Hurrikánok és tájfunok

Ami a déli-félteken ténykedik (márpedig Funa ott alkot, nemsokára elgyengül), az ciklon.

Már is van egy 3-as ciklonunk.Link
De ez nem tájfun inkább, tekintve, hogy a Csendes-óceánon van?

Elmaradásom pótoltam, a tavalyi évet is feldolgoztam a 2000-tõl meglévõ adatbázisomban:
Link

Látható, hogy nagy média-beharangozásoktól eltekintve az elmúlt évek legkevesebb trópusi ciklonja volt.
A hurrikánokról is ez mondató el, a szezonra jellemzõ a két óriás-hurrikán és más semmi jelzõ.
A tájfunokról csak majdnem mondható el, ennél egyszer volt kevesebb 2000 óta és azóta évi egy tájfunnal sem úszták még meg az évet a térségben.
Egyedül a ciklonok (a déli égöv és az Indiai-Óceán "aranyosai") tettek ki magukért számszerileg.
Link

Na végre. Hosszú hetek uborkaszezonja után kaptunk egy szép ciklont (FUNA) Új-Kaledónia mellé, egyenesen Aucklandnak tartva, 3-as erõsséget prognosztizálva. Még eléggé gyenguska, fõleg a WV képeken látszik. Persze az Új-Zélandi partraszállás még igencsak képlékeny, adatok hiányában a franc tudja.

Ez így van, ám fontos tudni, hogy az extraerõs mérsékelt övi ciklonok (960hPa alatti középpontal) jó része trópusi ciklon-import, ez is ok lehet figyelemmel követésükre.

A Földközi-tengerben kialakuló TC-re emlékeztetõ képzõdmények szerintem javarészt med.ciklon-utógenezisek, hisz ne feledjük, hogy õkelmék a mérsékelt övi és trópusi ciklonok afféle "keresztezõdései".

Eléggé megtévesztõ szerintem,hogy az archívumok térképei,melyek a TC-k útvonalait mutatják,akár Kanadáig ill. Izlandig vagy Skandináviáig is jelzik õket.A szélerõsség alapján követik talán õket-mint átalakult viharos mérsékelt övi ciklonokat?Szerintem a jellegzetes TC szerkezetet hamar elveszítik a szárazföld,vagy a hideg víz felett,felesleges õket ezer km-ekre északra követni.Így gondolhatják sokan,hogy elérhetik Európát vagy átkelhetnek idõvel a Földközi -tengerre is.
Ugyanakkor más genetikával,de a TC-re nagyon emlékeztetõ zivataros spirálciklonok szerintem már kialakultak a Mediterráneumban is.Ezek nem vagyok benne biztos,hogy leszakadó poláris légtömegekbõl(mediterrán ciklogenezis)jöttek minden alkalommal létre a nyári idõszakban...

Rendicsek, he-he!
Most irány dolgozni...

Jól van elhiszem, de ezt még fejtsd ki nekem Pesten

Már mint a sivatagos dolgot fõleg.

A sivatag is relatív hidegvíz miatt van...
Hidd el, így van.

Így van,ilyenkor általában egy szép izmos mérsékeltövi ciklonná alakul át ami már a mi idõjárásunkra is hatással lehet,ha éppen a NY-ÉNY-európai partok felé halad.

Rendben, de a felhõzet teljes feloszlását is magyarázza ez, mert azt még megértem, hogy trópusi ciklonként teljesen megszûnik, de a felhõzete is gyorsan eltûnik rendszerint.

Nem véletlen van arra sivatag...
Szóval nem hiszem el, hogy csak a tenger vízhõje miatt számolódik fel olyan gyorsan teljesen a rendszer.

Kicsi képzavarban vagy.
Írtuk az imént (1742-43), hogy nem az SST (tengervízhõmérséklet) a fõ ok a Földközi-tenger ügyében, taglalva lett szépen.

Egy trópusi ciklonnak a 21-22°C-os víz is nagyon erõs gyengülést okozhat, ez az oka az ottani tendenciózus gyengülésnek.

Az Atlanti-Óceán hideg vizéban azért olyan hosszan életlépesek, mert energiaháztartásuk megváltozik, a hidegvíz miatt a magasabb szélességeken (itt a lényeg!)a Coriolis-erõk erõsödõ jellege okán frontális struktúra feljõdik ki bennük, azaz akkorra már régen nem trópusi ciklonok.

Akkor mondhatjuk, hogy amiatt is

Na igen, kicsit túloztam, de azért annyiban megegyezhetünk hogy az é.sz. 15-20° felett nemigen emelkedik 20-22 fok fölé a víz hõmérséklete. Ráadásul egy-két nagyságrenddel kisebb a TC termelésre alkalmas vízfelület. A SST térképeken szépen látszik a védelmezõ hidegvíz-pajzs a nyugati partvidék mentén.
Link

Nyáron biztos, 20 fok felett van, hiszen most 12-16 fokos a víz télen...

És a gyengülés általában már a félsziget Déli csücskén el szokott kezdõdni pedig ott 22 fokos most is a víz.

Ráadásul a Atlanti óceánon nem 1-2 nap alatt döglik be a hidegebb víz felett ahogy Nyugaton teszi.

Sajnos nem jó példát mondottál vala. A hiba ott van, hogy nem ugyanolyan meleg a víz. A nyugati part mentén hideg víz áramlik dél felé, így ott kb 12-16 fokos az óceán. Tehát azért döglik be minden TC ha arra téved.
Link

Szerintem van egy nagyon kézzel fogható példa mi történne a ha a Földközi tenger fölé érne egy hurrikán.
Ez a példa a Kaliforniai félsziget, ugyan olyan száraz mediterrán jellegû környezet van arra, és hiba meleg a tenger rendre legyengülnek szétesnek....
Ez a szelek miatt van, hiszen a hurrikánok,tájfunok egyik éltetõje a monszunális szelek...

Így van és a trópusi összeáramlási övezet (ITC) a keletkezési és ténykedésük igazi határa, ennek nyári határa pedig igen messze van kontinensünktõl.

Arról nem is beszélve, hogy a Földközi-tenger a 30-32. szélességi foktól északra helyezkedik el, míg pl. a Karib-tenger, vagy a Mexikói-öböl inkább ez alatt. Ez a Coriolis-erõ miatt lényeges.
A hurrikánok fõleg azért a 10. és 30. (10-hez közelebb) szélességi fokok között szeretnek kialakulni az északi féltekén, mert van egy gyenge Coriolis-erõ - de nem erõs még -, amely segíti az õ "bepörgésüket".
A második fontos tényezõ a súrlódás, illetve a szárazföldek.
Az óceánok felett relatíve sima felülettel találkoznak a hurrikánok, ellenben a szárazföldek érdes, egyenetlen felszínével.
Harmadik fontos tényezõ a nedvesség. Ugyanis a nyári idõszakban a meditterán teréségben rendszerint szárazság uralkodik nem csak a szárazföldeken, hanem azok feletti légrétegekben is.
Tegyük fel, hogy valóban egy hurrikán eljutna az Ibériai-félszigetig. Azon áthaladva jelentõsen legyengülne egyrészt a súrlódás miatt, másrészt a nyaranta rendszerint száraz idõjárásnak köszönhetõen, amely a területet jellemzi.

A 2005-ben kialakult Vince egy a mérsékelt szélességekrõl leszakadó magassági örvénynek köszönhetõen született. A leszakadt magassági örvény a délebbi szélességeken a viszonylag meleg (~25-26 fok) tengervíz hõmérsékletû területek felett generálta a trópusi ciklon kialakulását, amelybõl rövid idõre hurrikán képzõdött.
Egy legújabb tudományos cikk szerint, a természetes éghajlatváltozások - melyek során fõleg lokálisan változik meg a tengerek vízhõmérséklete - jóval inkább hatnak a hurrikán aktivitásra, mint a jövõbeni "globális felmelegedés forgatókönyvei szerinti" melegedés - ahol nem csak pl az Atlanti-óceán medencéjében melegszik a tengervíz, hanem az összes többi óceán esetében is.
Link

Az, hogy a Földközi-tengeren hurrikán legyen? A jelenlegi légköri állapotok mellett ez fizikai képtelenség. Egy karibi hurrikán maradványa bekavarodhat, de az már nem hurrikán, hanem vagy mediterrán, vagy mérséklet égövi ciklon. Itt kellene keletkezzen, ahhoz meg túl kicsi a F. tenger, meg a vizének hõmérséklete sem éri el a 27 fokot nagy, nyílt területen tartósan.

Jó estét kívánok!
Link

Köszi ez jó volt! Miért pont az anyósokról nevezték el a viharokat nem is értem

Sziasztok! Hoztak Nektek egy kis érdekességet!

A ciklon eredeti neve depresszió volt, azért, mert alacsony légnyomás jellemzi ezt a légköri képzõdményt. A depresszió a görög deprimo deprimere szóból ered, amelynek jelentése lenyomni, elnyomni. Ismeretes, ma már egyes pszichiátriai kórképekre is alkalmazzák ezt a kifejezést.
Karib tenger térségében: hurrikán maja (indián) eredetû név, „hatalmas esõcseppet” jelent, mivel özönvizekkel jár.
A Távol-Keleten a tájfun megnevezés használatos, amelynek jelentése „jó szél”. A manduriai japán háborúig nyúlik vissza ez az elnevezés. A kínai hadiflottát, amely a japánokat támadta meg, egy nagy vihar elpusztította. Ez a japánoknak szerencsét hozott, ezért lett jó szél a viharfajta neve.
Ismeretes, hogy Amerikában névvel illetik a hurrikánokat. Egyes információk szerint ez a szokás a II. Világháborúig nyúlik vissza, amikor is a Csendes Óceánon szolgáló amerikai katonák nevezték el a viharokat barátnõikrõl, anyósaikról. 1953 óta az amerikai hurrikánközpontban évekkel elõre megszabják a sorrendet, melyik vihar mely nevet kapja (most 2012-ig van meg), és 1979 óta a feminista mozgalmak nyomására, és a Meteorológiai Világszervezet javaslatára férfi keresztnevekkel is illetik az igen veszélyes és pusztító
Júniustól késõ õszig tart Amerikában a hurrikánszezon. Ekkor az óceán felszíne 26-27 fokra emelkedik, amely feltétele a vihar kialakulásának. Elõször trópusi ciklon jön létre, amely nagy-nagy magasságokig nyúló erõteljes zivatarképzõdmény. Ha tovább fejlõdik, és a benne levõ szél sebessége eléri az óránkénti 60 km/h-t, de a 120 km/h-t nem, akkor trópusi viharról beszélünk. Amennyiben eléri az utóbbi szélsebességet, már hurrikánról beszélünk, amely a Föld forgása miatt pörögni kezd középpontja körül, miközben halad az ígéret földje felé. A hurrikánoknak 5 fokozata van, a legerõsebbrõl akkor beszélünk, amikor a szél sebessége eléri a 250 km/h-t
Sajnos, a globális felmelegedés következtében egyre inkább melegszik az óceánok hõmérséklete, és ezért egyre inkább kitolódik a hurrikánszezon, egyre nagyobb pusztításokat okozva. Mivel még november hónapban is képzõdhetnek hurrikánok, és ekkor már a Föld északi féltekéjén erõs Nyugati áramlás tapasztalható, a viharok – bekerülve ebbe az áramlási rendszerbe – elérhetik a Gibraltári térséget, Portugáliát, és ha tovább folytatódik az egész bolygóra kiterjedõ hõmérsékletemelkedés, akkor elérhetik a Földközi-tenger térségét is óriási rombolást hagyva maguk után.

- Vissy Károly, Vélaszd a tudást címû mûsor.

Jól széthúzódott a szezon,nem sok értelme van dátumok közé szorítani.Eléggé szokatlan persze,hogy december közepén áldozatokat szedõ trópusi viharról hallani az Atlantikumból.

Igen, és néhol 250mm csapadékot is adott. Már nem is mm-ben hanem cm-ben mondták be!

Tegnap Ts pusztított a Dominikán, és Haitin.
Az Olga nevet kapta.
Mára visszaminõsítették trópusi légörvényé.

Azt rebesgetik hogy több mint 10ezer lesz az áldozatok száma...Katrina pedig több mint 6ezer amerikait ölt meg. Az más ügy hogy ott is a szegények pusztultak...

Viszont két tájfun alakult azóta, egyik Manilát kapja majd el 3asként, a másik Vietnamot 1esként. Az utóbbi WV-képét érdemes megnézni, durvább lesz mint a másik szerintem.

Az elsõ hírek 26 áldozatról,a legutóbbiak 3000-rõl szólnak.Hatalmas jelentõséga van emberéletek szempontjábõl a meteorológiának.Egy hasonló ciklon állítólag 1991-ben 138ezer,1970-ben 500ezer áldozatot szedett,vagyis az elõrejelzés a hatóságok megfelelõ intézkedéseivel együtt százezrek életét képesek megmenteni.A súlyos dolgok ezután jöhetnek még,hisz százezrek maradtak fedél nélkül az 5-6 m-es hullámok és 200 km/h feletti szél pusztítása nyomán.Persze az elpusztult otthonok nem olyan értékesek,mint mindjuk a Kathrina által elpusztított amerikaiak,de a károk és áldozatok összességében annál nagyobb mérvûek.

Az esti híradó 1800 áldozatot írt ki,de állítólag sokkal több is lehet.

Link az 1. hírek

A mediterrán ciklon leköti a nép figyelmét, he-he !

Valóban, Banglades egész komoly katasztrófa elõtt áll.

A havazás keltette pezsgésben nem figyeli senki Sidr-t,pedig rövid idõre az 5-ös,vagyis super ciklon fokozatot is elérte a tegnap elõrejelzett 3-as helyett,és tán ezekben a percekben találja telibe kb. 4-esként Banglades partvidékét.Pár méterrel a tengerszint felett milliók élnek...de ne folytassam ugye?

Nem tudom feltûnt -e egy igen erõs ciklon az Indiai-óceánon?A most 4-es erõsségû Sidr elõrejelzését módosították,mivel a gyengülési elõrejelzések ellenére nagyon erõs lett és pontosan Banglades felé tart.Ha nem jön újabb eltérés az elõrejelzéstõl,jelen állapot szerint tömegkatasztrófa esélyes...

Bezony! :-)

Dr. zivatar: ezek közül melyik kép a sajátod? (Ha más oldalakon találsz szép fotókat, azokat nem sportszerû a saját oldaladon, minden erre vonatkozó megjegyzés nélkül bemutatni...)

Illetve még egy apró kérdés: hol láthatók itt hurrikánok és tájfunok?

Link

Egy kis kiegészítés: helyesen George`s Bank (szerepel a "Holnaputánban" is). Nagyon jó az összefoglaló, köszi!

Szép összefoglaló, köszi!

Ha valaki szeretné a kissé erõsödõ Noel-t megnézni, ajánlom neki a kanadai meteorológiai szolgálat pár honlapját:

Az Labrador környéki óceánre kiadott elõrék:
Link
Pl. George Bank-nél a ma hajnali szinopszis szerint 967hPa-os légnyomás volt és a maximális állandó szélsebesség elérte a 139km/h-t.

Eddig ezt a tartományt érinti a legkomolyabban a szél az elõrejelzések szerint:
Link

Radarkép:
Link

Mûholdképek:
Link

Link

Link Kemény szél lesz az USA ÉK-i csücskében is!

Mûholdképeken már látszik, hogy Noel kezdi elveszíteni a hurrikán karakterisztikát.
Átalakul mérsékeltövi ciklonná.

Noel több, mint 100 ember halálát okozta eddig:
Link

Noel jelenleg 1 kategóriájú Hurrikán.

Igen, reméljük nem teszi vissza, bár 2 futás Izland felé adja de a többség nem. Link

Hát tényleg hála Istennek, így nem vágja el nekünk a szerdai hideg utánpótlást.

Nyugatabbra tették a modellek nem jön Izland felé Hál" Istennek, Grönland nyugati részét boldogítja majd talán. Link

Engem kicsit az tökéletes viharra emlékeztet, amely emlékeim szerint 93-ban, vagy 91-ben volt. Azt hiszem 91 októbere. Akkor is egy gyenge hurrikán, egy trópusi ciklon haladt ugyan így fel Labrador felé. Közben Kanada felõl egy ciklon érkezett és USA felõl pedig egy zivavatzóna. A három a tengerparton egyesült egy rendkívül erõs viharrá.
Igaz itt azután, hogy Labrador-félsziget északi részeihez ér, akkor olvad össze a kanadai ciklonnal, és nincs zivatarzóna.
Mindenesetre a GFS szerint így szép csapit rak le arra fele, nem kis széllel:
Link
Link
Sõt jelentõs mennyiségû hó várható fél nap alatt Labrador-félsziget belsõ tájain, a parttól távolabb:
Link
Link

Lehet olyan hely, ahol 12 óra alatt fél méter hó is lepottyanhat, vagy több közel 40 km/h-s állandó szél mellett.

A hullámzás sem lesz pici: 8-12 méteres hullámok
Link

Link

Sokszor látunk már ilyet, hogy mire átért Európára, szépen frontokat növesztett, és tényleges mérsékelt övi ciklon volt.

Nekem csak a csiga jelölés volt zavaró, furcsa is lett volna -5 izotermás hurrikán.

Látom jó kis fogalomzavar van, hisz a Noel északi pályája tipikus hurrikán-import típusú mérsékelt övi ciklon lesz szélességeink mentén.

AC blocking miatt nem.