Agrometeorológia
Szigorúan klimatológiai szempontból vizsgálva (és Köppenre hivatkozva) a mediterrán nem más mint a csapadék eloszlásának olyan sajátossága, hogy a téli félév csapadékösszege legalább 3X annyi, mint a nyári. Se több, se kevesebb nem szerepel a leírásban. Az, hogy szub, meg -szerû, meg -hoz hasonló, meg kiscica körme, az most mind mellébeszélés. Klimatológiai szempontból hazánkban nincs semmi mediterrán. Sem szerû, sem hasonló.
Az, hogy a Balkán, Alpok, vagy bármilyen más, sajátos flórájú nagytáj növényzete megjelenik Magyarországon az a földrajzi közelség (el bír addig cammogni szerencsétlen növény, vagy a múltban addig is kiterjedt az élõhelye) és a hasonló talaj, mikro-mezoklíma, kitettség, stb hatása.
Attól még, hogy a mediterréneumban gyakori(bb) faj megtalálható valahol hazánkban, attól még nem lesz a klímánk sehol sem olyan, mint az eredeti élõhelyén.
A mediterrán (szubmediterrán, mediterrán szerû, mediterrán jellegû, szubmediterrán jellegû, stb.) kifejezést egyébként is minden érintett szakterület máshogy definiálja és máshol is húzza meg a határvonalát. De errõl régebben mér regéltem, most nem ismétlem magam.
Az, hogy a Balkán, Alpok, vagy bármilyen más, sajátos flórájú nagytáj növényzete megjelenik Magyarországon az a földrajzi közelség (el bír addig cammogni szerencsétlen növény, vagy a múltban addig is kiterjedt az élõhelye) és a hasonló talaj, mikro-mezoklíma, kitettség, stb hatása.
Attól még, hogy a mediterréneumban gyakori(bb) faj megtalálható valahol hazánkban, attól még nem lesz a klímánk sehol sem olyan, mint az eredeti élõhelyén.
A mediterrán (szubmediterrán, mediterrán szerû, mediterrán jellegû, szubmediterrán jellegû, stb.) kifejezést egyébként is minden érintett szakterület máshogy definiálja és máshol is húzza meg a határvonalát. De errõl régebben mér regéltem, most nem ismétlem magam.
Értem mirõl van szó, de kezded kifordítani a szavamat.
"A mediterrán klíma pedig nem attól az, hogy télen fût nyáron hût a tenger"
Pedig attól is. Télen fût a tenger, hidd el. Ennél összetettebb a dolog. Egy akkora víztömeg hogy a fenébe ne lenne hatással a mediterrán országok éghajlatára?
"A mediterrán klíma pedig nem attól az, hogy télen fût nyáron hût a tenger"
Pedig attól is. Télen fût a tenger, hidd el. Ennél összetettebb a dolog. Egy akkora víztömeg hogy a fenébe ne lenne hatással a mediterrán országok éghajlatára?
Még egyszer: szó sincs mediterrán klímáról: szubmediterrán klímajellegzetességekrõl és elszórt szubmediterrán növénytársulásokról van szó.
A mediterrán klíma pedig nem attól az, hogy télen fût nyáron hût a tenger, hanem elsõsorban a csapadék évi menete, ami a jellegzetességét adja.
Nyár forró és száraz, a tél enyhe és csapadékos.
A mediterrán klíma pedig nem attól az, hogy télen fût nyáron hût a tenger, hanem elsõsorban a csapadék évi menete, ami a jellegzetességét adja.
Nyár forró és száraz, a tél enyhe és csapadékos.
Üdv.
Ott van pl. még a gyümölcsök tárolása is. Az eltarthatóságban nagy szerepe van az egyenletes, nagyjából 5 fok körüli hõmérsékletben. Én még mindig a hûtõbõl veszem elõ a tavaly leszedett kerti almákat, amelyeket (félbevága) a kivik érésében használok fel.
Ott van pl. még a gyümölcsök tárolása is. Az eltarthatóságban nagy szerepe van az egyenletes, nagyjából 5 fok körüli hõmérsékletben. Én még mindig a hûtõbõl veszem elõ a tavaly leszedett kerti almákat, amelyeket (félbevága) a kivik érésében használok fel.
Floo-t meg kell védenem.
A mediterrán klímának TÉLEN van bazi nagy jelentõsége. A -28 fok az -28 fok!
Sokszor nyaranta a Kárpát-Medence jobban felmelegszik, mint a mediterrán országok!!! Ez a nagyobb szárazföldi területtel is magyarázható.
Télen ennek az ellenkezõje van. Akkor "fût" a tenger. Nem is értem, min megy a vita.
A mediterrán klímának TÉLEN van bazi nagy jelentõsége. A -28 fok az -28 fok!
Sokszor nyaranta a Kárpát-Medence jobban felmelegszik, mint a mediterrán országok!!! Ez a nagyobb szárazföldi területtel is magyarázható.
Télen ennek az ellenkezõje van. Akkor "fût" a tenger. Nem is értem, min megy a vita.
Azt írod: "2*2 az mindig 4". Na ezt se állítanám ilyen biztosan. Lehet korod miatt Te már nem láttad Ferrari Violetta és Zenthe Ferenc fõszereplesével, ennek az ellenkezõjét állító filmet. Link 
Soha nem mondtam, hogy Zalában jobb a klíma, mint bárhol máshol.
Megint szubjektív hozzáállás.
Baranya, meg Pécs meg a Mecsektõl délre elterülõ rész van úgy beállítva, hogy jobb klímájú mint máshol az országban, aztán a valóságban nem így van.
Zala meg jobb klímájú, mint ahogy elképzelték a szakemberek.
Nincs akkora szakadék a két térség között, mint ahogy be lett állítva.
Megint szubjektív hozzáállás.
Baranya, meg Pécs meg a Mecsektõl délre elterülõ rész van úgy beállítva, hogy jobb klímájú mint máshol az országban, aztán a valóságban nem így van.
Zala meg jobb klímájú, mint ahogy elképzelték a szakemberek.
Nincs akkora szakadék a két térség között, mint ahogy be lett állítva.
"Soha nem szubjektív alapokon nyugszanak az állításaim, hanem tényeken."
Ez EPIC!!!
Nem értem mi a problémád a Pécs és környéke SZUBmediterrán elemgazdagságával?
Pl tipikus hibás érv megint, hogy felhozod, hogy Sellyén -28 fok volt és emiatt ott nem lehet szubmediterrán klíma se nem élnek meg melegkedvelõ fajok. Megint egy kiragadott adattal próbálsz statisztikai összefüggést cáfolni, ami hibás.
Nem azt írja, hogy csak ott (Pécstõl délre) szubmediterrán a klíma és máshol az országban nincs ilyen, csak te egybõl ráugrasz erre, mert neked az az elméleted, hogy Zalában jobb a klíma, mint máshol és személyes sértésnek fogsz fel bármi állítást, ami nem ezt domborítja ki.
Hasonló szubmediterrán növénytársulások megvannak a Dunántóli-khg és az Alföld déli részén is.
Azt mondod: a meszes talaj miatt fordulnak elõ ezek a fajok: egyszer gyere el a Mecsekbe és menj fel a Hármas-hegyre: olyan társulásválasztóvonal van a hegység gerince mentén, hogy csak na, pedig a talaj semmit sem változik: délen tölgyes, csodabogyós, a gerinctõl északra hatalmas szürke bükkös.
De ez nem is csoda, mivel klímahatáron vagyunk, nagyon sokat számít a besugárzás, a déli fekvésû helyeken elégséges az északiasokon nem elégséges.
Ez EPIC!!!
Nem értem mi a problémád a Pécs és környéke SZUBmediterrán elemgazdagságával?
Pl tipikus hibás érv megint, hogy felhozod, hogy Sellyén -28 fok volt és emiatt ott nem lehet szubmediterrán klíma se nem élnek meg melegkedvelõ fajok. Megint egy kiragadott adattal próbálsz statisztikai összefüggést cáfolni, ami hibás.
Nem azt írja, hogy csak ott (Pécstõl délre) szubmediterrán a klíma és máshol az országban nincs ilyen, csak te egybõl ráugrasz erre, mert neked az az elméleted, hogy Zalában jobb a klíma, mint máshol és személyes sértésnek fogsz fel bármi állítást, ami nem ezt domborítja ki.
Hasonló szubmediterrán növénytársulások megvannak a Dunántóli-khg és az Alföld déli részén is.
Azt mondod: a meszes talaj miatt fordulnak elõ ezek a fajok: egyszer gyere el a Mecsekbe és menj fel a Hármas-hegyre: olyan társulásválasztóvonal van a hegység gerince mentén, hogy csak na, pedig a talaj semmit sem változik: délen tölgyes, csodabogyós, a gerinctõl északra hatalmas szürke bükkös.
De ez nem is csoda, mivel klímahatáron vagyunk, nagyon sokat számít a besugárzás, a déli fekvésû helyeken elégséges az északiasokon nem elégséges.
"Szerintem nincs összefüggés a virágzás idõpontja és a megkapott hideg-sokk (szükséges, de nem elégséges feltétel a virágzáshoz) koraisága között: Gyakorlatilag lehetne folyamatosan csonttá fagyott a talaj szinte az elsõ fagyok óta, és illuzórikus lenne a virágzást várni: Nem vídia-betétes a hóvirág hajtása, hogy áttörje a betonkeményre fagyott talajt."
Hogyan?
Én nem arra gondoltam, hogy fagyott talajon át kibújik a hóvirág, nyilvánvaló hogy az lehetetlen!
Arról beszélek, hogy ha van egy völgy meg egy domb egymás mellett (vagy két térség is lehet térségi fagy esetén), és a völgyben folyamatos fagy van -4-5 fokokkal decemberben, mellette a dombon meg nem, akkor egy decemberi enyheség következtében a völgyben elõbb elõbújik a hóvirág, mint a dombon.
Vagy ha Békéscsabán fagy november-decemberben, Sopronban meg nem, majd utána enyheség jön, akkor Békéscsabán elõbb bújik ki a hóvirág, mint Sopronban.
Hogyan?
Én nem arra gondoltam, hogy fagyott talajon át kibújik a hóvirág, nyilvánvaló hogy az lehetetlen!
Arról beszélek, hogy ha van egy völgy meg egy domb egymás mellett (vagy két térség is lehet térségi fagy esetén), és a völgyben folyamatos fagy van -4-5 fokokkal decemberben, mellette a dombon meg nem, akkor egy decemberi enyheség következtében a völgyben elõbb elõbújik a hóvirág, mint a dombon.
Vagy ha Békéscsabán fagy november-decemberben, Sopronban meg nem, majd utána enyheség jön, akkor Békéscsabán elõbb bújik ki a hóvirág, mint Sopronban.
Túlzott magabiztosság?
Ez nem szubjektív dolog, ezek tények.
Soha nem szubjektív alapokon nyugszanak az állításaim, hanem tényeken.
Az, hogy +3 fokos talajhõmérséklet mellett nem pusztul el semmilyen talajlakó kártevõ, ezt nem lehet sem szerényen, sem túlzott magabiztossággal, sem alamuszinyuszi módon állítani, ez tény.
Mivel millió oldalról körbejártam a témát, így nyilván magabiztosan állítom amit állítok, érdekes lenne nem magabiztosan állítani.
2*2 az mindig 4, ha magabiztos vagyok, ha nem, akkor is.
Ha valaki nekem hitelt érdemlõen bebizonyítja, hogy 2007-ben több kártevõ volt, mint 2012-ben, akkor elfogadom, hogy a kemény tél elpusztítja a kártevõket.
Más kérdés, hogy lehet, hogy 2006-ban sok repcét ültettek valahol, ezért 2007-ben több kártevõ kelt ki, ráadásul ha 2007-ben kevesebb repcét ültettek, akkor a múltévi sok petébõl kikelt sok kártevõ a kevesebb repcetáblán nagyobb pusztítást tud végezni.
Vagy vannak 2-3 évente rajzó kártevõk is, kérdés pont melyik évre esik a nagy rajzás, függetlenül a tél milyenségére.
Szóval sok olyan paraméter van amit vizsgálni kell, de a 2012-es tél után a kártevõk írmagja is ki kellett volna hogy pusztuljon, tessék végigpörgetni 2012-ben január végétõl Link
Nem emlékszek egy cikkre sem, hogy a gazdák hálálkodtak, hogy 2012-ben alig volt kártevõ, és nem kérnek állami támogatást.
A pécsi mediterrán maszlag meg teljesen nyilvánvaló, hogy hülyeség.
Miért lenne Pécsen és a Mecsektõl délre nagyobb mediterrán hatás, mint Barcson, vagy Szigetváron, vagy Szekszárdon, Kaposváron, Baján, Bonyhádon, esetleg Nagykanizsán, Csurgón, Nagyatádon.
A térképen Link elég messze van Pécs a Földközi-tengertõl, a tenger után a szárazföldön ott a Dinári-hegység, majd utána 450-500 km-re van a Mecsek.
Közte ott van Banja Luka, Slavonski Brod, Eszék, Szarajevo, egyik sem mediterrán klímájú, mediterrán klímahatás ugyanannyi van, mint a Mecsekre, vagy még annyi sem, mivel távolabb vannak a tengertõl.
Sarajevo 200 km-re van a tengertõl, mégis olyan havak és hidegek tudnak ott lenni, hogy ihajj, és akkor 500 kmre izoláltan, szigetszerûen egy 10*25 km-es dombon-hegyen meg marha mediterrán minden?
Ugyanmár!
Ez nem szubjektív dolog, ezek tények.
Soha nem szubjektív alapokon nyugszanak az állításaim, hanem tényeken.
Az, hogy +3 fokos talajhõmérséklet mellett nem pusztul el semmilyen talajlakó kártevõ, ezt nem lehet sem szerényen, sem túlzott magabiztossággal, sem alamuszinyuszi módon állítani, ez tény.
Mivel millió oldalról körbejártam a témát, így nyilván magabiztosan állítom amit állítok, érdekes lenne nem magabiztosan állítani.
2*2 az mindig 4, ha magabiztos vagyok, ha nem, akkor is.
Ha valaki nekem hitelt érdemlõen bebizonyítja, hogy 2007-ben több kártevõ volt, mint 2012-ben, akkor elfogadom, hogy a kemény tél elpusztítja a kártevõket.
Más kérdés, hogy lehet, hogy 2006-ban sok repcét ültettek valahol, ezért 2007-ben több kártevõ kelt ki, ráadásul ha 2007-ben kevesebb repcét ültettek, akkor a múltévi sok petébõl kikelt sok kártevõ a kevesebb repcetáblán nagyobb pusztítást tud végezni.
Vagy vannak 2-3 évente rajzó kártevõk is, kérdés pont melyik évre esik a nagy rajzás, függetlenül a tél milyenségére.
Szóval sok olyan paraméter van amit vizsgálni kell, de a 2012-es tél után a kártevõk írmagja is ki kellett volna hogy pusztuljon, tessék végigpörgetni 2012-ben január végétõl Link
Nem emlékszek egy cikkre sem, hogy a gazdák hálálkodtak, hogy 2012-ben alig volt kártevõ, és nem kérnek állami támogatást.
A pécsi mediterrán maszlag meg teljesen nyilvánvaló, hogy hülyeség.
Miért lenne Pécsen és a Mecsektõl délre nagyobb mediterrán hatás, mint Barcson, vagy Szigetváron, vagy Szekszárdon, Kaposváron, Baján, Bonyhádon, esetleg Nagykanizsán, Csurgón, Nagyatádon.
A térképen Link elég messze van Pécs a Földközi-tengertõl, a tenger után a szárazföldön ott a Dinári-hegység, majd utána 450-500 km-re van a Mecsek.
Közte ott van Banja Luka, Slavonski Brod, Eszék, Szarajevo, egyik sem mediterrán klímájú, mediterrán klímahatás ugyanannyi van, mint a Mecsekre, vagy még annyi sem, mivel távolabb vannak a tengertõl.
Sarajevo 200 km-re van a tengertõl, mégis olyan havak és hidegek tudnak ott lenni, hogy ihajj, és akkor 500 kmre izoláltan, szigetszerûen egy 10*25 km-es dombon-hegyen meg marha mediterrán minden?
Ugyanmár!
Ki gondolta volna, hogy a hûtõszekrény csodákra képes, pedig a magasabb elõismerettel rendelkezõ kertészek elõszeretettel használják! Nyilván az étel közelében lévõ szaporítóanyagról/növényi részrõl egyes családtagoknak megvan a maga negatív véleménye is.. Persze más a helyzet, ha egy leselejtezett vagy egyéb célra szánt hûtõnk van.
Egyes liliomfajtákat pl. úgy szaporítják, hogy zacskóba vermikulit/v. enyhén nedves faforgács közé teszik a nagyobb hagymáról leszedett fehér pikkelyeket és legalább 1.5 hónapig hûtõszekrényben tárolják. Aztán a hagyma pikkelyek szélén képzõdnek a kis hagymák.
Az oltóvesszõket és a dugványnak szánt télen lemetszett szõlõvesszõk tárolására is kiválóan alkalmas (néhány hónapig).
És még sorolhatnám..
Egyes liliomfajtákat pl. úgy szaporítják, hogy zacskóba vermikulit/v. enyhén nedves faforgács közé teszik a nagyobb hagymáról leszedett fehér pikkelyeket és legalább 1.5 hónapig hûtõszekrényben tárolják. Aztán a hagyma pikkelyek szélén képzõdnek a kis hagymák.
Az oltóvesszõket és a dugványnak szánt télen lemetszett szõlõvesszõk tárolására is kiválóan alkalmas (néhány hónapig).
És még sorolhatnám..
A Kondoros melletti temetõben (hõszigeten kívül) messzirõl láthatóan fehérlett a hóvirág, amíg be nem lepte a hó.
Még északabbra és sokkal keletebbre a Mecsektõl.
Szerintem nincs összefüggés a virágzás idõpontja és a megkapott hideg-sokk (szükséges, de nem elégséges feltétel a virágzáshoz) koraisága között: Gyakorlatilag lehetne folyamatosan csonttá fagyott a talaj szinte az elsõ fagyok óta, és illuzórikus lenne a virágzást várni: Nem vídia-betétes a hóvirág hajtása, hogy áttörje a betonkeményre fagyott talajt.
Szerintem csak megkapta azt a hõösszeget, ami a virágzásához kell, és ennek semmi köze a mediterrán klímához, de a hideg-sokk koraiságához sem igen.
A virágzáshoz igényelt hideg-sokknak nem szükséges elérnie a 0 oC-ot: A környékünkön az idén nem volt a virághagymák mélységét elérõ talajfagy, és mégis virágzanak a hóvirágok és a krókuszok, és virágozni fognak a szintén hideg-sokkot igénylõ tulipánok és nárciszok is.
Jácintnak a hajtatásához pl. elég a hûtõben tartás +5 oC-on.
Még északabbra és sokkal keletebbre a Mecsektõl.
Szerintem nincs összefüggés a virágzás idõpontja és a megkapott hideg-sokk (szükséges, de nem elégséges feltétel a virágzáshoz) koraisága között: Gyakorlatilag lehetne folyamatosan csonttá fagyott a talaj szinte az elsõ fagyok óta, és illuzórikus lenne a virágzást várni: Nem vídia-betétes a hóvirág hajtása, hogy áttörje a betonkeményre fagyott talajt.
Szerintem csak megkapta azt a hõösszeget, ami a virágzásához kell, és ennek semmi köze a mediterrán klímához, de a hideg-sokk koraiságához sem igen.
A virágzáshoz igényelt hideg-sokknak nem szükséges elérnie a 0 oC-ot: A környékünkön az idén nem volt a virághagymák mélységét elérõ talajfagy, és mégis virágzanak a hóvirágok és a krókuszok, és virágozni fognak a szintén hideg-sokkot igénylõ tulipánok és nárciszok is.
Jácintnak a hajtatásához pl. elég a hûtõben tartás +5 oC-on.
És ráadásul Szekszárd a Mecsektõl meg Pécstõl északra van! 
A hóvirág megjelenése érdekes dolog, ahhoz, hogy elõbújjon, meg kell kapnia a fagyot õsszel vagy tél elején, ezért ahol legelõször megkapja a fagyot, ott bújik ki hamarabb egy késõbbi enyhe idõszakban.
A hóvirág megjelenése érdekes dolog, ahhoz, hogy elõbújjon, meg kell kapnia a fagyot õsszel vagy tél elején, ezért ahol legelõször megkapja a fagyot, ott bújik ki hamarabb egy késõbbi enyhe idõszakban.
"Nem annyira bonyolult, sokkal egyszerûbb, csak nem szabad félrevezetõdni a sok sztereotípia útvesztõjében."
De, bonyolult. A túlzott magabiztosság pedig sok sztereotípia csírája is lehet.
De, bonyolult. A túlzott magabiztosság pedig sok sztereotípia csírája is lehet.
Csak apró megjegyzésként.Múlt hét csütörtökön a panelok körüli kertekben megszámlálhatatlan hóvirágot láttam. 
Pedig tudtommal Szekszárd és vidéke már nem mediterrán
Pedig tudtommal Szekszárd és vidéke már nem mediterrán
Amikor a szúrós csodabogyón fél méteres hó van, felette meg -25,4 fok, akkor a szúrós csodabogyó épp +3 fokban van a hó alatt, és rohadtul nem érdekli, hány fok van a hó felett.
Nem a Mecsekrõl volt szó, hanem "Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület elnöke azt mondta, nem példátlan, hogy egyes fajok, például a magyar kikerics, a hóvirág vagy az illatos hunyor nyílik ilyenkor - de csak Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék, ahol a Földközi-tenger hatása már érvényesül. "
"Lényeg a lényeg: bonyolult a rendszer, nem lehet fekete-fehéren kijelenteni sem egyik, sem másik döntõ voltát. Vagy éppen "nem döntõ" voltát."
Nem annyira bonyolult, sokkal egyszerûbb, csak nem szabad félrevezetõdni a sok sztereotípia útvesztõjében.
Nem a Mecsekrõl volt szó, hanem "Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület elnöke azt mondta, nem példátlan, hogy egyes fajok, például a magyar kikerics, a hóvirág vagy az illatos hunyor nyílik ilyenkor - de csak Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék, ahol a Földközi-tenger hatása már érvényesül. "
"Lényeg a lényeg: bonyolult a rendszer, nem lehet fekete-fehéren kijelenteni sem egyik, sem másik döntõ voltát. Vagy éppen "nem döntõ" voltát."
Nem annyira bonyolult, sokkal egyszerûbb, csak nem szabad félrevezetõdni a sok sztereotípia útvesztõjében.
"...(szub)mediterrán klímahatásról beszélni (olyan vonatkozásban, úgy és abban a formában, mint ahogy sokan teszik)..."
Na, ez már elõrelépés. Ezek szerint valamilyen formában lehet. :-)
"a szubmediterrán flóraelemek sem az idõjárás vagy a meteorológiai elemek miatt vannak a Mecsekben, hanem a mészköves talaj miatt."
Részben, persze.
"Próbálj keresni szubmediterrán flóraelemeket a Mecsektõl délre..."
a) továbbra is a Mecsekrõl volt szó
b) próbálj meg -25.4 fokot mérni egy mecseki domboldalon a szúrós csodabogyó tövében
"A mandula sem azért van a Mecsekben, a Balaton-felvidéken, a Budai-hegységben, mert ott jó neki a klíma, hanem mert szintén mészkedvelõ."
...és természetesen megfelel számára a hely klímája is.
Lényeg a lényeg: bonyolult a rendszer, nem lehet fekete-fehéren kijelenteni sem egyik, sem másik döntõ voltát. Vagy éppen "nem döntõ" voltát.
Na, ez már elõrelépés. Ezek szerint valamilyen formában lehet. :-)
"a szubmediterrán flóraelemek sem az idõjárás vagy a meteorológiai elemek miatt vannak a Mecsekben, hanem a mészköves talaj miatt."
Részben, persze.
"Próbálj keresni szubmediterrán flóraelemeket a Mecsektõl délre..."
a) továbbra is a Mecsekrõl volt szó
b) próbálj meg -25.4 fokot mérni egy mecseki domboldalon a szúrós csodabogyó tövében
"A mandula sem azért van a Mecsekben, a Balaton-felvidéken, a Budai-hegységben, mert ott jó neki a klíma, hanem mert szintén mészkedvelõ."
...és természetesen megfelel számára a hely klímája is.
Lényeg a lényeg: bonyolult a rendszer, nem lehet fekete-fehéren kijelenteni sem egyik, sem másik döntõ voltát. Vagy éppen "nem döntõ" voltát.
A kártevõk elpusztulásával kapcsolatban a friss 5 centis talajhõmérséklet térkép Link
Ahol a komolyabb hidegek, -10-15-17 fokok voltak több éjszakán át, ott a talaj bõven pozitív hõmérsékletû, miközben ahol egyszer volt -10 fok a leghidegebb, ott -1 fokos a talaj 5 centi mélyen.
Sellyén -17,4 fok volt, a talajlakó kártevõk meg csak úgy lubickolnak a +2 fokos talajban, a hó alatt.
A vetést védi a hó, közben meg a kártevõknek nem esik bajuk.
Ha száraz fagy van, akkor elvileg lehet bajuk a kártevõknek, de akkor meg a vetés fagy ki.
Hm-hm!
Ahol a komolyabb hidegek, -10-15-17 fokok voltak több éjszakán át, ott a talaj bõven pozitív hõmérsékletû, miközben ahol egyszer volt -10 fok a leghidegebb, ott -1 fokos a talaj 5 centi mélyen.
Sellyén -17,4 fok volt, a talajlakó kártevõk meg csak úgy lubickolnak a +2 fokos talajban, a hó alatt.
A vetést védi a hó, közben meg a kártevõknek nem esik bajuk.
Ha száraz fagy van, akkor elvileg lehet bajuk a kártevõknek, de akkor meg a vetés fagy ki.
Hm-hm!
Amennyiben feldolgozatlan gyümölcsöt, zöldséget akarsz árulni, akkor õstermelõi igazolvány kell, ha feldolgozott állapotban szeretnéd értékesíteni, akkor kistermelõi.
Az õstermelõit évente meg kellett újítani, hosszabbítani, ha kistermelõit váltasz ki, akkor azt 3 évente.
Most ez változott, már az õstermelõit is 3 évre lehet kiváltani.
Az õstermelõi emlékeim szerint néhány ezer forintba kerül, a kistermelõi 15 000-be.
Legalábbis néhány évvel ezelõtt így volt.
Keressed fel a falugazdászt.
Az õstermelõit évente meg kellett újítani, hosszabbítani, ha kistermelõit váltasz ki, akkor azt 3 évente.
Most ez változott, már az õstermelõit is 3 évre lehet kiváltani.
Az õstermelõi emlékeim szerint néhány ezer forintba kerül, a kistermelõi 15 000-be.
Legalábbis néhány évvel ezelõtt így volt.
Keressed fel a falugazdászt.
A Mecsekkel és a Mecsektõl délre esõ területekkel kapcsolatban (szub)mediterrán klímahatásról beszélni (olyan vonatkozásban, úgy és abban a formában, mint ahogy sokan teszik) olyan, mint Zabart szubarktikus klímájúnak tekinteni.
Persze JoeJack idõnként "Zabarktisz" néven emlegeti Zabart, de ez a fagyzugfekvésre vonatkozik.
Mint ahogy a szubmediterrán flóraelemek sem az idõjárás vagy a meteorológiai elemek miatt vannak a Mecsekben, hanem a mészköves talaj miatt.
Ha savanyú talaj lenne ott, teljesen más flóra lenne, így könnyen belátható, hogy a talaj nagyobb súllyal esik latba, mint az idõjárás.
Próbálj keresni szubmediterrán flóraelemeket a Mecsektõl délre Sellyén, Sátorhelyen, Beremenden, Egerágon, Kozármislenyben, vagy bármelyik helyen arrafelé, ami nem mészköves és nem domb.
A mandula sem azért van a Mecsekben, a Balaton-felvidéken, a Budai-hegységben, mert ott jó neki a klíma, hanem mert szintén mészkedvelõ.
Persze JoeJack idõnként "Zabarktisz" néven emlegeti Zabart, de ez a fagyzugfekvésre vonatkozik.
Mint ahogy a szubmediterrán flóraelemek sem az idõjárás vagy a meteorológiai elemek miatt vannak a Mecsekben, hanem a mészköves talaj miatt.
Ha savanyú talaj lenne ott, teljesen más flóra lenne, így könnyen belátható, hogy a talaj nagyobb súllyal esik latba, mint az idõjárás.
Próbálj keresni szubmediterrán flóraelemeket a Mecsektõl délre Sellyén, Sátorhelyen, Beremenden, Egerágon, Kozármislenyben, vagy bármelyik helyen arrafelé, ami nem mészköves és nem domb.
A mandula sem azért van a Mecsekben, a Balaton-felvidéken, a Budai-hegységben, mert ott jó neki a klíma, hanem mert szintén mészkedvelõ.
Idéntõl szeretnék, majd saját terményt árulni a piacon. Mi szükséges ehhez? Elvileg olvastam valamit, hogy õstermelõi papír...vagy mi franc, de értelmezni nem tudtam. Akinek van ilyenje az adhatna egy kis leírást, hogy mi mennyi merre! Köszönöm elõre is a választ.
Errõl van szó. Alant kategorikusan ki lett csukva a szubmed hatás.
Floo
Ha, meg hi, meg hö... A Mecsek nincs Gyõrben. A Mecsek pont ott van ahol, és éppen ezért lehetséges a délies hatás.
"Semmi köze az idõjárásnak azokhoz a flóraelemekhez, mert Baranya vagy a Mecsektõl délre esõ terület idõjárása semmiben sem más, mint az ország más részei.
Persze Gyõr szelesebb, Zala csapadékosabb, az Alföld szárazabb, de az egymást követõ évek eltérései gyakran sokkal nagyobbak, mint amekkora különbség a térségek között elõfordul."
Ezt csak én érzem ellentétnek? Éppen errõl van szó, a helyi hatások nagyon erõsen befolyásolják a klímát, nálunk ez a "peremhelyzet" (minden itt találkozik) miatt hatványozottan érvényes.
"De ettõl még az a domb nem szubmediterrán."
"...Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék" (Bajor Zoltán)
Az az egy szó elég sokat jelent.
"Ha Tokaj-hegyre vinnél..."
Nem viszek. A növények nem repkednek csak úgy (emberi behatás nélkül persze). Addig terjednek, amíg számukra megfelelõek a viszonyok. Minél inkább távolodunk az "eredeti" hatásoktól, annál inkább lokálissá válik az elterjedés.
Floo
Ha, meg hi, meg hö... A Mecsek nincs Gyõrben. A Mecsek pont ott van ahol, és éppen ezért lehetséges a délies hatás.
"Semmi köze az idõjárásnak azokhoz a flóraelemekhez, mert Baranya vagy a Mecsektõl délre esõ terület idõjárása semmiben sem más, mint az ország más részei.
Persze Gyõr szelesebb, Zala csapadékosabb, az Alföld szárazabb, de az egymást követõ évek eltérései gyakran sokkal nagyobbak, mint amekkora különbség a térségek között elõfordul."
Ezt csak én érzem ellentétnek? Éppen errõl van szó, a helyi hatások nagyon erõsen befolyásolják a klímát, nálunk ez a "peremhelyzet" (minden itt találkozik) miatt hatványozottan érvényes.
"De ettõl még az a domb nem szubmediterrán."
"...Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék" (Bajor Zoltán)
Az az egy szó elég sokat jelent.
"Ha Tokaj-hegyre vinnél..."
Nem viszek. A növények nem repkednek csak úgy (emberi behatás nélkül persze). Addig terjednek, amíg számukra megfelelõek a viszonyok. Minél inkább távolodunk az "eredeti" hatásoktól, annál inkább lokálissá válik az elterjedés.
Ha Mecsek Gyõrben lenne, ott is lennének ugyanazok a flóraelemek.
Semmi köze az idõjárásnak azokhoz a flóraelemekhez, mert Baranya vagy a Mecsektõl délre esõ terület idõjárása semmiben sem más, mint az ország más részei.
Persze Gyõr szelesebb, Zala csapadékosabb, az Alföld szárazabb, de az egymást követõ évek eltérései gyakran sokkal nagyobbak, mint amekkora különbség a térségek között elõfordul.
Muraszemenye szõlõhegyén egy foltban olyan talaj és egyéb körülmények jöttek össze, hogy olyan vadorchidea fajok élnek egy réten, amik az összes botanászt megdöbbentették.
De ettõl még az a domb nem szubmediterrán.
Ha Tokaj-hegyre vinnél a Mecsek "szubmediterrán" flóraelemeibõl, ott is ugyanúgy megélnének, amennyiben a talaj lehetõvé teszi, mivel a Mecsek egyes flóraelemei gyanítom a meszes talaj miatt élnek ott.
Ez a mediterrán hóbort Péccsel és a Mecsektõl délre esõ területtel kapcsolatban gondolom abban is meg kellene hogy nyilvánuljon, hogy melegebb, enyhébb, jobb a klímája.
A téli hidegeket tekintve ez egészen biztosan nem így van, meg máskor sem.
A mediterrán hatást az emberek és szakemberek úgy képzelik el, hogy mivel délen van a tengerhez közel, ezért van ott melegebb, enyhébb, a tengerparti klímához hasonló klíma, sok a füge a térségben, stb stb.
Közben meg a délrõl jövõ "mediterrán levegõ" sokszor le sem keveredik a Mecsektõl délre esõ részekhez, errõl már sokszor írtunk a fórumban Link
Leganyi!
A Mecsek völgyeiben meg hasonló értékeket lehetne mérni, mint a bükki töbrökben.
Nyilván a domborzatból fakadóan a töbrök zártak, a Mecsek belsõ völgyei valószínû lejtenek, de csúnyán hidegek lehetnek.
Semmi köze az idõjárásnak azokhoz a flóraelemekhez, mert Baranya vagy a Mecsektõl délre esõ terület idõjárása semmiben sem más, mint az ország más részei.
Persze Gyõr szelesebb, Zala csapadékosabb, az Alföld szárazabb, de az egymást követõ évek eltérései gyakran sokkal nagyobbak, mint amekkora különbség a térségek között elõfordul.
Muraszemenye szõlõhegyén egy foltban olyan talaj és egyéb körülmények jöttek össze, hogy olyan vadorchidea fajok élnek egy réten, amik az összes botanászt megdöbbentették.
De ettõl még az a domb nem szubmediterrán.
Ha Tokaj-hegyre vinnél a Mecsek "szubmediterrán" flóraelemeibõl, ott is ugyanúgy megélnének, amennyiben a talaj lehetõvé teszi, mivel a Mecsek egyes flóraelemei gyanítom a meszes talaj miatt élnek ott.
Ez a mediterrán hóbort Péccsel és a Mecsektõl délre esõ területtel kapcsolatban gondolom abban is meg kellene hogy nyilvánuljon, hogy melegebb, enyhébb, jobb a klímája.
A téli hidegeket tekintve ez egészen biztosan nem így van, meg máskor sem.
A mediterrán hatást az emberek és szakemberek úgy képzelik el, hogy mivel délen van a tengerhez közel, ezért van ott melegebb, enyhébb, a tengerparti klímához hasonló klíma, sok a füge a térségben, stb stb.
Közben meg a délrõl jövõ "mediterrán levegõ" sokszor le sem keveredik a Mecsektõl délre esõ részekhez, errõl már sokszor írtunk a fórumban Link
Leganyi!
A Mecsek völgyeiben meg hasonló értékeket lehetne mérni, mint a bükki töbrökben.
Nyilván a domborzatból fakadóan a töbrök zártak, a Mecsek belsõ völgyei valószínû lejtenek, de csúnyán hidegek lehetnek.
A Bükknek is vannak olyan fekvésû részei amik mikroklímája szubmediterrán. Meg vannak a töbörök,ahol nyáron is gyakran van fagy (télen hidegebb mint Zabar).
A -25.4 fokos minimum kizárja a szubmediterrán HATÁSt?
A Mecsek egyes flóraelemei miért vannak jelen ott, és miért nincsenek a Bakonyban, a Bükkben, vagy akárhol máshol?
A Mecsek egyes flóraelemei miért vannak jelen ott, és miért nincsenek a Bakonyban, a Bükkben, vagy akárhol máshol?
Index cikk Link
"Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület elnöke azt mondta, nem példátlan, hogy egyes fajok, például a magyar kikerics, a hóvirág vagy az illatos hunyor nyílik ilyenkor - de csak Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék, ahol a Földközi-tenger hatása már érvényesül."
Hát hogyne, szubmediterrán hatású.... Link
A Földközi-tenger hatását úgy gondolja, hogy a mediterrán klíma úgy a Mecsekig benyúlik, de csak Pécsig?
Ma reggel Link
2003-ban -25,4 fok Sellyén, Pécstõl délre.
Sóhaj!
"Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület elnöke azt mondta, nem példátlan, hogy egyes fajok, például a magyar kikerics, a hóvirág vagy az illatos hunyor nyílik ilyenkor - de csak Pécsen vagy Pécstõl délre, ami szubmediterrán hatású vidék, ahol a Földközi-tenger hatása már érvényesül."
Hát hogyne, szubmediterrán hatású.... Link
A Földközi-tenger hatását úgy gondolja, hogy a mediterrán klíma úgy a Mecsekig benyúlik, de csak Pécsig?
Ma reggel Link
2003-ban -25,4 fok Sellyén, Pécstõl délre.
Sóhaj!
Szarvas: A tél közepi tavasz végére kinyílott a krókusz, legalább is a legkorábbi, sárga virágú fajtája. Azóta már 10 cm körüli hó takarja. Nem fogja túlélni a hóolvadást. Fõleg azért nem, mert a virágok vékonyka, gyenge szárát a tömörödõ olvadó hó össze fogja roppantani.
A hóvirág nálam még sehol sincs, legfõképp azért, mert a kapott hagymákat csak december közepén tudtam elültetni.
Lehet, hogy úgy járok vele, mint tavaly a kardvirágokkal: azok Anna nap helyett Erzsébet napra nyíltak ki hasonló ültetési késés miatt.
Gyümölcsfák, szõlõ: Az eddigi enyhe idõ semmiféle látható kárt nem okozott, a várható -10 körüli minimumok sem fognak ilyen vegetációs állapotban kárt okozni. Kivételek lehetnek egyes fagyérzékeny szõlõfajták: pl. az Afus Ali.
Szerk , Csókirály, akác: Nem tudom, miért nem tekintenek úgy rá, mint haszonnövényre, mint a szintén Amerikából származó kukoricára, krumplira, stb?
Valaki a trópussi ciklonokhoz hasonlította a politikusokat: céltalanul kódorognak, majd ott csapnak le, ahol a legnagyobb kárt okozhatják.
A hóvirág nálam még sehol sincs, legfõképp azért, mert a kapott hagymákat csak december közepén tudtam elültetni.
Lehet, hogy úgy járok vele, mint tavaly a kardvirágokkal: azok Anna nap helyett Erzsébet napra nyíltak ki hasonló ültetési késés miatt.
Gyümölcsfák, szõlõ: Az eddigi enyhe idõ semmiféle látható kárt nem okozott, a várható -10 körüli minimumok sem fognak ilyen vegetációs állapotban kárt okozni. Kivételek lehetnek egyes fagyérzékeny szõlõfajták: pl. az Afus Ali.
Szerk , Csókirály, akác: Nem tudom, miért nem tekintenek úgy rá, mint haszonnövényre, mint a szintén Amerikából származó kukoricára, krumplira, stb?
Valaki a trópussi ciklonokhoz hasonlította a politikusokat: céltalanul kódorognak, majd ott csapnak le, ahol a legnagyobb kárt okozhatják.
Nem ültettem belõle, mind megvan, de idén fogok. Ugyanígy érintetlen a C.Szilvi25 -tõl kapott chili mag is. Február második felénél, március elejénél hamarabb nem akarom kezdeni, mert ha megint kapunk egy napfényben szegény márciust, vége neki! [megjegyzem nemcsak én jártam így - nagyon sokan - emiatt tavasszal egekbe emelkedett a palánta ára a piacokon]
Tapasztalt amatõr kertésznek tartom magamat - legalább 15 éves kertészeti tapasztalattal - de még ilyen rossz évem nem volt még a paprikák, paradicsomok terén.
Tapasztalt amatõr kertésznek tartom magamat - legalább 15 éves kertészeti tapasztalattal - de még ilyen rossz évem nem volt még a paprikák, paradicsomok terén.
Akkor próbálkozom! Hamarosan itt a palántanevelés ideje. Köszi mégegyszer a magokat. Amiket cserébe küldtem lett belõle valami?
Néhány évig nem romlik le (de idõvel várható ennek bekövetkezése), bár ez elkerülhetõ azzal, hogy hasonló (elsõsorban jó) tulajdonságú fajtákat ültetünk mellé - keresztezés révén a genetika megújul, ezzel akár új, jobb fajtát is kaphatunk. Bár az új fajták létrehozása már a nemesítés kategóriájába esik, ezt háztáji termesztésben ritkán alkalmazzuk - legfõképp idõigényessége miatt. A régi, vagy jobb fajták megõrzésének valóban alappillére a fajta továbbszaporítása, ügyelve arra, hogy mindig a legegészségesebb és legnagyobb termésekbõl szedjük ki a szaporítóanyagot. A hibrid fajták magjait nem gyûjtjük, mert vagy sterilek, vagy a következõ évben más fajtát kapnánk.
Sajnos idén nekem nem sikerült se a paprikáim, se a paradicsomaim - részben azért, mert tönkretette a palántákat a palántadõlés (mert márciusban kevés volt a napfény) és a június eleji helyrevetésnél szeptember végére lett gyenge minõségû paradicsom Link (kép jobb sarka, efölött a fejlõdõ káposztáim - amelyek azóta a tányéron végezték), ebbõl idén nem tudtam magot eltenni (szomorú is vagyok miatta), ha jól emlékszem tavalyról maradt kevés.
Sajnos idén nekem nem sikerült se a paprikáim, se a paradicsomaim - részben azért, mert tönkretette a palántákat a palántadõlés (mert márciusban kevés volt a napfény) és a június eleji helyrevetésnél szeptember végére lett gyenge minõségû paradicsom Link (kép jobb sarka, efölött a fejlõdõ káposztáim - amelyek azóta a tányéron végezték), ebbõl idén nem tudtam magot eltenni (szomorú is vagyok miatta), ha jól emlékszem tavalyról maradt kevés.
Miso: Amit küldtél paradicsommagot abból igen szép növények fejlõdtek! Szerinted a belõlük kinyert magot továbbszaporíthatom anélkül, hogy leromolna?
Lujó kollégától megkaptam a Mathiász Jánosné és a Hamburgi musk. szõlõvesszõket, nagyon szépek, egészségesek - elõre is köszönöm õket. Ebbõl ha minden igaz május végére kiültethetõ gyökeres dugványaim lesznek. Néhány napot még vízben áznak, majd perlit-homok-virágföld mixben speciális cserépben lesznek meggyökereztetve (miután gyökereztetõ hormonnal kezelem õket - ezzel kb. 3-4hét a gyökeresedés). Eme eljárással fél évet nyer a dugványom. Tavaly saszlákat így gyökereztettem, az egyik 1m 25cm-re nõtt meg augusztusra és addigra be is ért a vesszõ.
Valamelyik nap hallottam a rádióban, hogy figyelmeztették az allergiásokat, hogy kezdjék el szedni az allergiagyógyszereket, mert a szokatlanul enyhe idõ miatt virágzik a mogyoró!
Jót röhögtem, ugyanis minden évben ilyenkor virágzik a mogyoró, de ilyen konkrét felhívás biztos nem szokott lenni.
Jót röhögtem, ugyanis minden évben ilyenkor virágzik a mogyoró, de ilyen konkrét felhívás biztos nem szokott lenni.
Kicsit helyesbítenék az elõzõ beírásomon. A kajszi nagyon jól tûri a meleget,és a napfényt. Napégés tehát nem okozhatta a nyári-õszi korai levélhullást. Valami talaj-behatás talán, befulladt mû- vagy szerves trágyázás, ami nem tudott idejében elbomlani. A nyári csapadék hiány is közrejátszhatott.
Ma fotóztam egy mogyorófámat, Erdõkertes-Mogyoródról származott, és totál virágzó fürtöket hoz.
A furcsa az, hogy éppen egy nem jól kötõdõ egyedrõl van szó, nyáron szinte ledobta a zöld csumás még éretlen mogyorókat. Az öt méterre lévõ másik bokorfának csak fele hosszú porzói vannak, és még nyugalomban van, az viszont szépen termett tavaly.
Link
Ma fotóztam egy mogyorófámat, Erdõkertes-Mogyoródról származott, és totál virágzó fürtöket hoz.
A furcsa az, hogy éppen egy nem jól kötõdõ egyedrõl van szó, nyáron szinte ledobta a zöld csumás még éretlen mogyorókat. Az öt méterre lévõ másik bokorfának csak fele hosszú porzói vannak, és még nyugalomban van, az viszont szépen termett tavaly.
Link
Én most vittem be egy tállal
Mivel szinte alig volt fagy, a folytonérõ eper vagy akármelyik nem fagyott el, kivirágzott és ezekben a 10-15 fokokban megérett!
Közben a fûzfák meg kopaszok!
Mivel szinte alig volt fagy, a folytonérõ eper vagy akármelyik nem fagyott el, kivirágzott és ezekben a 10-15 fokokban megérett!
Közben a fûzfák meg kopaszok!
Joe!
Tavaly április elején még havazott, persze hogy április közepén virágoztak!
Április közepe 2012 április 10 Link , április 11 Link , április 14 Link Link
2011 április eleje Link Link Link Link Link Link
Azért ettõl még rohadtul messze vagyunk!
Én speciel kint vagyok heti 3-4-5 nap az ültetvényekben, és egy darab virágzó fát sem láttam, pedig úgy nézem hogy majd kiesik a szemem.
Tegnap néztem a korai kajszit dombtetõn, duzzadtak a rügyek de semmi egyéb.
Most ráadásul lesznek fagyok, hideg idõ lesz, szépen lecsendesednek a tombolni készülõ növényi hormonok.
Lesz csapadék is, úgyhogy megnyugodhat mindenki!
Tavaly április elején még havazott, persze hogy április közepén virágoztak!
Április közepe 2012 április 10 Link , április 11 Link , április 14 Link Link
2011 április eleje Link Link Link Link Link Link
Azért ettõl még rohadtul messze vagyunk!
Én speciel kint vagyok heti 3-4-5 nap az ültetvényekben, és egy darab virágzó fát sem láttam, pedig úgy nézem hogy majd kiesik a szemem.
Tegnap néztem a korai kajszit dombtetõn, duzzadtak a rügyek de semmi egyéb.
Most ráadásul lesznek fagyok, hideg idõ lesz, szépen lecsendesednek a tombolni készülõ növényi hormonok.
Lesz csapadék is, úgyhogy megnyugodhat mindenki!
A tévében volt az egyik nap egy riport, hogy lentiben már érik az eper. Szabadföldi.
Akárhogy is nézzük, min. 1 hónappal elõrébb tart a természet (nemcsak a növények, állatok is!), mint egy normál év elején. Aki ezt nem látja, az már csak meggyõzõdésbõl beszél, nem pedig tapasztalatból.
Tény, hogy szinte minden õszutón, télen lehet látni virágzó fákat, kora tavaszi növényeket az enyhébb periódusokban, de ezek csak lokálisan fordulnak elõ a populáción belül. Most teljesen más a helyzet, jóval nagyobb számban jelentek meg a "furcsa" egyedek.
Hogy ennek mezõgazdaságilag milyen hatása lehetne, ha folytatódna az enyhe idõ, arról fogalmam sincs, de látom a szakemberek már mindkét oldalról kivesézték a témát.
Tény, hogy szinte minden õszutón, télen lehet látni virágzó fákat, kora tavaszi növényeket az enyhébb periódusokban, de ezek csak lokálisan fordulnak elõ a populáción belül. Most teljesen más a helyzet, jóval nagyobb számban jelentek meg a "furcsa" egyedek.
Hogy ennek mezõgazdaságilag milyen hatása lehetne, ha folytatódna az enyhe idõ, arról fogalmam sincs, de látom a szakemberek már mindkét oldalról kivesézték a témát.
Nem valószínû. Szarvas külterületen ma néztem, elvétve van - két virága a pitypangnak, pedig a tõszám a szomszédomban relatíve sokkal magasabb, mint Békéscsabán a belvárosban: gyakorlatilag nincs fû, csak pitypang. Ti még északabbra is vagytok, bõven belefér, hogy ott még nem virágzik. Az eltérõ virágzási idõpontokat(D/É) pl. a méhészek jól ki is használják.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat