások, amelyek a tavaly lezárult, az Angelica palustris védelmét célzó Life-Nature projectbõl kimaradt földterületek megvásárlását célozta meg. Ezen utólagos földvásárlások alkalmával 32,5 hektár védett és 22,6 hektár nem védett, azaz összesen 55,1 hektár területet vásároltunk meg a Magyar Állam számára. A földterületek vagyonkezelõje a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Egyesületünk majd a területek kezelésében vesz részt, melyhez szívesen fogadjuk az önkéntesek jelentkezését. A mostani és a Life projekt által összesen 309 hektár földterület került a Nyírségben természetvédelmi vagyonkezelésbe.
A izgalmas szakaszához érkezett a tavaly elkezdõdött, Bereg-Interreg néven futó árvízvédelmi és ártérrevitalizációs program, melyben Egyesületünk partnerként vesz részt.
Az októberben lezajlott szakmai tanácskozások után november elején megszületett a döntés arról, hogy milyen jellegû vésztározó valósul meg a Beregi-síkságon. A két változat közül az egyik az érintett beregi települések közt elhelyezett, töltésekkel körülvett tározóterület, míg a másik megoldás szabadabb teret hagyna a víznek (az nagyobb területen, de sekélyebben terülne el vésztározás esetén), s inkább a településeket veszi körbe ún. körtöltésekkel. Abban minkét változat megegyezik, hogy a Beregben lehetõség nyílik évenként akár többször is kis mennyiségû vizet kiengedni tájrehabilitációs, tájgazdálkodási és természetvédelmi célokkal.
A napokban megszületett döntés alapján a körtöltéses változat kerül megtervezésre, amely a természetes elöntési viszonyokhoz leginkább közelítõ megoldás lesz. A vízgazdálkodási létesítmények engedélyes tervei a projekt zárására, azaz 2008 februárjára fognak elkészülni.

Érdekérvényesítés
Október 8.-án döntött Nyíregyháza Város közgyûlése az Országzászló Tér átépítésérõl. Mivel nem szerettük volna, hogy a város egyik legszebb tere tönkremenjen, komoly tiltakozó akciókat indítottunk, és folyamatosan egyeztettünk a város vezetõivel. Az egyeztetések eredményeként a véglegesített terv egyrészt meghagyja a fákkal borított tér jelentõs részét, valamint a tervezett 2 x 2 sávos út helyett a jövõben egy-egy sáv halad csak a belvárosban. Tehát részben sikert értünk el, legfõképpen azért, mert már úgy tûnik, hogy a város vezetõinek számára hirtelen fontosak lettek a civilek.

Pályázatok tervezése
Az õsz folyamán egymást érik az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati egyeztetései, és a felhívások megjelenése. Ezek azok az uniós pályázatok melyekbõl több ezer milliárd forintot lehet elkölteni fejlesztésekre 2007 és 2011 folyamán. Az egyesületünk egyrészt véleményeket készített az felhívásokra, próbáltuk javasolni, hogy a civil szervezetek is minél több forráshoz jussanak. Másrészt mi magunk is elkezdtük tervezni, hogy az E-misszió milyen témákban nyújtson be pályázatokat a következõ években. Legnagyobb lehetõségek a Környezetvédelem és Energia Operatív programban vannak, melynek keretében lehetõség nyílhat például a tanyánkra energiahatékonysági bemutató létrehozásra.

Varga András
[email protected]"
Bocs a hosszért, de ezt nem tudtam linkelni.
#4584
James Lovelock (neves klímakutató, a "Gaia-elmélet" megalkotója) elképzelései a jövõrõl, költõi túlzásokkal (a 100 év alatti 11,5°C-os melegedés "realitását" inkább nem is kommentálom), de erõsen megfontolandó gondolatokkal: Link

A cikk teljes változata angolul: Link

Amivel pl. teljes mértékben egyetértek, bár tudom, hogy úgysem fog megvalósulni:

"To Lovelock, the whole idea of sustainable development is wrongheaded: 'We should be thinking about sustainable retreat.'"

De ebben is van valami...

"We have no time to experiment with visionary energy sources; civilization is in imminent danger and has to use nuclear -- the one safe, available energy source -- now or suffer the pain soon to be inflicted by our outraged planet."
#4583
Kielemeztem az õsz-tél kapcsolatokat 1900 óta, és semmilyen összefüggés nem fedezhetõ fel. Még a novemberbõl sem!
Ami viszont feltûnõ, és egyértelmû, bár magyarázatot nem tudok rá, akinek van ötlete várom!
1941 óta kevésbé szélsõséges az õsz. Ezt megelõzõen 41 év alatt 8 alkalommal tért el 2 fokkal vagy annál többel az õsz átlaga, azóta viszont egyetlen egyszer sem.
?????????????????????
A globális felmelegedés kezdete óta még érthetõ lenne, de így???
Ha már globális felmelegedés!
A 70-es évek közepe óta, 31 év alatt 6 alkalommal tért el legalább 1 fokkal az õsz átlaga, míg ezt megelõzõzõen 75 év alatt 33 esetben. Tehát amíg mostanában az esetek 20 százalékában, addig korábban 40 százalék felett következett be.
#4582
Link
#4581
Fokváros téli minimumjai közt is volt már -1°C. A dél-afrikai partok mentén észak felé haladó Benguela áramlat vize hideg, nem csodálkozom, ha néha eljut egy-két nagyobb jégtömb, már persze kedvezõ körülmények hatására egész Fokföldig.
Még annyit, hirtelen utánaolvastam, s 1850 körül is voltak feljegyzések arrafelé feltûnt jéghegyekrõl (hajósok feljegyzései, nekik meg igen fontos tudni ilyesmirõl, azt ugye sejtjük. :-)
#4580
Az tény hogy valami nincs rendben, vagy rendben van, de a mi életünkben úgy tûnik hogy nincs. ( Kinek mi a szemlélete). Viszont az is tény hogy ennél sokkal északabbra is volt már jéghegy, amit feljegyeztek, mint azt egyszer be is írtam a visszatekíntõbe egy kis rekord elemzések közepette.
Íme. Az egyenlítõhöz legközelebb észlelt jéghegy S 26° hosszúság, W 28° szélesség. Az érték Madagaszkár vagy Namíbia Déli részének felel meg. Az áramlási rendszer szinte ugyanaz, mind a két esetben, a Déli-sarkról leszakadó jéghegyekrõl van itt szó. Nyugati-szél-áramlás a fõ áramlási rendszer amely meghatározza ezen déli féltek áramlási viszonyait. Az Atlanti-Óceánon a fõ áramlásról kiinduló Benguáli-áramlás, majd a Brazil-áramlás jutathatta el a jéghegyet Dél-Amerika partjaihoz közel, persze nem a fõ áramlási rendszere. Vagy a Falkland-áramlás közvetlenül a Nyugati-szél-áramlásból. Afrika partjainál hasonló a helyzet, a kiindulási pont szintén a Nyugati-szél-áramlás ez közvetlenül is eljutathatta a jéghegyet Dél-Afrikához.Esetleg egy másik verzió is szóba jöhet de ez nem valószínû. Ebben a lehetõségben egy kört megtéve Nyugat-ausztrál-áramláson át a Dél-egyenlítõi -áramláson keresztül érte el Afrika déli részét. (Itt szintén a mellék áramlásokon van a hangsúly)

Tehát minden az áramláson valamint a leszakadás helyén és a légköri viszonyokon múlik, persze a jéghegy nagyságától is függ. Számomra ez nem más mint médiahiszti. Sajnos a körülmények nem ismertek, így csak találgatni lehet az esettel kapcsolatban
#4579
Azért az szép hogy Dél-Afrika partjainál jég darabot láttak. Ime itt is még egy tény hogy valami nincs rendben
#4578
Ilyen cikkeket, még! :-)
#4577
#4545. - wetsom (Nagyatád)

"feltételezve, hogy ebben a hónapban nem fog több, bár ebben nem nagyon hiszek" :-)
#4576
Úgy tûnik, hogy most már kijelenthetõen lezárult egy ciklus. A tavaly szeptembertõl augusztusig terjedõ, az átlagosnál melegebb és összességében csapadékszegényebb periódusra gondolok. MIvel az idõjárás nem ismeri a Gergely-naptárt, kíváncsian várom, hogy meddig tart ez az átlagosnál hûvösebb és csapadékosabb periódus, továbbá, hogy hullik-e jövõ augusztusig annyival több csapi, lesz-e annyival hûvösebb, hogy az kiegyenlítse a korábbi anomáliákat?
Mindenesetre, ha marad a tendencia, akkor éppen a szélsõségességre lenne példa.
#4575
Ugye, már sejted, hogy elkapkodott volt az okóberi lekicsinylés!:-)
#4574
Az AMO hatása Magyarország nyári éghajlatára (Fodor és Seres, 2007)
Link
"Cikkünkben megmutattuk, hogy a hazánk hõmérsékleti idõsoraiban is kimutatható az a több évtizedes éghajlati ingadozás, oszcilláció, amely leginkább az észak-atlanti térségben figyelhetõ meg. Ez a jelenség a külföldi szakirodalom Atlantic Multidecadal Oscillation (rövidítve AMO) névvel illetett, és az Észak-Atlanti-óceán vízhõmérsékletének több évtizedes oszcillációjával áll szoros összefüggésben (Kerr, 2000)."
#4573
Így leírva, hogy Ólgór, teljesen olyannak tûnik a neve, mintha egy ógermán félisten volna valamikor a Ragnarök idején...
#4572
Ez az az Ólgór, aki a Moore 9/11 Fahreniheitjében a Bush klán jól betanított kis cserkészeként elnökölt az ominózus szenátusi ülésen és ütötte agyon a kongresszusi képviselõk javaslatait, mikor csak egyetlen szenátor támogatására lett volna szükségük?szomoru
Pl. egy késõbbi Nobel béke(röhej)díjjasaéra...
#4571
Még jó, hogy nem Bush jr!:-(
#4570
Gondolom, hallottatok róla, de aki még nem (Nobel-díj): Link
#4569
Mint egy hatalmas stóc palacsinta :-)
Az erózió dolga bedarálni a hegyeket az Idõ sok-sok apró homokszeme közé. Ha csak arra gondolsz, hogy egy esõs szubtrópusi vidéken Link milyen a karszt életútja, meg milyen mondjuk nálunk Link , óriási különbségek vannak a lepusztulásban, nem csak a formavilágban, hanem az idõben is... Nyilvánvaló, hogy a szélsõségek felé tolódva nõ a sebessége a lepusztulásnak.
#4568
Köszi Neked is.
Néha tényleg nehezebb elképzelni azt, hogy egyáltalán nem csúszik le az egész, úgy, ahogy van: Link
Talán az lehet érdekes, hogy mennyiben nõ meg a gyakorisága ezeknek az esetekenek, vagy esetleg történtek-e szokatlan jelenségek, amelyek tényleg felróhatóak a változó klímának.
#4567
Link
Itt videók is vannak róla.
Szerintem nem lehet akkora csoda, ha a Dolomitokban kõomlás van, ez természetes tulajdonsága lenne a dolomitnak, amely amúgy is erõsen hajlamos az aprózódásra. Veszprémiként ezt személyesen tapasztalhatom...
#4566
Vagy jönne végre egy klasszikus fekete-tengeri mediciklon.

Az nagyon extra lenne. Volt ám olyan amikor durván a Debrecen-Szeged vonaltól keletre okozott kiadós havazást, a bükkba egy pár centi jutott. Ekkor Erdélyben rendkívûli havazások voltak, határozottan emlékszem arra , hogy novemberben történt, az évet megpróbálom kideríteni. Ott pörgött vagy három napig a ciklonközpont a keleti kárpátok fölöt, amikor megerõsödött, kevés havat adott felénk is , szép hófúvással. Az ennyire enyhe telekre, mint a 2006/2007-es szerencsére jó esélyünk van elkerülni, mert ritka. A hóhiány azonban sajnos nemritka az utóbbi évtizedekben. Meteorológus szájából is hallottam már, hogy a század elsõ felében, a hetvenes évekig ez nem volt jellemzõ.
#4565
Áááá! :-( Köszi Nyuli! ...bár ne lenne hír ilyenekrõl! :-(
#4564
Parancsolj, Borka: Link Gondoltam, hogy érdekelni fog nevet
#4563
Van az esetrõl link? Németül is jöhet.
* egy Dolomitok-rajongó *
#4562
Vélhetõen a klímaváltozás számlájára írható egy ma délelõtti esemény: az Alpokban, pontosabban a Sexteni Dolomitokban leomlott és a völgybe zúdult az Einserkofel 2698 m magas csúcsa. Az utóbbi idõben hasonló esemény egyre gyakrabban fordul elõ. Mivel a Dolomitok mészkõbõl állnak, így a növekvõ hõingadozás sokkal drasztikusabb hatást gyakorol rájuk. (Ez egyben legyen figyelmeztetés is a Dolomitokba készülõ esetleges kirándulóknak.)
#4561
Hááááát!
Izééé!
Ez az õsz télleg nem gáz, bár kérdés milyen egy klasszikus normál õszi menet??
Ha bejön a várva-várt mediterrán ciklon 1 hét múlva, akkor esik még egy 100-as, meg december végéig esik még egy kicsi, és csapadékmennyiségileg átlagos lesz az év nevet
Más kérdés, hogy az eloszlása az télleg katasztrófális!
#4560
Jól elvagytoknevet

Csak egy mondatot engedjetek meg nekem a másodvirágzással kapcsolatban. A jelenség teljesen normális a mi éghajlatunkon. Az egyik magyarázata a nyári nagy meleg miatt kalakult vízhiány, és a növényekben a kiszáradás folyamata, amelyet végül a csapadékos augusztus majd a szeptember követett, ezen okok miatt a növények "mintegy" tavaszi életet, megújult természetet éltek át a hõsokk után. A másik az lehet hogy jövõ tavasszal a virágzás rövid idõre lesz korlátozva, ez lehet a hideg tél, vagy a csapadékos hûvös tavasz, esteleg a száraz tavasz és tél, ezálalt nekik rövidebb idõ áll a rendelkezésükre a szaporodást illetõen. Így elképzelhetõ hogy, az "utódnevelés" az õszi idõszakra tevõdik át.Tehát a mostani másodvirágzás amely nem csak az epreknél fordult elõ, ez elõre vethet néhány gondolatot a következõ idõszakkal kapcsolatban hogy milyen lesz az idõjárás kimenetele. Húúú ez több lett mint egy mondatnevet
#4559
Ezek szerint ez elkerülte a figyelmed:
"Amit az elmúlt "tél", tavasz és nyár véghezvitt, abból már valóban rendkívülinek nevezhetünk egyet s mást..." (#4542)

A vita az õsz kapcsán kezdõdött, EBBEN én az égvilágon semmi rendkívülit nem látok. Persze tudom, régen mekkora õszök voltak. nevet
#4558
Jó, de melyik tavasz óta? :-)
(na jó, befejezem...)
#4557
Az nem annyira középsõ, mert egyúttal az év elsõ hónapja. nevet
#4556
itt viszont (elérés az átlagtól):
jan. -10mm +5.2°C
feb. -11mm +3.7°C
már. +3mm +0.9°C
ápr. -11mm +1.5°C
máj. -44mm +2.1°C
jún. -11mm +2°C
júl. +41mm +0.2°C
aug. +31.3mm +0.8°C
szep. +2.5mm -2.8°C
középsõ hónapok(jún.-aug.): hõmérsékleti eltérés(jún. kivételévek) nem nagy, a csapadék viszont igen(ismét jún. kivételével).
#4555
Mondom, hogy tavasz óta nevet
#4554
...és a január? :-)
#4553
Erre a mondatodra reagáltam
"A Kárpát-medencére pedig sohasem volt jellemzõ az egyenletes csapadékeloszlás... "
Ezzel: #4545 nevet
#4552
Tehát azért nem normális az õsz, mert áprilisban csak 1 mm csapadék volt. Aha. nevet
#4551
Április, július,október.1mm,37.6 mm,1,5mm
#4550
"október csapadékilag hajaz áprilisra." nevet
#4549
Melyik két hónapra gondolsz? Valami azt súgja, hogy az idei szeptember nincs közöttük: Link nevet
#4548
Mit fed az a szó, hogy "középsõhónapok"?
#4547
én meg azt hittem, hogy októberben a T átlag -1°C! vidám így viszont már értem. kösz!
#4546
Viszont az érdekes, hogy tavasz óta legalábbis itt Dny-on a középsõ hónapok csapadékilag elég szegények, lehet csak véletlen, de mindenképpen érdekes.
#4545
Hát mondjuk, hogy két hónapban mindössze 1-1mm esik(feltételezve, hogy ebben a hónapban nem fog több, bár ebben nem nagyon hiszek), az nem nagyon normális.
#4544
Nem vagy hülye, úgy értette, hogy a sokévi átlagtól ennyivel tér el. vidám
#4543
Az évszakos átlaghoz képest -1,4 fokos eltérés van.
#4542
Attól, hogy egy évszak nem követi hajszálpontosan a sokévi átlagokat, és nem egyenletesen oszlik el a csapadéka, még egyáltalán nem lesz rendkívüli. Minden átlag a sok-sok pozitív és negatív anomália összességébõl áll össze, a szoros értelemben vett "átlagos" idõjárás valójában soha nem valósul meg. A Kárpát-medencére pedig sohasem volt jellemzõ az egyenletes csapadékeloszlás...

Amit az elmúlt "tél", tavasz és nyár véghezvitt, abból már valóban rendkívülinek nevezhetünk egyet s mást... Az õsz viszont a szokásos kerékvágásban való visszatérés jegyében telt: a szeptemberi hõmérsékleti anomáliánál jóval nagyobbakat is bõségesen találunk a múltban.

Végül, de nem utolsósorban:
"A csapadék eloszlás katasztrofális, október csapadékilag hajaz áprilisra. A hõmérséklet õszi átlaga -1 fok alatt van, és marad is bõven."
Ebbõl mi az, ami az eper érését segíti? nevet
#4541
az elsõ sort még értem, viszont a második("A hõmérséklet õszi átlaga -1 fok alatt van, és marad is bõven.")... lehet hogy én vagyok hülye, hogy nem értem! ha igen, akkor bocs, ha nem, akkor meg mindegy!
#4540
A csapadék eloszlás katasztrofális, október csapadékilag hajaz áprilisra.
A hõmérséklet õszi átlaga -1 fok alatt van, és marad is bõven.

Hát nem túl normális õsz.

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-25 18:16:27

Pusztavám - Május 1 utca (216,3 m)

8.0 °C

13505

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131548

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.