Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Egy mûszerkertekrõl szóló leírásnál olvastam ezt:
"Csapadékmérés esetén hibaforrás a túl nyitott terep."
Miért van ez?
"Csapadékmérés esetén hibaforrás a túl nyitott terep."
Miért van ez?
Emellett jobb lesz, hogy (szigorúan miután leírtam a véleményemet) itt leellenõrzöm legalább a szintet. Link Talán ha egységes a környék, akkor nem tévedek nagyot. A hidegfrontos dolgot utólag bánom, magam is megnézhettem volna a könyvemben. Miután írtad, rögtön eszembe jutott az egyik hidegfrontos kép, Ac-t említ Cirrust kevesebbet a front után.
Kéretik alacsonyabb szintre vándorolni és egyszerûbben gondolkodni, he-he!
A képeken a szél felhõkkel való játszadozását lehet megfigyelni, legjobban az Ac-ket szokta csûrni-csavarni-szaggatni-stb., pláne HF átvonulása után.
A képeken a szél felhõkkel való játszadozását lehet megfigyelni, legjobban az Ac-ket szokta csûrni-csavarni-szaggatni-stb., pláne HF átvonulása után.
Felhõbarát.
Ahogy én is.
Valamit próbálok okoskodni, ha jönnek a nagyok, majd javítanak a
véleményemen.
1. Talán azok a kiálló szálak a castellanus-jelleget jelentik, azon belül pedig csak intortusra tudok gondolni. A kép bal alsó sarkában fibratus lehet. A tippem a lényegre: Ci cas in
2. Gyönyörû , mintha hullámok csapnának át az égen. Lehet benne Cirrocumulus stratiformis lacunosus, Cirrus spissatus (intortus?), Cirrus castelanus. A lentebbi részek már talán Ac stratiformisok
3. Remélem Ac floccus mammatusok.
4. Feljebb Cirrus fibratus radiatus, a halszálka-szerû talán, mivel vastagabb a fentebb lévõknél, ezért talán Cirrus spissatus vertebratus.
5. Cirrus floccus lehet
A szintezéssel, ahogy korábban is említettem, mindig gondjaim voltak, nincs nagy gyakorlatom benne, így lehet, hogy 1-1 általam magasszintûnek vélt felhõ lecsúszik Ac-ba. Remélem azért néhányat eltaláltam. Egyébként ezzel nekem is segítettél, most javítottam egy hibát a készülõ felhõatlaszban, eddig valamiért azt hittem, hogy Cirrusból is van undulatus.
Szerk: Most olvasom, hogy jócskán mellélõttem. De bent hagyom, ebbõl is tudok tanulni. Elnézést a téves dolgokért.

Valamit próbálok okoskodni, ha jönnek a nagyok, majd javítanak a
véleményemen.
1. Talán azok a kiálló szálak a castellanus-jelleget jelentik, azon belül pedig csak intortusra tudok gondolni. A kép bal alsó sarkában fibratus lehet. A tippem a lényegre: Ci cas in
2. Gyönyörû , mintha hullámok csapnának át az égen. Lehet benne Cirrocumulus stratiformis lacunosus, Cirrus spissatus (intortus?), Cirrus castelanus. A lentebbi részek már talán Ac stratiformisok
3. Remélem Ac floccus mammatusok.
4. Feljebb Cirrus fibratus radiatus, a halszálka-szerû talán, mivel vastagabb a fentebb lévõknél, ezért talán Cirrus spissatus vertebratus.
5. Cirrus floccus lehet
A szintezéssel, ahogy korábban is említettem, mindig gondjaim voltak, nincs nagy gyakorlatom benne, így lehet, hogy 1-1 általam magasszintûnek vélt felhõ lecsúszik Ac-ba. Remélem azért néhányat eltaláltam. Egyébként ezzel nekem is segítettél, most javítottam egy hibát a készülõ felhõatlaszban, eddig valamiért azt hittem, hogy Cirrusból is van undulatus.

Szerk: Most olvasom, hogy jócskán mellélõttem. De bent hagyom, ebbõl is tudok tanulni. Elnézést a téves dolgokért.
Az osztrákok is csak a labdarugó EB alatt tették lehetõvé a nagyközönség számára a radarképet.
Remélem nem zavar senkit, hogy ennyit kérdezgetem a felhõk fajtáját.
Ma reggel elég furcsa volt az égkép, sok fajta felhõvel különbözõ szinteken. Volt amit ismertem, és volt amit nem. Amiket nem tudtam beazonosítani, azok ezek lennének:
1. - Link
2. - Link
3. - Link (itt a kis dudorokra lennék kíváncsi)
4. - Link (ezeket valószínûleg a nagy szél hozta létre)
5. - Link

1. - Link
2. - Link
3. - Link (itt a kis dudorokra lennék kíváncsi)
4. - Link (ezeket valószínûleg a nagy szél hozta létre)
5. - Link
Szia!
A pogányvári radarképek csak a Balaton-átúszás és a Kék Szalag verseny idején voltak elérhetõk kísérleti jelleggel.
A pogányvári radarképek csak a Balaton-átúszás és a Kék Szalag verseny idején voltak elérhetõk kísérleti jelleggel.
Néhány hónapja én is elemztem ezeket az adatokat, és "csendben" megjegyeztem magaban,(valamint nem csak én) hogy hatalmas nagy ellentmondás van az adatsorok közt és valahol a kettõ között lesz az igazság.
Szerény véleményem szerint igen, bár elég gyengének tûnik, láttam már fejlettebbet is.
Elsõ ránézésre különálló alsószintû gomolyok, tipikus beágyazódott konvekciónak tûnik.
Egy szakmai kérdésem van.
Az alábbi link az OMSZ honlapján éghajlati adatok címen fut, a budapesti havi átlagok vannak feltüntetve benne.
Link
Ugyanakkor, ha összehasonlítom a Péczely féle éghajlattan könyvben található adatokkal, akkor jelentõs (+1 fokos) eltéréseket találok a Péczely könyv javára. Kérdésem, hogy melyik adatsor számít ma hivatalosnak
Pl Pécs esetében:
Az OMSZ féle:
-1,4 1,3 5,6 10,7 15,5 18,6 20,5 20,1 16,6 11,3 5,1 0,6
éves átlag: 10,38
A Péczely féle:
-0,7 1,3 6,1 11,9 16,9 20,4 22,6 21,9 17,9 11,8 6,2 1,8
éves átlag: 11,51
Azért én meglepõdnék, ha pl Pécsett a júliusi átlag 20,5°C lenne.
Az alábbi link az OMSZ honlapján éghajlati adatok címen fut, a budapesti havi átlagok vannak feltüntetve benne.
Link
Ugyanakkor, ha összehasonlítom a Péczely féle éghajlattan könyvben található adatokkal, akkor jelentõs (+1 fokos) eltéréseket találok a Péczely könyv javára. Kérdésem, hogy melyik adatsor számít ma hivatalosnak
Pl Pécs esetében:
Az OMSZ féle:
-1,4 1,3 5,6 10,7 15,5 18,6 20,5 20,1 16,6 11,3 5,1 0,6
éves átlag: 10,38
A Péczely féle:
-0,7 1,3 6,1 11,9 16,9 20,4 22,6 21,9 17,9 11,8 6,2 1,8
éves átlag: 11,51
Azért én meglepõdnék, ha pl Pécsett a júliusi átlag 20,5°C lenne.
Szia!
Köszi, jó is az, csak késik kicsit :-(
Most azon gondolkodok, miért nem lehet az OMSz radartérképét akkora méretben lesegetni, mit a szintén OMSz villámtérképet...
Pesszimistaként, hamarosan a villámtérkép is össze fog menni :-((
Köszi, jó is az, csak késik kicsit :-(
Most azon gondolkodok, miért nem lehet az OMSz radartérképét akkora méretben lesegetni, mit a szintén OMSz villámtérképet...
Pesszimistaként, hamarosan a villámtérkép is össze fog menni :-((
Radaros kérdésem van: a balaton-átúszás miatt az OMSz lapján most külön látható _csak_ a pogányvári radar által észlelt radarkép szuper felbontásban itt: Link .
Valamelyik metnetes kollega weblapján jó régen már találkoztam _csak_ a napkori radar által észlelt képpel is, persze nem biztos hogy hasonló minõségben, meg arra sem emlékszem sajna, hogy kién :-(
Hogyan tudható meg e három radar szóló képeinek linkjei ?
Valamelyik metnetes kollega weblapján jó régen már találkoztam _csak_ a napkori radar által észlelt képpel is, persze nem biztos hogy hasonló minõségben, meg arra sem emlékszem sajna, hogy kién :-(
Hogyan tudható meg e három radar szóló képeinek linkjei ?
Köszönöm a válaszokat, akkor ezentúl én is így írom majd, illetve kijavítom az eddigi hónapokat is.

A zivatart akkor kell kipipálni, ha az adott napon dörgést észleltünk. Villogás esetén NEM kell megadni(max. a megjegyzéshez beírni). Ha csapadékhullás is volt a dörgés mellett(vagyis zivatar záporesõvel), akkor a záport is be kell jelölni. Ugyanez a hózápor/hózivatarnál is. A napló ezen részét(idõjárási jelenségek) ugyanúgy kell vezetni mint a csapadékadatokat: 06UTC-06UTC között idõszakban elõforduló jelenségeket kell beírni.
Ha dörgést észleltél, jelöld be a zivatart. Ha esett is mérhetõ csapadék, akkor mellé a záport is.
A napi adatoknál akkor is be kell jelölni a zivatart, ha csak száraz zivatar volt? Mert látom néhányan így csinálják, de szerintem csak akkor kéne bejelölni, ha (legalább "néhány csepp") esõ is esik.
Nekem tegnap pont a kritikus pillanatban frissült, de utána megint nem. Pedig most az OMSZ könnyen elérthetõ, normálisan frissít. Most vagy a kmz-vel van valami gond, vagy magával GE-szel. (???) Nem értem.
Igen, nekem is ez volt/van! Tegnap a zivatarok útját akartam rajta bejelölni/átnézni, de mivel a több órával azelõti radarkép volt rajta... Nem sikerült.
Bár én leginkább csak akkor használom, ha az OMSz oldala már szinte elérhetetlen.
Bár én leginkább csak akkor használom, ha az OMSz oldala már szinte elérhetetlen.
Nem tudom ki használ itt Google Earth-hoz OMSZ radarkép kmz-t, de se tegnap este se most nem akaródzik frissülni normálisan.
Pl. most a 7:15-ös az utolsó. Másnak is van ilyen gondja?

Oh, értem. Azt láttam, hogy ELTE tárhely.
Hát akkor ez van
Köszi!
Hát akkor ez van

Köszi!
Igen, ez így van. Nem frissül. Pedig nagy szükségünk lett volna rá a verseny alatt. Az én linkem csak egy ELTE-s tárhely, oda mentettem le az akkori aktuális térképet. Szokott ilyent alkotni a chmi, hogy nem frissül, vagy épp Magyarországról zéró adatot közöl. Nincs mit tenni, addig hanyagolni kell ezt az egyébként kitûnõ linket.
Nem egészen ezzel kapcsolatos, de ami nekem van link, azon 10UTC óta nem frissül a térkép: Link
Honnan lehet "beszerezni" a frisseket?
Honnan lehet "beszerezni" a frisseket?
Itt valami baj lehet, vagy csak nekem töltötte le így. Sajnos nem tudjátok visszaellenõrizni, mert megérkezett a 16 UTC-s térkép is azóta. De nem változtattam ott semmit, csak Magyarország déli részén, az elõrejelzési verseny miatt. Szóval, azt hiszem, talán Hollandia lehet az ország. Mindössze két állomás adatai vannak rajta. Az északabbra fekvõ esetén látok valami "mást". Link
1. Jelenidõnek zivatart tettek, esõ vagy hóval. Ebben a kérdésben vagyok kevésbé biztos, hogy jól tudom-e, de elvileg vagy hó, vagy esõ. A szinoptikus jelenidõ-táblázatban /-jellel van írva, ahogy az állomás adatában is. De elvileg el lehet dönteni, hogy melyik volt. Ebben nagyon nem vagyok biztos, valaki, aki tudja, segítsen.
2. Elmúlt eseményként köd van elvileg betéve, de 90°-kal el van fordítva az ikon. Ezt nem tudom minek tulajdonítani. Nem hiszem, hogy helyspórolás.
1. Jelenidõnek zivatart tettek, esõ vagy hóval. Ebben a kérdésben vagyok kevésbé biztos, hogy jól tudom-e, de elvileg vagy hó, vagy esõ. A szinoptikus jelenidõ-táblázatban /-jellel van írva, ahogy az állomás adatában is. De elvileg el lehet dönteni, hogy melyik volt. Ebben nagyon nem vagyok biztos, valaki, aki tudja, segítsen.
2. Elmúlt eseményként köd van elvileg betéve, de 90°-kal el van fordítva az ikon. Ezt nem tudom minek tulajdonítani. Nem hiszem, hogy helyspórolás.
Csak úgy, ha újból regisztrálsz. Ha jól tudom.
Gépháznak múltkor még nem tudtam írni privát üzenetet.
Gépháznak múltkor még nem tudtam írni privát üzenetet.
Hello!A kérdésem az lenne,hogy hogy lehet megváltoztatni a nicket.Mert gondolom Gépház segítségével csak meg lehet.Valahogy tudok neki(k) írni?Köszi!

Akkor ha nincs felhõ az égen minden felhõfajtához 0 oktát kell írni(nem mintha nagyon sokszor lenne olyan, hogy teljesen felhõtlen az égbolt. Tavaly is csak pár nap volt tapasztalható ilyen...)?
Ja és kösz a választ! Egyébként ezt valahogy fel lehetne jegyezni a Kislexikonba? "A szabályos észlelés, azaz észlelési segédlet III." Azt hiszem ide pont jó lenne.
Ja és kösz a választ! Egyébként ezt valahogy fel lehetne jegyezni a Kislexikonba? "A szabályos észlelés, azaz észlelési segédlet III." Azt hiszem ide pont jó lenne.


Összfelhõzet esetén 0 oktát akkor és csakis akkor kell használni, ha egy árva felhõ sincs az égen, ezt az analógiát érdemes követni itt is.
Én is inkább a 0 okta felé hajlok, de eddig azért sem észleltem így, mert sehol sem láttam kiírva a 0 oktákat. Mindig csak az a felhõtípus volt kiírva, amibõl legalább egy okta mennyiségû volt. Bár lehet hogy úgy van, hogy a 0 oktát akkor kell használni, amikor az adott felhõtípus jelen van, de a mennyisége nem éri el az egy oktát.
Továbbra is szeretnék választ kapni a 12173. hsz.-ra. Nem akarok siettetni senkit, csak mintha "elúszott" volna a hozzászólás... Vagyis még megvan, csak már lentebb, nem látja senki.

NI Index (Celsius fok)
A légkör nedvesség viszonyait jellemzõ index. A paraméter a 850, a 700 illetve az 500 hPa-os nyomási szint harmatpont depressziójának (hõmérséklet és a harmatpont különbsége) összegébõl adódik. Értéke minél kisebb, annál nagyobb az említett szintek nedvességtartalma. Az Ni Indexet általában felhõzet elõrejelzésére alkalmazzák (fõleg a nyári félévben használható jól). 30 fok fölötti értéke fölött általában már nem tud kialakulni zivatar.
Ni: Leírás:
0 .. 10 Borult
10 .. 20 Erõsen felhõs
20 .. 30 Közepesen felhõs
30 .. 40 Gyengén felhõs
40 felett Felhõtlen
A légkör nedvesség viszonyait jellemzõ index. A paraméter a 850, a 700 illetve az 500 hPa-os nyomási szint harmatpont depressziójának (hõmérséklet és a harmatpont különbsége) összegébõl adódik. Értéke minél kisebb, annál nagyobb az említett szintek nedvességtartalma. Az Ni Indexet általában felhõzet elõrejelzésére alkalmazzák (fõleg a nyári félévben használható jól). 30 fok fölötti értéke fölött általában már nem tud kialakulni zivatar.
Ni: Leírás:
0 .. 10 Borult
10 .. 20 Erõsen felhõs
20 .. 30 Közepesen felhõs
30 .. 40 Gyengén felhõs
40 felett Felhõtlen
Nem tévedsz!
Esküszöm 9:10-kor nem volt rajta csak a 11mm ÉK-re..
Akkor most nem 9-kor zárolnak, vagy valaki intézkedett?!
Akárhogy is, ez a térkép már szebben néz ki.

Esküszöm 9:10-kor nem volt rajta csak a 11mm ÉK-re..
Akkor most nem 9-kor zárolnak, vagy valaki intézkedett?!
Akárhogy is, ez a térkép már szebben néz ki.
