Globális jelenségek
Magyarán szólva: eddig nagy vonalakban igazi, "normális" õszi idõ volt...
dehogynem! 
na jó, inkább arra, hogy még nem volt (nagy) talajmenti fagy sem, és nem olyan csapadékos, borongós az idõ, inkább napos(ami tuttommal jó az epernek[bár a csapadék is...]).
na jó, inkább arra, hogy még nem volt (nagy) talajmenti fagy sem, és nem olyan csapadékos, borongós az idõ, inkább napos(ami tuttommal jó az epernek[bár a csapadék is...]).
Kíváncsi vagyok, miben látod az összefüggést... ugye, nem arra gondolsz, hogy a rendkívül meleg õsz okozta a másodvirágzást? 
Az elõbb kimentem a hõmérõhöz megnézni, hogy hány fok van, és ekkor láttam, hogy néhány eper virágzik(!), és egyeseken már 1, 1.5 cm-es még zöld kis eprek vannak!
ide csak azért írtam be, mert (szerintem) ennek köze van az éghajlatváltozáshoz. bár ebben az évben sok növény virágzott másodjára... de az eper az mégse októberi gyümölcs!
ide csak azért írtam be, mert (szerintem) ennek köze van az éghajlatváltozáshoz. bár ebben az évben sok növény virágzott másodjára... de az eper az mégse októberi gyümölcs!
EZT sehogy. A valamirevaló hosszútávú próbálkozások épp ezért nem konkrét elõrejelzések, hanem az egyes (pl. átlagnál hidegebb vagy melegebb) kimenetelek valószínûségét adják meg. Igaz, hogy sokszor apró eltéréseken dõlhet el egy tél megítélése, de azért a zonális és meridionális irányítású tél közti különbséget biztos nem kell részletezni. Az ilyen jellegnek (jobban mondva, adott jelleg kialakulási valószínûségének) a megállapításához pedig valóban a nyomásanalízisen keresztül vezet az út.
Egyébként ha figyeled például Svadász elõréit, ott nem véletlenül szerepel gyakran a 850 hPa-os hõmérséklet. Ezt még sokkal közvetlenebbül befolyásolja a légnyomás-elrendezõdés; a prognózis olvasója viszont ne feledkezzen meg róla, hogy az ottani pozitív anomália nem vetíthetõ ki automatikusan a felszínre...
Egyébként ha figyeled például Svadász elõréit, ott nem véletlenül szerepel gyakran a 850 hPa-os hõmérséklet. Ezt még sokkal közvetlenebbül befolyásolja a légnyomás-elrendezõdés; a prognózis olvasója viszont ne feledkezzen meg róla, hogy az ottani pozitív anomália nem vetíthetõ ki automatikusan a felszínre...
Ezért sem értem hogy lehet elõre jelezni a telet, hisz ha egy mediterrán ciklonnál -5 fokos 850 van akkor esõ, ha -6 akkor hó esik!
Namost 3-4 hónapra 1 fokot elõrejelezni lehetetlen!
Márpedig ezen az 1 fokon múlhat 40 mm esõ vagy fél méter hó, és egybõl nem annyira "rossz" a tél!
-5 fokos 850 mellett 40 mm után rájön egy Ac és hidegpárna köddel 0 fokkal, -6 fokos 850 mellett is rájön az Ac, csak akkor hidegárna fél méter hóval zúzmarával és -5-10 fokkal!
Nemmindegy!
És ennyin múlhat akár, és fél méter hó, majd 2 hét -10 fok után egybõl más a tél megítélése, fõleg ha az anticiklon feloszlása esõvel következik be, viszont ha -10 fok van itt lent a medencében, akkor az hóval ónosesõvel indulthat, az sem mindegy!
Na ennyi múlhat 1 fokon is akár!
Ezt hogy a fenébe lehet 3-4 hónapra elõrejelezni nyomásanalízissel tengervízhõmérséklettel nem értem!
Namost 3-4 hónapra 1 fokot elõrejelezni lehetetlen!
Márpedig ezen az 1 fokon múlhat 40 mm esõ vagy fél méter hó, és egybõl nem annyira "rossz" a tél!
-5 fokos 850 mellett 40 mm után rájön egy Ac és hidegpárna köddel 0 fokkal, -6 fokos 850 mellett is rájön az Ac, csak akkor hidegárna fél méter hóval zúzmarával és -5-10 fokkal!
Nemmindegy!
És ennyin múlhat akár, és fél méter hó, majd 2 hét -10 fok után egybõl más a tél megítélése, fõleg ha az anticiklon feloszlása esõvel következik be, viszont ha -10 fok van itt lent a medencében, akkor az hóval ónosesõvel indulthat, az sem mindegy!
Na ennyi múlhat 1 fokon is akár!
Ezt hogy a fenébe lehet 3-4 hónapra elõrejelezni nyomásanalízissel tengervízhõmérséklettel nem értem!
Szinte az egész "tél" azzal telt, hogy "Na a jövõhéten már jön a tél!"
Aztán valahogy mégsem úgy alakultak az események.
Aztán valahogy mégsem úgy alakultak az események.
Azért az összképhez az is hozzátartozik, hogy átlagos teleken egy olyan helyzet áll fenn, ami múlt télen háromszor is, azaz egy igen kemény északról támadó hideg lehetõségét, amelyek közül kettõ nem sokon múlt (egy a németeknél, egy a balti államok és lengyeleknél landolt), egy pedig végül elmaradt.
Ezek közül ha egy is bejut medencénkbe, ás a köztük uralkodó déli anticiklonális áramlás (ideális hidegpárnához) konzerválása esrtén számmisztikalilag és érzetileg is más telet adott volna.
Csupán azért írtam, hogy tényleg nem sokon múlt egy-két kemény hidegbetörés.
Ezek közül ha egy is bejut medencénkbe, ás a köztük uralkodó déli anticiklonális áramlás (ideális hidegpárnához) konzerválása esrtén számmisztikalilag és érzetileg is más telet adott volna.
Csupán azért írtam, hogy tényleg nem sokon múlt egy-két kemény hidegbetörés.
Milyen lesz a tél?
Újabb riogató cikk:
A mamutok bosszúja
2007-09-28
"Murmanszk - Amilyen jövedelmezõ a globális felmelegedéstõl olvadó trundán mamutmaradványok után kutatni, épp akkora veszélyt is rejt az emberiség számára a visszavonuló jégtakaró.
Az elmúlt években ugyanis nemcsak az értékes õslénycsontok kerültek felszínre a visszahúzódó hótakaró alól, hanem a hajdan élt õslények által otthagyott ürülék is, amely most fél-Európányi területen olvadozik, és bocsátja ki magából az üvegházhatást fokozó szén-dioxidot és metángázt.
A Reutersnek nyilatkozó szakértõk szerint a tundrát borító mamutürülék nagyobb kárt okoz a globális felmelegedéstõl sújtott bolygónknak, mint az egész Közel-Kelet összes olajkútja.
Blikk-információ"
Namost kezdenének bele a "bio-kémikusok-fizikusok" már olyan kisérletbe, ami igazolná ezt. Lehet hogy az idõ rövid.
Hozzanak el akkor mamut-ürüléket a tundráról, és tegyék bele vizsgálói környezetbe, mérjék meg az adatokat,igaz, vagy mégis teljesen más következik be.
Újabb riogató cikk:
A mamutok bosszúja
2007-09-28
"Murmanszk - Amilyen jövedelmezõ a globális felmelegedéstõl olvadó trundán mamutmaradványok után kutatni, épp akkora veszélyt is rejt az emberiség számára a visszavonuló jégtakaró.
Az elmúlt években ugyanis nemcsak az értékes õslénycsontok kerültek felszínre a visszahúzódó hótakaró alól, hanem a hajdan élt õslények által otthagyott ürülék is, amely most fél-Európányi területen olvadozik, és bocsátja ki magából az üvegházhatást fokozó szén-dioxidot és metángázt.
A Reutersnek nyilatkozó szakértõk szerint a tundrát borító mamutürülék nagyobb kárt okoz a globális felmelegedéstõl sújtott bolygónknak, mint az egész Közel-Kelet összes olajkútja.
Blikk-információ"
Namost kezdenének bele a "bio-kémikusok-fizikusok" már olyan kisérletbe, ami igazolná ezt. Lehet hogy az idõ rövid.
Hozzanak el akkor mamut-ürüléket a tundráról, és tegyék bele vizsgálói környezetbe, mérjék meg az adatokat,igaz, vagy mégis teljesen más következik be.
Ha a Bükkben nem is,de itt elég enyhe idõ volt (a tél átlaga +4 fok a Dunántúl egyes helyein),vagyis lehet ,hogy volt már ennél enyhébb tél,csak senki nem tudja bizonyítani.Mondhatni "paraszthajszálon" múlt a zord tél...:-)
Ehhez az enyhe tél témához hozzátenném:
Az elmúlt tél (ha csak a hõmérsékletet nézzük) az enyhe idõ ellenére akár lehetett volna emlékezetes havas tél is a Bükkben.
- Ha pl. December végén a helyett a pár centi helyett leesik vagy 20-25,
- Ha a csapadék nagyobb része hó formájában hullik (általában nem sok hiányzott hozzá).
- . . . . .
Ugyanis az igazán enyhe idõszakok általában pár napnál tovább nem tartottak. miközben volt, hogy 1-2 hétig is megmaradt a Bükkben az a szinte csak lepelnyi hó. Link Link
Egy komolyabb hónak ez a kis meleg meg esõ meg sem ártott volna. Úgy mint 2006 januárjában, mikor szerencsére Szilveszter környékén komolyabb hó esett, és az hosszú hetekik mindenféle esõnek és melegnek ellenállt.
Ilyen "apróságokon" is múlik, hogyan emlékszünk egy télre.
Elég utálatos volt ez a téli idõjárás, mikor a csapadék mindig a rendkívül enyhe idõvel érkezett, mikor meg már átváltott havazásra el is állt.
De szép is lenne ha az idén ezeknek a mediciklonoknak rendszeresen a visszasettenkedõ ágából kapnánk.
Vagy jönne végre egy klasszikus fekete-tengeri mediciklon.
Az elmúlt tél (ha csak a hõmérsékletet nézzük) az enyhe idõ ellenére akár lehetett volna emlékezetes havas tél is a Bükkben.
- Ha pl. December végén a helyett a pár centi helyett leesik vagy 20-25,
- Ha a csapadék nagyobb része hó formájában hullik (általában nem sok hiányzott hozzá).
- . . . . .
Ugyanis az igazán enyhe idõszakok általában pár napnál tovább nem tartottak. miközben volt, hogy 1-2 hétig is megmaradt a Bükkben az a szinte csak lepelnyi hó. Link Link
Egy komolyabb hónak ez a kis meleg meg esõ meg sem ártott volna. Úgy mint 2006 januárjában, mikor szerencsére Szilveszter környékén komolyabb hó esett, és az hosszú hetekik mindenféle esõnek és melegnek ellenállt.
Ilyen "apróságokon" is múlik, hogyan emlékszünk egy télre.
Elég utálatos volt ez a téli idõjárás, mikor a csapadék mindig a rendkívül enyhe idõvel érkezett, mikor meg már átváltott havazásra el is állt.
De szép is lenne ha az idén ezeknek a mediciklonoknak rendszeresen a visszasettenkedõ ágából kapnánk.
Vagy jönne végre egy klasszikus fekete-tengeri mediciklon.
"Az elkövetkezõ hetekben, országhatárokat nem ismerve madarak ezres, tízezres csapatai szelik keresztül Európát. A Magyarországon fészkelõ madarak jelentõs része is elvonul. Hozzájuk csatlakoznak az északról érkezõ példányok, hogy a táplálékban bõvebb, melegebb éghajlatú déli telelõ területeikre költözzenek. Legyen Ön is részese az élménynek, és figyelje meg a vonuló madarakat az Európai Madármegfigyelõ Napok rendezvényein 2007. október 6-7-én! A rendezvény támogatója a KvVM és Magyar Turizmus Zrt."
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Link
Szerk.: no, ez inkább a Bioszféra fórumba illik, most már mindegy... :-)
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Link
Szerk.: no, ez inkább a Bioszféra fórumba illik, most már mindegy... :-)
Megint elõjött a hideg telek sorozata téma.A legzordabb négy évvel ezelõtti tél valóban nálunk 2,4 fokkal átlag alatt volt,de ezek a valóban nem túl enyhe telek sem tudták az évi középhõmérsékletet mérsékelni.Vagyis a felmelegedési tendencia nem az enyhülõ telek miatt van(mint talán még 1-2 évtizede lehetett),hanem a többi évszak,szerintem fõleg a nyarak erõteljes melegedése hatására.Az utóbbi egy év 3,5 fokos és folyamatos + anomáliája bizonyára egyedi,lesznek még hûvösek,ahogy ez a hónap már kevéssel átlag alattinak néz ki országszerte.Bár egy hét még hátravan,de melegebb az átlagnál biztosan nem lesz.Az átlagot a várható melegedés miatt talán ha egy fokkal múljuk alul.
Az utóbbi 1000 évben nem hinném még magam sem, hogy az utóbbi évtized volt a legmelegebb. Olyan becslések vannak, melyek azt pedzegetik, hogy valószínûleg az utóbbi 50 év az elmúlt évezred legmelegebbje. Ez egy fokkal elfogadhatóbb.
Az elemzésekrõl pedig annyit, hogy ahány módszer, annyi eredmény, ahány szerzõ annyi eredmény:
Link
Ezen a diagrammon csak néhány szerepel, melyek nem kaptak óriási kritikát és idõvel nem derült ki róluk, hogy esetleg manipuláltak (lásd hoki-görbék esete).
Hideg vagy éppen havas tél lesz a következõ évtizedekben is.
Szezonális elõrejelzéseknél elsõsorban az évtizedes, vagy évtizedközi osszcillációs változásokkal rendelkezõ idõjárási jelenségeket kell figyelembe venni, mint pl. az El Nino, PNA, AO, stb...
Az elemzésekrõl pedig annyit, hogy ahány módszer, annyi eredmény, ahány szerzõ annyi eredmény:
Link
Ezen a diagrammon csak néhány szerepel, melyek nem kaptak óriási kritikát és idõvel nem derült ki róluk, hogy esetleg manipuláltak (lásd hoki-görbék esete).
Hideg vagy éppen havas tél lesz a következõ évtizedekben is.
Szezonális elõrejelzéseknél elsõsorban az évtizedes, vagy évtizedközi osszcillációs változásokkal rendelkezõ idõjárási jelenségeket kell figyelembe venni, mint pl. az El Nino, PNA, AO, stb...
A hosszútávúba már írtam, de megteszem ide is.
Azt nem tudom, hogy az utóbbi 1000 (!) év legmelegebb évtizede volt-e vajon az 1990-es évtized, de roppant nehezen vagyok képes elképzelni, hogy mondjuk az 1040-es években miként mérték az átlagot....
Az utóbbi 100 évben elképzelhetõnek tartom, de ugyanakkor nem szabad elfeledni, hogy ugyanennek az évtizednek a telei az átlagnál hidegebbek, és nem egyszer jóval havasabbak voltak. /Utalnék itt többek közt Snowhunter ragyogó téli statisztikájára./
Vagyis mindenféle statisztikát megcáfoltak ezen telek. Mindamellett természetesen lehet enyhe tél az idén. De csak a statisztika alapján erre következtetni -az iménti érvek után- úgy vélem, nem lehet.
Azt nem tudom, hogy az utóbbi 1000 (!) év legmelegebb évtizede volt-e vajon az 1990-es évtized, de roppant nehezen vagyok képes elképzelni, hogy mondjuk az 1040-es években miként mérték az átlagot....
Az utóbbi 100 évben elképzelhetõnek tartom, de ugyanakkor nem szabad elfeledni, hogy ugyanennek az évtizednek a telei az átlagnál hidegebbek, és nem egyszer jóval havasabbak voltak. /Utalnék itt többek közt Snowhunter ragyogó téli statisztikájára./
Vagyis mindenféle statisztikát megcáfoltak ezen telek. Mindamellett természetesen lehet enyhe tél az idén. De csak a statisztika alapján erre következtetni -az iménti érvek után- úgy vélem, nem lehet.
A hosszútávú elõrejelzések fórumban a #37558. - anarki (Szerencs) hozzászólásom folytatása, ami már ebbe a témába vág:
Az OMSZ kiadványának bevezetõjében az olvasható, hogy a globális felmelegedés két részletben következett be: 1910-1945 és 1976-2000 között. Az elsõ szakaszban a természetes okok - naptevékenység, vulkánizmus - játszottak szerepet a változásban, míg a másodikban vélhetõleg az emberi tevékenység, vagyis az üvegházhatást okozó gázok (és vele együtt a természetes tényezõk és benne voltak). Ezek felerõsítették egymást.
Az az utóbbi 100 évben a Föld átlaghõmérséklete 0,74 fokkal emelkedett, ezen belül Európa átlaghõmérséklete csaknem 1 fokkal magasabb lett. Ezzel együtt a XX. század lett az eddigi legmelegebb évszázad és azon belül is a 1990-es évek lettek az elmúlt 1000 év legmelegebb évtizede.
Ezek önmagájért beszélõ tények, de közvetlenül még nem teszik lehetetlenné a hideg és havas tél bekövetkezését, mindössze csak az esélyét csökkentik. A XXI. században folytatódni látszik a felmelegedés, és az elmúlt 12 év közül 11 év volt eddig a legmelegebb, amit a 1860-as feljegyzések óta tapasztaltak.
Mindössze ezért hiszek jobban azoknak a hosszútávú elõrejelzéseknek, amik a szokásosnál enyhébb telet jósolnak. Személy szerint én megértettem a hosszútávú elõrejelzésekben rejlõ nehézségeket, de akik ilyet készítenek, azok elismert meteorológusok és értenek a témákhoz.
Az OMSZ kiadványának bevezetõjében az olvasható, hogy a globális felmelegedés két részletben következett be: 1910-1945 és 1976-2000 között. Az elsõ szakaszban a természetes okok - naptevékenység, vulkánizmus - játszottak szerepet a változásban, míg a másodikban vélhetõleg az emberi tevékenység, vagyis az üvegházhatást okozó gázok (és vele együtt a természetes tényezõk és benne voltak). Ezek felerõsítették egymást.
Az az utóbbi 100 évben a Föld átlaghõmérséklete 0,74 fokkal emelkedett, ezen belül Európa átlaghõmérséklete csaknem 1 fokkal magasabb lett. Ezzel együtt a XX. század lett az eddigi legmelegebb évszázad és azon belül is a 1990-es évek lettek az elmúlt 1000 év legmelegebb évtizede.
Ezek önmagájért beszélõ tények, de közvetlenül még nem teszik lehetetlenné a hideg és havas tél bekövetkezését, mindössze csak az esélyét csökkentik. A XXI. században folytatódni látszik a felmelegedés, és az elmúlt 12 év közül 11 év volt eddig a legmelegebb, amit a 1860-as feljegyzések óta tapasztaltak.
Mindössze ezért hiszek jobban azoknak a hosszútávú elõrejelzéseknek, amik a szokásosnál enyhébb telet jósolnak. Személy szerint én megértettem a hosszútávú elõrejelzésekben rejlõ nehézségeket, de akik ilyet készítenek, azok elismert meteorológusok és értenek a témákhoz.
Én viszont azt tapasztaltam, hogy itt sokkal kevésbé szélsõséges a havi csapadék eloszlása, ami fõleg a 90-es években produkált nemegy 200 mm feletti összeget. Ezek gyakorlatilag teljesen eltûntek.
Ebben fontos árnyaló tényezõ lehet az anticiklonális idõszakok alatt idõnként ténykedõ mediterrán ciklonok (csapadék ugye) hatása.
Komolyra fordítva a szót:Itt az augusztusi 168 mm után a szeptember csekélyke 120 mm körül tart.Persze ez nem különös,hisz 2005 júl-aug-ban is mértem már 300 mm-t.
Az orvos is azt mongta a páciensének akit egy hétig a hasmenés,majd egy hétig a szorulás kínozta,hogy nyugodjon meg, valójában(átlagosan)semmi baja...:-)
Ami (nem kis) csapadékhiány volt az idei év elsõ felében januártól augusztusig, azt most pótoja az idõjárás, ha így halad mégavégén kijön a végén hogy átlag körüli csapadék lesz....
Úgy látom,hogy az általam 3-4 évtized viszonylatában tapasztalt szárazodás,rh csökkenés,amit sokszor leírtam(pl.a ködös napok,vagy ködtakarós idõszakok erõs csökkenése formájában),talán statisztikailag is igazolt.Nekem nyáron ez nem csak a ködök csökkenésében(nyári ködöt az idén ha egyszer láttam) tûnt fel,hanem a kevesebb felhõ,tisztább levegõ,nagyobb látótávolságok,szikrázó napsütés tömkelege,"égetõ" napsütés sokszor a szószerinti értelemben.És persze a nyarak magasabb T-je azonos páramennyiség mellett alacsonyabb rh-t eredményez.
Mivel a melegebb tengervíz nagyobb párolgáshoz vezet,a szárazföldön ez nem érzékelhetõ,fõleg nyáron,ha a felmelegedés erõsebb az átlagnál.Télen viszont erõsebb lehûlésnek kéne lenni,ha alacsonyabb az rh(a vízgõz,köd,felhõ csökkentené a kisugárzást),de mégsem mondhatjuk,hogy erõsebb hidegeink lennének.A nyári félévben viszont magyarázhatóak lennének így a gyakori erõs hidegek(pl.az idén július végén és szeptember elején az erõs lehûlések).Bár ha belegondolok,a téli meleg anomáliák idején sem annyira a lehûlés éjszakai elmaradása volt a kirívó,hanem a 15-20 fokos téli nappali felmelegedések sokasága.
Mivel a melegebb tengervíz nagyobb párolgáshoz vezet,a szárazföldön ez nem érzékelhetõ,fõleg nyáron,ha a felmelegedés erõsebb az átlagnál.Télen viszont erõsebb lehûlésnek kéne lenni,ha alacsonyabb az rh(a vízgõz,köd,felhõ csökkentené a kisugárzást),de mégsem mondhatjuk,hogy erõsebb hidegeink lennének.A nyári félévben viszont magyarázhatóak lennének így a gyakori erõs hidegek(pl.az idén július végén és szeptember elején az erõs lehûlések).Bár ha belegondolok,a téli meleg anomáliák idején sem annyira a lehûlés éjszakai elmaradása volt a kirívó,hanem a 15-20 fokos téli nappali felmelegedések sokasága.
Ezen én is eltûnõdtem de, ismerve hogy a felszín közeli hõmérséklet kialakításában nem csak az számít, hogy milyen légtömegek érkeznek fölénk, hanem az is hogy mennyire nedves.
A nedvesség elég komolyan tudja hûteni a levegõt, pontosabban szólva, megakadályozza a levegõ erõsebb felmelegedését.
Link
Láthatod, hogy míg - magasabb szinteket nézve - az 50-es évek eleje hasonlóan meleg volt, mint az elmúlt években (a nyarat tekintve), addig a lentebbi szinteken, felszín közelében már nem.
Ennek oka, hogy az 50-es években jóval magasabb volt a térségünk feletti rh, mint mostanság.
Ez okozza, hogy az 50-es évek elején a nyarak nem voltak olyan forróak a felszín közelében, mint az elmúlt években.
Az NCEP reanalízisekrõl annyit, hogy sokan arra hivatkoznak, hogy mivel amerikai modell biztos nem jól fogja meg az európai viszonyokat és ezért jobbb az ECMWF reanalízisei. Én mivel nem tudtam ezt egy "elfogadható" magyarázatnak venni, hivatalos magyar adatokkal összevetettem mindkettõt. Pontosabban szólva 850-es hõmérsékleti értékeket vizsgáltam. Az ECMWF túlbecsülte az utóbbi egy-két évtizedre, míg az NCEP picit alá becsülte. Abszolút hiba nagyságát tekintve az NCEP vétette a lekisebbet. De ez egy paraméter ellenõrzése volt a téli idõszakra, ugyanolyan rácsfelbontás esetén ugyanarra a rácspontra nézve. A többi esetében nem tudom megmondani mi a helyzet.
Mivel nincsenek egzakt mérések minden paraméterre, mindenhol 1948-ig visszamenõleg, így nagyon nem is lehet, eldönteni melyik reanalízis jobb.
Intézettõl, országtól, szakértõtõl függ, ki melyiket használja.
A nedvesség elég komolyan tudja hûteni a levegõt, pontosabban szólva, megakadályozza a levegõ erõsebb felmelegedését.
Link
Láthatod, hogy míg - magasabb szinteket nézve - az 50-es évek eleje hasonlóan meleg volt, mint az elmúlt években (a nyarat tekintve), addig a lentebbi szinteken, felszín közelében már nem.
Ennek oka, hogy az 50-es években jóval magasabb volt a térségünk feletti rh, mint mostanság.
Ez okozza, hogy az 50-es évek elején a nyarak nem voltak olyan forróak a felszín közelében, mint az elmúlt években.
Az NCEP reanalízisekrõl annyit, hogy sokan arra hivatkoznak, hogy mivel amerikai modell biztos nem jól fogja meg az európai viszonyokat és ezért jobbb az ECMWF reanalízisei. Én mivel nem tudtam ezt egy "elfogadható" magyarázatnak venni, hivatalos magyar adatokkal összevetettem mindkettõt. Pontosabban szólva 850-es hõmérsékleti értékeket vizsgáltam. Az ECMWF túlbecsülte az utóbbi egy-két évtizedre, míg az NCEP picit alá becsülte. Abszolút hiba nagyságát tekintve az NCEP vétette a lekisebbet. De ez egy paraméter ellenõrzése volt a téli idõszakra, ugyanolyan rácsfelbontás esetén ugyanarra a rácspontra nézve. A többi esetében nem tudom megmondani mi a helyzet.
Mivel nincsenek egzakt mérések minden paraméterre, mindenhol 1948-ig visszamenõleg, így nagyon nem is lehet, eldönteni melyik reanalízis jobb.
Intézettõl, országtól, szakértõtõl függ, ki melyiket használja.
Köszönöm a linket, azt hiszem, napokig el tudnék szórakozni az adatokkal. Az "NCEP Reanalysis"-ek egyébként mennyire pontosak? A 20. század közepén még nem sok mérés állhatott rendelkezésre a sarkvidékekrõl, de szondaadat (a különbözõ szintek hõmérsékletéhez) a lakott helyekrõl is kevesebb lehetett...
Ha ennek ellenére megbízhatóak az értékek, akkor érdekes pl. hogy a Kárpát-medencében 1000 hPa-on a 2000-es évek nyarai (fõleg 2003 és 2007) voltak a legmelegebbek 1948 óta, 850 hPa-on viszont nem múlják felül az 1950-es éveket: Link Link
Az "NCEP Reanalysis"-ek egyébként mennyire pontosak? A 20. század közepén még nem sok mérés állhatott rendelkezésre a sarkvidékekrõl, de szondaadat (a különbözõ szintek hõmérsékletéhez) a lakott helyekrõl is kevesebb lehetett...Ha ennek ellenére megbízhatóak az értékek, akkor érdekes pl. hogy a Kárpát-medencében 1000 hPa-on a 2000-es évek nyarai (fõleg 2003 és 2007) voltak a legmelegebbek 1948 óta, 850 hPa-on viszont nem múlják felül az 1950-es éveket: Link Link
Igaz, nekik tél, de nekünk nyár .
Teljesen ugyanilyen megjelenítést nem tudok mutatni, de errõl az oldalról:
Link
elég sok mindent megtudsz nézni.
Havi, napi, évi értékeket. Lineáris korrelációkat stb...
Bármelyiket kiválasztva, megnézheted az éves értékeket, anomáliákat különbözõ paraméterekre, különbözõ szinteken, különbözõ térképes elrendezésben.
.Teljesen ugyanilyen megjelenítést nem tudok mutatni, de errõl az oldalról:
Link
elég sok mindent megtudsz nézni.
Havi, napi, évi értékeket. Lineáris korrelációkat stb...
Bármelyiket kiválasztva, megnézheted az éves értékeket, anomáliákat különbözõ paraméterekre, különbözõ szinteken, különbözõ térképes elrendezésben.
Erre csak annyit, hogy a rádióban a bemondónõ (én kirúgnám, ha a fõnöke volnék) szinte röhögve olvasta fel, hogy jaj de jó, hogy kinyílt...
"Eközben a nyár az elmúlt idõk egyik leghidegebbje volt Dél-Amerika déli nagy részein!"
Azaz a tél. Elgondolkoztató viszont, hogy az Antarktisz már sokadjára produkált komoly pozitív anomáliát, ill. hogy a pozitív anomáliák világszerte mennyivel nagyobb területet foglalnak el (a néhány negatív ránézésre nem egyenlíti ki õket)...
Egyébként az ábrázolás nagyon tetszik. Megtekinthetõk valahol visszamenõleg, a korábbi évekre is ilyen térképek?
Azaz a tél.
Elgondolkoztató viszont, hogy az Antarktisz már sokadjára produkált komoly pozitív anomáliát, ill. hogy a pozitív anomáliák világszerte mennyivel nagyobb területet foglalnak el (a néhány negatív ránézésre nem egyenlíti ki õket)...Egyébként az ábrázolás nagyon tetszik. Megtekinthetõk valahol visszamenõleg, a korábbi évekre is ilyen térképek?
Hozzászoktam már, hogy az ilyen dolgok óvatosan kezelendõk. A "no comment" nem cinikus megjegyzés akart lenni. Köszönöm a kiegészítést! :-)
A cikkhez csak annyit fûznék hozzá, hogy az északnyugati átjáró rendszeresen szabaddá válik a nyár végére Kanadánál.
Tény viszont, hogy az utóbbi közel 4 évtized legalacsonyabb felszíni borítottságát érte el a tengeri jégmezõ az Északi-sarkon:
Link
Eközben a nyár az elmúlt idõk egyik leghidegebbje volt Dél-Amerika déli nagy részein!
Link
Tény viszont, hogy az utóbbi közel 4 évtized legalacsonyabb felszíni borítottságát érte el a tengeri jégmezõ az Északi-sarkon:
Link
Eközben a nyár az elmúlt idõk egyik leghidegebbje volt Dél-Amerika déli nagy részein!
Link
Köszi Leifur. Így van!
Bringára magyar (meg akik éppen itt vendégeskednek nálunk)! :-D
Bringára magyar (meg akik éppen itt vendégeskednek nálunk)! :-D
CRITICAL MASS - 2007. SZEPTEMER 22.
Link
A bicajos felvonulást az Európai Mobilitási Hét keretében (2007. szept. 16-22.) rendezik meg, amelynek programja ezen az oldalon található: Link , és a lap közepérõl .pdf-formátumban tölthetõ le.
"Az Európai Mobilitási Hét a városi mobilitás és közlekedés kérdéseire szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét. Ilyen módon hozzá kíván járulni az európai polgárok egészségének és életminõségének javításához. A résztvevõ helyi önkormányzatok a tiszta közlekedési módokat népszerûsítõ hetet szerveznek, a városi közlekedési rendszerrõl alkotott elképzeléseik kifejtésére buzdítják a lakosságot és az érdekelteket, valamint minden év szeptember 22-én megszervezik az Autómentes Napot."
Rengeteg program lesz, többek között számos zöld szervezet bemutatkozik.
...és ebben az egy hétben a MÁV a kijelölt vonalakon ingyen szállítja a kerékpárokat! :-)
Link
A bicajos felvonulást az Európai Mobilitási Hét keretében (2007. szept. 16-22.) rendezik meg, amelynek programja ezen az oldalon található: Link , és a lap közepérõl .pdf-formátumban tölthetõ le.
"Az Európai Mobilitási Hét a városi mobilitás és közlekedés kérdéseire szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét. Ilyen módon hozzá kíván járulni az európai polgárok egészségének és életminõségének javításához. A résztvevõ helyi önkormányzatok a tiszta közlekedési módokat népszerûsítõ hetet szerveznek, a városi közlekedési rendszerrõl alkotott elképzeléseik kifejtésére buzdítják a lakosságot és az érdekelteket, valamint minden év szeptember 22-én megszervezik az Autómentes Napot."
Rengeteg program lesz, többek között számos zöld szervezet bemutatkozik.
...és ebben az egy hétben a MÁV a kijelölt vonalakon ingyen szállítja a kerékpárokat! :-)
Link
Olaszul van ugyan, de a képek önmagukért beszélnek akkor is, ha nem tudsz sokat olaszul.
Lényeg: ez a kitörés jelentéktelen volt minden tekintetben.
Olaszul van ugyan, de a képek önmagukért beszélnek akkor is, ha nem tudsz sokat olaszul.
Lényeg: ez a kitörés jelentéktelen volt minden tekintetben.
Ez valóban így van, ám erõs kitörésnek kell lennie ehhez. Mennyire volt erõs?
Johnas, mindennek van mindenre hatása, de egy ilyen kis pöfögés, amit az Etna is csinál most, nem mérhetõ a hatása egy nagy kitöréshez.
Ami a klíma (ideiglenes) módosításához kell, az nem pusztán a nagy tömegû kilövellt anyag, hanem az is, hogy ez a légkörben kellõen nagy magasságba jusson, valamint az is számít, hogy az adott vulkán milyen szélességi körön van, ettõl függ, hogyan tud szétterjedni a légkörben, hogy kifejthesse a hûtõhatást globálisan.
Az Etna kitörését webkamerán nézd meg Link
Ettõl nem lesz hideg a telünk. :-)
Ami a klíma (ideiglenes) módosításához kell, az nem pusztán a nagy tömegû kilövellt anyag, hanem az is, hogy ez a légkörben kellõen nagy magasságba jusson, valamint az is számít, hogy az adott vulkán milyen szélességi körön van, ettõl függ, hogyan tud szétterjedni a légkörben, hogy kifejthesse a hûtõhatást globálisan.
Az Etna kitörését webkamerán nézd meg Link
Ettõl nem lesz hideg a telünk. :-)
Pár nappal ezelõtt kitört az Etna, és azóta azon gondolkodom, hogy lehet-e ennek bármiféle kihatása az elkövetkezõ pár hónapra, hiszen a vulkánkitörések alkalmával sok por és egyéb szilárd részecske kerül a légkörbe, ami némely esetekben erõsen kihathat az idõjárásra is, nemde? Ugyanis felrémlik nekem a Krakatau kitörése, és hogy utólag többen is felhozták, köze lehetett esetleg az azt követõ 1-2 év globális negatív hõmérsékleti kitéréséhez.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat