Globális jelenségek
Nem véletlen, hogy a történet fiatalsága nyomán a geográfiai is belefúrta "kis kiváncsi orrát" a negyedidõszak kutatás ingoványos talajába.Fõleg, ha kellemes löszfalakban turkálhat foszilis vasas talajszelvények után vagy TLC vizsgálatokkal domboríthat.
Valóban ez a jégkori taglalás inkább csak egy általános idõkeret volt, amit az egyes publikációkban megjelenõ kutatási eredmények pro és kontra finomítgatnak.Ezért nem mentem bele méllyebben én sem ennek taglalásába, mivel nem érdemes elvesznünk a hideg és meleg periódusok oszcilláló tengerében.
Abban pontosítanék, hogy a régészettel karöltött paleozoológiai kutatások eredményei elég régen bizonyították a mainál - esetenként jelentékenyebben - melegebb klíma meglétét, épp a feltárt élõvilág maradványai alapján.G/M interglaciálisban is a mai európai éghajlatnál melegebb égövekre jellemzõ növények, állatok éltek, de a mindeli glaciális két hideg csúcsa közötti meleg periódusból származnak a vértesszõllösi magótmajom és kardfogú tigris fossziliák.A M/R interglaciálisban a Szajnában és a Rajnában õsvizilovak úsztak, míg az Alpok magasabb régióiban (mai alhavasi öv) melegkedvelõ erdõségek húzódtak.A Riss-Würm közti meleg idõszakból pedig, elég ismert a Bükk hegységbeli, kifejezetten meleg kedvelõ Hystrix (õsi tarajos sül).A balkán északi részén ugyanekkor orrszarvúakat találhatunk.
Ami a gyorsabb ingadozásokra jellemzõ, hogy a Würm 3-ban (utolsó jelentõs glaciális)pl. a Kárpát-medencében sarvidéki örvös lemmingek és rénszarvas csordák nyomaira bukkanhatunk.A Dunakanyarban keleti-gravettien törzsek lestek a jóval kisebb vízhozamú folyó gázlóinál a tundrák vándoraira...
Valóban ez a jégkori taglalás inkább csak egy általános idõkeret volt, amit az egyes publikációkban megjelenõ kutatási eredmények pro és kontra finomítgatnak.Ezért nem mentem bele méllyebben én sem ennek taglalásába, mivel nem érdemes elvesznünk a hideg és meleg periódusok oszcilláló tengerében.
Abban pontosítanék, hogy a régészettel karöltött paleozoológiai kutatások eredményei elég régen bizonyították a mainál - esetenként jelentékenyebben - melegebb klíma meglétét, épp a feltárt élõvilág maradványai alapján.G/M interglaciálisban is a mai európai éghajlatnál melegebb égövekre jellemzõ növények, állatok éltek, de a mindeli glaciális két hideg csúcsa közötti meleg periódusból származnak a vértesszõllösi magótmajom és kardfogú tigris fossziliák.A M/R interglaciálisban a Szajnában és a Rajnában õsvizilovak úsztak, míg az Alpok magasabb régióiban (mai alhavasi öv) melegkedvelõ erdõségek húzódtak.A Riss-Würm közti meleg idõszakból pedig, elég ismert a Bükk hegységbeli, kifejezetten meleg kedvelõ Hystrix (õsi tarajos sül).A balkán északi részén ugyanekkor orrszarvúakat találhatunk.
Ami a gyorsabb ingadozásokra jellemzõ, hogy a Würm 3-ban (utolsó jelentõs glaciális)pl. a Kárpát-medencében sarvidéki örvös lemmingek és rénszarvas csordák nyomaira bukkanhatunk.A Dunakanyarban keleti-gravettien törzsek lestek a jóval kisebb vízhozamú folyó gázlóinál a tundrák vándoraira...
Köszönöm a széleskörû információkat!
Engem az fogott meg,hogy a barométer megszületése körüli idõkbõl, honnan veszünk egzakt adatokra támaszkodó nyomásanalíziseket, adatsorokat(!) fõleg a Kárpát-medencébõl.Nyugat-Európában még csak-csak voltak-lehettek mérõpontok, ezekbõl a szigetszerû adatokból, levonhatóak következtetések, más források összevetésével. De,hogy pl. II. Rákoczi György tatárdúlta Erdélyében nem rohangáltak mûszerekkel az szinte biztos.Félre téve a komolytalankodást, anno Bartholy J.-nél hallgatott paleoklimatológiai elõadásokon persze szóba kerültek akár az 1992-es IPCC jelentésbe foglalt történeti korok becsült(!) hõmérsékleti anomáliái, a NOAA paleoklímás modellezései vagy Lamb 1984-es két évezredet átölelõ talajnedvességadatok alapján rekonstruált Európai csapadékingadozási görbéi.
Ám az általad is emlegetett empirikus-fizikai-kémiai törvényszerûségeken alapuló rekonstrukciós múltba visszatekintés, verifikációkkal, proxy adatokkal, a modellezések - melynek részletes leírásától oly beleérzõn megkíméltél
- csak annyira tûnnek elfogadhatónak és megbízhatónak (inkább egy fajta tovább finomítandó lehetséges megközelítésnek, megoldásnak, outputnak csupán), mint a nicknevem tartalmazta általános cirkulációs modellekben szereplõ (GCM) csatolt vagy beágyazott mezoskálájú, jövõbeni légköri kényszereket boncolgató elõrevetítések.
Nagyjából úgy, ahogy András boncolgatta leljebb a negyedidõszak periodicitását taglaló elméleteket...
Engem az fogott meg,hogy a barométer megszületése körüli idõkbõl, honnan veszünk egzakt adatokra támaszkodó nyomásanalíziseket, adatsorokat(!) fõleg a Kárpát-medencébõl.Nyugat-Európában még csak-csak voltak-lehettek mérõpontok, ezekbõl a szigetszerû adatokból, levonhatóak következtetések, más források összevetésével. De,hogy pl. II. Rákoczi György tatárdúlta Erdélyében nem rohangáltak mûszerekkel az szinte biztos.
Félre téve a komolytalankodást, anno Bartholy J.-nél hallgatott paleoklimatológiai elõadásokon persze szóba kerültek akár az 1992-es IPCC jelentésbe foglalt történeti korok becsült(!) hõmérsékleti anomáliái, a NOAA paleoklímás modellezései vagy Lamb 1984-es két évezredet átölelõ talajnedvességadatok alapján rekonstruált Európai csapadékingadozási görbéi.Ám az általad is emlegetett empirikus-fizikai-kémiai törvényszerûségeken alapuló rekonstrukciós múltba visszatekintés, verifikációkkal, proxy adatokkal, a modellezések - melynek részletes leírásától oly beleérzõn megkíméltél
- csak annyira tûnnek elfogadhatónak és megbízhatónak (inkább egy fajta tovább finomítandó lehetséges megközelítésnek, megoldásnak, outputnak csupán), mint a nicknevem tartalmazta általános cirkulációs modellekben szereplõ (GCM) csatolt vagy beágyazott mezoskálájú, jövõbeni légköri kényszereket boncolgató elõrevetítések.Nagyjából úgy, ahogy András boncolgatta leljebb a negyedidõszak periodicitását taglaló elméleteket...
1659-tõl már vannak mûszeres mérések Európában, így pl Angliában, vagy Olaszországban. 1709 január hidegségérõl még Párizsból is vannak mûszeres felmérések (hõmérséklet, szél, légnyomás). Pl. 1643-ban Vivani Toriccelli kérésére elkészíti a higanyos barométert.
Ezeket a mûszeres méréseket kiegészítik a proxy adatokkal.
Luterbach-kék elõször 1901-1960 közötti idõszakra vonatkozóan megálllapítottkák, hogy az euro-atlanti térség légnyomási rendszerei között milyen összefüggés áll fenn, ezt verifikálták az 1961-1990 idõszakkal. Ezt követõen indul a modellezés további része, melynek leírásától megkímélnélek.
Ha érdekel az abstractja a dolognak és az adatok, itt elérheted:
Link
Egyébként az Alpok éghajlatával kapcsolatban hasznos lehetne ezeket az adatokat végig elemezni:
Link
A múltra (úgy 1700-1800-tól vissza) és a jövõre is csak empirikus, vagy fizikai-kémiai törvényszerûség alapján modellezett-rekonstrukciós dolgokat lehet felhasználni a vizsgálódáshoz.
Egyébként ha bárkit érdekelnének hasonló paleoklimatológiai rekonstrukciós adatok, a következõ oldalt ajánlom:
Link
Ezeket a mûszeres méréseket kiegészítik a proxy adatokkal.
Luterbach-kék elõször 1901-1960 közötti idõszakra vonatkozóan megálllapítottkák, hogy az euro-atlanti térség légnyomási rendszerei között milyen összefüggés áll fenn, ezt verifikálták az 1961-1990 idõszakkal. Ezt követõen indul a modellezés további része, melynek leírásától megkímélnélek.
Ha érdekel az abstractja a dolognak és az adatok, itt elérheted:
Link
Egyébként az Alpok éghajlatával kapcsolatban hasznos lehetne ezeket az adatokat végig elemezni:
Link
A múltra (úgy 1700-1800-tól vissza) és a jövõre is csak empirikus, vagy fizikai-kémiai törvényszerûség alapján modellezett-rekonstrukciós dolgokat lehet felhasználni a vizsgálódáshoz.
Egyébként ha bárkit érdekelnének hasonló paleoklimatológiai rekonstrukciós adatok, a következõ oldalt ajánlom:
Link
Biztosan teljesen tájékozatlan vagyok e témában, csak érdeklõdnék, hogy kicsiny hazánkban, pl. a Váradi vilajet létrehozásának vérzivataros évében (1660) milyen egzakt légnyomási adatok állnak rendelkezésre, havi bontásban?
Vagy ez egy fajta interpolált rekonstrukciós-modellezõs eljárás?Nehezen tudok magam elé képzelni egy ilyen adatsort...
Vagy ez egy fajta interpolált rekonstrukciós-modellezõs eljárás?Nehezen tudok magam elé képzelni egy ilyen adatsort...
Igazad van. Úgy néz ki szubjektíven ítéltem meg az elmúlt évtizedek alapján az Alpok térségében a pozitív légnyomásnak és a zonalitásnak a kapcsolatát. Nincs kapcsolat. Erõsen zonális áramlás esetén is kialakulhat az átlagosnál magasabb légnyomás - lásd idei év januárja - vagy épp ellenkezlõeg. Ugyanez igaz akkor is ha blocking helyzet van. Lehet, hogy anticiklonok uralják az Alpokat, lehet, hogy ciklonális mezõ.
A vizsgálatot elsõsorban a január hónapra végeztem és 1659-ig visszamenõen vizsgáltam meg a légnyomási adatokat.
Viszont a rekonstruált légnyomási és geopotenciális adatok alapján rekonstruálható a 500 hPa-os szint alatti légréteg virtuális hõmérséklete, mely gyakorlatilag az adott légréteg középhõmérsékletével kvázi egyenlõ.
Ez az adatsor 1659-tõl havi bontásban a Kárpát-medencére vontakozóan már egy ideje birtokomban van.
A tények kedvéért pedig:
(Az átlag alapjául az 1968-1996 idõszak szolgál, a zonális áramlás erõsségének meghatározásához a NARC ZI (saját zonális áramlási indexet használtam), mely szorosabb összefüggésben áll a Kárpát-medence térségének hõmérsékleti viszonyaival, mint a NAO index - elsõsorban telet tekintve. NARC ZI a Norvég-tenger térségi és Ibériai-félsziget keleti térségében lévõ légnyomás érétkek különbsége.)
Az Alpokban található Nagy Aletsch-gleccser és Gorner-gleccser is a 19. század közepéig növekedett az 18. sz. végétõl, 19. század elejétõl. Majd a 19. század közepétõl (úgy a 70-es évektõl) elkezdett csökkenni a mennyisége. Ebben a csökkenésben egy kisebb "megtorpanás" gyengébb csökkenés lépett vel a 20. század közepe táján.
Téli zonális áramlás a 19. századben egyre inkább erõsödni kezdett és az 1870-es években érte el a csúcspontját, ezt követõen a 20. század elejéig gyengült, majd ismét erõsödött egészen az 1930-as évek végéig. Ezt követõen újra csak az 1980-as évek végétõl erõsödött meg a zonális áramlás, mely a 2000-es évekre ismét tetõzni látszik (a 20. század elõttihez hasonló szinten).
Az Alpok térségében negatív légnyomási anomália uralkodott egészen az 1880-as évekig a 19. században. A pozitív légnyomási anomália a 1880-as évektõl az 1930-as évekig volt domináns, majd újra az 1990-es évektõl vállt meghatározóvá.
A 19. század elején a nyári és õszi virtuális hõmérsékleti értékek az átlagosnak megfelelõen alakultak, majd csökkeni kezdtek. A tavasz és a tél úgy fél fokkal volt hidegebb az átlagnál. A 19. század közepére mind a négy évszak közel fél fokkal volt hidegebb az átlagosnál. A 20. század elejétõl azonban közel fél fokot melegedett a tavasz és a tél is és az 1930-as évek végéig átlagoshoz közeli érétken mozgott, utána csökkent. Míg a tavaszi és téli középhõmérsékleti értékek csökkentek addig a nyár és az õsz melegedni kezdett.
Évi szinten a középhõmérséklet a 19. század végén kezdett el növekedni égészen az 1950-es évekig. Ezt követõen visszaesett egészen az 1980-as évekig.
A vizsgálatot elsõsorban a január hónapra végeztem és 1659-ig visszamenõen vizsgáltam meg a légnyomási adatokat.
Viszont a rekonstruált légnyomási és geopotenciális adatok alapján rekonstruálható a 500 hPa-os szint alatti légréteg virtuális hõmérséklete, mely gyakorlatilag az adott légréteg középhõmérsékletével kvázi egyenlõ.
Ez az adatsor 1659-tõl havi bontásban a Kárpát-medencére vontakozóan már egy ideje birtokomban van
. A tények kedvéért pedig:
(Az átlag alapjául az 1968-1996 idõszak szolgál, a zonális áramlás erõsségének meghatározásához a NARC ZI (saját zonális áramlási indexet használtam), mely szorosabb összefüggésben áll a Kárpát-medence térségének hõmérsékleti viszonyaival, mint a NAO index - elsõsorban telet tekintve. NARC ZI a Norvég-tenger térségi és Ibériai-félsziget keleti térségében lévõ légnyomás érétkek különbsége.)
Az Alpokban található Nagy Aletsch-gleccser és Gorner-gleccser is a 19. század közepéig növekedett az 18. sz. végétõl, 19. század elejétõl. Majd a 19. század közepétõl (úgy a 70-es évektõl) elkezdett csökkenni a mennyisége. Ebben a csökkenésben egy kisebb "megtorpanás" gyengébb csökkenés lépett vel a 20. század közepe táján.
Téli zonális áramlás a 19. századben egyre inkább erõsödni kezdett és az 1870-es években érte el a csúcspontját, ezt követõen a 20. század elejéig gyengült, majd ismét erõsödött egészen az 1930-as évek végéig. Ezt követõen újra csak az 1980-as évek végétõl erõsödött meg a zonális áramlás, mely a 2000-es évekre ismét tetõzni látszik (a 20. század elõttihez hasonló szinten).
Az Alpok térségében negatív légnyomási anomália uralkodott egészen az 1880-as évekig a 19. században. A pozitív légnyomási anomália a 1880-as évektõl az 1930-as évekig volt domináns, majd újra az 1990-es évektõl vállt meghatározóvá.
A 19. század elején a nyári és õszi virtuális hõmérsékleti értékek az átlagosnak megfelelõen alakultak, majd csökkeni kezdtek. A tavasz és a tél úgy fél fokkal volt hidegebb az átlagnál. A 19. század közepére mind a négy évszak közel fél fokkal volt hidegebb az átlagosnál. A 20. század elejétõl azonban közel fél fokot melegedett a tavasz és a tél is és az 1930-as évek végéig átlagoshoz közeli érétken mozgott, utána csökkent. Míg a tavaszi és téli középhõmérsékleti értékek csökkentek addig a nyár és az õsz melegedni kezdett.
Évi szinten a középhõmérséklet a 19. század végén kezdett el növekedni égészen az 1950-es évekig. Ezt követõen visszaesett egészen az 1980-as évekig.
Termeszetesen nem gondolom, hogy a mostanihoz hasonlo nyari havazasok szamottevoen hozzajarulnak a gleccserek gyarapodasahoz. Ezt csupan erdekessegkent emlitettem meg, utalva arra, hogy olyan magassagban, ahol nyaron is leeshet ekkora homennyiseg, telen nem igazan lep fel szamottevo olvadas, barmilyen enyhe telrol legyen szo. Vagyis az olvadas merteket inkabb a nyarak (ill. az atmeneti evszakok) klimaja szabalyozhatja... Es kerdes, hogy a telek zonalisabba valasaval egyidoben ezek hogyan alakultak.
(Egy pelda a WO-rol: az elmult telen, decembertol marciusig a 2962 m magas Zugspitzen 7-szer emelkedett fagypont fole a T, ebbol csak ketszer volt 2 fok felett. Tehat gyakorlatilag az osszes csapadek hoban jott le, es elhanyagolhato volt az olvadas.)
Teny, hogy mindezek szubjektiv meglatasok, de attol tartok, tul keves informacionk van ezekben a kerdesekben ahhoz, hogy 100%-osan objektiv kijelenteseket tegyunk... (Szerintem a temaval kapcsolatos szakcikkekben is elkerulhetetlenul van szubjektiv elem, meg ha nem is dicsekednek vele a szerzok.)
"A tartós, enyhe, zonális elõoldal esetén nincs minek hullámot vetni az Alpok térségében."
Ugy tunik, zonalitas alatt sem pont ugyanazt ertjuk... ha igazan eros, tartos nyugatias aramlas alakul ki a kontinens felett, az szamomra azt jelenti, hogy a ciklonok es frontjaik sorra kovetik egymast, tehat elo- es hatoldali helyzetek valtakozasabol fog allni egy ilyen idoszak. (Ahol persze a hatoldal nem kemeny hidegbetorest, hanem oceani eredetu levego ENy-rol valo bearamlasat jelenti.) Ha tartosan elooldalon tudunk maradni, ill. ha a frontok csak tolunk eszakra huznak el, az szerintem mar a zonalitas gyengelkedesenek jele...
De ha valahol tevedest latsz, koszonettel veszem, ha korrigalsz.
(Egy pelda a WO-rol: az elmult telen, decembertol marciusig a 2962 m magas Zugspitzen 7-szer emelkedett fagypont fole a T, ebbol csak ketszer volt 2 fok felett. Tehat gyakorlatilag az osszes csapadek hoban jott le, es elhanyagolhato volt az olvadas.)
Teny, hogy mindezek szubjektiv meglatasok, de attol tartok, tul keves informacionk van ezekben a kerdesekben ahhoz, hogy 100%-osan objektiv kijelenteseket tegyunk... (Szerintem a temaval kapcsolatos szakcikkekben is elkerulhetetlenul van szubjektiv elem, meg ha nem is dicsekednek vele a szerzok.)
"A tartós, enyhe, zonális elõoldal esetén nincs minek hullámot vetni az Alpok térségében."
Ugy tunik, zonalitas alatt sem pont ugyanazt ertjuk... ha igazan eros, tartos nyugatias aramlas alakul ki a kontinens felett, az szamomra azt jelenti, hogy a ciklonok es frontjaik sorra kovetik egymast, tehat elo- es hatoldali helyzetek valtakozasabol fog allni egy ilyen idoszak. (Ahol persze a hatoldal nem kemeny hidegbetorest, hanem oceani eredetu levego ENy-rol valo bearamlasat jelenti.) Ha tartosan elooldalon tudunk maradni, ill. ha a frontok csak tolunk eszakra huznak el, az szerintem mar a zonalitas gyengelkedesenek jele...
De ha valahol tevedest latsz, koszonettel veszem, ha korrigalsz.
Furcsa tõled eme témában a sok szubjektív, néha kicsit téves meglátás, ám ez nem kritika, sõt, mert még jobban elmélyíti eme téma igen élvezetes kitárgyalását.
Enyhe teleken (pl. a mostanin) azért más a tapasztalat.
A mostani (általában anyáron leesõ) 1-2m-es friss, vizes hó tudod meddig tart, he-he !
A tartós, enyhe, zonális elõoldal esetén nincs minek hullámot vetni az Alpok térségében.
Enyhe teleken (pl. a mostanin) azért más a tapasztalat.
A mostani (általában anyáron leesõ) 1-2m-es friss, vizes hó tudod meddig tart, he-he !
A tartós, enyhe, zonális elõoldal esetén nincs minek hullámot vetni az Alpok térségében.
" Sajnos nem adatokkal alatamasztott, csupan szubjektiv meglatas, de az Alpok szerintem eleg jelentos csapadekot kap zonalis iranyitasu teleken, a rajta rendszeresen hullamot veto Ny-rol erkezo frontokbol... "
Egyébként igy van....
Egyébként igy van....
"Egy hátránya van az enyhe télnek, hogy ami hó le is esik az sokáig nem marad meg, nagy része elolvadhat."
A 2500-3000 meteres es afeletti magassagokban (ahonnan a gleccserek jegtomege szarmazik) szerintem a legenyhebb idoszakokban is keso tavasszal kezdodik az olvadas, tehat a telek aramlasi viszonyaiban bekovetkezo valtas nem hiszem, hogy ezt jelentosen befolyasolna... Sot, egy huvos, csapadekos nyari idoszak is a hotomeget novelheti, lasd:
#5188. - jaurinum (Gyõr) válasz 2007-08-09 09:23:12
A Kárpát-medencét a mai napon lassan elérõ ciklon Svájcban hatalmas esõket okoz(ott). Az elmúlt 48 óra alatt 40-150mm csapadék hullott országszerte, a csúcstartó Zürich 146mm-rel. A 2500m feletti régiókban ez 1-2 méter friss havat jelent.
"Sõt, az enyhe telek, az erõs zonalitású telek során rendszerint a kontinens déli és középsõ részei felett anticiklon uralkodik."
Sajnos nem adatokkal alatamasztott, csupan szubjektiv meglatas, de az Alpok szerintem eleg jelentos csapadekot kap zonalis iranyitasu teleken, a rajta rendszeresen hullamot veto Ny-rol erkezo frontokbol...
A 2500-3000 meteres es afeletti magassagokban (ahonnan a gleccserek jegtomege szarmazik) szerintem a legenyhebb idoszakokban is keso tavasszal kezdodik az olvadas, tehat a telek aramlasi viszonyaiban bekovetkezo valtas nem hiszem, hogy ezt jelentosen befolyasolna... Sot, egy huvos, csapadekos nyari idoszak is a hotomeget novelheti, lasd:
#5188. - jaurinum (Gyõr) válasz 2007-08-09 09:23:12
A Kárpát-medencét a mai napon lassan elérõ ciklon Svájcban hatalmas esõket okoz(ott). Az elmúlt 48 óra alatt 40-150mm csapadék hullott országszerte, a csúcstartó Zürich 146mm-rel. A 2500m feletti régiókban ez 1-2 méter friss havat jelent.
"Sõt, az enyhe telek, az erõs zonalitású telek során rendszerint a kontinens déli és középsõ részei felett anticiklon uralkodik."
Sajnos nem adatokkal alatamasztott, csupan szubjektiv meglatas, de az Alpok szerintem eleg jelentos csapadekot kap zonalis iranyitasu teleken, a rajta rendszeresen hullamot veto Ny-rol erkezo frontokbol...
Koszonom a kiegeszitest, ez azert mar nem az igazan szuk szakmai vilagom resze [ahhoz tul fiatal tortenet Azt hiszem, messze meg az az ido, mire letisztul a kep... Annyi biztosnak tunik, hogy a korabbi elkepzelesekkel szemben a glacialisokon belul nem uralkodott stabilan a mainal 5-10 fokkal hidegebb klima, hanem idorol idore rovid felmelegedesek szakitottak meg oket. A mainal jelentosen melegebb eghajlat megletet a pleisztocen soran barmikor en kisse tulzonak erzem... Legalabbis ha jol tudom, Kozep-Europaban nem ismerjuk olyan pleisztocen elovilag maradvanyait, ami a jelenleginel szamottevoen enyhebb klimat jelezne.
Azt hiszem, messze meg az az ido, mire letisztul a kep... Annyi biztosnak tunik, hogy a korabbi elkepzelesekkel szemben a glacialisokon belul nem uralkodott stabilan a mainal 5-10 fokkal hidegebb klima, hanem idorol idore rovid felmelegedesek szakitottak meg oket. A mainal jelentosen melegebb eghajlat megletet a pleisztocen soran barmikor en kisse tulzonak erzem... Legalabbis ha jol tudom, Kozep-Europaban nem ismerjuk olyan pleisztocen elovilag maradvanyait, ami a jelenleginel szamottevoen enyhebb klimat jelezne.
Joska: szerintem egyensuly cimen nem ugyanarra gondolunk. Altalanossagban az interglacialis klimajaval mar 2-3 ezer evvel a felmelegedes utan egyensulyba jutott a magashegyi jegmennyiseg. Ha nem igy lenne, akkor most (azaz az utobbi par ezer ev soran) nem kovetne gyarapodassal-fogyassal minden, az interglacialison belul bekovetkezo apro ingadozast, hanem folyamatosan (legfeljebb valtozo utemben) fogyna, mert alapjaban veve "tul sok" lenne belole. Oszcillaciok termeszetesen vannak, ezert hasznaltam a "dinamikus" jelzot.
Csupán kiegészítésként,de akkor jövök a szokásos szövegemmel, ha nem baj:
A helyzetkép itt is meglehetõsen összetett, mozaikos jellegû.
Az idõintervallumokhoz: (egy kicsit belekontárkodva András tágabb-szûkebb szakmai világába, de úgy is biztosan kiegészít-kijavít, ha tévedek )
A jégkorszakok glaciális-stadiális, interglaciális-interstadiális szakaszokra tagolása, sokat finomodott a korszerû rétegtani, üledéktani, talajtani, izotópos,radiometrikus stb. vizsgálatok fejlõdésével, megszületésével.Természetesen a legtöbb információ (és ezzel a legpontosabbak) a jelenkorunkhoz legközelebb lévõ würmrõl állnak rendelkezésre.Milankovicék 5-ös felosztásához képest(2 interstadiális, 3 stadiális) ma már, a kb. 70.000 és 10.000 év közötti idõszakban, 3-5 újabb interstadiálist is ki tudtak mutatni.Vagyis a würmben komoly mértékben fluktuálódott az éghajlat, erõsen változatos szakaszok követték egymást, nem is túl lassú ütemben.A rissen és a mindel-en belül is bizonyosan voltak jelentõs éghajlatingadozások, de teljes biztonsággal csak 2-3 hidegebb periódust és a köztes elválasztó szakaszokat lehet elkülöníteni.A pleisztocén idõskálát nagyjából végig böngészve az Eu.-i negyedidejû eljegesedések elsõ hullámai, 2.4 millió éve kezdõdtek meg az ún. brüggen(Közép-Eu) és biber(alpi) jégkorszakkal.Ezt a tegelen(Kö-Eu), duna-biber(alpi) interglaciális követte, Hollandiában egy beerse glaciálissal tarkítva.(Azonos idõszakban!)1.5 millió éve eburon-duna jégkorszak köszöntött be, majd a waal és duna-günz interglaciális.Kb. 1 millió éve a menap, günz jégkorszak.Innentõl csak az alpit nézve, günz-mindel integlaci, mindel jégkor, mindel-riss interglaci, rissI glaci, trene intergalci, riss II. glaci,riss-würm interglaci, würm jégkorszak.A közép-eu-i nevezéktan tovább tagozódik, de azt most kihagyom.Ha az utóbbi150-140.000 évet taglaljuk (fossziliák oxigén izotópos vizsgálatai nyomán, Calder és tsa stb.)akkor e korszakon belül is óriási ingadozások voltak.135.000 éve, kb. 115.000 éve, 95.000 éve, majd 75.000 éve komoly hidegperiódusok zajlottak le, de a közbensõ hosszabb(!) szakaszokban akár a mainál is jelentõsen melegebb éghajlat uralkodott.A változások maguk (melegedés-lehülés-melegedés) ráadásul meglehetõsen gyorsan folytak le, kb. ezer éves ugrásokkal.Mintegy 75-70.000 éve az addigiaknál hosszabb és erõteljesebb hidegperiódus kezdõdött, benne kisebb-nagyobb, de a korábbi interglaciálisokat el nem érõ mértékû ingadozásokkal, melegedésekkel.A glaciális mélypontjai kb. 62.000 éve és nem olyan régen kb. 18.000 éve következtek be. 12.000-11.000 évvel ezelõtt azonban viszatért a korábban(140.000 és 75.000 év közötti periódusban) megszokott ritmus.Hirtelen meleg periódus köszöntött be, az ismert de jóval kisebb mértékû holocén hideg megingásokkal.
A helyzetkép itt is meglehetõsen összetett, mozaikos jellegû.
Az idõintervallumokhoz: (egy kicsit belekontárkodva András tágabb-szûkebb szakmai világába, de úgy is biztosan kiegészít-kijavít, ha tévedek
)A jégkorszakok glaciális-stadiális, interglaciális-interstadiális szakaszokra tagolása, sokat finomodott a korszerû rétegtani, üledéktani, talajtani, izotópos,radiometrikus stb. vizsgálatok fejlõdésével, megszületésével.Természetesen a legtöbb információ (és ezzel a legpontosabbak) a jelenkorunkhoz legközelebb lévõ würmrõl állnak rendelkezésre.Milankovicék 5-ös felosztásához képest(2 interstadiális, 3 stadiális) ma már, a kb. 70.000 és 10.000 év közötti idõszakban, 3-5 újabb interstadiálist is ki tudtak mutatni.Vagyis a würmben komoly mértékben fluktuálódott az éghajlat, erõsen változatos szakaszok követték egymást, nem is túl lassú ütemben.A rissen és a mindel-en belül is bizonyosan voltak jelentõs éghajlatingadozások, de teljes biztonsággal csak 2-3 hidegebb periódust és a köztes elválasztó szakaszokat lehet elkülöníteni.A pleisztocén idõskálát nagyjából végig böngészve az Eu.-i negyedidejû eljegesedések elsõ hullámai, 2.4 millió éve kezdõdtek meg az ún. brüggen(Közép-Eu) és biber(alpi) jégkorszakkal.Ezt a tegelen(Kö-Eu), duna-biber(alpi) interglaciális követte, Hollandiában egy beerse glaciálissal tarkítva.(Azonos idõszakban!)1.5 millió éve eburon-duna jégkorszak köszöntött be, majd a waal és duna-günz interglaciális.Kb. 1 millió éve a menap, günz jégkorszak.Innentõl csak az alpit nézve, günz-mindel integlaci, mindel jégkor, mindel-riss interglaci, rissI glaci, trene intergalci, riss II. glaci,riss-würm interglaci, würm jégkorszak.A közép-eu-i nevezéktan tovább tagozódik, de azt most kihagyom.
Ha az utóbbi150-140.000 évet taglaljuk (fossziliák oxigén izotópos vizsgálatai nyomán, Calder és tsa stb.)akkor e korszakon belül is óriási ingadozások voltak.135.000 éve, kb. 115.000 éve, 95.000 éve, majd 75.000 éve komoly hidegperiódusok zajlottak le, de a közbensõ hosszabb(!) szakaszokban akár a mainál is jelentõsen melegebb éghajlat uralkodott.A változások maguk (melegedés-lehülés-melegedés) ráadásul meglehetõsen gyorsan folytak le, kb. ezer éves ugrásokkal.Mintegy 75-70.000 éve az addigiaknál hosszabb és erõteljesebb hidegperiódus kezdõdött, benne kisebb-nagyobb, de a korábbi interglaciálisokat el nem érõ mértékû ingadozásokkal, melegedésekkel.A glaciális mélypontjai kb. 62.000 éve és nem olyan régen kb. 18.000 éve következtek be. 12.000-11.000 évvel ezelõtt azonban viszatért a korábban(140.000 és 75.000 év közötti periódusban) megszokott ritmus.Hirtelen meleg periódus köszöntött be, az ismert de jóval kisebb mértékû holocén hideg megingásokkal.
András: A 15 ezer év 150 ezer akart lenni.
Azért írtam 10-25ezer évet, mert köztudott a váltás jóval laposabb mivolta glaciálisba hajláskor, mint fordítva.
A dinamikus egyensúlyi állapot (pláne ezer éveket átfogva) szerintem nem létezhet gleccsereknél, hisz az északi hemiszféra jégkorszakokkal szabdalt idõspektrumában az igen erõs oszcillálódás folyamatos változásokat jelent a jégtakaróknak.
Köszi Zoli a kiegészítést, Andrásnak épp jó válasz volt, he-he !
Azért írtam 10-25ezer évet, mert köztudott a váltás jóval laposabb mivolta glaciálisba hajláskor, mint fordítva.
A dinamikus egyensúlyi állapot (pláne ezer éveket átfogva) szerintem nem létezhet gleccsereknél, hisz az északi hemiszféra jégkorszakokkal szabdalt idõspektrumában az igen erõs oszcillálódás folyamatos változásokat jelent a jégtakaróknak.
Köszi Zoli a kiegészítést, Andrásnak épp jó válasz volt, he-he !
Jogos! Viszont egy hátránya van az enyhe télnek, hogy ami hó le is esik az sokáig nem marad meg, nagy része elolvadhat. Még rosszabb a helyzet ha az olvadás esõzéssel jön.
Sõt, az enyhe telek, az erõs zonalitású telek során rendszerint a kontinens déli és középsõ részei felett anticiklon uralkodik.
Azt is aláírom, hogy a hûvös nyarak kedveznek annak, hogy a gleccser elõrenyomuljon. Habár más felételek mellett is elõrenyomulhat, mégha a nyár az átlagosnál melegebb is. Mondjuk, ha a tavasz, vagy az õsz, vagy mindkettõ hûvösebb az átlagnál.
Érdekesség képpen említem, hogy vannak olyan modellezési eredmények, miszerint a legutóbbi glaciális bizonyos idõszakában a nyár a mainál akár melegebb is lehetett a Kárpát-medencében fél-1 fokkal is.
Sõt, az enyhe telek, az erõs zonalitású telek során rendszerint a kontinens déli és középsõ részei felett anticiklon uralkodik.
Azt is aláírom, hogy a hûvös nyarak kedveznek annak, hogy a gleccser elõrenyomuljon. Habár más felételek mellett is elõrenyomulhat, mégha a nyár az átlagosnál melegebb is. Mondjuk, ha a tavasz, vagy az õsz, vagy mindkettõ hûvösebb az átlagnál.
Érdekesség képpen említem, hogy vannak olyan modellezési eredmények, miszerint a legutóbbi glaciális bizonyos idõszakában a nyár a mainál akár melegebb is lehetett a Kárpát-medencében fél-1 fokkal is.
Elnezem, azaz sokkal inkabb koszonom a kiigazitast! Ezek szerint a sejtesem teves volt - am ha jol latom a gorbek alapjan, a fogyasnak hamarosan "illene" lelassulni ill. leallni. Ha a jelenlegi tendencia folytatodik, akkor 50-100 ev mulva mar tulzas nelkul a tortenelmi idokben peldatlan visszahuzodasrol beszelhetunk... es sajnos nehezen tudom elkepzelni, hogy megszakadjon a trend.
Viszont egy ujabb kerdes felmerult bennem. a zonalitas erosodese ill. a telek enyhulese biztosan a jeg gyors fogyasahoz vezet? Ui. a gleccserek "hogyujto" medenceiben azert a legenyhebb teleken sem jellemzo az olvadas, ellenben a zonalis aramlasbol tobb csapadekot (ertelemszeruen havat) kaphatnak. A glacialisok eljegesedeseinek kivaltojakent sem a hideg teleket, hanem a nyarak huvosebbre fordulasat (ezaltal a teli homennyiseg egy reszenek megmaradasat) szokas emliteni...
Ezek szerint a sejtesem teves volt - am ha jol latom a gorbek alapjan, a fogyasnak hamarosan "illene" lelassulni ill. leallni. Ha a jelenlegi tendencia folytatodik, akkor 50-100 ev mulva mar tulzas nelkul a tortenelmi idokben peldatlan visszahuzodasrol beszelhetunk... es sajnos nehezen tudom elkepzelni, hogy megszakadjon a trend.Viszont egy ujabb kerdes felmerult bennem. a zonalitas erosodese ill. a telek enyhulese biztosan a jeg gyors fogyasahoz vezet? Ui. a gleccserek "hogyujto" medenceiben azert a legenyhebb teleken sem jellemzo az olvadas, ellenben a zonalis aramlasbol tobb csapadekot (ertelemszeruen havat) kaphatnak. A glacialisok eljegesedeseinek kivaltojakent sem a hideg teleket, hanem a nyarak huvosebbre fordulasat (ezaltal a teli homennyiseg egy reszenek megmaradasat) szokas emliteni...
Elnézést, hogy beleszólók, de azt kell közölnöm, hogy a középkori (800-1200AD) melegebb peridódusban hasonlóan (vagy akár jobban) visszahúzódott néhány gleccser az Alpokban.
A következõ link is ezt szemlélteti:
Link
A tanulmány errõl a linkról letölthetõ (pdf)
(The Holocene, Vol. 15, No. 6, 789-801 (2005):
Link
Az elemzésbõl megfigyelhetõ, hogy a gelcccser visszahúzódás elég gyorsan - száz év alatt - is végbement a múltban. A vizsgálat felételezi, hogy idõszámításunk elõtti 1000 - 1500 évveli idõszakban a mostaninál nagyobb mértékben visszahúzódhatott a gleccser.
Számomra a legérdekesebb, hogy úgy 900 körül feltételez egy újabb gleccser-elõrenyomulást, melyet sok korabeli feljegyzés alátámasztani látszik. Az is jól látszik a kutatásból, hogy az alpesi gleccserek visszahúzódása a 19. század közepén kezdõdött igazából. Ennek kiváltó oka nagy valószínûséggel a megerõsödõ zonális áramlás lesz a téli idõszakban. Az addigi gyenge zonális áramlás hirtelen elõrekapott és az európai telek enyhülését elõsegítette. Ezt fokozta, hogy a 20. század elején bekövetkezett - "hirtelen éghajlatváltozás" eredménye képpen méginkább megerõsödott a téli zonális áramlás és még Grönlandon is jelentõs 4-6 °C-os hõmérséklet emelkedés volt megfigyelhetõ (megjegyzendõ, ezt az emelkedést az utóbbi 30 év sem tudta túl szárnyalni ott). Természetesen más befolyásoló tényezõk is szerepet kaptak, de ezen folyamatok hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni.
A következõ link is ezt szemlélteti:
Link
A tanulmány errõl a linkról letölthetõ (pdf)
(The Holocene, Vol. 15, No. 6, 789-801 (2005):
Link
Az elemzésbõl megfigyelhetõ, hogy a gelcccser visszahúzódás elég gyorsan - száz év alatt - is végbement a múltban. A vizsgálat felételezi, hogy idõszámításunk elõtti 1000 - 1500 évveli idõszakban a mostaninál nagyobb mértékben visszahúzódhatott a gleccser.
Számomra a legérdekesebb, hogy úgy 900 körül feltételez egy újabb gleccser-elõrenyomulást, melyet sok korabeli feljegyzés alátámasztani látszik. Az is jól látszik a kutatásból, hogy az alpesi gleccserek visszahúzódása a 19. század közepén kezdõdött igazából. Ennek kiváltó oka nagy valószínûséggel a megerõsödõ zonális áramlás lesz a téli idõszakban. Az addigi gyenge zonális áramlás hirtelen elõrekapott és az európai telek enyhülését elõsegítette. Ezt fokozta, hogy a 20. század elején bekövetkezett - "hirtelen éghajlatváltozás" eredménye képpen méginkább megerõsödott a téli zonális áramlás és még Grönlandon is jelentõs 4-6 °C-os hõmérséklet emelkedés volt megfigyelhetõ (megjegyzendõ, ezt az emelkedést az utóbbi 30 év sem tudta túl szárnyalni ott). Természetesen más befolyásoló tényezõk is szerepet kaptak, de ezen folyamatok hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Szerintem ha az interglacialison belul fluktualni kezdtek, tehat idorol idore novekedni is tudtak a magashegyi jegtakarok, az epp annak a jele, hogy elertek egy (dinamikus) egyensulyi allapotot. Vagyis tovabbi jelentos fogyasukat mar nem okozhatja onmagaban az, hogy az interglacialis meg 10 vagy 20 ezer evig folytatodik. Ha az interglacialis eddigi jellegehez kepest tovabbi melegedes kovetkezik be, az mar igen...
Arrol nem tudok biztosat mondani, hogy a tortenelmi kozepkorban, a "kis jegkorszak" elotti klimaoptimum idejen, tehat a termeszetes fluktuacio meleg periodusaban mekkorak voltak az alpi gleccserek. De van egy olyan gyanum, hogy a mostanihoz hasonlo zsugorodast nem mutattak... Feljegyzesek biztosan vannak abbol az idobol, es csak volt az alpi orszagokban is egy "Rethly", aki feldolgozta ezeket. Ha kicsit tobb idom lesz, utananezek...
"az elmúlt 15ezer évben ezek hossza 10-25 ezer év volt"
Ugye, az elso szam nem 15 ezer akart lenni? Az interglacialisok hosszanak megitelese egyebkent erosen szubjektiv. Ui. a kezdetuk (a melegedes) eles valtassal kovetkezik be, de az ujabb lehules sokkal lassubb folyamat. Ezert nehez meghuzni a hatart, hogy meddig tart az interglacialis, es honnan kezdodik a glacialis...
Arrol nem tudok biztosat mondani, hogy a tortenelmi kozepkorban, a "kis jegkorszak" elotti klimaoptimum idejen, tehat a termeszetes fluktuacio meleg periodusaban mekkorak voltak az alpi gleccserek. De van egy olyan gyanum, hogy a mostanihoz hasonlo zsugorodast nem mutattak... Feljegyzesek biztosan vannak abbol az idobol, es csak volt az alpi orszagokban is egy "Rethly", aki feldolgozta ezeket.
Ha kicsit tobb idom lesz, utananezek..."az elmúlt 15ezer évben ezek hossza 10-25 ezer év volt"
Ugye, az elso szam nem 15 ezer akart lenni?
Az interglacialisok hosszanak megitelese egyebkent erosen szubjektiv. Ui. a kezdetuk (a melegedes) eles valtassal kovetkezik be, de az ujabb lehules sokkal lassubb folyamat. Ezert nehez meghuzni a hatart, hogy meddig tart az interglacialis, es honnan kezdodik a glacialis...
Nekem mikor ilyen kérdéskört feszegettek, mindig az jut eszembe, hogy minden a viszonyítástól függ.
Ugye most jó 10ezer éve a negyedidõszak utolsó jégkorszakának interglaciálisába vagyunk.
Eme idõszakokban a jelenlegi vagy akár ennél melegebb hõmérsékleti viszonyok jellemzik "féltekénket", a glaciális idõszakokban ennél jó 10°C-okkal hûvösebb a légkör, elõrenyomul-növekedik a jégtakaró.
Ám a jelenlegi (10ezer év óta tartó) interglaciálisokban is igen nagy volt a fluktuáció, ezt a gleccserek jól mutatják, ezer éves ciklusokban növekedtek-zsugorodtak, ám szerény meglátásom szerint minél tovább tart eme integlaciális (ez érdekes kérdés, mert az elmúlt 15ezer évben ezek hossza 10-25 ezer év volt), annál természetesebb, hogy fogynak jégfolyamaink.
A grönlandi jégmezõ az antarktiszi jégmezõvel együtt teljesen más tészta, más okból és jóval régebben jöttek létre, a magashegyi jégfolyamokkal ellentétben jóval-jóval kevésbé sebezhetõek.
Ugye most jó 10ezer éve a negyedidõszak utolsó jégkorszakának interglaciálisába vagyunk.
Eme idõszakokban a jelenlegi vagy akár ennél melegebb hõmérsékleti viszonyok jellemzik "féltekénket", a glaciális idõszakokban ennél jó 10°C-okkal hûvösebb a légkör, elõrenyomul-növekedik a jégtakaró.
Ám a jelenlegi (10ezer év óta tartó) interglaciálisokban is igen nagy volt a fluktuáció, ezt a gleccserek jól mutatják, ezer éves ciklusokban növekedtek-zsugorodtak, ám szerény meglátásom szerint minél tovább tart eme integlaciális (ez érdekes kérdés, mert az elmúlt 15ezer évben ezek hossza 10-25 ezer év volt), annál természetesebb, hogy fogynak jégfolyamaink.
A grönlandi jégmezõ az antarktiszi jégmezõvel együtt teljesen más tészta, más okból és jóval régebben jöttek létre, a magashegyi jégfolyamokkal ellentétben jóval-jóval kevésbé sebezhetõek.
Szerintem a "jegkorszak" (pontosabban az utolso glacialis) ota eltelt 10 ezer ev boven eleg volt ahhoz, hogy a megmaradt magashegyi jegmezok, gleccserek elerjek a melegebb idoszaknak megfelelo egyensulyi helyzetet. (Ha az Alpokban a most tapasztalhato visszahuzodas nemcsak az 1800-as evek, hanem evezredek ota tartana, akkor mar semmit nem latnank beloluk.) Tehat valoszinu, hogy egy korabbi egyensuly felborulasanak vagyunk szemtanui...
Gronland pedig bizonyosan nem csak maradvany: legalabb 2-3 millio eve folyamatosan jeg boritja, tehat az osszes eddigi interglacialist "tulelte". (Ennek koszonheto, hogy az ottani jegfuratokbol folyamatos kepet kaphatunk a multbeli legkorrol.) Hogy miert maradhatott stabil, mikor viszonylag messze delre lenyulik a sarkvidekrol? Ha egy ilyen meretu jegtakaro egyszer kialakul, az mar onmagat es kornyezetet is huteni tudja, fokent azert, mert a ho- es jegfelszin sokkal kevesebb sugarzast nyel el, mint a tobbi szarazfoldi felulet vagy a tenger. Ill. azt se felejtsuk el, hogy a gronlandi jegtakaro is megvan 3000 m vastag, tehat mar pusztan a felhalmozott jeg miatt "magashegyi" eghajlat alakul ki a tetejen. Igaz, ugyanez elmondhato volt az Eszak-Europat es Amerika eszaki reszet borito jegrol is, ami megis elolvadt... Am ezekkel osszevetve Gronland azert "jobb helyen" talalhato (pl. eszakabbi fekvesu, es nincs a nyugati partjainal meleg tengeraramlas).
Valo igaz, vannak stagnalo helyzetu, ill. gyarapodo gleccserek, pl. Norvegiaban is. Am ezt leginkabb annak tudjak be, hogy a melegedessel parhuzamosan a csapadekmennyiseg is emelkedik. Igy hiaba olvad gyorsabban a gleccser, a "forrasvideken" lehullo tobb ho ezt potolni tudja, sot, akar meg noveli is a jeg mennyiseget...
Gronland pedig bizonyosan nem csak maradvany: legalabb 2-3 millio eve folyamatosan jeg boritja, tehat az osszes eddigi interglacialist "tulelte". (Ennek koszonheto, hogy az ottani jegfuratokbol folyamatos kepet kaphatunk a multbeli legkorrol.) Hogy miert maradhatott stabil, mikor viszonylag messze delre lenyulik a sarkvidekrol? Ha egy ilyen meretu jegtakaro egyszer kialakul, az mar onmagat es kornyezetet is huteni tudja, fokent azert, mert a ho- es jegfelszin sokkal kevesebb sugarzast nyel el, mint a tobbi szarazfoldi felulet vagy a tenger. Ill. azt se felejtsuk el, hogy a gronlandi jegtakaro is megvan 3000 m vastag, tehat mar pusztan a felhalmozott jeg miatt "magashegyi" eghajlat alakul ki a tetejen. Igaz, ugyanez elmondhato volt az Eszak-Europat es Amerika eszaki reszet borito jegrol is, ami megis elolvadt... Am ezekkel osszevetve Gronland azert "jobb helyen" talalhato (pl. eszakabbi fekvesu, es nincs a nyugati partjainal meleg tengeraramlas).
Valo igaz, vannak stagnalo helyzetu, ill. gyarapodo gleccserek, pl. Norvegiaban is. Am ezt leginkabb annak tudjak be, hogy a melegedessel parhuzamosan a csapadekmennyiseg is emelkedik. Igy hiaba olvad gyorsabban a gleccser, a "forrasvideken" lehullo tobb ho ezt potolni tudja, sot, akar meg noveli is a jeg mennyiseget...
A Moreno tényleg "halad" évi kb. 700 métert, de közben folyamatosan "borjadzik", ill. veszít tömegébõl, így a gleccser vége sok évtizede - a kisebb eltéréseket leszámítva - szinte ugyanazon a helyen van. Néha elõrenyomul az Argentino-tóba gátat képezve, majd ez a gát mindig megtörik. (5-10 éves ciklusok)
Nem tudom, nem vagyok szakértõ ebben (sem).
Nem tudom, hogy ez a - számomra- rohamos jégfogyás bele fér-e a természetes csökkenésbe vagy sem.
Én csak a szubjektív részét szerettem volna érzékeltetni, hogy (éghajlatilag) nagyon kevés idõ alatt, ilyen mérvû csökkenés következett be.
Nem tudom, hogy ez a - számomra- rohamos jégfogyás bele fér-e a természetes csökkenésbe vagy sem.
Én csak a szubjektív részét szerettem volna érzékeltetni, hogy (éghajlatilag) nagyon kevés idõ alatt, ilyen mérvû csökkenés következett be.
Sziasztok! Mivel mostanság sok helyen lehet olvasni, így a hurrikán szezon idejében, hogy az éghajlatváltozás hatására növekedhet a hurrikánok száma, úgy gondoltam pár infot ezzel kapcsiban érdemes megosztanom.
Ma nem lehet egyértelmûen meghatározni, hogy az emberi tevékenység hatására nõtt, vagy növekszik a hurrikánok száma az Atlanti-óceán felett vagy természetes ciklus eredménye, illetve hogy a jövõben hogy alakul. Lehet mindkettõ is akár. Jelenlegi tudományos ismeret nem elegendõ ahhoz, hogy eldönthetõ legyen a kérdés.
Három fõ dolog van, mely hatással van a hurrikánok kialakulására:
1. tengervíz hõmérséklete
2. szélnyírás
3. El Nino/La Nina
Utóbbi kettõ összefüggésben van egymással.
Mi a helyzet a szélnyírással?
Global Warming Increases Wind Shear, Reduces Hurricanes, Climate Model Shows
Link
"They focused on projected changes in vertical wind shear over the tropical Atlantic and its ties to the Pacific Walker circulation -- a vast loop of winds that influences climate across much of the globe and that varies in concert with El Niño and La Niña oscillations. By examining 18 different models, the authors identified a systematic increase in wind shear over much of the tropical Atlantic due to a slowing of the Pacific Walker circulation." (Global Warming Increases Wind Shear, Reduces Hurricanes, Climate Model Shows, Sciencedaily, Date: April 18, 2007)
Vagyis az éghajlatváltozással együttjáró megváltozó légköri cirkuláció hatására növekszik a szélnyírás mely a hurrikánok fejlõdése, kialakulása ellen hat.
IPCC-ben összegyûjtött kutatások végsõ következtetése egyrészt, hogy a 70-es évektõl emelkedõ trend figyelhetõ meg a gyakoriságban és intenzitásban.
Egy másik kutatás szerint:
Low Atlantic hurricane activity in the 1970s and 1980s compared to the past 270 years
Link
Az oldalról elérhetõk az eredmények is. E szerint tényleg a legmélyebb ponton a 70-es, 80-as években volt a hurrikán képzõdés. Az 1990-es évek elején pedig az erõs hurrikánok számának 5 éves átlaga else érte a korábbi évszázadok szintjét.
Az Atlanti-óceán északi medencéjének vízhõmérséklete ciklikus változékonyságot mutat - oszcillál. Ez nem is olyan régi keletû tudományos tény. Gyakorlatilag alig egy évtizede ismeretes és még fiatal kutatási terület. Idehaza nem is igen lehet róla még olvasni, vagy hallani. Azonban a következõ évek, következõ évtized legfontosabb területek egyikévé fog válni.
Nevezetesen az AMO-ról (Atlantic Multidecadal Oscillation) van szó. Kvázi 60 éves (IPCC-ben összegyûjtött cikkek 65-75 évrõl számolnak be - eddigi összes létezõ kutatás 55 és 80 év közét teszi) periódussal változik az észak-atlanti tengervíz hõmérséklete, mely nagy hatással van a légkörre (és persze viszont a légkör is).
Természetesen az AMO egy fontos szerepet tölt be az atlanti hurrikánok kialakulásában is. Ráadásul a meleg fázis az 1990-es években kezdõdött. Nevezetesen az AMO meleg fázisában több hurrikán keletkezik, míg a hideg fázisban kevesebb.
Az ezzel kapcsolatos tudományos cikk elolvasható a Science magazin honlapján:
Link
Ma nem lehet egyértelmûen meghatározni, hogy az emberi tevékenység hatására nõtt, vagy növekszik a hurrikánok száma az Atlanti-óceán felett vagy természetes ciklus eredménye, illetve hogy a jövõben hogy alakul. Lehet mindkettõ is akár. Jelenlegi tudományos ismeret nem elegendõ ahhoz, hogy eldönthetõ legyen a kérdés.
Három fõ dolog van, mely hatással van a hurrikánok kialakulására:
1. tengervíz hõmérséklete
2. szélnyírás
3. El Nino/La Nina
Utóbbi kettõ összefüggésben van egymással.
Mi a helyzet a szélnyírással?
Global Warming Increases Wind Shear, Reduces Hurricanes, Climate Model Shows
Link
"They focused on projected changes in vertical wind shear over the tropical Atlantic and its ties to the Pacific Walker circulation -- a vast loop of winds that influences climate across much of the globe and that varies in concert with El Niño and La Niña oscillations. By examining 18 different models, the authors identified a systematic increase in wind shear over much of the tropical Atlantic due to a slowing of the Pacific Walker circulation." (Global Warming Increases Wind Shear, Reduces Hurricanes, Climate Model Shows, Sciencedaily, Date: April 18, 2007)
Vagyis az éghajlatváltozással együttjáró megváltozó légköri cirkuláció hatására növekszik a szélnyírás mely a hurrikánok fejlõdése, kialakulása ellen hat.
IPCC-ben összegyûjtött kutatások végsõ következtetése egyrészt, hogy a 70-es évektõl emelkedõ trend figyelhetõ meg a gyakoriságban és intenzitásban.
Egy másik kutatás szerint:
Low Atlantic hurricane activity in the 1970s and 1980s compared to the past 270 years
Link
Az oldalról elérhetõk az eredmények is. E szerint tényleg a legmélyebb ponton a 70-es, 80-as években volt a hurrikán képzõdés. Az 1990-es évek elején pedig az erõs hurrikánok számának 5 éves átlaga else érte a korábbi évszázadok szintjét.
Az Atlanti-óceán északi medencéjének vízhõmérséklete ciklikus változékonyságot mutat - oszcillál. Ez nem is olyan régi keletû tudományos tény. Gyakorlatilag alig egy évtizede ismeretes és még fiatal kutatási terület. Idehaza nem is igen lehet róla még olvasni, vagy hallani. Azonban a következõ évek, következõ évtized legfontosabb területek egyikévé fog válni.
Nevezetesen az AMO-ról (Atlantic Multidecadal Oscillation) van szó. Kvázi 60 éves (IPCC-ben összegyûjtött cikkek 65-75 évrõl számolnak be - eddigi összes létezõ kutatás 55 és 80 év közét teszi) periódussal változik az észak-atlanti tengervíz hõmérséklete, mely nagy hatással van a légkörre (és persze viszont a légkör is).
Természetesen az AMO egy fontos szerepet tölt be az atlanti hurrikánok kialakulásában is. Ráadásul a meleg fázis az 1990-es években kezdõdött. Nevezetesen az AMO meleg fázisában több hurrikán keletkezik, míg a hideg fázisban kevesebb.
Az ezzel kapcsolatos tudományos cikk elolvasható a Science magazin honlapján:
Link
Látom már mások is érintették ezt a kérdést.
A Pasterzen-gleccser rohamosabb fogyása szerintem annak is köszönhetõ, hogy egyre jobban megszakad a kapcsolata a forrásvidék gleccsereivel. Ma már szinte semmi utánpótlást nem kap.
Régi fotókkal összehasonlítva, ahol korábban körben folytak bele a magasabb vidékekrõl érkezõ jégfolyamok, ott most jelentõs területeken csak kopár szikla van. A korábban utánpótlást biztosító gleccserek nagy részének az alsó vége ma már el sem éri a Pasterzen gleccsert.
A Pasterzen-gleccser rohamosabb fogyása szerintem annak is köszönhetõ, hogy egyre jobban megszakad a kapcsolata a forrásvidék gleccsereivel. Ma már szinte semmi utánpótlást nem kap.
Régi fotókkal összehasonlítva, ahol korábban körben folytak bele a magasabb vidékekrõl érkezõ jégfolyamok, ott most jelentõs területeken csak kopár szikla van. A korábban utánpótlást biztosító gleccserek nagy részének az alsó vége ma már el sem éri a Pasterzen gleccsert.
Most, hogy nemrég jártam Ausztria gleccserein, eszembe jutott egy gondolat.
Vajon lehet-e bármire is következtetni az Alpok gleccsereinek rohamos fogyásából?
Nem inkább arról van szó, hogy ezen (fõleg a 3000-3500m körüli magasságból indulók) gleccserek inkább még jégkorszaki maradványok? Láthatóan semmi utánpótlásuk nincs, minden nyáron elolvad a hó nagy része a "forrásvidékükön".
Ráadásul a fogyásuk nem most kezdõdött. Mióta jegyzik (1800-as évek), folyamatosan fogynak.
Úgy hallottam, hogy pl. a Föld déli oldali gleccserei növekednek.
Lehet, hogy jelen éghajlati viszonyok közt az Alpoknak csak a 4000m feletti magasságból induló jégfolyamainak van "létjogosultsága"? A többiek hamarosan teljesen eltûnnek.
Esetleg Grönland is csak egy lassan elolvadó, hatalmas jégkorszaki maradvány?
Az éghajlati szélesség alapján nem kellene ilyen jegesnek lennie.
Vajon lehet-e bármire is következtetni az Alpok gleccsereinek rohamos fogyásából?
Nem inkább arról van szó, hogy ezen (fõleg a 3000-3500m körüli magasságból indulók) gleccserek inkább még jégkorszaki maradványok? Láthatóan semmi utánpótlásuk nincs, minden nyáron elolvad a hó nagy része a "forrásvidékükön".
Ráadásul a fogyásuk nem most kezdõdött. Mióta jegyzik (1800-as évek), folyamatosan fogynak.
Úgy hallottam, hogy pl. a Föld déli oldali gleccserei növekednek.
Lehet, hogy jelen éghajlati viszonyok közt az Alpoknak csak a 4000m feletti magasságból induló jégfolyamainak van "létjogosultsága"? A többiek hamarosan teljesen eltûnnek.
Esetleg Grönland is csak egy lassan elolvadó, hatalmas jégkorszaki maradvány?
Az éghajlati szélesség alapján nem kellene ilyen jegesnek lennie.
Még egyszerûbb: ne is tartsunk autót... (hála égnek nekünk sincs, és nem is lesz, lévén nem rendelkezünk vezetõi engedéllyel sem, és nem is vonz a téma).
Hát,
1. járjunk gyalog és a globális felmelegedés csökken (mehet még czanga is, busz és vonat) - boltba semmiképpen ne menjünk kocsival. Tudom, hogy nehéz, mivel engem is soxor csábít a dolog...
2. kén a levegõbe? Nekem egy kicsit hegylakó 3-as feelingje van...
Inkább tudatos környezeti nevelés kellene, mint pótmegoldások...
1. járjunk gyalog és a globális felmelegedés csökken (mehet még czanga is, busz és vonat) - boltba semmiképpen ne menjünk kocsival. Tudom, hogy nehéz, mivel engem is soxor csábít a dolog...
2. kén a levegõbe? Nekem egy kicsit hegylakó 3-as feelingje van...
Inkább tudatos környezeti nevelés kellene, mint pótmegoldások...
Ez tényszerûen hangzik és nem szenzáció hajhászásnak(mint a legtöbb ilyen cikk): Link
Hm, ezek az adatok tovább finomítják a képet 2007-re vonatkozóan.
NOAA a kifogyhatatlan forrás!Köszönjük!
NOAA a kifogyhatatlan forrás!Köszönjük!
Sziasztok!
2007 január hónap havi középhõmérsékletének zonális anomáliája (Eddy-átlag) 1000hPa-os szintre vonatkozóan:
Január hónap átlagos (1968-1996) havi középhõmérsékletének zonális anomáliája (Eddy-átlag) 1000hPa-os szintre vonatkozóan:
Összevetve látható, hogy Közép-Európa fölött átlagos volt az eltérés, míg Szibéria keleti részén inkább átlagos feletti kevéssel és átlagosnál gyengébb volt az Észak-atlatni területek felett és Grönland északi részénél.
Ennek oka az lehet, hogy igazából majdnem mindenütt az átlagosnál melegebb volt a hõmérséklet a vizsgált szélességi körökön:
2007 január hónap havi középhõmérsékletének zonális anomáliája (Eddy-átlag) 1000hPa-os szintre vonatkozóan:
Január hónap átlagos (1968-1996) havi középhõmérsékletének zonális anomáliája (Eddy-átlag) 1000hPa-os szintre vonatkozóan:
Összevetve látható, hogy Közép-Európa fölött átlagos volt az eltérés, míg Szibéria keleti részén inkább átlagos feletti kevéssel és átlagosnál gyengébb volt az Észak-atlatni területek felett és Grönland északi részénél.
Ennek oka az lehet, hogy igazából majdnem mindenütt az átlagosnál melegebb volt a hõmérséklet a vizsgált szélességi körökön:
Fordítva, Ény-Dk. Majd Ék felé csökken. Nyár nagyjából K-Ny-i. É felé csökken.
Nono!
Európa valóban kitüntetett kontinens az éghajlati jellemzõk tekintetében.Nem véletlen Székely András "távfûtött" éghajlat vagy Nemerkényi Antal "távvezérelt" éghajlat elnevezése.Emiatt is (illetve a parttagoltság és domborzat nyomán) a mérsékelt övezet (!) legenyhébb hõmérsékletû kontinense.
Eu januári középhõmérsékleti térképe nagyon jellegzetesen árulkodik minderrõl.
Az izotermák itt ahelyett, hogy a zónaátlaghoz igazodva K-Ny-i futásúak lennének, ÉK-Dny-i irányultságúak.A januári 0 C°-os izoterma, a norvég partoktól egészen a Balkán-félsziget északi részéig fut.A +4 fokos izoterma pedig Orkney-tól az Isztria-félsziget csúcsáig, majd át a Balkán közepén.
A júliusi izotermák azonban már szépen beállnak a sorba, a 20 fokos épp hazánk északi felén vonul át.A szélsõségekre utal, hogy a -24°-os januári izoterma (Sarki-Ural) és a +10°-os januári izoterma ugyanazon a kontinensen található meg, 35 szélességi fok eltéréssel.
Valójában az évi kh-k Eu éghajlatáról vajmi keveset mondanak, mert elsõsorban a nyári és a téli nagy különbségek alakítják.Az Ír-alföld és az Alföldünk évi kh-ja nem tér el nagyban egymástól, de mégis mekkor az eloszlásban a különbség.És minden másban.Az évi közepes hõmérséklet-ingadozás adott térségekrõl már jóval többet elárul...
Ezért írtam, csak egy fajta játék volt a zónaátlag összehasonlítás.
Európa valóban kitüntetett kontinens az éghajlati jellemzõk tekintetében.Nem véletlen Székely András "távfûtött" éghajlat vagy Nemerkényi Antal "távvezérelt" éghajlat elnevezése.Emiatt is (illetve a parttagoltság és domborzat nyomán) a mérsékelt övezet (!) legenyhébb hõmérsékletû kontinense.
Eu januári középhõmérsékleti térképe nagyon jellegzetesen árulkodik minderrõl.
Az izotermák itt ahelyett, hogy a zónaátlaghoz igazodva K-Ny-i futásúak lennének, ÉK-Dny-i irányultságúak.A januári 0 C°-os izoterma, a norvég partoktól egészen a Balkán-félsziget északi részéig fut.A +4 fokos izoterma pedig Orkney-tól az Isztria-félsziget csúcsáig, majd át a Balkán közepén.
A júliusi izotermák azonban már szépen beállnak a sorba, a 20 fokos épp hazánk északi felén vonul át.A szélsõségekre utal, hogy a -24°-os januári izoterma (Sarki-Ural) és a +10°-os januári izoterma ugyanazon a kontinensen található meg, 35 szélességi fok eltéréssel.
Valójában az évi kh-k Eu éghajlatáról vajmi keveset mondanak, mert elsõsorban a nyári és a téli nagy különbségek alakítják.Az Ír-alföld és az Alföldünk évi kh-ja nem tér el nagyban egymástól, de mégis mekkor az eloszlásban a különbség.És minden másban.Az évi közepes hõmérséklet-ingadozás adott térségekrõl már jóval többet elárul...
Ezért írtam, csak egy fajta játék volt a zónaátlag összehasonlítás.
Egyetértek azzal, hogy a földrajzi koordináták nem elégségesek egy éghajlati átlagérték kiszámításához, ahhoz pont az adott makrotérség éghajlati konstansjai is szükségesek.
Igen, ehhez azert erdemes hozzatenni, hogy Europaban (hala elsosorban a Golf-aramlatnak) a sokeves atlagok eleve magasabbak, mint az adott szelesseghez tartozo vilagatlag. Pl. a +5 fokos januari kozep hozzank egeszen kozel, az Adriai-tenger legeszakibb partvidekein (é. sz. 45°) is jellemzo.
Messzemenõ reprezentatív értékelés, adatelemzés ebbõl nem szûrhetõ le nyilván, csupán csak egy kis geográfiai "játék" a széleségi körökkel, és a zónaátlagokkal.De képszerûen érzékelteti az éves eltérést az átlagtól.Az azonban valóban érdekes elemezgetés lenne, ha öszevetnénk a zónaértékekkel az azonos széleségi körön fekvõ állomások (É.sz.46, 47, 48 pl.) adatait kelet és nyugat felé (Eu határain belül).Na de hol bújnak elérhetõ adatok?
Azt kéne megvizsgálni, hogy a mi teljes szélességi körünkön mért átlag hogy viszonyul a sokéves átlaghoz... Abból derülne ki a változás milyensége. Ebbõl csak a tartós atlanti ciklontevékenységre tudunk következtetni
Jogos-okos kérdés!És láss csodát:Nálam a havi januári kh.:6.1 C° volt.
Rubinstein adatai alapján, zóna-középhõmérsékletek az északi féltekén, januárban.
É.sz. 30°:+14.8 C°
É.sz. 40°:+5.5 C°
É.sz. 60°:-6.8 C°
Nagyon közelítve tehát Bp. januári középhõmérsékleti értéke, földrajzi szélességhez rendelve, idén az É.sz. 39°-nak felelt meg.Ez, a júliusival együtt már elgondolkoztatóan, valamennyire reprezentálja a tartósabb pozitív anomáliát térségünkben.
És láss csodát:Nálam a havi januári kh.:6.1 C° volt.Rubinstein adatai alapján, zóna-középhõmérsékletek az északi féltekén, januárban.
É.sz. 30°:+14.8 C°
É.sz. 40°:+5.5 C°
É.sz. 60°:-6.8 C°
Nagyon közelítve tehát Bp. januári középhõmérsékleti értéke, földrajzi szélességhez rendelve, idén az É.sz. 39°-nak felelt meg.Ez, a júliusival együtt már elgondolkoztatóan, valamennyire reprezentálja a tartósabb pozitív anomáliát térségünkben.
Érdekességként a visszatekintõ mellett, ide is berakom:
A 24.9 C°-os havi középhõmérsékleti átlagomat elnézve, visszakerestem (Rubinstein nyomán) az északi félteke különbözõ földrajzi szélességeihez rendelhetõ, július havi, ún. zóna-középhõmérsékleteket.
Ezek:É.sz. 30°:27.6 C°
É.sz. 40°:23.2 C°
É.sz. 50°:17.0 C°
Gyors közelítõ interpolálással a jelenlegi júliusi kh. érték alapján, földrajzi értelemben valahol az É.sz. 37°-nak felelne meg ez az érték.Vagyis Eu térképre vetítve ez nyugatról, kelet felé haladva:az ibériaiai Guadalquivir-medencéjétõl,Szicilián át,a Peloponészoszig húzható vonal nagyjából.
A 24.9 C°-os havi középhõmérsékleti átlagomat elnézve, visszakerestem (Rubinstein nyomán) az északi félteke különbözõ földrajzi szélességeihez rendelhetõ, július havi, ún. zóna-középhõmérsékleteket.
Ezek:É.sz. 30°:27.6 C°
É.sz. 40°:23.2 C°
É.sz. 50°:17.0 C°
Gyors közelítõ interpolálással a jelenlegi júliusi kh. érték alapján, földrajzi értelemben valahol az É.sz. 37°-nak felelne meg ez az érték.Vagyis Eu térképre vetítve ez nyugatról, kelet felé haladva:az ibériaiai Guadalquivir-medencéjétõl,Szicilián át,a Peloponészoszig húzható vonal nagyjából.
Ezt személyesen is megéltem, mármint az 1980-as állapotot; 1980-ban magam is sétáltam a gleccseren, van is egy fekete-fehér képem [amit nagy büszkén a certo kn gépemmel csináltam ![]()
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat