Meteorológiai társalgó

Személyes emlék: egyetlen este alatt 10 centi hó a Bakonyban, és nem is túl magasan... Április 18-án Az évet nem tudom, még gimis voltam és nem végzõs, tehát olyan 91 vagy 92 lehetett.

És ebben az a vicc, hogy bármelyik lehetett
Link
Link
De inkább 91 lehetett: Jó kis medi hátoldallal Link (18-a délután és este esett) Link

Szóval kedves téltemetõk.... kicsit gondolkodni mielõtt kiabálunk

Nem tudom, konkrétan melyikre gondolhatott, hiszen a sok-sokéves feljegyzések között nem egy tavaszi, de akár késõ tavaszi havazást is lehet találni. A mi éghajlatunk éppen ettõl szép, hogy gyakorlatilag bármelyik évszakban kialakulhat szinte bármilyen idõ: januárban, februárban is lehet 20-22 fok éppúgy, mint ahogy akár a nyári hónapokban is elõfordulhat egy-egy helyen gyenge fagy.

Én pl. tudok neked olyan évet mutatni, amikor május 30-án reggel 2-3 cm-es hótakaró borította Kékestetõt, illetve Galyatetõt - ez a nem mindennapiság 1966-ban esett meg.

De az sem sokkal ritkább eset, hogy április 15. környékén a Dunántúl, illetve a Felvidék egy részét 20-30 cm-es vastagságú, de még Budapestet is 10 cm-nyi hótakaró borítsa - erre pedig 1913-ban volt példa.

Abban a februárban láttam felnõtt korom legnagyobb lakott területi (tehát nem magashegyi) hóvastagságát, igaz, nem itthon, hanem Ausztriában. 1 méternek bõven fölötte volt, lent a völgyben, a faluban. Egy hetet töltöttünk ott, és szinte minden reggel takarítottuk a kocsiról a 10-20-30 centiket. Persze tudom, ott ez nem annyira nagy szenzáció, de mindez egyidõben történt az itthoni ÉK-i hóviharral, és még az osztrák híradó is adta a miskolci hóhelyzetet. Felhívom mindenki figyelmét, hogy elõtte a január csak kisebb mértékben volt télies, sõt tizenfokos langymelegben indultunk Ausztriába, bosszankodtam is magamban, hogy a 97-98-as "tél" után megint vízisízni fogunk. (Hol volt akkor még Metnet, meg modellek két hétre elõre? Csak a tévés idõjárás-jelentés volt, meg a non plus ultra a Teletext 5 naposa...)

Ilyen elõzmények után történt a Galtür egy részét leromboló katasztrófa, amikoris olyan részekre csapott le a lavina, ahova korábban sohasem. Ennek az oka pedig az volt, hogy a januári nappal olvadós, éjjel fagyós, azaz gyengélkedõ tél síkossá alakította a hófelszínt, majd erre a tükörsima felületre esett a februári méteres (a fönti részeken több méteres) friss hó. Aztán egyszer csak megindult magától...

Nem túl nagy területen esett ott a mostani medibõl 25-30 cm-nél több, inkább ahol fordult/beragadt a medi csapadékrendszere Link . Szóval elég kis területet érintett ahhoz hogy legenda váljék belõle, bár Mikiék véleménye nyilván más.

Röviden: azért mondják, hogy nagyon nagy hóvihar volt, mert nagyon nagy hóvihar volt.

1999-ben ugyanis egyrészt nem 30-40 cm volt, és nem egy kis országrészben, hanem északkeleten nagy területi átlagban 40-50, nem egy helyen 60-70 cm, vagy akár még több esett síkvidéken is! Másrészt nem pár óráig, hanem több napig erõs, viharos szél okozott hófúvást, illetve emelt hótorlaszokat - ez így együtt már elég volt, hogy tartósan elzárt települések legyenek arrafelé.

De az északkeleti kollégák sokat tudnának mesélni errõl, majd biztos jön valaki.

Addig is érdemes tanulmányozni ezeket:
Link
Link
Link

Link
Link
Link
Link
Link

Köszi

Igen, pl. a Bükkben is Bánkúton.

Sziasztok!
Tegnap voltam Mamámnál vagyis Dédmamámnál (most 90 éves)és õ azt mondta, hogy volt egy év azt hiszem 60- as években (õ mondta), hogy késõ tavasszal esett a hó. Valaki meg tudná nekem mondani pontosan mikor volt és, hogy mennyi esett?


Davidhun: Itt csak az elején volt egy két szem hó az elején az esõvel vegyítve. De akkor is kb. 90:10 arányban.
Az a csapitömb ami Gyõrtõl NYÉ-Ny ra van az nem fog nagyon eltalálni minekt ugye?

A kékesen kívül esett ma valamerre a hó?

Én azt az egyet tudom, hogy 1999 óta itt egész biztosan nem esett annyi hó, se 10 óra alatt, se pedig 3 nap alatt. 2003-ban, 2006-ban és 2009 decemberében volt még 30 centit megközelítõ hómennyiség, de a '99-es évet azóta sem sikerült túlszárnyalni. Itt a mostani Genovaiból is csak 12 centi hó jött össze.

Szép napot! Idõnként szemerkélõ esõ és 5,5 fok van. Az 1999-es havazáson gondolkodtam és nem értem hogy miért mondják azt hogy nagyon nagy hóvihar volt. Jó, tudom hogy volt ahol 50 cm felett volt a frissen lehulott hó vastagsága és nagy hófúvás is volt, de 3 nap esett és így alakúlt ki a hóréteg vastagsága, holott a múltkori genovai ciklonból kb. 10 óra alatt esett 30, sõt 40 cm hó dny-on.. Szóval ha a havazás erõsségét nézzük, akkor a februári ,,snowstrom" messze elmarad a genovai intenzításától. Lehet butaságot írtam, nem kell komolyan venni.

Éppen olyan ritka, mint az hogy január elejével véget érjen a tél. Fogalmakat kellene elõször is tisztáznunk. Tél a +3, +5 fok is, márpedig itt ennél több nemigen volt ebben a fergeteges enyhe szakaszban. A népi definíció télnek a fagyos szakaszokat tartja, így nemritkán egy télen belül 1., 2. , 3. télrõl beszélnek,rendkívül ritka az olyan szigorú tél, amiben nincsenek enyhe (olvadó) periódusok, akár több is. Az enyhe január bennem aggodalmat kelt, mert ha van mondás ami igaz, a kutya nem eszi meg a telet bizonyosan az. Tehát ezt én egy szimpla enyhe szakasznak tudom be, ami kissé elhúzódó. Téliesebb szakaszokra számítok még, azt gondolom teljesen reálisak a várakozásaim.

Csatlakozom Usrinhoz. Nem sok hiteles anyaguk van.

Szerintem annyira érdemes elolvasni, mint az Index bármelyik "tudományos" bulvárhírét. (Lásd a Csillagászat fórumban.)

Ezt érdemes elolvasni:
A sarkkörökön túl, ahol a nappal és az éjszaka akár fél évig is eltarthat, egészen átértelmezõdik a napfelkelte fogalma: a grönlandi rádió szerint a nyugat-grönlandi Ilulissatban már kedden, január 11-én 12:56-kor felkelt a nap, pedig alapesetben elõször január 13-án kellett volna elõbukkannia a sarki éjt követõen. Link

Nagyon hangulatos ,remek képek ! Köszönjük!

Sziasztok, kicsit elmaradtam a képek feltöltögetésével, amit most pótolok.
December 27-i képek a behavazott Szegedrõl:
Link

Ízelítõ:

Ma se látom meg a napot, pedig úgy reménykedtem [esõ]

Igaz, sõt havazást is láthattál 3-án Link (Coontac) , itt csak szállinga volt. Ennek is 10 napja, olyan mintha tavaly lett volna.

Ja, én is volt 4 pehely ködfelhõzetbõl

Én az év elsõ hópelyheit már Újév napjának kora hajnalán megláttam .

GFS vs. OMSZ vajon melyik nyer a holnapi nappal kapcsolatban. A GFS esõt vár, míg az OMSZ felhõzetcsökkenést és napsütést a Dunántúlra.

Érdekes, hogy az a majdnem-hó -5 közeli T850 esetén van... Ez a hátránya az óceáni hidegnek
A másik linkeden meg már 180 órán belül 1020 alatt lesz. Nagyon-nagyon kíváncsi vagyok a következõ modellfutásokra.

Bizony, ez már majdnem hó a végén Link
Olyan átváltós, mint a 25-ei.
Blocking továbbra is belátható ideig tartós: Link Az elõzõ futásban dinamikusabban zuhant a P a végefelé. Amíg 1010 felett van itt, addig nagy gond nincs

Az ugrott még be, rá kellene keresni amcsi fórumokra, hogyan látják most a februári hóesélyeiket Link ?
Itt meg 20-a után megláthatom az év elsõ hópelyheit Link

Holnap is lehet már 14-15 fok erre. Mennyi a maximum rekord holnap?

Ez is egyfajta lehetséges forgatókönyv(BOM) : tõlünk Keletre elhelyezkedõ AC Link

Ez így van, a lényeges különbség az, hogy amikor nincs makrováltás a láthatáron, akkor messzebbre biztosabbat lehet látni a modelleken. Ez alatt azt értem, hogy a 18-a körüli makrováltás már 4-5 (sõt) nappal ezelõtt is jól kivehetõ volt, a modellek egyöntetûen, és 1-2 kivétellel minden egyes futásban jelezték.
Amikor azonban már közelben van a makrováltás, akkor nem látni el ilyen távban: ilyen esetben a makrováltás utáni 48 órát lehet, hogy még 100 óra távolságból sem lehet látni, míg az egyforma idõ után érkezõ makrováltást már 240 óráról is elég biztosan megfogták a modellek. Nem tudom, mennyire fogalmazok érthetõen, de remélem, átjön
Ezt a bizonytalanságot demonstrálja, hogy mennyire tök mást lát az ECM és GFS már 200 órára is. A makrováltást végig összhangban jelezték 200 óra fölött is.

Még mindig finom a szombati nap, elõfordulhat, hogy 17-18 fokig meg sem álla hõmérséklet, fõként délen-délnyugaton.
Link
Link
Link
ECMWF nem linkelem hasonló, így egy rekorddal indíthatunk idén, remélem Budapest is behúzza a 12-13 fokot megvan az esélye.
Hétfõ még szebb lenne, de bedöglés van a köbön, sajnos nem lesz átkeverés, és kirugódás sem így marad a szombat, pedig ha hétfõn felszakadozna a felhõzet és kisütne a Nap....:-)

Egyetértek. A blocking viszont már közel van és magát a blokkoló AC esélyét is 5-én (még a zonális berobbanás elõtt) kezdtük el körvonalazni.
Félreértés ne essék, nem a telet temetem, ezekbõl a helyzetekbõl bazi nagy havazások lehetnek, csak sokadik ilyen futás, tehát számolni kell vele. Ha giga-blocking lenne, akkor azzal kezdenénk el számolgatni (Te is, Donnie!) - legyen ez igaz a pesszimistább scenáriókra is! Okosak a jövõ hét szerdát illetõen úgyis jövõ hét szerdán leszünk.
Egy napra megyünk Alsó-Ausztriába január végén, ott meg ez a hibrid helyzet is elég a hóhoz, majd akkor megnézem magamnak a sok havat, ha lesz

Ne tõrõdj az általánosítással a NASA GISS-nél is azt csinálják, ráadásul globálisan. Idõnként bejelentik, hogy már megint milyen meleg van a Földön. Az részletkérdés, hogy az Északi- és Déli-sarkvidék, Brazília fele, Afrika 75%-a gyakorlatilag fehérség. Ez van.

Az RtlKlub híradójában azt mondták, hogy Amerika ÉK-i részén 60cm csapadék esett rövid idõ alatt. Ez nem félreérthetõ egy kicsit?
Persze a hó is csapadék, de ha 60cm = 600mm, akkor én másra gondolok elsõre, ha azt hallom 600mm csapadék esett. Pedig tulajdonképpen hétköznapi értelemben tényleg annyi esett csakhogy hóban mérve!

A lényeg szerintem az, ami már százszor elhangzott itt (nem tõlem ): makrováltás elõtt a modelleket csak a váltásig érdemes nézni. Azaz jelenleg kb 140 óra felett még minden változhat, és változni is fog. Az ECM és GEM például egész mást mutat, mint a GFS, a JMA is tök más volt (pont most frissül), szóval a modellek sem fogják még, hogy mi lesz. A fáklyák is szórnak vadul, szóval várjuk meg a váltást szerintem, mielõtt nekifogunk sírkövet faragni, vagy Tél Tábornok-szobrot állítani

Egyelõre ez a lényeg: Link már 108 óránál 1015-1020 hpa felett a Brit-szigeteken, ez a bíztató.

Ez igaz, brit AC nem néz ki az fix, de van másik

Az ECM meg ennek a szöges ellentéte,vajon kinek lesz igaza...

Na-na, tiszta kép persze, hogy nincsen, csak nagy szórás és nagyobbrészt lefelé irányban. Ebbõl még bármi lehet, de egyre nagyobb a valószínûsége annak, hogy Brit-szk. központú (ECMWF) erõs AC nem valószínû. Az a nyomásfáklya nem így nézne ki.
Az is lehet, hogy a GFS egy napos megingásáról van szó, holnap kiderül. Csak a realitás talaján mozogjunk

Nincs itt tiszta kép 990-tõl 1042hpa-ig minden van az angoloknál is

Izland, 65. szélességi fok: Link
60. szélességi: Link
55.: Link
50.: Link (félút, Brit-szk. alatt, itt kezd bejönni csak az AC-hatás!)
45.: Link (rücskösödik, azori térség felé haladunk)
40., már az azori térség!: Link
A 20. hosszúsági kör mentén néztem õket (Izland magassága kb.)
De itt van London, Manchester, Aberdeen: Link Link Link

Távolabbiakban az ad kis biztatást, hogy legalább a Mexikói öbölre nem akar rászakadni az Északi-sark , és a környékrõl is eltakarodik Link . Ahogy húzom az egeret egy hideghurka kapaszkodik erõsen Finnországba, nehogy túl messzire kerüljön tõlünk és februárban kárpótoljon. A "távolkeleten" amúgy is van belõle elég Link ..

Akkor srácok itt a tavasz, ha szárad egy kicsit a talaj megyek is elvetni a rizst, hiszen ugyis annyi csapadék van, hogy bõven megterem

Na így más, amennyiben Pápáról ill. Ény-ról beszélsz, akkor ott lehet, hogy megáll, amit írtál... én ugyebár a DNy-i országrész keleti peremérõl származom (jó hülye definíció, de most mit lehet mondani Tolnára ), és ott teljesen jellemzõ volt a tél közepi tartósabb enyhe idõszak úgy, hogy elõtte-utána kemény volt azért a tél. Nyilván, mifelénk minden jó kis elõoldal vagy átmeneti zonális hatás jobban, melegebben érvényesül, mint nálatok, ez természetes dolog. Más-más a bennünk élõ, jellemzõ "télkép"

Rudolfking: nem lenne valami tartós egy elõoldal az Link Link de egyébként 240+ amúgy is, szóval szóra sem érdemes.

Azért a blocking tartósságára én most még nem fogadnék... Link
Link

Bali, így van, még ez is bõven blocking: Link Írország 1020 hpa körül még itt is.

az izlandi fáklya konkrétan egy óvodás fickálásához hasonlít.
Viszont az óceáni AC-ban nem értek Veled egyet, mert én tartósnak látom 1030-35 nem rossz.

Igen, egyre valószínûbb, hogy az igazi, nagybetûs tél még jó ideig várat magára..az elõjelek nagyon nem jók, és ha kialakul február elején a makro-korszakváltás, vagyis beáll egy tartósabb zonailtás, bizony könnyen jelentheti az idei szezon végét. Lehet mégsem dõlt hiába a kardjába Bastardi-mester Továbbá a NAO és AO indexem felfele szórása sem véletlen..
174ps: "..az egyik hidegmag elárasztani kénytelen Európát.."- ezt én miért nem látom? Mintha nem is egy gfs-t néznénk..én ezen egyáltalán nem látok még esélyt sem a komoly téli fordulatra, ellenben masszív elõoldalra, vagy zonalitásra annál többet.

Igen,sõt egyre több tag számol a fáklyán,egy komolyabb Pireneusi-félsziget felett tanyázó ciklonnal a hónap végére,ami komoly elõoldalt jelentene nekünk,felrántaná az afrikai levegõt.

De az ECM más verzóval számol.

Ez a GFS futás teljesen más lett mint az elõzõ.Teljesen más helyre várja a hidegmag központosulását, sõt igazság szerint két hidegmaggal számol, miközben kõkeményen 1030-1040hpa között tartja az óceánon az anticiklont, fent pedig ciklongyárak, így elég kényszeredett pályán az egyik hidegmag elárasztani kénytelen Európát. Tõlünk keletre AC falat ad végig, óceánon is biztos AC-t, ha ez marad a tendencia lehet komoly téli fordulat

Itt süt a nap, nagyon jól esik. A T 2 fokot ugrott!
A friss GFS 06Z a blocking után elõoldallal számol: Link ami azért egészen hasonlít a 00Z-hez. Érdekesség, hogy épp egy havat adó verziót vázolt, de az izlandi minimum nem tervezi leépülését eszerint sem és az azori AC nem nyúlik fel É felé, amibõl nagyon-nagyon könnyen lehet nyugatias irányítás.
Bárhogy nézem, hasonlóan rossz futás lett, mint az elõzõ. Azt a tanulságot kell, hogy levonjam, hogy a félblocking leépülésének esélye nagyon megnõtt - az, amikor az izlandi ciklonok nagyon lejönnek D felé, az azori AC még csak meg sem közelíti Nagy-Britanniát és elõoldal meg zonális helyzet alakulhat ki. Lassan körvonalazható, hogy a blocking igazán ki sem alakul, most itt lesz a legerõsebb: Link de hamar le is épül, egyelõre nem tudnám megmondani, milyen formában omlik össze. Izland környékén a gigaciklonok egyre stabilabbak (2-3 napja adja õket), az utóbbi 3 futás meg nagyon legyengítette az õket É-i pályára szorító AC-t. Elrettentõ izlandi nyomásfáklya: Link

A jövõ hét második felében visszatérhet az átlagos, januári idõ, komolyabb havazás nélkül.
(Komolyabb havazás = 10 cm +)

Tankönyvi példa a fõn szélre: Link

Már látom a kék eget, mindjárt kisüt a nap Jeeeeeeeee Ha véletlenül most se, akkor nagyon durci leszek