Meteorológiai esélylatolgatások

A Golf-áramlat hõtöbblete télen már 2x kiszorult Európából, 2001 dec és 2002/03-as télen is voltak hasonló helyzetek. Mit jelentsen ez?

Szeke: olvastam azt az irományt, de az, hogy 30-40 éven belül elolvad a sarki jégsapka és a gleccserek az Alpokban, barokkos túlzásnak vélem. A Golf-áramlás gyengülésérõl szóló elmélet még "gyerekcipõben jár", de már vannak jelek az esetleges igazára.

Gyorsan utána néztem: A Földközi-tenger kb 80%-a már 25 fok feletti, sõt a Jón-tenger és a Tirrén-tenger 27(!) fok feletti. Azért a trópusi viharokhoz más is kell, pl, a passzát-öv leszálló ágának délebbre helyezõdése, ami mondjuk már augusztus vége felé, szeptember környékén megtörténhet.

A globális felmelegedésnek még nagyon sok féle következménye lehet, de az biztos, hogy a korábbiaknál jóval nagyobb szélsõségekre lehet számítani. Amit most már valószínûsítenek a Földközi-tenger felmelegedésével kapcsolatban (trópusi viharok, forgószelek) az sajnos elérhetõ közelségbe került, bár szerintem ehhez az is kell, hogy Európától nyugatra az Atlanti-óceán is nagy területen 25 °C fokosra melegedjen. Amennyiben ezek a tényezõk tényleg odáig hatnak, hogy a mediterrán térségben trópusi viharok gerjedjenek és esetleg észak felé haladva a szárazföldön is tomboljanak, úgy a vízügynek és a katasztrófavédelemnek igencsak fel kell kötni a gatyát. (az USA-ban a napokban tombolt "kisebb" trópusi ciklon 100-150 mm esõt adott, de lokálisan 200-300 mm-t is mértek, sõt 1 vagy 2 éve 500-1000 mm közötti 4 napos csapadékösszeg is elõfordult)

Az biztosra vehetõ, már csak statisztikai alapon, hogy az anticiklonális idõjárási helyzetek száma jelentõsen nõtt az utóbbi 1 évben. ez a tény önmagában jelzés értékû. Pufajkás Gyuláék nem mondtak hülyeséget az erdõsítési programmal, ugyanis hosszabb távon átvészelni olyan ilyen aszályos éveket, csak nagy kiterjedésû erdõségekkel, és az ezek okozta helyi klimatikus tényezõkkel (párologtatás, helyi záporok) lehetséges.

Egy meteorológus nyilatkozta, hogy az amyúgy tõlünk délre elhelyezkedõ magasnyomású öv észak felé tolódása okozza az óceáni légtömegek kiszorulását térségünkbõl, és ezzel egyben felerõsítve a Kárpát-medence csapadékot leárnyékoló hatását. Amúgy a múltheti Magyar Demokratában van egy 6 oldalas összeállítás az éghajlatváltozásról, érdemes elolvasni, nagyon precíz!

Július valószínûleg rohadtul száraz lesz, bárcsak NE EZ TÖRTÉNNE. Augusztusban van remény at avalyihoz hasonló nagy mennyiségû csapadékra??

Érdekes volt ott az 1951-es év is, a hónapok sorrendjében írva az adatok: I. 27 mm; II. 94; III. 91 mm; IV. 69 mm; V. 143 mm; VI. 150 mm; VII. 101 mm; VIII. 111 mm; IX. 129 mm; X. 0 mm, XI. 40 mm; XII. 56 mm; évi 1011mm.

Kocka! Szerintem most itt olyan lesz a tiszántúlon, amit semmihez sem lehet hasonlítani! Példátlan aszály! Ez a mostani kánikula mentes 25-27 fok is kész csoda, és szerintem az igazi katasztrófa majd júliusban jön. Azért ilyenre sztem még nem volt példa hogy febr. 6 -óta azaz 4.5 hónapja nem volt egy rendes ciklon hazánk felett! Én úgy vélem, hogy amíg nem jön egy ilyen csapadékos ciklon addig itt nem lesz változás!

Érdekes, hogy az említett két aszályos év utolsó négy hónapja (itt ÉK Mo-on) csapadékosnak bizonyult. 1992-ben "csak" az átlag körüli csapadék hullott, viszont 1952-ben soha nem látott csapadékosság volt tapasztalható. pl. Jávorkút állomás szept-okt-nov-dec. havi csapadékai 1952-ben 108, 150, 234, 168 mm. 1952.jan 1-márc 31. között 288 mm, ápr 1-aug 31. között 293 mm, szept 1-dec 31 között 660 mm, az éves csap. 1241 mm.

Szerintem nem lesz akkora fordulat mint tavaly augusztusban, hogy hatalmas esõzések jönnek. Ez kizárt. Qrva nagy aszály viszont lesz. Az 1952 és 1992-eshez hasonló! Van pl. itt szabolcsban egy terület ahol febr. 6 óta kevesebb mint 30mm esõ esett, és itt hiába várom mindig egyszerûen nem esik.

A Június elsõ fele napos nagyon meleg száraz, a második fele napos/csapadékos. Július egész végig száraz, napos. Augusztus pedig teljesen csapadékos. Szerintem

Szerintem idén a június lesz a legmelegebb hónap, majd júliusban változékonyra fordul az idõ. Ez az én tippem a nyárra.

Álljon itt kommentár nélkül az OMSZ 2003.03. utolsó hetében kiadott prognózisa miszerint: április hónapban az átlagosnál kissé melegebb és csapadékosabb idõjárás várható. Májusban az átlagosnál valamivel hûvösebb és átlagos csapadékú, júniusban az átlagnál hûvösebb és kissé csapadékosabb idõjárásra számíthatunk

Kumulusz: Sajna hiába, mert nekem az nem segít, a nagyobb ipari üzemeket SOHA nem állítják meg, he-he !

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján javaslom hogy a parlament vitassa meg: Hozzák elõrébb 1 hónappal a tanévzárót és a gyárleállások is júniusban legyenek

A legfrissebb ENS spagetti plotok szerint jún. 17-én van remény jelentõsebb enyhülésre, országos esõre azonban továbbra sincs kilátás.

Az ENS diagram szerint jún. 13-ig tart a mostani kánikula, utána már "csak" 10°C körüli T várható a 850 hPa-os szintben. Ha ez bejön, a június nagyon hasonlítani fog 1998-hoz. Sajnos abban már bizonytalan vagyok, hogy 98-ban milyen lett a folytatás. Ha jól emlékszem, meleg, de csapadékos - javítsatok ki, ha tévedtem.

A hosszútávú elõrejelzéseknek természetüknél fogva nem alapulhatnak sem a normál numerikus elõrejelzéseken (azok max 10 napig használhatóak), sem a hagyományos szinoptikát használó elõrejelzéseken (max 1-2 nap). Három fõ csapásirány merül fel szerintem. Az egyik a statisztikus, amihez nem kell különösebben nagy tudás, hiszen az idõjárási paraméterek nagy részének van egy egy éves ciklusuk. Az idõjárással azonban pont az a baj, hogy a legritkább esetben átlagos. A második lehetõség az elõbb említett ismétlõdések vizsgálata, a nagyfrekvenciás légköri hullámmozgások felderítése. Az az érdekes, hogy ezeket néha meg lehet fogni numerikusan is. Ezzel pedig el is érkeztünk a harmadik módszerhez, a valószínûségi elõrejelzésekhez (ún. ensemble elõrejelzések), amelyek a numerikus modellek hosszabb távon (10-25 napig) futtatják. Ezekben a kezdeti feltételeket megfelelõen perturbálják (kis eltérésekkel futattják), és vizsgálják ezek idõbeli lefutását. (pl. Link )

Húú, lehet, hogy egy kicsit nyakatekertre sikerdedett, de alényeg azért benne van, he-he, bár egy rövid mondattal is el lehetett volna intézni: Nem szinpotikus, hanem statisztikai alapokkal dolgoznak, így kell közelíteni hozzájuk.

Ennek a honalapnak, mint a majd minden hosszútávú modellet közreadónak egy a bajuk, hogy inkább statisztikus alapjai vannak, így szinpotikus viszonylatban nem sok alapjuk van, magyarán szerintem ez statisztikai matematikán alapul.

Szeptember elejéig tartó hosszú száraz mediterrán jellegû nyár várható, július és augusztus közepén kisebb visszaesésekkel, csapadék csupán délen és az északkeleti országrészben illetve Sopron környékén várható továbbra is tekintélyes mennyiségben, ugyanakkor lesznek észak Dunántúli tájak (elsõsorban a bicskei, zsámbéki térséget kell megemlíteni), ahol még mérhetõ mennyiségû csapadék sem fog esni. Egyébként ha van valahol hosszútávú elõrejelzésekrõl szóló honlap, a webcímek ide kívánkoznának a fórumba.

V. Karcsi bá azt mondta pár napja hogy hûvösebb és esõsebb június jön, mivel meleg volt a május (amolyan európai monszun lesz)

Szerintem szélsõségekkel teli nyár lesz. Hosszú száraz és forró idõszakokkal, ill. nagy felhõszakadásokkal és esetleg aug. 20. után õszies idõvel.

Hidegség! A tied biztos jobb lesz mint az enyém, mert itt Ék-en vagy kevés esõ esik vagy nagyon kevés, esetleg semmi )) Nem lenne tévedés azt mondani, hogy a nyarak egyre szárazabbak, és a csapadék igen szeszélyesen oszlik majd el. Nálam eddig ez bejött.

Valaki fel tud arról világosítani, hogy milyen Nyár várható?