Agrometeorológia
Nem is Anglia a jó példa talán, hanem Olaszország, ahol a mi telünknél sokkal enyhébb a tél, mégis Európa egyik vezetõ gyümölcstermesztõ országa, ha igaz lenne, hogy az enyhe tél miatt sok a kártevõ, akkor lerágnának mindent!
Tény, permeteznek is eleget, mint ahogy nálunk is a gyümölcsösökben!
Meg a betegségek is ott terjednének a legjobban az enyhe idõben, Olaszország lakossága már régen többször kipusztult volna!
Tény, permeteznek is eleget, mint ahogy nálunk is a gyümölcsösökben!
Meg a betegségek is ott terjednének a legjobban az enyhe idõben, Olaszország lakossága már régen többször kipusztult volna!
"Ami nem pusztít el az megerõsít" Igaz az az élõvilágra. Jól meg van ez tervezve. A hideg is a meleg is a száraz a nedves idõ is nemesíti erõsíti az életet, nem hagyja elkorcsosulni.
Ma elmentem a régi házhoz, a kaput kinyitva nagy Buéket köszöntem az elõkertnek. 
Ahogy látom, süket fülekre találtam, de ez jó jel, mert mély nyugalomban vannak a virágok,bokrok,a gyümi fák.
Talán köszönhetõ? ennek a semmi csapadéknak, ami nulla volt Decemberben. Attól tartok, ha január neki kezd csapadékügyileg produkálni, meg a Február, akkor lesz beindulás a "rügyezésben".
Na jó induljon be, de ne fagyjon is.
Eddig ez a csapi hiány még nem okoz gondot, mert azért a December nyirkos,ködös nappalai nem okoztak olyan felszín közeli kiszáradást, sõt nedvesen tartották a veszõket, alvó rügyeket.
Pár kép;
arany-vesszõ, mint bokor;
Link
Rózsabokor, csúcshajtása;
Link
És az éppen téli napszög beesést elérõ hóvirág-telep ma;
Link
Ahogy látom, süket fülekre találtam, de ez jó jel, mert mély nyugalomban vannak a virágok,bokrok,a gyümi fák.
Talán köszönhetõ? ennek a semmi csapadéknak, ami nulla volt Decemberben. Attól tartok, ha január neki kezd csapadékügyileg produkálni, meg a Február, akkor lesz beindulás a "rügyezésben".
Na jó induljon be, de ne fagyjon is.
Eddig ez a csapi hiány még nem okoz gondot, mert azért a December nyirkos,ködös nappalai nem okoztak olyan felszín közeli kiszáradást, sõt nedvesen tartották a veszõket, alvó rügyeket.
Pár kép;
arany-vesszõ, mint bokor;
Link
Rózsabokor, csúcshajtása;
Link
És az éppen téli napszög beesést elérõ hóvirág-telep ma;
Link
De ez is téves.
Aranyvesszõ (Solidago): lágyszárú.
Aranyfa (Forsythia): bokor.
Ez van a "könyvben" legalábbis.
Ha muszáj kötözködni.
Szerintem nem muszáj; ha mindenki úgy hívja, hogy aranyesõ, akkor aranyesõ. Én is úgy mondom (és nem az internet miatt).
Aranyvesszõ (Solidago): lágyszárú.
Aranyfa (Forsythia): bokor.
Ez van a "könyvben" legalábbis.
Ha muszáj kötözködni.
Szerintem nem muszáj; ha mindenki úgy hívja, hogy aranyesõ, akkor aranyesõ. Én is úgy mondom (és nem az internet miatt).
Mit jelent a "rügyezni" szó?
Hogy néz ki egy rügyezõ füge?
2012 februárjában azért nem vészelte át, mert -20-25 fok között volt 3-4 éjszakán át, ezt akkor sem viselte volna el, ha elõtte nincs enyheség.
De kár hogy nincs idõm írni, jóféle téma!
Hogy néz ki egy rügyezõ füge?
2012 februárjában azért nem vészelte át, mert -20-25 fok között volt 3-4 éjszakán át, ezt akkor sem viselte volna el, ha elõtte nincs enyheség.
De kár hogy nincs idõm írni, jóféle téma!
Természetesen az internet is tele van a téves információval, de az igazság...
Aranyesõ: fa
Aranyvesszõ: bokor
Aranyesõ: fa
Aranyvesszõ: bokor
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211856 - 2014-01-02 17:35:03)
Köszönöm igen tudom és ezt írtam én is le. Tehát mi, mármint az emberiség sokkal több kárt okozunk saját magunknak, mint egy enyhe tél, csak erre akartam kitérni. És már látjuk is, milyen fals az a megközelítés, hogy ha nincs hideg...
Igaz a hülye példa volt Anglia, hisz a sós víz nem megfelelõ nekik. De mi a helyzet pl Franciaország, Németország belesével ahol már van légy, szúnyog és mégis többnyire enyhe a tél, tudom tavaly voltam ott és bizony a farmok környékén legalább annyi volt mint nálunk:-)
A Füge régi motoros de nem õshonos, többnyire több alkalommal volt próbálkozás nálunk. Pl I Ferdinándról aki nápolyi herceg, király, melynek magyar ága Beatrix pont a Hunyadi házból, illetve felesége õk is kísérleteztek nálunk az 1400-as években, de sok-sok kísérlet után mindig szerencsétlenek elfagytak.
Így volt Diósdon mikor 1900-as évek elején szintén kísérlet volt, majd az 1910-es években nagy ligetek voltak és nem is dombon hanem a patak partján, az Égett-völgy egyik ágában, nem messze a mostani lakhelyemtõl. Bizony jó 15 évig folyt is a dolog, de a leírás szerint elsõnek az 1925-ös decembere karcsúsította meg, majd az 1927-es, és végül kinyírta az 1929-es tél, igaz a háborúk és a válság is közrejátszott, de a leírás szerint totál elfagyott minden, egy-egy tõ marad meg. megmentették valószínû. Szintén kísérlet volt az 1950-es, majd a 1970-es években, melyet az 1985-ös majd az 1987-es tél gyérített meg, Ami itt -25 fok alatti hõmérsékletet eredményezett, no ekkor bizony a barackosaink is kárt szenvedtek. Budaörsön az állomás -25,6 fokot mért, persze, szegény fügék gallyra mentek.
No ezért írtam, hogy nem teljesen õshonos nálunk, így ne is vegyük példának.
Köszönöm igen tudom és ezt írtam én is le. Tehát mi, mármint az emberiség sokkal több kárt okozunk saját magunknak, mint egy enyhe tél, csak erre akartam kitérni. És már látjuk is, milyen fals az a megközelítés, hogy ha nincs hideg...
Igaz a hülye példa volt Anglia, hisz a sós víz nem megfelelõ nekik. De mi a helyzet pl Franciaország, Németország belesével ahol már van légy, szúnyog és mégis többnyire enyhe a tél, tudom tavaly voltam ott és bizony a farmok környékén legalább annyi volt mint nálunk:-)
A Füge régi motoros de nem õshonos, többnyire több alkalommal volt próbálkozás nálunk. Pl I Ferdinándról aki nápolyi herceg, király, melynek magyar ága Beatrix pont a Hunyadi házból, illetve felesége õk is kísérleteztek nálunk az 1400-as években, de sok-sok kísérlet után mindig szerencsétlenek elfagytak.
Így volt Diósdon mikor 1900-as évek elején szintén kísérlet volt, majd az 1910-es években nagy ligetek voltak és nem is dombon hanem a patak partján, az Égett-völgy egyik ágában, nem messze a mostani lakhelyemtõl. Bizony jó 15 évig folyt is a dolog, de a leírás szerint elsõnek az 1925-ös decembere karcsúsította meg, majd az 1927-es, és végül kinyírta az 1929-es tél, igaz a háborúk és a válság is közrejátszott, de a leírás szerint totál elfagyott minden, egy-egy tõ marad meg. megmentették valószínû. Szintén kísérlet volt az 1950-es, majd a 1970-es években, melyet az 1985-ös majd az 1987-es tél gyérített meg, Ami itt -25 fok alatti hõmérsékletet eredményezett, no ekkor bizony a barackosaink is kárt szenvedtek. Budaörsön az állomás -25,6 fokot mért, persze, szegény fügék gallyra mentek.
No ezért írtam, hogy nem teljesen õshonos nálunk, így ne is vegyük példának.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211855 - 2014-01-02 17:34:15)
Hamár növények. Nálunk sárgán pompázik az aranyesõ. Úgy virágzik mint áprilisban szokott...
Hamár növények. Nálunk sárgán pompázik az aranyesõ. Úgy virágzik mint áprilisban szokott...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211853 - 2014-01-02 17:29:26)
Mi 27 éve méhészkedünk, valóban sok összetevõje lehet, de hiába van jó kondícióban egy család, ha télen hosszú ideig nem tudnak kijönni (3 hét) ürítkezni akkor nagyobb méhpusztulás is lehet. Gyakorlatilag befososodnak és belepusztulnak mivel a kaptárba egyik sem piszkít inkább belepusztul. Nálunk eddig még mind él.
Mi 27 éve méhészkedünk, valóban sok összetevõje lehet, de hiába van jó kondícióban egy család, ha télen hosszú ideig nem tudnak kijönni (3 hét) ürítkezni akkor nagyobb méhpusztulás is lehet. Gyakorlatilag befososodnak és belepusztulnak mivel a kaptárba egyik sem piszkít inkább belepusztul. Nálunk eddig még mind él.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211852 - 2014-01-02 17:16:21)
A méhek pusztulásához nem kell sok . Elég ha valami gyakran kongatja a kaptárt (emlõs, madár stb...), vagy az enyhébb idõ, egyéb okok miatt felbolydulnak a téli nyugalmi állapotból, máris több élelmet fogyasztanak így elfogy a téli élelemkészlet idõ elõtt, és elpusztul a méhcsalád. ( A tavalyi tél a méhek szempontjából is iszonyatosan hosszú volt.) Sok összetevõje lehet, pl. a nem megfelelõ kondiciója a méhcsaládnak, és persze betegség is. (Nem vagyok méhész, tehát elnézést a nem kellõen szakszerû írásért).
Valami csak van a "kártevõ témában " is, ha Bálint gazda is megemlíti. Tény hogy õ nem beszél butaságokat mezõgazdasági témában.
A méhek pusztulásához nem kell sok . Elég ha valami gyakran kongatja a kaptárt (emlõs, madár stb...), vagy az enyhébb idõ, egyéb okok miatt felbolydulnak a téli nyugalmi állapotból, máris több élelmet fogyasztanak így elfogy a téli élelemkészlet idõ elõtt, és elpusztul a méhcsalád. ( A tavalyi tél a méhek szempontjából is iszonyatosan hosszú volt.) Sok összetevõje lehet, pl. a nem megfelelõ kondiciója a méhcsaládnak, és persze betegség is. (Nem vagyok méhész, tehát elnézést a nem kellõen szakszerû írásért).
Valami csak van a "kártevõ témában " is, ha Bálint gazda is megemlíti. Tény hogy õ nem beszél butaságokat mezõgazdasági témában.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211851 - 2014-01-02 17:09:00)
A gyümölcsfák amíg mélynyugalmi állapotban vannak, addig 10-15 fokos enyheségre sem reagálnak.
A mélynyugalmi állapot hossza gyümölcsfajtánként eltérõ, de január végéig még mindegyik ebben van.
Találtam egy cikket,amely a szuper enyhe 2006/07-es tél közepén íródott:
Link
Viszont a kártevõk vagy pl. a kullancsok jelentõsen nagyobb számban lehetnek jelen egy enyhe tél után.
Egyes, tõlünk délre élõ kártevõk nemcsak megjelenhetnek nálunk nyáron, hanem akár át is telelhetnek, míg pl. más kártevõknek eggyel nõ a nemzedékszáma...
Szóval jöjjön csak az a -10-15 fokos hideg, hóval,3-4 hétig!
A gyümölcsfák amíg mélynyugalmi állapotban vannak, addig 10-15 fokos enyheségre sem reagálnak.
A mélynyugalmi állapot hossza gyümölcsfajtánként eltérõ, de január végéig még mindegyik ebben van.
Találtam egy cikket,amely a szuper enyhe 2006/07-es tél közepén íródott:
Link
Viszont a kártevõk vagy pl. a kullancsok jelentõsen nagyobb számban lehetnek jelen egy enyhe tél után.
Egyes, tõlünk délre élõ kártevõk nemcsak megjelenhetnek nálunk nyáron, hanem akár át is telelhetnek, míg pl. más kártevõknek eggyel nõ a nemzedékszáma...
Szóval jöjjön csak az a -10-15 fokos hideg, hóval,3-4 hétig!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211850 - 2014-01-02 17:08:5
Egyelõre annyi: Írországban azért nincs sok kártevõ (rovar), mert kb. állandó az erõs szél, amit a legtöbb nem bír. Szúnyog és légy emellett fõleg a meleg hiánya miatt nincs - az elõbbinek a meleg pocsolyák kellenének (mindenhol jég hideg a víz, nyár közepén sem közelítik meg a 20 fokot a pocsolyák sem), szintén a meleg hiánya miatt a bomlás sem jellemzõ (kukák, dögök stb), ezért légy se nagyon van. Se lepkék. De komolyan, végigmentem július közepén a Dublin-Galway autópályán tiszta szélvédõvel! (220 km).
Szóval nem jó a példa teljesen. A rovaroknak többnyire meleg és szélcsend kell, és a brit szigeteken az nem nagyon van.
Az írásod többi részében nagyon sok jó dolog van, a sok vegyszer hatását elismerem, ebben sajnos van valami. Tényleg érzékenyebbek a méhek és a növények is, és emiatt okoz nekik nagyobb károkat az ilyen csapongó idõjárás, mint a múltban. Ettõl még most sajnos az ilyen idõjárás is közvetlen kiváltó ok (a gyökérokok mellett), és nem muszáj neki örülni
A füge sem 5 éve el pedig nálunk itt azért
A rügyei pedig igen is duzzadnak, de csak a hosszabb ideig fennálló 10+ fokos idõben. Ez szerencsére kevés télen fordul elõ, de most pl. igen.
Egyelõre annyi: Írországban azért nincs sok kártevõ (rovar), mert kb. állandó az erõs szél, amit a legtöbb nem bír. Szúnyog és légy emellett fõleg a meleg hiánya miatt nincs - az elõbbinek a meleg pocsolyák kellenének (mindenhol jég hideg a víz, nyár közepén sem közelítik meg a 20 fokot a pocsolyák sem), szintén a meleg hiánya miatt a bomlás sem jellemzõ (kukák, dögök stb), ezért légy se nagyon van. Se lepkék. De komolyan, végigmentem július közepén a Dublin-Galway autópályán tiszta szélvédõvel! (220 km).
Szóval nem jó a példa teljesen. A rovaroknak többnyire meleg és szélcsend kell, és a brit szigeteken az nem nagyon van.
Az írásod többi részében nagyon sok jó dolog van, a sok vegyszer hatását elismerem, ebben sajnos van valami. Tényleg érzékenyebbek a méhek és a növények is, és emiatt okoz nekik nagyobb károkat az ilyen csapongó idõjárás, mint a múltban. Ettõl még most sajnos az ilyen idõjárás is közvetlen kiváltó ok (a gyökérokok mellett), és nem muszáj neki örülni
A füge sem 5 éve el pedig nálunk itt azért
A rügyei pedig igen is duzzadnak, de csak a hosszabb ideig fennálló 10+ fokos idõben. Ez szerencsére kevés télen fordul elõ, de most pl. igen.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211848 - 2014-01-02 17:01:19)
Egy részben a FÜGÉNEK köze nincs az országhoz, igenis behurcolt faj, így persze nem bírja a bármikor bekövetkezõ hideget, de januárban rügyezni ne vicceljünk már! 2007-es az egyik legenyhébb januárba sem virágzott ki csak néhány mandula fajta, így ez megint tévút, és õk simán virágoznak ha enyheséget éreznek. Tudom mert az õsmandulás Diósdon van, így az összes ma ismert mandulát innen nemesítették. Barackkal itt jó pár évtizede foglalkoznak és talán két alkalommal volt február végén március elején rügy rajta és az sem a 2007-es enyhe télen. 1975 és talán 1990-es mondtak, és bizony ma is van barack semmi baj nem volt, ami lefagyott az így járt de egy jó része megmaradt. Tudod a virágzáshoz fény is kell nem elég neki az enyheség, mivel nálunk a megfelelõ világos úgy február közepén van ezért amit írnak az bizony média hiszti nem más.
Akkor kérdésem a 10-es és a 70-es években mikor sorozatos, hangsúlyozom sorozatos enyhe telek voltak mi a fenéért nem fagytak ki a növények az állítólagos rügyfakadás után! Segítek mert ehhez hozzá vannak szokva, így nem is terjedt el több betegség és parlagfû sem. Miért nincs pl Angliába az enyhe telek miatt töménytelen mennyiségû kártevõ? Miért nem eszi meg az összes zöldséget, gyümölcsöt? Jó kérdés igaz? Ha ott nem, itt miért is? Megint jó kérdés igaz? Válaszoljuk meg kérlek szépen.
Ugye érted mi a gondom ezzel? Ha nem akkor el kéne gondolkodni rajta.
A kártevõk nagy része sajnos pont azokat a növényfajokat követi amik nem voltak a 10-es 70-es években, így sajnos ezt nem az enyhe teleknek hanem magunknak köszönhetjük!
Sajnos a méhek pusztulása egy olyan dolog ami úgy tûnik, hogy megállíthatatlan ezt éljük, de ez nem az enyhe teleknek hanem a egyéb okokra vezethetõ vissza. Itt fõként a vegyszereknek melyeket szegények genetikaliga nem tudnak követni így folyamatosan gyengülnek és a márciusi hideg is megöli õket.
Ha picit is foglalkoznának, mármint akik a cikket írják a régi múlt, klímáival akkor kissé más lenne a dolog, mivel tudnák, hogy pl 1970-es években is megmaradtak a fák, ja és volt termés is és nem volt több kártevõ, de mégis enyhe tél volt. Sõt, volt olyan idõszak, hogy szinte fagymentes volt a január-február, szóval alig-alig volt fagy. Fõvárosban minimum -4,2 fok, és összesen nem volt 30 fagyos nap, téli egy sem és nem egy ilyen volt. És mégis vannak fák még mindig szépen, és volt termés is sõt az utódoknak is.
Egy részben a FÜGÉNEK köze nincs az országhoz, igenis behurcolt faj, így persze nem bírja a bármikor bekövetkezõ hideget, de januárban rügyezni ne vicceljünk már! 2007-es az egyik legenyhébb januárba sem virágzott ki csak néhány mandula fajta, így ez megint tévút, és õk simán virágoznak ha enyheséget éreznek. Tudom mert az õsmandulás Diósdon van, így az összes ma ismert mandulát innen nemesítették. Barackkal itt jó pár évtizede foglalkoznak és talán két alkalommal volt február végén március elején rügy rajta és az sem a 2007-es enyhe télen. 1975 és talán 1990-es mondtak, és bizony ma is van barack semmi baj nem volt, ami lefagyott az így járt de egy jó része megmaradt. Tudod a virágzáshoz fény is kell nem elég neki az enyheség, mivel nálunk a megfelelõ világos úgy február közepén van ezért amit írnak az bizony média hiszti nem más.
Akkor kérdésem a 10-es és a 70-es években mikor sorozatos, hangsúlyozom sorozatos enyhe telek voltak mi a fenéért nem fagytak ki a növények az állítólagos rügyfakadás után! Segítek mert ehhez hozzá vannak szokva, így nem is terjedt el több betegség és parlagfû sem. Miért nincs pl Angliába az enyhe telek miatt töménytelen mennyiségû kártevõ? Miért nem eszi meg az összes zöldséget, gyümölcsöt? Jó kérdés igaz? Ha ott nem, itt miért is? Megint jó kérdés igaz? Válaszoljuk meg kérlek szépen.
Ugye érted mi a gondom ezzel? Ha nem akkor el kéne gondolkodni rajta.
A kártevõk nagy része sajnos pont azokat a növényfajokat követi amik nem voltak a 10-es 70-es években, így sajnos ezt nem az enyhe teleknek hanem magunknak köszönhetjük!
Sajnos a méhek pusztulása egy olyan dolog ami úgy tûnik, hogy megállíthatatlan ezt éljük, de ez nem az enyhe teleknek hanem a egyéb okokra vezethetõ vissza. Itt fõként a vegyszereknek melyeket szegények genetikaliga nem tudnak követni így folyamatosan gyengülnek és a márciusi hideg is megöli õket.
Ha picit is foglalkoznának, mármint akik a cikket írják a régi múlt, klímáival akkor kissé más lenne a dolog, mivel tudnák, hogy pl 1970-es években is megmaradtak a fák, ja és volt termés is és nem volt több kártevõ, de mégis enyhe tél volt. Sõt, volt olyan idõszak, hogy szinte fagymentes volt a január-február, szóval alig-alig volt fagy. Fõvárosban minimum -4,2 fok, és összesen nem volt 30 fagyos nap, téli egy sem és nem egy ilyen volt. És mégis vannak fák még mindig szépen, és volt termés is sõt az utódoknak is.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211847 - 2014-01-02 16:55:11)
"Áttelelnek a RÜGYEK" (nam hajtások)... na, kezdek szétcsúszni,
Rossman: oké oké, jogos, egy oldalon állunk, de a füge érzékletes példa volt.
És ahogy írod, az ország pár szerencsés részén létezik bizony honos füge is (Zala, Zselic, Szekszárdi-dombok, Mecsek déli része, Villányi-hegység stb... Floo errõl biztos többet tudna mesélni )
A dombság a lényeg, síkon lent délebbre (lásd Olivera írását) elõbb elfagy, mint akár 50-100m magasan a domb oldalán.
2 éve volt szállított hideg nálunk is, de ha nem durrantak volna be akkor elõtte a rügyek, még azt is kibírta volna jó eséllyel a fa (így is kibírta a 20%-a).
"Áttelelnek a RÜGYEK" (nam hajtások)... na, kezdek szétcsúszni,
Rossman: oké oké, jogos, egy oldalon állunk, de a füge érzékletes példa volt.
És ahogy írod, az ország pár szerencsés részén létezik bizony honos füge is
(Zala, Zselic, Szekszárdi-dombok, Mecsek déli része, Villányi-hegység stb... Floo errõl biztos többet tudna mesélni )A dombság a lényeg, síkon lent délebbre (lásd Olivera írását) elõbb elfagy, mint akár 50-100m magasan a domb oldalán.
2 éve volt szállított hideg nálunk is, de ha nem durrantak volna be akkor elõtte a rügyek, még azt is kibírta volna jó eséllyel a fa (így is kibírta a 20%-a).
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211846 - 2014-01-02 16:52:01)
Nálunk tavaly se volt rendes termés. Csak az egész kis ágakon lett valami amiket betakart a hó, azok megmaradtak, azokon már korán kezdett nõni a kis füge.
Nálunk tavaly se volt rendes termés. Csak az egész kis ágakon lett valami amiket betakart a hó, azok megmaradtak, azokon már korán kezdett nõni a kis füge.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211845 - 2014-01-02 16:47:46)
találnÉk
ada: nálunk nagy klassz termés volt, van vagy 40 liter fügebor, mert már enni nem bírták
Mindez úgy, hogy 2012-ben egyetlen õszi hajtás sem élt túl, és az ágak 80%-a is elfagyott.
A jó öreg gyökerekben van az erõ, 1 év alatt simán nõnek másfél-2 métert a hajtások, amiken aztán a következõ évben áttelelnek a hajtások
találnÉk
ada: nálunk nagy klassz termés volt, van vagy 40 liter fügebor, mert már enni nem bírták
Mindez úgy, hogy 2012-ben egyetlen õszi hajtás sem élt túl, és az ágak 80%-a is elfagyott.
A jó öreg gyökerekben van az erõ, 1 év alatt simán nõnek másfél-2 métert a hajtások, amiken aztán a következõ évben áttelelnek a hajtások
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211844 - 2014-01-02 16:45:49)
Nem értek egyet veled! Link A tapasztalat azt mondatja velem, hogy a kései kikelet mindig sokkal szerencsésebb a vegetáció szempontjából. (Végigpörgetném azokat a téli makroképeket, amikor Európa szerte [többre is emlékszem réthlytõl]híre hamva nem volt télnek , fagynak, de nem lett tavaszi fagykár sem.)
Donnie ! A fügét ne eröltessük! Õshonos gyümölcsfák, értsd a kárpát medencében már kiszelektált nagy állóképességûek vesztek ki egy - egy télen a távoli múlt egy -egy telén. (Réthly) Azt hittem valamit rosszul olvasok, de nem. Több évtizedes pl. szilvafák fagytak ki oly zord tél is elõfordult már. Ehhez képest a füge... (Elhiszem hogy vannak kedvezõ fagylefolyású, termesztésére alkalmas területek, de ezek is mit kezdenének a szállított fagyos, zord hidegek sorozatával?)
Nem értek egyet veled! Link A tapasztalat azt mondatja velem, hogy a kései kikelet mindig sokkal szerencsésebb a vegetáció szempontjából. (Végigpörgetném azokat a téli makroképeket, amikor Európa szerte [többre is emlékszem réthlytõl]híre hamva nem volt télnek , fagynak, de nem lett tavaszi fagykár sem.)
Donnie ! A fügét ne eröltessük! Õshonos gyümölcsfák, értsd a kárpát medencében már kiszelektált nagy állóképességûek vesztek ki egy - egy télen a távoli múlt egy -egy telén. (Réthly) Azt hittem valamit rosszul olvasok, de nem. Több évtizedes pl. szilvafák fagytak ki oly zord tél is elõfordult már. Ehhez képest a füge...
(Elhiszem hogy vannak kedvezõ fagylefolyású, termesztésére alkalmas területek, de ezek is mit kezdenének a szállított fagyos, zord hidegek sorozatával?)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211842 - 2014-01-02 16:41:39)
Az elmúlt hetekben határozottan megduzzadtak a rügyek az õszi állapotukhoz képest, ahogy 2012-ben is.
Tavaly (ahogy normális, dögmeleg enyheségtõl mentes teleken általában) ezt megúszták, és a fagyos március ellenére is lett szépen füge már Júliusban az áttelelt hajtásokból.
A tavaszi rügyek persze, hogy nincsenek veszélyben, de az igazi édes, finom füge az az áttelelt rügyekbõl lesz. Az elmúlt 20 évben 3 vagy 4 alkalommal fagytak csak el, ebbõl 2x csontig az egész bokor. Ha nálatok nem bírja sosem átvészelni a telet, akkor alighanem nincs olyan jó helyen mint a miénk (éplülethez közel, védett oldalon).
szibéria: 1995, 1999, 2003, 2006, 2012, most ez a pár jut eszembe amikor februári nagy hidegekre gondolok, de lász módszerével biztosan találnák még rengeteg példát a WZ albumban.
Ettõl függetlenül és emellett is áll a kommentem többi része, miszerint Január másodikán bármit is leírni a tél Február 10 utáni részérõl nem több sima reménykedésnél. Amivel semmi gond nincs az égvilágon, csak ha megláttad (v.ö. gerenda), akkor a mások szálkáit sem érdemes innentõl birizgálnod.
Az elmúlt hetekben határozottan megduzzadtak a rügyek az õszi állapotukhoz képest, ahogy 2012-ben is.
Tavaly (ahogy normális, dögmeleg enyheségtõl mentes teleken általában) ezt megúszták, és a fagyos március ellenére is lett szépen füge már Júliusban az áttelelt hajtásokból.
A tavaszi rügyek persze, hogy nincsenek veszélyben, de az igazi édes, finom füge az az áttelelt rügyekbõl lesz. Az elmúlt 20 évben 3 vagy 4 alkalommal fagytak csak el, ebbõl 2x csontig az egész bokor. Ha nálatok nem bírja sosem átvészelni a telet, akkor alighanem nincs olyan jó helyen mint a miénk (éplülethez közel, védett oldalon).
szibéria: 1995, 1999, 2003, 2006, 2012, most ez a pár jut eszembe amikor februári nagy hidegekre gondolok, de lász módszerével biztosan találnák még rengeteg példát a WZ albumban.
Ettõl függetlenül és emellett is áll a kommentem többi része, miszerint Január másodikán bármit is leírni a tél Február 10 utáni részérõl nem több sima reménykedésnél. Amivel semmi gond nincs az égvilágon, csak ha megláttad (v.ö. gerenda), akkor a mások szálkáit sem érdemes innentõl birizgálnod.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211840 - 2014-01-02 16:38:2
Nem szokott rügyezni a füge januárban tudtommal. Nekünk is van. Az õszi rügyek szoktak megmaradni ha enyhén kezdõdik a tél. Nálunk az utóbbi években sose terem rendesen, és nem azért mert enyheség van..
Nem szokott rügyezni a füge januárban tudtommal. Nekünk is van. Az õszi rügyek szoktak megmaradni ha enyhén kezdõdik a tél. Nálunk az utóbbi években sose terem rendesen, és nem azért mert enyheség van..
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211839 - 2014-01-02 16:30:54)
Szerintem az emberek nem az aranyesõt szokták megenni. Itt a gyümölcsfákról van szó! Ami egy egy enyhe télkezdet után igencsak elõrehaladott állapotban lehetnek. Fõleg a Dunántúlon.
Szerintem az emberek nem az aranyesõt szokták megenni. Itt a gyümölcsfákról van szó! Ami egy egy enyhe télkezdet után igencsak elõrehaladott állapotban lehetnek. Fõleg a Dunántúlon.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211838 - 2014-01-02 16:28:17)
Jó akkor Neked is leírom, még egyszer.
2012 februárjában szüleimnél elfagyott a füge, mert a januári enyheségben rügyezni kezdett. Enyheség nélkül át szokta vészelni a teleket.
2013 márciusában a feleségem szülei méheinek 80%-a elpusztult, mert a korábbi enyhe idõben kirajzás után a hónap közepén megfagytak.
Ez nem média, ezek tények, a saját környezetembõl.
A nagy téli enyheség utáni hideg (a kettõ együtt) nagyon káros. Hogy ez január-február vagy február-március viszonylatban történik, az édesmindegy. Errõl szól a cikk is, nem pedig csak magáról az enyheségtõl.
Az egész télen enyhe idõ pedig elvileg az invazív, kártékony növény és állatfajok dél felõli terjeszkedésének segít. Helló még több parlagfû, harlekin katica ésatöbbi... (a már ittlevõk elszaporodásáról nem is szólva, de azt még lekezeli a tápláléklánc: több szúnyog - több béka -több gólya stb).
Annyit megengedek, hogy ez utóbbira nem tudok saját környezetbõl tényt felhozni, és empirikusan is nehéz vizsgálni, mert ahhoz zsinórban több ilyen tél kellene (brrrr....).
De a dolgot akkor is tárgyilagosan, és nem zsigerbõl, indulatból érdemes vizsgálni.
Jó akkor Neked is leírom, még egyszer.
2012 februárjában szüleimnél elfagyott a füge, mert a januári enyheségben rügyezni kezdett. Enyheség nélkül át szokta vészelni a teleket.
2013 márciusában a feleségem szülei méheinek 80%-a elpusztult, mert a korábbi enyhe idõben kirajzás után a hónap közepén megfagytak.
Ez nem média, ezek tények, a saját környezetembõl.
A nagy téli enyheség utáni hideg (a kettõ együtt) nagyon káros. Hogy ez január-február vagy február-március viszonylatban történik, az édesmindegy. Errõl szól a cikk is, nem pedig csak magáról az enyheségtõl.
Az egész télen enyhe idõ pedig elvileg az invazív, kártékony növény és állatfajok dél felõli terjeszkedésének segít. Helló még több parlagfû, harlekin katica ésatöbbi... (a már ittlevõk elszaporodásáról nem is szólva, de azt még lekezeli a tápláléklánc: több szúnyog - több béka -több gólya stb).
Annyit megengedek, hogy ez utóbbira nem tudok saját környezetbõl tényt felhozni, és empirikusan is nehéz vizsgálni, mert ahhoz zsinórban több ilyen tél kellene (brrrr....).
De a dolgot akkor is tárgyilagosan, és nem zsigerbõl, indulatból érdemes vizsgálni.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211836 - 2014-01-02 16:24:46)
Ez hülyeség! Több alkalommal ki lett tárgyalva, hogy az enyhe tél mindennek jobb. Sajnos a a régi beidegzõdés továbbra is arat. Nem élünk már a kõkorban kérem szépen. Az enyheség rossz címû bürokrácia állandóan hódít.
Az, hogy télen enyhe az idõ mi a fészkes fene garantálja, hogy lefagyjon minden áprilisban vagy májusban, de ha hideg az idõ mi a fészkes fene garantálja, hogy ne fagyjon le áprilisban vagy májusban. Segítek! Semmi!!!!
2012 januárjában nálam virágzott az aranyesõ még fotó is van róla majd jött a 2012-es február, igaz elfagyott, de májusban újra szépen virágzott! 2007-ben enyhe volt a tél és szinte semmi kártevõ nem volt, a 2012-es február után a barackfákon tonna számra szedtük le a tetvet lemosóval, mégis milyen rohadt hideg volt hetekig. Ugyan már amit írnak ez blama és baromság. A medencénkben volt több ezer enyhe, és több ezer hideg tél is mégis ami itt õshonos az megmarad túléli mert itt szeret élni és hozzá van szokva, alkalmazkodva a klímához. Ha valaki behurcolja akkor így jár aki azt teszi, ha nem figyel rá. Ne estessük már a népet ezzel a elmebetegséggel! Média basszus!!!!!
Ez hülyeség! Több alkalommal ki lett tárgyalva, hogy az enyhe tél mindennek jobb. Sajnos a a régi beidegzõdés továbbra is arat. Nem élünk már a kõkorban kérem szépen. Az enyheség rossz címû bürokrácia állandóan hódít.
Az, hogy télen enyhe az idõ mi a fészkes fene garantálja, hogy lefagyjon minden áprilisban vagy májusban, de ha hideg az idõ mi a fészkes fene garantálja, hogy ne fagyjon le áprilisban vagy májusban. Segítek! Semmi!!!!
2012 januárjában nálam virágzott az aranyesõ még fotó is van róla majd jött a 2012-es február, igaz elfagyott, de májusban újra szépen virágzott! 2007-ben enyhe volt a tél és szinte semmi kártevõ nem volt, a 2012-es február után a barackfákon tonna számra szedtük le a tetvet lemosóval, mégis milyen rohadt hideg volt hetekig. Ugyan már amit írnak ez blama és baromság. A medencénkben volt több ezer enyhe, és több ezer hideg tél is mégis ami itt õshonos az megmarad túléli mert itt szeret élni és hozzá van szokva, alkalmazkodva a klímához. Ha valaki behurcolja akkor így jár aki azt teszi, ha nem figyel rá. Ne estessük már a népet ezzel a elmebetegséggel! Média basszus!!!!!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211833 - 2014-01-02 16:15:34)
Nálunk virágzik az ibolya, a hóvirág, vastagon rügyben vannak a fák... ha (ha...) erre jönne a tél, akkor jól fog kinézni a természet. Persze volt már ez így.
Nálunk virágzik az ibolya, a hóvirág, vastagon rügyben vannak a fák... ha (ha...) erre jönne a tél, akkor jól fog kinézni a természet. Persze volt már ez így.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211832 - 2014-01-02 16:13:49)
Enyheségmániásoknak egy kis kijózanító írás:
Link
Nyuli: a fügefáink pont idénre heverték volna ki a 2012 februári nagy elfagyást. Szüleim elmondása szerint majd szétpattannak a rügyek, így elég lesz egy pár napos -10, és nyekk(
Ha meg egyáltalán nem jön hideg, kártevõ lesz annyi, mint a dög.
Vagy ha nagyon késõn jön, akkor meg a méhek pusztulnak ki végleg, az a kevés ami tavaly március után még megmaradt...
Nagyon nem jó ez az enyheség.
Enyheségmániásoknak egy kis kijózanító írás:
Link
Nyuli: a fügefáink pont idénre heverték volna ki a 2012 februári nagy elfagyást. Szüleim elmondása szerint majd szétpattannak a rügyek, így elég lesz egy pár napos -10, és nyekk
(Ha meg egyáltalán nem jön hideg, kártevõ lesz annyi, mint a dög.
Vagy ha nagyon késõn jön, akkor meg a méhek pusztulnak ki végleg, az a kevés ami tavaly március után még megmaradt...
Nagyon nem jó ez az enyheség.
Van egy jó megoldásom. Ha ilyen langyos az idõ, és szélcsendes, ki lehet próbálni egy mész tejes(fehér) lemosó permetet a barack fákra. A gomba ölõ képességen túl, a napi hõingást is leszabályozza, késõbb indul a nedvkeringés, pont majd a márc.5-15-20. körüli kritikus T.min.-nek tájékán lenne jó hatása.
Sziasztok. (Régóta akartam róla írni, de csak most szántam rá magam)
A szupercellák, avagy miért "rettegnek" tõle a télálló kaktuszok?
Még 2010 nyarán sikerült hozzájutnom egy Echinocereus triglochidiatus-hoz, mely olyan erõteljes növekedéssel rendelkezik, amivel még nem találkoztam. (Fent, középen) Link
A makói Benke Pétertõl származó növényrõl egyetlen egy információm van, ami a Mesa Garden száma. A mesa-szám különbözteti meg az élõhelyi formák közötti kisebb-nagyobb eltéréseket. Link
Ezt írja róla: "260.9-triglochidiatus SB1598 /18/ Otero Co, NM, stems over 1m tall"; vagyis a hajtások az 1 métert is elérhetik, meghaladhatják.
Ez az információ annyira felvillanyozott, hogy idén májusban már az egész telep kiültetését szerettem volna elvégezni a dézsából, de közbejött valami...
2013.05.11.-e erõsen "beégette" magát az emlékezetembe. Ugyanolyan májusi nap volt, mint a többi, de a végére egy szupercella tette fel az "i"-re a pontot.
Az elsõ zivatar, amely 19:00 óra után érkezett meg, még elég gyenge volt. Közepes intenzitású esõ, viszonylag kicsi, borsónyi jegekkel, amelyek gyakorlatilag függõlegesen estek. Link Link
A második felvonás valamivel 21:30 után érkezett meg egy szupercella személyében. Emlékszem, majd 1 óráig folyamatosan villámlott dél felõl, mire ideért a "szörnyeteg". Link Link Link Link
A szupercella irtózatos szélviharral, felhõszakadással, jéggel pusztított. Olyan erõs volt az intenzitás, mintha köd lett volna. Rengeteg fát megtépázott városszerte. A helyi újság, akkori internetes beszámolója. Link
A nagy szél és az ablakainkhoz folyamatosan ütõdõ jég miatt komoly aggodalmaim támadtak a város keleti határában fekvõ kertünk miatt. A fák tele gyümölccsel, az õszi ültetésû borsó már szedhetõ, a télálló kaktuszok már bimbós, virágzó állapotban... Három napra rá (2013.05.14.-én) készítettem az alábbi képeket: Link Link Link / Link Link Link
Az utolsó képen a fentebb említett Echinocereus triglochidiatus-on szépen látszódik a sûrû tüskézettség hiánya. Szó szerint belefúródtak - a 100-120 km/h-s szél miatt - a jégszemek és felsértették a kaktusz bõrét. Ezzel szemben Echinocereus coccineus-nak csak a virágai sérültek meg, maga a növény nem.
Az anyanövény felsõ részét gombás fertõzés támadta meg, így gyorsan kellett cselekednem. A rothadás belül olyan gyorsan terjedhet, amelyrõl kivülrõl rápillantva sejtésünk sincsen. Feldaraboltam az egészet, majd elültettem az épen maradt dugványokat - sõt még magát anyanövényt is - néhány hét múlva. Ha ezt nem teszem, akkor az egész növényre átterjedt volna a fertõzés. Link Link Link
Összefoglalva elmondható, miszerint az Echinocereus triglochidiatus-nak csak egy természetesen ellensége van; a szupercella.
2010 óta a szabad ég alatt nevelkedõ kaktusz 3 év után majdnem elpusztult... De vajon meddig élhet továbbra is háborítatlanul?
A szupercellák, avagy miért "rettegnek" tõle a télálló kaktuszok?
Még 2010 nyarán sikerült hozzájutnom egy Echinocereus triglochidiatus-hoz, mely olyan erõteljes növekedéssel rendelkezik, amivel még nem találkoztam. (Fent, középen) Link
A makói Benke Pétertõl származó növényrõl egyetlen egy információm van, ami a Mesa Garden száma. A mesa-szám különbözteti meg az élõhelyi formák közötti kisebb-nagyobb eltéréseket. Link
Ezt írja róla: "260.9-triglochidiatus SB1598 /18/ Otero Co, NM, stems over 1m tall"; vagyis a hajtások az 1 métert is elérhetik, meghaladhatják.
Ez az információ annyira felvillanyozott, hogy idén májusban már az egész telep kiültetését szerettem volna elvégezni a dézsából, de közbejött valami...
2013.05.11.-e erõsen "beégette" magát az emlékezetembe. Ugyanolyan májusi nap volt, mint a többi, de a végére egy szupercella tette fel az "i"-re a pontot.
Az elsõ zivatar, amely 19:00 óra után érkezett meg, még elég gyenge volt. Közepes intenzitású esõ, viszonylag kicsi, borsónyi jegekkel, amelyek gyakorlatilag függõlegesen estek. Link Link
A második felvonás valamivel 21:30 után érkezett meg egy szupercella személyében. Emlékszem, majd 1 óráig folyamatosan villámlott dél felõl, mire ideért a "szörnyeteg". Link Link Link Link
A szupercella irtózatos szélviharral, felhõszakadással, jéggel pusztított. Olyan erõs volt az intenzitás, mintha köd lett volna. Rengeteg fát megtépázott városszerte. A helyi újság, akkori internetes beszámolója. Link
A nagy szél és az ablakainkhoz folyamatosan ütõdõ jég miatt komoly aggodalmaim támadtak a város keleti határában fekvõ kertünk miatt. A fák tele gyümölccsel, az õszi ültetésû borsó már szedhetõ, a télálló kaktuszok már bimbós, virágzó állapotban... Három napra rá (2013.05.14.-én) készítettem az alábbi képeket: Link Link Link / Link Link Link
Az utolsó képen a fentebb említett Echinocereus triglochidiatus-on szépen látszódik a sûrû tüskézettség hiánya. Szó szerint belefúródtak - a 100-120 km/h-s szél miatt - a jégszemek és felsértették a kaktusz bõrét. Ezzel szemben Echinocereus coccineus-nak csak a virágai sérültek meg, maga a növény nem.
Az anyanövény felsõ részét gombás fertõzés támadta meg, így gyorsan kellett cselekednem. A rothadás belül olyan gyorsan terjedhet, amelyrõl kivülrõl rápillantva sejtésünk sincsen. Feldaraboltam az egészet, majd elültettem az épen maradt dugványokat - sõt még magát anyanövényt is - néhány hét múlva. Ha ezt nem teszem, akkor az egész növényre átterjedt volna a fertõzés. Link Link Link
Összefoglalva elmondható, miszerint az Echinocereus triglochidiatus-nak csak egy természetesen ellensége van; a szupercella.
2010 óta a szabad ég alatt nevelkedõ kaktusz 3 év után majdnem elpusztult... De vajon meddig élhet továbbra is háborítatlanul?
Köszönöm a linket, nagyon hasznos oldal. A Lujóval folytatott eszmecserénk azonban nem egészen errõl szólt, hanem a gombák rendszertani besorolásáról. Errõl viszont a hivatkozott oldalon nincs szó.
A Wikipédia pedig, igaz, hogy szabad hozzáférésû enciklopédia, de eddig nem tapasztaltam, hogy hibás, pontatlan meghatározásokat tartalmazott volna. Pont a szabad hozzáférés teszi lehetõvé, hogy ha netán hibás adat kerül bele, akkor azt a témában jártasabb tudja javítani.
A Wikipédia pedig, igaz, hogy szabad hozzáférésû enciklopédia, de eddig nem tapasztaltam, hogy hibás, pontatlan meghatározásokat tartalmazott volna. Pont a szabad hozzáférés teszi lehetõvé, hogy ha netán hibás adat kerül bele, akkor azt a témában jártasabb tudja javítani.
Csiperkékbõl (Agaricus fajok) van egy-két száz faj Magyarországon. Egyeseknek magyar nevük sincs. Néhány közülük kis termetû, ritka, jelentéktelen, de ehetõ. A nem ehetõ (enyhén mérgezõ, hashajtó hatású) fajokat könnyû elkülöníteni a sárguló kalapbõrük és húsuk, valamint a rossz (formalinra, felolra, gyógyszertárra jellemzõ) szaguk alapján. A tarlógombák (leucoagaricus fajok) egymásra nagy mértékben hasonlítanak. Megkülönböztetésük nehéz, de nincs is jelentõsége, mert közöttük nincs mérgezõ, meg összetéveszteni is csak a csiperkékkel tudja a gombákat csak színe, nagysága és elõfordulási helye alapján szedõ amatõr. Mindkét csoportnál a pontos fajmeghatározáshoz felsõfokú szakirányú képzettség, határozó kulcs és mikroszkóp szükséges. Ebbõl a hármasból nekem csak a határozó kulcsom van meg. 
Kedves Lujó!
Mindig érdeklõdve olvasom a hozzászólásaidat, mert azokat precízen fogalmazod meg. Most viszont csodálkozom, hogy ebben a hozzászólásodban pontosan leírod a gomba faját (csiperke, pereszke, õzláb, pöfeteg, tuskógomba) de ennek ellenére azt is hozzáteszed a fajt nem ismered.
Link
Mindig érdeklõdve olvasom a hozzászólásaidat, mert azokat precízen fogalmazod meg. Most viszont csodálkozom, hogy ebben a hozzászólásodban pontosan leírod a gomba faját (csiperke, pereszke, õzláb, pöfeteg, tuskógomba) de ennek ellenére azt is hozzáteszed a fajt nem ismered.
Link
Köszi a tanácsokat! Igyekszem majd betartani az "alapszabályokat". És persze dokumentálok is 
Igyekszem majd betartani az "alapszabályokat". És persze dokumentálok is 
Megkésett mai munkák: Dália, kardvirág hagyma ki a földbõl, nárcisz, jácint be a földbe. A kardvirágok utolja a késõi, június végi kiültetés miatt Anna nap helyett Erzsébet napra nyílt ki. Még a gyepszellõztetés van hátra, utána jöhet a tél.
Pálesz: A téli alma múlt pénteken fõtt le, 12 liter/100 kg fajlagossal cukormentesen. Már csak a kökény van hátra.
15 perc gombászat: A Hármas Kõrös gátja tövében néhány kör valamilyen kis termetû csiperke, ehetõ, de a fajt nem ismerem fel, egy kis lilatönkû pereszke, néhány tarló õzláb (fajról gõzöm nincs) és még néhány bimbós pöfeteg. Az ártéren egy nyárfa tuskón pár csokor gyûrûs tuskógomba.
Pálesz: A téli alma múlt pénteken fõtt le, 12 liter/100 kg fajlagossal cukormentesen. Már csak a kökény van hátra.
15 perc gombászat: A Hármas Kõrös gátja tövében néhány kör valamilyen kis termetû csiperke, ehetõ, de a fajt nem ismerem fel, egy kis lilatönkû pereszke, néhány tarló õzláb (fajról gõzöm nincs) és még néhány bimbós pöfeteg. Az ártéren egy nyárfa tuskón pár csokor gyûrûs tuskógomba.
Nem próbáltam a narancs utó-érlelését, mert még meg sem veszem, majd mikulás után. Most nálam a gránátalma a sláger, ez viszont meg majdnem túlérett, kívülrõl nagyon tetszetõs, de felvágva már lé szegény példányt is vettem. A kemény héjúak a jók.
Sziasztok.
Az olvastam, hogy "a KORÁN betakarított narancs utóérésre nem képes."
Ha már majdnem érettek, de még valamelyest savanyúak, akkor szerintem még lendíthet rajtuk valamennyit az etilén. Narancssárgának narancssárgák, de nem az igaziak. 6 darab narancs mellé egy kettévágott almát tettem. Megnézem, hogy 3-4 nap alatt mire mennek. Lehet semmire, de próba szerencse.
A következõ gyümölcsöket viszont 100 % meg lehet érlelni 3 nap alatt: kivi, datolyaszilva, banán.
Kaszabubu! Gondolom nem vetted a fáradtságot, hogy kipróbáld a narancsos-almás módszert?
Az olvastam, hogy "a KORÁN betakarított narancs utóérésre nem képes."
Ha már majdnem érettek, de még valamelyest savanyúak, akkor szerintem még lendíthet rajtuk valamennyit az etilén. Narancssárgának narancssárgák, de nem az igaziak. 6 darab narancs mellé egy kettévágott almát tettem. Megnézem, hogy 3-4 nap alatt mire mennek. Lehet semmire, de próba szerencse.
A következõ gyümölcsöket viszont 100 % meg lehet érlelni 3 nap alatt: kivi, datolyaszilva, banán.
Kaszabubu! Gondolom nem vetted a fáradtságot, hogy kipróbáld a narancsos-almás módszert?
A vetéshez egyébként egy 104-es palántanevelõ tálcát ajánlok, ez nálunk bevált. A paprikához ideális a lyukmérete és a fiatal növényt a gyökerének sérülése nélkül pikírozhatod át 2-4 leveles korban. Mivel a palántanevelõ alul lyukas, így könnyû alulról öntözni egy tálca segítségével (ami a leírtakban is látható, hogy a palántadõlés elleni védekezés egyik legfontosabb lépése). Szépen lehet a fajtákat, sorokat megjelölni benne, az meg a kelési arány, idõ, fejlõdés összehasonlítása végett hasznos. Link
Ne feledkezz meg a növényvédelem 0. lépésérõl sem, a csávázásról. Hiába sütöd ki a földet, hiába próbálsz gombaölõzni magonc korban, hogyha a növénykórokozók már a magokban is jelen vannak. Márpedig számos gombás és bakteriális fertõzés a maggal is terjed. A vírusokról nem is beszélve, bár azok ellen úgysem tehetsz semmit...
A csávázást vetés elõtt végezzük el. Számos készítmény kapható erre a célra, a kemikáliák, szintetikus gombaölõ szerek mellett szerencsére biokészítmények is, pl. a Natur Biokal 01 Link
De ígértem én neked anno házi biolétyó receptet is:
Csávázás bio módra: A felhasznált magot 2-3 óráig áztathatjuk kamilla és fokhagyma lébe csávázásként. Majd a vetést ezzel a lével és 1,5%-os Bordóilével öntözzük be.
Jól bevált Krisna-völgyi recept: A következõ növényeket egyforma mennyiségben keverjük össze szárazon: körömvirág, macskagyökér, tölgyfakéreg, cickafark, csalán. Forraljunk fel 1 liter vizet, majd rakjunk hozzá a keverékbõl 1 evõkanállal. Zárjuk le a lángot és hagyjuk
állni 10 percig. Ezután szûrjük le, majd a még langyos teába áztassuk be a vetésre szánt magot. Apró magokat 3-4 órán át, nagyobb magokat 1-2 napon át kell áztatni.
Meg van itt még pár dolog összefoglalásként és nevelési tanácsként a palántadõlésrõl: Link Link Link
Nálunk az idén a paprikafélék egyik leggyakoribb betegsége, a bakteriális levélfoltosság volt a "sláger". Idõvel arra is jó lesz figyelni, bár talán a fertõzés elõfordulása és lefolyása egy izolált balkonon, udvarkában nem annyira vészes, mint kint a természetben, de azért nem árt odafigyelni.
Jó próbavetést! Majd számolj be a fejleményekrõl. Ne feledd, a paprikák ideális csírázási hõmérséklete 30 °C körül van, abban a tartományban 25 °C és 35 °C között több nappal, akár hetekkel hamarabb is kibújhatnak a magoncok, fõleg a magas hõigényû, nagyon lassan kelõ kínai paprikáknál látványos a különbség.
A csávázást vetés elõtt végezzük el. Számos készítmény kapható erre a célra, a kemikáliák, szintetikus gombaölõ szerek mellett szerencsére biokészítmények is, pl. a Natur Biokal 01 Link
De ígértem én neked anno házi biolétyó receptet is:
Csávázás bio módra: A felhasznált magot 2-3 óráig áztathatjuk kamilla és fokhagyma lébe csávázásként. Majd a vetést ezzel a lével és 1,5%-os Bordóilével öntözzük be.
Jól bevált Krisna-völgyi recept: A következõ növényeket egyforma mennyiségben keverjük össze szárazon: körömvirág, macskagyökér, tölgyfakéreg, cickafark, csalán. Forraljunk fel 1 liter vizet, majd rakjunk hozzá a keverékbõl 1 evõkanállal. Zárjuk le a lángot és hagyjuk
állni 10 percig. Ezután szûrjük le, majd a még langyos teába áztassuk be a vetésre szánt magot. Apró magokat 3-4 órán át, nagyobb magokat 1-2 napon át kell áztatni.
Meg van itt még pár dolog összefoglalásként és nevelési tanácsként a palántadõlésrõl: Link Link Link
Nálunk az idén a paprikafélék egyik leggyakoribb betegsége, a bakteriális levélfoltosság volt a "sláger". Idõvel arra is jó lesz figyelni, bár talán a fertõzés elõfordulása és lefolyása egy izolált balkonon, udvarkában nem annyira vészes, mint kint a természetben, de azért nem árt odafigyelni.
Jó próbavetést! Majd számolj be a fejleményekrõl. Ne feledd, a paprikák ideális csírázási hõmérséklete 30 °C körül van, abban a tartományban 25 °C és 35 °C között több nappal, akár hetekkel hamarabb is kibújhatnak a magoncok, fõleg a magas hõigényû, nagyon lassan kelõ kínai paprikáknál látványos a különbség.
Úgy látszik, idén dec. 14. a magyar kóbásztõtés napja. Nálunk is aznap lesz ünnep!
Én december elejére terveztem, de ahogy nézem az idõ nem nagyon fogja engedni. Így megpróbálom péntek-szombat földbe rakni.
Augusztus végén csináltam õszi vetést egy sorban. Eredmény: szép nagy bokrok, sok virággal. Mostanra kifejlõdtek a hüvelyek. Nem tudom még mennyire futja. Sajnos véletlen a nagy melegben közepes tenyészidejû raktam a földbe. Szerintem egy röviddel már szépen bearathattam volna.
Augusztus végén csináltam õszi vetést egy sorban. Eredmény: szép nagy bokrok, sok virággal. Mostanra kifejlõdtek a hüvelyek. Nem tudom még mennyire futja. Sajnos véletlen a nagy melegben közepes tenyészidejû raktam a földbe. Szerintem egy röviddel már szépen bearathattam volna.
Lesz közte az is (habanero red, habanero gold) Plusz aji lemon meg rawit
Plusz aji lemon meg rawit
A habanerotól szerintem hamarabb felakad a szeme bárkinek, mint az elõbb említett alternatívától.
Csak nehogy félreértse valaki a termesztett növényt!
Kolbásztöltés: Azonos idõpont a mienkkel, optimális. Egy-két hét és ott lesz a zanyag.
Szerk: sürgõs, halaszthatatlan pálinkafõzésem volt.
Kolbásztöltés: Azonos idõpont a mienkkel, optimális. Egy-két hét és ott lesz a zanyag.
Szerk: sürgõs, halaszthatatlan pálinkafõzésem volt.
Mivel nemsokára meg akarok ejteni egy próbavetés az amúgy is átteleltethetõ fajtákból (van néhány felesleges növényekre specializált akváriumi fénycsövem) így reményeim szerint addigra túl lesznek már 1 átültetésen, és akkor már mehetnek dézsába is akár
Lesznek még biztos kérdéseim, szóval közben nyomonkövethetõ lesz, ha sikerrel járok.
Apropó paprika! Dec 14-én kolbásztõtés...
Lesznek még biztos kérdéseim, szóval közben nyomonkövethetõ lesz, ha sikerrel járok.
Apropó paprika! Dec 14-én kolbásztõtés...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat