Meteorológiai esélylatolgatások

2005-11-22 00:20:05

#2431

Nos a hófanatikus (zivatarfanatikus stb.) emberek nehezen tudjak mgukat kontrolalni az elso idokben, mi is ilyenek voltunk sok kudarc kell hozza, hogy az ember felulemelkedjen erzelmein es objektíven a helyzetre koncentraljon. Ehhez ido kell, EZEN kár vitatkozni, mivel mindenki mas szinten van ezert mindenkinek maskor jon el az ido, amikor mar fuggetleniteni tudja erzelmeit.

Hogyan erdemes gondolkodni?

A legtobbet ugy fejlodhet az ember, ha konkretan keszit egy elorejelzest maganak pl. a gfs modell alapján, tehat nem csak ugy nagy vonalakban hanem pontosan tersegekre lebontva es mindent pontosan megprobal vegig gondolni, hogy mit mert ad. Itt minden mindennel kolcsonhat, es ezen gyakorlatok soran az ember ezen kolcsonhatasokat, gondolatmeneteket gyakorolja be.

Ehhez sok eset szükséges ezek során az elõrejelzõ a valósagban bekövetkezett tényeket megpróbálja megmagyarázni. És ekkor tanul, hiszen a megtapasztalt dolgot megprobalja kitalalni, ekkor atgondolja a dolgokat. Persze lehet rosszul, de ha lesz még egy eset akkor megegyszer atgondolva már javul a dolog.
Ha ez meg van egy modell esetében akkor nézhettek többet is, hiszen a neten vn még vagy 4 modell, aminek a nyomását megnézve már látni lehet a különbségeket és ezeket lehet átlagolni súlyozni plussz ehhez jön az ensemble, mi azért kiemelten fontos, mert megtudjatok, h amibol eddig dolgoztatok az egyaltalan mennyire biztos

Hisz Te hiaba gondoltad vegig a modell altal adott helyzetet kolcsonahatasokat, ha az nem biztosan adja. Akkor nem biztos, hogy azt orszag vilagnak el kell kurtulni, hisz nagyot bukhatsz vele. Akkor erdemes vagankodni, ha az ensemble alapjan latod, h eleg jo ez elorejelzes es Te mar vagy olyan szinten, h az eredmenyeibol megfelelo kovetkeztetest vond le.

A csapadék halamazállapot tekintetében (de pl a 2mes homersekletnek sem) nem érdemes modellt leolvasni. Hanem vegig kell gondolni.

Ha hidegbõl megyünk melegbe akkor eleg a 850et nezni 0 fok alatt hó fog esni, ez akkor igaz ha at van hulve az alsó légréteg, a mostani nem az igazi a talaj sem az igazi (felszallas alapján látod, modell vertikális profil elõrejelzése stb.). Nem mindegy mikor borul be, ha pl. ilyen helyzetben estére jön a csapi csak sznvedés lesz míg ha reggelre borul be es kezd esni az egy fokkal jobb. Nagyon fontos a szél, ha szél van hosszabb utat megtéve a hópehely könnyebben elolvad, plusz átkever ami melegit ebben az esetben. Na jó nem megyek bele. Ha melegbõl hidegbe berobog egy front csak a hegyekben esik hó ált. sikvidéken nem, mert alul meg nincs ideje áthûlni. Ehhez a 925 hPa hõmérsékeltét kell nézni. Igazából a mostani esetben sem árt 925-t nézni, nem mindegy honnan jön a hideg ényról, éról, ékrõl, krõl teljesen más légtömegek más ahatásuk lesz. A K, Ékrõl jövõ hideg sekély sokszor csak a Kárpátokat körülfolyva tud bejönni, ekkor 925on hidegebb vn mint 850en stb.

Tehát ha már vitatkoztok, akkor úgy vitatkozzatok, h pontosan megindokoljátok, h miert mondjátok azt emit éppen mondtok. És ezzel átgondoljátok az alapvetõ kölcönhatásokat.

Az lesz szerintem jó elõrejelzõ, aki nem nagy vonalúan, hanem részletekbe menõen végig tudja gondolni a dolgokat és ezáltal helyes következtetést von le az adott körülményekbõl. Talán erre mondjak, h jo megfigyelo. Ha ezt az elõrejelzések készitésekor fejlesztitek az életben is jol johet.

Akkor pl ennél a helyzetnél maradva, ha erõsebbre adjak a modellek a mediterrán ciklont (nagyobb szél, kisebb nyomás a központjában) akkor az nagyobb hõmérséklet kiélezõdést fog jelenteni, erõsebb frontokat, ezáltal nagyobb csapadékot, a melegnyelv délrõl általában délkeletrõl ekkor jobban be fog nyomulni az ország fölé.

Ebbõl következik, hogy:

Ahhoz, hogy nekunk nagy havunk legyen északon, mondjuk a Tiszalok-Pécs vonaltól északra bizony be kell áldozni délkelet Magyarországot.
Ha azt szeretnénk, hogy délkeleten legyen hó akkor az leginkább csak úgy tud megvalósulni az esetek nagy részében, hogy gyengébb a med ciklon és ekkor bár délkeleten hó esik az ország többi részén csak szállingózik.

A mediterrán ciklonok van egy gyakori pályájuk van (Van Bebber ciklonpálya), amit követni szoktak továbbá a ránk helyezõdõ mediterrán ciklonoknak van egy jellemzõ karakterisztikus merete, amelynek kialakításában jelentõs szerepe van a Kárpát-medecének. Ezek két dolog együtt teszi lehetõvé, hogy a fenti eset gyakran elõforduljon.

Mert hát lehetne pl. olyan eset, hogy erõs ciklon tõlünk az elõzõ esetnál délebbre, és akkor mindenütt hó lenne, de a tapasztalat szerint ezek mégsem túl gyakoriak, ez már nem is a gyakori ciklonpályán haladna akkor.