Agrometeorológia

Egerben június 22-ig rengeteg esõ volt utána szeptember végéig szinte semmi. Az egész fáról korán lehullott a levél ,de ami õsztõl kihajtott az volt a leggyorsabban megkopaszodó. A levél elsárgulva hullott le, mint õsszel szokott. Remélem nem beteg. Szoktam lemosózni és virágzáskor gomba ellen védekezni. Termett is rendesen az elmúlt 6 évben. A fa 14 éves. Metszeni - ritkán - augusztusban szoktam.(+februárban 2-3 oltó ág).

Szerintem is nem kell aggódni. Esetleg a fa ága nem ért bele a déli hõtorlódásba? (gondolok itt a sûrû ágcsokorra, netán napszúrást kaphatott azon ág.)
Más: esetleg a gyökerek hasonló szögében történhetett valami rágás, pajor,pocok, ami lecsökkentette a nedvkeringést. Még közelebb vizsgálva,azon háncs oldalon nem látszik v.mi sebzés,púp,rozsdás fûrészpor szerû hámlás?
Az alattomos barackmoly hernyója a háncs alatt rág, pont az értékes nedv szállító szöveteket eszi-rágja el, és megszûnik azon ágcsoport tápellátása.
Ha van ilyen,tisztítsd ki akár drasztikus kaparó-késsel kivágni a fertõs részt, majd lemosó agrol olajjal (1:2 arányban) vagy sebkezelõvel lezárni a száradás elõl.
Persze lehet ez egy gombafertõzés is, de ezt a tavaszi lemosóval el lehet pusztítani. A kihajtott hajtó-virág rügyek persze elhalnak, vagy oldal-rejtett (szemölcsrügy) helyen akár termést hozó dárdák is kifejlõdhetnek. Kár a fát kivágni. Vannak persze olyan fertõk, mint a vírusos ágelhalás, az ellen teljes ágkar levágása,és elégetése segít.... Várjuk meg a májust.

Igen, de bevett gyakorlat a kajszibarackosokban, hogy a kipusztult fa helyére, de egy méterrel odébb ültetve pótolják a fát ugyanúgy kajszi oltvánnyal. Ez nem lehet megfelelõ módszer. (Kórokozók, talajuntság...stb)

Téltemetõ: Link

Az aszály miatt ritkán hullik le a levél egy fa egy részérõl. Egyéb gyíkja lehet, valósznûleg megtámadta valami gomba, vagy baktérium a fát. A fatestet megtámadó gomba kipusztíthatatlan a fából és a továbbterjedését sem tudod megakadályozni. Sérülésen (általában metszési seben) keresztül fertõzõdik a fa. Csak akkor szabad metszeni a kajszit, ha van idõ a metszési felület beszáradására. Szerintem kezdhetsz gondolkodni azon, hogy pótolnod kell az adott fát. Pl: Hova fogod ültetni és milyen fajta legyen? A mostani fa helyére nem ültetheted: Csonthéjast csonthéjas helyére évekig nem szabad ültetni.

Ma túráztam egyet a Budai-hegységben és ott is nyílik szépen a kis sárga virág (szellõrózsa?).

Elég sok volt már belõle.

Telefonos, bocsánat, csak hiányoltatok a képeket.

Nálam az egyik sárgabarack fa azon ágán ami augusztusban elkezdte (az aszály miatt) hullatni a leveleit (szeptemberre le is kopaszodott a fa negyede) no csak ezen az ágon novemberben kipattant a rügyek egy része ez a fának az 1%-t sem éri el. Szerintem nincs miért aggódnom.

Senkit sem nézek hülyének itt a fórumon.
Ezt pusztán tapasztaltam ismerõsi körben, hogy többen nem tudják ezt, és arra gondolok, emiatt tud terjedni az ilyesmi hiedelem (jajj minden rügyezik) szájról szájra. Ennyi.

Link Link Link Link Link
Utólag a 6480 sz. hozzászólásomhoz csatolok néhány- a mai napon készült- fotót. Vektoroptika 6482 sz. hozzászólása számomra értelmezhetetlen, én látatlanban nem néznék senkit ezen a fórumon annyira hülyének, hogy nem tud felismerni egy rügyet. A képekrõl annyit, hogy szerintem a fával lehet valami gond- ez a sárgabaracknál sajnos gyakran elõfordul- mivel mint már leirtam, a bemutatott jelenség csak ezen a fámon és annak is csak pár ágán észlelhetõ.

Felénk még kopár az árokpart, de az elõkertemben már mutatkozik a hóvirág.
Link
Egy kis makró kép az új masinámmal, hajnalicska mag-gubó a futórózsámon;
Link
A gyümifák rügyei köszönik, de jól vannak. A mostani enyheség nem zavarja õket, az hogy itt-ott picit nyitva van a rügy pikkely levele ez természetes. Ebben a párás idõben is lélegeznek, nagyon takarékon. Ha meg beköszönt a száraz hideg, akkor záródnak.
Floo:
A gabonákat a száraz hideg, (csapadék nélkül) már kissé megviselheti. A természet pedig bölcs, ha jönne is egy nagyobb hideg betörés, biztos meghozza a havat, mint átmeneti lezáró sátort a kis sarjaknak.Nagyon is szépek arra a vetések,itt is látni a normál zöld, és a halovány sárgás-zöld színárnyalatokban. Ez csak a talaj elõkészítés, és az minõség függvénye. Ha meg elmarad a 2-4 hetes csont-fagy, akkor még a beérés, betakarítás ideje is elõbb lesz, június elején.

Békéscsabán (belterület) virágzik a pitypang is a totálárnyékos helyeket kivéve, többnek a virága már bolyhosodik. Az ibolya még sehol sincs.

Sokfelé olvasni, hogy a gazdák hiányolják a havat, hogy a hó kellene a vetéseknek!
Készítettem ma néhány képet a környékrõl, Becsehely-Lenti között a vetésekrõl!
Repce Link Link Link
Gyengébb gabona Link Link Link
Szép gabona Link Link Link Link
A gazdák álma egy ilyen csúnya, enyhe tél közepén Link
Nem igazán értem, hogy ezeknek a gyönyörû vetéseknek miért kellene a hó, ha így kimenne hó nélkül a tél enyhe idõvel, tavasszal a gazdák a seggüket vernék a földhöz örömükben!
Természetesen az esõ sokfelé elkelne, de az sem hó!

Így van, nagyon jól látod!

Elég sokan egyébként a rügy meglétét a fán sajnos a rügyfakadással kötik össze (sokaknak nem esik le, hogy a rügy nem a virágzáskor jelenik meg, hanem egész idõ alatt ott van a fán, védve a leendõ hajtást), emiatt is kiálthat most mindenki rügyezést.

Azt sajnálom, hogy senki nem tesz fel fotókat ilyenkor!
Mindenki irogatja, hogy rügyeznek a fák, de fényképet még egyet sem láttam.

Nekem négy különbözõ fajtájú sárgabarack fám van. A legidõsebb egy Bergeron, ami az egyik legkésõbben virágzó és érõ fajta. Nos, a tegnapi napon nézegettem alaposabban a fáimat, amikor azt tapasztaltam, hogy az emlitett fa több ágán néhány vékony vesszõn a levélrügy kipattant. A virágrügy mellettük normális állapotban van, ezeknek a végén pedig 1 mm-es kis zöld levélkezdemények látszódnak. Én még ilyent nem tapasztaltam, pedig több mint 30 éve kertészkedem ,valószinünek tartom, hogy a fával sincs minden rendben, mivel az semmiképpen nem normális, hogy néhány vesszõ megindul, a többi nem. ( szerencsére ) Normális esetben- amint itt mindenki tudja- a sárgabaracknál mire a levélrügy igazából megindul, szinte már elvirágzott a fa. Úgyhogy kiváncsian várom,mi lesz ezekkel a vesszõcskékkel.

M. Dávid ma rakott fel képet ibolyáról nem tudom melyik fórumban.

Az lenne furcsa, ha nem viragzana Egesz evben viragzik, mit neki tel?! A pitypang viszont joval kenyesebb, szerintem. Marcius vege, de inkabb aprilis eleje-kozepe a viragzasanak kezdete. Nagyon zavart, szennyezett elohelyeken persze lehetnek extrem dolgok, de nem az az altalanos.

Én a százszorszépet biztosan nem tévesztettem össze semmivel: Szarvason virágzik.

Valamivel nagyon osszeteveszted a pitypangot.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#214073 - 2014-01-13 17:45:11)

Így van! Nem kell még aggódni. A legtöbb gyümölcs fajnak még most ér véget a mélynyugalmi (hormonálisan szabályozott) állapota. Az, hogy most meg van duzzadva a rügy nem feltétlen a megindulását jelzi. Hiszen a termõrügyek eleve nagyobb méretûek a levél rügyeknél. Tény, hogyha folytatódik ez az enyhe idõ hamarosan feloldódik a mélynyugalmi idõszak és azután már egy komolyabb februári, márciusi keményebb minuszos idõ okozhat komoly károkat. De még nincs veszve semmi

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#214075 - 2014-01-13 17:53:17)

Na, végre egy korrekt írás vegetáció témában!
A viszonylag nem nagyon enyhe december megtette a magáét: nálam a füzek alig, vagy egyáltalán nem barkásodnak, virágzó pitypangot se láttam eddig, holott ezek a komiszul enyhe tél szokásos szimptómái.
2006 december végén még egy-egy virágzó ibolyatövet is lehetett találni -próbálna csak meg ibolyát szedni valaki MOST!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#214072 - 2014-01-13 17:35:24)

Nem mindenki írogat ilyeneket, pl. én sem. Nem rügyeznek a fák nálam, a rügyfakadás is messze van még. Egyetlen veszélyét az enyheségnek abban látom, hogy beindul a nedvkeringés. Ha tovább folytatódik ez a horror februárban , beindulhat a rügyfakadás is, aztán szorítsunk hogy ha már így lesz ne legyen zord idõ márciusban, (vagy február végén). Aztán szintén szoríthatunk a normálisnál 1 hónappal korábbi gyümölcsfa virágzásnak, és ugye március 12. - én ordítóan nagyobb az esély -3 - 4 fokra, mint április 12.-én. No ennyi, bízzunk a jóIsten végtelen kegyelmében!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#214064 - 2014-01-13 16:51:46)

Agrometeorológia fórum téma, de mivel ott kevesen olvassák, és mindenki ide írogatja be, hogy rügyeznek a fák, beindult a természet és nagy bajok lesznek ha lesz egy hidegebb idõszak, ezért ide teszem be, csináltam néhány képet reggel az udvaromban lévõ gyümölcsfákról.
Az elmúlt 90 nap Link és az elmúlt 30 nap Link átlaghõmérsékletét tekintve elég egységes az ország, úgyhogy az én udvarom középhõmérséklete sem rosszabb, mint bárhol az országban.
Sõt, mivel jobb fekvésben van az udvarom, mint az iklódi és a kanizsai állomás, amik az országban átlagosnak mutatkoznak, ezért az én udvarom inkább a magasabb értékekhez közelít.
Kajszi Link Link Link Link , másik kajszi Link
Kivi, ami a legelsõk között indul tavasszal Link Link
Füge Link
Aranyvesszõ Link , vannak rajta kinyílt virágok, de a nagyrésze ilyen.
Szilva Link Link
Körte Link
Cseresznye Link Link
Nektarin Link Link
A mogyoró virágzik ugyanitt Link Link , mint ahogy ilyentájt már szokott virágozni.
Orgona Link Link

Nem tudom pontosan ki mit ért a rügyezés fogalma alatt, de nálunk semmi sem rügyezik, minden mélynyugalmi állapotban van!
És mivel máshol sem volt melegebb vagy naposabb az idõjárás, így nem értem máshol hogy "rügyezhet" minden.
Vagy az orgona és a cseresznye nagy méretû, duzzadt rügyébõl gondolják hogy rügyezik?
Akkor viszont elég rossz megfigyelõk, mert ezek így telelnek ilyen duzzadt rüggyel!
Hogy itt-ott virágzik egy-két fa, bokor vagy ág, az meg semmit nem jelent!

én most néztem a november elején vetet sárgarépát valamint petrezselymet szépen ki van sorolva,valamint a fokhagyma és a vöröshagyma is szépen sorrollik a borsót majd holnap vetem de csak keveset azzal nem merek rizikózni! ,bár a petrezselymet sem azért vetettem meg a sárgarépát sem hogy január közepére ki kelljen,mert egy komolyabb fagy hó nélkül tönkreteheti!

Az szép, nálam még Deszken nem mutatta meg magát a borsó, pedig bõ egy hónapja van a földben.
Link Ellenben a koliban a balkon pari jól adja. Kicsit megnõtt több mint 2,5 m magasra.

Azon gondolkozom, hogy a hétvégén elõveszem a rotátort. Mit érdemes ilyenkor elvetni?

Alakul a borsó is. Link

Tegnap friss szabadföldi karalábét szedtem szépen megnõtt (1.4kg) dús lombozattal az alsó 1-2 cm volt kissé fás.

Nagyon jó. Én ma káposztákat szedtem. Holnap kelkáposzta-fõzelék lesz rántott hússal.

Karfiolszedés Csanyteleken ma január 11.-én. Link

Meg kell követnem a pápai mezõg.isk. múlt századi észlelõit: az 50 éves adatsor átlaga 641 mm, míg a gimnáziumé a 683, igaz az csak 1909-1944 közt mért és 1919-20-ból is hiányzik vagy másfél év.Egyébként 1951-70 közt már 671 mm-t mért, elég csapadékos idõszak volt.1901-70 648 mm az adataim szerint,viszont 1971-2000 csak 570 mm. 1951-2008 602 mm-nek adódik, inkább ehhez kéne méricskélni. Ekkor az okt-nov-dec. 3 hónapja 46+52+41=139 mm.Most csak a november volt 130 mm,de nem Nyárádon. Ott az automata (visszanéztem a napijelentést) nem hagyott ki napokat novemberben, de hogy rosszul mér az biztos.Pl. nov.23-24-én 27 mm-t mért, holott én 35 mm-t mértem, de a közeli Nagyalásonyban is 38 mm esett Hellmannal mérve.Arról nem is beszélve, hogy a 2000-2008-as évek átlaga az OMSZ-nál Pápára 597 mm. És ezzel el is jutottunk a fals régi és új adatok tükrében a Bakonyalja elsivatagosodásához, vagyis 683-tól az 597 mm-ig száradtunk. Na most mihez viszonyítsuk a hiányzó csapadékot ? Szerintem a 108 éves átlaghoz lenne célszerû (mezõg.isk.éveivel számolva), ami 620 mm.

Igen van. Az 1901-50 -es adatok (bár nem értem miért nem a 19. századiakat közlöd) Pápáról a mezõgazdasági iskola 683 mm-es adatát mutatják. Holott a Gimnázium 640. Nehéz elképzelni és megmagyarázni, hogy a város közepe és széle közt (2500 m táv) hogyan lehet 50 év mindegyikében 43 mm éves átlagos eltérés a város széle javára. Magasságuk azonos (kb.150 m). A környezõ területek adataival összevetve, amikor a Bakony csapadékadatait vizsgáltam az 1901-80 közti idõszakban a szakdolgozatomban, már értetlenül álltam eme két adat elõtt. Személy szerint 640 körülinek veszem a város sokévi átlagát 683 helyett.
A színskála valóban becsapott, hisz míg a csapadékhiány térképen hatalmas eltérésnek tûnik a sok szín ill. izohiéta pl. Szombathelyhez vagy Gyõrhöz képest, valójában minimális csapadékhiány ez. Sajátos ez az exponenciális színezés a 0-tól kiindulva. Veszprém megyére van 18 féle színárnyalat, míg az egész Alföldre 3. Holott pl. ha a csapadéktérképet nézzük (metnet) októbertõl idáig ugyanannyi esett Gyõr, Pápa, Zirc vagy Szombathely környékén, így a hiány nem valós. Mivel ezekkel több dologgal ellentétben tisztában vagyok így nyomban feltûnik a hiba, bár a színlátásom valóban csökevényes. Rájöttem az okára is, majd utánanézek. Emlékeim szerint a nyárádi automata a bõdületes novemberi esõk idején (130 mm !) néhány napon nem mért (most nem nézem vissza az OMSZ napijelentést) és ezért az OMSZ-nak nincsenek Pápára pontos adatai (Tudtommal a reptér is mér, de valamiért mindenhonnan, pl. WetterOnline,Ogimet kivették annak adtait. Gondolom a katonai titkok körébe sorolták...)

Akkor segítek értelmezni a színskálát; a Pápa és környékére színezett citromsárga és zöld színek a térkép alján levõ mérték szerint nagyjából az utolsó 90 nap átlagos csapadékát jelenik, de semmiképp "az ország legsivatagosodóbb részét" az a maradék 3/4-e tõletek délre és keletre. Tehát nem mondanám azt "orbitális tévedésnek" ha környéketekre ezt az 160at átlagosnak mondja mert ez pont az, lásd: Link (okt, nov, dec: 60, 55, 4 Valóban néhány állomás nem tudja megfelelõen reprezentálni az egész területet, de az õszi, téli idõszak kevésbé konventív csapadékainál ez elfogadható.
Összegezve; akkor térképpel ellentétben inkább a hozzászólásodat nem kell komolyan venni, mert míg a térkép helyesen ábrázolja a kiragadott rész csapadékviszonyait, addig Te orbitális tévedésbe estél. Van még hiba amit nem vettem észre?

Sajnos azt kell mondjam, hogy eme térképeket azért nem kell komolyan venni. Egyrészt néhány állomás egy megyében nem tudja az egész terület viszonyait visszatükrözni. Másrészt mivel Pápán tudom mi a helyzet, ezért az biztos, hogy orbitális tévedésben van a térkép, mivel ide teszi az ország legsivatagosodóbb részét, holott az utolsó 90 napban úgy 160 mm csapadék volt, vagyis nemhogy óriási hiány nincs, de több esett az átlagnál vagy 40 mm-rel. Aztán lehetnek még hibák, csak ezt senki sem veszi észre.

Na ez az amit nem értek!
Az elmúlt 5 napban 300 gödröt ástam ki, és az ásóra meg a csizmára úgy ragad a talaj, hogy gyõztem levakarni!
A talaj süpped, nedves, gépekkel nem lehet rámenni, ma egész nap trágyáztam, csupa víz a talaj, ráadásul dombtetõn, csurom vizes a talaj, erre a 0-20 centis rétegben 70 %-os a talajnedvesség?
Ha itt csuromvizesen 70 %-os, akkor az ország más részein lévõ 50 % sem lehet elvileg annyira rossz.
Valahogy nem stimmel valami a méréssel!
Az általad linkelt videón a borsodi gazda azt mondja, hogy a talajlakó kártevõk jó lenne ha elpusztulnának, ezért kellene a hideg meg a hó.
Hát a hó alatt 0 fokos talajban aztán rohadtul pusztul minden a hideg miatt.
Persze közben a hó felett -10-15-25 fok van, nagyon hideg van, csak épp a hó alatt vígan telel minden!
Ha hó van, az kárt okozhat a fokozott hideg miatt a gyümölcsfáknak, a hó alatt a kártevõk vígan telelnek, tehát a hó nem jó.
A száraz hideg jó, mert nem okoz kárt a gyümölcsösökben, mert nem tud olyan mértékû lenni, a talaj átfagy, tehát a kártevõk pusztulnak a talajban, de nem elég a talaj feletti kártevõk legyilkolására, viszont a száraz fagy nem jó a vetéseknek.
Tehát a hó és a száraz hideg nem jó.
Az enyhe idõ esõvel a legjobb, itt olyan vetések vannak most, amilyennél szebbet kívánni sem lehet!
Dúsak, zöldek, egészségesek.
Ha így múlna el a tél, hogy enyhe idõ lenne esõvel, a gazdák a seggüket vernék a földhöz tavasszal.
A kártevõk meg....2007-ben sem rágták le az országot!


Cauchy!
Annak idején jobbról balról próbáltam észérvekkel bebizonyítani, hogy Zalában sem süt kevesebbet vagy lényegesen kevesebbet a nap, mint az Alföldön vagy Pécsen, és ember nem volt a MetNeten, aki elhitte nekem ezt!
Aztán késõbb kiderült, hogy a kanizsai állomáson a fák árnyéka miatt alámérték a napfényt, Szentgotthárdon sem volt minden rendben a napfényméréssel, ezért jöhetett ki a 200-300 órás eltérés!
Pedig látszólag, ismétlem látszólag minden azt támasztotta alá, a több csapadék és az ebbõl következtethetõ több felhõ (mert ugye több csapadék elvileg több felhõbõl és gyakoribb csapadékos nappal eshet elvileg....elvileg!!), a magasabb páratartalom (tehát elvileg több köd), az alacsonyabb átlaghõmérséklet, minden amellett szólt, hogy bizony itt, errefelé 200-300 órával kevesebbet süt a nap.
Aztán kiderült, hogy azért ez nem egészen így van!
Pedig annyi oldalról próbáltam érvelni, hogy elképesztõ!
Csak senki sem hiszi, vagy nem akarja elhinni, hogy amit évtizedek óta tudunk, az nem úgy van!
Nehéz kisöpörni ilyen dogmákat a fejekbõl, mint pl. hogy a kártevõknek jó a hideg tél, csak ha hideg van, akkor az nem csak a kártevõkre fejt ki akármilyen hatást!
Nem láttam soha egy írást arról, hogy a 2007-es évben a megelõzõ enyhe tél után sokkal több kártevõ lett volna, mint a 2003-as, 2005-ös vagy a 2012-es évben, amikor hideg tél volt.
Többet kellett permetezni a szõlõkben?
Az 1985-ös tél Link Link Link után szerinted voltak kártevõk?

Így nálad a pont. Egy kérdés azért még megmaradt, legalábbis bennem: A cikk a riporter által mennyire átfogalmazott, átdolgozott, stb? Én találkoztam saját szavaim olyan újságírói átírásával, hogy elolvasásakor megkérdeztem: Ki volt az a marha, aki ezt merte állítani? Én már senkinek sem hiszek, még saját magamnak sem.

Pár dolgot gyorsan cáfolnék:
"Novemberben a Dunántúlon 100-150-180 mm csapadék esett." Egy részén, durván egyharmadán meg az átlagot is alig érte el, két szinte nullás hónappal keretezve.
Novemberi csap térkép: Link
utolsó 90 nap anomália: Link
0-100 cm vízhiány: Link

Nem (mindenhol) szépek a vetések, elszaporodnak a kártevõk, kellene a hó. Mondja egy 500 hektéros gazda nógrádból, és egy gyümölcsös gazda zalából: Link

Az én véleményem az, hogy ez az enyhe idõ valóban nem okoz nagy gondot még, de hogy ennyire ne legyen csapadék szept. óta az kemény. (Itt a november se sikerült acélosra, ami meg elõtte, utána volt, van az elképesztõ.)

Egyenlõre most "nagyon jó idõjárásban vagyunk" szerintem. Ha nincs is csapadék,vagy hó- ami rosszabb - mély nyugalomban vannak a növények. Talán még a csekély világosság, napfény hiánya is takarodót fúj a vegetációnak.
A csapadék hiánya csak relatív dolog, a sekély -és mélyebben gyökerezõ növények most szépen alszanak. A légkör páratartalma, (ködös szitálás) pedig épp ad annyi nedvességet a rügyeknek, sarjazó gabonáknak, hogy fenntartsák a nyugalmi szintet.
A felszíni nagyobb hóréteg viszont, ahogy az lenni szokott, nagy hõmérsékleti anomáliát tud okozni például a gyümölcstermõ fáknál. Alul a nedvesség hatására indul a gyökér aktivitása, de fent a vesszõn, törzsön meg még nincs beindulás, ha meg lenne is, a nappali-éjjeli hõingás, és fagyok mint egy membrán szivattyú, torlódást okozna. Száraz fagyban nagy nedvesség vesztést okozó rügy-száradás, és vagy bibe porzó elhalás sajnos elõ fog fordulni.
Tavalyi év is okozott ilyen meglepetést, látszólag szépen virágoztak a fák, de utána leszáradt a termõ alap- kocsány szár. Persze mindjárt a monília a bûnös, pedig nem mindig.

Remélem kitart ez a - embereknek csúnya, nyirkos idõ - januárban, majd február derekán esne egy kiadós- átlag ESÕ, de nem hó. Már egy átlag 10-20 mm. is csodákat tud mûvelni.

Március?.. essen az esõ, havasesõ 0 cm., de legalább ne legyen - 5 fok alatt...
Szép tavasz várást kívánok!

Neked is erõsen tudom a figyelmedbe ajánlani a hibás érvelés technikákra vonatkozó oldalt, úgy, mint bizonyítási kényszer áthárítása, személyeskedés menüpontok.

Pont a legelején írtam le, hogy nagyra becsülöm Floo munkáját, emellett viszont tele van érvelési hibákkal. Én nem az eredményeket kérdõjelezem meg, hanem a prezentációt. Pontosan emiatt van, hogy szakmai körökben ellenérzéssel fogadják a munkát, nem pedig a gonosz konzervatív tudósok kirekesztõ magatartása miatt.

Én is - magánemberként - a legtöbb dologgal egyetértek, azzal, hogy a kártevõk szaporodását/pusztulását nem feltétlenül a tél hidegsége határozza meg, vagy hogy havas idõben gyakran jóval hidegebb van.
Viszont az ok-okozati kapcsolatok nem tiszták (nekem), lehet én vagyok a buta, de én nem látom ilyen egyszerûnek ezt a helyzetet, mint ahogy sokan elõadják.

És ezért nem is venném a bátorságot egyértelmû kijelentéseket tenni a témában, amit tudok, az az érvelési mechanizmusok, logikai kapcsolatok felmérése, és ebben nagyon nagyok a hiányosságok a fenti cikkben.

Várunk tõled egy minden részletre kiterjedõ, de mégis tömör, minden szavában megkérdõjelezhetetlen igazságtartalmú ellencikket a zalai, vagy akár a pécsi Igazmondóban a kultúrnövények - kártevõk - téli idõjárás kapcsolatáról. Térjen ki a haszonnövények minden fajára, sõt fajtájára, valamint az összes Magyarországon elõforduló kártevõre a baktériumokkal bezárólag. A megjelenés elõtt azért szívesen látnánk a cikket ebben a fórumban egy darabokra szedés szintû elemzésre.

A cikknek nyilván tartalmaznia kell többek közütt a következõ témákat:

- Hótakaró nélküli alacsony hõmérsékletek hatása az õszi vetésû haszonnövényekre, beleértve egyes fajták eltérõ fagytûrését. Egyes fajok, fajták fagykár utáni regenerálódási képessége.
- Alacsony hõmérsékletek hatása a gyümölcsfélékre a lombmentes idõszakban, eltérõ vegetációs állapotban. A hõösszeg és a fagytûrõ képesség kapcsolatának vizsgálata, beleértve egyes fajták eltérõ fagytûrését.
- Rovarkártevõk túlélési hányada a téli minimum hõmérséklet, ill. talajhõmérséklet függvényében.

Mindhárom esetben: Többszöri jelentõs lehûlés / felmelegedés hatása.

Természetesen a cikkben minden állítást adatokkal kell alátámasztani.

Ui: természetesen nem értek mindenben egyet Floo cikkének állításaival.

Környékünket inkább az ország enyhébbik részéhez sorolnám, de a mostani télen csak max. 13,7 fokig hevült a levegõ és összesen 7 napon értük el a 10 fokot, ebbõl 3-szor ugyanaznap fagyott is. Vagyis olyan nap a télen, amikor tavaszias idõ volt, tehát fagymentes és legalább 10 fok négy napon fordult elõ. Errõl azt állítani, hogy ez aztán micsoda veszély, meg hogy böjtje lesz a bugyutaság kategóriája lenne.
Eddig minden évben, amióta az eszemet tudom elfogadható termések lettek akkor is ha nagyon enyhe, meg akkor is ha hideg telek voltak. Súlyosabb terméskiesésre csak azokból az évekbõl emlékszem, amikor tavasszal vagy nyáron a kései fagyok, súlyos csapadékhiány, forróság vagy felhõszakadások ill. jégesõ lépett fel. Vagyis a téli idõjárás miatt önmagában nem szokott rossz vagy jó termés lenni. Ha télen kevés a csapadék , de márciusban esik 100 mm, a növényzet csak röhög a télen. De ha télen annyi esik mint most és március 10 mm, akkor valóban baj van és "hiányzik a vastag hótakaró". De mondhatnánk úgy is, hogy hiányzik a márciusi csapadék.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213140 - 2014-01-09 05:49:32)

Köszönöm a jószándékot, de!
Az általad leírt érvelési hibáimat, bizonyítatlan, ellenõrizhetetlen állításokat, "nem igaz" dolgokat mind tudom bizonyítani, ellenõrizve vannak, csak ha most elkezdeném holnap délig írhatnám a bizonyítékokat.
Bár írtam már egy csomót, szóval...

"nem végeztél kísérletet, nincs összehasonlítási alapod"

Te láttál kísérletet vagy összehasonlítást pontosan dokumentálva minden részletre kiterjedõen(!!) arról, hogy a nagy hidegek elpusztítják a kártevõket?
Máshogy fogalmazva: láttál kísérletet vagy összehasonlítást pontosan dokumentálva minden részletre kiterjedõen(!!) arról, hogy egy kártevõpusztító, hideg, kemény téllel van elõrébb a mezõgazdaság és a társadalom, vagy egy enyhe téllel?
Vagy "nincs bizonyítva az állítás, csak ki van mondva (anekdota)"?

Mzs!
Köszönöm!
Olvastam igen, meg hogy ez a 3. tél hogy az évszázad telét várják, meg a múlt nyárra az elmúlt 1 millió év leghûvösebb nyarát várták....aztán majdnem megfõttünk a nyáron!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213139 - 2014-01-09 05:43:10)

Olvastam a (Zalai Hírlap - totál fõoldalon) megjelent nyilatkozatodat. Gratulálok hozzá, logikusan összerakott riport volt.
(Gondolom, Te is olvastad az itt megjelent marhaságokat a leálló Golf-áramlattal induló jégkorszaktól )

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213130 - 2014-01-08 23:58:34)

Hazánkban négy évszak volt van. Ide születtünk ezt szeretjük. Minden évszak csodálatos. Ha elmosódnak az abnormális dolog. Én szomorú lennék ha nyáron õsz lenne de annak sem örülök hogy most tavaszias idõ van. Szomorù

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213128 - 2014-01-08 23:55:19)

Neked fõleg ajánlom figyelmedbe ezt Link az oldalt, mert a hozzászólásaid rendre hemzsegnek az érvelési hibáktól.
Vedd ezt a hozzászólást maximálisan jószándékúnak, mivel tudod jól, hogy én bírlak és értékelem, amit csinálsz.

"A MetNeten volt régebben egy vita a fagyzugokról, a mérõállomások elhelyezésének problematikájáról, amit zalai példákkal próbáltam bemutatni, eleinte kevés sikerrel.
Sõt!
Nulla sikerrel, senki nem értette mit akarok kihozni belõle, pedig olyan emberek olvasták a hozzászólásaimat, akik konyítottak valamit a meteorológiához."

Ez nem igaz, aki konyított a meteorológiához, az tudta, hogy vannak fagyzugok és fõleg a völgyes részeken vannak, viszont te ehhez a bizonyított témához más - nem bizonyított állításokat is hozzácsaptál, mintha ettõl azok bizonyítást nyernének

"Ezen az érvek és adatok nélkül bárki hihet bármit meg lehet véleménye bárkinek, igazság csak egy van!"

Hibás érvelés: úgy állítod be, mintha csak a te alternatívád és az azzal ellentmondó alternatíva létezne és ha a másik hamis, akkor a tied igaz.

"Ha a kártevõk jobban elszaporodnának ilyenkor, enyhe tél után, akkor Olaszországban fû nem maradna egyik évben sem, mert ott a telek ilyenek vagy még enyhébbek."

Hibás érvelés: az egyik állításból nem következik a másik, lehet, hogy az itteni kártevõk olyanok, hogy elpusztulnak a nagy hidegtõl, ott pedig más hatásoktól, nem végeztél kísérletet, nincs összehasonlítási alapod

"Meg ember sem maradna, mert az enyhe idõben gombamód szaporodó betegségek kiirtanák a népet!"
hasonló hiba, a betegségek számának növekedésébõl nem feltétlenül következik a halálesetek számának növekedése, túlzó állítás, kizárólag érzelmi alapon hatás a célja

"Az egyik Somogyi Hírlapos cikkben a gazdák a havat, a hótakarót hiányolják.
Mi tudjuk, hogy a hótakaró egy derült éjszakán drasztikusan leviszi a minimumokat, emiatt komoly fagykárok keletkezhetnek a hó felett lévõ növényi kultúrákban."

egyik hiba: az egyik cikkben hiányolják: forrás hiányzik, kik miért hiányolják
másik hiba: a hótakaró megléte nem feltétlenül kapcsolódik a fagykárhoz, sok más tényezõtõl is függ (lásd: mazsolázás)

"Most, hogy hó és fagy híján a vetések csodaszépek, zöldellnek, öröm rájuk nézni, nem tudom minek kellene a vetéseknek a hó."

hiba: mintha a hótól függene a vetések szépsége, lehetséges, hogy a hó alatt is zöldellnek, nincs bizonyítva az állítás, csak ki van mondva (anekdota)

"A hó sokkal nagyobb potenciális veszély a hótakaró felett lévõ gyümölcsösöknek, mint amennyire a hiánya kárt okoz a szántóföldi kultúráknak."

bizonyítatlan, ellenõrizhetetlen állítás


És ez csak itt és most, a régebbi szélmalomharcokról ne is beszéljünk, mint a 3csapás elmélet...

Ráadásnak: folyton úgy fogalmazod meg az állításod, hogy te kijelented, hogy amit mondasz ,az igaz és ha valaki meg akarja cáfolni, akkor neki kell bizonyítani ( lásd bizonyítási kényszer áthárítása) valamint úgy állítasz, hogy az alapból többféleképpen értelmezhetõ legyen, így ha valamelyiket valaki megcáfolja, akkor te azt mondod, hogy egy a másik a jó ststb.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213127 - 2014-01-08 23:54:21)

Télen szoktál látni "bögõt" repkedni ha fagyos idõ van nappal is ? Mert én nem...Az a hernyó egy túlélõ lehetett Floo képén,de nem túl gyakori hogy a hernyók síelnek télen a hófelszínen

Megjegyzem a talajban lévõ peték,lárvák és ha át is fagy a talaj azok átvészelik és tavasszal kikelnek mert ez a természet rendje na de nem sok kártevõt látok mocorogni fõleg nem egy olyan téli idõszakban mint pl 2012 februárja!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213126 - 2014-01-08 23:51:34)

Szerintem ezt a kártevõkkel kapcsolatos nincs túl hideg, hogy elpusztuljanak címû blamát el kéne felejteni. Õk is élõlények és tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Lehet nem a hideggel van a baj, hanem tudnak fejlõdni. Az ember is alkalmazkodni tudott a zord éghajlatokhoz a Földön.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213125 - 2014-01-08 23:41:15)

Az a gond,hogy Te nem gazdákkal "vitatkozol",hanem tudományos kutatókkal. Pl.: Link

És igen,valóban át tudnak telelni a kártevõk,egy részük bírja a nagy hideget is,de sokkal kevésbé szaporodnak,mint enyhe idõben.