Agrometeorológia

Sziasztok.
Tegnap leszedtem az elsõ szatyornyi paradicsomot. Ha összehasonlítanám a boltival; inkább az édes íz van túlsúlyban, mintsem a savanykás.

Igen, jól látod a tavalyi sarjakkal dolgoztam tovább, tehát 1 évesek.

A sarjak akkor tavaly lettek leválasztva és akkor is telepítetted, vagy még az az elõtti évbõl való sarjakkal dolgoztál? Ezt azért kérdem, mert ha tavalyi a sarj is, akkor most kb 1 éves lehet és még nincs a terméshozamának maximumán (az a 2. évben van), ez is lehet az oka, hogy nem virágzott újra július elején. De ez csak tipp. Én tavaly ilyenkor leválasztott sarjakat telepítettem tavasszal (tudom nem jókor, de ekkor kerültek sorra...) és azokon néhány kivételtõl eltekintve nem volt második hullám. Az öregebb (most 2 éves) töveken viszont igen.
Csak hangosan gondolkodtam...

Pont ezt írtam!!!
Tavaly ilyenkor újra telepítettem, az új sarjakkal.
Mindent jól csináltam szerintem, csak épp termés nem akar lenni.

Szaki!
A földieper, helyesebben a szamóca töve elöregszik, ezért 3 évente újra kell telepíteni. A telepítést pont most, augusztusban célszerû elvégezni, az anyatõ által nevelt, meggyökeresedett sarjak elültetésével. Következõ évben már böven fog teremni az új tõ, de a termõképessége az idõ elörehaladtával folyamatosan csökkenni fog.

Nekem van folyton termõ málnám.A fagyokig van rajta.

4 éve vettem a Sieb...-tõl, és az elmúlt 3 évben folyton is termett.--na jó, inkább 3 hullámról beszélek--. Aztán tavaly õsszel hagytam az új indákat megnõni, megerõsödni és a régieket eldobtam. Aztán földcsere, trágyázás, majd tavasszal egy kis táp. Májusban jöttek a virágok, igaz nem annyi mint szokott, de tavasszal bolond volt a természet, erre fogtam. Az elsõ hullám után vártam a következõket, de semmi. Az új termések egyébként mindig az "anya növényen" jönnek. És igen, az új indákat eddig is levágtam, hogy a növény erre ne pazaroljon energiát. De ilyen mértékben nem is jöttek az új hajtások, hisz tele volt virággal. De most 2 hónapja nincs virág, csak az új hajtások. ..

Ja, az új hajtásokat azért is levágtam, mert olyan szinten sûrûsödött be a szamóca, hogy már kezelhetetlen volt.

Köszönöm a választ, nem vagyok ugye szamócás, esetleg málnás. Tavaszi érésû nagy szemü málnáink vannak, de csak egy nekifutásra terem. Olvastam folyton termõrõl is, azért ugrott be a téves következtetésem az eperre.
Hogy vannak a szõlõk? Nekem a júniusi perenosz kissé megtépázta a fürtöket, nem is a levelet.Kicsit meglepett a sörétes bogyók fonnyadása.De maradt még bõven.
Már éredik a csemege szõlõm, (egy tõke van, de még a szilvafára is feltekeredett,olyan 2 m.-es hajtással.)

Elkezdõdött az érése az Amana orange paradicsomoknak, szépen narancssárgásodnak, egyet-kettõt már elfogyasztottunk belõlük, belül is sárga-narancssárga a húsa. Itt van két kép a paradicsomtõrõl. Link Egy kis különlegesség. Link

Biztos, hogy folyton (inkább 2-3x) termõ szamócád van? Bocsánat a buta kérdésért, de errõl kell elõször megbizonyosodni. Nekem (a nem túl ideális termõhely ellenére) már pár hete beértek a második hullám termései. Indákat nem nagyon piszkálom. Ami letörik azt elültetem, de õszig én nem szoktam kitörögetni/leválasztani a hajtásait. Lehet nem a legszakszerûbb, azt szokták mondani, hogy a nagy termés érdekében távolítsunk el minden új indát, de én nem szoktam... Bár ezt a "sima" szamócáról olvastam.
Bubu: A második/harmadik termés is az anyatövön, nem a sarjain képzõdik, azok nem is csinálnak semmit (a gyökéreregetést és bokrosodást leszámítva) következõ évig.

Az indák végén lenne új termõalap. Ezt csak gondolom, kár volt levágni õket. A folyton termés nem a régi alapokon fejlõdhet, hanem az új indákon. Bocs, hogy ezt gondolom, de a neve lehet kúszó-eper is.

Mikor vetted õket?

Szakik!!
A folyton termõ eprem mitõl nem terem folyton??
Tavaly õsszel átültettem és megújítottam, mert az új indákat preferáltam. Tavasszal még tápot is kapott, majd hozott egy elég gyenge termésátlagot.(30 tõrõl van szó). Aztán azóta semmi. Minden nap locsolom, de csak új indákat hoz, amiket eltávolítok, hogy inkább a termésképzésre koncentráljon, de lassan 2 hónapja semmi...

Black Prince fajtájú "fekete" és Goldkrone fajtájú sárga koktélparadicsomaim:

Link A fekete bohókásan néz ki, de ízre nem tér el a hagyományostól, ellenben a sárga koktél igazán édes!

Köszönöm!

A magfogás bizony megér egy misét.
A paradicsom mivel jórészt öntermékenyülõ, azaz a virág szerkezeténél fogva még azelõtt megtermékenyül, hogy teljesen kinyílna, valószínûleg nem fog hibridizálódni más paradicsommal, így itt a fajtaazonos mag elõállítása nem nehéz feladat. Teljesen érett termést szedjél le, de ne túlérettet, vagy régóta földre pottyantat, mert abban a magok idõ elõtt csírázásnak indulhatnak. Kapard ki a magokat, sûrû szûrón mosd át, hogy a nyálka egy része leázzon, majd egy tálcán szárítsd ki és már mehet is a vetõmagos zacskóba.
A paprika macerásabb növény. Annál a hibridizáció elég nagy eséllyel megtörténik, hogyha több fajtát termesztesz egymáshoz közel. Ráadásul a csípõs paprikák "elõszeretettel" csípõsítik meg az édeseket (mármint nem magát a termést, hanem a csípõssel keresztezõdött magot, amibõl a következõ évben szeretnél palántát nevelni). Itt tehát praktikákhoz kell folyamodni.
Az idegentermékenyülõ növényeknél általunk már használt és ajánlott házi praktika a virágzat kinyílása elõtt azok izolációja oly módon, hogy egy átlátszó mûanyag zacskót húzunk rá, megvárjuk míg ezalatt kinyílik a virág és azt mi magunk porozzuk be, majd visszarakjuk a zacskót még pár napra, amíg a terméskezdemények meg nem jelennek. Utána levehetjük. Ezt természetesen azokra a virágokra, majd termésekre értem, amit magfogási célból akarunk használni, a fogyasztási célra való virágokat és azokon kialakult terméseket nem "bántjuk". Így pl. többféle paprikát is tudunk egymás szomszédságában termeszteni.
Persze néhány növénynél macerásabb, pl. kukorica vagy spenót (egyivarú vagy kétlaki), de itt sem kivitelezhetetlen. Szerencsére a legtöbb növénynél nem ilyen bonyolult a mûvelet. Arra kell ügyelni, hogy a zacskó elég nagy legyen ahhoz, hogy a virág(zat) kényelmesen elférjen benne, ne törjön össze, ne ragadjon a zacskóhoz, átlátszó legyen a zacskó, legyen elég levegõ a légzéséhez ("pufi" legyen) és a virágzat alatt jól kössük el a száját, hogy a nem kívánatos idegen pollen, kíváncsi méhecske ne férjen hozzá. Az is megoldás lehet, hogyha a kívánt növénybõl 1-2 tövet kiásuk és izoláltan kezeljük, pl. a lakás ablakában belül, vagy a kert távol esõ szegleteiben a fõ termesztési területtõl távol.
A paprika magját ne a fogyasztásra érett állapotban szedd meg, azaz pl. a tv paprikánál ne a zöldes-sárga termésbõl vedd ki, mert az jó eséllyel még biológiailag nem érett (léha, papírszerû, meddõ a mag, nem fejlõdött ki benne a csíra). Magfogási célra (a már leírt izolált módszerrel megtermékenyített virágot használva) a paprika termését hagyd sokáig a növényen, az nyerje el a fajtára jellemzõ érett színt, akár még "szottyadhat" is a növényen és csak utána szedd le! A legszebb, legegészségesebb termésekbõl szedj magot, ezzel te magad is szelektálod a fajta tulajdonságait. A magok tisztítása, szárítása, eltárolása hasonló a paradicsoméhoz.
Tavasszal vetés elõtt érdemes házi kotyvalékban (több receptet is találsz a neten) csávázni a magot, hogy a palántabetegségeket elkerüld.
Mindig csakis egészséges növényrõl szedj le termést, mert a betegségek a magokba is átöröklõdhetnek!

A magfogásról bõvebben: Link

Paprika,paradicsom magot hogy lehet "fogni" bevált fajtánál?Én tavaly próbálkoztam,hogy a paprika magot kiszárítottam,de egy szem se kelt ki.
Ötletek ami bevált?

Sziasztok.

A Yucca filamentosa 'Golden Sword' virágzás után eszeveszetten hajt. Link
Yucca gloriosa variegata a lemenõ Nap fényében. Link
A rozsdás kapura vetül a Yucca glauca árnyéka. Link
Az Echinocereus triglochidiatus (260.9, SB159 iskola. Link
Az Echinocereus coccineus v gurneyi (191.258, SB351) úgy gondolta, hogy hajt még egyet. Link
A darázspók sivatagi körülmények között. Link
Az összes képet eredeti méretben linkeltem, de itt elérhetõ az összes, egyben. Link

Nekem is van, de a "közepes" kb 50 cm-es változat. Még nem nyílnak.

A múltévi hajtásokon van a füge, vagy az idei hajtásokon lévõ levelek tövébõl jön ki?

De az elsõ. Még most is olyan kemény és most kezdett el nõni. Kanyarba nincs esély hogy min 2 hétnél korábban leszedjem az elsõ termést. Nem tudom milyen fajta. Vagy elsõ termés nem is lesz és az már mind másod termés lesz majd.

Jó is ám a fõtt kukorica.
Ma én is befaltam kb. 5 darabot. Én is jó alaposan megsózva szeretem.

De nem az elsõtermése ugye?
Egy hónap múlva már a másodtermés érik.
Sajna nincs gépem, meg idõm sem szedni sem fotózni, így csak hébe-hóba van egy-két képem.
Ez 4 nappal ezelõtti, egy kis fajtaválaszték a teljesség hiánya mellett Link

Én eddig a kukorica fõzésével nem szórakoztam. Nyersen tunkolom befelé, majd ha unatkozok akkor fõzõcskézek. Ma szedtem fel pár db répát. A föld jó kemény volt. Szinte vésni kellett az ásóval, de egész pofás 30 dekás darabokat bányásztam ki.

siheone! Fõzzétek be a paradicsomokat. Télire nagyon jó. Itthon a vett palánták szépen termelték a friss fogyasztásra valókat, míg a kertben eddig a saját vetésnél esõerdõre futotta. Itt is akadnak termetes negyed kilós példányok.

Idén a szilva termés is igen jóra sikeredett. Itthon eddig nagy nulla volt, de most megy ezerrel a lekvározás. Sajnos a legtöbb helyen széthasadtak a fák. Amint az idõm engedi hozok képeket.

Az Igen....az én fajtám majd egy jó hónap mulva érik. Kellene több fajta füge nekem.

Van valakinek évelõ õszirózsája? Nálam imitt-amott már nyílnak rajta a virágok. Akkorát nõttek, hogy az valami kegyetlen. 170 cm körül van már a magasságuk. Ezek a legnagyobb fajták lehetnek.

Én azért teszek a vízbe, mert erõsíti a só ízét. Alapból szeretem a sós fûszerezést minden kajánál, az édes csemegekukinál meg pláne jól jön a kontraszt miatt. :-)

Óóó, hát nálunk nagy a család. Most már mondhatom, hogy kiválóan finomak, zsengék. Nyamm.
Cukor kell rá? Enyémek maguktól is elég édesek.

Én megelégedtem két csõvel is, félbetörtem, néhány levél társaságában kis cukor és só rá, 25-30 perc fõzés, és már kész is. Már egy órája hûlnek a lében, mindjárt neki is esek. :-)

Ma leszedtem 15 darab csemegekukoricát. Éppen fõnek.

Recept:
-kifli vagy zsemlébe
-vaj(nem margarin!)
-reszelt sajt
-paradicsom szeletek
Mennyei. Én sokszor ilyet reggelizek. Lassan viszont saját parikkal.

A héten én is leszedtem az elsõ pár szem sárga koktélt, mézédesek! A városban a benapozott helyeken pedig már nyílnak az árnyékliliomok!

Sziasztok. A koktélparadicsomok már fokozatosan érnek, esszük õket. A faparadicsomoknak nagyjából még 1 hét kell. Az a baj, hogy egyszerre fog érni rengeteg.

Hú, úgy látom, te is igazi kísérletezõ vagy!

Nem emlékszem már.
Kiváncsi leszek az Amana Orange és a Ponderosa Pink pari fajták mit fognak alkotni, idén elõször vannak ezek, majd ha pirosodik, akarom mondani narancsosodik és rózsaszínesedik hozok róluk képet.

Köszönöm a hozzá szólásokat! Reggel 7-kor locsolás,majd bekeverek egy lezáró permetet a papi-parinak,a rothadás,és lisztharmat ellen,oszt annyi. Várakozási idõ 3-5 nap. Most kezd érni a pari, a gyümölcsön semmi gond,csak az oldal leveleket dobja el. A paprikának (tv.és cseresznye) semmi baja,kicsit beljebb vannak a meggyfa félárnyékában.
Amúgy nem vagyok nagy zöldséges,csak pár tövet vett a nejem tavasszal, hogy ne sivár legyen az elõkert. Pont azon a vonalon van az évi legtöbb besütés,napfény, gondoltam paradicsom meglesz ott.

A Morouga-t mikor vetetted, hogy még ilyen kicsi?
Érdekes módon nekem a Long Slim van késésben, már vagy egy hónapja lógnak rajta a termések, de még egyik sem akar pirosodni.

Én megjegyezném hogy a " nem szabad délben locsolni, mert kifõ a növény, kiégeti a nap a levelét" egy tévhit. Ami átöröklõdött pár generáción... Sõt, a karfiolt, brokkolit, káposztát kell is öntözni délben, ugyanis a megfelelõ fejlõdéshez 85-90%-os páratartalmat igényelnek. Ezt csak napi többszöri kis vízadagú öntözéssel lehet biztosítani. Nagy melegben a paprikának, paradicsomnak is szoktam adni hûsítõ (párásító) öntözést délben-kora délután. Semmi bajuk, sõt. Az viszont igaz lehet hogy a hirtelen hideg víz ilyenkor sokkot okozhat, éppen ezért kis víznyomáson permetszerûen végzem ezt. Aki nem hiszi, próbálja ki (egy-egy növényen ha nem hiszi) semmi bajuk nem lesz.

"18 óra után" Ehhez azt szeretném hozzáfûzni, ha tehetitek inkább reggel locsoljatok, esti locsolást kerülöm, egész éjszaka ott van a víz a leveleken, gombafertõzés veszélye jelentõsen megnõ.. Este a füvet szoktam locsolni.. Ja és a reggel az nem 9 óra, hanem mondjuk fél hét, hét óra..

Köszönöm a képet, ha ez az, akkor a legelsõ, amit életemben láttam. A fiatal levelek tûnnek gyanúsnak, a többin inkább szeptóriás kórképeket véltem felfedezni. Illetve további lehetõség a napégés (bár nem tipikusan égéses a tünet, az igaz) a bokor ledõlése miatti hirtelen napra kerülés következtében. Érdekes kérdés az is, hogy a közvetlenül mellette lévõ paprikák miért nem mutatnak tüneteket, de nem akarok kötözködõnek tûnni, inkább elfogadom a hideg vizes verziót. (Kivéve a bogyórepedés esetét, aminek semmi köze a hõmérsékletváltozáshoz.)

A második bekezdés érvelése nem egészen világos. Ha egy szántóföldi állomány vízstressz alatt van, ugyanúgy elveszíti zártságát, mint egy kiskerti, ugyanúgy túlmelegszik. Sõt, a szabad térállás miatt talán még jobban is. Különbséget a szántóföldi kultúrák javára legfeljebb annyiban látok, amennyiben nem közvetlenül kútvízzel, hanem átmeneti tározóból öntöznek. Ez elég gyakori.
A szegélyhatás megint más, ez az öntözetlen állománynál is ugyanígy jelentkezik. Oda ráadásul sokszor nem jut elegendõ tápanyag, gyomirtó sem, rosszabb a talajmûvelés minõsége, stb., bõven van oka a szélsõ egyedeknek a satnyaságra.

Na akkor láttamozom a felsõ hideg víz, és a 30 fok körüli paradicsom képét. Nálam az elõkertben lévõ parinak még 18 óra után is melege van,pedig árnyákban locsoltam. Látszik az éredõ bogyón a kocsánytól a repedés is. A levelek lesárgulnak,száradnak, ahol nagyobb hideg víz érte.Távolabb épek a levelek.
Link
A nagyüzemi táblákon valahogy más a helyzet, ott tán nem tud kialakulni "hõsziget", vagy mert a soros ültetés úgymond huzatol, és a többi palánta védi egymást. Lásd a kukorica táblák elsõ egy-két sora leég, de beljebb már zöldebbek.

Más: fehér muskátli is létezik;
Link

Nálam a tavaly a "nagy melegben" pár dinnye és karalábé repedt szét a locsolás követõ napon. Idén ilyen gondom még nem volt szerencsére.

Néhány kép a kertbõl elöl a kicsi Trinidad Scorpion Morouga, mellette Long Slim Cayenne és más paprikák, ez a csípõs sarok Link
Paradicsomok: Ökörszív Link Kecskeméti 3 F1 Link Ez magától kelt, keverék fajta Link Tescoban vett Baby plum paradicsom megszedett magjából van ez Link Összesen 11 fajta paradicsom van és 6 fajta paprika.

Azt hiszem értem, ez amolyan mindenki hisz a létezésében, de még senki sem látta - típusú (kert)városi legenda lehet. Az egyenlõtlen vízellátás okozta felrepedés egy külön probléma, teljesen más fiziológiai háttérrel, úgy látom itt erõsen összemosódik a kettõ.

Mindent egybevetve én inkább fogadom el azt az elvet, hogy víz- (és hõ-)stressz esetén elsõdleges a lomb hûtése, és a mielõbbi vízpótlás, még az esetleges sokk és a növényvédelmi kockázatok árán is. Ez a gyorsan felforrósodó homoktalajokon (amilyen az én kertem is) sokszor kritikus lehet, itt akár órák alatt fel tud sülni egy sekélyen gyökerezõ, érzékenyebb állomány,ha 1-2 öntözés kimarad. De a szántóföldi öntözési gyakorlatban sem láttam még felbukkanni a perzselést vagy sokkot mint üzemszervezési szempontot.

Igen 25-öt akartam írni.

Igen, a lényeg a folyamatosság, azért van a csepegtetõ rendszer is alkalmazva, ahol kialakítható. Vannak tartályos megoldások is, 100-200 literes müa. ballonokkal ép hogy csordogáljon a gyökér-tányér körül.
(elírhattad a T.-t, "ha 25 fok alá csökken")

Ha már zöldséges a fórum: sok problémát okozhat pl. a tv.paprikázóknál a felsõ ködölõ finom öntözés, ha kicsit is vasas a víz, mindjárt kiválik a bõrén a barnulás, holott minõsége kiváló.Uaz. a paradicsomnál is.

Locsolásnál meg kell várni, hogy 5 fok alá csökkenjen a hõmérséklet, és alulról locsolni úgy, hogy ne érjen a levélre/növényre. Nekem sose reped meg azóta a cseresznye mióta folyamatosan locsolom érés közben.

Én is csak másokra tudok hivatkozni. Ha a szórófej jól porlaszt,akkor a levegõ is tudja már melegíteni a vizet.A hirtelen sugárcsöves lecsapó víz okozhat meghûlést. Meg aztán növény fajták is másként reagálnak ilyenre.A paradicsom fajtája is beleszólhat a repedésbe, a vékony héjú csemege-befõzõ pari hamarább reped, mint az eltevõs gumi paradicsom. A ropogós cseresznyék is felrepednek, a tartós esõs napok után.Ez a gyors víz-és tápanyagfelvétel,és növekedés következménye is.Paprikáknál a színeseknél a napos oldal szokott olyan erezett, pókhálós pigment hiányt okozni a vízcseppek nagyítóként mûködõ napégése miatt.

Köszönöm a választ, az a helyzet, hogy soha nem láttam még ilyen tüneteket és a fizikai alapját sem értem kristálytisztán. Mi baja lenne egy edénynyalábnak a hõmérséklet változásától? Ehhez képest rendszeresen hallom hobbikertésztõl, szakértõtõl ugyanúgy, hogy nagy melegben ne öntözzünk, de tünetet mutatni még senki nem tudott. Mármint olyat, amit tényleg a hõség kontra hideg víz okozott, mert a példában szereplõ paradicsom felrepedés nálam pl. csakis esõs, hûvös idõben jelentkezett eddig.
A kútvizem 11 fokos, ezt a legutóbbi hõség alkalmával, cca. 34 fokban, tûzõ napon, jó 20 percig intenzíven szórtam zöldbab felhevült leveleire. Nem tesztelni akartam, a szükség vitt rá: hosszabb útról hazaérkezve az állomány a felsülés határán volt, azonnal be kellett tenni a szórófejet, hogy hûtsem a lombot. Summa summárum, a bab inkább örült a felmentõ seregnek, mintsem sokkot kapott volna. Perzselésnek a korábban zörgõsre száradt fiatal leveleken kívül semmi nyoma. És persze Lineár alatt se láttam ilyet soha...

Ha túl hideg a víz, földi csapvíz kb.12-15 fokos,a gazdanövény szövetei pedig 25-30 fokosak akkor ez egy össze roppanást okozhat a szállító edény nyalábokban,szakadást ami aztán úgy nézne ki, mint ha leforráznánk a levelet. A gyümölcsön másként hat, a gyors nedvesség megrepeszti a vékony bõrfelületet,és a paradicsom például felreped még féléretten. Ha nincs jelen fertõzõ gomba akkor egy -három mm.es fehér hegg alakul ki, de attól még fogyasztható a gyümölcs. Ha kártevõ gombák is vannak, akkor az az enyészeté,rothadásnak indul.