Globális jelenségek

6 db új kompakt fénycsõ boldog (?) tulajdonosa vagyok. Nem volt túl egyszerû, de minden jó, ha a vége jó! Csak egy kicsit kellett morcosnak tûnnöm.

Itt a bûnös, ha látszik a képen, rajta van a 6 év élettartam. Kiváncsi vagyok, mit tudok intézni holnap.

A Kaukázus északi elõterében, de az egész Kelet-európai sikságon szokatlanul meleg az idõ, és a következõ napokban még fokozódni látszik a hõség. Volgográdban a 40°C-t közelíti: Link

Nagyon helyes! Lehet nekik mondani, ha nem rendezik a problémádat hatékonyan, akkor másnap ott lesz a cikk a Homáron. :-)

Ez most vicces picit, de Philips mindegyik. :] Zöld színû dobozban voltak a legújabbak (2-3 éves), a 7 évesnek már nincs meg a doboza.

így lesz, 6 db-ot viszek nekik! Nagyon pipa vagyok, reszkethetnek...
Neked milyen gyártmányú van, hogy ilyen sokáig bírja?

Teljesen jogos, jól teszed, cseréljék csak ki, ha nem, akkor irány a fogyasztóvédelem.

Philips kompakt fénycsövek voltak. Mivel papírban mindig is nagy voltam, megvan a blokk, irány a forgalmazó holnap. Hátha csinálhatok egy kis cirkuszt, ezekután az olyan jól esne.

A régebbi gyártásúak között még sok olyan volt, ami nagyon kényes a ki-bekapcsolgatásra; ezért azokat igazából olyan helyekre ajánlották, ahol folyamatosan világítaniuk kell, ill. pl. a kikapcsolás után ezeket egy percig még nem volt "szabad" újra bekapcsolni (tehát a "bemegyek a spájzba és feloltom a villanyt, kimegyek és lekapcsolom, aztán a francba, valamit elfelejtettem, ezért bemegyek és felkapcsolom"-típusú használat ezeknek nem kedvezett, olyan 50-60 %-os élettartamcsökkenést is okozhat. A maiak már jobbak e téren is.

Mi szerencsésebbek voltunk, nekünk is mind le van cserélve és nincs velük gond, van olyan köztük, amely 7 éve húzza már teljesítményromlás nélkül. Szerintem semmi gond nem lenne a gyártó megnevezésével.

Én a helyedben le merném írni a márkanevet is, mások okulására

2005. novemberében cseréltem ki az összes létezõ és lehetséges lámpánkban a hagyományos izzókat kompakt fénycsövekre. Nem a legolcsóbbakat vettem akkor, nem is gagyit, elég jó neve van a gyártónak. Tegnap este az ötödiket kellett kicserélnem, mert az elmúlt két kétben zsinórban kiégtek. Figyelembe véve a bekerülési árukat és az élettartamot, egyértelmû, hogy rendkívüli módon nem érte meg akkor a beruházás. Csak a gyártónak és a forgalamazónak. Így most az akkor pihenni küldött hagyományos izzók vannak a helyükön és ott is maradnak. Nagyon csalódott vagyok.

Egy átlagosnál hûvösebb periódus ért véget tavaly kb. jún. 10-én.Vagyis már 12. hónapja tart az átlagosnál melegebb,szárazabb és konvekciósabb periódus.Persze területi eltérések vannak,s a 12 hónapból az aug. kicsit átlag alatti lett,de ne feledkezzünk meg a tavalyi június és július brutális hõségérõl és szárazságáról(Persze a június eleji hideg és esõs idõ miatt a június nem volt országosan száraz,ill. helyi felhõszakadások itt-ott enyhítették tavaly nyáron az aszályt,illetve mire kifejlõdött volna augusztusban nagy országos zivatarok véget is vetettek neki).

Mondjuk valami ilyesmit jósolnak az éghajlatváltozást kutatók is... Tényleg gáz, hogy nem lehet MOST megmondani, hogy ez annak a jele, vagy nincs is összefüggésben vele.

Félelmetes ez a közel nyolc hónapja tartó melegebb és csapadékszegényebb periódus.A számos melegrekord, de ami igazán megdöbbent z a tegnapi és jelenlegi animált eu mûholdkép. Egész Európa zivatar katalizátorrá vált, nem a csak a front vonalában hanem több százezer négyzetkilométeres területen vannak szélsõséges jelenségek.Aggasztó mert ezzel együtt aszály van, marad de ahol csapadék hullik abban sincs köszönet a vihar dinamizmusa miatt.

Link

Lehet, hogy szerinted nincs hatása, én viszon már a radaron nemegyszer láttam, hogy az ilyen száraz hõzivataros napok esetében pontosan a Drávamenti mocsaras vidékek felett pattantak ki az elsõ zivatarok.
A BAlaton egészen más tészta, el kell olvasni, amit írtam a nagy vízfelületek hûtõ hatásáról és a nedvességadvekcióról.

A májusi TermészetBúvár-ban -sok más, érdekes és izgalmas írás mellett- olvasható egy helyzetelemzõ cikk is: "A Föld jégsapkái – Édesvízkészletünk õrzõi" címmel. A cikk szerzõi az OMSz két munkatársa.

Link

Szerintem egy mocsárnak egy folyónak sincs semmi hatása a zivatarokra, ez hülyeség, ha valaminek az országban lenne hatása az a Balcsi, márpedig semmi olyant nem figyeltünk meg hogy ilyen helyzetben mint ma kipattanak a cellák a vizfelület felett (bár azt sem tudjuk meg soha mi lenne ha nem lenne ott a Balcsi)....
A lehúzza a Mura meg a Tisza ez egy népi baromság, tévhit, ha ez igy lenne, akkor elárasztanám Becsehely környékét és minden nap szupercellát fényképeznék

Mind a víz, mind a villanyfogyasztásunk csökkent az elmúlt évihez képest. Az uram minden hónapban írja az óraállásokat, hogy ne érje az ember meglepetés éves elszámoláskor. Idõnként nézi is, hogy hogy állunk az elmúlt 12 hónapban az azt megelõzõ 12-höz képest.
A csökkenés villanynál kb. egyhavi fogyasztásunk, víznél úgy félhavi.

Link

még aztmondjuk, hogy semmi abnormális a bolygónk idõjárásában....

Szerintem is onnan jöhetett a gondolat, hogy az egykori ártereken most sokkal szárazabbak a talajok. (Persze a magasabb részeken, amiket régen sem öntött el a folyó, nem sok minden változhatott.) A másik ok meg az lehet, hogy épp a szabályozás kellõs közepén, az 1860-as években volt egy rendkívül száraz idõszak (amikor a Fertõ tó is kiszáradt), és a két dolog összekapcsolódott a fejekben... A szabályozás miatt én max. 5% csökkenésre gondolnék - de tényleg jó lenne ismerni azokat a bizonyos hatványkitevõket. Ha már csapadékot nem mértek 150-200 éve az Alföldön...

Az elõzzõ nap esõ áztatta nedves erdõk felett másnap is könnyebben alakul ki konvektív csapadék. Ez az öngerjesztõ folyamat ismert. Elég pár éve a Tarna, a sorozatos mátrai zivatarok miatt történt áradására gondolni.
Persze itt az orografikus hatások is bejátszanak. síkvidéki erdõk felett lehet másképp alakul.

Ok, hülyeséget írtam, elismerem. Meg kellene kérdezni valakit az OMSZ-tõl, hogy mit gondol a témával kapcsolatban.
Kíváncsi lennék a válaszára.

"ökológiai lábnyom"
Ha szószerint veszem, kiszámoltam kb. 900km-t kellene gyalogolnom, hogy a magyar átlag lábnyom területet otthagyjam.
De ha futva megyek, a nagyobb lépéstávolság miatt többet is megtehetek.

Akkor van hatása, ha alapvetõen száraz az idõ, annyira, hogy ez máshol nem teszi lehetõvé a gomolyok kialakulását. Ez esetben vagy ott a nedves terülket fölött, vagy a levegõ áramlásával összefüggésben azon területt fölött keletkezik a zivatar, ahova a nedvesség az advekció útján eljutott.
Az, hogy melyik játszik nagyobb szerepet: a nedvesség hûtõhatása, vagy az intenzívebb kondenzáció által termelt hõ hatása, azt most hirtelen nem tudom megmondani, de ha megvan az egyenlet, akkor csak a két mennyiség hatványkitevõjétõl függ. Amelyiknek nagyobb, annak nagyobb a hatása.
A vízfelület minõsége is szerepet játszik szerintem ebben: egy mocsaras vidéknél a hûtõhatás kisebb és a párolgás nagyobb, mint egy összefüggõ vízfelület esetében.
Szerintem egy mocsár, ha elég nagy, akkor valamennyire bele tud szólni a környezet csapadékellátottságába, de ennek mértéke számomra kérdõjeles, de maximum 5-10%-ra saccolom.

A szabályozott, max. pár száz méter széles Tiszának a helyi konvekcióra sincs hatása, ezt már többen megállapítottuk. Gondolj bele, ha lemész közvetlenül a Duna- vagy Tisza-partra, vagy épp egy hajón ülsz, ott sem igazán érzed, hogy hûvösebb lenne a levegõ... Akkor a gomolyfelhõk szintjében (ahol már bõven be is keveredik a környezõ "szárazföldi" levegõje) végképp nem lehet hatása a folyónak. A kérdésem a Tisza szabályozás elõtti állapotára vonatkozott, amikor az Alföldön a Balaton többszörösét kitevõ felületek voltak víz alatt.

Biztos, hogy a szabályozás a csapadékmennyiséget, s nem a talaj nedvességtartalmát csökkentette? Talán arról van szó, hogy a folyószabályozások következtében hamarabb kiszárad a talaj, és ez azzal a képzettel párosul, mintha kevesebb csapadék hullana.

Igen, azt hiszem valamit leszögezhetünk: helyi konvekciónál van hatása a folyóknak,front érkezésekor pedig alig vagy nem érezhetõ a hatás. Célszerû tehát kettébontani a dolgot, nem?

A "folyó által lehúzott" zivatarokról (ld. Zivatarlesen) jut eszembe: elterjedt elképzelés az is, hogy a Tisza szabályozása az Alföldön lecsökkentette a csapadékmennyiséget. Szerintetek ez mennyire reális? (Én mindig is erõsen kételkedtem benne.)

Ugyebár a szabályozás elõtt 20-40 km széles vizenyõs, áradás idején vízzel borított sáv volt a Tisza mentén, ami a mai folyóknál sokkal komolyabban befolyásolhatta a légkört... Viszont egyfelõl párásabbá tette, másfelõl hûtötte a levegõt - helyi, konvektív csapadékképzõdésnél pedig a két hatás kb. kiolthatta egymást. Frontoknál pedig szerintem ekkora vízfelület sem sokat számít, mert ott érkezõ légtömeg nedvessége a döntõ, ami leginkább a tengerekbõl származik... (És azért az évi csapadékmennyiség legnagyobb része frontokhoz kötõdik.) Szóval, kíváncsi vagyok a véleményetekre!

SZERINTEM tévedsz.
Éppen a tél kapcsán írtam, hogy 1975 elõtt egyetlen +3,0 fokot elérõ vagy azt meghaladó téli átlag esetén sem volt Bp-en -4,0 fok alatti átlaghõmérsékletû téli nap. Azóta viszont minden ilyen kiemelkedõen meleg télen akadt legalább egy ilyen nap. Ezen a télen dec. 28-án -4,4 fok volt.
Ez aligha lehet véletlen.
Floo felvetése nem hülyeség, legfeljebb kevés adatunk van hozzá, hogy következtetést vonjunk le. Egyébként az április végi, május eleji heves zivatarok emlékezetem szerint nem ritkák, bár lehet, hogy napjainkban gyakoribbak, és még gyakoribbak lesznek. Éppen a globális felmelegedés egyik hatása lehet a gyakoribb konvektiv helyzet.

Igazad van, egy kicsit régen voltam gépközelben, átsiklottam felette.

#3998. - Noli (Veszprém) válasz
2007-05-16 06:43:35
Link

Egyébként a cunami nem jó, annak nincs köze a klímaváltozáshoz.
De ennek viszont minden bizonnyal van. :
Link

:-)

Olyat volna kedvem leírni, ami az oldal szabályzatát durván sértené, s összefüggésbe hozható volna a lentebb nevezett személy szellemi képességeivel, az édes szüléje foglalkozásával, valamint a mögöttük álló sátáni érdekkörök kajmán-szigeteki bankszámláinak cunami általi elsöprésével...

Link
Khm...

Amennyiben ez valós, akkor no comment ...

Magyarországról.

Mármint melyik országról van szó?

Az igaz hogy prájmöri miniszter azt nyilatkozta hogy megadóztatná a napkollektorokat ha elterjedne?

A NASA szerint az Antarktisz is elkezdett melegedni:
Link

Persze lehet statisztikát csinálni, hogy mikor volt az elsõ szupercela, csak nem sok értelme van. Hasonlóan, mint amikor az elsõ vagy utolsó fagyról készült statisztikával próbál valaki valamit bizonyítani.
Miért is nem lehet?
1.: Ritka esemény
2.: Véletlenszerûen fordul elõ
3.: túl kevés a mérõhely
(pl ha az összes fõaállomás adatát vizsgálom, akkor kiderül mondjuk, hogy az utolsó fagy m.o-on május 5-én van átlagban. Aztán behoznak egy új állomást, ami völgyben van, erre kiderül, hogy átlagosan május 10-én, aztán hozzávesznek még 20 állomást és lesz május 20-án.
Ugyanígy a szupercella vagy a heves jégesõ esetében a kiváltó okok annyira összetettek, az együttállások annyira ritkák, hogy az eloszlásból nem nagyon lehet semmi jogos következtetést levonni

Májusban minden évben van "diónyi" jég szerintem. Ilyenkor a legjobbak a feltételek hozzá. Na meg persze a június se kutya De, télen nem csak graupel esik hanem jég is. Nézd csak vissza az archivumot. Na ezek idõbeli eloszlása meg aztán tényleg nem jelent semmit, max csak annyit hogy utólag tudható hogy akkor egy olyan idõjárási helyzet állt fent (tavasz a télben ) ami megengedte a jégesõ kialakulását. Ennek aztán statisztikai szempontból nem sok értelme van. Értsd, mivel bármikor elõfordulhat az évben nincs értelme elsõzni mert évszakos jelentõsége nincs. Nem látsz sehol a statisztikában elsõ zivataros napot sem, persze érdekességként meg lehet említve. A havas napnak már annál inkább van értelme, mert az azért nemigen fordul elõ júliusban.

Ezek szerint a meteorológiában nincs olyan fogalom hogy heves zivatar?
A graupel az nem heves,és ahogy Te is irtad,az az alacsonyan lévõ fagyhatár miatt van,mert nem tud elolvadni a jég lefelé esve,de a diónyi jeget talán lehet heves kategóriába sorolni,persze hogy mekkora egy dió az is kérdés,vagy ha nem diónyi de olyan sürün hullik hogy nem látni tõle az is heves,persze hogy tág fogalom a heves (ha nincs jég de van F3-as tornádó az is heves)...
Azért kérdeztem mert azt hittem vannak adatok arról hogy 20-30-40 ével ezelõtt május elsõ napjaiban diónyi jég (nem kisdió hanem nagydió ) mennyire fordult elõ vagy ez ritkaságszámba megy-e??

"Pedig tök egyszerût kérdeztem..."

Apriori gondolat... - Te még biztos nem vagy megfertõzve:-)
Link

Azért nincs ilyenrõl adat mert teljesen értelmetlen. Tegnap (ill ma ) megpróbáltam elmagyarázni, ezek szerint sikertelenül.
Flooka, mi az hogy heves?

Természet Világa ehavi számában van egy cikk a tavaly aug. 20. kapcsán a heves zivatarokról, ott május és június hónapok szerepelnek, mint hazánkban jellemzõ idõszak a heves multicellás zivatarok, szupercellák szokványos "ideje".

Persze azt olvastam hogy mit írtál, de korábbi idõbõl sajnos nem tudok adatott.