2024. november 30., szombat

Agrometeorológia

Adott napon: 
Keresés:
#6535
A Kondoros melletti temetõben (hõszigeten kívül) messzirõl láthatóan fehérlett a hóvirág, amíg be nem lepte a hó.
Még északabbra és sokkal keletebbre a Mecsektõl.
Szerintem nincs összefüggés a virágzás idõpontja és a megkapott hideg-sokk (szükséges, de nem elégséges feltétel a virágzáshoz) koraisága között: Gyakorlatilag lehetne folyamatosan csonttá fagyott a talaj szinte az elsõ fagyok óta, és illuzórikus lenne a virágzást várni: Nem vídia-betétes a hóvirág hajtása, hogy áttörje a betonkeményre fagyott talajt.
Szerintem csak megkapta azt a hõösszeget, ami a virágzásához kell, és ennek semmi köze a mediterrán klímához, de a hideg-sokk koraiságához sem igen.

A virágzáshoz igényelt hideg-sokknak nem szükséges elérnie a 0 oC-ot: A környékünkön az idén nem volt a virághagymák mélységét elérõ talajfagy, és mégis virágzanak a hóvirágok és a krókuszok, és virágozni fognak a szintén hideg-sokkot igénylõ tulipánok és nárciszok is.
Jácintnak a hajtatásához pl. elég a hûtõben tartás +5 oC-on.

#6534
És ráadásul Szekszárd a Mecsektõl meg Pécstõl északra van! laza
A hóvirág megjelenése érdekes dolog, ahhoz, hogy elõbújjon, meg kell kapnia a fagyot õsszel vagy tél elején, ezért ahol legelõször megkapja a fagyot, ott bújik ki hamarabb egy késõbbi enyhe idõszakban.
#6533
"Nem annyira bonyolult, sokkal egyszerûbb, csak nem szabad félrevezetõdni a sok sztereotípia útvesztõjében."

De, bonyolult. A túlzott magabiztosság pedig sok sztereotípia csírája is lehet.
#6532
Csak apró megjegyzésként.Múlt hét csütörtökön a panelok körüli kertekben megszámlálhatatlan hóvirágot láttam. nevet
Pedig tudtommal Szekszárd és vidéke már nem mediterrán nevet
#6531
Amikor a szúrós csodabogyón fél méteres hó van, felette meg -25,4 fok, akkor a szúrós csodabogyó épp +3 fokban van a hó alatt, és rohadtul nem érdekli, hány fok van a hó felett.
Nem a Mecsekrõl volt szó, hanem "Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület elnöke azt mondta, nem példátlan, hogy egyes fajok, például a magyar kikerics, a hóvirág vagy az illatos hunyor nyílik ilyenkor - de csak Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék, ahol a Földközi-tenger hatása már érvényesül. "

"Lényeg a lényeg: bonyolult a rendszer, nem lehet fekete-fehéren kijelenteni sem egyik, sem másik döntõ voltát. Vagy éppen "nem döntõ" voltát."

Nem annyira bonyolult, sokkal egyszerûbb, csak nem szabad félrevezetõdni a sok sztereotípia útvesztõjében.
#6530
"...(szub)mediterrán klímahatásról beszélni (olyan vonatkozásban, úgy és abban a formában, mint ahogy sokan teszik)..."
Na, ez már elõrelépés. Ezek szerint valamilyen formában lehet. :-)

"a szubmediterrán flóraelemek sem az idõjárás vagy a meteorológiai elemek miatt vannak a Mecsekben, hanem a mészköves talaj miatt."
Részben, persze.

"Próbálj keresni szubmediterrán flóraelemeket a Mecsektõl délre..."
a) továbbra is a Mecsekrõl volt szó
b) próbálj meg -25.4 fokot mérni egy mecseki domboldalon a szúrós csodabogyó tövében

"A mandula sem azért van a Mecsekben, a Balaton-felvidéken, a Budai-hegységben, mert ott jó neki a klíma, hanem mert szintén mészkedvelõ."
...és természetesen megfelel számára a hely klímája is.


Lényeg a lényeg: bonyolult a rendszer, nem lehet fekete-fehéren kijelenteni sem egyik, sem másik döntõ voltát. Vagy éppen "nem döntõ" voltát.
#6529
A kártevõk elpusztulásával kapcsolatban a friss 5 centis talajhõmérséklet térkép Link

Ahol a komolyabb hidegek, -10-15-17 fokok voltak több éjszakán át, ott a talaj bõven pozitív hõmérsékletû, miközben ahol egyszer volt -10 fok a leghidegebb, ott -1 fokos a talaj 5 centi mélyen.
Sellyén -17,4 fok volt, a talajlakó kártevõk meg csak úgy lubickolnak a +2 fokos talajban, a hó alatt.
A vetést védi a hó, közben meg a kártevõknek nem esik bajuk.
Ha száraz fagy van, akkor elvileg lehet bajuk a kártevõknek, de akkor meg a vetés fagy ki.
Hm-hm!
#6528
Amennyiben feldolgozatlan gyümölcsöt, zöldséget akarsz árulni, akkor õstermelõi igazolvány kell, ha feldolgozott állapotban szeretnéd értékesíteni, akkor kistermelõi.
Az õstermelõit évente meg kellett újítani, hosszabbítani, ha kistermelõit váltasz ki, akkor azt 3 évente.
Most ez változott, már az õstermelõit is 3 évre lehet kiváltani.
Az õstermelõi emlékeim szerint néhány ezer forintba kerül, a kistermelõi 15 000-be.
Legalábbis néhány évvel ezelõtt így volt.
Keressed fel a falugazdászt.
#6527
A Mecsekkel és a Mecsektõl délre esõ területekkel kapcsolatban (szub)mediterrán klímahatásról beszélni (olyan vonatkozásban, úgy és abban a formában, mint ahogy sokan teszik) olyan, mint Zabart szubarktikus klímájúnak tekinteni.
Persze JoeJack idõnként "Zabarktisz" néven emlegeti Zabart, de ez a fagyzugfekvésre vonatkozik.
Mint ahogy a szubmediterrán flóraelemek sem az idõjárás vagy a meteorológiai elemek miatt vannak a Mecsekben, hanem a mészköves talaj miatt.
Ha savanyú talaj lenne ott, teljesen más flóra lenne, így könnyen belátható, hogy a talaj nagyobb súllyal esik latba, mint az idõjárás.
Próbálj keresni szubmediterrán flóraelemeket a Mecsektõl délre Sellyén, Sátorhelyen, Beremenden, Egerágon, Kozármislenyben, vagy bármelyik helyen arrafelé, ami nem mészköves és nem domb.
A mandula sem azért van a Mecsekben, a Balaton-felvidéken, a Budai-hegységben, mert ott jó neki a klíma, hanem mert szintén mészkedvelõ.
#6526
Idéntõl szeretnék, majd saját terményt árulni a piacon. Mi szükséges ehhez? Elvileg olvastam valamit, hogy õstermelõi papír...vagy mi franc, de értelmezni nem tudtam. Akinek van ilyenje az adhatna egy kis leírást, hogy mi mennyi merre! Köszönöm elõre is a választ. vidám
#6525
Errõl van szó. Alant kategorikusan ki lett csukva a szubmed hatás.


Floo
Ha, meg hi, meg hö... A Mecsek nincs Gyõrben. A Mecsek pont ott van ahol, és éppen ezért lehetséges a délies hatás.

"Semmi köze az idõjárásnak azokhoz a flóraelemekhez, mert Baranya vagy a Mecsektõl délre esõ terület idõjárása semmiben sem más, mint az ország más részei.
Persze Gyõr szelesebb, Zala csapadékosabb, az Alföld szárazabb, de az egymást követõ évek eltérései gyakran sokkal nagyobbak, mint amekkora különbség a térségek között elõfordul."
Ezt csak én érzem ellentétnek? Éppen errõl van szó, a helyi hatások nagyon erõsen befolyásolják a klímát, nálunk ez a "peremhelyzet" (minden itt találkozik) miatt hatványozottan érvényes.

"De ettõl még az a domb nem szubmediterrán."
"...Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék" (Bajor Zoltán)
Az az egy szó elég sokat jelent.

"Ha Tokaj-hegyre vinnél..."
Nem viszek. A növények nem repkednek csak úgy (emberi behatás nélkül persze). Addig terjednek, amíg számukra megfelelõek a viszonyok. Minél inkább távolodunk az "eredeti" hatásoktól, annál inkább lokálissá válik az elterjedés.
#6524
Ha Mecsek Gyõrben lenne, ott is lennének ugyanazok a flóraelemek.
Semmi köze az idõjárásnak azokhoz a flóraelemekhez, mert Baranya vagy a Mecsektõl délre esõ terület idõjárása semmiben sem más, mint az ország más részei.
Persze Gyõr szelesebb, Zala csapadékosabb, az Alföld szárazabb, de az egymást követõ évek eltérései gyakran sokkal nagyobbak, mint amekkora különbség a térségek között elõfordul.
Muraszemenye szõlõhegyén egy foltban olyan talaj és egyéb körülmények jöttek össze, hogy olyan vadorchidea fajok élnek egy réten, amik az összes botanászt megdöbbentették.
De ettõl még az a domb nem szubmediterrán.
Ha Tokaj-hegyre vinnél a Mecsek "szubmediterrán" flóraelemeibõl, ott is ugyanúgy megélnének, amennyiben a talaj lehetõvé teszi, mivel a Mecsek egyes flóraelemei gyanítom a meszes talaj miatt élnek ott.
Ez a mediterrán hóbort Péccsel és a Mecsektõl délre esõ területtel kapcsolatban gondolom abban is meg kellene hogy nyilvánuljon, hogy melegebb, enyhébb, jobb a klímája.
A téli hidegeket tekintve ez egészen biztosan nem így van, meg máskor sem.
A mediterrán hatást az emberek és szakemberek úgy képzelik el, hogy mivel délen van a tengerhez közel, ezért van ott melegebb, enyhébb, a tengerparti klímához hasonló klíma, sok a füge a térségben, stb stb.
Közben meg a délrõl jövõ "mediterrán levegõ" sokszor le sem keveredik a Mecsektõl délre esõ részekhez, errõl már sokszor írtunk a fórumban Link

Leganyi!
A Mecsek völgyeiben meg hasonló értékeket lehetne mérni, mint a bükki töbrökben.
Nyilván a domborzatból fakadóan a töbrök zártak, a Mecsek belsõ völgyei valószínû lejtenek, de csúnyán hidegek lehetnek.
#6523
A Bükknek is vannak olyan fekvésû részei amik mikroklímája szubmediterrán. Meg vannak a töbörök,ahol nyáron is gyakran van fagy (télen hidegebb mint Zabar).
#6522
A -25.4 fokos minimum kizárja a szubmediterrán HATÁSt?
A Mecsek egyes flóraelemei miért vannak jelen ott, és miért nincsenek a Bakonyban, a Bükkben, vagy akárhol máshol?
#6521
Index cikk Link

"Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület elnöke azt mondta, nem példátlan, hogy egyes fajok, például a magyar kikerics, a hóvirág vagy az illatos hunyor nyílik ilyenkor - de csak Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék, ahol a Földközi-tenger hatása már érvényesül."

Hát hogyne, szubmediterrán hatású.... Link
A Földközi-tenger hatását úgy gondolja, hogy a mediterrán klíma úgy a Mecsekig benyúlik, de csak Pécsig?
Ma reggel Link
2003-ban -25,4 fok Sellyén, Pécstõl délre.
Sóhaj!
#6520
Szarvas: A tél közepi tavasz végére kinyílott a krókusz, legalább is a legkorábbi, sárga virágú fajtája. Azóta már 10 cm körüli hó takarja. Nem fogja túlélni a hóolvadást. Fõleg azért nem, mert a virágok vékonyka, gyenge szárát a tömörödõ olvadó hó össze fogja roppantani.
A hóvirág nálam még sehol sincs, legfõképp azért, mert a kapott hagymákat csak december közepén tudtam elültetni. szegyenlos
Lehet, hogy úgy járok vele, mint tavaly a kardvirágokkal: azok Anna nap helyett Erzsébet napra nyíltak ki hasonló ültetési késés miatt.

Gyümölcsfák, szõlõ: Az eddigi enyhe idõ semmiféle látható kárt nem okozott, a várható -10 körüli minimumok sem fognak ilyen vegetációs állapotban kárt okozni. Kivételek lehetnek egyes fagyérzékeny szõlõfajták: pl. az Afus Ali.

Szerk , Csókirály, akác: Nem tudom, miért nem tekintenek úgy rá, mint haszonnövényre, mint a szintén Amerikából származó kukoricára, krumplira, stb?
Valaki a trópussi ciklonokhoz hasonlította a politikusokat: céltalanul kódorognak, majd ott csapnak le, ahol a legnagyobb kárt okozhatják.
#6519
Az unijó nekimegy az akác(unk)nak... szomoru
Link
#6518
Sziasztok.
A mediterrán-ciklonos havazás "fokozza" a mediterrán-hatást.havazas

Minden Link
Cylindropuntia imbricata Link
Yucca gloriosa Link
Yucca recurvifolia Link
Yucca glauca Link

Jöhet a nagy zutty! hideg
#6517
Nem ültettem belõle, mind megvan, de idén fogok. Ugyanígy érintetlen a C.Szilvi25 -tõl kapott chili mag is. Február második felénél, március elejénél hamarabb nem akarom kezdeni, mert ha megint kapunk egy napfényben szegény márciust, vége neki! [megjegyzem nemcsak én jártam így - nagyon sokan - emiatt tavasszal egekbe emelkedett a palánta ára a piacokon]

Tapasztalt amatõr kertésznek tartom magamat - legalább 15 éves kertészeti tapasztalattal - de még ilyen rossz évem nem volt még a paprikák, paradicsomok terén.
#6516
Januári karfiolok. Szerdán leszedtük az áttelelõ karfiol utolsó darabjait. Link Link Link Link Link Link Link Link Link
#6515
Akkor próbálkozom! Hamarosan itt a palántanevelés ideje. Köszi mégegyszer a magokat. Amiket cserébe küldtem lett belõle valami?
#6514
Néhány évig nem romlik le (de idõvel várható ennek bekövetkezése), bár ez elkerülhetõ azzal, hogy hasonló (elsõsorban jó) tulajdonságú fajtákat ültetünk mellé - keresztezés révén a genetika megújul, ezzel akár új, jobb fajtát is kaphatunk. Bár az új fajták létrehozása már a nemesítés kategóriájába esik, ezt háztáji termesztésben ritkán alkalmazzuk - legfõképp idõigényessége miatt. A régi, vagy jobb fajták megõrzésének valóban alappillére a fajta továbbszaporítása, ügyelve arra, hogy mindig a legegészségesebb és legnagyobb termésekbõl szedjük ki a szaporítóanyagot. A hibrid fajták magjait nem gyûjtjük, mert vagy sterilek, vagy a következõ évben más fajtát kapnánk.

Sajnos idén nekem nem sikerült se a paprikáim, se a paradicsomaim - részben azért, mert tönkretette a palántákat a palántadõlés (mert márciusban kevés volt a napfény) és a június eleji helyrevetésnél szeptember végére lett gyenge minõségû paradicsom Link (kép jobb sarka, efölött a fejlõdõ káposztáim - amelyek azóta a tányéron végezték), ebbõl idén nem tudtam magot eltenni (szomorú is vagyok miatta), ha jól emlékszem tavalyról maradt kevés.
#6513
Miso: Amit küldtél paradicsommagot abból igen szép növények fejlõdtek! Szerinted a belõlük kinyert magot továbbszaporíthatom anélkül, hogy leromolna?
#6512
Lujó kollégától megkaptam a Mathiász Jánosné és a Hamburgi musk. szõlõvesszõket, nagyon szépek, egészségesek - elõre is köszönöm õket. Ebbõl ha minden igaz május végére kiültethetõ gyökeres dugványaim lesznek. Néhány napot még vízben áznak, majd perlit-homok-virágföld mixben speciális cserépben lesznek meggyökereztetve (miután gyökereztetõ hormonnal kezelem õket - ezzel kb. 3-4hét a gyökeresedés). Eme eljárással fél évet nyer a dugványom. Tavaly saszlákat így gyökereztettem, az egyik 1m 25cm-re nõtt meg augusztusra és addigra be is ért a vesszõ.
#6511
Valamelyik nap hallottam a rádióban, hogy figyelmeztették az allergiásokat, hogy kezdjék el szedni az allergiagyógyszereket, mert a szokatlanul enyhe idõ miatt virágzik a mogyoró!
Jót röhögtem, ugyanis minden évben ilyenkor virágzik a mogyoró, de ilyen konkrét felhívás biztos nem szokott lenni.
#6510
Kicsit helyesbítenék az elõzõ beírásomon. A kajszi nagyon jól tûri a meleget,és a napfényt. Napégés tehát nem okozhatta a nyári-õszi korai levélhullást. Valami talaj-behatás talán, befulladt mû- vagy szerves trágyázás, ami nem tudott idejében elbomlani. A nyári csapadék hiány is közrejátszhatott.

Ma fotóztam egy mogyorófámat, Erdõkertes-Mogyoródról származott, és totál virágzó fürtöket hoz.
A furcsa az, hogy éppen egy nem jól kötõdõ egyedrõl van szó, nyáron szinte ledobta a zöld csumás még éretlen mogyorókat. Az öt méterre lévõ másik bokorfának csak fele hosszú porzói vannak, és még nyugalomban van, az viszont szépen termett tavaly. nevet
Link

#6509
Én most vittem be egy tállal laza
Mivel szinte alig volt fagy, a folytonérõ eper vagy akármelyik nem fagyott el, kivirágzott és ezekben a 10-15 fokokban megérett!
Közben a fûzfák meg kopaszok!
#6508
Joe!
Tavaly április elején még havazott, persze hogy április közepén virágoztak!
Április közepe 2012 április 10 Link , április 11 Link , április 14 Link Link
2011 április eleje Link Link Link Link Link Link
Azért ettõl még rohadtul messze vagyunk!
Én speciel kint vagyok heti 3-4-5 nap az ültetvényekben, és egy darab virágzó fát sem láttam, pedig úgy nézem hogy majd kiesik a szemem.
Tegnap néztem a korai kajszit dombtetõn, duzzadtak a rügyek de semmi egyéb.
Most ráadásul lesznek fagyok, hideg idõ lesz, szépen lecsendesednek a tombolni készülõ növényi hormonok.
Lesz csapadék is, úgyhogy megnyugodhat mindenki!
#6507
Valóban, láttam én is a riportot a pirosodó eperrel.
#6506
Link

"... ebbõl még baj lehet": Nem azt írják, hogy elfagy minden és jön a világvége.
#6505
Nálam a málna érik! kacsint
#6504
A tévében volt az egyik nap egy riport, hogy lentiben már érik az eper. Szabadföldi.
#6503
Akárhogy is nézzük, min. 1 hónappal elõrébb tart a természet (nemcsak a növények, állatok is!), mint egy normál év elején. Aki ezt nem látja, az már csak meggyõzõdésbõl beszél, nem pedig tapasztalatból.

Tény, hogy szinte minden õszutón, télen lehet látni virágzó fákat, kora tavaszi növényeket az enyhébb periódusokban, de ezek csak lokálisan fordulnak elõ a populáción belül. Most teljesen más a helyzet, jóval nagyobb számban jelentek meg a "furcsa" egyedek.

Hogy ennek mezõgazdaságilag milyen hatása lehetne, ha folytatódna az enyhe idõ, arról fogalmam sincs, de látom a szakemberek már mindkét oldalról kivesézték a témát. nevet
#6502
Tavaly ezek április közepén kezdtek virágozni Mr. Sigh! kacsint
#6501
Hóvirág, téltemetõ, pitypang!
Sóhaj!
Ez ám a nagy tavaszodás! laza
#6500
Pár telefonos, a most mondhatni 'egész' télen virágzó pitypangról vidám Link Link Link
#6499
Nem valószínû. Szarvas külterületen ma néztem, elvétve van - két virága a pitypangnak, pedig a tõszám a szomszédomban relatíve sokkal magasabb, mint Békéscsabán a belvárosban: gyakorlatilag nincs fû, csak pitypang. Ti még északabbra is vagytok, bõven belefér, hogy ott még nem virágzik. Az eltérõ virágzási idõpontokat(D/É) pl. a méhészek jól ki is használják.
#6498
Akkor úgy tûnik, hogy én tévesztem k..a valamivel a pitypangot laza szomoru
#6497
Imádkozz a barackfák istenéhez! A nyár végéig minden kiderül.
#6496
Egerben június 22-ig rengeteg esõ volt utána szeptember végéig szinte semmi. Az egész fáról korán lehullott a levél ,de ami õsztõl kihajtott az volt a leggyorsabban megkopaszodó. A levél elsárgulva hullott le, mint õsszel szokott. Remélem nem beteg. Szoktam lemosózni és virágzáskor gomba ellen védekezni. Termett is rendesen az elmúlt 6 évben. A fa 14 éves. Metszeni - ritkán - augusztusban szoktam.(+februárban 2-3 oltó ág).
#6495
Szerintem is nem kell aggódni. Esetleg a fa ága nem ért bele a déli hõtorlódásba? (gondolok itt a sûrû ágcsokorra, netán napszúrást kaphatott azon ág.)
Más: esetleg a gyökerek hasonló szögében történhetett valami rágás, pajor,pocok, ami lecsökkentette a nedvkeringést. Még közelebb vizsgálva,azon háncs oldalon nem látszik v.mi sebzés,púp,rozsdás fûrészpor szerû hámlás?
Az alattomos barackmoly hernyója a háncs alatt rág, pont az értékes nedv szállító szöveteket eszi-rágja el, és megszûnik azon ágcsoport tápellátása.
Ha van ilyen,tisztítsd ki akár drasztikus kaparó-késsel kivágni a fertõs részt, majd lemosó agrol olajjal (1:2 arányban) vagy sebkezelõvel lezárni a száradás elõl.
Persze lehet ez egy gombafertõzés is, de ezt a tavaszi lemosóval el lehet pusztítani. A kihajtott hajtó-virág rügyek persze elhalnak, vagy oldal-rejtett (szemölcsrügy) helyen akár termést hozó dárdák is kifejlõdhetnek. Kár a fát kivágni. Vannak persze olyan fertõk, mint a vírusos ágelhalás, az ellen teljes ágkar levágása,és elégetése segít.... Várjuk meg a májust. nevet
#6494
Igen, de bevett gyakorlat a kajszibarackosokban, hogy a kipusztult fa helyére, de egy méterrel odébb ültetve pótolják a fát ugyanúgy kajszi oltvánnyal. nevet Ez nem lehet megfelelõ módszer. (Kórokozók, talajuntság...stb)
#6493
Téltemetõ: Link
#6492
Az aszály miatt ritkán hullik le a levél egy fa egy részérõl. Egyéb gyíkja lehet, valósznûleg megtámadta valami gomba, vagy baktérium a fát. A fatestet megtámadó gomba kipusztíthatatlan a fából és a továbbterjedését sem tudod megakadályozni. Sérülésen (általában metszési seben) keresztül fertõzõdik a fa. Csak akkor szabad metszeni a kajszit, ha van idõ a metszési felület beszáradására. Szerintem kezdhetsz gondolkodni azon, hogy pótolnod kell az adott fát. Pl: Hova fogod ültetni és milyen fajta legyen? A mostani fa helyére nem ültetheted: Csonthéjast csonthéjas helyére évekig nem szabad ültetni.
#6491
Ma túráztam egyet a Budai-hegységben és ott is nyílik szépen a kis sárga virág (szellõrózsa?).

beillesztett kép



Elég sok volt már belõle.
#6490
Telefonos, bocsánat, csak hiányoltatok a képeket. nevet

beillesztett kép

#6489
Nálam az egyik sárgabarack fa azon ágán ami augusztusban elkezdte (az aszály miatt) hullatni a leveleit (szeptemberre le is kopaszodott a fa negyede) no csak ezen az ágon novemberben kipattant a rügyek egy része ez a fának az 1%-t sem éri el. Szerintem nincs miért aggódnom.
#6488
Senkit sem nézek hülyének itt a fórumon.
Ezt pusztán tapasztaltam ismerõsi körben, hogy többen nem tudják ezt, és arra gondolok, emiatt tud terjedni az ilyesmi hiedelem (jajj minden rügyezik) szájról szájra. Ennyi.
#6487
Link Link Link Link Link
Utólag a 6480 sz. hozzászólásomhoz csatolok néhány- a mai napon készült- fotót. Vektoroptika 6482 sz. hozzászólása számomra értelmezhetetlen, én látatlanban nem néznék senkit ezen a fórumon annyira hülyének, hogy nem tud felismerni egy rügyet. A képekrõl annyit, hogy szerintem a fával lehet valami gond- ez a sárgabaracknál sajnos gyakran elõfordul- mivel mint már leirtam, a bemutatott jelenség csak ezen a fámon és annak is csak pár ágán észlelhetõ.
#6486
Felénk még kopár az árokpart, de az elõkertemben már mutatkozik a hóvirág.
Link
Egy kis makró kép az új masinámmal, hajnalicska mag-gubó a futórózsámon;
Link
A gyümifák rügyei köszönik, de jól vannak. A mostani enyheség nem zavarja õket, az hogy itt-ott picit nyitva van a rügy pikkely levele ez természetes. Ebben a párás idõben is lélegeznek, nagyon takarékon. Ha meg beköszönt a száraz hideg, akkor záródnak.
Floo:
A gabonákat a száraz hideg, (csapadék nélkül) már kissé megviselheti. A természet pedig bölcs, ha jönne is egy nagyobb hideg betörés, biztos meghozza a havat, mint átmeneti lezáró sátort a kis sarjaknak.Nagyon is szépek arra a vetések,itt is látni a normál zöld, és a halovány sárgás-zöld színárnyalatokban. Ez csak a talaj elõkészítés, és az minõség függvénye. Ha meg elmarad a 2-4 hetes csont-fagy, akkor még a beérés, betakarítás ideje is elõbb lesz, június elején. laza


Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-30 08:01:07

Szentmártonkáta

2.1 °C

31502

RH: 90 | P: 1030.1

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131646

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.