Agrometeorológia

A mély nyugalmi állapot fajfüggõ. Februárban már 80-90%-ban kényszernyugalmi állapotban vannak. Több szakkönyvem ír arról, hogy a tél végi, tavasz eleji csapadékhiány a friss telepítéseknél gondot okozhat a sérült és fejletlen gyökérzet miatt, tehát nem haszontalan az az 1-1 vödör víz a téli szezon végén ilyenkor (nyilván az öregebb állományt nem öntözzük). Ne a fölsõ 20cm-bõl induljunk ki.

Haszontalan dolog ilyenkor öntözni. A fák,és cserjék ilyenkor mély nyugalomban vannak, nedvkeringés az alapon. Ha majd beindul a tavasz, a kihajtás,és az asszimiláló felület, a kipárolgással, akkor érdemes majd beöntözni. Különben az aktív gyökérzet most is kap annyi nedvességet, ami elég. Különben is tavasszal jót tesz, egy kis lazító fel talaj forgatás, hogy a mikro-organizmusok aktiválódjanak, oxigén-szerves anyag lebomlás gyorsuljon.

Miso.
Attól, hogy bosszankodsz, még nem fog leesni 100 mm egyik napról a másikra.
Felesleges ezen idegeskedni. Inkább gyûjtsd az esõvizet.

Echinocereus triglochidiatus; 2014.02.07. Link
260.9-triglochidiatus SB1598 /18/ Otero Co, NM, stems over 1m tall Link

A tegnapi tavaszi idõben minden egyes 2013-as,2012-es õszi telepítésû fákra 1 vödör vizet rázúdítottam (mivel az 1-2mm-es csapadékok nem elegendõk), ugyanis ez szükséges kelléke a relatíve csapadékszegény enyhe teleken is (mivel a gyökérzet károsodhat!). Hagy ne mondjam, hogy vizet kellett töltenem a kerti kútba, mert annyira lent volt a víz, hogy nem tudtam volna felpumpálni! A talaj vízháztartása a fölsõ 20-30cm-ének kivételével még mindig katasztrofális (legalább 80-100mm csapadék hiányzik).

Tegnap délelõtt (fûtött világos helység) spec. cserepekben eldugványoztam a gyökereztetõ hormonnal kezelt Mathiász Jné musk., Hamburgi musk. vesszõket, amelyeket még jan. végén Lujó-tól kaptam. Ha minden igaz májusra jól begyökeresedett kiültethetõ gyökérnemes dugványaim lesznek.

Azt hittem a vesztükre azt jelentette hogy megkóstoltad, pedig nagyon jól nézett ki az a pajor.

Én vettem nekik 40 cm átmérõjû és ugyanilyen mélységû cserepeket. Van pár hagymásvirágom, elültetem õket és majd márciusban mennek ki a kertbe.

Akik féltették a növényeket az enyhe(!!) téltõl, illetve akik a korábbi ónosesõrõl szóló írásaimat olvasták, a bizonyítékok.
A japánszilva a legelõrehaladottabb állapotban várta a 2 hetes hideget Link Link Link , láthatóan semmi baja a rügyeknek kívülrõl és belülrõl sem Link
Kéthetes folyamatos fagy ide, -10 fok oda, 1 hetes jégpáncél a növényen amoda, a kajszi pirosló bimbója is ép Link Link
Kettévéve is Link
Úgyhogy....
A kártevõk meg köszönik szépen jól vannak, elõ is bújtak sütkérezni Link Link
Vesztükre Link
Szóval õket sem nagyon bántotta a hó és a hideg.
Sokkal békésebb szebb így a táj Link

Na, csak azért kérdeztem, mert épp most vettem ilyet az egyik áruházban. Ahogy írod, nem az a klasszikus hagyma, hanem ilyen hosszúkás krumpliszerû gumói vannak.
Már alig várom, hogy kiültethessem. Persze én sem most gondoltam. 1-2 hónapot még várok vele.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220757 - 2014-02-08 21:21:54)

Hát hivatalosan azt hiszem gumó, vagy legalábbis egyféle húsos hosszúkás valami.

De most még nem tenném ki õket, mert nem lehet kizárni még egy hosszabb fagyos idõszakot. Bár enm hinném, hogy 15 cm mélyre lehatolna

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220751 - 2014-02-08 19:32:19)

De bizony hogy az van néki. Nincs is más teendõ vele tavasszal, de már garantáltan fagyveszély mentes idõben ki kell ültetni õkelmét. Szereti a jó vízgazdálkodású,tápanyagdús talajokat. Hálás növény, de sajnos az éti csigák is roppant mód kedvelik, éjjelente lelegelhetik a növény leveleinek jó részét is!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220750 - 2014-02-08 19:16:16)

A dáliának nem gumója van?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220749 - 2014-02-08 19:11:0

De jó is lesz, amikor felszárad kint minden, felsöpröm az egész udvart, elkezdem kipótolni a kiveszett füvet, kiültetem a virágágyba a dáliahagymákat...

Enyhülés, avagy az utolsó hófoltok nyomában... Link

Akác-kérdésben érdemes elolvasni ezt az írást: Link Alaposan, szakértõ szemmel járja körül a témát, és kiderül belõle az is, miért nem lehet ártalmatlan haszonnövénynek tekinteni, mint a krumplit.

Csak 30 évvel ezelõtti áttételes infóval rendelkezek. A fajtaválaszték azóta nyilván nagyobb.

A mag nagyságát is összehasonlítottad?

Én tavaly termeltem földimogyorót. Szerintem nem kisebb mint a "bolti". Link

Üdv.
Nagyon örülök, hogy te is IDÕBEN vetetted el a borsót.
Ha késõ õsszel vagy kora télen (az idõjárás függvényében) ülteti az ember, akkor sokkal hamarabb és jóval többet fog teremni, mint a tavaszi.

A csicsókáról: Bár egy szomszédunk rajong érte, nekem semmilyen módon elkészítve sem ízlik. Ezek után meg kell szenvedni a kiirtásával is.
Földimogyoró: Az éghajlatunk miatt várhatóan kisebbek lesznek a magok a "bolti"-nál, de jóval ízletesebb lesz. Egy munkatársam szülei még termeltek az átkosban.

Max 10 tételt lehet rendelni. Arról azonban nem ír, hogy 1 tételben mennyi mag van (csak annyit említ, hogy ha a tárgyévben elültetjük a kapott magokat kizárólag magtermelési célból, a következõ évre elég lesz - gondolom nem hobbikertészeknek, hanem termelõknek szól). Hozzátenném, hogy a hobbikertészek számára elérhetõ - mg boltban vásárolható tasakok ált. 50-100 magot rejtenek magukban és az egy ültetésre bõven elegendõ szokott lenni.

Kipróbálásnak csicsókára és am. földimogyoróra tettem foglalót.

Én paradicsom magokat rendeltem, kíváncsi leszek a mennyiben mások ezek a fajták, mint a közforgalomban kaphatók!

Köszönjük én is rendeltem tõlük.

Ha minden igaz, akkor rendeltem körömvirágot, bazsalikomot és paprikát (remélem nem adtam el a lelkem az ördögnek közben)

Éppen ezért most kimentem és megbeszéltem ezzel a jeges vacakkal az udvarban, hogy 1 hét alatt olvadjon el és csalogassa be a 15 fokokat dél felõl az orszgába

Igen, noha a mellekletkent (nem) szereplo kerdoivet nem tudtam elolvasni. Lehet azert, mert telefonon vagyok most.

A megállapodást elolvastátok?

En is Kar, hogy a vegen nem kellett megadnom a fizetesem es nem kellett csatolnom a szuletesi anykonyvi kivonatom

Ez király, rendeltem is!

A Növényi Diverzitás Központ-ból ingyenes vetõmagminta rendelhetõ!
Link

Lassan nekiállok elkészíteni a tavaszi/nyári virágaim palántaneveldéit. Csak nem akarok úgy járni, mint tavaly, hogy még április elején is bent kuksoltak, és ki is pusztult a 90%-uk

Mi most tartunk itt borsóügyileg. Az elmúlt héten a hótakaró alatt szépen kibújtak a talajból, és ahogy ma lekopott róluk a hó, szépen elõkerültek. A tavalyi évhez képest egy hónappal korábban érték el ezt a fázist.

Persze, a növényekre fagyott víz nyilván okozhat ilyen károkat, vagy ha vizes hó esik, a nagy súlytól törnek-zúznak az ágak.

Azzal a részével egyetértek gondolatmenetednek, amely arra vonatkozik, hogy az ónos esõ biológiai kárt nem okoz a növényeknek. Azt azonban a saját szememmel láttam 2001 telén Budapest mellett, Adyligeten, hogy egy hosszan tartó( egész éjszakás ) ónos esõzés hatására olyan mennyiségû jég rakódott a fákra, hogy 20-30 cm-es keresztmetszetû faágak törtek le , törve-zúzva mindent, ami alattuk volt. Volt olyan fa , melynek szinte minden fõ ága teljesen eltört, vagy megroppant.Kb.1 cm vastag jégréteg ölelt körbe minden ágat,vesszõt, fagyott rá mindenre iszonyatos súllyal. Amelyik ág nem tört el, szinte mind vastagon a vizszintes szint alá görbült, ijesztõ látvány volt . ( Mellesleg a közlekedés is megbénult az utakra zuhanó faágaktól) Mindez pár négyzetkilométert érintett és kb. fél nap alatt a jég nagy része leolvadt. Egy ilyenfajta ónos esõzést nem szivesen látnék a kertemben, bár az is igaz, hogy egy zömökre metszett gyümölcsfa jobban birja a terhelést, mint a 20-25 m magas
diszfák.( A diófáim már valószinüleg gondban lennének )

2008 tavasza Link Link Link Link Link Link Link Link
2009 tavasza Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
2010 tavasza Link Link Link Link
2011 tavasza Link Link Link Link
És így tovább....
Minden évben így fest a táj tavasszal, és soha nem láttam egy hiányzó virágot sem egyik fáról sem, pedig az elmúlt 4-5-6-7 évben amióta minden tavasszal rommá fotózom a virágzást, biztos volt ónosesõ, fagyottesõ, vagy zúzmara ami ráfagy a rügyekre és jégbevonatot képez.
Márpedig ha kárt okozna valóban az ónosesõ, akkor hol jelentkezik a kár?
Ha nincs téli, tavaszi fagy, gombabetegség vagy jégkár, soha nincs terméskiesés a növényeknél, akkor milyen kárt okoz az ónosesõ?
Szerintem semmilyent, ugyanolyan soha nem ellenõrzött, soha nem vizsgált, csak kitalált dolog ez is, mint az, hogy a hideg kell a kártevõknek, meg a többi ehhez hasonló tévhit.

Sõt, a legjobb bizonyíték, hogy az ónosesõ semmilyen kárt nem okoz Link
Tavasszal a már virágzó(!!) fákat szokták esõztetõ öntözéssel vagy bármiféle módon folyamatosan locsolni egész éjjel, mert a locsolással létrehozott jégbevonat nem engedi -1-2 fok alá hûlni a virágot, azt meg még kibírják, így védik õket a -3-4-5-6 fokoktól, ami már tönkreteszi a virágokat.
Gyakorlatilag ónosesõt kapnak a virágok, mégis semmi bajuk.
De ez logikus is, hogy a jégbevonat nem okoz semmilyen kárt, ha végiggondolja valaki....csak az a "ha" ne volna!

Az "ország kert-esze" csak tudja.
Ha a Nap kisüt ilyenkor a jég hamar leolvad.
Erre se hideg se ónos-ólmos eddig nem volt.
Nagyon hiányzik innen a téli csapadék.

Ebbõl Link kiindulva az idén az országban nem nagyon esznek fügét Link
"Télre ajánlatos ágakból és lombból kis sátrat emelni körülötte nem is annyira a hideg, mint inkább az ólmosesõ ellen. "

Meg nem csak füge, hanem semmi sem nagyon lesz Link Link
Elképzelem az ültetvényeseket, amint a többtíz többszáz hektáros terület gyümölcsfáit rázogatják, ütögetik
Olyan év, hogy nincs valamilyen formában jégbevonat a fákon, szinte nem fordul elõ, így amennyiben valós veszélyforrás lenne az ónos (bocsánat, ólmos) esõ és valóban kárt okozna, akkor nem nagyon lenne termés, nem nagyon lenne olyan cseresznye, körte, barack vag akármilyen gyümölcs, hogy a fa nem látszik a sok virágtól
Az ország kertésze....hm-hm!

A rawit ( Link ) magoknak mindossze 18-20 orara volt szukseguk a csirazashoz. A csirazasi arany sem rossz: 33 magbol 24-en latok kezdemenyt.
A tobbi mag (osszesen 11 csili es 4 paradicsom faj/fajta)meg csak a duzzadas allapotaban van, vagy meg ott sem. Kb 28-30 fokos atlaghomersekleten tartom oket, nedves vattaágyon.

Lassan már megaszalódnak. Ebben a japánok nagyon otthon vannak.

Még mindig van az októberben leszedett kivibõl és kákiból, isteni finomak Link Link Link Link

Egy kis múltba tekintés;

1942. nov. - "szüret a tokaji-hegyeken": Link
1934. okt. - "szüreti hét Tokajban": Link
1934. júl. - A sátoraljaújhelyi szõlõhegyek (1perc környékén): Link
1939. nov. "Gyerekek, jól jegyezzétek meg: a szõlõ a legtáplálóbb és legegészségesebb gyümölcsök egyike":Link

Én nem forgatok ki semmit, sajnálom, ha nem érted: mediterrán = féléves csapadékeloszlás definíció. A többi meg csak szövegelés.

Szigorúan klimatológiai szempontból vizsgálva (és Köppenre hivatkozva) a mediterrán nem más mint a csapadék eloszlásának olyan sajátossága, hogy a téli félév csapadékösszege legalább 3X annyi, mint a nyári. Se több, se kevesebb nem szerepel a leírásban. Az, hogy szub, meg -szerû, meg -hoz hasonló, meg kiscica körme, az most mind mellébeszélés. Klimatológiai szempontból hazánkban nincs semmi mediterrán. Sem szerû, sem hasonló.
Az, hogy a Balkán, Alpok, vagy bármilyen más, sajátos flórájú nagytáj növényzete megjelenik Magyarországon az a földrajzi közelség (el bír addig cammogni szerencsétlen növény, vagy a múltban addig is kiterjedt az élõhelye) és a hasonló talaj, mikro-mezoklíma, kitettség, stb hatása.
Attól még, hogy a mediterréneumban gyakori(bb) faj megtalálható valahol hazánkban, attól még nem lesz a klímánk sehol sem olyan, mint az eredeti élõhelyén.
A mediterrán (szubmediterrán, mediterrán szerû, mediterrán jellegû, szubmediterrán jellegû, stb.) kifejezést egyébként is minden érintett szakterület máshogy definiálja és máshol is húzza meg a határvonalát. De errõl régebben mér regéltem, most nem ismétlem magam.

Értem mirõl van szó, de kezded kifordítani a szavamat.

"A mediterrán klíma pedig nem attól az, hogy télen fût nyáron hût a tenger"

Pedig attól is. Télen fût a tenger, hidd el. Ennél összetettebb a dolog. Egy akkora víztömeg hogy a fenébe ne lenne hatással a mediterrán országok éghajlatára?

Még egyszer: szó sincs mediterrán klímáról: szubmediterrán klímajellegzetességekrõl és elszórt szubmediterrán növénytársulásokról van szó.
A mediterrán klíma pedig nem attól az, hogy télen fût nyáron hût a tenger, hanem elsõsorban a csapadék évi menete, ami a jellegzetességét adja.
Nyár forró és száraz, a tél enyhe és csapadékos.

Üdv.
Ott van pl. még a gyümölcsök tárolása is. Az eltarthatóságban nagy szerepe van az egyenletes, nagyjából 5 fok körüli hõmérsékletben. Én még mindig a hûtõbõl veszem elõ a tavaly leszedett kerti almákat, amelyeket (félbevága) a kivik érésében használok fel.

Floo-t meg kell védenem.
A mediterrán klímának TÉLEN van bazi nagy jelentõsége. A -28 fok az -28 fok!
Sokszor nyaranta a Kárpát-Medence jobban felmelegszik, mint a mediterrán országok!!! Ez a nagyobb szárazföldi területtel is magyarázható.
Télen ennek az ellenkezõje van. Akkor "fût" a tenger. Nem is értem, min megy a vita.

Azt írod: "2*2 az mindig 4". Na ezt se állítanám ilyen biztosan. Lehet korod miatt Te már nem láttad Ferrari Violetta és Zenthe Ferenc fõszereplesével, ennek az ellenkezõjét állító filmet. Link

Soha nem mondtam, hogy Zalában jobb a klíma, mint bárhol máshol.
Megint szubjektív hozzáállás.
Baranya, meg Pécs meg a Mecsektõl délre elterülõ rész van úgy beállítva, hogy jobb klímájú mint máshol az országban, aztán a valóságban nem így van.
Zala meg jobb klímájú, mint ahogy elképzelték a szakemberek.
Nincs akkora szakadék a két térség között, mint ahogy be lett állítva.

"Soha nem szubjektív alapokon nyugszanak az állításaim, hanem tényeken."

Ez EPIC!!!

Nem értem mi a problémád a Pécs és környéke SZUBmediterrán elemgazdagságával?

Pl tipikus hibás érv megint, hogy felhozod, hogy Sellyén -28 fok volt és emiatt ott nem lehet szubmediterrán klíma se nem élnek meg melegkedvelõ fajok. Megint egy kiragadott adattal próbálsz statisztikai összefüggést cáfolni, ami hibás.

Nem azt írja, hogy csak ott (Pécstõl délre) szubmediterrán a klíma és máshol az országban nincs ilyen, csak te egybõl ráugrasz erre, mert neked az az elméleted, hogy Zalában jobb a klíma, mint máshol és személyes sértésnek fogsz fel bármi állítást, ami nem ezt domborítja ki.

Hasonló szubmediterrán növénytársulások megvannak a Dunántóli-khg és az Alföld déli részén is.

Azt mondod: a meszes talaj miatt fordulnak elõ ezek a fajok: egyszer gyere el a Mecsekbe és menj fel a Hármas-hegyre: olyan társulásválasztóvonal van a hegység gerince mentén, hogy csak na, pedig a talaj semmit sem változik: délen tölgyes, csodabogyós, a gerinctõl északra hatalmas szürke bükkös.

De ez nem is csoda, mivel klímahatáron vagyunk, nagyon sokat számít a besugárzás, a déli fekvésû helyeken elégséges az északiasokon nem elégséges.

"Szerintem nincs összefüggés a virágzás idõpontja és a megkapott hideg-sokk (szükséges, de nem elégséges feltétel a virágzáshoz) koraisága között: Gyakorlatilag lehetne folyamatosan csonttá fagyott a talaj szinte az elsõ fagyok óta, és illuzórikus lenne a virágzást várni: Nem vídia-betétes a hóvirág hajtása, hogy áttörje a betonkeményre fagyott talajt."

Hogyan?
Én nem arra gondoltam, hogy fagyott talajon át kibújik a hóvirág, nyilvánvaló hogy az lehetetlen!
Arról beszélek, hogy ha van egy völgy meg egy domb egymás mellett (vagy két térség is lehet térségi fagy esetén), és a völgyben folyamatos fagy van -4-5 fokokkal decemberben, mellette a dombon meg nem, akkor egy decemberi enyheség következtében a völgyben elõbb elõbújik a hóvirág, mint a dombon.
Vagy ha Békéscsabán fagy november-decemberben, Sopronban meg nem, majd utána enyheség jön, akkor Békéscsabán elõbb bújik ki a hóvirág, mint Sopronban.

Túlzott magabiztosság?
Ez nem szubjektív dolog, ezek tények.
Soha nem szubjektív alapokon nyugszanak az állításaim, hanem tényeken.
Az, hogy +3 fokos talajhõmérséklet mellett nem pusztul el semmilyen talajlakó kártevõ, ezt nem lehet sem szerényen, sem túlzott magabiztossággal, sem alamuszinyuszi módon állítani, ez tény.

Mivel millió oldalról körbejártam a témát, így nyilván magabiztosan állítom amit állítok, érdekes lenne nem magabiztosan állítani.
2*2 az mindig 4, ha magabiztos vagyok, ha nem, akkor is.
Ha valaki nekem hitelt érdemlõen bebizonyítja, hogy 2007-ben több kártevõ volt, mint 2012-ben, akkor elfogadom, hogy a kemény tél elpusztítja a kártevõket.
Más kérdés, hogy lehet, hogy 2006-ban sok repcét ültettek valahol, ezért 2007-ben több kártevõ kelt ki, ráadásul ha 2007-ben kevesebb repcét ültettek, akkor a múltévi sok petébõl kikelt sok kártevõ a kevesebb repcetáblán nagyobb pusztítást tud végezni.
Vagy vannak 2-3 évente rajzó kártevõk is, kérdés pont melyik évre esik a nagy rajzás, függetlenül a tél milyenségére.
Szóval sok olyan paraméter van amit vizsgálni kell, de a 2012-es tél után a kártevõk írmagja is ki kellett volna hogy pusztuljon, tessék végigpörgetni 2012-ben január végétõl Link
Nem emlékszek egy cikkre sem, hogy a gazdák hálálkodtak, hogy 2012-ben alig volt kártevõ, és nem kérnek állami támogatást.
A pécsi mediterrán maszlag meg teljesen nyilvánvaló, hogy hülyeség.
Miért lenne Pécsen és a Mecsektõl délre nagyobb mediterrán hatás, mint Barcson, vagy Szigetváron, vagy Szekszárdon, Kaposváron, Baján, Bonyhádon, esetleg Nagykanizsán, Csurgón, Nagyatádon.
A térképen Link elég messze van Pécs a Földközi-tengertõl, a tenger után a szárazföldön ott a Dinári-hegység, majd utána 450-500 km-re van a Mecsek.
Közte ott van Banja Luka, Slavonski Brod, Eszék, Szarajevo, egyik sem mediterrán klímájú, mediterrán klímahatás ugyanannyi van, mint a Mecsekre, vagy még annyi sem, mivel távolabb vannak a tengertõl.
Sarajevo 200 km-re van a tengertõl, mégis olyan havak és hidegek tudnak ott lenni, hogy ihajj, és akkor 500 kmre izoláltan, szigetszerûen egy 10*25 km-es dombon-hegyen meg marha mediterrán minden?
Ugyanmár!

Ki gondolta volna, hogy a hûtõszekrény csodákra képes, pedig a magasabb elõismerettel rendelkezõ kertészek elõszeretettel használják! Nyilván az étel közelében lévõ szaporítóanyagról/növényi részrõl egyes családtagoknak megvan a maga negatív véleménye is.. Persze más a helyzet, ha egy leselejtezett vagy egyéb célra szánt hûtõnk van.

Egyes liliomfajtákat pl. úgy szaporítják, hogy zacskóba vermikulit/v. enyhén nedves faforgács közé teszik a nagyobb hagymáról leszedett fehér pikkelyeket és legalább 1.5 hónapig hûtõszekrényben tárolják. Aztán a hagyma pikkelyek szélén képzõdnek a kis hagymák.
Az oltóvesszõket és a dugványnak szánt télen lemetszett szõlõvesszõk tárolására is kiválóan alkalmas (néhány hónapig).
És még sorolhatnám..