2025. augusztus 08., péntek

Kérdések és válaszok

Adott napon: 
Keresés:
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
#12326
Köszönöm! nevet
#12325
A hidegcsepp tulajdonképp a magaslégkör kis kiterjedésû, a környezeténél hidegebb "darabja", ami ciklonális mozgást mutat, de a talaj közelében nem analizálható hozzá ciklon. Az 552 gpm-es vonal pedig azért kiemelt,mert az adja meg az adott nyomási szint átlagos magasságát, tulajdonképpen olyan,mint a ciklon és az anticiklon közötti választóvonal,az átlagos tengerszintre számítottlégnyomás, 1013.25hPa...
#12324
Köszönöm! Eddig azt sem tudtam, hogy a teknõ is ugyanez a fogalom.
És miért vastagított az 552-es vonal 500 hPa-os térképen? Ez egy kitüntetett vonal vagy csak a könnyebb eligazodás miatt van kihúzva?
#12323
Olyan programot keresek, mely kis méretû, vindóz alatt fut és ki tudom vágni avi kiterjesztésû videóból a hangot. Tud valaki segíteni?
#12322
Nincs München-nek egy D-felé nézõ webcamerája?
Link
#12321
A hidegcseppet (magassági hidegcsepp, teknõ, trog neveken fut még) az 500 hPa-os térképeken lehet fellelni.
#12320
Azt szeretném megkérdezni,hogy a hidegcseppnek mi a meghatározása? Milyen magasságokban helyezkedik el a hidegcsepp hideg levegõje?
A WZ 500 hPa térképein az 552 gpdm-es vonal miért vastagított, ennek van valamilyen jelentõsége?
#12319
laza vidám laza
#12318
Hát az egy emlékezetes vihar volt itt Pécsett, ezt hódarából építettem a vihar után: Link laza
#12317
Elvileg igen, bár elég ritka. Mindenesetre volt már rá példa: Link
#12316
Sziasztok! Nekem egy olyan buta kérdésem lenne, hogy télen lehetséges-e szupercellás zivatar kialakulása? Vagy ez csak nyáron jöhet létre? Köszi a válaszokat nevet
#12315
Ezért érdemes beszerezni egy olcsó digitális esõmérõt. Nem az igazi, de jobb mint a semmi. És nem kell üríteni. Bár tisztítani annál többször. kacsint
Más: sokan(régebben én is) helytelenül rövidítik az Altocumulus castellanus felhõfajtát. Sokan Ac cast-nak írják, pedig helyesen Ac cas! Bocs az ide nem vágó hsz. részért, csak gondolom leírom... zivatar
#12314
Köszönöm! vidám
#12313
Ok, kösz. nevet
#12312
A válasz: Mindkettõre, hisz a 8h elõtt leesett esõ még tegnapi, az utána leesõ már a mai csapadék.
#12311
Melyik naphoz kell írni a csapadékadatot akkor, ha még 8 óra elõtt kezdett el esni, de már 8 óra után lett vége a zápornak? Én inkább a mai naphoz írnám, talán hosszabb ideig esett 8 után, mint elõtte.
#12310
Fejlesztések fórum, utolsó 50 hsz.-t el kell olvasni...
#12309
Szólnék a Gépháznak,hogy az észleléseim egy ezressel megugrottak.Nem tudom mi lehet a baj.
#12308
Itt lehet:
Link
#12307
Sziasztok!Hol tudnám visszanézni a tavalyi OMSZ radarképeket?
Csak 2008 van az archívumban.Köszönöm! [esõ]
#12306
Máris jobban érzem magam. Mögöttem a város!!! kacsint laza
#12305
E miatt a hsz. miatt vissza is kaptad. További jó észlelést és fórumozást! nevet
#12304
Köszi! nevet Én is kerestem, de nem találtam meg. nevet
Ervin: Na és az asztal miért asztal? laza (választ ne adj, mert nem ide tartozik) kacsint
#12303
Arisztotelész "találmánya"!nevet
Link
#12302
Ez olyan mintha azt kérdeznéd hogy az asztal miért asztal. vidám zivatar Bár ez csak szerintem van így. vidám
#12301
Honnan ered a meteorológus kifejezés, vagy miért pont meteorológusnak hívják a meteorológusokat? laza vidám
#12300
Ez gáz!
Remélem azért egyszer visszakapom az avatarjogomat, mert egyébként nagyon szép a metnetes napocska, de szerintem kimondottan jól néz ki és pofás a városom címere, inkább azt szeretném látni újra a metneten a nevem mellett! kacsint
#12299
Azért, mert az avatar jogod megvonásra került, egyelõre.
#12296
Szeretném megkérdezni, hogy miért tûnt el az avataromról a városom címere? Nem is tudok feltölteni.
#12295
A horvát radarnak van arhívuma? Mert én nem találom.
#12294
Értem, bár én azt hittem, hogy a valós, mért adat inkább a mérvadó, a virtuális bekövetkeztéhez pedig optimális feltételek szükségesek. Köszi nevet
#12293
Tényleg érdemes rendbe tenni a dolgot, mert sokan azt is szupercellának mondják, amikor "nagy" zivatar jön, vagy "nagy" piros folt van a radaron.
A forgó feláramlást tartalmazó konvektív felhõ az szimpatikus (az élettartam sem számít szerintem).
#12292
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94319 - 2008-08-15 16:30:09)

nevet

pedig hasonló a bow echohoz nem vidám


Nyuli:

azért a virtuális adatokat mert a GFS virtuálisal számol és felszíni labilitásban mindig virtuális hõmérséklet alapján számolt CAPE érhetõ el. Ráadásul ez mutatja leginkább, hogy mi a potenciálisan lehetséges legnagyobb labilitás - ha jól tudom.

Miki

Peti által belinkelt oldalon nagyon jó leírást lehet kapni, igaz angolul.

A lényeg, hogy egy hosszú életû nem hagyományos MKR-rõl van szó, amelyben nem ritka a 90-120 km/h-t meghaladó széllökések széles sávban, de tornádó is elõfordulhat....
#12291
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94326 - 2008-08-15 16:44:20)

Hú igen azok jó kis SC-k voltaknevet Nekem nagyon egyszerû az SC definícióm: Forgó Cb, és kész. Fapados, nem túl korrket, de a lényeget azért leírja laza
#12289
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94322 - 2008-08-15 16:37:55)

Az elektromos aktivitás és a forgás beindulása (és tartós fennmaradása) egy konvektív felhõben két különbözõ dolog. Úgyhogy csendes szupercellák márpedig léteznek. Gondoljunk csak a mini szupercellákra. 2004 májusban több ilyet is láttam Derick-kel egy napon, pár km kiterjedésû felhõtornyok, alacsony felhõtetõvel, és forgott veszettül. Ja és egy hang nem jött ki a torkán (szemben Derickkel és velem)
#12288
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94310 - 2008-08-15 15:46:50)

A mi leírásunk a "szupercellás zivatar"-ra vonatkozik. Ezzel is mintegy jelezve a csendes szupercellák létét.
#12287
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94309 - 2008-08-15 15:42:39)

Csak Dexion kérdése teljesen jogos, uis tényleg nem ártana rendbetenni a definíciós alapokat. Én lobbizom a "forgó felhõ"-ért nevet

Látszik, hogy Doswell-ék is szenvednek a témával, pedig nem most kezdték a szakmát:

Link

Õk ugyanis belõnek egy örvényességi küszöbértéket 0,01 1/s, és azt is kikötik, hogy 1/3 részben meg kell lenni a forgásnak. Utána pedig kifejtik, hogy igazából nem is kell azt olyan szigorúan venni a küszöbértéket, és igazából az 1/3 is "csak úgy jött".

Ami újdonság, hogy õk nem zivatarok egy csoportjaként jelölik meg, hanem "konvektív vihar" egy kategóriájaként. hideg

Érdekelne az illetékesek (anarki/meteorman/ [email protected]) állásfoglalása az ügyben, és végre nyugodtan alhatnék. beteg
#12286
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94308 - 2008-08-15 15:27:23)

Van saját leírásunk is itt Link
#12285
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94307 - 2008-08-15 15:27:22)

Jogos, ott a pont. laza Bár szívesen megnéznék egyszer egy "csendes" szupercellát. nevet
#12284
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94306 - 2008-08-15 15:18:50)

Tehát ha nincs elektromos aktivitás, akkor már nem is szupercella? laza
#12283
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94305 - 2008-08-15 15:05:55)

Köszönöm, valami ilyesmit vártam. nevet
#12282
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94304 - 2008-08-15 14:57:37)

Ha a definíciót kérdezed, a szupercellát az különbözteti meg az "egyszerû" zivataroktól, hogy mezociklont tartalmaz - azaz önálló, forgó rendszert alkot, amiben a fel- és leáramlási terület tartósan elkülönül egymástól. (Azaz a zivatar energiáját adó feláramlást nem állítja meg a csapadékhullást kísérõ leáramlás.)

A kialakulásuk oka nagy vonalakban: a szélnyírás (egymás feletti rétegek eltérõ irányú ill. sebességû áramlása) hoz létre eredetileg vízszintes tengelyû örvényességet, ami a feláramlásban függõleges tengelyûvé válik.

Sokkal bõvebben pl. a Wikipedián lehet róla olvasni: Link
#12281
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94303 - 2008-08-15 14:35:23)

Mitõl lesz "szuper" egy szupercella?
#12280
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94329 - 2008-08-15 17:08:33)

Hát nagyjából ezt írtam én is nevet
#12279
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94328 - 2008-08-15 17:06:56)

A derecho az egy nagyobb kiterjedesu es hosszabb eletu bow echo. Legtobbszor bow echo-bol alakul ki es tobb szaz kilometeren at mehet anelkul hogy gyengulne. Nagyon eros kifuto szellel es altalaban nagyon gyors mozgasu az egesz rendszer. Tornado sem ritka az ilyenekben. En mar csak tudom par honapja egy ilyen ment at rajtunk itt Michigan-ben 130km/h szellel. A tornado szirena is megszolalt. Hatalmas fak doltek ki, 5 halott, 500ezer ember aram nelkul delkelet Michiganben.
#12278
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94318 - 2008-08-15 16:21:1laza

Itt van egy kis leírás:

Link

Szóval ez eredetileg spanyol szó, ezért nem a bowecho rokona laza
#12277
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94317 - 2008-08-15 16:18:06)

A derecho egy zivatarlánchoz tartozó egyenes vonalú (gyakorta károkozó) szélvihar, mely abban különbözik a gust fronttól, hogy a szélerõssége állandó, sõt, akár a front mögött még erõsödõ is. A kialakulásukhoz kedvezõ napszak pedig ált. az este és az éjszaka.

Utolsó észlelés

2025-08-08 08:29:58

Csesznek

20.0 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

144384

Hírek, események

Hétvégén újabb hidegfront érkezik

Időjárás-változás | 2025-07-31 10:46

pic
Ismét hétvégén romlik el az idő, északnyugat felől egy hidegfront éri el hazánkat, ami meglehetősen lomhán vonul át, plusz hétfőre egy hidegcsepp is érkezhet.