Agrometeorológia

Nagyon szépek!
Nekem a tavalyi mórahalmi vásárban vett kis cserepes kaktuszom nem akar újra virágozni, pedig intenzív tápoldatot kap, és napoztatom. Tudom régebben írtad, hogy csak az áttelelõ, szabadföldi kaktuszokkal foglalkozol. Ennek aztán még IP.címe sincs, mint a tiédnek.

Sziasztok.
Az Echinocereus viridiflorus (283.63, DJF1470) teljes pompában. Link
Echinocereus coccineus (191.211, SB344) viszont holnap lesz. Link

asimina triloba: Link Link
Terebess: Link

Én a múlt hét közepén már láttam bodzát virágozni, de csak most válik általánossá: Link
------
akácok: Link Link Link Link Link
A korábban kivirágzottak: Link Link Link
orgona: Link
nõszirom, síkon, full napon: Link Link

Nem is a hangyák okoznak közvetlenül kárt, de amint a szakirodalom is leirja, valósággal megfejik a tetveket, miáltal azok 2X3-szor több nedvet szivnak ki a szövetekbõl, ill. olykor áttelepitik még szûz területre azokat, igy fokozva a fertõzést. A hangyák megjelenésea a fán annak a ténynek a jelzése, hogy már vannak tetvek a fán, de szoros kapcsolatukra való tekintettel a hangyák kiiktatása is véd a tetûfertõzéstõl.

Bocsi hogy hozzászólok, a hangyák a már a fára telepedett (repülõ anyák petézése után) kikelõ tetveket "fejik meg,szívogatják" és alapban véve nem kártékonyak.
A tányér, a facsurgó fertõtlenítése jó dolog, pld. a levél aknázó moly több nemzedéke ellen is.

Kéregmoly áttelelõ lárvája. Nem most kezdett hozzá. Alattomos egy féreg, a ripacsos háncson rejtve lehet látni olyan fûrészpor-szerû kifolyásokat a mézgásodás is ezt mutatja. Ott van az most is a háncs alatt. Ha felnyitod, és lefejted a háncsot a fehér,(most már rozsda barna) alatt, elõkerül majd egy kb.3*1 cm. sárga vastag kukac..!! Elrágta az élet adó tápanyag szállító edényeket, és ezért fulladt meg a fa.
A meglévõ fákat is át kell alaposan nézni, van-e ilyen tünet, és helyileg esetleg törzs-kaparóval felnyitni a kérget, majd vmi.oltó tûvel befecskendezni egy rovarölõ szert, vastagon,olyan 1/3 higitásban.

Nem most fogom ritkitani a sárgabarackot, de amikor ilyen tömegû a kötõdés, hasznosnak tartom.Természetesen csak ahol hozzáférek, ott szoktam, van abban igazság, hogy akkor lesznek szép nagyok a szemek, ha teljes éréskor éppen egymáshoz érnek, nem nyomoritják egymást. Nekem bevált eddig, természetesen a fa egy bizonyos mérete után már nem nagyon lehetséges. Az én fáim közül az egyik még pont ott tart, hogy tudom kezelni, a többiek most fordulnak termõre. Az öreg fámon, amelyik pár éve elpusztult én sem bûvészkedtem. Én az alma és körtefáimon is megritkitom a termést, 2-2 db-t szoktam meghagyni, nagyon szép, piacos lesz az eredmény.Az idõsebb fáimat is ugy szoktam metszeni, hogy létráról, vagy a fáról minden pontját elérjem kézzel , elõször az asszony is sopánkodott, hogy mi marad a fán,aztán õsszel, amikor ládaszám szedtük a gyönyörû, méretes almát, körtét, már meg volt gyõzve.A permetezéssel kapcsolatban azt az elvet vallom, hogy minél kevesebbszer, de minél hatékonyabban történjen. Rendszeresen figyelem a fákat, sokszor elég , ha leszedem az éppen penderedõ leveleket, melyekben csak pár tetûlárva található és megáll a fertõzés.Célszerû a fák törzsénél kb. 30 cm sugarú körben kitisztitani a talajt és megszórni valamilyen talajfertõtlenitõvel, hogy a hangyák ne tudjanak felmászni a fára.
A tetûveszély nagyságrendekkel fog csökkenni. Ha az ember folyamatosan figyelemmel tudja kisérni a fáit, az idõjárás függvényéban nagyon hatékonyan élhet a védekezés különféle eszközeivel.

Nekem most nyíródott ki egy sárgabarackfám. Belemászott a törzsébe valami szúféleség. Az egész fa lefonnyadt. Nem tûzelhalás, mert volt permetezve, és a többi barackfámnak semmi baja. Kár érte szép fa volt.

Én nem nyúlnák hozzá a sárgabarackhoz. Lesz még hûvös idõ, és a természetes gyümölcs ritkulás is beleszólhat, az erõs szél és a netalán elkapott jégesõ is sokat leverhet.
Érdemes most permetezni, pl. a s.barackot ,a blumetériás, vmi. levél fertõt most elkaphatja. A barackon is látni majd olyan varacskos szemölcsöket a héjon, nem épp szép látvány.

Egy hónap száraz, szeles idõ után a tegnapi esõ mindent helyrehozott.Ma és holnap már nem várható errefelé jelentõs csapadék, a nap most is szépen süt. Hétvégén ismét jöhet egy csapadékfront, ki kell használni az idõt. A sziromhullás utáni permetezés bevált, nagyon szép és egészséges terméskezdemények vannak a fákon,szerencsére bõségesen. Különösen a sárgabaracknak örülök, az elmult években mindig közbejött a fagy, de most még ritkitani is kell majd. Az almafákra 3 hete felrakott oltásaim is megeredtek, ugyhogy minden happy.
A füvet holnap ismét nyirni kell, aztán az alma, körte , szilvafákat valószinüleg mégegyszer lepermetezem,meg talán a csemegeszõlõket is. Eddig minden szépen alakul, remélem a folytatás is hasonló lesz.

Ami most pirosodik, az a nemes pipacsom, az árok partján;
Link
Fûnyírás elõtti árokpart,vadvirágokkal;
Link
A csemege szõlõ virágzás elõtt, a hétvégén megkapja a permetet;
Link

Igazad van, de felénk a legkoraibb piros cseresznyét hívják annak. Szép lehet róla csemegézni, régen a piacon gyerekkoromba még árulták is, mint a csomós retket.

Itt is kezdõdik az akác és a bodza virágzása.

Biztosan nem madárcseresznye.
Csak korai nemes cseresznye.

Már illatozik az akác Link Link

Rosszul látod. Ez egy legkorábban érõ madár cseresznye, Floo azért is tette be.
Ha más nem, akkor a madarak rögtön észreveszik, és lecsapnak rá, ha nincs a fán egy hessegetõ ember, vagy más technika.
A szomolyai fekete nálam van, annak van válla,szív alakú közép nagy és ha bepirosodik, feketedik, nagyon ízletes. De kb. május28-jun.10 felé érik (közép-korai)

Üdv!

Örömmel jelenthetem,hogy a nektarin fa amely küzdött a tafrinával él és virul. Rengeteg gyümölcskezdemény van rajta.
Elmúlt 2 hétben 2x kapott scoret többek között.
Hétvégén ha hazamegyünk kap még 1 kezelést. Remélhetõleg elég lesz.

A cseresznye ha jól látom szomolyai fekete. Nekem még csak zöld. Nem hiába DNY.

Virágzik a bodza Link
Nõnek a fügék Link
Érik a cseresznye Link
Esõerdõ Link
Valami sárga virág Link

Azért lehet még szedni belõle, amire nekünk kell még bõven elég. A magot meg majd megszedem, jó lesz október végén elvetni

Nekem nem magzott fel. Pedig tavalyi. Nekem egy deka magot nem nyomott eddig.

Hello.
Én majd a mákot próbálom ki. Állítólag azt is lehet õsszel vetni. Nekem nem az a lényeg, hogy korábban teremjen, hanem többet és jobb minõségût.

Ja, de az más komám. Nekem is benne van még egy sor a tavaly tavasziból, épp most a héten magzott fel...

Hát petrezselyemnek én a tavaly tavaszi van benne nekem, az bírja. Ha letakarod kis falevéllel még télen is zöld marad a levele.

Nálam a vöröshagyma bejött, már fogyasztható mint újhagyma a tavaszi pedig még két-három hét. Jövõre kipróbálom a borsót is, sõt a sárgarépát és petrezselymet is.

Igen, talajtípustól függ nálam nincs különbség.

Homokon a talaj hamar elvezeti a vizet, az bármilyen fagymentes napon megmûvelhetõ, ráadásul a talaj sokkal hamarabb felmelegszik, tápanyagait feltárja mint a kötött öntés, réti talajok. Így a Nyírségben az õszi és a tavaszi vetés között nem lenne ekkora különbség. Ráadásul a homokon annak szerkezetébõl adódóan a sekélyen gyökerezõ növények sokkal érzékenyebbek a fagyra, mint más talajtípusoknál. Így én a boxmeccseteket 2 menet után 1:1-re pontoznám.

Még hogy nem számít sokat? Nem értesz hozzá... Tudod te, hogy mennyivel többet terem, mint a tavaszi vetésû? Ráadásul sokkal hamarabb is. Van tavaszi vetésû is és az õszivel köszönõviszonyban sincs. Mire ti megvárjátok, hogy a föld megmunkálható legyen, addig az enyém már több cm magas. És a gyökérzet is már jóval mélyebben van. De hiába jártatom a számat, amíg nem próbáljátok ki.

Igazából nem számít sokat, mert most jött rá a nyári meleg az nyomta meg inkább nem pedig az, hogy tavaly õsszel ültetted. Akkor lehetne összehasonlítani, ha összehasonlítanád egy idén tavaszi vetéssel, de egyébként szerintem meg értelmetlenség õsszel borsót ültetni. Nálam tuti kifagyott volna márciusban közepén.

Hello. Te tudod. Késõ õsznél hamarabb ne vess!

Korrekt kis különbség. Én március elején raktam el, de csak most virágzik. Lehet a jövõ héten be is viharzok a boltba bevásárolni az õszi vetéshez.

+ Az Echinocereus coccineus (191.211, SB344) élete elsõ virágzására készül. Link Link

Szasztok.
Most direkt demonstrálni szeretném, hogy a borsónál mennyit jelent a késõ õszi vetés.

2013.02.20. Link Link Link
2013.03.31. Link Link Link
2013.04.13. Link
2013.05.05. Link Link Link

Aki még ezek után is tavasszal óhajtja elvetni, azt meginvitálom egy nyaklevesre!!!

A mulcs véd a kiszáradástól trágyáz, a giliszták alatta lazán tartják a talajt. El kell találni a vastagságot, a vékony nem véd a túl vastag meg nagyon rohad. Én tavaly gombakomposzttal mulcsoltam, igy locsolás nélkül is termett paradicsom, cukkini. Idén is mulcsolok

Almamoly ellen ampullás kontakt szer tud valaki? Köszi elõre is.

Nagyon sok érdekes gondolat van a filmben. Azonban elgondolkoztató az, hogy pont egy olyan növényt vet a hölgy, amit kimondottan csak egyszer kell vetni a kertben, utána magától kikel minden évben. Ez a kapor. Miért is teszi? Nem hiszem, hogy nálunk ez mûködne. Még a rendesen magágyba vetet magok sem kelnének ki az idén a szárazság miatt, mert hiába volt a tél és tavasz eleje átlagosnál csapadékosabb, közel egy hónapja nem volt jelentõsebb csapadék nálunk (Szentmártonkátán). Sajnos már most locsolni kell.

Korai cseresznye Link Link
Akácvirágzás kezdetén Link Link Link

Akácvirágzás:

"Nem ások, nem mûvelem a talajt, nem gyomlálok, nem kapálok, nem használok mûtrágyát, nem permetezek, nem csinálok komposztot, nem öntözök, csak vetek és aratok."
Link : Ruth Stout's Garden (magyar felirattal).

Mai képek:
repce: Link Link
aranyesõ/ sárga akác: Link
a vadgesztenyéknél megszokott fejlettségbeli különbség idén nem olyan határozott, idén lényegében egyszerre borultak virágba: Link
orgona: Link Link Link
füge: Link Link
cseresznye: Link
asimina: (tavaly kötött már egy termést, de az még leesett, remélem, idén lesz kóstoló) Link Link Link Link

Szép kúszó növény, látványos, de vigyázzunk, mert ha cserép alá, vagy más gazdanövényre csavarodik fel, képes megfojtani azt, és megemeli töri a cserepet!
Rendszeres vissza vágással, az ostor hajtásokat, kordában lehet tartani.
Több éves csavarodás egy nem használt 3/4"-os vascsövön:
Link
Az öreg diófára is fel lopódzott pár ostor, de nem bántottam, a diófa és borostyán is elbírja eddig.
Link

Tárolási, vagy ültetési hibára ad okot ez az eset. Nem tudott az alany gyökérzet beindulni valami miatt, lehet ez baktériumos tovább vitt fertõzés is. Addig volt életképes, ameddig a háncsban raktározódott tápanyagok kitartottak. A hideg is jócskán belejátszik ilyenkor a fakadásba.
Az õszi telepítésnél vigyázzunk a "fészek" - gyökér katlan - elsõ osztályú elkészítésére, laza, föld + tápanyag (trágya) jó elkeveredésére. Már aug.-szeptemberben elõkészítést kell végezni, a tervezett kijelölt hely kiásásával, altalaj szellõztetésével,bekeveréssel, majd vissza temetéssel.Okt. végével,-Nov.elején pedig a végleges helyre ültetés.

Akkor is törekedjünk a legnagyobb, ép gyökérzet megtartásához, nem baj ha bolyhos, gyenge, de legyen aránylag körbe rendezett. A hasadt,eltört gyökereket a sérülés felett "srégan" 120-fokosan vágjuk el, hegyesen, hogy tudjon eredni.
Ültetéskor pedig elég egy alapos belocsolás, másnap pedig a törzstõl számított 10 cm-es letaposás, lábbal. Következõ 2 héten, ha nem volt csapadék, egy lezáró megöntözéssel, majd a gyökérnyak 20-30 cm.-es kúpozásával el teleltetjük az ifjú csemetét.

Sajnos márciusban fagyott el (nagyon meglepett), mert február végén tele volt élettel és már duzzadásnak indultak a rügyek, majd a március 16-18. közötti, a 21012/13-as tél leghidegebb idõszaka (minimumok: -8,5/-15,0/-9,1) betett neki, utána szemmel láthatóan ment ki az élet a fácskából.
A talajszint alatt egyébként életképes és kihajtott rügyek voltak, felette a törzs alvórügyei már nem voltak azok.
Persze lehetséges, hogy eleve sérülékeny példányt vettem.
A szívem szakadt meg érte, ám a nagy gyümölcsfa-pusztulás (2010...) miatt gyors pótlásra volt szükségem és máris pótoltam egy szép, életerõs példánnyal.

Itt is elvitte a márciusi -15 fok, amikor Vásárosnamény a -18 fokos rekordot behúzta. Érdekes volt, elõször csak figyeltem mik esnek lefelé permetezés közben a fáról, aztán rájöttem hogy az elfagyott elszáradt bimbókat fújja lefelé, õszibarackkal is így jártam..

Tamáskodok egy kicsit, lehetett annak más baja is. Pl. tárolási hiba, mielõtt megvetted, vagy mielõtt elültetted. Egyszerûen kiszárították. A gyökér myrabolan, az oltás alatt az is kihajthatott volna, a törzsön is lehettek volna alvó rügyek, amik fagytûrõbbek, stb, de a kajszinak amúgy sem szokása a totál elfagyás.

Napok óta szemezek ezzel a "varázslattal", ma végre kép is készült róla Link
Itt is virágzik, a faluban van egy lila akác ház, a házból nem látszik sem tetõ, sem fal, lila akáccal van befutva az egész, nagyon jól néz ki.
Csak fényképezõm nincs, sajna.

Szia!
A pipacs az végül is vadmák, nemde?
Egy korábbi képem: Link

Nekem a tavaly õsszel ültetett C235-ös magyar kajszi ( Link ) egyszerûen kifagyott.
Nem nyugodtam bele, a napokban ültettem helyérem másik C235-ös alanyt.

A másik õsszel ültetett kajszi, a Bergeron ellenben semmi fagyás-sérülést nem mutat, igaz õ az egyik légfagytûrõbb kajszi-fajta.

Szinte ugyanitt a helyzet felém és csak szilva van kevesebb, olyan jó közepes termés. A hirtelen megindult növekedés miatt szinte lehetetlen betartani a jól megszokott ütemtervet a permetezésnél, mert olyan gyorsan megy minden. A virágzás is csak pár nap volt tavaly meg szinte 1 hét a meggy esetében

Felénk Szarvason 90 - 95 %-os a terméskiesés kajsziból. Sok rügyben elfagyott a bibe, pirosbimbós állapotú virágrügyeken keresztül is támadt a monilija, pedig lemosót és folicur solo-t is kapott megfelelõ idõben, a virágzáskor meg alig jártak a méhek. A pálesznak annyi, lekvár azért csak lesz. Cseresznye, meggy, szilva, alma, körte rekord közeli termés lehet.